Van-e értelme a szombati munkanapnak?
Gondolom, nem mondok újdonságot vele, hogy nincs. Az átrendezett, hosszúhétvégés ünnepnap+pihenőnapokért ledolgozandó szombatok logikusnak tűnnek, papíron, ahol a munkavállalók nem emberek, hanem termelési tényezők, a cégek pedig más cégekkel kapcsolatban nem álló, képzeletbeli dobozban, magukban ketyegő izék (főleg külföldiekkel ne legyen kapcsolatuk ugye, mert ők aztán végképp nem dolgoznak ilyen szombatokon).
De a munkavállalók bizony emberek, a cégek pedig úgy végzik tevékenységüket, hogy más cégekkel kapcsolatban állnak, együtt dolgoznak, kiszolgálják egymást. Ergo, az „ügyesen” kitalált szombatoknak értékes munkanapként való számontartása a legtöbb esetben lehetetlen.
Kezdem érteni a HR-eseket!
Ezzel a felkiáltással térnek vissza néha alkalmi álláshirdető ismerőseim, akik először találták szembe magukat egy olyan halom önéletrajzzal, ami nem megfelelő: nem válaszol az álláshirdetésben megfogalmazott igényeikre, sőt, még csak nem is tárgyalja azokat a pontokat, amik az álláshirdetésben le vannak írva.
Fokozottan növeli a kiválasztó rossz érzését, ha ismerősi körben küldött szét levelet, Linkedinen, Facebookon, hogy ha esetleg tud valaki alkalmas embert…
Búcsúlevél a kollégáknak
Az utolsó nap teendői közé tartozik a búcsúlevél megírása is. Úgy gondolom, erre érdemes külön is kitérni, mert láttam már suta és nagyon sikeres próbálkozásokat is.
Körbeküldhetsz külön a kollégáknak, és külön a vezetőknek egy-egy e-mailt, de csak akkor, ha olyan mondanivalód van, ami a jövőre nézve is pozitív.
Utolsó munkanap a cégnél
A profi felmondáson túl nagyon fontos, hogy hogyan töltöd az utolsó napod a munkahelyeden. Az adminisztratív teendők mellett azért is mindent meg kell tenned, hogy ne maradjon tüske, sértődés senkiben. Persze így is fog időnként…, de neked mindig profi módon kell viselkedned, a karriered érdekében nem égethetsz fel hidakat magad után. Ritka kivételeken kívül (pl. peres elválás), ez működik is.
Csak ezt ne!!! – A „mit ne” jelenségről
Kikérték már maguknak jónéhányan, hogy a bemutatkozómban „hasznavehetetlen” tanácsokról beszélek, pedig…. Az antikedvencem „légy kreatív!”, mint bárhol bevehető, semmire sem jó tanács, az önéletrajzírásnál kezdve, a főzésen át a gyereknevelésig találkozunk vele, de gyakorlati haszna nincs.
A kétes értékű tanácsok egy speciális változata a „mit ne” gyűjtemények, amiket első ránézésre jónak tarthatunk, majd felmerül a nagy kérdés: ez mind oké, de „mit igen”? Önmagában, ha tudjuk, mit nem szabad, még nem adja meg, mit kell csinálni egyes helyzetekben.
Új rovat – Sorsok
Mottó:” A sors erősebb az embernél, de az ember több a sorsnál.” /Németh László/
—-
A „Sorsok” rovat nem feltétlenül rossz vagy nehéz sorsokat, de tanulságos eseteket fog bemutatni.
Néha megkérdezitek, tudok-e biztosan segíteni. Nos, biztosat sosem ígérhetek. Legjobb tudásommal segítek, de az sokszor az állásinterjúig elég, annál tovább nincs lehetőségem. Ha van, akkor segítek tovább is. Ha nincs, próbálom megtalálni, honnan kaphat segítséget az illető.
Ám az alábbi eset például pont olyan, hogy hiába segítettem állást találni az illető hölgynek, hiába biztosítok neki ingyen lakhatást, önmagában ez még nem sokat segített. Hiába fordultunk közösen vele minden olyan helyre, ahol segítséget kaphatna, nem kapott. Itt elfogyott a karitatív tudományom.
Ne dolgoztass szabadság alatt!
Ez a poszt most a főnököknek szól. A munkavállalókat a CV-online-on írt bejegyezéseimben már rábeszéltem, hogy menjenek el szabadságra, és hogy ne dolgozzanak szabadságon.
Most Hozzád szólok, kedves Főnökember! Nyáron kiürül az iroda, kevesebb az aktív, megoldandó ügy a legtöbb irodai környezetben. De amikor ügy jön, azonnal meg kell oldani. És már riasztod is a beosztottad, aki épp otthon lakásfelújít vagy valahol nyaral, kertészkedik, horgászik.
CV-péntek: önéletrajz-minta bevándorlóknak
Elöljáróban annyit, hogy a politikai vetületét a bevándorlós-menekültes (a kettő nem ugyanaz) témának nem feszegetném itt… Ellenben van pár olyan specialitás az álláskeresésben, amit érdemes tudnia azoknak, akik nem magyar állampolgárként, de magyar anyanyelvűként vagy magyar nyelvtudással (esetleg anélkül) keresnek állást Magyarországon. Nem tagadom, hogy ez a mostani társadalmi viták mentén jutott eszembe.
Lean HR – 6. — Hogyan segítheti a lean szemlélet és egy lean szakember az új munkatárs kiválasztását?
Kérdések az állásinterjún – túl a 3 rossz tulajdonságon…
A jó irodavezető – akárcsak a cég bármely munkatársa – tehát munkája során feltétlenül használja az alábbi lean eszközöket, még ha nem is tudatosan: 5S-t a rendezett munkakörnyezetért. SMED-et a feladatok közötti gyors átállásért, különféle problémamegoldó módszereket (pl. 5 miért?-et), heijunkát a hullámhegyek és hullámvölgyek elkerülésére, időmenedzsment technikákat (pl. todo-listákat). Képes arra, hogy azonosítsa a veszteségeket (selejt: egy nem működő ajtókilincs, illetve törekszik rá, hogy mindig elsőre jól végezze el a feladatát), felismerje a túlzott készletben rejlő veszteségeket (nem rendel túl sok gemkapcsot), a munkáját mindig a megadott határidőre végzi el, tehát tisztában van a just in time fontosságával és a várakozási veszteséggel. A lean eszköztára igen sokrétű, minden irodában használható technika felsorolására itt nincs mód.
Miért nem jó politizálni álláskereséskor?
Egyértelműnek tűnik, hogy álláskereséskor a politikát és vallást, mint témaköröket mindenféle véleménynyilvánításainkban érdemes kerülni (tüntetés, Facebook kommentfolyamok, posztok, online fórumok stb.), mint azt múlt heti posztom kommentjeiben is fejtegettük az olvasókkal.
Normális esetben ennek nem kellene így lennie, de sajnos a mi kis magyar valóságunk speciális jegyeket mutat. Ezzel a poszttal nem is tanácsokat adnék, csak azt fejtegetem, miben milyen lehetőségek illetve buktatók rejlenek. Mert nem is biztos, hogy el kell rejtened politikai és vallási nézeteidet, lehet, hogy ez hozza meg a sikert. Vagy biztosítja a kudarcot.