Cégvezetők! Hová tettétek a józan eszeteket?

Cégvezetők! Hová tettétek a józan eszeteket?

A tárgyi tudást mindig is tiszteltem, és ezt sok tanulással (nem feltétlenül iskolarendszerben) lehet megszerezni. Mégis azt látom időnként, hogy sokat tanult emberek teljesen elvesztették az igazi, józan eszüket, sok kárt okozva ezzel a teljes magyar gazdaságnak akár. Neki személyesen esetleg az fáj, hogy tönkremegy a cége, de a munkásainak még nehezebb lesz, és persze a GDP is kárát látja, tehát a teljes társadalom… Pedig tényleg nem kell más sokszor, mint visszatérni a józan paraszti észhez – ami jó esetben nem a tanultak ellen hat. Talán Larry Ellison elhíresült (egyébként sajnos nem elhangzott, és nem tőle származó) beszédében ez az a bizonyos beépített sisak, ami gátja az egyszerű megoldásoknak…

Munkaerőhiánnyal küzdünk, lelépnek emberek, és nem jön helyettük másik. Sok módszerrel lehet emberek megtartani és újak számára is vonzóvá tenni egy helyet, de mintha cégvezetők, vezetők, főnökök pont ez ellen dolgoznának.

Általános panasz a munkavállalóktól, hogy évek alatt „elkopott” a pozíciója, már rég nem azt csinálja, amire felvették, amihez igazán értett és amit szeretett. Nyilván ebből álláskeresés lesz… Valójában a munkakörtervezés a megoldás, ami kis cégeknél, ahol „mindenki csinál mindent” úri huncutságnak tűnik, plánesőt, az ilyen vezetők büszkék arra, hogy náluk nincs is HR. Mert minek a szakértelem… És persze előrevetíti a problémát, hogy nem lesznek specialisták, sem elkötelezett munkavállalók, mert „mindent is” csinálni bárhol lehet. Fejlődés sem lesz, mert ha nincs specialista, akkor nem is tudja megmondani, mit lehetne hatékonyabban, jobban csinálni. Másik ember felvenni is nehéz lesz, mert ebből születnek az olyan álláshirdetések, aminek senki sem fog tudni megfelelni, hiszen az elvárás a távozó kolléga feladataihoz mért lesz, az új embernek értenie kellene mindenhez, amit a lelépő előd menet közben tanult meg, kénytelen-kelletlen. Nálam pedig van sok álláskereső, akik ugyan nem logisztikusok, könyvelők, informatikusok és takarítók egy személyben, de tudnának megfelelő helyen komoly szakértői munkát végezni, ha odaengednék őket, majd hagynák dolgozni őket. És persze ezek a pozíciók is úgy vannak meghirdetve, hogy szakmai fejlődést ígérnek és/vagy várnak el. Egy logisztikusnak márpedig nem lesz szakmai fejlődés, a tartozó ügyfelek vegzálása is az ő feladatává válik.

jobs.pngA másik jellemző probléma, hogy ha okos, szakértő embert vesz fel a cég, és utána sem tol rá minden feladatot, ami szembejön, akkor sem hagyja dolgozni. Salesként nem egy cégnél tapasztaltam, hogy a saleshez nem értő vezető nemhogy nem értette, mit miért javaslunk a kollégáimmal, de kifejezetten olyan elvárásokat támasztott a salesek felé, ami ellene hatott az üzletnek. Majd megdöbbent, amikor pl. a termék piacravezetésének szabályait be nem tartva a termék nem vezetődött be a piacra, cserébe én jól megtanultam állást keresni, mert az amatőr hozzáállást nem tolerálom. Ugyanezt persze láttam már sok-sok szakember panaszai közt. Alapvető, hogy hagyni kell a szakembert dolgozni. HR-est, salest, informatikust, pénzügyest, kontrollert, logisztikust, presalest, mérnököt stb. Ha azt vállalta, hogy tolja a cég szekerét, akkor azt jól akarja csinálni, mert fontos neki a saját szakmai sikere. Ezt veszed el tőle, ha nem hagyod dolgozni, majd elveszíted, mert a valóban okos emberek ezt nem tűrik sokáig. Megintcsak egy IT szektor meghatározó alakjának tulajdonított (nem valószínű, hogy mondott ilyet, de tanulságos a mondás) idézetre hivatkoznék. Steve Jobs szerint (?) nem sok értelme van, hogy felvegyünk okos embereket, és megmondjuk nekik mit csináljanak. Nekik kell tudni megmondani, mit csináljon a cég.

Meggyőződésem, hogy ezeket a gondolatokat azért hivatkozzák le híres és sikeres emberek mondásaiként, hátha többen követik.

A józan paraszti észhez nem kell az IT szektor egyik milliárdosának sem lenni, néha nem kell mást tenni, mint némi empátiával állni a leendő munkavállaló felé. Olvasom a panaszt, nem jönnek a fizikai munkások, hiába hirdet, a hirdető még a hirdetését is linkelte. Hogyaszongya „jelentkezni önéletrajzzal, motivációs levéllel”. Egy másik panaszos „megkönnyítette” a jelentkezni vágyó fizikai munkások dolgát, megírta, hogy ő biza’ Europasst kér, fényképpel.

Gondolkodjunk! Adva vannak fizikai munkások, akik dolgozni akarnak, pénzért. Na vajon, milyen egyéb motivációja lehetne még áruk pakolására, mint a megélhetés? Ezt egyébként rossz felvállalni, kifejezetten szégyenlik sokan (pedig nem kellene), nem akarja írásba adni senkinek. Ha rendszeresen internetezik is, telefonról teszi, nincs számítógépe. Meglátja a Facebookon a hirdetést, de Wordben Europasst, fényképpel nem fog tudni összehozni rajta, mert erre a telefon alkalmatlan, még akkor is, ha van app hozzá, kemény kínlódás lesz, amit nem vállal – igaza van. Sok lájkot aratott a hozzászólásom, miszerint gyártson mindkét hirdető adatlapot, amit szórólapként lehet kitenni forgalmas helyekre, mint posta, vasútállomás, buszállomás stb., és jelentkezni ezek kitöltésével, gyűjtődobozba dobásával lehet. Fénykép nem lesz, de valahogy majd meglesz nélküle a cég…

A múltkori tanácsom, miszerint azt kell megkérdezni az álláskeresőtől, hogy hol akar dolgozni, nem azt, hogy hol lakik, megintcsak eretnek gondolatnak bizonyult, többek rácsodálkozásával. Tanuljunk, szerezzünk tárgyi tudást, ne veszítsük el a józan eszünket…

 

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg, hátha ezzel te is segítesz másoknak!

Ha személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes online önéletrajz-konzultációért írj nekem! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

# # #

 

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz jobangel hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. Bambano
    mondta:

    @jobangel: idézem magam: @Bambano: „szerintem meg bele kellene nyugodni, hogy a legtöbb kisvállalkozásban azért nincs hr-es, mert nincs rá szükség. kisvállalkozás profilja szűk, a főnök rendszerint ért hozzá, tud felvenni embert.”.

    Outsourcingot akkor kell csinálni, ha van a témába tartozó feladat. és továbbra is az a véleményem, hogy kis cégeknél NINCS. sem belső hr-esnek, sem részmunkaidősnek, sem külsősnek, sem outsourcoltnak nincs.

  2. jobangel
    mondta:

    @Bambano: Fentebb látod, azt írtam, hogy nem állandóra kell, ha akkora a cég, és annyi a feladat, akkor outsourcingban akár. De „a vezető majd felveszi az embereket, azok meg majd ketyegnek a cégben” az nagyon gyorsan csődbe visz. Ma leginkább azért, mert a munkavállaló jólléte az egyetlen, ami ott tudja tartani őt a cégnél, és azon külön dolgozni kell. Ehhez persze mindenkinek hozzá kell tennie a maga részét, de leginkább egy HR-es dolga kitalálni, mitől lesz jó a cégnél dolgozni (horrible dictu: még a vezetőknek is ő tesz erre vonatkozó javaslatokat).

  3. Bambano
    mondta:

    @jobangel: tanultam hr-t is, meg vezetői hr-t is, illetve láttam komolyabb hr diploma tananyagát.

    úgy érzem, képben vagyok a hr feladataival.

    ezek után azt mondom, nem kell minden cégbe hr-es.

  4. jobangel
    mondta:

    @Bambano: Ott kezdődik a probléma, ha a HR-esről azt gondoljuk, hogy „az ember, aki felveszi a többit”. Ennél kicsit összetettebb a feladat, már ha jól csinálja, és van arra vezetői igény, hogy jól csinálja. Nem véletlenül megy most a sírás a munkaerőhiányon. Mégsem olyan könnyű felvenni embereket?

  5. Névtelen
    mondta:

    @agarik: ha a létminimum az elérendő cél, akkor nemigazán tartozik a dolgozó a fentebb említett munkakörökbe, inkább valami csavarozós meló lehet.

  6. nagyiza
    mondta:

    Dolgoztam magyar KKV-nál pár évet, sajnos nincs túl sok jó tapasztalatom. A munkavállalót nem jelentik be teljesen, cserébe mértéktelen el nem számolt túlóráztatás és a tulaj úgy kezeli a dolgozót, mintha mindenki az ő cselédje lenne. Lehet, hogy csak rossz céget fogtam ki, de én menekültem vissza a multi világba.

  7. Bambano
    mondta:

    szerintem meg bele kellene nyugodni, hogy a legtöbb kisvállalkozásban azért nincs hr-es, mert nincs rá szükség. kisvállalkozás profilja szűk, a főnök rendszerint ért hozzá, tud felvenni embert.

  8. Meridian74
    mondta:

    Mintha a index-es cikk a fenti posztról szólna… 😀

    index.hu/gazdasag/2018/03/06/feszult_a_berhelyzet_a_husiparban/

    Asszondja hogy:
    „Ráadásul az áruházláncok elszipkázzák a munkaerőt a húsiparból, amely eleve munkaerőhiánnyal küszködik. Szakértői becslések szerint kétezer ember is hiányozhat az ágazatból, ami a munkavállalók mintegy 20 százaléka”

    Ja, ha talán rendes bért fizetnének, akkor nem 2000 fő hiány, hanem túljelentkezés lenne, azaz még válogathatnának is. Amúgy meg fentebb Laca1558 írta meg a magyar valóságot.

  9. jobangel
    mondta:

    @Rwindx: Igen, ez egy komoly probléma, hogy hogyan válasszunk úgy szakembert, ha azon a területen mi nem vagyunk azok. Ez nemcsak a HR-esre, de a könyvelőre és még egy csomó más területre igaz, és persze a magánéletben is, nemcsak a szakmaiban (hogyan válasszak orvost? pl.).

    Kisvállalkozásoknál mindenképpen érdemes a legtöbb – nem cégprofilba tartozó feladatot – outsource-ba tenni, hogy csökkenjen a kockázat. És persze jön a másik feladat, ami a kisvállalkozásokban örök probléma: visszamérni a teljesítményt, ehhez kitalálni a mutatószámokat, és követni. Baromi tudományosan hangzik, de tud egyszerű lenni: HR-esnél: fluktuáció, felvett kollégák betanulási ideje, keresések gyorsasága, hatékonysága stb.

  10. Rwindx
    mondta:

    A poszttal alapvetően egyetértek, de azért hozzátenném hogy ha az ember HR-est alkalmaz, semmi sem menti meg a „referenciával rendelkező” kontároktól, és vagy mákja van azzal akit felvesz, vagy csak árt saját cégének, ugyanis egy kis cégnél a vezető nem csak a seggét mereszti az irodában, hanem az esetek döntő többségében a cég profiljához is ért szakmailag (és részt is vesz a szakmai munkában). Míg egy szakemberről könnyebben el tudja dönteni hogy alkalmas lesz-e vagy sem, egy HR-esről ugyanez jóval nehezebben fog menni.

  11. Rwindx
    mondta:

    @Laca1558: szerintem fingod sincs mi az a kisvállakozás, életedben nem láttál belülről egyet sem, de elképzeléseid szemlátomást vannak róla.

  12. jobangel
    mondta:

    @Blaž: Ennyi információból felelőtlenség lenne sok „okosat” mondani, de: könyvelőt, HR-t tarthatsz külsőst is, aki akkor dolgozik, amikor kell, és akkor kell neki csak fizetni, mikor dolgozik. Tipikusan GYEDes anyukák vállalnak szívesen ilyesmit, ill. könyvelőirodák vannak kisvállalkozásokra szakosodva. A munkák közül, amit lehet, szoftverrel támogass, minél kevesebb papír és adminisztráció annál jobb (de az Einsteini elv szerint, csak annyira egyszerűsítsünk mindent, amennyire lehet, jobban ne). Lehet egy személynek több munkaköre, ha úgy racionális – de vajon mikor termel hatékonyabban a szerelő: ha raktároskodik, vagy ha szerel? Lehet-e úgy tehermentesíteni, hogy csak a csúcsidőre veszel fel raktárost, pl. napi 4 órára (imádná egy csomó munkavállaló a 10:00 – 14:00 közötti munkavégzést, de alig van ilyen állás). És akkor a másik fele a „tanácsadásnak”, mikor az üzlemenet folytonosságát meg kell tudni teremteni: ha valaki vagy esetleg több ember kiesik egy influenzavírus miatt, mi a terv? Ki a beugró, lehet-e úgy kialakítani a feladatokból egy párat, hogy akár egy diákmunkás is ellássa, amíg az emberek újra munkába nem tudnak állni? Kis cégnél nem is biztos, hogy tanácsadó kell ehhez, cégtulajként ezt te is fel tudod mérni egy előregyártott, általad cégre faragott kérdéslista alapján. Utána folyamatokat felrajzolni, anomáliákat megkeresni, hibaforrásokat megkeresni, és lehet, hogy jobb lesz. Ha csak azt éred el, hogy az embereid ugyanannyi munka mellett kevésbé stresszesek, már nyertél.

  13. Blaž
    mondta:

    Kedves szerző / kommentelők. Mint kis cég vezetője szívesen veszem tanácsotokat, hogyan ne terheljem le a munkavállalókat. 4 fő szerelő, 1 fő vezető szerelő, 2 fő irodai alkalmazott, 1 fő vezető. Szolgáltatást végzünk, de területi terjeszkedést nem akarunk, ez miatt egy bizonyos létszám és bevétel fölé nem tudunk nőni, így nem tudunk eltartani külön HR-st meg raktárost, meg könyvelőt, stb, így viszont egy személynek több munkaköre is van. Mi lenne a megoldás mégis? Köszönöm a válaszokat.

  14. Laca1558 (törölt)
    mondta:

    @Duplaxiii: A mai magyar kisvállalkozó mintapéldája valahogy így néz ki:
    – A rendszerváltáskor okosba hugyé’ szaré’ megvett valamilyen állami vállalatot, vagy annak egy részét
    – Az elmúlt 25 évben érdemi fejlesztés nem volt
    – Ha pozitív az évvége, akkor kimarkolja a pénzt, mert ő milyen faszagyerek
    – Utána bőg az államnál, hogy segítsen, mert egyre rosszabbul megy a bolt.
    – Ha kap állami pénzt, akkor azt is rögtön kimarkolja
    – Majd ismét bőg az államnál, hogy nem megy a bolt
    – A bérekkel ott trükközik, ahol csak tud. Amit megspórol, abból persze megint nem a céget fejleszti, hanem kiveszi a cégből.
    – Ellenben újabb fejlesztési pénzekért bőg az államnál

    Az a baj, hogy ezek az emberek úgy képzelik el, hogy megkapják olcsón a céget, állam bácsi minden kiadást kifizet, az emberek okosba olcsón melóznak. És a végén ő majd beleül a készbe, és faszagyerekként elrakja a 100 milliókat, amit az Ő Cége (nagy C-vel) megtermelt.

    És néz ki a fejéből, amikor sorra húznak el az emberek nyugatra…

  15. jobangel
    mondta:

    @Duplaxiii: Ezeket az érveket már hallottam sokszor, fel is mondtam utánuk, mert nem tolerálom az amatőrséget, mint írtam volt. Azzal egyetértek, hogy a politika sokat ront a kisvállalkozások helyzetén, de ezt nem a munkavállalók kihasználásával kell kompenzálni (lehet lobbizni, törvény módosítását követelni, tüntetni stb.)
    Aki viszont a munkáltató-munkavállaló viszonyában a „farok csóválja” vonalat még aktuálisnak látja, lemaradt, nem versenyképes, nem véletlenül nem tud megélni a piacon. Mert ez a hozzáállás pont nem racionális, csak az egóról szól, és mint ilyennek, nincs élettere a szakmai életben.

  16. Duplaxiii
    mondta:

    Mi is az alap?
    Hogy egy magánvállalkozásnál a tulaj a góré, azt teszi, ami neki tetszik.
    Ha nem jól csinálja, ott kell hagyni.
    De ezt nem a metoo! Itt nem lehet a farokkal megcsóváltatni a kutyát, itt nem a munkavállaló szabja meg a feltételeket.
    A kisvállalkozások döntő többsége ma túlél és a kormány galád politikája miatt tőke és likvidhiányos, nem ostobaságból nem költ többet emberre, eszközre, hanem mert nincs neki miből és dilemma a bezárás vagy a túlélés.
    Ha bezár, sok embert tesz az utcára és ő sem tud álláshoz jutni.
    Szóval megel szobából kritiálni egyszerű.
    Szerintem meg kell próbálni, ha jobban tudja a megmondóhalmaz, akkor sikeres cégük lesz és elcsábíthatják a hasznos munkaerőt az itt is minősített halmaztól.
    Szóval ez a dolog a kommunizmusban sem működött, ott sem a munkavállaló határozta meg a feltételeket.
    Ki lehet lépni, lehet sztrájkolni. Ezek az eszközök, az utasítása a tulajnak, nem az.

  17. zia77
    mondta:

    Nagyon jó írás! Mintha a magyar kisvállalkozások java részéről szólna. Persze megvalósításához szükség van a vezető (tulajdonos) jó emberismeretére, rátermettségére. Elég nehéz feladat.

  18. pityókabort Vráncsábó ócsón
    mondta:

    @Bambano: Ez igaz, ha továbbra is kis cég akar maradni, ami egyesek szerint egyenlő az öngyilkossággal. Ha fejlődni (nem feltétlenül mennyiségileg növekedni) akar, akkor kell némi tervszerűség egyebek mellett a szervezet, ergo munkakörök tekintetében is (nem kell 76 oldalas ppt-re gondolni). A HR-es pedig lehet külsős/részmunkaidős is.

  19. Bambano
    mondta:

    a kis cég azért kis cég, mert nincs benne annyi ember, hogy munkakör tervezést lehetne csinálni benne. ebből kifolyólag a hr is felesleges nekik.

    Azt meg kizártnak tartom, hogy pont jobs lenne az, aki olyan embereket vesz fel, akik megmondják NEKI, hogy mit csináljon…

  20. BiG74 Bodri
    mondta:

    Én már nyolc éve lófaszt sem csinálok, de megfizetik. De nem gondoltam, hogy ez ilyen mértékben leamortizál.

    Más, én alapból azonnal megszüntetném a munkaerő kölcsönző cégeket. Szerintem csak komoly károkat képesek okozni, és az idiotizmus, dilettantizmus fokát emelik.

  21. agarik
    mondta:

    Egyébként ha a fentiek mind teljesülnek, akkor is ott a probléma: nem fizet a cég annyit amennyi legalább a létminimumot fedezné.

    És most nem az én létminimumomra gondolok, hogy ezt-azt szeretnék, hanem a tényleges létminimumról, aminél ha csórón is, de hónapról hónapra életbenmaradok.

    Ugyanis még a jelenlegi garantált bérminimum összege sem éri el a létminimum összegét.
    Viszont éhenhalni anélkül is tudok hogy vmi cégnek hasznot hajtanék.
    #VenezuelaMárIttVan