Milyen az ideális jelölt 2012-ben?

Milyen az ideális jelölt 2012-ben?

A hagyományos, eddig ismert álláspiaci helyzet szerint az álláskeresés sikere nagyban függ a szakmai tudástól, tapasztalatoktól és a jelölt készségeitől. Legalábbis ezt a sorrendet adtuk meg eddig, ebben hittünk, és most rácsodálkozhatunk a kialakuló új világra.

Először is, a tudás egyre inkább elérhetővé válik, az internet, a szakmai fórumok segítségével bárki, bármilyen tudásanyaghoz hozzájuthat. Kis szorgalommal gyakorlatilag bármit meg is tanulhat az alapoktól a szakmai mélységekig. A „papír” már nagyon régen nem számít a versenyszférában: ha azt állítod, értesz valamihez, legtöbbször nem bizonyítvány kell, hanem hibátlanul megírt szakmai teszt. A szakmai tudás önmagában azért sem érték, mert a tanultak gyorsan elavulnak, folyamatosan fejlődni, fejleszteni kell magunkat. Kit érdekel ma már, tudunk-e Windows 3.11-ben dolgozni? Vagy házipénztárt nyilvántartani indigós tömbben, kézzel írva? Mechanikus könyvelőgépet használni? Tehát az önéletrajzba nem elég beírni egy 10 éve megszerzett szakmai tudásról szóló diplomát, fontos, hogy azóta mit és hol tanultál. A kétnapos szakmai továbbképzésektől az autodidakta módon tanultakig mindent érdemes felsorolni.

Másodszor a világunk egyre inkább kiszámíthatatlanná válik, így tapasztalataink egy része sem értékes többé. Nem sokra megy egy mai munkáltató azzal, ha tudod, néhány éve az import-export kereskedelemben hogyan lehetett kihasználni az árfolyamingadozást.

Harmadszor, az üzleti világ, amiben legtöbben dolgozunk és időnként állást keresünk egyre globalizálódik és egyre változatosabbá válik.

Ebben az új világban a tapasztalat és a tudás már kevésbé szempont a kiválasztásnál, sokkal fontosabbá válnak az egyéni készségek és képességek.Hozzáteszem: a pályakezdők oktatási intézményben megszerzett tudása a létező legritkább esetben egyeznek meg az elvárásokkal, így nekik valójában jól jön ez a változás. Egy pályakezdőnél tényleg a tanulási képességek a legfontosabbak, ráadásul olyanoktól kell tanulnia releváns tudást, akik tanítani nem tanultak. Innen jöhetnek a további fontos tulajdonságok, mint türelem, tolerancia, lényeglátás, kapcsolatteremtési képesség, rugalmasság.

Egyetlen tudás maradt, ami a régiekhez képest felértékelődött: a nyelvtudás. A globalizáció, a gyorsuló világ hatására már nincs idő a szakmai anyagok lokalizálására, ha eredeti nyelven megérted, akkor előnyben vagy.

Gyakorlatilag két kérdésre keresnek mostanában választ a munkáltatók: a jelenlegi státuszod alapján alkalmas vagy-e az állás betöltésére, és hogy van-e benned fejlődési potenciál. Az alkalmasságot egyre inkább a nyelvtudás, a kulturális illeszkedés és a kritikus kompetenciák megléte jellemzi. A fejlődési képességet abból tudják leginkább lemérni, hajlandó vagy-e tanulni, elfogadod-e mások véleményét, hajlandó vagy-e megérteni a változásokat.

Jó hír ez?

Nagyon jó szerintem. A fentiekből az látszik például, hogy abba kell hagyni a kifogáskeresést, az elméletgyártást arról, hogy a HR-esek, toborzók, munkáltatók miben hibáztathatók egy-egy sikertelen álláskeresés esetén. Mostantól az lesz a nyerő, aki akar. Elfogadni, tanulni, fejlődni, dolgozni.

Akkor milyen is legyen az álláspályázat?

Nem sokban kell átírni az önéletrajzot. A tanulmányok, tapasztalatok, tudásanyag közül azt kell kiemelni, amire az álláshirdetés alapján a munkáltatónak szüksége van, ez eddig is így volt. Érdemes azonban nagyon konkrétan megfogalmazni, mit tudsz, milyen munkákat végeztél eddig azokból, ami náluk is kell. Érdemes pontosan leírni, mivel töltöd a szabadidőd, amiben legyen benne az is, mit teszel a szakmai fejlődésedért.

Az eddigi sablonos motivációs levél viszont egyre kevésbé lesz jó. A fentiek fényében érdemes az eddig elért eredmények mellé leírni, hogyan is érted el azokat. Nem elég a „folyamatosan fejlesztem képességeimet”, le kell írni, hogyan teszed ezt. Nem elég, hogy „csapatjátékos vagyok”, le kell írni, mire alapozod ezt.

Még egy jó hír az álláskeresőknek: ezek által az álláspályázat egyre inkább emberarcú, személyes anyaggá válik. Egyre inkább emberek és egyéniségek között fognak válogatni, nem CV-formátumok közt. Egy kedves, jólelkű, tanulni hajlandó ember mostantól könnyebben boldogulhat. Persze csak akkor, ha mindez látszik a kezéből kikerülő álláspályázatból is. Sok sikert!

Írj te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük