Ingázni az általános vélekedés szerint kényelmetlen, a sokra becsült brit tudósok kikutatták, hogy káros is lehet (cikk itt), és csak 3 órán túli utazásban lehet „értelmes” munkát végezni. Tekintve, hogy magam is ingázó vagyok 10 éve, egészen másképp látom ezt, mint a brit tudósok. Ezért amikor valakinek az a dilemmája, vállalja-e az ingázást, akkor a…
A munka ünnepe nem munkanap, ami elég ironikus szerintem. Erről jutott eszembe egy másik ironikus gondolat a munkatárs-kiválasztásról. Bill Gates mondta egyszer: „Mindig egy lusta embert választok ki egy nehéz munkára. Mert ő talál egy könnyű utat az elvégzésére.” (Eredetiben: I choose a lazy person to do a hard job. Because a lazy person…
Sajnos egyre többen adják fel a reményt pályakezdőként vagy magasabb szintű munka utáni hosszú munkanélküliségben, hogy a meglévő végzettségükkel helyezkednek el, és betanított munka keresésére kérnek tőlem segítséget. Általában azt kérem, hogy párhuzamosan a betanított munka keresésével keressünk szakmai munkát is, akinek már érettségije, OKJ-s végzettsége, szakmunkás-bizonyítványa van, ne adja fel. Ilyenkor két alap álláspályázatot…
A mobbingról előző posztomban azt írtam, hogy a cégről is szól, nemcsak az áldozatról, és a vezetőkön múlik leginkább a léte, ők tudnak tenni ellene. Hanem a kis cégek vezetői, tulajdonosai tapasztalataim szerint többnyire azt gondolják, hogy egy munkavállaló ilyen panasza üres nyafogás, és különben sem az ő dolguk, a panaszkodó kolléga tanuljon meg együttműködni,…
Többször kérték már, hogy írjak a munkahelyi folyamatos verbális és lelki agresszióról, az angolul mobbingnak nevezett jelenségről. Erről azért nem könnyű nekem írni, mert nincs előremutató megközelítése a munkavállaló -nekem álláskereső – számára, ha már kialakult a cég közösségében. A megoldását minden esetben csak a menekülésben, álláskeresésben látom. Leginkább azért, mert egy mobbing-áldozatból ugyanabban a…
Az állásinterjúk kívánatos menetéről mindenkinek van egy kialakult képe, de az valahogy sosem egyezik a valósággal. Az álláskeresők időnként nem értik, miért az történt, ami, és ez vajon jót jelent-e számukra. Mindez arról jutott eszembe, hogy zsenge koromban, átlagos álláskeresőként (hol volt akkor még a Jobangel blog!) olyan állásokat kerestem, ahol egyedüli logisztikusként üzemelhettem volna….
Az egyik leggyakoribb csoport, aki megtalál kérdéseivel és segítségkéréssel, az 50 év feletti álláskereső korosztály. Ők reményvesztetten „nem vagyok már fiatal” mondásokkal érkeznek. Az előítéletek sokat ártanak nekik: a sztereotípiák szerint rugalmatlanok, nehezen kezelhetők. Sok fiatalt ért már kudarc a velük való munkában, így félnek tőlük, félnek attól, hogy újra kudarc elé néznek, ha őket…
Sok jó szakember követi el azt a hibát, hogy a specializációját és a tudását túlságosan felülértékeli, nem figyel arra, hogy mennyire sérülékeny az egyedi tudásából eredő pozíciója, és elhiteti magával, hogy bármit megtehet a munkaerőpiacon. Ők már állásinterjún is így lépnek fel, hogy „én megtehetem”, „én megmondhatom”, „úgysincs más választásuk, mert kevesen vagyunk ilyen tudással…
Ez egy olyan fejezete a CV-nek, amit mindig kínok közt hoz össze a jelölt, mert annyira életidegennek tűnik. A legtöbb esetben a leírt karriercél valahogy így fest: „Egy olyan állást szeretnék betölteni, ahol az eddig szerzett szakmai illetve személyes tapasztalataimat kamatoztathatom, képességeimet továbbfejleszthetem.” Vagy: „Célom, hogy megbecsült tagjává válhassak egy jó kollektívának…” Ezekkel néha a…
Azt megnéztük egy korábbi posztban, milyen egy jó CV-fénykép. Ám hiába sikerült jól egy fénykép a jelöltről, a CV-t még el lehet rontani vele. Most azt nézzük meg, mik az ide kapcsolódó hibák, és hogyan kerüljük el őket.
