Szakmai munka szakirányú végzettség nélkül?
Legutóbbi kommentfolyamban érkezett egy felvetés – köszönet a témajavaslatért –, hogy főleg vidéken, idősebb munkavállalók szakirányú végzettség nélkül is komolyabb szakmai munkát végeznek, mégpedig jól. Ezzel szemben az álláshirdetésekben mindig szakirányú végzettséget kérnek, pedig úgy tűnik, nem szükséges, ránézésre anélkül is el lehetne végezni a feladatot. Most azt szeretném láttatni, hogy a szakirányú végzettség kérése sok esetben inkább biztonságtudatosság, mintsem fölösleges „papírimádat”.
OKJ-képzés pályakezdőknek – gyakorlati tudnivalók
Egy kedves olvasóm az előző posztomat az alábbi, gyakorlati tanulságokkal egészítette ki, ami nagy segítség lehet azoknak pályakezdőknek, akik OKJ-s képzésben gondolkodnak.
Köszönet az információkért!
————————————————————————–
Fontos tudni, hogy 21 éves korig lehet jelentkezni iskolarendszerű oktatási keretek közt is OKJ képzésre. Az első OKJ-s képzés ingyenes ELVILEG.
A 21 éves kor azt jelenti, hogy addig lehet jelentkezni ilyen képzésre, míg be nem töltötte a jelentkező. Ha tanév közben tölti be, akkor még jelentkezhet. Aki már betöltötte, az felnőttképzésre jelentkezhet, az már nem ingyenes, de vannak iskolák, ahol esetleg mégis, ezek a nagyobb utánajárós kategóriába tartoznak*.
Ettől sokkal fontosabb információ az előképzés. Amennyiben a tanuló pontosan tudja, hogy milyen tanulmányi utat akar bejárni az adott cél eléréséhez, akkor figyelembe kell vennie, hogy az iskola mire kap normatív támogatást. (Természetesen ez az a pont, amiről soha nem adnak felvilágosítást az általános iskolákban.) Ha már szakirányú előképzésekre is jelentkezik, alapot adva a majdani OKJ-s tanfolyamnak, akkor azzal fog szembesülni, hogy ha már kapott egyszer normatív támogatást a képzésére egy szakközépiskolában, akkor lehet, sőt biztos, hogy emeltebb szinten nem fogják támogatni. Ergo, nem járhat ingyen OKJ-s képzésre. De teljesen ez sem igaz, mert járhat, de sajnos nem az adott szakmában. Ez az információ nagyjából érettségi előtt érkezik meg a diákhoz.
Példa: Ha valaki gyógyszerészasszisztens szeretne lenni, ezért alapozásként beiratkozik egy humán szakközépiskolába, akkor ennek a szaknak az OKJ-képzésére nem tud ingyen bejutni, hiszen egy alapképzést már támogatott neki 4 évig az állam, ezt még egyszer nem engedik kihasználni. Persze ez sem ennyire egyszerű, mert attól is függ, hogy a fenntartó mire ad keretet az adott tanévben, mire nem, stb… A delikvens azt gondolja, hogy megkerülheti a rendszert, ezért jelentkezik mégis.
Sajnos az a rossz hírem van, hogy a KIR-ben (köznevelés információs rendszer) minden középiskolai tanuló regisztrálva van, a folyamatos ellenőrzések miatt előbb-utóbb kibukik a csalás, ami tehát nem ajánlott. Ha valaki már szerzett egy OKJ-s képzést amiért fizetett, az nem jelenti azt, hogy ha talál egy másikat, ami megtetszett neki, azt elvégezheti ingyen, mert egy jár ingyen. Nem jár, hanem igénybe vehető optimális esetben.
Ezek az információk elég felületesek, de tartalmaz annyi hasznos adatot, amivel azért már lehet kezdeni valamit. Felelősen gondolkodóknak mindenképp jól jön, mert ezeket sajnos nem szokták említeni az osztályfőnöki órákon és/vagy szülői értekezleteken. Annyi bizonyos, hogy az iskolapadból kikerülő ifjúság is nagy reményekkel szeretne belevágni a nagybetűs életbe. Igaz, javarészt az a tévhit járja, hogy a mai fiatalok felelőtlenek, de szerencsére vannak olyanok is szép számmal, akiknek határozott elképzeléseik vannak. Nem jó mikor már az elején átverve érzik magukat.
* Egyes esetekben, ha van rá keret, munkaügyi központokon keresztül is lehet jelentkezni ilyen képzésekre, sajnos ez eléggé ritka.
Mennyit ér egy OKJ-s képzés?
Nemrég jelentős törvényi változás zajlott le a témában, ettől meg is drágultak az OKJ-s képzések rendesen, így még inkább felmerül a kérdés, megérheti-e erre költeni, ebbe energiát, pénzt fektetni. Én mindenkit arra biztatnék, hogy ha talál olyan képzést, ami tetszik, csinálja végig. Ebben a motivációja lehet a tudásvágy, igény a továbbképzésre, a meglévő tudásának rendszerezése, vagy közvetlenül állástalálás is akár.
A letölthető önéletrajz-sablonjaimban az iskolán kívüli képzéseknek külön rovatot hagytam, ami általában elvezet a kérdéshez, vajon mennyit ér egy önéletrajzban egy OKJ-s képzés vagy egyéb képzés? Ez kicsit lenézett, másodosztályú képzésnek tűnik, hát miért nem szakképző iskola, vagy főiskola vagy egyetem? Ennek okai mindenkinél az egyéni helyzetében keresendők, amihez a kiválasztónak nincs köze, így ezzel a kérdéssel nincs is miért foglalkozni. Ha nincs főiskola, hát nincs. Azt kell nézni, milyen tudás, tapasztalat van meg, főleg jelöltként, mert abból lesz állás, fizetés.
Minden tanulmány valami pluszt nyújt, valamiben jobbá, hatékonyabbá teszi az embert. Jelölt és HR-oldalról is azt kell nézni, mi az, amivel a jelölt rendelkezik ezáltal. CV-be, motlevélbe beírni, ezekben olvasóként észrevenni.