Siker, sikertelenség, kudarc

Siker, sikertelenség, kudarc

Először a vitatott Csernus doktor egyik könyvében találkoztam azzal az elmélettel, ami az egyes tevékenységek eredményeit e három kategóriába sorolja. Furcsának tűnt, mert sokáig – a többséggel együtt – én is úgy gondoltam, hogy a sikertelenség és a kudarc ugyanaz. Nagyon nem, és erre csak azóta figyelek én is, amióta aktívan foglalkozom álláskeresőkkel.

Nyilván minden álláskereső kap elutasítást, mást választanak, nem felel meg, nem válaszolnak neki. Ez természetes része az álláskeresésnek, feldolgozni sokaknak mégsem könnyű. De ha felismerjük a különbséget kudarc és sikertelenség között, az sokat segít.

A siker egyértelmű: megkaptuk a vágyott állást, vagy épp találtunk valamilyen munkát, ami ad egyfajta jövőképet, továbblépési lehetőséget.

A sikertelenség az, ami nem veheti el a kedvünket, tenniakarásunkat. A sikertelenség esetén elmondhatjuk: megtettünk mindent, beletettük minden energiánkat, ennél többet már nem tehettünk volna azért az állásért, de nem sikerült, nem minket választottak. Ilyen történik mindenki életében, tovább kell lépni rajta, és megtenni a következő lehetőségért is mindent. És egyszercsak sikerülni fog.

A kudarc, az már elgondolkodtató. Sokszor hallom, hogy „száz helyre elküldtem az önéletrajzom, és nem is válaszoltak”. Ja, ha csak annyit tettél, hogy küldtél egy e-mailt, akkor ne csodálkozz. Ez a kudarc. Amikor teszel egy minimális lépést, majd döbbenten tapasztalod, hogy ez semmire sem elég. Azért nem, mert egy állásért többet kell tenni. Megtalálni a megfelelő hirdetéseket, megérteni, mit kérnek, ennek megfelelő pályázati anyagot készíteni, szívvel-lélekkel, őszinteséggel motivációs levelet írni, elküldeni, rögzíteni az álláskereső füzetbe, majd később utánamenni a pályázatnak. Felkészülni az állásinterjúra, minden körre külön-külön. Jól szerepelni. Így lesz állás. A kudarc egy nagyon ronda természettel is bír: csak kudarcot vonz be a jövőre nézve is, sikert soha. Viszont kudarca csak annak lesz, aki nem tesz meg mindent, amit lehetősége lenne megtenni.

Esettanulmány

Nemrég egy ifjú hölgy kérte a segítségemet: talált egy álláslehetőséget, amit mindennél jobban szeretett volna megkapni. Az ő szemszögéből úgy tűnt, tényleg neki teremtették azt a pozíciót. Közel lakott a céghez, szakmailag is hatalmas lehetőség volt. Munkáltatói oldalról nézve viszont nem teljesen passzolt az álláshoz, tanulmányai alapján ugyan megfelelt, de gyakorlati tapasztalata minimális volt a pozícióhoz tartozó feladatokban. Ennek tudatában vágtunk bele a pályázatba. Írtunk szép önéletrajzot, motivációs levelet, egyszer még személyesen is elbeszélgettünk, csiszolgattuk a stratégiát. Ezzel az álláslehetőséggel kapcsolatban a hölgy folyamatosan, minden történésről beszámolt nekem. Amikor állásinterjúra hívták, a cég teljes honlapját részletesen átnézte, kijegyzetelte, megpróbálta elképzelni, hogyan működhetnek a kiírt pozíció mentén, milyen feladatai lehetnek ebben neki, az állásleírás alapján. Az ezekhez tartozó tudásanyagot is átnézte. Az első állásinterjú után is felhívott, és azt mondta, „Úgy érzem, mindent megtettem, amit lehet”. Itt megnyugodtam. Ha mindent megtett, nincs miért aggódni. Majd hívták még egy második körös állásinterjúra, és ami furcsa volt, ugyanazzal a két emberrel kellett újra találkoznia. Ebből sejtettük, hogy ellenérzéseik nincsenek vele szemben, de kétségeik vannak. Szerencsére a hölgy volt olyan bátor, és megkérdezte, hogy mivel készüljön. Elmondták neki, hogy egy feladattal várják, amit ha jól megold, övé az állás. Lázas tanulás, készülés után ezt az interjút is úgy vitte végig, hogy tudta, ő mindent megtett. 1héttel később jött az újabb hívás: siker!

Tanulságok

– Ha tudjuk, mi az, ami ellenünk szólhat egy állás esetén, az ellen tenni is tudunk. Itt a hiányzó tapasztalatot komoly felkészüléssel pótolta a hölgy.

– Ha nem teljesen passzol valaki egy állásra, de akarja, és tudja is az adott feladatkört, akkor van esélye.

– A magabiztos fellépés alapja a biztos tudás. Pont mint egy vizsgán.

– Hozzáállás: A hölgy nem kezdte el előre mentegetni magát, hogy ha nem fog sikerülni, akkor miért nem fog sikerülni. Elfogadta, hogy végződhet sikertelenséggel is, de nem erre koncentrált, hanem a sikerre.

Hát ezért kell mindent megtenni, ezért kell sok energiát beleölni egy-egy ügybe: a másik fél értékelni fogja a fáradozásod, te magad pedig önbizalmat meríthetsz abból, ha tudod, rajtad nem múlhatott.

Sok sikert!

Írj te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük