Hogyan teremts ideális munkahelyet?

Hogyan teremts ideális munkahelyet?

lovemyjob1.jpgA minap felhívást kaptam a munkatársaim.hu-tól, hogy írjak arról, milyen az ideális munkahely. Mint régebben az ideális főnökről írva, sok-sok jó főnökből építettem fel az ideálist, így van ez a munkahelyekkel is.

Voltak nagyon jó munkahelyeim, ahonnan a sors valamiért elsodort, voltak persze rosszak is. A jóktól elég sokat tanultam arról, hogy kell úgy bánni a munkavállalóval, hogy szeressen ott dolgozni. A rosszaktól azt, hogyan jutunk el a kiégésig…

De mitől lett jó munkahely egy-egy cég?

 

Közös jellemzőjük volt a törődés: fontos volt, hogy a munkavállaló jól érezze magát, erre sokféle technikát bevetettek. Céges szervezésű közösségi eseményeket szerveztek, a kollégák alkotó munkáinak kiállításától (festmények, szobrok stb.) a cég kertjének közös rendezgetéséig. Sokszáz ember között mindenféle érdeklődésű ember előfordul, így a kolléga, aki szabadidejében ejtőernyős oktató volt, tanfolyamot szervezett, a filmekért rajongó kolléga filmklubot. Mit adott ehhez a cég? Semmi olyat, ami ne lenne bármelyik cégnél: üres tárgyalót munkaidőn kívül, a filmklubhoz projektort és vetítővásznat. Ezek az erőforrások amúgy is megvoltak, csak a munkán kívüli használatukat kellett engedélyezni, aminek minimális költsége volt. Ezek olyan jólléti szolgáltatások, amik segítenek a kollégáknak jobban megismerni egymást, és sikerélményt is adnak. Ettől pedig mindenki jobban érzi magát.badge.png

Jó munkahely lesz egy cég a megvalósított cégkultúrától. Nem baj, ha a kollégák nem értenek egyet egyes kérdésekben, de ettől még tudjanak hatékonyan együtt dolgozni. Ennek megteremtése nem egyszerű, és a cégek elvárások támasztásával érhetik el ez: bizony, meg kell követelni a kölcsönös tiszteletet, kollégák között, de még vezető-beosztott között is. Ez utóbbi hiánya teszi a céget rossz céggé: ahol a vezető nem tiszteli a beosztottjait, ott nem jó dolgozni.

A szakmai háttér is fontos: Engem mindig inspirált, ha olyan munkahelyen dolgoztam, ahol a kollégákat a hivatástudat vezérelte. Nem csak azért akartak egy projektet, mert azért jobb fizetés jár, hanem azért, mert jó részt venni egy új rendszer, új szoftver létrehozásában, jó dolog alkotni. Akinek az a dolga, szeret szervezni, szeret pontos nyilvántartásokat készíteni. Ilyen kollégákkal körülvéve élmény dolgozni.

Sokan a jó munkahelyet azonosítják a jól fizető munkahellyel. Az anyagi megbecsülés fontos ugyan, de önmagában nem lesz elég. Nem véletlenül látom sok-sok önéletrajzban, hogy az álláskeresők „megbecsült tagjai” szeretnének lenni egy csapatnak.

Túl a jólléti szolgáltatásokon, a stabil szakmai hátteren, a napi munka megszervezése is fontos. Rossz eszközökkel, rossz körülmények között nem lehet jó munkát végezni. A rosszul szervezett munka jellemzője, hogy az egyik kolléga azt se tudja, mihez kapjon, a másik pedig azon dolgozik, hogy csinálhasson valami hasznosat, vagy annak látszót. Így nem lehet…

Ha a cég ad a szervezetfejlesztésre, akkor a HR, vagy a HR-es feladatokkal is megbízott kolléga aktív, és a munkavállalók cég iránti bizalmát erősíti. Pl. kincskereső akciókkal, amikor a kollégák egymást ajánlhatják név nélkül akár egy új, magasabb pozícióba. Mert lehet, hogy az a raktáros, aki a dobozokat pakolja, valójában 2 diplomás marketinges végzettségű szakember, csak éppen a munakerőpiaci lehetőségei eddig nem engedték kibontakozni. Ha a cég új kollégát keres, abba vonja be az ott dolgozókat: ha az ajánlás sikeres volt, az új kolléga bevált, akár jutalmazhatják is az ajánlót, ajándékkal, vacsorameghívással stb.

Összefoglalva, milyen is az ideális munkahely? Emberi, mindenben. Van bizalom, tolerancia, tisztelet. És jó ott dolgozni a szakmai elhivatottság miatt is.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz jobangel hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. Online Távmunkás
    mondta:

    @Bambano: Nem voltál még olyan helyzetben, amikor egyszerűbb volt neked befejezned a feladatot, mint átadni másnak, akinek elvileg az a feladata?

  2. Bambano
    mondta:

    @Online Távmunkás: „Az erősen meghúzott határok sokszor túlzott bürokráciával bonyolítják a cég működését.”: szerintem meg nem. ahhoz semmiféle bürokrácia nem kell, hogy a főnök tudja, nekem mi a dolgom és hogy meddig szólhat bele.

  3. ==T==
    mondta:

    Én ezzel nagyon nem értek egyet. Pont hogy nagy ívben kéne kerülni a dolgozó magánéletét/privát szféráját. Ebbe talán még az év végi közös vacsora/ebéd az ami belefér – munkaidőben – de a többi már sokaknak kellemetlen vagy akár terhes is lehet.

    A munkahely legyen munkahely.

    Teremtse meg a hatékony munkavégzéshez szükséges környezetet (eszközök, struktúra, kultúra) és adjon korrekt, a munka értékével és a vállalt felelősséggel arányos fizetést. Ennyi.

    + amit az első hozzászóló – Bambanő – írt.

    A közösségépítősdivel az a nagy gond, hogy van egy csomó ember, aki imádja az ilyesmiket (angolul ugye ők a social type emberkék) mások meg inkább kifejezetten kerülik az ilyen társas tevékenységeket, és így simán komoly összeveszések és a kevésbé közösségi/társasági emberek kiközösítése vagy azok berágása lehet a dolog eredménye (pl. kötelező csapatépítők, stb.).

  4. jobangel
    mondta:

    @padlogaz: Itt most az ideálist írtam le, nyilván ilyen a valóságban nem nagyon van. De érdemes közelíteni az ideálishoz 🙂

  5. Hiroguchi Sayaka
    mondta:

    Egy dolgot hiányolok én is: a magánélet tiszteletben tartását. Értem ezalatt a munkaidő letisztázását. Tapasztalatom szerint ma hazánkban a vezetőknek teljesen természetes, sőt elvárás, hogy sokkal többet dolgoztatnak, mint a hivatalos munkaidő. Ezt természetesnek is veszik a vezetők, miközben egyre több munkát tesznek a dolgozóra, mondván, megcsinálta, jöhet a következő. A dolgozó pedig küzd,hogy elvégezze a rá kirótt feladatot, és egyre jobban nyúlik a munkával töltött idő. Nincs idő pihenésre, az otthoni feladatokra, esetleg tanulásra, szórakozásra, marad a mókuskerék,ami egyre nagyobb frusztrációt okoz. Még ha jól meg is fizetik, egy idő után semmilyen pénz nem oldja meg ezt a problémát.

  6. padlogaz
    mondta:

    Kicsit naivnak / idealizaltnak tartom a cikket.
    A felsoroltakbol nekem szemely szerint a jo munkaszervezesrol szolo pont kb. az egyetlen, ami fontos.
    A szakmai elhivatottsag szvsz nem munkahelyi, hanem munkavallaloi (szemelyes) adottsag, es a kozossegerosito baromsagokkal is csinjan kell banni: nem becsulve le egy jo csapatepito trening hasznat es hozadekat, de tapasztalatom szerint ha tultoljak, akkor annak erosen negativ motivacios hatasa van. Ez vegul is munkahely, nem barati kozosseg.
    Ami szerintem a legfontosabb: ertelmes munka, jol kommunikalt feladatok, pontos elvarasok, kovetkezetes es hiteles vezetes, jo motivacios rendszer – es annak elfogadasa es tisztelete, hogy ez „csak” egy munkahely, azaz az ember a nyolc munkaoraban dolgozzek maximalis energiaval, de utana fogadtassek el, hogy a hobbi / szabadido es csalad is ugyanolyan fontos. Nekem ezt jelenti a jo cegkultura.

  7. Online Távmunkás
    mondta:

    Elég jó összefoglaló. Annyit tennék hozzá, fontos, hogy a közösségépítő tevékenységeket ne vigyék túlzásba, ne érezzék erőltetettnek a munkatársak. Természetesen a jó munkahelyek és a jó főnökök között erős összefüggés van: egy jó munkahely nem tűrhet meg egy szörnyű főnököt és egy jó főnök a saját részlegén dolgozók számára jó munkahelyet tud kialakítani sokszor még egy rossz cégen belül is.

    Egyébként az nem jó marketinges, aki két diplomával nem tudja felmérni a piacot és megtalálni a piaci rést…

    @Bambano: Az erősen meghúzott határok sokszor túlzott bürokráciával bonyolítják a cég működését.
    Egy főnöknek ismernie kell a beosztottak munkáját és észre kell vennie, ha valaki mások helyett dolgozik. Ezért se jó, ha valakinek 30-40 közvetlen beosztottja van…

  8. Bambano
    mondta:

    szerintem az első és legfontosabb egy jó munkahelynél, hogy erősen meg vannak húzva a határok, és mindenki tudja, hogy ezek hol vannak.
    tehát a csapatjáték nem azt jelenti, hogy egy dolgozik mindenki helyett.
    a főnök pedig tisztában van vele, hogy ő főnök, nem rendszergazda, nem könyvelő, stb. és a kollégák is tudják, hogy pl. nem ők a rendszergazdák.