Béralku az állásinterjún – nem csapda, hanem üzleti tárgyalás!
Rendkívüli posztom, erős felindulásból elkövetve. Pedig még aludtam is rá egy éjszakát, de csak tombolok!
Sokszor kikéri magának mindenféle cikkíró, hogy „hasznavehetetlennek” minősítem itt a jobb kockában az álláskeresés témakörében írt cikkecskéket, és milyen érdekes, a jó cikkek írói sosem kérik ki maguknak 🙂 Azt gondoltam régebben, talán tisztul a „piac”, előbb-utóbb eltűnnek a szakmaiatlan, értelmezhetetlen cikkek. Erre most szembejött egy velem, neves karrieroldalon megjelentetve, HR-szakmai fórumon szörnyülködtek a HR-esek azon, hogy valaki ezt a bizonyos cikkecskét leírta. Persze az író kilétét jótékony homály fedi… szóval, ő itt A Cikk. Amivel az a baj, hogy ha így tárgyal egy álláskereső, az neki sem jó, és az interjúztatónak sem. Azaz olyan cikket tudott írni valaki, amiben semmi sincs, amivel bárkinek jót tenne.
Már a címtől ideglelést kap jóérzésű HR-es és álláskereső egyaránt, miféle csapda?
Bértárgyalás állásinterjún
A fizetési igény közlésére sokszor az álláspályázatban még nincs szükség, de az álláskeresés folyamatában később biztosan előkerül.
Ha már az írásos álláspályázatodban közölted a fizetési igényed, és állásinterjúra eljutottál, az azt jelenti, hogy el tudják képzelni veled a megadott áron a közös munkát. Innentől arról kell tárgyalnod, hogy valóban azt kapd, amire igényed van pl. cafeteria-elemek közül, tényleg annyi legyen a munkaszerződésben leírt fizetésed, amennyire gondoltál, és az egyéb feltételeket is pontosan tisztázd (bónuszok, jutalékok stb.)