Milyen az ideális jelölt 2012-ben?
A hagyományos, eddig ismert álláspiaci helyzet szerint az álláskeresés sikere nagyban függ a szakmai tudástól, tapasztalatoktól és a jelölt készségeitől. Legalábbis ezt a sorrendet adtuk meg eddig, ebben hittünk, és most rácsodálkozhatunk a kialakuló új világra.
Kulcsszavak az álláskeresők szolgálatában
A kulcsszavas keresés témáján még egy kicsit érdemes elidőzni, mert azt tapasztalom, hogy az állásportálok keresőfunkcióját sokan rosszul használják, ami oka lehet a sikertelenségnek is. Ha nem jól keresed, nem találod meg a neked való álláshirdetéseket, így megpályázni sem tudod őket…
Milyen a neked való állás? A tévhittel ellentétben nem (csak) az, amiről az iskolai bizonyítványaid szólnak. A hobbid, érdeklődési köröd, tapasztalataid is alkalmassá tehetnek egy-egy állásra. Így kell a kulcsszavakat is összeszedned. Írj egy listát arról, milyen munkákat végeztél el konkrétan, a cégen belül milyen szakmai területekkel tartottad a kapcsolatot, milyen ügyekben. Ezek azok a kulcsszavak, amik a tudásodat leírják.
Válasz nélkül
Az egyik leggyakoribb álláskeresői kritika az egész álláskeresési rendszerünkkel szemben a pályázóktól, hogy nem kapnak visszajelzést az elküldött pályázati anyagukra. „Még egy autoreply-t sem”
Mivel az álláskeresőnek az a jó, ha arra koncentrál, ami előreviszi az álláskeresésben, ennek a felvetésnek nem nagyon szoktam teret engedni. A rendszerkritika kell, a változás kell, de állás nem lesz belőle, márpedig az álláskeresőnek arra van szüksége.
Különleges apropója van azonban annak, hogy mégis foglalkozom a visszajelzésekkel, és nemcsak a hiányukkal.
A kétoldalas CV-k mítosza
Folytatva az álláspályázatok ideális terjedelmének tárgyalását, most vegyük górcső alá a CV-k ehhez kapcsolódó mítoszát.
Az ezzel foglalkozó szak- és egyéb irodalom általános vélekedése a „maximum két oldal” egy önéletrajzra, de egyes „tanácsok” szerint 1 oldalas a jó CV, a legelvetemültebbek másfél oldalt ajánlanak (vajon mire jó az a fél üres oldal, amit elvárnának???)
A helyes válasz pedig: attól függ…
A középdöntő
Előző posztomban szereplő mesebeli HR-esünk a kapott 400 db önéletrajzból 50-ről gondolta azt, hogy a jelölt alkalmas lehet az állásra.
Most jön a neheze, hogyan lesz az 50-ből 5-10 olyan, akit behív interjúra? Ez itt az állásért folyó bajnokság középdöntője.
Gyászoló álláskeresők?
Manapság divat álláskeresői tanácsokat adni az online világ mellett a napilapokban, magazinokban, bárhol, mert annak biztosan lesz olvasója, tekintve a siralmas munkaerőpiaci helyzetre. Így a siralmas nyomtatott sajtó piacát is fel lehet turbózni, hiszen elég annyit kiírni a címlapra, hogy „tuti tippek álláskereséshez”, és már veszik is a lapot.
Egy egyébként nagy múltú, családanyáknak szánt női magazin is megpróbálkozott ezzel jó két hete.Megkérdeztek egy karriertanácsadót, aki majdnem megfelelő tanácsokat adott, kivéve egyet, és ezzel hiteltelenné is tette az egész, kétoldalas cikket.
Azt tanácsolta, hogy csak akkor kezdjen önéletrajzokat küldözgetni a frissen állását vesztett munkavállaló, ha már túl van a gyászon, és nem sírja el magát, ha a régi állására gondol. Döbbenetem határtalan volt ezt olvasván. Erősít egy olyan szemléletet, amit megváltoztatni kellene? Egy karriertanácsadó?
De lássuk, miért elfogadhatatlan egy ilyen álláspont, miért is rossz ez a tanács?
Formátumok harca
A CV formátumának témája állásos fórumokon mindig egy helyes kis flame-et indít, mindenki hülyézi a másikat, aki másik formátumot küld, nem azt, ami szerinte jó.
PDF, TXT, DOC, DOCX, képformátum? Minden mellett lehet érvelni, de egyetlen szempont számít: az olvasóé.
Én nem vállalom, hogy igazságot tegyek (hogyan is vállalhatnám), alant azonban pár szempontot talán adhatok:
A kézzel írott önéletrajz
Ugyan nem vagyok nagy barátja ennek a formának, mégis nagyon sokan ezzel a keresőkifejezéssel találnak erre a blogra (20%), ami azt jelzi, sokan találkoznak ilyen igénnyel. Csináltam hát egy mintát, hátha segít, illetve összeszedtem pár speciális, kézzel írt önéletrajzra vonatkozó tudnivalót az alábbiakban.
Alapvetően még mindig azt tanácsolom, hogy ha teheted, hagyd az ilyen állást. De lehet, hogy nem teheted meg, hogy válogatsz a lehetőségek közül, ezt is megértem. Sőt, én magam is szenvedtem ilyen CV-k írásával, ezért van benne némi tapasztalatom. „Halmozottan hátrányos helyzetűnek” is minősülök a témában borzalmasan ronda kézírással, gyorsírói múlttal, rehabilitált kézzel, balkezesekre jellemző össze nem kötött betűkkel, optimistákra jellemző, felfelé haladó sorokkal, kalandorokra jellemző sűrű írással 🙂 Na ennyit a grafológiáról, ez még viccnek is rossz…
A másik, ami miatt utálom, hogy relatíve drága. Postázni, borítékot venni, papírt venni. Egy ilyen álláspályázat több mint 100 forintba kerül, 10 pályázat több mint 1000 Ft, mennyi is a munkanélküli segély??? Abból nem túl könnyű ezreseket költeni ilyesmikre. Valószínűleg a kézzel írt önéletrajzok kérői ezt sem gondolják végig. Az empátia teljes hiánya.
A munkáltatói szempont is érdekes, a kézzel írt CV-t jóval nehezebb elolvasni, fénymásolni, papíralapon kell tárolgatni, ebből a szempontból is költségesebb. Ha pedig tényleg íráselemzésnek akarja alávetni, akkor sokkal jobb nem megkapni az általa kínált állást, mint vele dolgozni.
Na, kidühöngtem magam, nézzük, mit érdemes tudni a kézzel írt CV-kről.
A kinézete
Amit eddig az önéletrajzokról írtam régebbi posztokban, az mind igaz a kézzel írt verzióra is. Legyen testreszabott, legyen rendezett, szépen megformázott.
Készítsünk nyilvántartást az állásjelentkezéseinkről!
Elég bután hangzik elsőre, de a komoly adminisztráció segítheti az álláskeresést. Sokan elküldenek napi 10-20 önéletrajzot, majd mikor megcsörren a telefon, hogy "a jelentkezése miatt hívom", fogalma sincs, melyik jelentkezésről van szó, és már el is vágta magát a leendő munkáltatónál, mert bekerül a neve mellé valami negatív jelző.
Ennek elejét lehet venni, megfelelő nyilvántartással. Oké, de az milyen, és hogyan szolgálja az eredményességünket? Lássuk.
Álláspályázat küldése e-mailben
Az előző posztban idézett álláshirdetésben azt kérik, hogy:
Amennyiben hirdetésünk felkeltette érdeklődését és megfelel az elvárásoknak, kérjük, küldje el angol és magyar nyelvű szakmai önéletrajzát fizetési igénye megjelölésével a 111-22-333 hivatkozási szám feltüntetésével az alábbi e-mail címre:email@probaemail.org
Ebben a fizetési igény tűnik nehéznek. Most nem kell aggódni, hiszen a hirdetésből kiderül, hogy közvetítőhöz küldjük, ha mindenben megfelelünk, akkor jó eséllyel el fog adni bennünket az ügyfelének, vagy „súg” hogy mi a munkáltató költségkerete a pozícióra. Akkor még mindig eldöntheted, megfelel-e neked az az összeg.
A fizetési igényedet úgy add meg, hogy az összeg nettóját véve alapul elégedettnek mondhasd magad. Ebből fogsz élni, ez a fontos számodra. Ez nem önzés, hanem az igények pontos megfogalmazása. Régebben a bruttó összeget volt illő megadni, ma már – lévén a bruttó/nettó aránya a gyerekek számától is függ – a nettó összeg a biztosabb.
Elterjedt egy furcsa vélemény, miszerint „tól-ig” összeget kell megadni, amit nem igazán értek. Miért kell felső határ? Mit jelent? Afölött már ne is akarjanak fizetni? Inkább írjunk egy min. nettó x Ft-ot. Ez egyértelmű, és alkuképes is maradsz, lévén cafeteriát, egyéb juttatásokat még mindig felajánlhatnak.
A nekik küldött önéletrajz legvégére tehát írd oda, hogy
Fizetési igényem: min. nettó x Ft.