Az állásinterjúkon általában felmérik a jelentkező szakmai tudását, ez rendben is van. Szakmai tesztek, próbafeladat, vagy sima beszélgetés, lényeg, hogy szakmai tudásodra, tapasztalatodra koncentráljanak. Ehhez képest ebben is el tudják vetni a sulykot a munkáltatók… Érdemes átgondolni, hogy szakmai tesztnek álcázott feladatokba mennyi időt, energiát, stresszt vagy hajlandó fektetni, és mikor kell nemet mondani. Elképesztő…
A 2016-os statisztikai adatok szerint az átlagos munkanélküliség hossza 19 hónap. (további statisztikai adatok itt és ha frissen váltál munkanélkülivé „elsősegély-cikk” a legfontosabb hivatalos intéznivalókkal itt) Toborzók, fejvadászok 6-9 hónapot mondanak, de ők speciális iparágakat látnak, magasabb végzettségű álláskeresőket, a KSH meg a teljes munkaerőpiacról szól (és néha összevissza beszél, de ebben nem nagyon téved)…
A múlt heti sikerre való tekintettel még pár „szépséget” hoztam nektek. Ezek már nem csak bosszantóan szakmaiatlanok, hanem itt-ott viccesek is, ha elvonatkoztatunk attól, hogy emberek állása, megélhetése múlik ilyen „terméket” kezükből kiadó embereken. Ui: Kedves HR-esek! Nem megsértődni kell, hanem tanulni belőle! Az álláskeresők is folyamatosan tanulnak önéletrajzot írni… Csak nekik nincs erre külön…
Munkatársat keresünk! – De miért így? Az összes fejvadász, toborzó cég, de még a HR-esek is szívesen idéznek félresikerült CV-kből, mindannyiuk derültségére – ez persze nem túl előremutató, de nem is ez a céljuk vele. De most visszakapják ezt 🙂 Tekintve, hogy az álláskeresőnek nem szakmája a CV-írás, nekik viszont szakmai munka az álláshirdetés megírása,…
Múlt héten tettem némi kitérőt abba az irányba, mi értelme is van a munkának úgy általában, ill. hogyan érdemes értelmet keresni/találni benne. Minden esetben a munkáltatón is múlik, hogy a munkavállaló jól érezze magát. Ha nem érzi jól magát, előbb utóbb elhagyja a munkahelyet, a munkáltató pedig csodálkozik: egy 1000 fős cégből akár 700 fő…
A nyarat általánosságban álláskeresési uborkaszezonként lehet értékelni (kivétel azért van, tehát állást keresni nyáron is kell), ezért úgy gondoltam, inkább a munkáltatók szemléletének alakításával próbálkozom és „jómunkahelyes” témákat vettem elő. Ám a múlt heti posztom alatt megindult a kommentelés arról, hogy a munka kényszer-e vagy az önmegvalósítás eszköze, vagy… Sokféle szempont van, kifejtek néhányat. Ezek…
Kapok ilyen kérdéseket is: nem ciki lelépni próbaidőben? Mit fognak gondolni? A nehezen átvészelt álláskeresés után jött a csalódás az új munkahelyben, most mi lesz? Nem olyan a munka, nem olyan a főnök, nem jó az eladnivaló termék, nincs is az, amit ígértek stb. Mi legyen? Mit fognak gondolni, ha ő most lelép? A viszontkérdésem…
Az, hogy a munkáltatók kreativitásán múlik a termelékenység, nem újdonság, de hogy egyes esetekben a munkavállaló egy-egy juttatás hatására hatékonyabb lesz, sokszor újdonság. És itt nem a motivációra, ösztönzőkre gondolok, hanem simán a munkaeszközökre, és a munkarendre, amivel sokat könnyíthetik a munkavállaló életét, és – itt jön a döbbenet – a munkavállaló ettől hatékonyabb lesz….
Az előző két cikkemben (itt és itt) az álláskeresők lelki problémáival, foglalkoztam, illetve azzal, hogyan éli meg ezt az álláskereső, az interjúztató. A segítői hozzáállás még hátravan. Segítőként azért érdemes ezzel is egy kicsit foglalkozni, hogy aki hozzám fordul, tudja, mit várhat, és miért azt a hozzáállást kapja, amit. Illetve, ha valaki nem gyakorlott segítőként…
A múltkor foglalkoztam az álláskeresőket akadályozó lelki problémákkal, ennek céges oldali kezelése viszont nem maradhat ki, tehát most ezzel foglalkozom. Tipikus céges „elvárás”, hogy kiegyensúlyozott, lelkes, boldog álláskeresőket vár egy-egy állásinterjú előtt, és minimális empátiát sem mutatnak azon jelöltek felé, akiket az önéletrajzuk alapján szakmailag alkalmasnak látnak. Vagy nem tudják, hogy kell kimutatni az empátiát,…
