A robotok elveszik a munkánkat?

A robotok elveszik a munkánkat?

A home office hirtelen felértékelődése mellett megjelent egy olyan probléma, ami már volt néhányszor a történelemben (a gépek miatt kevesebb munkája lesz embereknek), de most igazán felemássá vált a helyzet.

A home office nem működhet rengeteg munkakörben, de sok munkát, amit home officeban nem lehet végezni, robotok tudnának végezni. De amíg olcsóbb a gyártósori munkás 2-3 műszakban… Most ők jártak megint a legrosszabbul: fizetés nélküli szabadságra, vagy fizetett szabadságra kellett menniük, bizonytalanok a jövőbeli kilátásaik. A feketén-szürkén foglalkoztatottak még ennél is rosszabbul jártak. Ha az ő munkájukat már régebben is robotok végezték volna, nekik is lehetne most home office akár… Ebből a szempontból úgy látszik, a robot majd olyan munkát vesz el tőlünk, ami amúgy is nehéz, alulfizetett, vagy veszélyes. (Pl. rendszeresen kapom meg az „érvet”, hogy a női esélyegyenlőség jegyében kellenének bányásznők. Szerintem meg férfi se legyen bányász, mert balesetveszélyes és egészségkárosító, legyen robot az…)

Sajnos, akik most igazán rosszul jártak, semmilyen alternatívát nem tudnak jövedelemszerzésre: nem tudnak online dolgozni, mert nincsen olyan tudásuk, amit online-á lehet tenni (Ma is ökölbe szorul a kezem, ha felidézem magamban egy foglalkoztatásért felelős vezető súlyos „gondolatát”: szerinte kellenek azok, akiknek igenis kétkezi munkából kell megélni – no, akkor tessen nekik biztonságos kétkezi munkát adni, amiből meg is tudnak élni, kényelmesen!)

Aztán persze van egy pár terület, ahol már a munkaerőhiány enyhítésére lehetne robot, létezik is a technológia, csak „kicsit” drága. Egy szántóföldi gép, amin már nincs vezetőfülke. Amit akár egy mozgáskorlátozott is irányíthat egy monitor elől, többszáz kilométerről, pedig régebben ők a mezőgazdaságban biztosan nem tudtak munkát vállalni… Elvett tőlünk valamit ez a „robot”? Vagy adott a társadalomnak egy újabb lehetőséget?

case-ih-autonomous-concept-vehicle.jpg

kép forrása: https://www.caseih.com/anz/en-au/innovations/autonomous-farming

Egy orvosi műtő a jelenben ilyen is lehetne, amikor orvoshiánnyal küzd az egész világ:

cmr_versius_surgeon_first-assist.jpg

kép forrása: https://www.theengineer.co.uk/versius-robot-cmrsurgical-nhs/

Emellett persze a hivatalos szakmai utam során folyton felmerült bennem a kérdés: egyre jobb technológiákat fejlesztünk az élet minden területén, alapvetően azért, hogy levegyük az emberek válláról a munka nehézségeit, több időnk legyen a munka helyett az életre. Mégis, pl. egy vállalatirányítási szoftver bevezetése egy cégnél nem jelent kevesebb emberi erőforrásigényt – az előnye mindig a szervezettebb, átláthatóbb működés. Sőt, több, képzettebb embert kíván – akik majd tudnak home office-ból is dolgozni. Mégis, emberek folyamatosan túlóráznak, robotok ide vagy oda, napi 8-16 órákat dolgozunk, úgy, mint 150-200 éve. „Csak” kényelmesebb technológiákkal. Ez hogy lehet? Hogy ment félre ennyire?

A gépek megjelenése a történelem során sokszor jóval balesetveszélyesebb munkát jelentett csak a korábbihoz képest, és persze olcsóvá tette az emberi munkát, mert a gép erősebb, pontosabb, meg napi 24 órában megy, több ember munkáját elvégzi. Ez volt a régi hozzáállás a gépekhez.

Manapság azt látom, hogy a világ tudja: az emberi kapcsolatok kiváltására nem alkalmas egy gép. Annak a bizonyos telekom cégnek ügyfélszolgálati robotja aranyos, sok problémát meg is old, de ha valami igazán kacifántos ügy van, inkább kapcsol egy embert. Mert ha nem szabályos folyamat a megoldás, hanem kreativitás kell (menőbben szólva workaround), akkor az csak embernek megy.

Az emberi készségek felértékelődésének persze hamarabb jött a vadhajtása, mint a valódi erénye:  pl. a toborzásban a spirituális izével súlyosbított EQ-ra válogatás… Mert a készségeket keverik az érzelmekkel. Vicces módon ugyanők érvelnek a robotinterjú mellett azzal, hogy az milyen jó az álláskeresőnek – annyira fontosak az álláskereső érzelmei, hogy le sem ülnek vele tárgyalni.

A robotok megjelenése valóban felértékelheti az emberi készségek (soft skillek) fontosságát. A kreativitás, a motiváció, az együttműködési készség, a tanulási készség és hajlandóság, a hozzáállás, a rugalmasság, a mobilitás, a szervezőkészség egyre fontosabb lesz – a kétkezi munka egyre inkább háttérbe szorul, tehát akik most abból élnek, azokat sürgősen tovább kellene képezni valami másra. Fontos persze, hogy emellett a józan ész és a közgazdasági racionalitás úgy maradjon meg, hogy ne ártsunk embereknek azzal, hogy elkezdjük a soft skilljei alapján szó szerint diszkriminálni őket. Egy HR-konferencián fakadt ki végre egy igazi HR-szakember: vajon hány autista nem kapott munkát azért, mert nem nézett az interjúztató szemébe? – Mert valaki egyszer leírta, hogy a szemkontaktus az őszinteség jele, a hiánya meg rossz, jujuj, mi lesz, ha ilyen embert veszünk fel. (Csendben jegyzem meg, hogy a távol-keleti üzleti kultúrában a szemkontaktus az agresszió jele.)

Aztán persze megjelent a kiválasztó robot is, ami profi módon diszkriminált, mert azt tanulta az embertől. Meg Barry, a robot, akit azért fejlesztettek, hogy legyen kin gyakorolni az elbocsátási technikákat.

————-

Természetesen az én laikus fejtegetésem mellett komoly szakemberek is foglalkoznak a címbeli kérdéssel. Ennek kapcsán keresett meg egy hölgy, hogy segítsek neki a kérdőívéhez kitöltőket találni.

Szeretné felmérni, hogy a mai aktív korú lakosság körében az egyes foglalkozási ágazatokban mennyire érzik azt a dolgozók, hogy az automatizálás (gépek vagy mesterséges intelligencia alkalmazása) kiszoríthatja őket, és egy ilyen helyzetre terveznek-e előre, a megküzdési stratégiáik előremutatnak-e valamilyen megoldási lehetőség felé.

A kérdőív itt elérhető, több részből áll:

  1. szinte szokásos demográfiai kérdések, illetve a munkahellyel kapcsolatos kérdések
  2. vonásszorongás teszt
  3. szituációs feladat a munkahely elvesztésével kapcsolatban
  4. a munkahely elvesztésével kapcsolatos fenyegetettségérzésre és a lehetséges megküzdési stratégiákra vonatkozó kérdések
  5. állapotszorongás teszt
  6. megküzdési stratégiákra vonatkozó teszt

A tesztet itt találod, töltsd ki te is, hogy megint megtudj magadról pár dolgot: https://drive.google.com/open?id=1JsEAw-spTyKRo8sGgGqyE1zq-TFL_-D-oDo9XyuZA4U

Én kitöltöttem. Érdekes így végiggondolni a „robotos” helyzetet.

————-

# #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Ha neked is személyes – ami jelen helyzetben csakis online, élő, kamerán keresztüli! –  segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes online önéletrajz-konzultációért írj nekem! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

# # #

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz jobangel hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. jobangel
    mondta:

    @NagyPeter64: Az első pontnál elakad a dolog, hogy „vállalsz gyereket, jogosult vagy CSOKra”. Ez igaz, de ha nincs munkád, akkor nincs jövedelmed, márpedig gyerekes nőként nehezen lesz, vagy alulfizetett lesz, tehát miből fizeted vissza a hitelt? Férfiként viszont így nemcsak a gyerek „felét” kell eltartani, hanem még az asszonyt is. Az tuti, hogy jó oktatást nem tud a gyereknek biztosítani az, aki a CSOKot fizetgeti vissza. Ebből az egészből családi anyagi problémák, frusztráció, gazdasági erőszak, családon belüli erőszak lesz leginkább, nem stabil társadalom.

  2. Balfredo Alfredo
    mondta:

    A helyzet viszonylag egyszerű és tervezhető:
    Ha a munkát csak a hagyományos robot tudja elvégezni, akkor a tőkés a hagyományos robotot alkalmazza.
    Ha a munkát csak a biorobot tudja elvégezni, akkor a tőkés a biorobotot alkalmazza.
    Ha a munkát akár a hagyományos, akár a biorobot el tudja végezni, a tőkés at alkalmazza, amelyik olcsóbb.

  3. Robotizatio necesse est! Aki nem halad, az lemarad.

  4. babona
    mondta:

    @IT Knight: Embertelenül pontos megfogalmazás. Központozás, szórend fakultatív.

  5. IT Knight
    mondta:

    Ez a korona jarvany szerintem igazabol jo dolog hosszu tavon.

    Home office, digitalizacio, kevesebb CO2 kibocsatas.

    Sajnos nehany ember meghal, de nagy reszuk ugyis oreg mar.

  6. NagyPeter64
    mondta:

    Jelenleg a támogatások magánszemély-állam közös üzleteként müködnek. Beteszel valamennyi pénzt az állam/önkormányzat kiegészíti. Igaz, vannak alanyi jogon járó juttatások, de üzleti alapon messzebbre lehet jutni.

    + Vállalsz gyereket, ha van elég önerőd, de csak akkor, jogosult vagy csok-ra.
    + Sportol a gyerek, fizetsz egy jókora összeget, az önkrm. a többszörösével egészíti ki.
    + Jó képzést tudsz biztosítani a gyereknek, aki ingyenes felsőfokú képzést nyerhet ezután.
    – Csóró vagy, nem lehetsz klubtag.

  7. Túl sok felhasználó
    mondta:

    @jobangel: De ha belegondolsz, a családi pótlék ezen az elven működik. Ha van gyerek, jár pénz, ha nincs, akkor nem. Mindegy, hogy egyébként a családnak mennyire van szüksége rá. Vagyis tehát a gyerekeknek feltétel nélküli jövedelmük van.

    Mégsem állítja senki, hogy a CsP rossz.

  8. jobangel
    mondta:

    @Túl sok felhasználó: Azzal egyetértek, hogy kisebb a költség vele. Azzal nem, hogy feltétel nélkül midenkinek fizessünk, csakmert létezik. Aki rászorult, azon segíteni kell, ez egyértelmű. A többiek meg oldják meg a saját erejükből, mert képesek rá. Hogy a segélyrendszert egyszerűsíteni kell, az egyértelmű, de a ló túlsó oldala, hogy úgy adunk fejadagot mindenkinek, hogy senki ne járjon jól – mégis a jól teljesítőket fokozottan büntetnék vele.

  9. Túl sok felhasználó
    mondta:

    @jobangel: Pedig a feltétel nélküli alapjovedelem nem akkora hülyeség, mint amilyennek elsőre hangzik. Egy időben nagyon érdekelt, ezért sokat olvastam róla. Az benne a poén, hogy nagyon sokat spórolhat vele az állam. Ugyanis az a lényege, hogy mindenkinek jár és semmi feltétele nincs, Viszont kiváltja pl. a munkanélküli segélyt, a gyest, gyedet vagy hogy hívják ezeket mostanában, mindenféle segélyt, amiknek viszont van feltétele, és ezeket a feltételeket nagyon komoly apparátus vizsgálja, amely apparátusok sokba kerülnek.

    Nagyon sok tanulmány kiszámolta, hogy ha rendesen belövik az alapjovedelem mértékét, az mindenkinek jobb, mint a mostani rendszerek. (Ugye ha túl magas, akkor sokan abbahagyják a munkát, ha meg túl alacsony, akkor az nem jó semmire.)

  10. jobangel
    mondta:

    @NagyPeter64: Abban igazad van, hogy a „8 általános” megkövetelése a garantált bérminimum elkerüléséhez kell, de nem HR-es találmány, hanem cégvezetői és pénzügyi vezetői/kontrolleri/jogtanácsosi. HR-es nem dönt a költségvetésről, bérköltségekről, hanem gazdálkodik a megkapott költségvetésből. De még ott sem tud úgy „spórolni”, ahogy az átlagember hiszi: ha olcsóbban vesz fel 5 kékgallérost, az így megspórolt pénzből nem tud többet adni egy irodistának.

    Sajnos tényleg úgy van jogszabály szerint, hogy ha a munkakör nem igényel magasabb végzettséget, vagy szakképzettséget, akkor a munkavállaló végzettsége önmagában nem alapozza meg a munkáltató garantált bérminimum fizetési kötelezettségét. Azaz, ha diplomával lesz betanított munkás, a diplomát nem kell megfizetni. Kollektív szerződésben lehetne ezt kiharcolni, de sok más esetre meg pont nem jó, ha van kollektív szerződés (pl. hosszabb felmondási idő is kiköthető benne). Még kicsit visszatérve a végzettségekre, van a lónak másik oldala is, szintén rendeletekben foglalva, hogy pl. közületek takarítására nem vehetnek fel bárkit, ahhoz takarítói OKJ-s végzettség kell, hogy pl. egy óvoda folyosóját fel tudd mosni… De hiába van OKJ-s idősgondozói végzettséged, segédápoló sem lehetsz az elfekvőben, mert oda érettségi kell. Érettségi nélkül nem tud ágyat húzni, beteget mosdatni? Ez is olyasmi, amit rendbe kell tenni, egységesen szabályozni, mert szabályozva most is van ugyan, de így.

  11. NagyPeter64
    mondta:

    @tatárfejű kutya:
    Amerikai mintára divat lett a hakni gazdaság kialakítása. Munkaerő közvetítőn keresztül, vállalkozóként foglalkoztatni, legalább 30%-ot. Aztán ezt a létszámot menetrendszerűen szélnek ereszteni. Mert ha nem, akkor véglegesíteni kellene őket, magasabb költségen.
    Számtanilag ezzel semmi gond. Megyénként változó, de egy meghirdetett állásra 5-20 regisztrált álláskereső jut.
    Az külön érdekesség, hogy a hr nem képes ekkora fluktuációt kezelni, egy külső cég meg gond nélkül. Mondjuk alighanem azért, mert egy belsős végtelenül válogatós lett, egyesével szemezgetnek, stb. A külsőnél az ottani főnök szóbeli igéretet tesz egy egész csapatra.

  12. tatárfejű kutya
    mondta:

    @NagyPeter64: „Tévedésben élsz. A 8 általános mint követelmény a fizetés minimalizáláshoz kell”

    Tudod, hogy manapság egy betanított munkához egy dupla a4-es lapon van a felvételi?:))) A legtöbb gyárban, 2010-2012 előtt még szakmunkás vagy középfokú végzettséget kértek felvételnél, aztán miután bejött az állandó munkaerőhiány, levitték 8 osztályra…

    Vagy szerinted az ukránok, akik a gyárakban dolgoznak, milyen végzettséggel rendelkeznek:))))

    Öreg…elárulom, hogy okostelefonnal fordítják nekik a munkafolyamatokat, mert még tolmács sincs, aki fordítana nekik…szerinted mekkora szakértelem kell egy olyan munkafolyamathoz, amit így le lehet oktatni?!:)))

  13. NagyPeter64
    mondta:

    @tatárfejű kutya:
    Tévedésben élsz. A 8 általános mint követelmény a fizetés minimalizáláshoz kell, nem a szükséges szakképzettséget jelzi. Ez egy hr találmány, mint például a „betanított cnc esztergályos”.

  14. tatárfejű kutya
    mondta:

    @csakférfi: „Leszedtem a raklapra a becsomagolt porszívót.”

    Akkor ez még a betanított munkák között is a legalja volt, ahová aztán tényleg nem kellett intelligencia!
    Én a helyedben erre nem lennék büszke;)

    Látszik, hogy nem mostanában dolgoztál gyárban, ugyanis már annyira nincs ember, hogy 8 általános a beugró szint! Szerinted, ahol 8 osztályos végzettséget várnak el, ott milyen a színvonal, te nagyon hülye?!

    Én tapasztalatból mondom, nem pedig demagóg szlogeneket puffogtatok, hogy mekkora szemétség már ilyeneket mondani a betanított munkásokról. Szerinted véletlen, hogy a vidék tartja hatalmon ezeket a faszkalapokat, és egy valamire való nagyváros elzavarja őket?
    Csak szólok, hogy a vidéki magyarország brutál leépült, minden téren…úgy emberanyagban, mint infrastruktúrában…nemhiába nincs a vidéknek már értelmisége, mert elmenekültek az ugarról;)

    Húzd ki a fejed a seggedből, te balfasz!

  15. csakférfi
    mondta:

    @tatárfejű kutya:
    Lenézed a kétkezi gyártósori embert.
    Dolgoztam az elektroluxban berényben szalagon.
    Leszedtem a raklapra a becsomagolt porszívót.
    800 db-ot 8 órában. Ez volt a norma.
    Van ott 14 szalag , szalagonként 5-10 emberrel .
    2 műszakban ment a termelés.
    Mai napig nincsenek ott robotok akik szerelnének össze.
    Tudod miért?
    Mert az ember olcsóbb.
    Az ilyen idióták,lekezelő ,lenéző pszichopaták miatt.
    Gratula a világnézetedhez.
    Alapból az ember tiszteli a fajtársait. Lenézni,kihasználni,csak akkor ha ezt tanulja.
    Vagy elhisz magáról hogy kinőtt a tömegből.
    Mekkera tévedés. Csak egy ember vagy te is ,sem több sem kevesebb.

  16. csakférfi
    mondta:

    @jobangel:
    Köszönöm a választ!
    🙂
    Van egy robot a munkahelyemen.
    Cnc esztergálok. Monoton és…..hagyjuk.
    A robot jobb,nincsenek érzelmei.
    Csakhogy programozni ,átállni,koordinátákat felvenni …stb.
    Macerás.
    Akkor nem ha többezres szériákkal dogoznak….nánk.
    De mi sokszor egy műszakban 20-30 féle rajz alapján készítünk el alkatrészeket.
    Kvázi , egyedi a gyártás.
    Akkor a robot ,hasznavehetetlel. Inkább lassít engem. Visszafog.
    Tehát lehet vizionálni a jövőt….csak találgatunk.
    Semmi esetre sem veszik el a melót az ember elől.
    Ugyanis a robotokat is le kell gyártani. Erre a robot nem képes.
    Musk is meg az adidas is rájött erre …..gyakorlatban.
    Szóval….”csak semmi pánik”
    Mellesleg én lennék a legboldogabb ha a robot elvenné a munkám.
    48 évesen kezdel el a cnc-t tanulni.
    Ennek 5 éve.
    Majd csinálok,vagy tanulok mást.
    Amíg nyugdíjas nem leszek.
    A gyerekeim meg ugyis „kütyü”függők.
    Legyen az ő bajuk.
    Anno én is megoldottam a magamét.
    Oldják meg ők is.
    Ilyen az élet!
    🙂

  17. tatárfejű kutya
    mondta:

    @jobangel: „A többség nem jókedvében lett gyártósori munkás, hanem mert az jutott, rossz helyre született.”

    Ezt a puszta tényt nagyon sok „gondolkodó” elfelejti. Egy kelet-magyarországi „gyengébb” diplomával rendelkező fiatalnak sajnos nem jut más, mint a gyári műszakos munka. Ezekben a régiókban nem csak a közigazgatási állások vannak az ismeretség alapján betöltve, hanem a gyári fehérgalléros munkakörök is, ahová a fiatal középvezető beteszi a barátnőjét/feleségét vagy az unokahúgát/öcscsét, nem törődve azzal, hogy kint a gyártásban több alkalmasabb és képzettebb ember dugdossa a kék színű kébelt a pirossal össze.

    „A jelenleg kékgallérosokkal viszont valamit muszáj lesz kezdeni”

    Sajnos ez a nagyvárosokon kívül, szinte lehetetlen lesz. Ehhez a teljes gazdasági szerkezetet kellene átalakítani, és azt ezek a debilek(a mindenkori kormányzat) nem tudnák levezényelni. Nekik az a lényeg, hogy a statisztikában meglegyenek a számok, hogy ennyi és annyi embernek van bejelentett munkája, az pedig már a legkevésbé sem érdekli őket, hogy az a munka 3 vagy 4 műszakos kékgalléros munka az autóipar beszállítójaként vagy magasabb hozzáadott értékű modern, 21.századi munkakör.

    De a leszomrúbb az egészben, hogy már a vidéken gyárakban dolgozó kékgalléros munkavállalók sem lennének képesek magasabb hozzáadott értékű munkaköröket betölteni tömegesen…aki tehette az már elment ezekből a régiókból a nagyvárosokba vagy pedig külföldre.

  18. jobangel
    mondta:

    @csakférfi: köszi, ha szereted. És ugye pont én minősítettem laikus fejtegetésnek a saját írásomat a posztban benne, abból a célból, hogy ne annak tűnjön, aminek számodra tűnt 😉

  19. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    Nem a robotokkal van a gond, hanem a tőkésekkel.

    A robotok elveszik a munkánkat? Jó hír.
    A kulcspont: mi meg elvesszük a tőkések profitját.

  20. jobangel
    mondta:

    @Bambano: Pont az a lényeg, hogy ellene pont annyi érvet hoztam fel, mint mellette. És egyáltalán nem írtam érzelmi hatásokról, amit a kérdőív feszeget.

  21. math0
    mondta:

    @Örömhernyó: lesz alapjövedelem például.

  22. math0
    mondta:

    1) az nyilvánvaló, hogy a koronavírus válsága fog adni egy lökést a robotika elterjedésének.
    2) Európa demográfiai válsága miatt viszont még sokáig lesz munkája mindenkinek, kivétel a gazdasági válságok idején.

  23. csakférfi
    mondta:

    Hogy emberek,miféle illúziókban élnek.
    Mindig megmosolyogtat ez a „naivitás”.

    „de sok munkát, amit home officeban nem lehet végezni, robotok tudnának végezni. De amíg olcsóbb a gyártósori munkás 2-3 műszakban… Most ők jártak megint a legrosszabbul: fizetés nélküli szabadságra, vagy fizetett szabadságra kellett menniük, bizonytalanok a jövőbeli kilátásaik. ”

    Ezzel szemben……

    „Valamit elszámoltak
    Másfél éve Elon Musk is belátta, hogy bizonyos folyamatokhoz még kellünk mi, emberek, hiába lenne jó minket lecserélni nem panaszkodó, szakszervezetekbe nem tömörülő gépekre. A Teslánál a végső összeszerelés tűnt a problémás pontnak: a gépek ugyan szépen precízen képesek elvégezni ugyanazt a mozdulatot nagyon sokszor, viszont nem veszik észre, ha az elemek nem illeszkednek tökéletesen, az anyag nem egyenletes, vagy egy kis tömítés nem sikerült hibátlanra.”

    raketa.hu/adidas-robotgyar-bezaras

    Persze,likevadászatra,riogatásra,félelemkeltésre,…”okosnak mutatom magam mert én szt is tudom milyen lesz a jövő”…na erre jó az efféle iromány.
    Sorry.
    Amúgy szeretem ezt a blogot.
    🙂

  24. Örömhernyó
    mondta:

    Ha az emberek 60-80%-a munkanélkülivé válik a robotok és a mesterséges intelligencia miatt, akkor kik fognak fogyasztani? Lesz majd nagy termelékenység, fizetőképes kereslet meg nem.
    A jövedelmüket elvesztő tömegek meg kiszorulnak a politikai érdekérvényesítésből, az államot megszállják a multik, a gigacégel, ipari és pénzügyi konglomerátumok, a demokráciát megszüntetik.
    De akkor ki szükség 7 milliárd emberre? Semmi. Elkezdik ritkítani a népet. Laborokban előállított vírusokkal, baktériumokkal, mesterséges járványokkal.
    Az emberek simán dolgozhatnának heti 20 órát és mellé kaphatnának alapjövedelmet. Mert ha csak simán elveszik a munkájukat a robotok, amik hatékonyabban is termelnek, akkor a fogyasztás vissza fog esni. Az amazon kinek adja akkor el a szarjait? Lesz pár túltermelési válság, meg háború, míg helyreáll az egyensúly.

  25. Mr. Hyde
    mondta:

    A termelékenyebb technológia az adott munka elvégzéséhez szükséges időt rövidíti le nem a munkahelyek számát csökkenti.

    Semmiféle műszaki szempont nem támasztja alá azt, hogy napi 8+ / heti 40+ órát dolgozzanak az emberek.

    Amikor ezt bevezették akkor az 1920-as évek átlagtermelékenységét vették figyelembe.

    Valójában jóval kevesebb munkaórával/munkanappal is előállótható a jelenlegi társadalmi össztermék.

  26. NagyPeter64
    mondta:

    @jobangel:
    Kérdőív. Majd kitölti aki érti a szakszöveget, vagy nem zavarja ha nem érti.
    Robotok. Az egyik fél munkanélkülit gyárt, jellemzően a menedzsment. A másik fél képezze át őket. Jó, de ki a másik oldal

  27. jobangel
    mondta:

    @NagyPeter64: Ha az FNA-ra gondolsz, hát annak nem vagyok nagy barátja (kicsi sem). A jelenleg kékgallérosokkal viszont valamit muszáj lesz kezdeni, és én abban látom a megoldást, hogy továbbképezzük őket, és termeljenek GDP-t ők is, hiszen elvileg képesek rá. A többség nem jókedvében lett gyártósori munkás, hanem mert az jutott, rossz helyre született. Vissza is jutottunk az esélyegyenlőség kérdéséhez.
    A kérdőívről: bizony, a pszichológia is egy szakma, szakzsargonnal. Ők sem érzik jobban magukat, mikor mi dobálózunk a home office kapcsán, hogy RDP, meg SSH, meg VPN.

  28. NagyPeter64
    mondta:

    Elég szakbarbár a kérdőlap ismertető, passzolom.

    Alapjövedelem nélkül katasztrófa lesz. Utána meglátjuk. A robot azonnal tud, az ember tanításához idő kell. Maradnak azok a munkák amit nem érdemes átprogramozni.