Hogyan kezeld a kínos kérdéseket az állásinterjún?

Hogyan kezeld a kínos kérdéseket az állásinterjún?

(Most nem a szimpla nemtörődöm, vagy kifejezetten rosszindulatú megnyilvánulásokat tárgyalom. Ezek kezeléséről írtam már itt.)

Álláskereső számára kellemetlen kérdések felmerülhetnek úgy is a munkáltató részéről, hogy ezek jogosak és érthetők is. Alapszabály: nem szabad hazudni és mentegetőzni!

–          Miért hagyta ott az előző munkahelyeit? és Miért lett ez ilyen rövid munkaviszony?

El kell mondani tárgyilagosan, lehetőség szerint anélkül, hogy az előző munkaadóidról rosszat mondanál. Kifizetetlen bérek esetében is érdemes megmondani az igazat, személyes ellentéteknél pont elég ennyi: nem jöttetek ki egymással, feladtad az együttműködési próbálkozásokat. Vagy, nem arra szerződtél, ami végül a feladatod lett. Hozzáteheted, hogy sokat tanultál a konfliktusokból, pl. higgadtabban tudod kezelni az ilyesmit. Máris nem kínos a kérdés, mert pozitívummal zárult.

(Legfurcsább indok, amit eddig meséltek nekem: „büdös volt a kolléga, akivel egy irodában kellett ülnöm” – fogalmam sincs, hogy lehetett volna ezt másképp megoldani, mint kilépéssel, szerencsére nem tőlem kérdezték a lehetséges megoldásokat)

–          Miért váltott ilyen sokszor állást?

Itt is el lehet mondani, melyik munkának miért lett vége. Ha mindenhonnan személyes konfliktus miatt léptél ki, az nem sok jót jelent, de pl. ki tehet arról, hogy folyton leépítik azt a specializációt, amiben ő a legjobb, így tovább kell állnia? Vagy elfogyott a projektlehetőség, esetleg olyan új elvárással állt elő a munkaadó, amit nem tudtál/akartál teljesíteni?

–          Mit csinált abban az időszakban, amikor … (rákérdezés a CV réseire)

Ezt is el kell mondani, mert többnyire ellenőrizhető. Nem találtál munkát fél évig pl.? Ezen nincs mit titkolni, szégyellni. Ha beteg gyereket, beteg szülőt ápoltál, az is érthető, ha ők fontosabbak voltak számodra, mint a munka, de legalább nem fogja az interjúztató tovább feszegetni a kérdést. Pornós múlt: alkalmi munkákból éltél (ez így igaz is, ne feszegessük, mi volt az alkalmi munka). Börtön: ezt is muszáj elmondani. Külföld: sima ügy, de ez akár be is kerülhetett volna a CV-be! Pl. „Alkalmi munkák Londonban” feltételez némi rutint angol kommunikációban…

–          Milyen nagy hibá(ka)t követett el a munkájában?

Ha volt ilyen, és iparágon belül keresel állást, lehet, hogy máshoz is eljutott a hibád híre, azaz nem érdemes takargatni a dolgot, de el lehet mondani a te nézőpontodból: nem sikerült egy projekt, te mindent megtettél, de talán másra kellett volna fókuszálni, másképp kellett volna kezelni bizonyos dolgokat stb. Ha ebből az látszik, hogy tényleg tanultál belőle, akkor nem lehet baj. Ill. ha valami nem a te hibád volt, de mégis úgy terjedt el a híre, hogy téged hibáztattak, érdemes elmesélni, te hogyan látod.

(Jó példa erre a gazdasági bűncselekményt elkövetett, börtönviselt jelölt: vajon elköveti legközelebb? Vajon tudja, hol hibázott? Tanult belőle?)

–          Milyen rossz tulajdonságai vannak?

Felsorolsz 2-3 dolgot, magyarázkodás nélkül, és léphetünk is tovább. Nincs ember, akinek ne lenne rossz tulajdonsága, nem meglepő, hogy neked is van.

–          Hogy lehet, hogy van nyelvvizsgája, mégis passzív a nyelvtudása?

Talán ez a legkínosabb kérdés, mert erről egyértelműen te tehetsz, nincs külső körülmény, elfogadható magyarázat. Mentegetőzni mégsem érdemes, koncentrálj a jövőre. Mondd el, hogy sokat teszel azért, hogy visszatérjen az idegennyelvi rutinod, az adott nyelven rendszeresen olvasol, tanárhoz jársz, gyakorolsz stb. És tényleg tedd meg, ezen nem múlhat egy állás.

Rossz válaszok: „nem volt időm ezzel foglalkozni”, „eddig nem volt rá szükség a munkámban”, „másik nyelv tanulására koncentráltam” – kifogásokra senki sem kíváncsi.

–          Miért nincs nyelvvizsgája?

A nyelvvizsga hiánya kisebb baj, mint az aktív nyelvtudás hiánya. Ha nincs, mert eddig sosem kellett papír róla, de a nyelvtudásod megvan, meg kell ígérni, hogy mielőbb elmész vizsgázni (és tényleg el kell menni). Ígérd meg, hogy ha felvesznek, még próbaidőben megcsinálod, ha ez a feltétele az alkalmazásodnak.

–          Miért nem fejezte be a főiskolát?

Főleg magánéleti okokból szokott ez megtörténni, esetleg anyagiak híján. Röviden el kell mondani, egyik sem szégyellnivaló. Ha passzol a céghez, esetleg ki lehet térni arra, hogy a jövőben tervezel-e diplomát szerezni, vagy más pályát választasz, és nem ezt fejezed be. Ha a suli közben félúton rájöttél, hogy az a szakterület nem neked való, akkor ezt is el lehet mondani, kiegészítve azzal, hogy szerinted milyen szakterület való neked (az, amire épp interjúzol ugye…)

–          Miért késett az interjúról?

Ez néha előfordul, akármennyire is törekszünk a pontosságra. Meg kell mondani, hogy eltévedtél, dugóba kerültél, vissza kellett szaladni esernyőért stb. Ez van, emberek vagyunk, hibázunk néha, nincs ember, aki még nem késett el valahonnan életében. Ezt tudja az interjúztató is, egyszerű gonoszkodás egy ilyen kérdés: vajon nekiáll-e mentegetőzni a jelölt újra? (Hiszen már az ismerkedő kézfogáskor elnézést kért). Nem kell mentegetőzni: késtél, elnézést kértél, most még meg is mondod az okát, készen vagyunk, nem kell tovább rugózni rajta. Ha te problémázol rajta, az interjúztató is fog, mert fogást talált rajtad.

–          Ehhez az álláshoz nincs is megfelelő végzettsége, miért jelentkezett?

Megint egy beugratós kérdés. Nyilván azért vagy ott az állásinterjún, mert érdekes vagy számukra, és már a CV-d alapján bekerültél a lehetséges munkavállalók közé, tehát nem is olyan nagy baj, hogy nincs végzettséged. Tehát ne pánikolj! Mondd el, mi vonzott ebben az állásban, vagy hogy már x ideje ezt csinálod, vagy hogy amit csak lehet elolvastál a témában, így a szükséges tudásanyagod megvan hozzá.

Nyereményjáték!

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz jobangel hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. jobangel
    mondta:

    @TBit: Háát, elég balfácános megoldásnak tűnik… Az álláskeresőket ilyenkor azzal vigasztalom, hogy akar-e ilyen béna brigáddal dolgozni? Na ugye. Így járt jól. Az pedig, hogy vki nem tud megoldani egy feladatot, semmit sem jelent. Bárkitől lehet olyat kérdezni, amire nem tud válaszolni.

  2. @jobangel: Mit gondolsz, az eleg kinos szitu az allasinterjun, amikor gyakorlatilag nem is kerdeznek semmit a jelolttol, a tapasztalatairol? Meg magat a pozicio jellemzoit se tudjak megfogalmazni ( hogy mihez kell az alkalmazott, azt igen), mert majd mindent kell csinalni, s az oras „beszelgetes” vegen az ugyvezetovel azert olyan proba feladatokat allitanak a jelentkezo ele, amiket soha nem csinalt korabban. Van ennek szerinted ertelme?
    Mert az az egy biztos, hogy az allaskereso, keres, tegyuk fel egy ideje nincs munkaja. Biztosan jot tesz neki ez a pozitiv elmeny, hogy a felveteli feladatokat nem tudja helyesen megoldani. Dehat nem is tudta, mi a munkakor megnevezese, mi a feladat, s ha tudja, hogy mi erdekli oket, akkor megmondja, hogy neki ebben nincs semmilyen gyakorlata.

  3. Mit gondolsz, az eleg kinos szitu az allasinterjun, amikor gyakorlatilag nem is kerdeznek semmit a jelolttol, a tapasztalatairol? Meg magat a pozicio jellemzoit se tudjak megfogalmazni ( hogy mihez kell az alkalmazott, azt igen), mert majd mindent kell csinalni, s az oras „beszelgetes” vegen az ugyvezetovel azert olyan proba feladatokat allitanak a jelentkezo ele, amiket soha nem csinalt korabban. Van ennek szerinted ertelme?
    Mert az az egy biztos, hogy az allaskereso, keres, tegyuk fel egy ideje nincs munkaja. Biztosan jot tesz neki ez a pozitiv elmeny, hogy a felveteli feladatokat nem tudja helyesen megoldani. Dehat nem is tudta, mi a munkakor megnevezese, mi a feladat, s ha tudja, hogy mi erdekli oket, akkor megmondja, hogy neki ebben nincs semmilyen gyakorlata.

  4. Bambano
    mondta:

    a tapasztalataim alapján az én három legrosszabb tulajdonságom:
    1. mindig igazat mondok.
    2. mindig a cég érdekeit képviselem.
    3. mindig elvégzem a munkát.

  5. jobangel
    mondta:

    @doggfather: igazad van, késni nem illik. De attól még bárkivel előfordulhat, ezért én tolerálható hibának tartom, ha jól van kezelve (elnézéskérés, újabb időpont felajánlása, értelmes indok).

    Mondom ezt úgy, hogy pont a vonatozás miatt a pontosság elég fontos számomra.

  6. doggfather
    mondta:

    @jobangel: lehet én vagyok szerencsés, de a 32 évem alatt még nem sikerült késnem (gyorsan lekopogom) pedig mentem már időpontra a legváltozatosabb helyekre, időpontokra…

    Ha valamire (mert nem sok dologra, de erre) kényes vagyok az a pontosság, nem szeretek más idejével játszani. Volt már, hogy egy számomra fontos találkozóra egy órával korábban odamentem (nem be, de a hely közelébe) csak nehogy elkéssek. Lehet ezek miatt tolerálom ezt nehezebben, meg állok előtte nagyon hitetlenül.

  7. jobangel
    mondta:

    @doggfather: Pl. elhúzódott az előző állásinterjú, és nyilván nem állhatott fel, hogy mennie kell. Benézte a busz számát, és ezért veszített időt. Nem találta a házszámot, utcát, ellenkező irányba indult el a buszról leszállva. Vidéki jelölt rászámolta a +1 órát, hátha késik a vonat, de épp gázolás volt, 3 órát késett 40 perces úton (ez velem történt, odaszóltam, hogy bocs, ez van, nem lesz interjú…)

  8. Szelid sunmalac
    mondta:

    @jobangel: Pontosan ezert irtam szakmai beszelgetesrol! Eleg rakerdezni egy-ket problemara es megnezni hogyan kezelne. A legtobbre egyebkent sem lehet valaszolni egy mondatban, mert eleve tudni kell az adott problema hatteret es korulmenyeit. Igy jon ki par kerdesbol az egy ora.

    Hogy ki mobbingolo, az megint egy kenyes kerdes. Dolgoztam olyan csapatban, ami (itt kerek elore is elnezest) csupa fiatal holgybol allt, akik a nap nagy reszet pletykaval toltottek, illetve az energiajuk nagy resze arra ment el, hogy kitalaljak hogyan csinaljanak minel kevesebb melot minel tobb ido alatt.

    Egy ilyen csapatbol ertelemszeruen azt fogjak kinezni, aki dolgozik es halad, hiszen „rossz szinben” tuntei fel oket. Ennek egyenes kovetkezmenye lesz, hogy aki dolgozik, az lesz a ludas, pedig lehet ezt mas szemszogbol is vizsgalni am!

  9. doggfather
    mondta:

    ezt a késést nem tudom megérteni, hogy lehet késni bárhonnan is?

  10. jobangel
    mondta:

    @Szelid sunmalac: Egyórás szakmai beszélgetés nem elég, erre gyakorlati tapasztalatom is van. Marketing asszisztenst kerestek nekem, az előzetes beszélgetéseket már lefolytatták a cégvezetők, nézzem meg a szakmai anyagát, ő lesz a tuti, úgy vezették fel, hogy ők keresztbe-kasul kikérdezték szakmailag is, gyakorlatilag csak formaság lett volna a találkozó velem. Jó, beszélek vele. Ment a vetítés, a marketing szakzsargonnal dobálózás, jöttem én a „hülye” kérdéseimmel. Milyen ügyfélszerző technikát ismer? Sorolta, tankönyvi módon. Király, eztmegazt hogyan alkalmaztad abban a kampányban, amiről a CV-dben írtál, és amiről a főnökeimnek is meséltél? Hogy jött ki belőle az az eredmény, amit leírtál? Mennyi idő alatt? Hátöööö… Az is érdekes, hogy szezonon kívül milyen rendkívüli eredményt értél el egy tipikusan szezontermékkel, erről mesélj, hogyan? Ööööö…. Kiderült, leányka úgy volt marketingasszisztens, hogy egy marketingigazgató titkárnője volt. Sosem tevékenykedett aktívan a szakterületen, egyetlen gyakorlati lépést sem ismert a szakmából. Pl. azt tudta, hogy tárgyalni kell médiaügynökségekkel, de nem tudta felsorolni, miről. A vezetők meg megették a dumát… Ha egy HR-esnek vagy más nem szakmai embernek vetít egy akármilyen szakmai guru, mindig nagyon gyanús. Lehet, hogy csak gyenge kommunikációs ismeretek miatt nem tudja, hogy nem ez kell ilyenkor, de az is lehet, hogy így akarja megúszni a mély szakmai kérdéseket. Ezért az ilyen főleg írjon tuti tesztet, akkor majd elhiszik róla, hogy tud. És még utána is kérdőjeles, mert nagyon mellé tud nyúlni a napi munkában is, ha nem ismeri fel, kinek mivel kell érvelni.

  11. jobangel
    mondta:

    @Szelid sunmalac: A rossz tulajdonság, amivel te magad sem vagy elégedett, de van elég önismereted ahhoz, hogy felismerd, hogy ez gond, és változtatni is akarsz rajta. Pl. egy egyébként nyers modorú ember lehet remek szakember, de ha nem találja a megfelelő szavakat a kollégákkal, vezetőkkel való együttműködésben, akkor hiába jó (vagy nagyon ritkán jónak kell lennie, és akkor is tudnunk kell, hogy ilyen, hogy fejleszthető legyen). Ha ezt tudja magáról, és el is mondja, hogy néha akaratlanul is megbánt embereket, de később felismeri, és megpróbálja jóvátenni, akkor oké.

    Ha ezt nem tudja magáról, vagy nem mondja el, de már az interjún leszűrhető (pl. ahogy a volt kollégákról, főnökökről, munkahelyekről nyilatkozik), akkor gáz van, akkor lehet, hogy más jelölt jobb lesz. Ha ilyenek nincsenek rendesen szűrve, abból jófajta mobbingoló és/vagy egymást folyamatosan akadályozó csapat lesz (=cégbukás).

  12. Szelid sunmalac
    mondta:

    @jobangel: No de mi az, amit rossz tulajdonsagkent konyvelsz el magadnal? Fejlesztendo tulajdonsagaid lehetnek. De egy konyvelonel ha aprolekos, az elony, egy felsovezetonel nem biztos. Mi az a rossz tulajdonsag?

    Persze, a kamut ki kell szorni, de most oszinten, egy egyoras szakmai beszelgetes idegennyelven nem szur elegge? Ahhoz minek meg a papir, meg irasbeli?

    A 40 percet nem magamtol melestem, hanem nekik voltak kerdeseik, raadasul osszetettek. Olyan feladatokrol, amik oelottuk alltak, nekem meg tapasztalataim voltak. Nem csak a HR-es volt bent.

    Azert maradjunk annyiban, hogy idealis esetben a HR-es egy nagyon komoly tudast igenylo szakma, es nalunk ezt nem veszik komolyan. Egy embert nem lehet papirforma szerint kivalasztani, foleg nem egy osszetettebb feladatra.

  13. jobangel
    mondta:

    @Szelid sunmalac: rossz tulajdonsága mindenkinek van. A tudás vagy annak hiánya az nem tulajdonság, az „minőség”, csak sajnos magyarul ezt emberre használni furán jön ki.

    A HR-es nem vizsgáztat. De ha jól érti a dolgát, fel tudja mérni, hogy jó leszel-e a csapatba, kezelhető leszel-e a leendő főnököd számára. Szakmailag vagy a leendő kollégák és/vagy a leendő főnök fog „vizsgáztatni”. Hogy melyik van előbb, azt szakterülete válogatja.

    „Nekem volt olyan interjum, ahol vagy 40 percen keresztul magyaraztam nekik angolul szakmai reszleteket, mit hogyan erdemes csinalni, milyen buktatok lehetnek” — Ha HR-es volt, akkor meg levette ebből, hogy kommunikációs készségeid hiányosak 😉 — mert minek mesélsz te erről 40 percet neki, ha nem tudja kiértékelni, nem lévén hozzá szakmai alapja? Ha ez egy olyan pozi, ahol vevőkkel kell beszélgetni, és náluk sem fogod ezt felismerni, akkor nem vagy jó arra az állásra. Az írásbeli tesztben meg az a jó, hogy objektíven összehasonlíthatók a jelöltek, azaz ennek örülni kell álláskeresőként, ha erre van igényük.

    Más országokban nem szokás kamuzni, így nem is kell keresztbe-kasul ellenőrizni a jelöltet. Nálunk a hamis referencia, csúsztatások a munkatapasztalatok területén, a felületes szakmai tudás szinte általános. Ezért inkább lemérik, ahol komolyan veszik a kiválasztást.

  14. jobangel
    mondta:

    @jet set: Elkezdtem, olyan 50-nél még tudnám folytatni, úgyhogy lesz belőle egy poszt még a héten. Köszönöm a témafelvetést!

  15. Szelid sunmalac
    mondta:

    Nincs rossz tulajdonsagom. Mindenkinek megvannak a megfelelo tulajdonsagai, amik bizonyos pozicio(k)hoz kellenek. Van amelyikhez bizonyos tulajdonsagok pont nem jok, vagy nem szuksegesek, mig egy masik poziciohoz pont azok kellenek. Hianyossagok lehetnek. Pl. vezetoi pozicioban nemely teruleten technikai tudas hianya, ez azonban nem zarja ki, hogy attol meg menedzselni tud.
    Interjurol nem kesek. Inkabb egy ora pluszt raszamitva indulok el, es varok ott egy orat.
    Nyelvtudas a legnagyobb kamu. Vagy eleve olyan a pozicio, ahova tenyleg kell, ott normalis ember meg sem kerdezi van-e papirod, hanem a beszelgetes a szakmai nyelven zajlik. Ha meg csak papir kell, ott a legtobb esetben kirakat-tudasnak kell a nyelvtudas.
    Mellesleg majd pont a HR-es fog „vizsgaztatni”.
    Nekem volt olyan interjum, ahol vagy 40 percen keresztul magyaraztam nekik angolul szakmai reszleteket, mit hogyan erdemes csinalni, milyen buktatok lehetnek stb. Eleve a pozicio nemzetkozi, es az elotte levo tiz evben a napi munkanyelv angol es nemet volt. Majd interju vegen kozoltek, hogy oke, szuper, de majd meg egy irasbeli tesztet kell majd csinalni, hogy lassak a jelentkezok tudnak-e irni. Ez Magyarorszagon volt.
    Nemetorszagban soha egyetlen alkalommal sem merult fel senkiben, hogy ha egyszer joforman az osszes europai, azsiai orszagban dolgoztal eveken keresztul es zokkenomentesen beszelsz szakmai kerdesekrol egy oran at, akkor ne tudd ugyanezt leirni. Soha nem kertek papirt sem rola. Vagy tan, az ugyfel/munkatars a vonal/e-mail masik vegen majd azt mondja, hogy „figyu, en addig nem beszelek veled, amig meg nem mutatod a papirod”?!

  16. Szputya
    mondta:

    2008 óta gyakran váltottam állást – építőiparban folyamatosan dőltek be a cégek… cv-ben feltüntettem, hogy az utolsó 4 munkahelyem mind felszámolás alatt van… jelentkeztem egy, még talpon lévő ép.ip. céghez, ahol a hr-es kislány megkérdezte, miért váltottam ennyiszer munkahelyet… nos, azért ez a kérdés kissé meglepett…

  17. jet set
    mondta:

    Pár rossz tulajdonságot sorolj már fel, légyszi!

  18. velizar
    mondta:

    @FASZAGYEREK2: abból biztosan nem lesz állás.

  19. enpera
    mondta:

    Általában a cég váratja az embereket, olyankor le is írták magukat.

  20. FASZAGYEREK2
    mondta:

    Van olyan is, amikor a személyzetis váratja meg az interjúalanyt. Szerintem ha 5 percen belül nem szól ki legalább az ajtón, türelmet kérve, akkor kocc van.

  21. jobangel
    mondta:

    @vszolis: én azt gondolom, h az elnézéskérés a minimum, de sajnos tudom, h sokaknak nem :(( Bízom benne, h az én közönségem alapból elnézéskérős 🙂

  22. vszolis
    mondta:

    Egy komment a másik oldalról. Gyakran késnek az interjúalanyok, és gyakran nem kérnek elnézést…ez sajnos nem mindenkinek természetes.
    De késsünk interjúról, érjünk oda inkább előbb fél órával, és várakozzunk a közelben (pad, kávézó, stb.), főleg ha nincs helyismeretünk.