Állásinterjúk tét nélkül

Állásinterjúk tét nélkül

win.jpgHa csak azért megyünk állásinterjúra, mert kíváncsiak vagyunk, mit kínál a piac, meg akarjuk tudni, máshol mit ajánlanak, egészen másképp viselkedünk, és ez természetes is. Nem izgulunk annyira, hiszen nem az életünk múlik rajta. Merünk kérdezni, alkudozni, részletekbe menni.

Itt hibáznak néhányan, amikor azt gondolják, ilyenkor mindent szabad. Hibáznak, mert azt hiszik, nincs tétje az interjúnak, pedig van. Ilyenkor is megismerik az interjúztatók, elmondják a döntés előtt a kollégáiknak, milyen volt az állásinterjú vele, milyen szakembernek tartják (nem biztos, hogy jól gondolják), milyen embernek. Ha az interjú közvetítőnél („fejvadász”) zajlik, akkor sok további álláslehetőségtől lehet elesni azzal, ha most, „tét nélkül” nem vagy kellően udvarias, felkészült, vagy épp arrogáns, követelező vagy, mert „megteheted”. Igen, van az a helyzet, amikor megteheted, hogy válogass, de lehet, hogy lesz ez még másképp is. Akkor fontos lesz, hogy ki hogyan emlékszik rád, milyen jegyzeteket ás elő egy régi interjúdról.

Amíg megteheted, hogy válogatsz az ajánlatokból, természetesen válogass. Mérlegelj, mi miért előnyös, mik a hátrányai, a mostani helyzetedhez képest miben jobb, miben rosszabb, hosszú távon mit kínál, érdekel-e egyáltalán a hosszútáv, vagy most elég egy határozott, rövidebb idejű szerződés, sok pénzért, hogy utána elmenj egy év szabadságra. Ha nemet mondasz egy állásajánlatra, udvariasan, lehetőség szerint megindokolva, miért (mert szeretnék ők is levonni a tanulságokat, és ha pl. téged riasztott a túl sok korlát a munkamódszerben, lehet, hogy újragondolják, hogy mással már ne járjanak így).

—-

És akkor van a másik helyzet, mikor szó szerint kenyérre kell a pénz, fontos, hogy meglegyen az állás. Ilyenkor is segítséget kérnek tőlem, mert „tétje van”. Nagyon nehéz az ezzel járó stresszt, kétségbeesést elengedni, a „ne görcsölj rá” c. üres tanács sem ér semmit, nem is szoktam ilyet mondani. Ilyenkor marad az, hogy

1. meggyőzöm az illetőt, hogy elég jó ahhoz az álláshoz, amire interjúzni megy, mert ha az önéletrajza alapján kíváncsiak rá, akkor el tudják képzelni azt, hogy vele dolgozzanak;

2. segítek meggyőzni magát a saját alkalmasságáról;

3. megértetem vele, hogy nincs olyan életbevágó tétje, amit ő hisz: ahogy ez a lehetőség jött, jöhet másik is. Az a lényeg, hogy a lehetőségeket végigjárjuk, és nem katasztrófa, ha nem az első lehetőségből lesz állás. Az a fontos, hogy folyamatosan keressen új lehetőségeket.

Bárhogy is, egy állásinterjú mindenképpen tanulás. Az álláskeresőnek (nézelődőnek), az interjúztatónak, és ha szerepel közvetítő is a folyamatban, neki is. Ezért szoktam arra biztatni az álláskeresőket, hogy az interjú után a közvetítőnek számoljanak be az élményeikről. A közvetítő számára az interjúztató ügyfél, ők másról tárgyaltak. Így nem derülhetett ki számára, ha a kedves ügyfél egyébként az állás egyik-másik kellemetlen részletét nem említette, más elvárásai voltak személyesen, mint a kiírásban, vagy szimplán csak ő nem viselkedett megfelelően.

A fentiekből látszik, hogy rengeteg munka, befektetett idő, energia van abban, hogy egy állásinterjúig eljuss, ott valahogy szerepelj. És nem csak te dolgoztál ezért, hanem a másik oldal is, mert mindketten meg akartok egyezni – vagy csak hagynád magad, hogy meggyőzzenek, de ehhez mégis adtál némi időt, információt magadról.

Tehát, tét mindig van. Az állásinterjú akkor is értékes idő, tanulság, ha csak nézelődsz. Sosem tudhatod, még az is lehet, hogy meggyőznek. Vagy nem most, hanem fél év múlva. Vagy eldöntöd, hogy velük ugyan te soha semmilyen üzleti kapcsolatot nem akarsz. Mert ez utóbbi is egy értékes információ, amiért az időddel, türelmeddel fizettél.

———————-

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg, hátha ezzel te is segítesz másoknak!

Ha személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes online önéletrajz-konzultációért írj nekem!

———————-

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Írj te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. vu2 (törölt)
    mondta:

    @Singerkém:
    „Azóta én már a telefonban tisztázok pár dolgot:
    – hol kell dolgozni?
    – mennyi a fizetés? (tudom, hogy ezt nem szeretik, de azt szoktam mondani, hogy mindkettőnk idejét vesztegetjük, ha a fizu nem stimmel)”

    Ahhoz, amit írtál egyetlen egy dolog kell : ész

    Ebből pedig hiány van itthon.

    Ezt írják a cégek Magyarországon :
    – versenyképes fizetés

    Hazugsággal kezdenek; ez itt a legnagyobb probléma és mindennek a gyökere, hogy már a kezdet ilyen.

    Emberünk elmegy egy állásinterjúra és jó esetben az első körben tudja meg, hogy mennyi az annyi. Tehát legtöbb esetben el sem indult volna.
    (Ide nyugodtan lehetne egy komplett számítást tenni, hogy ez végigpörgetve mennyibe is kerül.)

    Idő és energia pazarlás ez a színészkedés ráfogva, hogy nem illik ezt sem, azt sem.
    Téveszmék széles tárháza ami egyben siralmas és ráadásul a profit ellen is szól.

  2. Singerkém
    mondta:

    Ahány ház, annyi szokás. Adecco-val például 4 és fél éven át voltam kölcsönadott munkaerő. Tök jól éreztem magam és szépen kerestem is.

    Másik cégnél meg kétszer voltam saját kts-re Budapesten (200 km) értékesítési vezető állásra, mire kiderült, hogy nem Bp-en, hanem Székesfehérváron kell dolgozni (kb 180 km tőlem) és telefonos értékesítésről lenne szó – hát bazz….. Természetesen nem fizették ki az útiköltségemet, pedig egyértelműen ők baszták el a kommunikációt.

    Azóta én már a telefonban tisztázok pár dolgot:
    – hol kell dolgozni?
    – mennyi a fizetés? (tudom, hogy ezt nem szeretik, de azt szoktam mondani, hogy mindkettőnk idejét vesztegetjük, ha a fizu nem stimmel)

  3. Willkommenskultur
    mondta:

    @Circus: azért küldenek mostanában visszajelzést mert már lasszóval kell fogni a zembereket, most munkaadói oldalról van nyomás a hr-eseken

    és még ha abban a pillanatban találtak is nálad jobbat lehet 2 hét múlva elmegy tőlük, vagy 1 hónap múlva megint bővülnek

    egyre gyakoribb az is hogy a cégek fizetnek a melósnak ha behozol még valakit a céghez

    jobb cégek akik belső hr-essel dolgoznak amúgy eddig is adtak az illemre, csak az ilyen rabszolgakereskedő grafton-os, randstad-os nyomik nem, de őket ki kell kerülni ha lehet

  4. HellsAngel
    mondta:

    Ha kicsi a tet, a kedvem sotet …

  5. kukatr
    mondta:

    @Circus: Valamivel ki kell egyenlíteni a munkavállaló és munkáltató közötti információs aszimmetriát.

  6. Circus
    mondta:

    Ez nem olyan picit, mint ami ellen mi is felemeljük itt néha a hangunkat, azaz hogy bizonyos cégek (Bosch, mint a ‘legjobb’ példa) fal álláshirdetésekkel szondázzák a piacot, miközben nem is keresnek a meghirdetett konkrét pozíciókra embereket? Más szavakkal a másik idejével élünk vissza?

    @maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző:
    „Én azonosan viselkedem mindenhol. Ellenkezne hitelességemmel, ha kihasznélnék egy adott helyzetet.”
    Én is. Nem látom értelmét annak, hogy megjátsszam, és úgy adjam el magam, mintha más lennék, mint ami, aztán mindketten csalódnánk az első pár hét hónap után. Nekem kell az arcom még jópár évig.

    @dunántúli gyerek: olyat már én is kaptam, miután lemondtam, hogy mást választottak :).

    Újabban egyébként egyre több visszajelzés érkezik, még, ha negatív is, ez jó – vagy olvassák a blogot, vagy tényleg változik valami. Igaz, azzal pl nem tudok mit kezdeni, amikor a felsorolt tapasztalatok mindegyikét, vagy többet hozok, pár év ugyanolyan munkakörben és az az indok, hogy nem találták megfelelőnek a tapasztalataimat. Ennél még az egyszerű „nem önt választottuk” visszajelzés is IGAZABB.

  7. ogli dzsí
    mondta:

    glassdoor

    ti tudtok jobb helyet ahol le lehet csekkolni a munkáltatót?

  8. kukatr
    mondta:

    @Hujber Tünde: Minden cégnek meg van a joga, hogy kitartó munkával a munkakeresők feketelistájára dolgozzák fel magukat. 🙂

  9. pippa2011
    mondta:

    Amikor kenyérre kellett, egy valamivel tudtam meggyőzni magam: nem lehetek örökké munkanélküli. Senki sem az 4-8-10 évig, hacsak nem akar az lenni, miközben mást kommunikál.
    Nekem arra nehezebb nem rágörcsölni, ha nagyon tetszik egy ajánlat.

  10. maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző
    mondta:

    @jobangel:

    Én azonosan viselkedem mindenhol. Ellenkezne hitelességemmel, ha kihasznélnék egy adott helyzetet.

    Az egyetlen eltérés: amit más helyzetben kényszerből elfogadnék, ebben az esetben nem fogadom el.

  11. jobangel
    mondta:

    @Nemzeti Dohányos: Kérj többet, amennyit gondolsz, legfeljebb alkudoznak, ha tényleg te kellesz. A közvetítő akkor ad el máshová, ha az interjú valamilyen objektív ok miatt nem sikerült. A nem megfelelő személyiség a legtöbb esetben kizáró ok lesz.

  12. Nemzeti Dohányos
    mondta:

    Ha nem vagy már-már arrogánsan magabiztos, és nem azt mutatod, hogy nem nyűgöztek le különösebben, akkor a fizetési ajánlattal kiszúrják a szemed. Az meg mese habbal, hogy egy nem sikerült interjú miatt ne próbálna meg eladni a közvetítő máshova.

  13. jobangel
    mondta:

    @maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: Igen, erről szólna a poszt. Mikor azért megy el valaki állásinterjúra, mert nézelődik, mert meg akarja tudni, máshol milyen lehetőségei lennének. Ez nem tilos, sőt, szükséges, csak az interjúztatók nem tudnak mit kezdeni vele, és ettől a nézelődő egyre inkább elveszti a kontrollt, és túlságosan „én megtehetem” lesz.

  14. maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző
    mondta:

    Nekem egyébként jó tapasztalataim vannak a HR-szakmáról, Mo-on is, BG-ban is.

    Eddig mindig mindenki korrekt volt. Még olyan is volt Bp-en, hogy a HR-es szólt előre, mit ne tegyek semmiképpen a főnökkel való beszéd közben.

  15. maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző
    mondta:

    Én pont ezt csinálom pillanatnyilag.

    Úgy jelentkeztem álláshirdetésekre, hogy nincs szükségem az illető állásra.

    Az egyik helyről kaptam is ajánlatot, a pénz több lenne 25 %-kal, de a munka is nehezebb lenne, hívogatni kellene a cég régi, de már passzív partnereit, akarnak-e ismét partnerek lenne. A feladata: napi 15 sikeres hívás.

    Visszaléptem, mert ez majdnem eladási munka. Én pedig utálok kereskedni, vállalkozni, stb.

    Ma megyek egy másik interjúra, ott előre szóltam, csak akkor érdekel, nem kell senkit se felhívni, se eladni, azt mondták, nem kell egyiket se, csak bejövő ímélekre kell választ adni. Azaz ugyanaz, mint a mostani munkám.

  16. dunántúli gyerek
    mondta:

    Viszonylag gyakran visszaírnak ha voltál 1. körös interjún és kiestél, de okosabb nem leszel tőle kapsz egy soxorosított levelet h másra esett a választás de köszönik szépen ha lesz vmi pozi szólnak…

    ez rendben is lenne, de én a múlt hónapban 2x voltam ilyen első körön, először meghallottam az ajánlatot mondtam ok anyátokkal szórkozzatok, erre 2 óra múlva küld egy levelet h másra esett a választás, de köszönik blablabla…TUDOM BAZEG ÉN MONDTAM H KÖSZ NEM

    másik elmentem megmutatták a csapatot láttam szerencsétlen munkahelyet mondtam viszonlátásra…erre leküldik a szokásosat, hogy ŐK másra gondoltak, de köszönik

    baszod

  17. Hujber Tünde
    mondta:

    Úgy látom, ma elég határozott vélemények jönnek a kommentelők részéről a HR-ről és a kiválasztási folyamat visszajelzés részéről. 😀

  18. Rwindx
    mondta:

    Én jó tíz év után nemrég voltam az első állásinterjúmon, a második kör után bejelentették hogy nem rám gondoltak. Ezzel önmagában nincs gond, mert heti akár több ajánlatot is kapok, szóval válogathatok és a jelenlegi állásom is addig tartom ameddig akarom, de amikor visszakérdeztem, hogy nagyjából mi volt az, ami miatt nem feleltem meg, akkor mindenki eltűnt, semmi reakció.

    Holnap reggel egy másik céghez megyek interjúra, ha ott is így megy, akkor a HR-es szakma elég nagyot fog esni a szememben…

  19. Din Serpahis
    mondta:

    Nekem most nagyon jó tapasztalataim voltak egy közvetítővel. Végig tartotta velem a kapcsolatot, leszervezett mindent, adott visszajelzést (nem engem választottak, de nem is volt baj) Később kaptam tőle üdvözlőlapot a szülinapomon, majd amikor elhelyezkedtem és mondtam neki, hogy most már ne keressen tovább, írt egy nagyon udvarias levelet, amiben megköszönte az együttműködést, és megkért, ha tudok olyat aki állást keres irányítsam hozzá.

    Azért hozzá kell tennem, hogy mindez Luzernben, Svájcban történt 🙂

  20. Marcell Kakukk
    mondta:

    Ha nem lettek volna arrogánsak a munkáltatók akkor most én sem lennék. Az alkalmazottak sem felejtenek. És ilyen fizetések mellett úgysincs vesztenivalója az embernek mert nem tudott magának gyűjteni az ember, csak vegetálni. A világ pedig elég nagy, hogy szarjak a munkaadókra.

  21. kukatr
    mondta:

    Eddig összesen két alkalommal kaptam közvetítőtől igen/nem-nél részletesebb visszajelzést, az esetek háromnegyedében semmilyet se kaptam. És ez külföld, magyaroknál SOHA nem kaptam visszajelzést. Én így csak akkor adok, ha a közvetítő kérdezi tőlem.
    Maguk a cégek se különbek. Világszinten vezető befektetési bank küld egy emailt, hogy értékeljem a kiválasztás folyamatát, miközben nem kaptam visszajelzést, hogy mehetek-e a következő személyes interjúra…

    Hiába van munkaerőhiány, a fejek zömében csak megemelkedett költségű eszközként szereplek, a toborzók nem tekintenek ügyfélnek.