Hogyan ismerheted fel a rutintalan interjúztatót?

Hogyan ismerheted fel a rutintalan interjúztatót?

A CV-online blogjában írt legutóbbi cikkemben a rutintalan interjúztatókkal való viselkedésről írtam. Ami onnan kimaradt, annak részletezése, hogy hogyan is ismerhetők fel ezek az emberek.

Nagy hiba a HR-es interjúztatót az életkora alapján tapasztalatlannak értékelni. Lehet, hogy csak huszonéves, és 1-2 év munkatapasztalata van, de ha naponta 4-5-6 állásinterjún vesz részt, akkor már több mint 1000-1500 állásinterjút vezetett le még így is. Neked álláskeresőként valószínűleg sosem lesz ilyen állásinterjús rutinod (és ez persze nem is cél).

Egy rutintalan interjúztató külsőségekben sem készül fel: lehet, hogy az irodájába hív, nem tárgyalóhelyiségbe, és az iroda nincs felkészítve vendég fogadására: a filces táblán belső információk, ha megkínál egy pohár vízzel vagy kávéval, nincs hová tenni a tálcát az asztalon. A „tárgyalószéknek” nincs helye, ideiglenesen vitték be. Az asztaláról nem pakolt el, így a belső anyagok jól láthatók – láthatólag nem járnak gyakran külsősök az irodájában.

A pozíciója egyértelműen nem HR-es pozíció, hanem egy másik szakterület szakembere. Sokszor papírokból dolgozik, előregyártott kérdőíve van, amit laptop mögé bújva követ, vagy rejtegeti a papírjai közt, esetleg nyíltan is kiteszi az asztalra. Vagy a kinyomtatott CV-det használja mankónak, ami megintcsak lehet izgalmas: az általad megírt CV sorrendjét, szóhasználatát, szavait fogja használni, nem tud eltérni ettől. Azaz te határozod meg a beszélgetés irányát.

Néha ez azért is jó, mert interjúztatónknak nincsenek ötletei, miről is kellene beszélni egy állásinterjún.

Jómagam egy laptopos-kérdőíves emberrel akadtam egyszer össze: a HR-es feladatokat is el kellett volna látnia, ezt műszaki emberként nehezen abszolválta. Jobbanmondva esetemben egyáltalán nem tudta. Szegény akart volna lojalitásról, meg előző munkahelyekről beszélni, de nem működött, mert nekem más mondanivalóm volt ezekről a témákról, mint amire ő az exceles forgatókönyvét próbálta ráerőltetni. A lojalitásos-3rossztulajdonságos kérdéskört letudtuk néhány mondatban, percben, mert láthatólag megkönnyebbült, hogy szakmázni lehet, nem kérdőívezni. Szégyenkezve elpanaszolta, hogy az objektív döntéshez egy kérdőívet találtak ki neki, pontozta volna a válaszokat, amiket a jelöltektől kap, de ez nem működik, mert a jelöltek nem azt válaszolják, ami a kérdőívben lehetséges válaszként van megadva… Miután megértést tanúsítottam, és jól elsztorizgattunk arról mi folyik a piacon, kik a közös ismerőseink a szakmából, melyikünk melyik cégnél milyen pozíciókat, feladatokat látott el,utamra engedett. Második körre hívtak ugyan e cég vezetőjéhez, de visszamondtam a „lehetőséget”, úgy gondolván, hogy egy ilyen hellyel nagy kockázatot vállalnék. Mert nem baj, ha valaki nem ért valamihez, nagyobb baj, ha mégis vele akarják megcsináltatni ezt a munkát. Ki lehet találni pontozós jelöltértékelést is, de akkor azt jól kell megtervezni.

Az is árulkodó egy cégről, ha interjúztatásra alkalmatlan emberre osztják az interjúztatás feladatát. Vagy nincs alkalmasabb, vagy nem is fontos nekik. Ha ennek az embernek mégiscsak találkoznia kell a leendő kollégával, akkor is kaphatna segítséget: HR-est, külső toborzót, bárkit, akinek nem idegen az interjúztatás.

Sajnos vagy szerencsére – ezt most nem tudom eldönteni – az ilyen helyzetekben az álláskeresők álláskeresői rutinján múlik a siker. Legyen tehát kész terved minden interjúra: mit akarsz elmondani, milyen információkat akarsz megadni magadról.

Írj te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. Online Távmunkás
    mondta:

    Az egyértelműen nem HR-es pozícióban dolgozókról írtak tapasztalataim szerint a magyar HR-esek jelentős részére illenek. Sajnos jelentős részük nem tud a kinyomtatott CV-t a szóbeli válasszal összehasonlító mentalitástól, a 3 jó és 3 rossz tulajdonság jellegű kérdésektől megszabadulni…

  2. FikkFakk
    mondta:

    HR-es a recruitingban annyira hasznos, mint ingatlankozvetito a lakaseladasban. Ha jo, akkor nem nagyon akadalyoz.

  3. jobangel
    mondta:

    @Jankove: Ciki lenne, mert pl. ezeket ki végezné: jobangel.blog.hu/2014/09/11/hr-es_feladatok_a_gyakorlatban

    Az alkalmatlan felsővezető arról ismerszik meg, hogy nem is tudja, hogy egyes szakterületnek milyen feladatai vannak…

  4. jobangel
    mondta:

    @Jankove: Pedig én elvárom, hogy velem, mint humán erőforrással, humán erőforrás szakember is foglalkozzon, legalább a kiválasztáskor. Mert az egy dolog, hogy eljópofizok a szakmai vezetővel, aki az eddigi munkáimból meg szakmai kérdésekből tud lemérni, de a HR-es az, aki engem, mint embert tud kezelni. A cég összes erőforrása szakemberek által van kezelve, miért pont az embert nem kell? És miért pont az embereknek nincs igénye arra, hogy emberként legyenek kezelve, még akkor is, ha valójában ők is csak erőforrás? (A kommented úgy írtad, mintha én HR-es lennék… De ugye nem, és sosem voltam az, úgyhogy nem tudom mitől lenne mindez arcpirító.)

  5. Névtelen
    mondta:

    @Fanyéllel Rendelkező Duguláselhárító Gumiharang: “Ha felsővezető lennék, akkor a HR feladata leszűkülne a bérszámfejtésre, és a munkajogi kérdésekre.”

    Egyetértek.

  6. Névtelen
    mondta:

    “visszamondtam a „lehetőséget”, úgy gondolván, hogy egy ilyen hellyel nagy kockázatot vállalnék. Mert nem baj, ha valaki nem ért valamihez, nagyobb baj, ha mégis vele akarják megcsináltatni ezt a munkát”

    Ez az idézet kissé arcpirító. Azt eddig is tudtuk, hogy a HR nevű divatszakmában dolgozók szeretik túlértékelni a szerepüket a vállalat életében, és az állásinterjúztatás köré is fújtak egy irtózatos méretű lufit, csakhogy tovább nehezítsék az álláskeresők amúgy sem rózsás helyzetét, de azt eddig még nem hallottam, hogy a felvételiztető kivételesen nem büfészakon végzett feltételezhetően szakembert inkompetensnek minősítik. Én örülnék ha az állásinterjúkon szakmáról, szakmai kompetenciákról, szakmai múltról lehetne tárgyalni, és nem hr-es teszteket töltögetni, jópofizni, betanult sablon kérdésekre azt válaszolni, amit várnak (~kamuzni).

  7. Showmiller
    mondta:

    Én is jópár állásinterjún jártam már és valóban vannak nagyon tapasztalatlan, sőt sokszor felkészületlen és szétszór állásinterjúztatók… A kedvencem, amikor egy ilyen interjúztató feltett egy szakmai kérdést, amit megválaszoltam és láthatóan fogalma sem volt arról, hogy miről beszélek. De tény, ez üzenet, hogy a cég mennyire veszi komoly a felvételizőt, vagy egyáltalán a toborzást.

  8. Hujber Tünde
    mondta:

    @fanyéllel rendelkező…stb.: Az utolsó mondatoddal nagyon egyetértek. Nekem mindig furcsa, amikor a vezető felé se szagol a jelölteknek, rábízza magát a HR-esre, pedig nem a HR-snek kell majd együtt dolgoznia a jelölttel. Ha a vezető nem vesz részt a kiválasztásban és az interjún, az már elárul valamit a vezető hozzáállásáról a munkatársai felé.

    Jó, persze ha részt vesz, attól is még fütyülhet rájuk. 🙂

  9. Fanyéllel Rendelkező Duguláselhárító Gumiharang
    mondta:

    Érdekes, hogy egy HR-s mennyire fontosnak érzi magát. Pedig csak azért vannak tartva, hogy félig-meddig random szelektáljanak, hogy a szakterület vezetőjének már csak két-három ember közül kelljen választania. Meg le van írva valami könyvben, hogy így van, és senki nem kérdőjelezi meg.

    Ha felsővezető lennék, akkor a HR feladata leszűkülne a bérszámfejtésre, és a munkajogi kérdésekre.

    Minden vezető vegye a fáradtságot a munkaerő kiválasztáshoz.

  10. @Whave: Nekem is az a tapasztalatom, hogy akkor jó ha a HR-es csak “biodíszlet” az interjú alatt.
    Ahol a HR-es vezette az interjút, abból nem volt más csak EBDI-mozgalom (ElBaxuk Drága Időt)…

  11. wartburg1963
    mondta:

    @jobangel: Egy toborzó cégnél nincs szakmai vezető. Ott a háeresek előszűrést végeznek, jellemzően a már leírt sztereotípiák szerint, sokszor kiszűrve a szakmailag valóban alkalmas jelentkezőt, s továbbjuttatva a “dinamikus csapatba jól illeszkedő, fiatalos” kezdőt, aki azután a próbaidő leteltével továbbáll, mert legtöbbször már a második héten munkaadó és munkavállaló számára egyaránt kiderül, hogy nincs mögötte tudás, tartalom. Viszont ő remekül belefért a háeres kislány által betanult sztereotíp világba.
    A Báró Úr által leírt eset pedig sajnos szerintem sem egyedi. Sajnos. 🙁

  12. báró Csekonics
    mondta:

    @Kuoni pásztor: ilyen élményem nekem is volt.
    Fejvadászon keresztül kaptam egy visszajelzést hogy én vagyok a befutó.
    Aztán később (kb. egy-két hónap) még kétszer felhívtam a fejvadászt, mindkét alkalommal szabadkozott hogy lassan mennek a folyamatok a cégnél, másodszor meg szülni ment.
    Azóta sem hallottam felőlük.

    Amúgy ezt ugyanez a fejvadász cég – elvileg magyar piacon vezetők dobogós IT kiválasztó cég – már pár évvel korábban eljátszotta de azt hittem egyedi eset…

  13. randomuser1
    mondta:

    a legtöbb esetben a munkaadóknak nagyon halvány elképzelésük van arról, milyen munkára keresnek, és még kevesebb ötletük, milyen embereket is várnának, így a helyzetből természetszerűleg fakadó szubjektív kiválasztási metodikát a héeres objektív magyarázattá tudja transzformálni. más értelmet nem látok ebben a szakmában ha kvalifikált poziról van szó..
    nyilván kezdő, szakértelmet és tapasztaltot nem igénylő munkáknál jól jön, mert képes meginterjúvoztatni tizenötezer uccai embert, oszt kiválasztja közülük a szubjektíve legjobbnak ítéltet (nem mintha idehaza nem lenne egy pozira száz lenetkező a piacon, amiből kilencvenkilenc tökéletesen megfelelő, a maradék egyet meg próbaidő alatt amúgy is ki lehet tenni az uccára)

  14. randomuser1
    mondta:

    a háeres az az a mancika az irodába, akinek a szabikérelmet le köll fűznie, nem?

  15. jobangel
    mondta:

    @bonfred: szakmától függ. A saját szakmáimról tudnék, de pl. a harangöntőkkel tényleg gondban lennék 🙂

  16. bonfred
    mondta:

    Még ey dolog:
    “Jómagam egy laptopos-kérdőíves emberrel akadtam egyszer össze: a HR-es feladatokat is el kellett volna látnia, ezt műszaki emberként nehezen abszolválta. “

    Azért megnézném a blogger mosolyát, ha megkérném egy szakmai interjú levezetésére…Gondolom a kérdéseket nem tudná helyesen felolvasni. Egy benyomás alapján használati utasítást írni, nem mondom, ez igazán reprezentatív minta!

  17. Névtelen
    mondta:

    Nem ertek egyet a poszttal. Eletem legjobb interjuja a szakmai vezetovel es a HR-el egyutt tortent meg, es olyan kedelyes beszelgetesben meg addig nem volt reszem. A HR-es szinte meg sem szolalt, csak akkor amikor a szakmai vezeto kifejezetten tole kerdezett valamit. Csak a fontosabb dolgokat jegyzetelte a papirra, nem volt se kerdoiv, se pontozas. Korrekten elmondtak mindent, a szakmai vezeto még poenkodott is, jo humora volt. Masfel ora ugy reppent el mintha 5 perc lett volna. Ami tetszett, hogy a HR-es nem vette tul komolyan magat, a szakmai vezeto pedig olyan szemelyiseg volt akire felnezhet a tanulni vagyo allastalan. Inspiralo es szellemes. Ugye nem kell mondanom, hogy a kovetkezo kor a kulfoldi fonokkel volt vegig angolul, ami utan 2 nappal irasban is es telefonon is megkaptam az ajanlatot, a fizuigenyemet pedig csak br. 50.000 Ft-al fejelték meg felfelé, plusz cafeteria es utazasi koltsegterites.
    Azota se dolgozom mashol, pedig ez még 2009-ben tortent. Ritka az ilyen interju amikor annyira pozitiv mindket reszrol az egesz, hogy felszabadultan tudsz hazasetalni es ugy erzed biztosan teged vesznek fel. En szerencses vagyok, hogy ezt igy megtapasztalhattam.
    Szoval ha valasztanom kene, hogy ki interjuztasson, akkor azt mondanam a szakmai vezeto. A HR-es egy tamogato funkciot betolto egyen a szakmai vezeto mellett. Kar hogy ezt sokan elfelejtik.

  18. Mészáros Laci
    mondta:

    @jobangel:

    Szarkazmus volt.

  19. jobangel
    mondta:

    @wartburg1963: Egy toborzónál dolgozó HR-es bizony megcsinál napi 4-5-6 interjút. Dolgoztam ilyenek között (nem HR-esként), bizony, ha reggel 7-kor ér rá a jelölt, akkor reggel 7-re megy be interjúztatni, ha este 8-kor, akkor ottmarad este 8-ig. Ez egy ilyen szakma, aki nem így csinálja, hamar kudarcra van ítélve.

  20. Mészáros Laci
    mondta:

    ez ilyen sport, te állásinterjúkra jársz, aztán blogot írsz belőle?
    ha naponta 5-6 interjúra mész el, három év alatt lesz egy többezres mintád 🙂

  21. bonfred
    mondta:

    @wartburg1963: Egyetértek.

  22. bonfred
    mondta:

    Azért tetszik ez a fölényes stílus. Én egy nagy IT multinál dolgozom, a HR a közelében sincs a kiválasztási folyamatnak. A fejvadász által megszűrt emberek életrajzait a főnököm elküldi pár tapasztalt kollégának, és a döntésünk alapján (ami eddig mindig egyhangú volt) hívja be interjúra az embereket. Azon ő, és egy tapasztalt beosztott vesz részt, ő a szervezeti, általános dolgokat ismerteti, a beosztott a szakmaiakat, és az erre a területre vonatkozó kérdéseket is ő teszi fel. Majd ő el, és következnek az anyagiak. Jó pár ilyen interjún részt vettem szakmai oldalról, a HR ott jön a képbe, amikor be kell léptetni az illetőt. Napokig tudnám sorolni a huszonéves HR-es csajok ordító tapasztalatlanságát, modortalanságát, nulla élettapasztalatát, stb..stb..
    Mégis, mi alapján dönt egy huszonéves ember, akinek a szakmai oldalról fingja sincs? Én huszonéves koromban pont nulla élettapasztalattal, emberismerettel rendelkeztem, de nem is döntöttem emberek sorsáról. Most sajnos sokkal öregebb vagyok, de konkrétan leszarom, hogy valaki ceruza lenne-e, vagy toll, de az életrajzából, egy egyórás interjú alapján, nameg amiatt, hogy le is tudom káderezni, nagyjából be tudom lőni a SZAKMAI tudását, az emberi oldalról is elég jó képet kapok. Eddig mindig egyetértettünk a főnökömmel abban hogy valaki kóser-e vagy sem. Én három dologra ugrok:
    ha valaki késik, és nem szól telefonon, bukta az interjút
    ha hazudik az életrajzában, azt sem szeretem
    ha nyegle az illető, vagy vetít
    Ha valaki izgul, próbálok segíteni. Ha látom, hogy egyből vágja a helyes választ, megköszönöm, és ugorgyunk. Ha valami nagy cápa akad horogra, még egyhe stressz teszt is belefér, emberi keretek között. (Műszaki terület, és igen, stressz is van.) Szerintem a HR csak a saját létjogosultságát próbálja bizonyítani az ilyen interjúkkal, tök fölöslegesen. Volt olyan munkahelyem, ahol fél napra beült a jelölt közénk, és beszélgettünk a melóról. Utána megvitattuk, hogy megfelelne-e az illető. Ezt mégis hogyan döntené el a HR? Életemben egyetlen értelmes HR-essel találkoztam, elmentem a munkaügyi központba próbainterjúra. Na, az a hölgy (nem lány) kimondottan értelmes volt, hasznos tanácsokat adott, és tisztában volt a saját szerepével.

  23. wartburg1963
    mondta:

    Kedves Jobangel,
    kedvelem ezt a blogot; többnyire valós helyzetekről ír, életszerű tanácsokat ad, vitatkozik. Ám a leírásodban több dolog “megütötte a szememet”. Mire gondolok?
    “Nagy hiba a HR-es interjúztatót az életkora alapján tapasztalatlannak értékelni.” Ez ELVBEN természetesen igaz. Ugyanakkor, több tucat állásinterjú tapasztalata alapján magam is úgy gondolom, egy frissen végzett háeres sajnos általában sablonokban gondolkozik, többnyire sztereotíp kérdéseket tesz fel, melyekre bizony maga is hasonlóan klisé-válaszokat vár. A többivel ugyanis többnyire nem tud mit kezdeni. Hasonlóan nem tud mit kezdeni egy-egy szakmai(bb) érvvel-válasszal sem.
    Kérdés persze, miért (csak) a háeres felvételiztet? Miben dönt, miben dönthet?
    Szintén tapasztalat, hogy egy kezdő huszonéves nehezen tud mit kezdeni egy nálánál nyilvánvalóan érettebb, esetleg nagyságrenddel intelligensebb, nem “mi-a-három-rossz-tulajdonsága” sablonokban gondolkozó és válaszoló negyvenes-ötvenes mérnökkel, közgazdásszal? Óriási tisztelet és riszpekt természetesen a kivételnek:-)
    A másik “fájó pont” az indoklásod-levezetésed: “Lehet, hogy csak huszonéves, és 1-2 év munkatapasztalata van, de ha naponta 4-5-6 állásinterjún vesz részt, akkor már több mint 1000-1500 állásinterjút vezetett le még így is.” Utánaszámoltam, s nekem a következő jött ki:
    Eszerint a makk egészséges, betegszabadságra, tréningre soha el nem menő huszonéves háeres minimum napi négy interjút “menedzsel le”, másfél két éven keresztül. Minden nap(!?). Ez mennyire életszerű? És vajon milyen ezeknek a rapid interjúknak a színvonala? Mennyire tud egyáltalán felkészülni egy-egy emberből a huszonéves háeres?
    Végül egy zárógondolat:
    A példádban a rutintalan, (műszaki?) szakember áll szemben a rutinos (huszonéves) HR-es gyakorlatával. Előbbi szétszórt, rendetlen, esetleg kapkodó; de mindenképpen koncepciótlan, nem tud kérdezni, “az általad megírt CV sorrendjét, szóhasználatát, szavait fogja használni, nem tud eltérni ettől”, míg utóbbi nyilván hochrutinos, hisz’ többezer(!) interjúztatott emberanyag áll már mögötte. Nos nekem épp ellenkezők a tapasztalataim: A többnyire középkorú “más szakterület szakembere” általában tudja mit akar, tud érdemben kérdezni, mérlegelni, dönteni. Ő az, aki inkább érti-érzi a jelentkező erős és gyenge oldalait, szakmai tudását, találékonyságát vagy éppen hiányosságait.

  24. Nem csak rutintalanra van példa… van olyan is aki nem mai csirke, felkészületlen, buta mind az ágyú…. ez a szakmája, behív interjúra rá sem néz az önéletrajzra előtte az interjú alatt zavarba jön emiatt, majd replikázik… ekkora tirpák nővel azóta sem találkoztam….:-)))… rozsits vagy rozsovics vagy mi a neve…. nem hittem el…. én az utolsó alkalmazottat is úgy fogadtam, hogy megnéztem előtte a cv-jét… és érdemben kérdeztem belőle… ha valami nem volt világos akkor kérdeztem … nem replikáztam… és több, mint 150 embert interjúztattam abban az időben nem hr-esként…
    jó lenne aki hr-esnek megy az valóban sejtené legalább mi az az iq, eq… meg ilyen és hasonló rejtvényeket… vagy beszélgessen téglával…

  25. jobangel
    mondta:

    @Din Serpahis: Ez jó 🙂 Nekem az angol tudásom felmérése ment a következőképpen: tud angolul? Mondom, persze, multiknál dolgoztam, nem minden főnököm volt magyar, valahogy kommunikáltam velük az elmúlt x évben. Továbbléptünk. Próbaidőben hívott tárgyalásra, hogy akkor fordítsak, mert ő bizony nem tud angolul beszélni… 🙂

  26. Din Serpahis
    mondta:

    A masodik munkahelyemre az alabbi interjut kovetoen vettek fel:

    Nagyfonok: Hova jart kozepiskolaba?
    En: Az xxx gimnaziumba
    Nagyfonok: Az egy jo hely, maga biztos jo szakember, fel van veve 🙂