Neurodiverzitás a karrierben – Diagnózis helyett készségszett
Régebben még csak egy álláskeresői „kifogást” kellett kezelnem: amikor megérkezett a kétségbeesett álláskereső azzal, hogy ő nem tud állást találni, mert ő introvertált, és „nem tudja magát eladni” – Ezt akarja megtanulni, ami részben jó cél egy álláskeresési tanácsadónál, de mégis máshonnan kell indulnunk. Ma már nemcsak az introvertáltság kerül elő az első beszélgetésen. Jön az ADHD, az autizmus, az Asperger-szindróma, és velük együtt a félelmük: így vajon hogyan boldoguljak a munkaerőpiacon?
A többségük azzal a (téves) tudattal kezd az álláskeresésbe, hogy benne elrejtendő hiba van, hiedelme szerint tutira ez okozta azt is, hogy elvesztette valahogy az állását (valójában mostanság leginkább fűnyíróelvű-leépítéssel.) „Természetesen” nem fog sikerülni elrejteni a személyiségét. A sikertelen álláskeresése miatt végre ebben kér segítséget, és elkeveredik hozzám. A többségük a két darab ezeréves cikkem nyomán, amit az autizmus és munkahely kapcsolatáról írtam.
Tudván, hogy a munkaerőpiacnak olyan profilok kellenek, amik majdnem tökéletesen illeszkednek az adott feladathoz, és szintén tudatában annak, hogy a karrierben a diagnózis se nem segít, se nem fog változni, eszközként marad nekem az értékesítés kiindulópontja a segítésükre: azt adjuk el, ami van raktáron. Ha továbblapozunk a nemlétező értékesítési szakkönyvekben, akkor fogjuk a „tüneteket” és értékajánlattá fordítjuk le. Közben leküzdünk közösen egy csomó akadályt: jó tulajdonságokat keresni magában? Listázni a sikereit? Nem így vagyunk szocializálva.
Álláskeresésben az álláskereső és a kiírt pozíció átfedéseit kell megtalálnunk. De mert jobangelként emberhez keresünk pozíciót, az emberrel kezdjük. Hiba lenne, ha nem venném figyelembe, hogy a neurodiverzitások sem egységes tulajdonsághalmazt jelentenek. Tehát jól irányzott kérdésekkel kell feltárni az álláskereső készségeit, elemezve előző munkáit is, keresve, hogy hol lenne ő jól, és hol akarna ilyen készségű kollégát egy munkáltató.
Az irányok viszont jól azonosíthatók, ezért született e cikk is. Könyveket lehetne teleírni a témával, de azt nem fogok. Röviden: álláskereséskor ne a diagnózisoddal foglalkozz! Keresd magadban az értékeket, emlékezz vissza, hol voltál már jól szakmai munkában, mivel tudtál azonosulni (a.k.a. szakmai identitás)! Arra munkatapasztalatra kell majd álláshirdetést keresni.
Introvertált vagy? nem igazán neurodiverz állapot, mégis meghatározó karrierakadály, ezért hozom most ide. Introvertáltként valószínűleg hosszabb ideig tudsz fókuszálni egy témára, ami nagy kincs manapság. Nincsenek impulzív akcióid, tehát van időd és megfelelő háttéranyagod a döntéseidhez. Monotóniatűréssel is jól állsz valószínűleg. Elemzés, kutatás, tervezés, stratégiák a te világod. Erős lehet a meghallgatási intelligenciád, azaz sok információt tudsz begyűjteni, és jó kérdéseket tudsz megfogalmazni. Így pl. tanácsadási területen még akkor is jól lennél, ha nem tudsz/szeretsz prezentálni, mert az introvertáltság együttjárhat a félénkséggel is. Egy jó prezentáció sok gyakorlást kíván, rögtönözni nem fogsz tudni azonnal – a rutin majd meghozza azt is. Ugyanez a meghallgatási intelligencia a jó kommunikáció alapja is lehet (bónuszpontért keress álláshirdetést, amiben nincs „jó kommunikációs készség”, mint elvárás…) Ha azzal erősíted az álláspályázati anyagod, hogy a rendszer/probléma/téma átlátása, megértése dominál a munkádban, ezután jönnek az akciók, akkor el tudják dönteni, hogy erre van-e szükségük. Ez az „executive communication” karriernyelven, ami sok pozícióban kell. A teljes személyiséged fogja kiadni, hogy vezetői tanácsadó, specialista vagy vezetői technikák megtanulása és begyakorlása után szakértők vezetőjeként fogod-e jól érezni magad a munkában: most jöhet az önismeret-tanulás! Lehetőleg szakembertől, személyes találkozások mentén.
ADHD? A karrierben ez egy dinamikus kompetenciacsomag. Gyors ötletkapcsolás, asszociatív gondolkodás, váratlan megoldások, prioritásváltások. Valószínűleg az impulzuskontrollban vannak eltéréseid az átlaghoz képest, ezért magas ingerhelyzetben jobb teljesítményt nyújtasz, így gyorsreagálású helyeken leszel jól. Ez nem is annyira a szakterületet határozza meg, sokkal inkább azt, milyen vezetővel, csapattal tudsz jól működni. Egy téged érdeklő témát tanulmányozva valószínűleg extrém mélységig jutsz, és erre támaszkodva rövid idő alatt nagy hatást tudsz elérni a munkádban. A neked passzoló állásokat a szakterületed fogja kijelölni, állásinterjún viszont a hozzád passzoló csapatot, vezetőt keressük. Startupok, kis cégek vagy nagy cégek gyorsreagálású részlegei, illetve krízishelyzetek megoldása ideális neked. Konzultatív munkák, szakértők vezetője pozíciók. Amire figyelned kell, az az ADHD-ra jellemző „energiafertőzés”. Ez sokaknál természetes vezetői potenciált jelez – az én nézőpontomból a natural leader, akinek nem lesz probléma elsővezetőként sem állást találni… Őket szoktam felfelé pozicionálni, ha a saját senioritási szintjükön nincs álláslehetőség.
A vezetői karriered előtt specialistaként az idegesítő „szakbarbár” leszel egy átlagos környezetben – ha már itt tartasz, a karrieredet érdemes gyorsan szakértők vezetője irányba vinni – amihez a meglévő vertikális tudásod mellé a horizontálist kell szélesíteni. Sokkal inkább tudsz motiválni, mozgatni, ütemet vinni a csapatműködésbe, mint egy coach típusú, vagy transzformációs vezető. Hátrány, hogy ebben gyorsan el fogsz fáradni, és a csapatod tagjait is túlterhelheted így. Emiatt szokott álláshelyzetet bukni egy ADHD-s leginkább. Amit tehát gyakorolnod és mutatnod kell állásinterjún is, az a tudatos energiairányítás: tervezett tempó, ragaszkodni a tervekhez. Ha a terv lassúnak, kevésnek bizonyul, mert többet is ki lehetne hozni belőle, akkor nem gyorsítani, hanem új témákra új terveket készíteni a meglévők mellé. Különben szétaprózódsz, és túl sok párhuzamos irányt indíthatsz, ami viszont egyfajta szakértelem-pazarlás – plánesőt időpazarlás.
Autizmus? Igen, a spektrum itt nagyon széles, és két autista sem egyforma, ezt is tudjuk. A munkahelyi folyamatok, szabályok segítik az életed, ha le van írva, mit várnak el, be tudod tartani, és nem fogsz hibázni. A következetlenségeket könnyen felfedezed – innentől nehéz, hogy hogyan mozogsz a cégen belül ezekkel. Ezt kell megtanulni, de jó hír: ezekre is lehet szabályokat alkotni. Alapos, jól szervezett cégek leírják, hogyan kezelendők a kivételek, és mit tegyen, aki javítanivalót talált a szabályokban. A megbízhatóság, következetesség és szabálykövetés kiemelkedő erőforrás. Gondold csak végig: hagytál valaha félbe valamit? Ezek komoly értékek, minden munkáltató álma. Ha ezt egy erős szakmai tudással párosítod, már „csak” állásinterjúzni kell megtanulnod, majd a kommunikációd fejleszteni. Leginkább jól kérdezni kell megtanulnod, mert az autisták karrierjében a feladatértelmezés, a kimondatlan elvárások és a kontextusolvasás okozza a legnagyobb nehézséget. A szakmai tudásodat érdemes elmélyíteni, specialistaként nagyon jól fogsz működni. Állásinterjún a szakmaiságoddal fogod tudni lenyűgözni a HR-est is, a leendő vezetődet is, ha betartod az aranyszabályt erre: laikust tájékoztatni, szakértővel egy szakmai síkon mozogni.
———–
Mindezek feltárása után az álláshirdető munkáltató megfontolásait próbálom kitalálni, és ahhoz alkalmazkodva építhetjük fel az álláskeresési stratégiáját bárkinek, bármilyen akadályt is lát magában. Ha értjük, hogy egy munkáltató azt akarja tudni, hogyan gondolkodsz, hogyan dolgozol, és milyen problémát tudsz megoldani, akkor azt is felépíthetjük, hogy a készségeid hogyan passzolnak egy-egy pozícióhoz.
# # #
Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!
Egyetértesz? Vitatkoznál? Hozzáfűznél valamit? Várom szeretettel a kommented!
Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, pályaorientációban, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból, vagy nézd meg hogyan tudok segíteni eligazodni az álláskeresés útvesztőiben egy vezetői portfólióval! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam, vagy kövesd a #jobangel-t a Linkedinen!
# # #