Álláskeresési stratégiák: mi működik és mi nem?
Sokszor, sok helyen lehet olvasni a panaszt, hogy „több hónap alatt elküldtem 100 CV-t, egy válasz sem jött, pedig több hónapja próbálkozom”. Nos, ha 100 CV-re nem jött válasz, akkor valami biztosan hibás az álláskeresési stratégiában. Talán a CV maga, talán az, hogy nem jól választod ki, mire érdemes jelentkezned. De ezt előbb is fel lehet ismerni, és hamarabb kell változtatni, nem több hónap, 100 CV után. Azért, mert ahogy orvoshoz is minél előbb kell menni, mielőtt nagyobb baj lesz, úgy álláskeresésben is mielőbb el kell kezdeni jól csinálni, mert minél több idő telik el a munkanélküli létben, annál nehezebb lesz állást találni.
Kiválasztás a tömegből, objektívan
Ha egy állásra sokan, akár több százan is jelentkeznek, akkor nem valószínű, hogy csak egyetlen ember felel meg a tömegből. Mégis, csak egyet választhatunk, és szakmai alapon kell dönteni, egyre szűkíteni a kört. Néhány lehetőséget bemutatnék, ebből talán látható az álláskeresőknek, milyen döntéseket kell előkészíteni egy CV-vel, motivációs levéllel, állásinterjúkon. Nyilván sok szubjektív kritérium is előkerülhet a kiválasztásban (erről a következő posztban lesz szó), de most az objektív szempontokat próbálom összeszedni.
Proaktív álláskeresés I. – Hideghívással
(Hideghívás: ismeretlen emberek felhívása, általában valamilyen termék eladása céljából.)
Egyik olvasóm kérte, hogy foglaljam össze, milyen módon lehet „rejtett állásokat” felkutatni. Én ezt inkább proaktív álláskeresésnek hívnám, mert valójában nem rejtik el ezeket a lehetőségeket a munkáltatók, csak még nem véglegesítették az igényüket, nem hirdették meg a pozíciót, esetleg ismerősökre várnak. Egyik módja az ilyen lehetőségek felkutatásának, hogy hideghívással nekiállunk cégeket felkeresni.
Álláspályázat méterre?
Az álláspályázatok egyik, mindenkit érintő korlátja a terjedelem. Nincs mit tenni, a 20 éves szakmai múltunkat is muszáj belesűríteni 2-3 oldalba. Ismerjük azt a jelenséget, hogy egy 2 perces történésről is tudunk 1-2 órában beszélni, anélkül, hogy unalmas lenne: a kapcsolódó érzelmeink, benyomásaink elmesélése tovább tart, mint maga az esemény tartott. Az álláspályázatokban e jelenség ellen kell dolgozni, erre pedig a megfogalmazás, a megfelelő CV formátum kiválasztása és a szövegszerkesztés lehet jó eszközünk. A probléma lehet fordított is: néha az álláskeresők úgy érzik, nincs annyi közlendőjük, amennyivel legalább 1 oldal teleírható. Mindkét helyzetre van megoldás.
Önéletrajz, motivációs levél testreszabása
Sokszor elhangzik, hogy az önéletrajzokat testre kell szabni, csak éppen nem nagyon írjuk meg, hogyan, mert annyira egyedi, hogy nem is lehet általánosságban foglalkozni vele. Aki hozzám fordul egy konkrét álláspályázatában kérve segítséget, egyedileg kap erre tanácsokat, hiszen ott könnyű dolgom van: látom a CV-jét, látom az álláshirdetést, így meg tudom mondani, mi szólhat mellette egy álláshirdetésnél, vagy jól irányzott kérdésekkel ki tudom szedni belőle, mivel érvelhet maga mellett. Általánosságban is, néhány példán keresztül megpróbálom bemutatni, miről is van szó, amikor „testreszabást” említünk.
Teendők állásbörzék után
Néhány állásbörzén túl vagyunk már, feltételezem, sokan részt is vettetek rajtuk. Remélem, a felkészülésben is tudtam segíteni, most viszont jöhet az utókövetés is. Mert az állásbörze sem a munkáltatóknak, sem a munkavállalóknak nem fejeződik be nap végén, sőt, most jön a munka java.
Munkáltatói oldalról megvannak a céges rutinok, de a munkavállalóknak nem igazán mondta el eddig senki, mit is kellene csinálni az első, állásbörzés találkozó után. Ebben próbálok segíteni alant.
Miért nem válaszolnak az elküldött önéletrajzokra?
Ismert panasz az álláskeresőktől, hogy elküldtek már többszáz önéletrajzot, és „válaszra sem méltatták”, állásinterjú, állásajánlat meg végképp nem lett belőle. Sőt, ismerős HR-es is megnézte, szerinte jó, és mégsem kap vele állást.
Az eredménytelenség legalapvetőbb oka, hogy az elküldött álláspályázat alapján a jelölt nem felelt meg a pozícióra. Kiemelendő, hogy az álláspályázat alapján, és nem a valós tudása, tapasztalata alapján. Ezen az álláspályázat kijavítása, átírása segíthet. Mivel ezt tekintem álláskeresési segítő munkámban a specialitásomnak, most nagyjából sorraveszem, miért is nem kap választ egy jelölt az elküldött önéletrajzaira.
Ismerős HR-es megnézte…
A hozzám véleményezésre kerülő álláspályázatok egy része ezzel a megjegyzéssel jön. Hogy HR-es is látta, és mégsem működik, miért nem?A magyarázat a jelenségre szerintem többrétű, de semmiképpen sem az adott ismerős HR-es, és úgy általában HR-esek szakértelmét vonja kétségbe.
Új, letölthető önéletrajz-sablon
Egy újabb sablont készítettem, ami segítségetekre lehet. Egy-két jelöltem igen komoly szakmai múltját, színes életét kellett önéletrajzba önteni, a CV váza ilyenné vált, ahogy egyre inkább kialakult, mennyi mindent mondanának el magukról. Feltöltöttem sablonadatokkal, így bárkinek hasznára lehet.
Ebbe az újabb trendeknek megfelelően olyan elemek is belekerültek, amelyeket régebben még nem használtunk, és némelyiknek hiába nem voltam híve, terjed, szeretik a CV-t olvasók, használni kell hát. Ez egy igazán trendi példány. Lefordítva angolra, németre, nemzetközi szinten is megállja a helyét. (Letöltés)
Kitöltési útmutató hozzá lapozás után:
HR portal cikk a Europassról
Nemrég – más szakértők mellett – megkérdeztek a HRportal.hu szerkesztői, mi a véleményem az önéletrajz-írás trendjeiről. A cikk itt olvasható. Terjedelmi korlátok miatt a szerkesztők csak a főbb gondolatokat tudták megjeleníteni, így a kimaradt mondanivalónak ebben a posztban találtam helyet.