Állásinterjú után III.

Állásinterjú után III.

Olvasgatva az amerikai “szakirodalmat”, több helyen ajánlják, hogy az állásinterjú után írjunk köszönőlevelet, mert az jó benyomást kelt. Az Usában. Nálunk meg nem, szóval ne, még véletlenül se vetemedj arra, hogy interjúról hazaérve azonnal írod a mailt, hogy “köszönöm a lehetőséget”.

Szomorú személyes tapasztalatom ezzel kapcsolatban:

Egy szegény görcsölős jelölt végigszenvedte az interjút az akkori főnökömmel (aki nem csinált nagy ügyet egy állásinterjúból, kellően kommunikatív alkat lévén, kifejezetten jófej ember volt).

Hazaérvén írt egy ilyen köszönőlevelet, amiben a főnökömet jól Jánosnak hívta, miközben József névre keresztelték. Jelöltünk e hibájára ráeszmélvén rögvest küldött egy SMS-t is, hogy kedves János, elnézést a névelírásért. Aztán még egyet…

Mondanom sem kell, nem mellette döntött a jó főnökember. Na nem azért, mert nem volt szimpatikus a jelölt, de aki ennyire túlliheg mindent, azzal vajon könnyű lesz-e együttműködni?

Hát ezért nem érdemes idétlen amerikai mintákat átvenni: ha nem tudsz vele azonosulni, csak lejáratod magad. És ezért nem érdemes görcsölni egy álláskeresői helyzeten: hideg fejjel jobban teljesít mindenki, mint stresszhatás alatt.

Írj te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük