A specialista csapdák és előnyök után a vezetői szerepekről is érdemes szót ejteni ebben a nézetben, mert itt még több a mítosz – ami leginkább empátiahiányból, tájékozatlanságból, de akár irigységből is táplálkozik: a vezetői pozíció egyenlő a céges luxusautóval, kimondhatatlan összegű fizetéssel, neki egész nap csak a kedvét keresik, senki sem kéri számon a munkáját,…
Nem új hír, hogy a fejvadászok szenvednek sok-sok szakterületen, hogy jelöltet találjanak. Azzal nincs bajuk, hogy ügyfelet találjanak, új kollégát kereső cég bőven akad a piacon. Jelöltekből van hiány. Jelöltet felkutatni pedig komoly munka, főleg ha a „top” kategóriában kell találni valakit. Jelen posztom a fejvadászok legnagyobb kihívásáról, a láthatatlan emberekről szól. A láthatatlan ember…
A régi értelemben vett ranglétramászás leginkább idő kérdése volt, aki sokat volt egy helyen, előbb-utóbb feljebblépett. Manapság sokszor az állásinterjún tisztázzák, hogy nincs feljebblépési lehetőség, ez a pozíció tölthető be évekre, kell vagy nem? (Ez kegyetlen, de legalább korrekt a munkáltató részéről.) Hol lehet előrelépni?
Válságok idején megtörténik, hogy megjelenik egy új vezető a rosszul működő cégben, azzal a mondással, hogy majd „rendet tesz”. Aztán még rosszabb lesz minden, elbocsátások, mindenféle érthetetlen lépések, pletykák, találgatások terepe lesz a cég, majd a „régi motorosok” távoznak, egyre nagyobb bizonytalanságba taszítva a még ottmaradtakat. Az új emberek egyre gyengébben képzettek, lehet sejteni: olcsón…
Szeretnél látni egy „élő” portfóliót? Az enyémet itt találod. Miért portfólió, miért nem CV? Ismerős az érzés, hogy ülsz a CV-d fölött, és nem tudod belesűríteni az elvárt 2 oldalba a 20 évnyi tudásod, tapasztalatod, eredményeid, szakmai hitvallásod, vezetői meggyőződésed? Pedig ezt kellene átadnod ahhoz, hogy lássák: az adott vezetői pozícióra alkalmas vagy, sikerre vinnéd…
