A Jó, a Rossz, és az Alkalmas

A Jó, a Rossz, és az Alkalmas

Időről időre tapasztalom, hogy az elutasított álláskereső azt gondolja, azzal vigasztalja magát, hogy a végül választott jelölt nála gyengébb. Ilyen esetben bűnbak a HR-es, hiszen ő olyan tökéletes jelölt volt, miért is nem őt választotta? Az sem jó, ha az álláskereső ilyenkor magában füstölög, dédelgetvén a vélt sérelmét, rosszabb esetben viszont cselekszik: például mocskolódó leveleket ír az elutasítónak. Hogy ezek ne történjenek meg, alapvető tévedéseket fogok most eloszlatni.

1. Az álláskeresés nem verseny a többi jelölttel, és
2. az állást nem feltétlenül a legjobb jelölt kapja meg.

Hanem a legalkalmasabb. Mert az álláskeresők kiválasztása szinte sohasem teljesen objektív alapokon történik. Hogy ez mennyire jó vagy elfogadható, arról még magammal is vitába szállnék, nem véletlenül nem HR-es területen dolgozom hivatásszerűen.

Az alkalmasság első feltétele a szükséges szakmai tudás – vagy szakmai alapok – megléte. Ezt a jelentkező jelöltek 90%-a teljesíti, az állást azonban mégiscsak egy ember kaphatja. Szinte minden esetre igaz, hogy a szakmaiság a belépőszint, de az emberi tulajdonságok adják a döntési faktorokat.

Ezért, amikor azt tanácsolom, hogy a pályázati anyagod legyen egyedi, emberarcú, fényképes, az emberi oldalad is mutasd be a motivációs levélben, akkor erre nem legyinteni kell, hogy „már megint a közhelyek”. Tény, hogy ezek elcsépeltnek tűnő szólamok, de méginkább tény, hogy a megvalósításuk  sikerre visz. Pont mint a kerék: nem újdonság, mégsem selejteztük le, csakmert olyan közhelyesen szabályosan kerek mindegyik.

A „Jó”

Tökéletesen szerkesztett, tökéletesen megfelelő tartalmú pályázati anyaggal rendelkezik, kifogástalanul szerepel az állásinterjúkon, a munkáltatók álma mindent szempontból: bármivel motiválható, pont annyi, pont olyan tapasztalata van stb. Itt abba is hagyom, már látszik, hogy ilyen nincs. Objektíven mérhető lenne, de nem létező kategória.

A ”Rossz”

A Rossz jelölt nagyon ritka. Szerencsére. Ők azok, akik nem jönnek el az állásinterjúra, esetleg részegen jönnek el, lehülyézik az interjúztatót, nem képesek kommunikálni felnőtt módon. Leckéztetnék az interjúztatót, beszólnak a recepciósnak, balhéznak, ha nekik nem tetsző kérdést kapnak. Ők hiába tökéletes szakmaiságú emberek, személyiségük nem teszi alkalmassá őket az adott állás betöltésére. Vannak még, akik csak „bepróbálkoztak”, valótlant állítottak magukról, vagy tényleg naivan túloztak, túlbecsülték képességeiket. Ők kis változással hamar sikerre juthatnak.

Könnyen bekerülhetnek a „Rossz” kategóriába azok, akik helyesírási hibáktól hemzsegő CV-t küldenek, nem írják bele az elérhetőségeiket vagy éppen szakmai teszten alulteljesítettek. Ezesetben „csak” tanulni kell, az ilyen hibák könnyen orvosolhatók.

Az „Alkalmas”

A munkáltatók nagyrésze tudja, hogy neki is kompromisszumokat kell kötni. Hiába álmodja meg a maga ideális jelöltjét, ő biztosan nem fog jelentkezni. Nem egészen olyan lesz, mint amilyent megálmodott, de egyáltalán nem lesz „Rossz”.

Az Alkalmas tehát azért kerül kiválasztásra, mert a munkáltató elfogadta őt, akár a hibáival, hiányosságaival együtt is. Kompromisszumok köttettek, vélemények változtak a kiválasztás folyamán mindkét oldalon. Alkalmasak ezernyi apró nüansz mentén lehetünk. A rugalmasság, kompromisszumkészség mind a jelölt, mind a munkáltató oldaláról szükséges egy sikeres kiválasztáshoz.

A jelöltnek elő kell készítenie azt a döntést, ami majd őt hozza ki Alkalmasnak. Ennek első lépése a pályázati anyag megfelelő elkészítése. Második lépésként szakmailag meg kell felelni. Kisebb, gyorsan pótolható hiányosságokat elnéznek esetleg. Harmadikként pedig jön a személyiség varázsa.

Ha tudjuk (elfogadnunk nem kell), hogy a HR-esek nagyrésze a pályázati anyagokat wordben akarja megkapni, akkor azt kell küldeni. Ha tudjuk, milyen módon futnak át egy önéletrajzot, akkor azt úgy kell elkészíteni, hogy egy ilyen gyorsolvasásra alkalmas legyen (így). Ha tudjuk, hogy az emberek szeretik, ha tisztelik őket, akkor őszinte tisztelettel szólítsuk meg, beszéljünk velük, még akkor is, ha ellenérzéseink vannak az interjúztatói, HR-es pozíciókkal szemben.

Emellett persze egy PDF-ben megszerkesztett CV-vel is lehet állást találni, egy antiszociális szakember is kaphat jól fizető állást. De kevesebb rá az esélye.

Írj te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. jobkereso
    mondta:

    Először is, az önképzés legtöbbször ingyenes interneten elérhető dolgok olvasását és gyakorlását jelenti. Pl. nyelv tanulásához nem kell fizetős tanfolyam. Én programozási nyelvet tanultam meg így otthon, amíg munkanélküli voltam.

    Másodszor, senki nem teheti meg hogy kicentizi a fizetését hó végén, tartalékolni kell leginkább pont arra a helyzetre, hogy munkanélküli lesz. Akkor van tartalék pénze, amiből fizetős képzést is finanszírozhat. Ezen kívül lehet pénzt kölcsönkérni/tarhálni rokonoktól.

  2. Névtelen
    mondta:

    @jobkereso: “A szakmai tudásán sokkal inkább tud javítani, és ha állástalan, elvileg ideje is van rá, hogy a már meglévő szakmai tudását kibővítse, vagy hogy új szakmát is elsajátítson.”

    Miből finanszírozza egy állástalan az új szakmát? :S

    A témához is hozzászólnék. Azt gondolom, hogy mivel ilyen sok a munkanélküli és kevés a munkahely, a munkáltató megteheti, hogy válogasson, mert ő van a jelenlegi helyzetben előnyös pozícióban. Csakhogy a saját példámat hozzam, ma voltam kettő állásinterjún, és mind a kettő kétkörös, és egy mezei bolti eladói munkáról van szó, nevetségesen kevés pénzért. Szóval én úgy mondanám, hogy a munkáltatók nagy többsége megteheti, hogy addig keressen munkavállalót, amíg meg nem találja a számára ideális jelöltet.

  3. jobangel
    mondta:

    @Tigerwill: Igen, írtam már erről bővebben, itt:

    jobangel.blog.hu/2012/04/09/formatumok_harca

    De nagyon röviden azért, mert a pdf-nek majdnem csak hátránya van a fogadó oldalról. A megkapott CV-ket sok esetben fel kell dolgozni, egy közvetítő esetében akár át kell írni (pl. helyesírási hibát javítani), kivenni az elérhetőségi adatokat, vagy a fényképet, beleírni az interjún elhangzottakat, és úgy tovább küldeni stb.

  4. Tigerwill
    mondta:

    Valaki meg tudna nekem magyarazni, miert jobb a Word-ben kapott CV, mint a pdf-es formatumu?

    Koszonom a valaszt elore is!

    I.

  5. jobkereso
    mondta:

    Az első pontoddal nem értek egyet, a többivel teljes mértékben. Ez igenis verseny, olyan verseny ahol jellemzően a munkavállalók versenyeznek a pozícióért – mert ők többen vannak mint a pozíciók.

    Ha a munkavállaló szemével nézed, neki katasztrófa hogy nem kapott állást, az igazából mellékes hogy miért, a problémája az hogy nincs bevétel, sőt kilátás sem a bevételre.

    Ráadásul a személyiség alapján történő kiválasztás pontosan azt üzeni az álláskersőnek, hogy nincs esélye, mert a személyiség pont az, amit a legkevésbbé tud megváltoztatni. A szakmai tudásán sokkal inkább tud javítani, és ha állástalan, elvileg ideje is van rá, hogy a már meglévő szakmai tudását kibővítse, vagy hogy új szakmát is elsajátítson.

    Az álláskeresés verseny jellegéből fakad, hogy a CV-k óhatatlan tartalmaznak vagy eltúlzott pozitív elemeket, és igyekszik elhallgatni a hátrányokat. Aki ezt nem teszi, elbukik, mert a CV olvasója már eleve kompenzálja a ferdítést. Aki túlzásba viszi, vagy tényleg olyan jó, azt meg azért dobják ki, mert nem hiszik el hogy a leírtak igazak.