Álláspályázat méterre?

Álláspályázat méterre?


Az álláspályázatok egyik, mindenkit érintő korlátja a terjedelem. Nincs mit tenni, a 20 éves szakmai múltunkat is muszáj belesűríteni 2-3 oldalba. Ismerjük azt a jelenséget, hogy egy 2 perces történésről is tudunk 1-2 órában beszélni, anélkül, hogy unalmas lenne: a kapcsolódó érzelmeink, benyomásaink elmesélése tovább tart, mint maga az esemény tartott. Az álláspályázatokban e jelenség ellen kell dolgozni, erre pedig a megfogalmazás, a megfelelő CV formátum kiválasztása és a szövegszerkesztés lehet jó eszközünk. A probléma lehet fordított is: néha az álláskeresők úgy érzik, nincs annyi közlendőjük, amennyivel legalább 1 oldal teleírható. Mindkét helyzetre van megoldás.

A hosszú álláspályázat azért nem jó, mert elveszik benne a lényeg (pl. az a tudásanyag látszik a legkevésbé, amire a munkáltatónak szüksége van). Elsőre leginkább csak átfutják az anyagokat, így lehet, hogy meg sem látják, ami miatt téged választanának. A nagyon rövid anyag pedig olyan, mintha nem vette volna komolyan a jelentkezést a jelölt, csak küldött volna pár sort.

Motivációs levél

Ismerjük a szokásos elvárásokat, hogy legyen olvasmányos, de tömör, választékosan fogalmazott. Gyakorlatban: tartalmazzon érveket magad mellett, legnagyobb sikereidet, valós motivációdat. Lehet vázlatpontokat is használni, a kiemelésekkel viszont óvatosan! Láttam már olyan motivációs levelet, ami leginkább egy akciózó kínai ruhabolt szórólapjára emlékeztetett: minden ki volt valahogy emelve, aláhúzással, színnel, dőlt betűvel. Nem hiszem, hogy sokan elolvasták rajtam kívül, pedig a tartalma jó lett volna. Ahogy átszerkesztettük letisztult, minimalista stílusra, megérkeztek az első válaszok. Tanulság: a motivációs levélnek levélként kell kinéznie, leginkább így olvassák el.

Természetesen emiatt nem kell lemondanod kreatív anyagokról, ezeket be lehet linkelni akár az önéletrajzba, akár a motivációs levélbe. Ha készítettél videó-CV-t, prezentációt, grafikai anyagot, vagy bármit, ami részletesebben bemutat téged, a motivációs levélbe be lehet linkelni, QR-kódot is lehet készíteni.

Egy pályakezdő biztos választott már olyan szakirányt, amit leginkább szeretne csinálni. Erről érdemes írni. Ha még nem döntötte el, és szívesen belemélyed abba a szakirányba, amit a cég kínál, akkor ezt kell megírnia (pl. állásbörzés, közvetítős, spekulatív jelentkezéseknél). Mindenki írhat arról, hogy szívesen alkalmazná a gyakorlatban is a megtanult idegen nyelvet, és ha ez a megpályázott álláshoz kifejezetten szükséges, máris találtunk egy releváns motivációt.

Önéletrajz

Ha sok mondanivalód van, a tanulmányaid, tapasztalataid vázlatpontos felsorolása a legjobb megoldás, mert így nem kerülnek be se kötőszavak, se magyarázó frázisok, nem vesznek el a kulcsszavak. Hosszú lesz, de szellős, jól olvasható. Ha még szükséged van egy-két sorra, kivehetsz olyan címsorokat is, mint „személyes adatok” ill. a cím, mint „Önéletrajz” helyett inkább a neved, és az elérhetőségeidet tedd felülre (pl. így).

Kerüld a táblázatos vagy Europass-típusú elrendezést, ami szükségszerűen sok fölösleges karaktert tartalmaz, és kevesebb helyet biztosít az érdemi közlendőnek. Ne írj ilyen kifejezéseket, hogy „pozíció neve”, „időtartam”, „munkahely neve”, „elvégzett feladatok”. Ez már 3 munkahely esetén is plusz 180 olyan karakter, ami nem ad rólad értékes információt, csak foglalja a helyet.

A fentieknek ellenkezője igaz akkor, ha pályakezdőként kellene legalább egyoldalnyi CV-t összehozni, de úgy érzi, még nincs sok téma, amiről írhatna. Ilyenkor is érdemes vázlatpontokkal dolgozni, mert a sok vázlatpont tölti a helyet is a lapon (több sor lesz belőle, mint folyamatos felsorolással). Lehet plusz információt is megadni: tanult tárgyak, szakdolgozat címe, szakdolgozat osztályzata akár, diplomásnál beírható a középiskola is, ha ez értékes lehet a megpályázott állásban (pl. egy kéttannyelvű gimnázium a biztos nyelvtudást igazolja).

Fölösleges és káros manírok

Egyes szavak, frázisok, kifejezések, használata kerülendő. Tudom, hogy a választékos megfogalmazásra törekvés közben kerülnek ilyenek az írott anyagba, de ki kell gyomlálni őket.

„Lehetőség szerint” – Nyilván amire nincs lehetőség, az nem fog megtörténni, és a múltban sem történt meg.

„A teljesség igénye nélkül” – Igenis légy igényes a teljességre: amit el kellene mondanod magadról, azt mondd is el.

„Sajnos”, „nem sikerült”, „nem tudtam” – Ha valami nem sikerült, azt ne említsd álláspályázati anyagban. Ha mégis, akkor sem sajnálkozva, hanem tényeket közölve, lehetőleg minél rövidebben.

Az anyag hangneme is fontos: a „szíveskedjen”, ill. az összes „szíves” frázis hivataloskodó, de erre nincs szükség. Kerülendő még a „kérem tisztelettel”, „kedves uram” és hasonlók. Nem egy hivatal jóindulatát kell megnyerned egy kérelmedhez, hanem meg kell győznöd valakit arról, hogy veled dolgozzon. Ezt határozottan, az előnyeidet hangsúlyozva, tudásodat kiemelve fogod elérni.

Írj te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. FalloutBoy
    mondta:

    @jobangel: a motivációs levél a legnagyobb ökörségek egyike amit az emberiség valaha megalkotott. Aki az alapján akarja eldönteni, hogy Béla jó hegesztő lesz-e, vagy, hogy Marika milyen jó statiszikus lesz, hog ymennyire tud epikát írni az, ha lehet még kutyákkal se foglalkozzon, mert a végén a kutya ugatásának hangszíne alapján akarja majd eltönteni, hogy milyen színű a kutya nyakörve.

    Amikor írtál a grafológiáról és a hasonló áltudományos ökörségekről, nyugodtan felsorohattad volna a motivációs levelet is.

  2. PannonBoy
    mondta:

    @Bambano: Az EuroPass csak akkor jó, ha kifejezetten ezt kérik, egyéb esetben ez kimondottan hátrány, mint előny. Főleg, hogy jelzi, hogy az illető nem képes megszerkeszteni Word-ben egy önéletrajzot, nem épp a munkára való alkalmasságot jelenti.
    A motivációs levelet sok esetben nem nézik ugyan meg, de döntő lehet abból a szempontból, hogy melyik jelöltet hívják be. Nem olyan nehéz megírni. Illetőleg érdemes idegen nyelven is készíteni egyet (ez multinál fontos).

  3. KarrierCafé
    mondta:

    @jobangel: Egyetértek Veled. Tapasztalataim szerint a legtöbb HR-es utálja az Europass formátumot (én magam is). Tele van felesleges apróságokkal. Mindent megtalálsz benne, csak a lényeget nem. Ráadásul a jelentkezők kb 60%-a ilyet küld, így már azzal is kitűnik valaki, ha átlátható a CV-je.

    @bambano: ugyanez igaz a motivációs levélre. Csodaszámba megy, ha magától küld valaki, igenis felkeltheti a figyelmet, feltéve ha nem túl hosszú és részletes (ahogy a szövegben is olvashattuk).

  4. hatja
    mondta:

    “Ismerjük azt a jelenséget, hogy egy 2 perces történésről is tudunk 1-2 órában beszélni, anélkül, hogy unalmas lenne”

    itt kimaradt egy “SZÁMUNKRA”, a “hallgatóság” ilyenkor legszívesebben ólmot öntene a fülembe.

  5. jobangel
    mondta:

    @Bambano: Annyira, hogy a Europass csak akkor jó, ha kifejezetten azt kérik. Minden más esetben egyszerűen nem működik, mert esetlen, rosszul olvasható, és sokkal jobban használható formátumokat találhat bárki szerte a neten.

  6. Adj gázt!
    mondta:

    @Bambano:

    Végre valami csacsiság 🙂

    Te, itt nem a cégeknek adott tanácsot jobangel, hogy hogyan találják meg minél hamarabb a leginkább középszerű dolgozót, hanem a munkakeresőknek, hogy hogyan találjanak olyan munkát, ami igazán testhezálló nekik.

  7. Adj gázt!
    mondta:

    Ha mindenki mindig olyan színvonalú munkát adna ki a kezéből, mint amilyen posztokat írsz, baromira unatkoznék.

  8. Bambano
    mondta:

    mennyire jó tanács, hogy valaki kerülje azt a formátumot, ami a szabvány…
    a motivációs levéllel kapcsolatban meg egyszerű a szabály, ne pályázz oda, ahol ilyen marhaságot kérnek.