Rés a CV-n
A legtöbb álláskereső különböző okok miatt nem tud egy teljesen folytonos vonalat felrajzolni az eddigi munkaviszonyaiból, ez tény.
De honnan vesszük, hogy ez baj lenne?
Rengeteg kérdést kapok arra vonatkozóan, hogy mit lehet tenni ezekkel a „lyukakkal”. A megoldás sajnos mindenkinél egyedi, de íme pár gyakorlati tipp, mivel érdemes elfedni vagy éppen kiemelni a réseket.
Alapszabály, hogy ha nagyon egyértelmű a hiány, akkor meg se próbáld elrejteni. Fel kell vállalni, hogy volt egy időszak az életedben, amikor valamiért nem dolgoztál munkaviszonyban.
Külföldön voltál, háztartásbeli voltál, saját vállalkozásod volt, tartósan beteg gyermeked mellett voltál otthon stb. Ez 1 sor a CV-ben, semmi több. Vagy még annyi sem, egyszerűen maradjon ki.
Ha ez a „lyuk” már régebben volt, és utána már legalább egy munkaviszonyt létesítettél, már senkit sem fog érdekelni, tehát ne is félj ettől. Ha két évnél is régebbi, akkor főleg nem számít.
Állásinterjún
Az egyik legnehezebb helyzet, ha saját súlyos betegséged miatt hagytál ki egy hosszabb időszakot. Ez egy elég intim dolog ahhoz, hogy megoszd pár arctalan CV-olvasóval. Inkább ne tedd, egyszerűen hagyd ki ezt az időszakot. Majd állásinterjún esetleg rákérdeznek, és majd akkor eldöntöd, mit mondasz, de még ilyenkor sem kell részletezni, ha nem akarod. Univerzális indok a „családi okok miatt”, ez már az iskolai lógásainknál is bejött, ki merné feszegetni, milyen családi okaid voltak? Ha egyébként fellépésben, szakmailag, személyiségben meggyőző vagy, ez nem is lesz fontos. Ha kétségeik vannak, esetleg egy újabb körös interjún rákérdeznek, még mindig eldöntheted, elmondod-e.
A másik, még ennél is nehezebb helyzet, ha szabadságvesztés volt a „lyuk” oka. Bár összesen egy ilyen álláskeresőtől érkezett kérdés, mégis úgy gondolom, ilyenkor általánosságbna nem marad más lehetőség, mint szintén kihagyni ezt az időszakot a CV-ből. Ez leginkább olyan állásoknál lehet akadály, ahol erkölcsi bizonyítványra van szükség. Ezesetben állásinterjún – ha rákérdeznek, és csak akkor – elmondani az igazat, a lehető legrövidebben, mindenféle magyarázkodás nélkül. Hibáztál, de tanultál belőle, újra akarod kezdeni, és egyébként is szakmailag teljesen megfelelsz, és már lehet is a szakmáról áradozni…
Ne feledd: az önéletrajz szakadásairól csak akkor beszélünk, ha kifejezetten rákérdeznek.
Dátummánia
Valamiért az a tévhit él a köztudatban, hogy az év, hónap, nap jelöléssel kell megadni bizonyítványok szerzésének időpontját, munkaviszonyok kezdetét, végét. Erre még a rémes Europass formátum is ráerősít, de ne hagyd magad megvezetni! Versenyszférában határozottan nem kell pontos dátumokat megadni, csak akkor, ha ez valamiért előnyt jelenthet. Pl. ha az elmúlt 20 évben egy napot sem voltál munkanélküli, az melletted szólhat.
Munkaviszonyoknál szintén semmi értelme a hónapoknak, napoknak, teljesen mindegy, hogy márciusig vagy júniusig voltál könyvelő egy adott évben. Ezzel a módszerrel néhány hónapos üresjárat elfedhető. GYES, GYED esetén a legfontosabb tényező, hogy ugyan otthon voltál, de a munkaviszonyod nem szűnt meg. Ezesetben tehát nincs is „lyuk”.
Bizonyítványoknál a megszerzés éve elég. Ha valakinél a bizonyítványok megszerzése nem a szokásos sorrendben, időben történt, még a megszerzés éve sem kell. Pl. egy szakmunkás, aki 40 évesen le is érettségizett, csak a releváns bizonyítványait írja be, dátum nélkül. Ha 50 évesen szerzett diplomát, szintén érdemes kihagyni a dátumokat. Nyelvvizsgáknál szintén nem érdemes dátumokat írni, tipikusan csak bajt okoz.
Ha friss a nyelvvizsga, azt hihetik, gyakorlatlan a nyelvhasználatban, ha régi, azt feltételezik, hogy már el is felejtette. Inkább ne adjunk alapot a találgatásra.
+1 ötlet
Még ennél is merészebb CV-szerkesztési mód, ha a „Munkahelyi tapasztalatok” rovatba leírod, milyen tapasztalatokra tettél szert, akár fél oldalban is, de vázlatpontosan. Majd következő rovat, „Munkahelyek”, és jól felsorolod egymás után, hol dolgoztál, hol fordultál meg.
——
A „lyukaktól”, folytonossági hiányoktól tehát nem kell félned. Mindenki életében lehet olyan helyzet, mikor valami nem sikerül, vagy esetleg nem a munkaviszony az első a prioritási listán. Ezt általában – leginkább saját tapasztalata okán – minden CV-olvasó, interjúztató meg fogja érteni. Ha nem, az nem a te hibád, hanem az övé.