Önéletrajz, motivációs levél testreszabása

Önéletrajz, motivációs levél testreszabása

Sokszor elhangzik, hogy az önéletrajzokat testre kell szabni, csak éppen nem nagyon írjuk meg, hogyan, mert annyira egyedi, hogy nem is lehet általánosságban foglalkozni vele. Aki hozzám fordul egy konkrét álláspályázatában kérve segítséget, egyedileg kap erre tanácsokat, hiszen ott könnyű dolgom van: látom a CV-jét, látom az álláshirdetést, így meg tudom mondani, mi szólhat mellette egy álláshirdetésnél, vagy jól irányzott kérdésekkel ki tudom szedni belőle, mivel érvelhet maga mellett. Általánosságban is, néhány példán keresztül megpróbálom bemutatni, miről is van szó, amikor „testreszabást” említünk.

A neten megjelenő álláshirdetések többsége viszonylag részletesen leírja, mit várnak el egy adott pozícióban. Ezekre az elvárásokra kell a pályázatunkkal válaszolnunk. Mivel minden cégnek más a fontos, a CV-ben, motivációs levélben is mást kell kiemelnünk, ezért egyedi minden motivációs levél, minden CV, ezért nem érnek semmit a motivációs levélhez készült sablonok.

Apróhirdetésnél sem nehéz a dolgunk, ha bolti eladót keresnek 2 sorban, akkor csak végig kell vennünk, mitől lesz jó bolti eladó a jelöltből.

Néhány testreszabási lehetőség

1. Összegzés: a személyes adatok után 3-4 sorban érdemes lehet kiemelni, mit tudunk nagyon, ami a megpályázott álláshoz kell. A magas szintű nyelvtudás, az iparági tapasztalat, a hasonló beosztásban szerzett 15 éves tapasztalat, vagy a türelem, mint legfontosabb tulajdonság az álláshoz, mind bekerülhet ide. Ez nyilvánvalóan mindig egyedi, függ a megpályázott pozíciótól és a jelölt tudásától.

2. Sorrendek: A fejezetek közül egyedül a személyes adatoknak van rögzített helye a CV-ben, fénykép, név és elérhetőség kerüljön előre, esetleg legyen egy összegző rovat, amiről az előző pontban írtam. A többi mindig attól függ, mit akarhat látni a munkáltató az álláshirdetés alapján. Ha első helyen szerepel az elvárások között, hogy felsőfokú végzettség, akkor az iskolai tanulmányokkal érdemes kezdeni, ha 3-5 év tapasztalatra helyezi a hangsúlyt, akkor a tapasztalatokat tegyük előre, ha a nyelvtudás tűnik fontosnak, akkor az következzen a személyes adatok után.

A munkahely, beosztás sorrendje is érdekes lehet. Ha az előző munkahelynek a megpályázott állás szempontjából komoly tekintélye van, akkor azt kell előrevenni az adott sorban. Pl. jelöltünk előző munkahelyét így írta le önéletrajzában:

2005-2012 Naaaagy Telekommunkációs Cég Kft., értékesítő

Ha a megpályázott állás telekommunikációs céghez adminisztrátor, akkor ez a sorrend megfelelő, hiszen a telekommunikáció, mint iparág az érv mellette, a cég is komoly presztízzsel bír a piacon. Ellenben, ha értékesítőnek jelentkezik egy motorolajokat forgalmazó céghez, ez nem ér semmit. Ekkor a lehető legjobban ki kell emelni, hogy ő egy értékesítő. Ráadásul most munkanélküli, tehát a rést úgy vegyük ki a fókuszból, hogy a dátumot tegyük a sor végére. A helyes sorrend itt:

Értékesítő, Naaaagy Telekommunkációs Cég Kft., 2005-2012

A testreszabás lehetőségei itt nem értek véget, mert az egyik helyen az adminisztrációban végzett munkákról kell írni inkább, pl. szerződéskötés, jelentések készítése, ajánlatírás, ügyfélnyilvántartás, szerződésnyilvántartás, amíg a másiknál az értékesítési tapasztalatokról, mint ügyféllátogatás, tárgyalások, promóciók szervezése, lebonyolítása, termékek ajánlása, kapcsolattartás. Láthatólag teljesen másról beszélünk, pedig ugyanazt a munkahelyi tapasztalatot írjuk le.

3. Fejezetcímek: maradva a példánál, ha egy álláshirdetés értékesítőt keres, de más iparágban, mint amiben eddig a jelölt dolgozott, akkor a „Munkahelyi tapasztalatok” vagy „Előző munkahelyek” helyett lehet „Értékesítői tapasztalatok” fejezetet készíteni, hiszen nem tud azzal érvelni, hogy eddig is ebben az iparágban volt, kisujjában a piac, de azzal tud, hogy ő egy jó értékesítő. Az olvasó mit fog látni? Értékesítőt keres, és valaki komoly értékesítési tapasztalatokkal jelentkezik. Máris nőttek az esélyei. Nem mellesleg, így a karrierben esett rések is jól eltüntethetők…

4. Kulcsszavak: Az álláshirdetésben használt kifejezések árulkodók. Ha az „értékesítés”, „üzleti szemlélet”, „tervek” szerepelnek a hirdetésben, ezeket a szavakat kell nekünk is használni. Ha „nemzetközi”, „régiós”, „belföldi”, „helyi” kötődéseket említ, arra kell reagálni. Ha a precizitásra, pontosságra helyezi a hangsúlyt, azt kell nekünk is előtérbe helyezni (és az anyagunkon is látszódjon, hogy precízek vagyunk!). Ha valami különlegesebb dolgot nevez meg, pl. környezetvédelmi meggyőződés, vagy távol-keleti kultúrák ismerete, vagy fogyatékkal élőkkel való együttműködésben szerzett tapasztalat, akkor erre kell reagálni. Beírni a motivációs levélbe, hogy ennél a cégnél foglalkoztam fogyatékkal élőkkel, itt írtam környezetvédelmi stratégiát stb. Ha nem volt ilyen a munkatapasztalataid között, de olvasott vagy a témában, akkor azt kell leírni, hogy ez beletartozik az érdeklődési körödbe, sokat olvasol róla, szívesen foglalkoznál vele munkaköri keretek között is, anyagot gyűjtesz róla, önkénteskedsz stb. Néha egy lelkes hobbista többet ér el így az álláspályázatával, mint egy megfáradt szakember. Ha a legfontosabb feladat a hirdetés szerint kimutatások készítése, akkor írd le, hol, milyen kimutatásokat készítettél, kiknek készítetted, milyen eszközökkel.

5. „Extrák”: Vannak helyzetek, amikor az elvárások közt nem szerepel egy adott dolog, de jól jöhet az álláshoz, előnybe kerülhetsz. Így járt egy jelöltem, aki japán nyelvismerettel rendelkezett az angol mellett, ami elvárás volt. A cég honlapján meg szerepelt, hogy a legnagyobb partnerük egy japán cég. Ezt be is írtuk a motivációs levélbe, el is értük vele a vágyott állásinterjút. Jogi asszisztensként frissen végzett hölgy recepciósnak jelentkezett ügyvédi irodába. Ugye kitaláljuk, mi szólt mellette leginkább?

További példák

Vannak ennél kevésbé egyértelmű helyzetek is, pl. amikor éles váltásokat kell jó motivációs levéllel megindokolni. Adva van egy falusi óvónő, aki elvesztette állását, és most eladónak jelentkezik a közeli nagyvárosba, egy kozmetikai cikkeket áruló boltba. Semmilyen tapasztalata nincs, de dolgozni akar, bevétel kell. Ez egy elég jó motiváció, lehet is leírni. Ezenfelül türelmes, kedves, eddigi hivatásából adódóan. Felnőttekkel is megtalálja a hangot, hiszen szülőknek is tudott diplomatikusan tanácsot adni nevelés témájában, hiteles tudna lenni kozmetikai kérdésekben is, hiszen szereti ezt a területet, sokat foglalkozott vele eddig is (Oriflame, Avon). Ezeket persze sok kérdés által tudtam kideríteni a hölgyről, mert magától nem jutott volna eszébe. Kérdeznem kellett, mégis miért gondolja, hogy tudná ezt csinálni, miért akarja egyáltalán pont ezt csinálni a sok állásból, amihez nincs végzettsége. Így derült ki, hogy van kötődése a témához, és ez elég is volt a győzelemhez.

Amikor pályakezdő dönt úgy, hogy mégsem a diplomájának megfelelő állásra próbálkozik, szintén ezt a kérdéskört kell körüljárni. Miért gondolja, hogy meg tudja csinálni, miért pont ezt, és nem mást választott, ha már szakmáján kívülre jelentkezik? Esetleg belekapaszkodunk az érdeklődési körbe, a középiskolai tanulmányokba, a diákmunkában szerzett tapasztalatokba, vagy szülők foglalkozásába (aki a szülei virágboltjában dolgozott minden nyáron, valószínűleg jó lesz virágbolti eladónak).

Ha az állás nem igényel különösebb képzettséget (pl. hiperben árufeltöltő), akkor azt kell megmagyarázni a motivációs levélben, miért van szüksége az állásra. Ilyenkor a munkáltatónak sincsenek nagy elvárásai, akin azt látják, hogy dolgozni akar, és tud is, azt kiválasztják. Mindkét fél tudja, hogy itt nagy a fluktuáció, de mindkét félnek gyors megoldás kell. Itt a közös pont.

„Visszalépés” megindoklása: sok felsővezetőnek okoz problémát, hogy kevesebb a felsővezetői állás manapság, és kénytelen egy szinttel lejjebb lévő állásokra pályázni. A másik oldalon ülő HR-es meg azt gondolja, hogy 20 évnyi felsővezetés után nem lesz belőle jó beosztott, így el sem jut az állásinterjúra. El kell érnünk, hogy ne gondolja ezt. Pl. azzal, hogy a felsővezetői tapasztalatok helyett a szakmai tapasztalatokat helyezzük előtérbe. A volt értékesítési igazgató ne arról írjon a motivációs levélben, hogy értékesítési stratégiát alakított ki, hány ember volt a csapatában, hanem arról, hogy milyen számokat, milyen szegmensben, milyen termék eladásával teljesített. Az állásinterjún pedig két érve biztosan lehet: 1. felsővezetőként is volt főnöke, most is lesz. 2. így közelebb kerül a szakmához, amitől felsővezetőként kissé eltávolodott, és ez inspiráló.

Csak az igazat!

Elég azt leírni a tudásból, tapasztalatból, tulajdonságokból, ami valóban megvan, nem kell kitalálni, költeni, „vetíteni” semmi egyebet hozzá. Úgyis kiderül, és rossz lesz ezért próbaidőben állást veszíteni, vagy elbukni az utolsó állásinterjún, fél évben belül kirúgva lenni, vagy simán csak szakértő kollégák közt ügyetlenkedni, legbutábbnak, közröhej tárgyának lenni. Szerintem mindenkiben van annyi tudás és/vagy tapasztalat, amennyivel egy neki való állást el tud nyerni.

Írj te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. Névtelen
    mondta:

    @levendulabandi: A magyarországi munkaviszonyok már rég nem arról szólnak, hogy neked milyen típusú cv-d van, v. hogy mit írsz bele. Sok a munkanélküli ember, bőven van idejük válogatni a munkáltatóknak olyan munkakörökben, amikre sokan jelentkeznek, ha egyáltalán valós állás van a hirdetés mögött… 🙂 Másrészről ott vannak az irreálisan magas munkáltatói elvárások, de megfizetni azt már nem szeretnének. És persze, hogy kit ismersz, az sem elhanyagolható tényező. Igen, ment volna mindenki informatikusnak meg mérnöknek, akkor nem lennének ilyen problémáik. Csak az a baj, hogy itthon pár végzettségen kívül semmit sem szeretnek megfizetni, de azok az emberek is szeretnének megélni, akik esetleg nem az említett szakmák közül választott anno.

  2. jobangel
    mondta:

    @levendulabandi: Egy jó HR-es is csak abból tud értékelni, amit leírtak neki CV-ben, motlevélben. Ezért hiába jó az ember, ha nem jó a CV-je, nem fog látszani belőle, hogy érdemes vele foglalkozni.

    5%: megint dobálózás a számokkal, amire a kedvenc kérdésem: hogyan mérted le? Ha nincs rá egzakt mérésed, miért kelted a hangulatot? Kinek lesz tőle jobb ha ilyen legendákat indítasz? Mert az álláskeresőknek biztosan nem…

  3. levendulabandi
    mondta:

    @Philosoraptor: Aha europass, gerilla, linkendin típusú-nézzd ezekben is szerepelnek a személyi adatok, elérhetőség, képzettség, nyelvek, munkatapasztalat. Más sorrendben, más rendszerezésben,más kiemelésben, de csak annyira lehet változtatni, amennyira kiskutya a k.félést. 🙂
    Én azt mondom, h egy jó Hr-es szakembernek tudnia kell bmilyen CV alapján megállapítani, h első körben kikkel érdemes foglalkozni és nem téveszti meg a sorrend, továbbá nem csak azt a típust fogadja el, ami az ő lieblingje.No igen, kevés jó HR szakember van hazánkban. Talán 5%ra tenném azok számát, akik értenek hozzá, lelkiismeretesek. Ők lesznek azok, akik visszajeleznek, akik tanácsokat adnak, akik empatikusak, segítőkészek. 95% a beképzelt, úrhatnám, hatalommániás, faiskolai diplomával rendelkező, buta- aki pluszban azt hiszi magáról, h okos. 🙁

  4. Névtelen
    mondta:

    @levendulabandi: Amúgy konkrétan arra gondoltam, hogy teljesen behülyítik az embereket… Ahány oldal, annyiféle bölcs tanács.

  5. Névtelen
    mondta:

    @levendulabandi: De létezik amerikain kívül más is.

  6. levendulabandi
    mondta:

    @Philosoraptor: Nagyon nem lehet variálni. 🙂 Személyi adatok (fotó, név, cím, tel, email), képzettségek/nyelvek, munkatapasztalat (vagy utóbbi 2 fordítva), esetleg hobbi. Mármint, ha hagyományos amerikait írsz.

  7. Névtelen
    mondta:

    Valahol azért ez szomorú. Mármint, hogy 5 különböző weboldalon 5 különböző leírást találsz arról, hogy most akkor hogyan legyen megszerkesztve a cv-d. Komédia.

  8. levendulabandi
    mondta:

    Ha mindenhol azt írják, h egy Cv-re átlagosan 1-10 mp jut és ne legyen 1-2 oldalnál hosszabb, akkor hogyhogy egy hosszabb motlevelet elolvasnak?

  9. proxy user (törölt)
    mondta:

    @jobangel: ha már olvastad a mai postát, nézz rá mégegyszer! Volt egy apró, figyelmetlenségből fakadó félreértésünk! Az első mailből a felét végül kihagytam, a válaszomban meg a kihagyott részre hivatkoztam, mert úgy emlékeztem, az is benne volt, ezért írtam azt és úgy, amit és ahogy. 🙂

  10. jobangel
    mondta:

    @Béla tata: Ne a bicska nyíljon ki, mert azzal nem lesz állásod. Amennyi erővel ezt a két kommentet leírtad, akár írhattál volna nekem egy mailt, hogy ez van, próbáljak segíteni. A segítségkérés mindig hatékonyabb, mint a panaszkodás. Persze mailt még mindig írhatsz.

  11. Béla tata (törölt)
    mondta:

    És bocsánat, nem akarok megbántani senkit, de ennyi sikertelenség és kamu után már igenis kinyílik a bicska az ember zsebében.

  12. doggfather
    mondta:

    nagyon jó tanácsok, köszi.

  13. Béla tata (törölt)
    mondta:

    Időtlen idők óta munka nélkül (közben beiktatva pár “jó hírű” call center, ahonnan próbaidő után dobnak ki mint macskát sz.rni). Több száz CV elküldve, van tapasztalat is többéves, mellécsatolva a motivációs levél aminek azért nem látom értelmét, mert a mai helyzetben mindenkit az motivál, hogy tudjon rezsit fizetni és kenyeret venni…nyilván a drága HR-esnek ilyen problémája nincs,hogy miből vesz kaját a családjának, és könnyen dobálja félre a CV-ket.

    Csak már rohadtul elegem van, hogy annak van esélye itthon munkát találni, akinek az ismerőse HR-es vagy a cég vezetője,amúgy meg a “szimpla” munkakereső megrohadhat,mire talál valamit.

    Több ismerősöm is jelezte,hogy ne jelentkezzek a munkaközvetítők adatbázisába, mert soha nem fognak keresni, és így is lett. Kb. az összes nagyobb közvetítőnél beregisztráltam, rá se f.stak az önéletrajzomra, gondolom egyből ment a kukába, aztán reszelte tovább a körmét a hölgy. Aztán egy behívott személyes találkozóra, ahol 420 percet vártam egy aulában, majd közölték, hogy nincs itt ilyen nevű ügyintéző (?).

    Ami a lényeg: érettségivel, két nyelvtudással, 8 éves munkatapasztalattal SEHOVA nem kellek, takarítani túlképzett vagyok, diáknak nem vagyok diák,megváltozott munkaképességű nem vagyok, és nincsen diplomám. Akkor nekem nem jár tisztességes munka?!

    Szóval kicsit baromira felhúz, ha olyat olvasok, hogy igazítsd a munkához a CV-d, meg mitől jó mitől nem jó a motivációs levél. Felháborítónak tartom, hogy emberi sorsok felett ilyen emberek rendelkeznek és döntik el, ki felel meg egy adott munkára ( ráadásul úgy, hogy egy rohadt személyes találkozójuk nem volt, amiből elszűrhették volna a rátermettségét).

    Szóval levonom a következtetést, kis emberrel ott b.sznak ki,ahol csak akarnak, és nyomoroghat ameddig bírja.

  14. jobangel
    mondta:

    @01234567: Ezek tényleg hülye kérdések, de nekem nem a szemétség látszik belőle, hanem a kétségbeesés. Végre talált valakit, aki jó lehet, és félt, hogy elhappolják előle, őt meg letolják, hogy még mindig nincs ember. Én simán felerősítettem volna a félelmét, hogy a vezetőit rávegye a gyors döntésre (mert ugye nem ő dönt, mint tudjuk). Sőt, már béralkura is nyitható a dolog, ha jól bűvészkedsz a szavakkal. Pl.

    “Ugye ezen a munkán kívül nincs máshol beadva jelentkezése?” —– Aktív álláskeresőként minden portálon fent vagyok, 50 önéletrajzot küldtem ki a héten, és sürgős állást találnom.
    “Nem fordulhat elő az a kellemetlen meglepetés, mi kiválasztjuk, és közben ön kap kedvezőbb ajánlatot és CSERBEN hagy minket?” —- Nem hagyok cserben soha senkit. Ebben az esetben majd döntenem kell az Önök által kínált és a másik lehetőség között. Mérlegelni, majd racionálisan dönteni fogok. —> meg fogja kérdezni, mi alapján döntesz, és máris nálad a labda, sorolhatod az igényeidet.
    “Hogyan reagál, ha aznap tudja meg, túlóráznia kell?” —> ez már nem HR-es kérdés, a szakmai vezető helyett teszi fel.

  15. Névtelen
    mondta:

    A motivációs levél valami nagy ökörség lehet. Sosem írtam és nem tudom mikor fogok. Az utóbbi időben 2 álláshirdetést küldtek el nekem, mindkettőben ‘piacvezető nemzetközi cég’ vagy valami hasonló BS volt a cég neve. Ilyen hülyeségre hogy lehet motivációs levelet írni? Kamut persze, lehet, de amíg nem tudom milyen cégről van szó azt sem tudom, akarok-e ott dolgozni.

    És a cv-ben is kell kamuzni, ha az ember leírja mihez ért az nem jó mert a hr-es nem érti meg. Utána kell nézni mik az épp divatos buzzword-ök a hr szakmában és bele kell rakni őket.

    Munka volt megírni a posztot, azt látom, de semmi valós, felhasználható infó nincs benne. Komolyan ez a hr-es világ mintha más bolygón lenne. Jelzés értékű kellene legyen, hogy manapság a bkv ellenőrrel egy kategória a megítélése – az én szememben rosszabb…

  16. 01234567
    mondta:

    És (ezt a poszt írójának is melegen ajánlom) csak meg kell nézni a munkaközvetítő cégek irodáit. Az igénytelenség, a kuncsaftok jelentéktelensége, lenézése szinte tapintható. Voltam olyan helyen, ahol a váró 2db szék és 3-m2 volt. Az utcán is álltak. A másiknál a lépcsőn hasalva írták a tesztet mivel a helyiségbe tíz ember fér be, és 30 volt ott. Lepukkantak, igénytelenek. Futószalagszerűen kezelik az embert. Volt olyan, ahol a kislány a szemem láttára csinált 20 riportot egymás után, és előtte is volt ugyan akkora csoport, utána is jött. Igaz csak fizikai melóra. De ennek mi értelme, 47.-nek lenni aznap ennél a lánynál. Mint a katonai kupleráj, a színvonal is olyan.

  17. 01234567
    mondta:

    Egy profi világban a közvetítőt nem is látod sokszor. E-mailben, teleonon értesít hova, mikor, kivel, kész. Esetleg telefonon kérdezhetsz. Kimész a munkahelyre, max 5-10 perc duma. 95%-ban szakmai. Aztán tessék mutasd meg. Esetleg próbahét, vagy rögtön ott megmondja fel vett vagy nem, ennyi.
    Nálunk? Hagyjuk….

  18. 01234567
    mondta:

    @01234567: a munkához amire jelentkeztem volt sík hülye mind-et akartam írni

  19. 01234567
    mondta:

    @proxy user: Általában fiatal csajok, azokkal jól elvagyok. Kacarászunk, beszélgetünk, ha egy kicsit nyit. Bár volt olyan, amelyik egy könyvből beszélt, abból tette fel a kérdéseket, és amikor belezavarodott, vissza kellett lapoznia a könyvben, hogy tudja mit csinál. Ledarálta és kész. A munkára amikre jelentkeztem kivétel nélkül mind sík hülye volt, ez hamar nyilvánvalóvá vált. A kérdéseik nevetségesek, döbbenetesek, gusztustalanok. Ugyancsak nem sok közük van a munkához. Ezek a munkaközvetítős csajok. De az igazi nyomor a cégekhez kimenni a riportra.
    Ott vannak csak a komoly arcok.
    legutóbbi kérdés élményeim:
    “Ugye ezen a munkán kívül nincs máshol beadva jelentkezése?”
    “Nem fordulhat elő az a kellemetlen meglepetés, mi kiválasztjuk, és közben ön kap kedvezőbb ajánlatot és CSERBEN hagy minket?”
    “Hogyan reagál, ha aznap tudja meg, túlóráznia kell?”…és stb..stb..
    Röhej.

  20. videki gyerek
    mondta:

    Az ilyen hogyan írjunk tökéletes önéletrajzot írásoknak, az a bajuk, hogy csak a bank igazgatóknak, meg a multinacionális cégek igazgatóinak, menedzsereinek segítenek, Gipsz Jakab vízvezeték szerelőnek semmit se.
    Ölni tudnék, mikor egy cég meghirdet, egy wc pucolói állást, vagy valami hasonlót, de motivációs levelet kérnek hozzá. Hát basszák meg, mégis mit várnak, hogy leírja a delikvens, “hogy csecsemő kora óta az Ő szarjukat akarta takarítani”. Mert ha valaki űrhajós akar lenni, vagy környezetvédelmi mérnök a greenpeacenél, rendben legyen valami véleménye, affinitása a témához. De a legtöbb ember, csak azért jelentkezik, egy hétköznapi munkára, MERT NEM AKAR ÉHEN DÖGLENI, a bankrabláshoz meg gyáva ! Ezt persze nem lehet leírni, pedig csak ENNYI A MOTIVÁCIÓ. Szóval a motivációs levelet tiltani kellene.

  21. proxy user (törölt)
    mondta:

    @01234567: a bemutatkozásában azt írja, hogy nem ezzel foglalkozik. Én csak erre mondtam, hogy higgyük el neki. Én negyven felett vagyok, szóval sok újat nem mondasz vele. És volt rá példa, hogy a hangja alapján épp-csak huszonéves HR-essel megtaláltam a hangot. Igaz, ez a ritkább eset, mert allergiás vagyok a munkakörükre. 🙂

  22. 01234567
    mondta:

    Hogy értsd mi a bajom íme egy idézet:
    “Az életkor jelentőségét az álláskeresők sokkal jobban eldramatizálják, mint amennyire valójában aggódni kellene miatta. Sajnos kényelmes elhinni, hogy nincs mit tenni, elmúlt x éves, emiatt nem lesz állása. Sőt, egymást hergelik az álláskeresők e témában, sok kárt okozva saját maguknak. Valójában bármelyik korosztályról meg lehet magyarázni, miért nem felel meg egy adott feladatra, és az ellenkezőjét is. Pedig az életkor olyan tulajdonság, ami a munkáltatónak önmagában se nem érték, se nem hátrány. Ráadásul amíg egy 45 éves munkavállalónak biztosan van 20 éve a nyugdíjig, egy cég sem tudja, hol lesz 20 év múlva.
    Az életkor alapú diszkrimináció leginkább rossz tapasztalatokon alapul. Ezerszer olvashatunk fórumokon, blogkommentekben a „huszonéves HR-es”-ekről mindenfajta pejoratív kontextusban, nyilvánvalóan nem huszonévesektől. Ha a “huszonéves HR-es” azt tapasztalja, hogy az 50 éves jelölt nem találja meg vele a hangot, akkor abból nem lesz állás. Ha az 50 éves úgy lép fel egy szakmai állásinterjún, hogy ő aztán mindent nagyon tud, mert sokéves tapasztalat stb., az lehet, hogy a 35 éves vezetőnek sok lesz, és inkább keres egy jól irányítható 30 éves jelöltet, minthogy felvállalja az állandó konfliktust.
    A megoldás itt két részből áll: először is soha ne írjon senki születési évet az önéletrajzába, lehetőleg más dátumot se nagyon. Másodszor, ha már eljutott állásinterjúra, akkor az interjúztató féllel lesz szíves a megfelelő hangnemet megtalálni – annak életkorától függetlenül –, mert nem csak a saját, de a teljes korosztálya esélyeit is rombolhatja, ha ez nem sikerül.”
    És ezt komolyan és őszintén így is gondolják.

  23. 01234567
    mondta:

    @proxy user: Megnéztem a dolgait. Ha nem HR-es végzettségű, akkor a havasi jetivel alszom, és ha nem ilyesmi a munkája dombon ülő juhászkutya legyek. Nem érted? Nem elfogadja, helyesli ezt a rendszert. A legtöbben munkakeresés közben abba rokkannak bele, szégyennek élik meg a sikertelenséget, hogy nem felelnek meg ennek a rendszernek. Pedig nem kell szégyellni, ember egy embertelen rendszernek nem felelhet meg, maximum a rendszer használja őt, mint egy tárgyat. Lennél te is melós 40 felett, értenéd a hozzáállásom. Ahány ilyen ránézve a jelentkezésemnél az életkorra félredobta azt, én még ezzel finom voltam.

  24. proxy user (törölt)
    mondta:

    @KAné: @01234567: elolvasnátok a bemutatkozását is? Persze akár hazudhat is, de első körben adjuk meg neki az esélyt, fogadjuk el, hogy ő nem HR-es és nem fejvadász!

  25. 01234567
    mondta:

    Gondoltam elküldelek a …., hivatalos találkozáskor nem lehet, akkor csicska az elvárás. De rájöttem felesleges. Mond, te tudod hogy egy embertelen mechanikus rendszert működtetsz, amelyben lelkeket darálsz le, életeket nyomorítasz? Olyan rendszert, amiben az ember nem lehet önmaga, hazudnia kell, szóban, mosolyában, minden mozdulatában, írásában? Amiben a veled való találkozás után csak a gyomorforgató érzés, és az önbecsülés elvesztésének keserű dühe marad meg a becsületes, tisztességes, önmagára valamit adó emberben? A nyomor vámszedői vagytok, egy egészséges világban nyomotok nem lenne. Eladatjátok az emberrel a lelkét hogy a munka rabszolgája legyen, lélektelenül, önbecsülés nélkül, kisemmizve.
    Tudom te ezt nem így érzed. Emberekkel foglalkozol. Azok pedig sorsok, az ő sorsuk van a kezedben. És lelkek, amiket a te általad működtetett mechanizmus megöl bennük. Keress normális munkát. Ha még nem ölték meg a lelked.

  26. KAné
    mondta:

    @jobangel: Éppen azt tettem, ÉRTELMEZTEM a blőd írásaid.
    Amúgy, azt szabad megkérdezni, hogy az ÖNZETLENnek kikiáltott jótéteményeid, mennyi pénzt hoznak neked, havi szinten?

  27. jobangel
    mondta:

    @proxy user: privátul mailben vagyok elérhető.

  28. proxy user (törölt)
    mondta:

    @jobangel: ott a probléma, hogy egy e-mailben elküldött önéletrajzból sokan kapásból eldöntik, hogy az illető alkalmatlan. És nem olyanok, akiknek legalább halvány fogalmuk van az illető szakterületről, hanem gyakorlatilag semmihez sem értő közvetítők.
    Sőt! Én már jártam úgy, hogy a szakmai vezetővel megegyeztünk, átküldte az anyagomat a HR-esnek, őnaccsága meg közölte, hogy nem és kész!

    Privátot szoktál nézni?
    Mutatnék/mesélnék valamit, ami nagyon kiakasztott nem is oly rég. 🙂

  29. jobangel
    mondta:

    @Norx: Kívül áll a versenyszférán, én meg azt ismerem jól, így nem tudok róla mit mondani 😉

  30. jobangel
    mondta:

    @Böszmeség: Látnak. Ők is kerestek állást, felvették őket valahogy, izgultak állásinterjúkon, és mivel a tudásuk specifikus, a lehetőségeik is nagyon korlátozottak, aminek tudatában vannak. A toborzók listalopásairól volt már szó, igen, sajnos ezen vannak mérve. Hogy milyen a “lista”. De a Linkedin ezt tönkre fogja tenni, többek közt ezért is rajongok érte.
    Emellett kár azt hinni, hogy az összes jelölt kedves, aranyos, szeretnivaló ember, mert az a ritkaság. A többség nemcsak, hogy alkalmatlan, el sem fogadja, hogy az, nem is akar fejlődni. És sokszor nem szakmailag alkalmatlan (az a kisebb baj, tanulni sosem késő), hanem emberileg. Emberségre meg nincs tankönyv.

  31. @jobangel: Na jó, Tied a blog, megdumáltál. De mi van a szereposztó dívánnyal, a művészeti állások interjú-helyszínével? 😉

  32. Kukiság
    mondta:

    @jobangel: Majd mindenki eldönti kinek van igaza -a saját tapasztalatai alapján.

    A munkaközvetítőknek ajánlom időnként jelentkezgessenek ők is állásokra, akr a konkurrenciához is, hogy lássanak a másik oldalon focizók szemével is.

    A postokhoz gratulálok, végre egy olyan témát vesézel ki, ami mindenkit érint, és előbb vagy utóbb utolér úgyis. Az indulatoktól meg ne féljünk, mindenkiből mást hoz ki a téma, és a valóság mint tudjuk olyan mint a hagyma. Többrétegű.

  33. Lajos ghr
    mondta:

    az a baj, hogy úgy írnak az emberek önéletrajzot, mintha magának a jóistennek küldenék.
    ugyanolyan ember fogja elolvasni, mint aki írja. másnapos vagy álmos, nyugodt vagy ideges, talán ott ül mellette a metrón…de az erőltetett idiótaságokra nem fog ráharapni az biztos.

  34. jobangel
    mondta:

    @Norx: És lehetne, hogy csak itt, csak az álláskeresés kontextusában a szexuális fixációit mindenki elnyomja? Vegyük edzésnek az állásinterjúra, ott is viselkedni kell.

  35. @jobangel: Fenti kommentből idézek, így mégsem 4 vagy 5 betű 🙂

  36. @proxy user: Tényleg, egyszer én is elutaztam feleslegesen egy interjúra a debreceni Adeccohoz, úgy 2003-ban. Na, onnantól fogva a fejvadász engem csak írásban és telefonon kap meg, ha látni akar jöjjön el a céges interjúra.

  37. jobangel
    mondta:

    @Norx: Nem értem ezt a nemiszerves fixációt álláskeresés témájában, de kezd elegem lenni belőle. Csaxólok.

  38. jobangel
    mondta:

    @akrosztikon: Konkrét esetekről csak nagyon érintőlegesen írhatok, mert aki hozzám fordul, annak a történetét visszaélés lenne kiadni. Ha mégis írok konkrét esetekről, azt előtte mindig megbeszélem az adott illetővel. Pl. a japán partneres eset élő eset volt, nem tankönyvi, ráadásul magától kutatta ki az illető, tőlem csak megerősítést kért, jó ötlet-e.

  39. @Bambano: az nem a HR-es volt inkább a horoszpókkal? Ne keverjük össze a 2 fajt. A HR-es az, aki benyalta magát a személyügyre, és ha okos, ha buta, ha jó, ha rossz, ő ott a halljakend, élet és anál ura.
    A fejvadász a piacról él. Ha sok gyökeret ültetne a céghez, akkor nem fogják egy idő után hívni, mert egy interjúztató manager 1 órájának felesleges elcseszésével a cégnek akár 15e Ft kiesést termel (nem beszélve a HR-es kétezréről, és a csopvez 8ezréről). Sok fejvadász HR-es volt, csak lejött a fáról, mert elege lett a rosszindulatú buta nemiszervekből.

    Persze van kedves és értelmes HR-es, a mi HR menedzserünk is ilyen, de ritka.

  40. proxy user (törölt)
    mondta:

    @Bambano: én meg kb. akkor töröltettem magam minden adatbázisból, amikor egy fejvadász cég munkatársa felhívott, hogy tudna egy jó ajánlatot. A személyes találkozón kiderült, hogy van valami világmegváltó projektje, amihez balekokat keres. Semmi köze nem volt a szakmámhoz. Amikor meg utánanéztem, hogy ki ez, kiderült, hogy eljött a fejvadászoktól, csak vitte magával az adatbázist is.

  41. proxy user (törölt)
    mondta:

    @jobangel: igen, ezt láttam, valaki említette korábban. Még az is lehet, hogy te voltál. De amikor következetesen motivációs levelet emlegetnek, a munkaügyi központ előadásán meg (hosszú évekkel ezelőtt) külön kitértek rá, hogy ebben le kell írni, miért is akarom az adott munkát…
    Szóval pillanatok alatt felmegy bennem a pumpa, valahányszor meglátom a szót. 🙂

  42. Bambano
    mondta:

    @Norx: nálam akkor telt be a pohár fejvadászok terén, amikor az interjún megcsinálta a horoszkópomat és az alapján eldöntötte, hogy nem vesz fel.

    azóta már tudja minden ismerősöm, hogy aki hr-es, az előttem titkolja:)

  43. Üdv,

    Nem szeretem a HR-eseket, de a hitetlen inaktív picsogást még kevésbé. Néhány fejvadászt elismerek. Több interjúra eljuttattak, volt amit én nem vállaltam, volt amire nem vettek fel, majd később hívott a fejvadász, hogy mégiscsak kellenék, de akkor már nem volt aktuális. Volt olyan, hogy pályáztam kétszer egy céghez, nem kellettem, majd hívott a HR-es, hogy most van egy olyan pozíciójuk, ahová elhívna interjúra. A munkahelyemen hosszan tele volt egy 1mX1,60-as tábla, A4-es állásajánlatokkal, még most is van kinn pár. (Á propos, nincs a zsennyegők közt villamosmérnök, autóipari tapasztalattal?)
    A CV-ket adják-veszik egymás közt fejvadászék, vagy lopják a régi munkahelyükről, de hol fáj ez nekem, ha két hetente megkeresnek, és nevet adnak az álláshirdetés névtelenségébe burkolózó céghez? Nem mintha menni akarnék, de egy kis gyakorlást megér ez a kis benchmarking-gyakorlat – mennyit érek a húspiacon? Amit nem szeretek, az a LinkedIn-en bejelölő fejvadászok. Hát mit gondolnak lelkecskéim, mit szólna a főnököm, ha azt látná hogy Norxnak új ismerősei vannak – az iszlifaszli Recruitingtől?
    És kell a jó CV és a jó LI profil? Mit gondoltok, mi alapján találnak meg, a szagomról? Mondjuk a CV álláshoz igazításának nem vagyok nagy híve, én arra használom a motivációs levelet, ha meg a HáeRes “nemi szervnek” túl hosszú, vagy túl magas, már megéri ha nem kell olyan céghez menni.
    Bocs a nagy pofámért, 10 éve adófizető vagyok,5 (+1 nem hivatalos) munkahelyem volt, és kb. 3 hónapot sikerült munka nélkül lennem, mindezt xaros bölcsészdiplomával.
    Jobangel/HRPortal megy úgy marketingel, ahogy akar és tud, ők is a piacról élnek. Így legalább van hol tájékozódni a trendekről a most bekapcsolódó álláskeresőknek is.

  44. Bambano
    mondta:

    @proxy user: van egy könyv, az a címe, hogy jótanácsok internyúzóktól. két igazi fejvadász fickó írja le benne a tapasztalatait. Szerintem érdemes elolvasni, mert ők tényleg értenek hozzá, másrészt meg a stílusa kicsit rejtős, szóval szórakozásnak is jó.

  45. jobangel
    mondta:

    @proxy user: a motivációs levél a HR-szakma sznobságából lett annak fordítva, valaki nagyon okos akart lenni, és így terjedt el. Egyébként ugye “cover letter”, azaz kísérőlevél, amiben nem feltétlenül a motivációidról kell írni, főleg, ha azok nem értelmezhetők az adott álláshoz. De pl. még egy mezei operátornál is fontos infó lehet, mikor tudna kezdeni, szüksége van-e akadálymentesített környezetre stb. És ha nem motivációs levélnek hívjuk, máris van értelme kísérőlevelet írni bármely álláshoz.

  46. proxy user (törölt)
    mondta:

    @proxy user: csak a gyengébbek és IT területen járatlanok kedvéért említem meg, hogy a fent említett munkakört normális helyen operátornak nevezik, nem rendszergazdának, de mit várjon az ember egy olyan társaságtól, akik egy ilyen álláshoz motivációs levelet várnak?
    Vagy hasonló: laborba kerestek mosogatót. Felvételi követelmény érettségi(!!) és ők is kértek motivációs levelet, amennyire vissza tudok rá emlékezni.

  47. proxy user (törölt)
    mondta:

    @Bambano: akkoriban nem kerestem munkát, mostanában meg előfordult. És dühít, amikor azt látom, hogy motivációs levelet kérnek mondjuk egy sokadik senki rendszergazdától, akinek kiírás szerint semmi más feladata, mint programokat elindítani, meg nyomtatóban papírt cserélni.

  48. kvadrillio
    mondta:

    NE ZRIIKÁLD MÁ
    R A MUNKANÉLKÜLIEKET !
    HOVA MEG KINEK KŐNE MOTÍVÁCIJÓS LEVÉL, A DIPLOMÁSNAK-E, AKIT NAGY NEHEZEN FELVETTEK KÖZMUNKÁS-GALLYAZÁSRA ?????

  49. Bambano
    mondta:

    @proxy user: a motivációs levél eredeti feladata egyébként az volt, hogy olyan nagy cégeknél, ahol van külön postabontó, ott az illető elvtársnőt tájékoztassa, hogy a levélben levő anyagot hova kell küldeni házon belül.

    Az email korában ezt és minden más funkcióját is régen elveszítette.

  50. penumbra1984
    mondta:

    Na ja, eléggé nevetséges, amikor olvasni lehet a kissé irreális elvárásokat az álláshirdetésekben és nem azért mert lehetetlen dolgokat kérnek ÁLTALÁBAN, de többnyire annyira specifikusak a követelmények, hogy kb 4 ember felel meg rá az országban akik úgy akár holnap kezdhetnének az adott pozícióban mindenféle betanulási fázis nélkül. Na szerintem ez meg a “cégek” sara, hogy nem embert keresnek, hanem robotot. Nem akarnak vesződni a dolgozó betanításával, hanem egyből értsen pont ahhoz, amit szeretnének vele végeztetni. És mindenhol a minimum ennyi meg annyi év tapasztalat. Nem tudom, ki jön a világra rögtön x év tapasztalattal? Szóval amikor nagy világfájdalommal panaszkodnak, hogy mennyi ideje nem találnak erre meg arra a pozícióra embert, akkor nem tudom őket sajnálni, mert amíg keresik a tökéletest, addig felvehetnének egy kevésbé tökéletest, aki ha ügyes, akkor annyi idő alatt bele is tanulna a feladatba. Illetve ha az annyira fontos kulcspozíció, hogy tényleg csak nagyon expert emberre lehet rábízni, akkor addig ki csinálja azokat a feladatokat, amire keresik az új embert? Vagy akkor áll a cég?
    Decemberben elküldtem egy állásra a jelentkezésem, márciusban sikerült egy emailt kapnom, hogy sajnos most nem rám esett a választás… Ha nem ír, rá nem jöttem volna…

  51. Void Bunkoid
    mondta:

    “Jogi asszisztensként frissen végzett hölgy recepciósnak jelentkezett ügyvédi irodába. Ugye kitaláljuk, mi szólt mellette leginkább?”

    Ez kissé undi. A csaj recepciósnak jelentkezett, ami annyiból áll, hogy ügyfelet fogad, kávétfőz, naptáratintéz, satöbbi.

    ÉS NEM A JOGÁSZ HELYETT FOGALMAZ, mint amire gondolom végül fel lett véve.

  52. jobangel
    mondta:

    @Alaister Grand: Nem ironikus, simán csak pszichológia. Így működik a reklám is, meg a politika is, jó ha ezt tudatosan használjuk. És addig örüljünk, amíg emberek választanak, és lehet hatni rájuk akár ilyen eszközökkel is. Mert terjednek már az automatizált, szoftveres kiválasztási eszközök. Akkor leszünk nagy bajban, ha általánossá válnak.

  53. jobangel
    mondta:

    @Böszmeség: Ez a te jelentkezésed hatékonyságának mérése volt, nem az álláshirdetések valóságtartalmának mérése… Azért nem szabad ezekkel a számokkal dobálózni, mert akik elhiszik, azoknak mind ártottál. Miközben valóságalapja nincs, csak találgatások vannak.

  54. proxy user (törölt)
    mondta:

    @magyar bucó: számomra az örök kérdés, hogy amikor akkora a munkanélküliség, amekkora, mégis miféle motivációra számítanak? Az ember általában azért jelentkezik egy munkára, mert valamiből meg akar élni.
    Ahol tényleg elvárják, hogy csontig hatolóan benyaljon a leendő munkaadónak, ott nagyon nagy gáz van.

  55. magyar bucó
    mondta:

    “nem érnek semmit a motivációs levélhez készült sablonok.”

    Dehogynem. Amikor valaki húsz év után elveszti az állását az első kérdése, hogy mi a lófasz az a motivációs levél.

  56. magyar bucó
    mondta:

    “nem érnek semmit a motivációs levélhez készült sablonok.”

    Dehogynem. Amikor valaki húsz év után elveszti az állását az első kérdése, hogy mi a lófasz az a motivációs levél.

  57. Dont' wake up!
    mondta:

    Számomra ez is csupán egy, a millió, a neten születő – önjelölt közléskényszerben szenvedők – “majd én megmondom hogyan kell” postja közül.
    NEM AZ A BIRKA, aki a CV-jét nem színes ceruzával, temérdek, totál felesleges baromságokkal teletömve készíti el… Sőt, az ilyesmi minden bizonnyal megnehezíti a döntéshozó(k) munkáját is. Persze az is lehet, hogy az éppen csak azt a célt szolgálja, hogy aki nagyon nagyot mond, az egyből kiröhögjék…
    Egy munkáltatót csakis az érdekel, hogy a pályázó, a gyakorlatban megfelel-e majd a pozíciójának.
    Nem a küllemet, hanem a tartalmat kezeli prioritásként.
    Persze a sok, a posztolóhoz hasonló “sötétben tapogatódzó” munkáltató, talán majd innen tájékozódik – szerencsétlenségére – hogy neki mit is kéne elvárnia…De könyörgöm, jó döntés, hogyan is lehetne hoznia…?

    Jobangel! Kérlek, ne Te akard megmondani! Nem szép dolog!
    Te mit kezdenél egy piros filccel, az állásinterjún?-

  58. Don Quixote de la Ferko
    mondta:

    @szomoruszamuraj:

    Menj el egyszer egy munkanélküli központba, hallgass végig egy friss munkanélkülieknek szóló előadást, aztán rájössz, miért fikázzák a poszt tolót.
    Sablonok, sablonszövegek, a probléma pontosan ugyanaz, mint anno a teljesítményelvű mnunkamorállal. Adva volt a 100 %, melós teljesített 110-et. 110 lett a 100. Melós belehúzott, újból megemelte 110-re, oszt kis idő múlva újból az lett a 100.

    Visszatérve a “tanácsokra”.

    Tanácsot könnyű adni. Könnyebb, mint kalácsot. Főleg, ha a tanács semmit nem ér. Belegondoltál abba az egyszerű ténybe, hogy a kiemeltből tömeg lesz, ha mindenki kiemel?

    Ezért nem ér semmit a nagy tanácsadás. A HR zseni szarik rá, ki mit írt, éppen aktuális napi bajai alapján kiválaszt a háromszázból tízet, oszt a végső szelektálást úgyis a megfelelő helyi vezető végzi.

    Visszatérve a munkanélküli központba. Végigültem a “kötelező” három órát, amin az alaptéma a Gipsz Jakab állástanácsadó heti rendszerességű előadásainak fényezése, és jelentkező keresése volt, valamint a fő vonulat az volt, hogyan adjunk el Amway termékeket, ahol a termék a munkanélküli volt, de az összes módszer abból a sportcsarnokbéli munkámból köszönt vissza, ahol mosóport árultak közel 10000 embernek.

    Szóval ne csodálkozz ha osztják a poszt tolót, a semmit nem mondó sablonokon kívül semmi értelmes és használható dolgot nem írt le, amit már ne írtak volna le előtte vagy háromezren.

    Az élet kegyetlen.

  59. Bambano
    mondta:

    @szomoruszamuraj: a hr-esek azzal tudnának legtöbbet segíteni az álláskeresőkön, ha szakmát változtatnának és nemhogy nem kérdeznének többet egetverő ökörséget az interjún (mit vinne magával lakatlan szigetre és társai), hanem be se mennének interjúra.

    Ezek a kamu posztok, amik hitvány hasznavehetetlen tanácsokkal tömik az egyszeri álláskereső fejét, csak rontanak a helyzeten. Majd jól fellelkesül pár cv író, átírja a cv-t eszerint, beküldi, ott meg éppen bal lábbal kelt fel a hrp vagy éppen telihold van, meglátja, hogy még egy nyüves dátumot se tud a helyére írni, úgy kivágja olvasatlanul, mint a huzat.

  60. Bambano
    mondta:

    az esetek többségében nem fogod megtudni, miért nem volt jó a cv-d. az esetek egy nagyon kis részében utólag megtudod. viszont soha nem fogod előre tudni, hogy milyen is lenne a jó cv…

    a következő alapszabály: motivációs levél csak kezdő hr-esnek kell. profinak nem.

    harmadik alapszabály: cv-re van szabvány és szabványos sablon. tehát nem tologatod jobbra-balra, nem írod elejére-végére, hanem használod a szabványt.

    a poszt ugyanúgy nem ér semmit, mint az a másik 500, ami ebben a témában a neten kering.

  61. proxy user (törölt)
    mondta:

    @Böszmeség: tudok olyan média cégről, akik több, mint másfél éven át “kerestek” embert és tudok olyanról, ahol legalább egy éve ki van téve ugyanaz a 6-8 hirdetés és erős a gyanúm, hogy kamu mind.

  62. proxy user (törölt)
    mondta:

    @szomoruszamuraj: én azt nem értem, egy fejvadász vagy egy HR-es miért kezd egyáltalán bele. A blogra fordított időt inkább használná arra, hogy az elutasításokat is jelezze a jelentkezők felé.
    Tudod, nagyon bosszantó, amikor kb. kétszáz jelentkezésből tízre jön válasz, a maradék százkilencvenről még azt sem tudod, hogy célbaért-e.

  63. akrosztikon
    mondta:

    @szomoruszamuraj: Teljesen egyetértek veled. Szerintem is illetlen dolog mindenféle támadásokkal és primitív beszólogatásokkal teleszemetelni egy blogot.

  64. Kukiság
    mondta:

    @jobangel: Kedves Jobangel, elfogadom az érvelésedet, de sajnos nem értek vele egyet.
    Valószínűleg mást és mást tapasztalunk. A Te logikád éles és kikezdhetetlen, ha feltételezzük, hogy van valós munkaerő igény a hirdetések mögött. Azonban az én és sok más barátom egybehangzó véleménye alapján NINCS.
    a cégek az álláshirdetéseket alapvetően a saját maguk marketing céljaira használják fel (milyen jól megy nekem, hogy a mostani embereimmel már nem bírom a munkát…). Ki van zárva, hogy vki 1,5 éven keresztül nem talál az egész országban egy olyan szakembert aki neki megfelelne. Aztán ezeket a hirdetéseket kezdik el a “fejvdászok” is hirdetgetni, begyűjtve 500 CV-t, szépen kinyomtatva és házalva a multi HR igazgatójánál, kell-e neki a paksaméta.
    Ez a valóság.
    Munka nincs.
    a 75 %-ot hogy mértem le? matematikai módszerekkelm kiszámoltuk a haverokkal hány jelentkezés hány telefonos megkeresés és hány személyes interjú volt mondjuk 1 hónap alatt. Az eredmény kiábrándító.

  65. szomoruszamuraj
    mondta:

    Egyszerűen hihetetlen.

    Adott egy ember aki úgy dönt, hogy indít egy blogot, hogy segítsen közvetetten vagy akár – ingyen közvetlenül – elnyerni állást. Leírja a meglátásait, tapasztalatait. Erre semmi mást nem kap, csak támadást és primitív beszólogatást. Egy kurva hsz-t nem olvastam még, ami megköszönte volna a tippet.”Egy ilyen HR-es nemiszerv” pl…
    Komolyan nem értem a posztolót minek fáradozik ilyen primitív parasztokkal.

  66. Alaister Grand
    mondta:

    Azért van abban valami ironikus, hogy a Szent Tehén HR-es olyan egyszerű trükkökkel manipulálható, mint az információk sorrendje.
    Ez a hozzáállás burkoltan abból indul ki, hogy
    – vagy úgyse olvassa végig a CV-t, akinek a kezébe kerül
    – vagy annyira gyenge képességű, hogy képtelen több információt priorálni.

  67. proxy user (törölt)
    mondta:

    @Papírzsepi: persze, van oka. Például az a kb. 30%-os munkanélküliség, amit kikozmetikáztak ugyan, mert rengetegen már nincsenek benne a statisztikába. De szóljatok, ha tévedek és nem a nyilvántartott munkanélküliekből készül a statisztika, hanem a nyilvántartott foglalkoztatottakból!

  68. Papírzsepi
    mondta:

    Ha valaki sokáig nem kap állást, akkor annak oka van….

    Gyakran van az az érzésem, hogy a népesség két részre osztható:
    1. Van, aki céltudatosan, célirányosan helyezkedik. Rászánja az időt, tudja, hogy mit akar. Az ilyen ember kevés helyre ad be jelentkezést, de azt erősen személyre szabja. Jellemzően el is nyeri az állást, és meg is tartja.
    2. Van, ki “a több = jobb” elv szerint megszór ezer munkáltatót a sablon CV-ivel, “az egyik csak bejön” elv szerint. Nem szokott. Nyilván más jellegű állásokról van szó, sokkal pótolhatóbb munkakörökről. Az ilyen ember nagy tételben panaszkodik – mindenki más hibás, csak ő nem. “Nem reális, hogy…”

    Az 1. kategóriás ismerőseim már a suli alatt kinézik, hogy mi lesz utána. Megszervezik maguknak a jövőt, kapcsolatot építenek, és általában nyernek. Ritkán rúgják ki őket, inkább ők váltanak – tudatosan.
    A 2. kategóriás ismerőseim tipikusan munkanélküliek. Náluk szokott elcsúszni a végtelenbe a nyelvvizsga megszerzése, az államvizsga, vagy épp a továbbképző tanfolyam elvégzése. Gyakran fogalmuk sincs, hogy mit akarnak, így csak várni szokták a csodát. Habár otthon ülnek és panaszkodnak, sosincs idejük sem tovább fejleszteni magukat, sem célirányosan keresni állást.

    És persze van az a pár ember, akinél a faluban semmilyen munka nincs, remény sincs rá. Az ilyen helyen vagy találékonyan vállalkozni kellene, vagy elköltözni onnan. De Magyarországon ezek egyike sem jön szóba, így marad a csodavárás és a rendszer szidása.

  69. akrosztikon
    mondta:

    @jobangel: Bevallom, ez őszintén meglep. A posztot olvasva úgy éreztem, mintha egy értelmes, lelkes, ugyanakkor a magyar munkaerőpiaci viszonyokról saját tapasztalatokkal még nem rendelkező HR-szakos hallgató szemináriumi dolgozatát olvasnám.

    Véleményem szerint sokkal hasznosabb lenne, ha a posztoló olyan konkrét esetekről írna részletesen, amikor az általa adott tanácsok alapján egy álláskereső munkát talált.

    “Így járt egy jelöltem, aki japán nyelvismerettel rendelkezett az angol mellett, ami elvárás volt. A cég honlapján meg szerepelt, hogy a legnagyobb partnerük egy japán cég. Ezt be is írtuk a motivációs levélbe, el is értük vele a vágyott állásinterjút”- Ez az eset például tankönyvi példának tűnik a számomra. Sokkal hihetőbb lenne számomra a történet, ha egyrészt kiderülne a cég neve, másrészt az, hogy a jelölt megkapta-e az állást, harmadrészt, ha tágabb kontextusba lenne ágyazva a sikeres álláskeresés. Például meddig volt előtte munkanélküli a hölgy, továbbá hány alkalommal próbálkozott hasonló trükkökkel sikertelenül?

  70. proxy user (törölt)
    mondta:

    @akrosztikon: ha megnézed alaposabban, egy fejvadász írja ezt a blogot. Egyike azoknak, akiknek nem fér bele az idejébe, hogy legalább egy nyomorult “Köszönjük a jelentkezést, most nem jutottál a következő körbe!” tartalmú levelet nincs energiájuk elküldeni. Valaki nem is olyan rég azzal vádolt, hogy gyűlölöm a pártját. Nos ebben tévedett. Ha valamit gyűlölök, az a HR-es és a fejvadász.

  71. jobangel
    mondta:

    @Gukker: A “fíling” miatt. Ettől lesz egy kicsit emberarcúbb a CV, az olvasó is látja, hogy itt bizony emberekről olvas (nem mindegyiknek egyértelmű…). Olyan a hatása, mint az igényesebb lapoknál a szerkesztői köszöntő mellétett mosolygós fotónak. A hobbidat is írd be nyugodtan: ha jelentkezik 300 ember, aki mind azonos szakmai körből jött, akkor a gitáros, a bűvész, a hobbiszakács meg az üvegfestő könnyebben megjegyezhető. (Családi állapotot általában nem javaslok beírni, csak ne diszkrimináljanak senkit emiatt…)

  72. proxy user (törölt)
    mondta:

    @jobangel: az álláskeresés manapság nem munka, hanem szerencsejáték egy olyan kaszinóban, ahol a bank csal. Hozhatnék néhány konkrét példát, de óriási sikítozás lenne, ha az érintett cégek értesülnének róla.

  73. Gukker
    mondta:

    “CV-ben, fénykép, név és elérhetőség kerüljön előre”
    Ezen mindig megdöbbenek. Minek egy önéletrajzba fénykép? Ez olyan, mintha a hobbimat és a családi állapotomat is beleírnám.

  74. jobangel
    mondta:

    @akrosztikon: Köszi 🙂 Kérdéseidre válaszolva: igen, Mo-n élek. Igen, napi szinten foglalkozom álláskeresőkkel. Igen, kerestem állást, többször is.

  75. akrosztikon
    mondta:

    Igazán alapos és részletes poszt. Látszik, hogy a szerző sok időt töltött a megírásával. Nekem csupán két kérdésem lenne. Magyarországon él a posztoló? Keresett mostanában munkát, vagy van legalább olyan ismerőse, aki igen?

  76. jobangel
    mondta:

    @Böszmeség: Az álláskeresés is munka, mégpedig komoly és nehéz. Ha valaki beleteszi az energiát, meglesz az eredménye. Ha odalök vmi sablont, annak csak következménye lesz: tartós munkanélküliség. Ha egy jól megírt CV-t küld ki, nem kell 400-at kiküldenie, mert hamarabb talál állást. Ezért reális pontosan válaszolni a hirdetésre.

    75% fals hirdetés? Ezt hogyan mérted le?

  77. Kukiság
    mondta:

    Az állásnélküli jómunkásember kb. 400 helyre küldi el a jelentkezését a CV-jével együtt mire felveszik vhová. Nem reális hogy mindre egyedi CV-t írjon.
    Egy ilyen HR-es nemiszerv naponta kap kb. 300 jelentkezést. Nem reális hogy mindet egyenként áttanulmányozza.
    Most akkor miért is írjunk minden álláshirdetésre külön CV-t meg motivációs levelet?

    Főleg hogy a hirdetések 75%-a fals hirdetés, nincs mögötte valós állás.