Túlképzett, túlkoros vagyok, sosem lesz már állásom?

Túlképzett, túlkoros vagyok, sosem lesz már állásom?

A probléma napi szintű: munkavállalók rendszeresen panaszkodnak, hogy 40 éves kor felett már nehéz állást találni, 50 felett szinte lehetetlen. Egyénileg szoktam tudni ezt cáfolni, segítséget nyújtani, de rendszerszinten a munkáltatókat kellene meggyőzni.

Az alábbi írás a Linkedinen jelent meg, egy ismerősöm billentyűzetéből. Szólás T. Miklós a Vilma – Virtual Marketing vállalkozás vezetője a seniorok munkaerőpiaci boldogulását különösen a szívén viseli, emellett munkáltatói márka (employer branding) téma szakértője.

Amit leírt, folyton érzem, amikor 45-50 fölötti, életkori diszkriminációra panaszkodó álláskeresőkkel találkozom.

Mindegy, hogy nő vagy férfi, egyformán sújtja őket az előítélet, hogy “lassúak”, “már nem bírják a pörgést” (még a maratonfutó sem, akinek ez benne is van a CV-jében?!), miközben csak az eszetlen kapkodást nem bírják, mert okosabbak annál, hogy kapkodjanak és valójában megfontoltak, nem lassúak. Persze lehet a mellőzésük oka simán az is, hogy a leendő főnöke saját magában nem érez annyi vezetői tudást, hogy egy magánál idősebb embert merjen beosztottjának választani. De ez megint nem a senior-korúak hibája. Mint ahogy az életkor sem hiba, vagy személyiségjegy.

Alább, érintettként is találsz magad mellett érveket. Munkáltatóként gondold át ezeket, kérdezd meg újra magadtól, hogy tényleg rosszul járnál-e egy 50 feletti szakemberrel?

——————————————————-

Mi kárt tehet egy képzett, tapasztalt és elkötelezett ötvenes azzal, hogy a lendületét az adja, hogy kisujjában van a szakma?

Még a végén tényleg megspórolja neked a saját (és egyúttal az ifjú titánok) fejlesztésének költségeit? Galádul felvállalja a felelősséget az esztelen kapkodásban?

Vagy az a baj, hogy „trükkösen” más területen képzett és tapasztalt, ezért mégis fejlődnie kell és megtanulni a szakma fogásait, mint a többi „jelöltnek”? Netán vezetői ambíciói vannak és „up-or-go” szemlélettel nem átallja ugródeszkának használni az implicite definiált ugródeszkát?

Ahá, hallom… nem lesz neki elég a pénz… Sajna ez esetben nem vele van a baj, hanem azzal, aki a saját maga által kínált körülményeket annyira sem tartja és becsüli, hogy elhiggye: ha valaki éhbérért is lehetőséget lát a rabszolgamunkában, annál nincs elkötelezettebb és csillogóbb szemű pályázó a földkerekség összes ATS-ében együttvéve… Ha már ő sem felel meg a szofisztikált kiválasztási folyamatodban, akkor nyugodtan állítsd rakétapályára a fluktuációt és az olcsó munkaerő által okozott silányság költségeit.

Egy zseton egy menet, nem érünk rá gondolkodni, pörgés van!

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Írj te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @evilwolf: „Ha a főnök több darabszámot akar, és főleg minőséget, akkor a több darabszámhoz vegyen még gépet. „
    A főnök, vagy nevezzük inkább kápónak, nagyon jól tudja, hogy adott feltételekkel nem lehet az elvárt magasabb darabszámot hozni. Sőt a kápó külföldi kápója is tudja, hogy nem lehet. Ezzel együtt mindketten úgy tesznek, mintha lehetne. A külföldi kápónak mindenáron igazolnia kell, hogy érdemes volt egy keleti országba áthelyezni a termelést, mert így olcsóbb. A hazai kápónak a beosztása, a magáncélra is használható szolgálati autója meg a milliós prémiuma múlik a magasabb darabszámon. A melós meg le van ejtve. Ha elmegy, majd lesz másik… Ja, nem.

  2. evilwolf
    mondta:

    „, hogy “lassúak”, “már nem bírják a pörgést” (még a maratonfutó sem, akinek ez benne is van a CV-jében?!), miközben csak az eszetlen kapkodást nem bírják”
    ——–
    Fordítva ülnek a lovon. A gyors munka és a kapkodás között hatalmas a különbség.
    A multiknál már a kapu előtt a minőségről és a biztonságról szólnak az ostoba píárkodások.
    A minőség legfőbb ellensége a kapkodás. Kapkodáshoz valóban jobbak a fiatalok, mert amire azt mondják, hogy gyorsak, az a kapkodás. A kapkodás egyik fő jellemzője, hogy az mindig észnélküli. Ezért elég a 8 osztály a kapkodáshoz.
    A minőség gyártásának másik nagy baja, hogy a gépeket is kapkodásra állítják. A gép sem tud kapkodni, de ezt nem hiszik el. Minden gépnek van egy meghatározott ciklusa, amin megfelelően tud működni. Na, ezt általában beduplázzák s soron, mert kő a darabszám. Namármost, a gép nem pofázik vissza, viszont beint. Ezért fordul elő rendszeresen, hogy túl sok a selejt, vagy miért áll a gép felkiáltás.
    Azért áll a gép, mert ki van írva fölé, hogy a gép teljesítménye 12 000 db/műszak, de mondjuk 18-20 ezerre állítják. Vagy még többre.
    Ha a főnök több darabszámot akar, és főleg minőséget, akkor a több darabszámhoz vegyen még gépet.
    Amíg ez nem így történik, addig ne ugasson a melósra, hogy kevesebb selejtet.
    Ha olyan melóst akar nem gyors, de látványosan kapkod, addig tele lesz selejttel, nem minőséggel.
    Amíg a gépet 1,5-szeresére állítja, addig tele lesz selejttel, nem minőséggel. És sokat fog költeni a gépre is.

  3. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @kecsics: Jó reggelt!
    Elolvastam a hivatkozott írást. A lényeges mondata ez:
    „A törvényjavaslat most már általános jelleggel irányozza elő, hogy a munkavállaló a munkáltatótól a munkavégzéshez kapott számítástechnikai eszközt – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja.”

    Sem a mondatból, sem a cikk egészéből nem következik, hogy a jogszabálymódosítás kifejezetten az idősebb korú munkavállalókra vonatkozna.
    Továbbá HR-esek a közbevetett „eltérő megállapodás hiányában” kitételre, meg egyáltalán a munkakörük sajátos mivoltára való hivatkozással felmentést kapnak a fb-ozási tilalom alól. Azaz ugyanúgy a fb profilok alapján dobják félre a jelöltek cv-it, mint eddig.

  4. kecsics
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: idősek a munkaerő piacon – – > közösségi média szerepe a kiválasztásban – – > HR-esek adatkezelése – – > GDPR. 2 hete folyamatosan erről csevegünk, többek között Veled is. Jó reggelt kívánok 🙂

  5. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @kecsics: Már bocsi, de hogy jön a hozzászólásod a témához? A túlkorosak elhelyezkedéséről szól a topik, a GPDR nem specifikusan az ilyen korú munkavállalókra vonatkozik.
    Ha esetleg az eredeti témához tudsz érdemben hozzászólni, tedd meg.

  6. babona
    mondta:

    @kecsics: És persze a blogok olvasása, pláne a hozzászólások írása is. Olyan blogokon főként ahol kicsit csúszkál a GDPR, picit gyenge a tanúsítványa vagy facebook sütit használ… Tippelnék mennyi lesz a fész büntije a briteknél, aztán meg az EUban, mivel a személyes adatok kiárusítása cukorhegyesiék alapvető üzleti modellje. Az adatok részét drágán mérik, és foldozgatják-ezért nem tudjuk mindenki indián nevét…

  7. Haragtalan
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: Ha a HR-t szeretnéd kikerülni …maradnak a (nem is annyira szocialista) összeköttetések. Olyanokat kell keresned, akikkel már dolgoztál együtt, láttak dolgozni, tudják, hogy mihez értesz, vagy van valami feltételezésük, miben lehetnél a segítségükre (cégük konkrét hasznára) a munkájukban ÉS hatáskörükben áll egy testre (feladatra) szabott munkakört meghatározni, vagy javaslatot tenni a felettesüknek. Persze ez nem megy könnyen, legalább fejben sorra kell venni az ismerősöket, utána nézni, hogy hol és mit dolgoznak, és hogy azon a területen te hogyan tudnád kamatoztatni a képzettségedet és a tapasztalatodat, vagy milyen „nemszeretem” munka van, amit mégis elvállalnál – és mennyiért. A „segíts nekem állást találni” mondat nem működik, riasztó, senki nem vállal felelősséget, hogy kitalálja, hogy mit lehet rád bízni. Konkrét közös sztorihoz kell kötni, és megegyezni, hogy miben tudtok együttműködni annak érdekében, hogy mindketten jól járjatok. Néha annyi is elég, hogy a fejükben vagy és tovább mesélik a sztoridat, nem tudni, hogy kinél nyom meg egy gombot.

    Nem könnyű, és nyilván ebben a megközelítésben is meg lehet találni azt, hogy miért nem tartja valaki megvalósíthatónak, mi a „probléma” vele, milyen nehézségei és buktatói vannak, ezzel igazán nem tudok mit kezdeni… Hallottam már, hogy „nem vagyok büszke arra, hogy nincs munkám”, „nem vagyok nyomulós típus”, „nekem se mindegy, hogy hol dolgozom”, „én már mindent megpróbáltam” és egyéb indokok, mindet meg is értem, de valamit mégiscsak kell tenni, és MINDIG lehet is. Láttam, hogy 50 felett ez működött már vagy 100 ismerősömnél, és más, könnyebb és ésszerűbb utak még ennyi eredményt sem hoztak. Az is tény, hogy volt 20-30 olyan ismerősöm, akinél sehogy nem találtunk ilyen (sőt, semmilyen) utat – tisztában vagyok azzal is, hogy ez nem túl jó arány. A kényszervállalkozást semmiképpen sem javaslom, akinek nincs némi tőkéje és üzleti elkötelezettsége (nem kell, hogy mindenkinek legyen, nincs azzal baj), az kisebb eséllyel lesz sikeres vállalkozó, mint kiváló munkaerő. Ha elutasítod a kapcsolatokon keresztüli álláskeresést, akkor is Jobangel a legjobb választás, aki a meghirdetett pozíciókba is nagyobb eséllyel juttat be (szintén nagy számokkal alátámasztva), mint a saját próbálkozás és ötletelés. Kiváló szakember, hiteles ajánlás, éppúgy, mint egy saját régi kolléga. Ezerrel ajánlom, ha már nagyon fáj, hogy nincs munkád. És persze, HR-esnek HR-es a barátja, mielőbb keress az ismerőseid (vagy az ismerősök ismerősei) között egy szakmai kontaktot, akinek nem általános „jelölt” leszel, hanem képességek egyedi kombinációja, konkrét jelentkező. Azért kell egy HR-es, mert egy (közös) ismerősben te is jobban bízol, mint egy ismeretlen, átlagos, „normális” HR-esben, és mert, mint itt is láttad, egymásra (és csak egymásra) nagyon hallgatnak és összetartanak, mint egy igazán zárt szakmai közösség. 🙂

  8. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @Bambano: „a kiszolgáltatott helyzetemet szüntetem meg, hogy a hr-nek ne legyen hatalma felettem.”
    Esetleg konkrétabban?
    Tegyük fel, hogy nincs gazdag nagybácsim, akitől örököltem tehát munkából kell megélnem. Valamilyen okból új munkahelyet keresek. Kapcsolati tőkém nincs, a szocialista összeköttetések kora meg már lejárt.

    Ebben a helyzetben álláshirdetéseket olvasgatva és egy vagy több hirdetés esetén a hirdetésben megjelent infokat összevetve saját jellemzőimmel, jelentkezem olyan állásokra, ahol a kettő (azaz az infok kontra a jellemzőim) fedik egymást. A jelentkezéseket cv+motívációs levél formájában teszem meg, mindkettőt a konkrét hirdetésben megjelent infok alapján testreszabva.
    Viszont a jelentkezésem elbírálása olyan szempontok szerint történik, amiket a hirdetés nem ír le és máshonnan sem deríthetők ki. Tetszik, nem tetszik, ki vagyok szolgáltatva a jelentkezést elbíráló hr-esnek. Mit tudok tenni, hogy a hr-est kikerüljem?

  9. Haragtalan
    mondta:

    @kecsics: Igen. A HR mindenre képes. Olvasgathat a cikkeim között, ha a profilomra rátalál, vagy szórakozhat a formátummal és dühönghet, hogy nem az van odaírva, amit ő éppen olvasni szeretne, vagy nem lesz szép kinyomtatva. És igen, ha indiai/pakisztáni/arab jelentkező van, azokat sem kell kiszórni. És igen, a HR-es megteheti azt is, hogy csak az első 10 jelentkezést veszi figyelembe, és sír, hogy nincs több „normális”. Várhatja a normálist, vagy keresheti a különlegest. Éppen erről beszélünk itt hetek óta. És igen, nem tudok ellene tenni semmit. Csak próbálom felsorolni, hogy mi minden könnyíthetné meg a HR dolgát. Közben meg igyekszem állást találni a HR kikerülésével, mert úgy nem csak könnyebb, de eredményesebb is (elég megnézni a statisztikákat, hogy a munkakeresők mekkora hányada talál munkahelyet a meghirdetett pozíciókban, és hányan a kapcsolataik útján). Elég árulkodó, hogy hányan keresnek a HR-állást is online közösségekben az általuk is legjobban preferált „hivatalos” csatornák helyett. De azért az elég rossz képet fest egy szakmáról, ha a feladatát nélküle könnyebb elvégezni – ezért is igyekszem bátorítani minden HR-est, hogy használja ki a lehetőségeit a személyes eredményessége érdekében.

  10. Bambano
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: „Te, mint kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállaló hogy tudsz ez ellene védekezni?”: a kiszolgáltatott helyzetemet szüntetem meg, hogy a hr-nek ne legyen hatalma felettem.

  11. kecsics
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: ez ellen sztem nem kell védekezni, mert ha nem tetszel, úgyis kitesznek a próbaidő alatt, akkor meg jobb mindjárt az elején rövidre zárni. Ha nincs elég jelentkező, talán sorra lehet kerülni, ha egyáltalán megéri.

  12. kecsics
    mondta:

    @Haragtalan: jó, hogy említetted a Linkedin-en keresztül történő jelentkezést. Na, az egy totál uniformizált, globális adatbázisba való jelentkezés, ahol ugyanúgy elveszhet a jelentkezésed egy pillanat alatt, mintha egy cv-t küldenél egy email címre. Nem feltétlenül igaz, hogy csak egy koppintás és már jelentkeztél is. Ehelyett többnyire megkérdezi egy panel, hogy átmigrálod- az adataidat a cég rendszerébe vagy sem. Ha azt választod, hogy igen, 90%-os eséllyel teljesen szétesett formátumban esnek át az adataid, tovább tart rendezni, mint nulláról újra beírni az adataidat, pláne, hogy minden pozícióhoz kicsit más szöveget kell küldened, hisz azok sem uniformizáltak. S a szövegdobozok nagy részébe kifejtős dumát kell írni, honnan tudod, pontosan mit várnak oda? Én nem mondom, hogy a Linkedin-en jelentkezni haszontalanabb, mint cv-t beküldeni, de semmivel nincs több esélyed, semmi forradalmi áttörést nem látok benne, max azt, hogy sokkal könnyebb szűrőket beleépíteni, ami simán kiszűri az „igaziakat” is. Ráadásul ha ott jelentkezel, lesz kb 10x annyi indiai/pakisztáni/arab jelentkező is, akik között könnyen el lehet veszni. Olyan ez, mint a google kereső, az első tucat találatot megnézi a hr-es, választ belőle a többit otthagyja.

  13. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @Bambano: „lefordítva: az, hogy ugyanazon egy embernél ugyanazon konkrét élethelyzetben más cv-ket kell irogatnia hr-es lánykák szájaíze szerint, az marhaság.”
    Az a szomorú, hogy ez a cv körüli hiszti csak egyik vetülete az úgynevezett hr úgynevezett felvételi eljárásának.
    A dolog úgy néz ki, hogy amikor meghirdetnek egy állást, akkor felsorolják, milyen elvárások vannak a jelentkezők felé iskolai végzettség, nyelvtudás, ERP, soft skillek és egyebek terén. Viszont amikor a jelöltek közt válogatnak, akkor nem a hirdetésben közzétett elvárások szerint teszik, hanem valamilyen nem publikus és nem következetes, ergo nem is követhető szempontok alapján. Kiszórják azt, akinek nincs fb oldala, bár a hirdetésben szó nem volt fb profilról, mint elvárásról. Kiszórják azt, aki – a hr-es szerint – túlkoros. Kiszórják az, akinek túl rövid (vagy túl hosszú, vagy nem megfelelő betűtípussal írt) a cv-je. Kiszórják azt, aki nem a cég telephelyével megegyező településen lakik, bár a hirdetésben nem szerepel, hogy feltétel a bivalybasznádi lakhely.
    Te, mint kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállaló hogy tudsz ez ellene védekezni?

  14. Haragtalan
    mondta:

    @kecsics: Azért ha nagyon hiányzik az a munkaerő, akkor néha elég egy jó helyre tett lájk és el van felejtve minden feltétel és CV és kiválasztás. Nem hiszem, hogy jó szakembernek meg kell tanulni pályáznia, pláne rutint szerezni benne. Ha jó a reputációja, megtalálják anélkül is. Egyre általánosabb, hogy Fb vagy Li profillal lehet jelentkezni egy betűnyi CV-írás nélkül. Vagy csak egy gombot nyomni egy-egy Fb van Li hirdetés alatt. A CV azoknak a csuklóztatása, akikből nincs hiány, meg azoké, akik évekig dolgoztak olyan helyen, ahol betiltották a közösségi kommunikációt. De ha ez nem lenne, nézzük meg, hogy hány helyre kell még CV-t küldeni… az összes állásportálon, és a pályázatra érdemes helyeken kitölt a jelentkező egy kérdőívet és készen van.

    Szóval haldolkló dolgokról folyik az ádáz vita CV-ügyben. Egyszer ennek is vége szakad, mint a nyomtatott álláshirdetéseknek.

  15. Bambano
    mondta:

    @kecsics: „nem tiszteled mások szakmáját”. ez félig igaz. a hr szakmát, ahol rendesen csinálják, tisztelem. azt, amit hr-nek hazudva mostanában sok helyen láttam, azt nem tisztelem, azt be kellene szántani.

    rendes hr-re szükség lenne. de amikor mindenféle bölcsész szakokról szalajtott, tanárként is megbukott kislánykák feszítenek a cundas cuccban, és azt hiszik, hogy ők a világ közepe, miközben a hr-ről még én is sokkal többet tudok, mint ők, na azt felejtsük el.

    „Nem megtanulni cv-t írni (akár dacból) egyértelmű hátrány saját Magad számára”: azt kellene megérteni, hogy jelenleg NEM LEHET MEGTANULNI cv-t írni. a cv írás jelenleg arról szól, hogy a hr-esek között nincs egyetértés abban, hogy 10+10 az 18, 19, 20, 21 vagy 22. a cv írás megtanulása jelenleg azt jelenti, hogy különböző információmorzsákból megpróbálod megsaccolni, hogy annál a konkrét hr-esnél, akinél az adott önéletrajz landolni fog, konkrétan a 10+10 az 18 vagy 22. ezen nincs mit megtanulni. én az elsődleges szakmám szerint matematikus féle lennék, tehát nekem a 10+10 az mindig szigorúan 20, és ettől eltérni nem vagyok hajlandó.

    tehát a hr-eseknek kellene kialakítani egy egységes álláspontot. az europass szerint 10+10=20. ha a hr-eseknek ez nem felel meg (miért is felelne, hiszen szabvány), akkor üljenek össze, tanácskozzák meg, konferenciázzanak, és hozzanak egy végeredményt. ha azt mondják, hogy szerintük 10+10 az mostantól 15, nekem megfelel, de akkor az minden hr-esnél legyen 15.

    lefordítva: az, hogy ugyanazon egy embernél ugyanazon konkrét élethelyzetben más cv-ket kell irogatnia hr-es lánykák szájaíze szerint, az marhaság. Ez minimum az a szint, mintha anyósod kölcsönkérné a kenyérpirítódat, de nála nem működne, mert két házzal arrébb más áram van a konnektorban.

    „Az, hogy csak a hr-es tudja, mit kell beleírni, csak feltételezés.”: ez nem feltételezés, hanem tény. ha nem olyan az önéletrajzod, mint amit ő megálmodott, akkor a kukában landol. de azt sehonnan sem tudod meg, hogy milyen legyen, hogy ne ott landoljon. Jobangel sem tudja, csak mivel ő százasával látja mások önéletrajzát és hallja a visszajelzéseket, ezért statisztikai alapon sokkal jobban találgat, mint mondjuk én. és ez a probléma, hogy találgat.

    egyébként nekem ez nem probléma, nekem fontosabb, hogy 10+10=20 akkor is, ha idióta libák ezek után nem vesznek fel.

  16. kecsics
    mondta:

    @Bambano: amit írsz, arról árulkodik, hogy nem tiszteled mások szakmáját. Miért is van rá szükség, ha Téged nem érdekel, tényleg ezt gondolod? A HR-es nem önmagáért van, hanem alkalmazzák és elvárásokat támasztanak vele szemben. Az önéletrajz a világ egyik legelterjedtebb eszköze a munkatárs kiválasztási folyamatban sok évtizede. Nem megtanulni cv-t írni (akár dacból) egyértelmű hátrány saját Magad számára, senkit ne okolj, ha nem vesznek fel egy helyre. Az, hogy csak a hr-es tudja, mit kell beleírni, csak feltételezés. Az önéletrajz a beugró, a következő szinten már nincs jelentősége. Olyan, mint a pályázatnál a pályázati adatlap: lehet dacoskodni, hogy nem írunk ilyet, de akkor ne csodálkozzunk, ha elutasítják a pályázatot.

  17. Bambano
    mondta:

    @jobangel: azért kudarc az europass, mert a hr-esek személyes sértésnek veszik, ezért kudarccá nyilvánítják. ha elfogadnák a szabványos önéletrajzot, akkor nem kellene minden állásra külön önéletrajzot faragni, és a méltóságos hr-es kislánykák saját hatalmaskodásukon esett csorbának ítélnék meg, hogy nem nekik, külön, személyesen, speciálisan írt cv-t kapnak. ezért üldözik.

    az egyedi cv pont akkora baromság, mint az egyedi mobiltöltő. érdekes módon az emberek már régen kiakadtak azon, hogy minek minden cuccnak külön töltő, lett is belőle szabvány, csökken is a probléma. előbb-utóbb minden mobilt usb type c töltővel fognak tölteni, és akkor elég lesz egyfajta töltő mindenhez.

    ugyanezt miért nem lehet a cv-vel megoldani? egyébként nekem mindegy, hogy mi lehetne a szabványos önéletrajz, ha nem az eurpoass, akkor más. csak legyen egy szabvány. legyen szabvány egy általad faragott űrlap 🙂

    @kecsics: „beírja a google keresőbe, hogy „jó önéletrajz”, s kb 20 perc alatt össze lehet szedni, mit érdemes beletenni, hogy érdemes megírni.”: azt kellene megérteni, hogy szakadéknyi különbség van aközött, hogy egy guglival megtalált poszt szerint mit kell beleírni egy cv-be, és aközött, hogy a konkrét pályázatot elbíráló szerint mit kell beleírni. az pedig külön gáz, hogy rutint kell szerezni cv írásban. a munkavállalók töredéke hr-es, miért a többség igazodik a hr-esek hülyeségeihez, miért nem a hr-es, a munkaügyi szolgáltató ember igazodik a többséghez? ez az egész marhaság egy olyan készség kifejlesztésére kényszeríti a dolgozót, amit utána nem használ többet. gáz.

  18. Bambano
    mondta:

    @Haragtalan: „Jól értem, hogy ha magánkézbe kerülnek a személyes adataim, akkor megszűnnek a jogaim és örökre el kell tűrnöm, hogy felhasználják és továbbadják őket egyik noteszből a másikba”: azt írtad az eredeti szövegben, hogy egy noteszbe beleírod a barátaid adatait.

    „De ha mégis van egy saját noteszed, amiben a barátaid engedik, hogy nyilvántartsd őket, azt a céged az adatgazda dokumentált kérése nélkül semmi esetre sem használhatja fel pl. munkaerőszerzésre”: tehát ha egy noteszbe beleírod a haverod adataid, vagy legyünk kicsit modernebbek: az okostelefonodba beleírod a haverjaid adatait azért, hogy a meló utáni sörözést meg tudd szervezni, az magáncélú adatkezelés és arra nem vonatkozik a gdpr. Attól most eltekintettem, hogy azt írtad, a barátaid ENGEDIK. ha engedik, akkor minden oké, önkéntes hozzájárulásnak minősülhetne, ha kellene hozzá ilyen.

    „nem feltételezed, hogy szándékosan hazudok”: nem feltételezem. mint ahogy azt sem feltételezem, hanem tudom, hogy az emberek 99.999%-a nem érti a gdpr-t. az általam ismert emberek, közöttük a jogászok, sem tudják, hogy mi fán terem ez az egész, milyen logika alapján van összerakva és hogy működik.

  19. Zabalint
    mondta:

    @kecsics:
    Ja, egyetértek, de lényegében te épp az ilyen helyeket vetted védelmedbe azzal hogy kikeltél az oda nem figyelő munkatársak ellen. Annak, hogy nem figyelnek, pontosan ez az oka.

  20. kecsics
    mondta:

    @jobangel: úgy tudom, pályázatoknál, pl EU-s, kötelező az europass cv használata, ahol a pályázó a szakmai vezetőt mutatja be.

  21. kecsics
    mondta:

    @kukatr: inkognitó ablak, előzmények törlése, saját device alkalmazása. Sztem amit írsz, kikerülhető.

  22. kecsics
    mondta:

    @Bambano: a cv formátum valóban nem szabványosított a pozícióra jelentkezéshez. A felkészülést arra értem, hogy az egyén beírja a google keresőbe, hogy „jó önéletrajz”, s kb 20 perc alatt össze lehet szedni, mit érdemes beletenni, hogy érdemes megírni. Ezt utána testreszabja a meghirdetett pozíció leírás és a saját szakmai előélet ötvözésével, illetve utánaolvas a cégnek, amihez jelentkezik (ha meg van adva). Illetve ügyel rá, hogy ne legyen a cv-ben helyesírási hiba. Aki beadja 20 helyre a cv-t annak azért viszonylag gyorsan meglesz a rutinja.

  23. kecsics
    mondta:

    @Zabalint: „elvárt” : ezt nem gondolom egy cég pozitív ismérvének. Az ilyen „elvárós” helyeken valóban jobb be is szüntetni a meetingeket…

  24. kecsics
    mondta:

    @Zabalint: egy tárgyalásra sem kell felkészülni? Ha vki „csak tudja”, de nem készül, abból hogy lesz üzlet? Szerintem számtalan helyzet van, amire egyszerűen fel kell készülni, mert az ott nyújtott teljesítmény lesz a döntő.

  25. Haragtalan
    mondta:

    @Bambano: „a noteszes adatkezelést háztáji adatkezelésnek hívjuk, és arra a gdpr nem vonatkozik. „vagyis a nöteszedből is kell tépned”: természetesen nem kell. (!!!) magáncélú adatkezelésnél nincsenek jogok (!!!), így felejtéshez való jog sincs.”

    Bocs, ezt a mondatot nem tudom kiverni a fejemből. Az igazságosztó hsz-odban találtam, ezért bátorkodtam készpénznek venni… 🙂

    Jól értem, hogy ha magánkézbe kerülnek a személyes adataim, akkor megszűnnek a jogaim és örökre el kell tűrnöm, hogy felhasználják és továbbadják őket egyik noteszből a másikba? Ez nagyon fontos információ, és kérlek, jelezd, hogy melyik törvényben találom ezt a kitételt, ha figyelmesebben elolvasom, ahogy javasoltad. Mert ha ez IGAZ, akkor a feje tetejére állítja az adatbiztonságot, és megvan a legegyszerűbb megoldás! A cégeknek csak „háztájiba” kell adniuk az adatbázisaikat és máris megszűnik minden felelősségük a személyes adatok tárolásával és használatával kapcsolatban.

    Óriási ötlet, köszönöm előre is a megerősítést!

    Ja, nem…. 🙂

  26. jobangel
    mondta:

    @Bambano: Na még az hiányozna, hogy legyen szabványos önéletrajz… Az ember sem szabványos, ezért kudarc a Europass, bár erőltetik rendesen. A HR-esek is elutasítják végre, mert rájöttek, hogy a 10 évvel ezelőtti munkahelye irányítószáma nem jellemzi szakmailag a jelöltet.

  27. Haragtalan
    mondta:

    @Bambano: Remélem, nem feltételezed, hogy szándékosan hazudok, mert azt gondolom, hogy ezzel bármilyen előnyhöz jutok, vagy meggyőzőbb lesz, amit mondok.

    Igazad van, a magáncélú adatkezelésre nem vonatkozik a GDPR. A toborzás-kiválasztás nem magáncél. Az adatkezelő köteles gondoskodni az adatok védelméről, és megakadályozni a jogosulatlan felhasználást (így azt is, hogy az adatfeldolgozó „háztájiban” kezeljen pl. álláspályázatra érkezett adatokat). Az adatokat pedig másolataikkal együtt kell megsemmisíteni, bárki is másolta be bárhova.

    Köszönöm a pontosítást, valóban érintett a hivatalos megnevezés, ettől még úgy gondolom, hogy az állítás igaz.

    Itt sem idéztem pontosan a fogalmakat, és ez szerintem az értelmezésen nem változtat – ha tiltott az életkor szerinti diszkriminációt, akkor vajon milyen céllal és jogalappal kérik be az állás iránt érdeklődők születési adatait? Illetve miért arról szól itt minden komment, hogy a toborzónak igenis joga és érdeke messzemenő következtetéseket levonni, diszkriminálni, jogaiban semmibe venni és kizárni pályázatokat az „érintett” (még mindig jobb, mint a jelölt) életkora és az ahhoz társított negatív asszociációi miatt. Aki ezt az álláspontját védi, az vajon azt gondolja, hogy ettől alkalmasabb lesz a feladatára és sikeresebben talál új munkatársakat?

    Ahogy fent többször írtam, nem vagyok jogász, sem HR-es, a józan ész nevében igyekszem kiemelni azt a szemléletet, hogy egy álláspályázat célja a munkaerő megszerzése, az ennek érdekében történő együttműködés, egymás meggyőzése, megszerzése, a kölcsönös előnyök és alkalmasság hangsúlyozása. És igen, minden eszközzel szeretnék fellépni a diszkrimináció ellen. Elsősorban azért, mert az emberi erőforrásokkal dolgozó szakemberek elsöprő többsége nem csak a saját munkáját nehezíti meg az ellenséges hozzáállásával, hanem rossz hírét kelti a saját munkahelyének is. Másrészt pedig azért, mert a betöltetlen álláshelyek többszöröse az álláskereső, akiknek közvetetten az élete függ attól, hogy mit gondolnak róluk felelőtlen döntéshozók egyetlen évszám, közösségi kapcsolatok és más, a munkavégzés szempontjából irreleváns információ alapján.

    Sokak szerint nem hatékony egy szerződés előkészítésének folyamán egymásról eleve rossz szándékot feltételezni. Ugyanis nem kötelező szerződni: ha a toborzó mindenkit kiszűr, kizár, nem lesz elég munkaerő a cégnél. Akiket szakmányban ellenségként kezelnek, azok pedig nem fognak jelentkezni a 63 ezredik meghirdetett pozíciókra, megállnak 150 után. Egyáltalán nem véletlen, és nem is valami megnyugtató, hogy álláspályázat útján az állások elenyésző részét lehet betölteni vagy új állást találni.

    Miért van az, hogy egy állásportál gyűlöletkampányt indít, hogy egyáltalán valaki (legalább felkorbácsolt dühében) ránézzen az adatbázisára és „lecserélje a főnökét”? Egyszerűen embereknek már lassan eszébe se jut állásajánlatot vagy álláspályázatot végigolvasni, mert kollektíven rettegnek, vagy csak hánynak az asztal másik oldalán ülők viselkedésétől. Ez a nem normális, meg az a hangnem, ahogy itt is egymásnak esünk mi, kommentelők. Hát nem az a célja mindenkinek, hogy megoldást találjon a felvetett problémára? Nincs segítő szándék a kommentekben, csak önfényezés és kritika? Lépjünk egymás torkára, mert a másik másképp látja ugyanazt a helyzetet? Védjük az álláspontunkat a végsőkig még akkor is, amikor már tisztábban látunk a másik hozzászóló által? Kezdjünk személyeskedni, hogy megszakadjon a párbeszéd? Kár…

    Ahogy egy másik beszélgetőtársnak, neked is megköszönöm az érveidet, örülök, hogy felhívtad a figyelmemet, hogy még egyszer, alaposabban odafigyelve olvassam el a törvényszövegeket és figyeljek jobban a bennük rejlő részletekre. Őszintén mondom, jót fog tenni nekem, ha megfogadom a tanácsodat, akármilyen stílusban is adtad.

  28. Haragtalan
    mondta:

    @Bambano: Egyetértünk, az opt-in már ennél is sokkal korábban, az 1994-es adatvédelmi törvényben is szerepelt, csak éppen eddig soha senki nem törődött vele, és nem igazán volt szankciója. Nézz utána, idén májusban kampányszerűen írták át mindenhol a hozzájárulásokat. És igen, abban is egyetértünk, hogy a GDPR sok tekintetben enyhébb a korábbi magyar szabályozásnál, ezért lényeges, hogy legalább ezt betartsuk – valójában egyszerűbb megfelelni, mint kiskapukat keresni, bár utóbbinak nálunk nagyobb hagyománya van…

  29. kukatr
    mondta:

    @kecsics: Simán ott csücsül a böngészési előzményekben. De amúgy már maga az internetezés is magába foglalja, hogy letöltöd a látni kívánt tartalmat.

  30. Bambano
    mondta:

    @kecsics: „sztem aki szakmailag felkészült, annak nem tétel egy állásinterjúra is felkészülni.”: miután a hr-esek nem fogadják el a szabvány cv formátumot (europass), illetve nem fogadnak el egyetlen más formátumot se szabványnak, ebből rögtön következik, hogy interjúra felkészülni elvileg is lehetetlen. tehát a „nem tétel” kitétel nem igaz.

  31. Bambano
    mondta:

    @Haragtalan: ez egy remek hsz volt, kb. egy sora sem igaz.

    a noteszes adatkezelést háztáji adatkezelésnek hívjuk, és arra a gdpr nem vonatkozik. „vagyis a nöteszedből is kell tépned”: természetesen nem kell. magáncélú adatkezelésnél nincsenek jogok, így felejtéshez való jog sincs.

    „a céged az adatgazda dokumentált kérése nélkül semmi esetre sem használhatja „: ne keverd a fogalmakat. az adatgazda az, aki a cégen belül az adatokkal foglalkozik. a kifejezés, amit kerestél: érintett.

    „a születési adatok, de még a diplomaszerzés éve is kiemelten érzékeny személyes adat, mert klasszikusan a személy teljes azonosítására alkalmasak.”: duplán helytenen definíció. a kiemelten védendő személyes adatok körét a gdpr meghatározza, a „személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése” szövegre keress rá. a diplomaszerzés éve és a születési adatok azok „csak” személyes adatok. amely adat személy azonosítására alkalmas, attól még nem lesz különleges adat.

  32. Bambano
    mondta:

    @Haragtalan: „a GDPR-ral egy nagyon fontos fordulat történt, elvárják az aktív önkéntes hozzájárulást (opt-in)”: jaja, ez tényleg egy aktív fontos fordulat lett a gdpr-ban azok után, hogy az infótörvényben már 2012. óta is benne volt ez a kötelezettség. oh wait.

    egyébként pedig a gdpr sem várja el az aktív önkéntes hozzájárulást. van vagy 5-6 jogalap, ami alapján kezelhetsz adatot és abból csak egy az önkéntes hozzájárulás.

    a gdpr a magyar jogrendben viszonylag kevés változást hozott, az is inkább lazítás.

  33. Zabalint
    mondta:

    @kecsics:
    Van aki meg nem mer kimenni 5 perc után meg van ahol eleve elvárt ilyen meetingeken ülni.

  34. Zabalint
    mondta:

    @kecsics:
    Szerintem ez csak a felszín. Volt dolgom kellemetlen emberekkel, de ha valaki bomlaszt, a cég ellen hangol, annak valószínűleg van valami oka, de egyszerűbb szimplán mérgező munkatársnak kikiáltani.

  35. Zabalint
    mondta:

    @kecsics:
    A szóbeli nyelvvizsgára sincs értelme felkészülni, ha jól beszéled a nyelvet. Épp ez az, hogy sokan hiányos nyelvtudással felkészülnek sablon szövegekkel egy-egy témára, de ezzel csak magukat csapják be. Hallottam már állásinterjúnál és teszteknél is olyan esetet, amikor a jelölt jól szerepelt, felvették, aztán nem tudta elvégezni a munkát, mert kiderült, hogy célzottan felkészült.

    Az meg hogy valaki szakmailag jó, nem jelenti azt, hogy jól el tudja adni magát. Ettől függetlenül az ilyen ember lehet értékes egy cégnek, ezért olyan módszerrel kell szűrni, hogy a célirányosan felkészült ember ne élvezzen előnyt.

  36. kecsics
    mondta:

    @Haragtalan: a sértettség hangsúlyozása zsákutca szerintem, ilyet is írtam, ha már felidézünk kommenteket. Diszkriminációról, férfiak betiltásáról és nők erőszakolásáról viszont nem írtam, azt vki más kommentjében olvashattad.

  37. Haragtalan
    mondta:

    @kecsics: Neked kell bizonyítanod, hogy nem tetted (ld. fent, vagy a GDPR-ban). De igazad van, minden szabályt, törvényt meg lehet kerülni. Ahogy a munkaidőben történő Fb-ozást is, meg az adatlopást is. Csak van olyan, amit tilt a törvény, ezért a nyomozás és a büntetés nem a munkáltató dolga. Mint ahogy a GDPR-incidensek szankcionálására is megvan az eljárásrend. Én nem szeretnék a továbbiakban ennyire mindennapi kérdésekről, erkölcsről és jogról vitatkozni… Azt már látjuk, hogy szerinted mennyi előnye van a diszkriminációnak szerinted, és hogy rendeltetésszerűen kell használni a meetingeket, betiltani mindent, amivel bűnt lehet elkövetni. Mielőtt jönne az, hogy a férfiakat is kell tenni mindenhonnan, mielőtt még nőket erőszakolnának sorra (hiszen az eszközük megvan hozzá), amit egy felelős HR-es nem tűrhet, bár nem ért a dologhoz, mert 300 szakmához nem érthet… szóval fűzd tovább a többi vitádat, én megyek dolgozni (munkaidő után, otthon, simán elkötelezettségből és szakmai szenvedélyből).

    A magam részéről rengeteg érvet kaptam az 50 felettiek rugalmassága és hatékonysága mellett, ezeket köszönöm, ha használatba venném, meg fogom hivatkozni, mert így illik.

  38. kecsics
    mondta:

    @Haragtalan: korrekt, amit írsz, viszont hidd el, aki akarja, ezeket a szabályokat ki tudja kerülni. A gdpr-nál sokkal komolyabb a versenyhivatali eljárás és szabályozás, mégis, ott is megvannak az eszközök. Ez egy örök macska-egér játék.

  39. kecsics
    mondta:

    @kukatr: hol van dokumentálva, hogy kezelem? Ki bizonyítja? Ki bizonyítja, hogy miután láttam egy fb profilt, abból bármit elmentettem? Nincs adatkezelés, nincs a gdpr scope-ban.

  40. kecsics
    mondta:

    @Zabalint: na, az olyan meetingre én be se megyek vagy 5 perc után lépek kifelé. Egyszerűbb, mint elkezdeni unalmamban kütyüzni.

  41. kecsics
    mondta:

    @Zabalint: légy hálás a sorsnak, ha nem volt még ilyennel dolgod. De most komolyan, nem láttál még olyat, hogy egy munkatársnak semmi sem jó és mindenkit a cég ellen hangol, magyarul bomlaszt? És távozásával egyszerűen normalizálódik a légkör? Na, ők azok.

  42. kecsics
    mondta:

    @Zabalint: sztem aki szakmailag felkészült, annak nem tétel egy állásinterjúra is felkészülni. A szóbeli nyelvvizsgára is fel kell készülni, teljesen azonos szituáció. Aki nem készül fel, az félvállról veszi vagy lusta. Megértem, ha ilyen munkavállaló nem kell egy cégnek.

  43. kecsics
    mondta:

    @Haragtalan:
    SM: nem azt írtam, hogy az illető cég nem akarja, hogy az emberek ne használják, hanem azt, hogy nem akarja, hogy munkaidőben használják, mert elvonja a figyelmet a munkáról. Nagy különbség.

    Meetinges példa: a személyes meeting egy olyan munkaeszköz, amit (hasonlóan a XXI. századi kütyükhöz) rendeltetésszerűen érdemes használni. Nincs olyan, hogy a meetingnek vagy a kütyünek úgy általában nincs értelme, hanem mindennek akkor van értelme, ha rendeltetésszerűen használják. A csak kütyüzésre remek példa az ssc-k működése: egyszerűen, személyesen egyeztethető témákat is csak vontatott technikai issue-kkal indítható videókonferencián, félreérthető chateléssel, vagy lassú és követhetetlen email tengeren keresztül leegyeztetni is lehet iszonyú időrabló. Mégsem mondom, hogy úgy általában értelmetlen lenne, mivel egyes esetekben meg pont azok a legjobb negoldások. Pl. emailben megküldött memo, videokonferenciával kiküszöbölt többnapos kiküldetés vagy chaten átküldött gyors printscreen egy rutinkérdés gyors tisztázására.

    Szóval: rendeltetésszerű használat, ebben hiszek.

  44. Haragtalan
    mondta:

    @kukatr: Ott a pont, még azzal kiegészíteném, hogy a GDPR-ral egy nagyon fontos fordulat történt, elvárják az aktív önkéntes hozzájárulást (opt-in). Tehát nem az van, hogy megvan az adatod és addig használom, amíg meg nem tiltod (opt-out), hanem majd ha önként te kérted, hogy kezeljem a egyenként meghatározott céllal és időtartammal, akkortól tárolhatom, addig és arra használhatom, amire és ameddig a kérés szól. Kérés, cél és időtartam, vagy törvényben meghatározott jogalap nélkül semmi helye nálam és nem kérhetem „csak úgy” utólag a hozzájárulásodat a megszerzésre. Ami kérés nélkül került hozzám, vagy „találtam régről”, tehát nem tudom dokumentálni a kérést, azt nem tárolhatom.

    És itt a kanyar: a Fb-on nyilvánossá tett adatok a Fb-ot használó személyeknek adnak hozzájárulást a betekintésre. Szervezetek adatbázisaiba innen átemelni költséges és szabálytalan (hiszen nincs kérés hozzá). De ha mégis van egy saját noteszed, amiben a barátaid engedik, hogy nyilvántartsd őket, azt a céged az adatgazda dokumentált kérése nélkül semmi esetre sem használhatja fel pl. munkaerőszerzésre (megfigyelésre, nyomozásra, diszkriminációra végképp nem). Vége a red-flagezésnek is, mert (1) a noteszedből nem emelhetsz át adatokat a céges adatbázisba, hiszen nem kérték, így nem is tudod dokumentálni, viszont ha a cégedtől valaki kéri az adatai törlését, vagy lejár a tárolás időtartama, akkor azt a „másolataival együtt” kell megsemmisíteni, vagyis a nöteszedből is kell tépned; (2) a céges adatbázisát kezelve, adatfeldolgozóként tilos az általad feldolgozott adatokat más (akár személyes) nyilvántartásba átvezetni, vagy más adatbázisokkal összevetni.

    Hogy visszatérjünk az eredeti cikkre, ennek is van némi GDPR-bája: a születési adatok, de még a diplomaszerzés éve is kiemelten érzékeny személyes adat, mert klasszikusan a személy teljes azonosítására alkalmasak. A saját dolgozóid születési adatainak kezelését törvény írja elő, de azokat nem használhatod a munkaviszonyból eredő (adatszolgáltatási, bérszámfejtési, egyéb számviteli) feladataidtól eltérő, más célokra (pl. munkaerő-szerzésre, vagy a munkaviszony megszűnte utáni megfigyelésre). Például ügyfélnek sincs köze a születési dátumodhoz, és erre nem is szerződhetsz.

  45. kukatr
    mondta:

    @kecsics: A GDPR az adatkezelésről is szól. Ha ideiglenesen tárolod, akkor azokat kezeled is. Első lépésként értesítened kell a jelölteteket arról, hogy milyen adatait, milyen célból kezelsz és tárolsz. És azután dolgozhatod fel, miután ebbe beleegyezett.
    Arról nem beszélve, hogy az fb turkálása közben olyan emberek adatait is kezelheted, amelyekkel semmilyen kapcsolatban nem állsz.
    Az, hogy valami nyilvános forrásból megszerezhető nem jelenti azt, hogy üzlet célra felhasználható lenne.

  46. Zabalint
    mondta:

    @kecsics:
    „Ma már elterjedt egyes cégeknél meetingeken, hogy egyáltalán semmilyen elektronikus eszközt sem vihetnek be, mert rájöttek, hogy kevés olyan káros tevékenység van, mint amikor egy 10 fős megbeszélésen 1 éppen beszél, a többi meg a gépét/telefonját/tabletjét bámulja („jegyzetelnek”, hahaha).”

    Eddig sem volt illendő meetingen telefont nyomkodni, azonban el kellene azon gondolkodni, mielőtt ilyen rendszabályokat hoznak, hogy talán oka van annak, hogy nem figyelnek a meetingeken. Ha valami igazán szétforgácsolja a dolgozók munkaidejét, azok a felesleges meetingek. Nekem volt munkahelyem, ahol rengeteg ilyen volt, és hiába nem nyomkodtam telefont, ha abszolút a munkámat még távolról sem érintő dolgokról volt szó, akkor bizony nem voltam ott fejben.

  47. Zabalint
    mondta:

    @kecsics:
    Az energiavámpírozás után most már „mérgező munkatárs”. Ezeket a fogalmakat továbbra sem találom a DSM-IV-ben, kérlek segíts. Vagy inkább az Ezotérikus Magazinban kellene keresgélnem?

  48. Zabalint
    mondta:

    @kecsics:
    Normál esetben azt csinálod, hogy azok CV-jét dobod ki, akik nem felelnek meg a kritériumoknak. Pl. kell egy műszaki BSc diploma, akkor akinek a CV alapján nincs, azt nem hívod be. Vagy legaláb 5 év tapasztalat kell, de neki csak 3 van. De az életkora, neme, etnikai hovatartozása nem ez a kategória, meg a feje formája sem a fényképes önéletrajzon.

  49. Zabalint
    mondta:

    @kecsics:
    Hibás gondolkodás. A munkáltató szemszögéből nézve épp hogy káros, hogy ha az álláskereső tanulja az álláskeresést, mert neki az a célja, hogy azt állapítsa meg, az álláskereső alkalmaa-e a munkára, nem pedig az, hogy mennyire tudott felkészülni az állásinterjúra. Az ideális szűrőn egy felkészült és egy felkészületlen jelölt, ha egyébként egyformán alkalmasak szakmailag és emberileg, ugyanakkora eséllyel fog átjutni. Nyilván nincsen ideális szűrő, de törekedni kell rá.

  50. Haragtalan
    mondta:

    @jobangel: Azt hiszem, ez a kommentfolyam alátámasztja az eredeti cikk állításait. Amikor valaki, aki szerint az 50 felettieket ki kell szórni egy pályázatból, leírja azt, hogy a megbeszélésekről ki kell tiltani a kommunikációs eszközöket, akkor azt kell mondanom, hogy nem az 50 felettiek a technológiai analfabéták. Ha 50-esek győzködnek arról egy HR-szakembert, hogy a közösségi média nem csak diszkriminációra használható, hanem munkára is, miközben ő éppen egy internetes szakmai portálon vitatkozva javasolja, hogy a munkatársakat le kell tiltani a szakmai eszmecserékről, akkor azt kell mondanom, hogy a cikk elérte a célját. Ha csak egyvalaki lesz indulatos attól, hogy sokat látott, „túlképzett” kommentelők valami lendületet akarnak vinni a munkájába, akkor megmutattuk, hogy a tapasztalatnak is van helye a pörgős csapatban. 🙂 🙂

  51. Haragtalan
    mondta:

    @kecsics: Vajon miért alkalmaz egy cég SM szakértőt, és miért posztol egy olyan fórumon, amiről az a véleménye, hogy embereknek nem kellene olvasnia? Ez az egész kezd nekem nagyon trollszagú lenni. Külön örülök a meetinges példának, ami egyenes folytatása annak a bullshitnek, hogy fénymásolót használni biztonsági okokból tilos. Aztán a számítógép elvonja a figyelmet a munkáról, passziánszozni tilos! Majd a mobiltelefont ne használd, mert zavarja a számítógépet. Őrület, hogy 2019-ben, amikor már nem lenne szükség a legdrágább, személyes jelenlét igénybe vételére a munkához, mert annyira megkönnyítették az eszközeink a kommunikációt, szóval a 21.században valaki annak tapsikol, hogy nem használnak kommunikációs eszközöket egy megbeszélésen. Mi lesz a következő? Meetingre csak bekötött szemmel és szájjal lehet majd menni?

    Van pozitív példa is, mégpedig egy igencsak tradicionális magyar vállalattól: az informatikai osztályon egy hétre törölték a személyes megbeszéléseket. Egyik napról a másikra egy hirtelen betegség miatt. Ezzel egyetlen hét alatt 12 órányi időt szabadítottak fel a vezetők értékes munkaidejéből, a dolgozókéból pedig felkészüléssel és beszámolókkal, gyülekezőkkel és közlekedéssel együtt ennek a többszörösét, amit a legfontosabb projekteken történő konkrét feladatokkal tölthettek. Érdekes módon a munka hatékonyabbá és gyorsabbá vált, mert kénytelenek voltak másképp kommunikálni. A következő héten felszámolták a személyes megbeszélések kényszerét. A belső tárgyalótermeket „termelő” munkára hasznosítják, még az adminisztráció is megszabadult a megbeszélések szervezésének, tárgyalók beosztásának terhe alól. A kommunikáció nem „szétforgácsolja” a munkájukat, hanem néhány másodperces válaszidővel meggyorsítja és hatékonyabbá teszi. Van, aki hajlandó észrevenni, hogy milyen az, amikor végre nem a fékkel akar gyorsítani.

  52. kecsics
    mondta:

    @Pic: nálunk is az egyetemen a 2000-s évek elején már simán vetítettek ppt-t. Egyébként az, hogy vki azt állítja magáról, hogy 20 éve használ MS Office-t, nem biztos, hogy mindent jelent. Ha pl. a munkakörhöz kell olyan speciális Excel tudás, amit kb. még csak az Excel 2010-es verziójától kezdve vezettek be, akkor nincs sok jelentősége az azt megelőző éveknek. Pláne, ha 20 évig csak 1-2 funkciót használ valaki az egyes modulokból. Egy jogász ismerősön például iszonyú penge wordből, mivel minden jogi levelet abban szerkesztenek, de pl. az Excelben még egy pivot táblát is izzadva rak össze, pláne fogalma sincs a tartomány és a táblázat közötti különbségekről. Ugyanez fordítva is igaz lehet, hogy valaki smartview-t meg visual basicet használ 10 éve, de gondot jelent neki wordben egy sorköz vagy betűköz beállítás, mert az nincs benne a napi rutinjában.

  53. kecsics
    mondta:

    @jobangel: korrekt, teljesen érthető, amit írsz. Sőt a legtöbb cég ma már social media specialistát is alkalmaz, akiknek teljes mértékben a munkaeszköze a social media, pl. fb. Viszont ne legyünk már naivak, korunk egyik legkomolyabb időrabló tevékenysége pont a social media, mivel azt nem képesek munkaidőben sem mellőzni a tisztelt munkatársak. Merjük kijelenteni, hogy ez nem növeli a hatékonyságot a dolgozók 80%-ánál, hanem szétforgácsolja az időt. E mellett nem lehet egy kézlegyintéssel elmenni vagy pedig korlátlanul engedni. A tiltás kultúráját inkább úgy mondanám, hogy a másik iránti tisztelet kultúrája, azaz megtiszteled azzal a másikat, hogy odafigyelsz rá és nem a social media vonja el szinte folyamatosan a figyelmedet. Ma már elterjedt egyes cégeknél meetingeken, hogy egyáltalán semmilyen elektronikus eszközt sem vihetnek be, mert rájöttek, hogy kevés olyan káros tevékenység van, mint amikor egy 10 fős megbeszélésen 1 éppen beszél, a többi meg a gépét/telefonját/tabletjét bámulja („jegyzetelnek”, hahaha).

  54. jobangel
    mondta:

    @kecsics: A Facebook tud munkaeszköz is lenni… Pl. HR-es – ha nem profilokat nézeget, amit nem támogatok – hanem kékgallérost toboroz állásos csoportokban, vagy reverse recruitment csoportokban böngészik. Vagy marketinges, aki a cég page-ét kezeli, vagy programozó, aki inkább egy csoportban kérdezzen, mint a senior kolléga munkaidejét rabolja, vagy könyvelő, bérszámfejtő, aki elakadt valamiben. Ennek biztonsági kockázatait megfelelő oktatással és követelményekkel lehet elkerülni, tiltással biztosan nem. A tiltás még soha sehol nem működött e témában (pl. 90-es évek végén még maga a net is tiltva volt egyes munkahelyeken, most a napi munkának eszköze).

  55. Zoltan_Kovacs
    mondta:

    Szeretnék érdeklődni azoktól, akik szerint f@szbúk profilt mindenféleképpen kell nézni a jelöltek esetén, hogy engem ugyan a becses nevem alapján meg fognak e találni? Elég gyanús, hogy nem. Azaz már bukom is az állást, mert egyszerű nevem van?

  56. kecsics
    mondta:

    @Haragtalan: bizonyos cégek nem kívánnak asszisztálni ahhoz, hogy az adataik, file-jaik a social mediában kontrollálatlanul folyjanak, ez biztonsági kérdés, probléma esetén nagyon sokat spórolnak vele. Ugyanígy a napi 2-3 óra social mediázás helyett érdemi munkát végző munkatársakkal is rengeteg költség spórolható. Nem nevezném pénzkidobásnak. Sokszor egy mérgező munkatárstól megszabadulni komolyabb kihívás, mint egy újat találni, erre van a sok szabályzat, amit szinte lehetetlen nem megszegni, így viszont könnyebb a mérgező kolléga „közös megegyezéssel” történő eltávolítása.

  57. kecsics
    mondta:

    @Haragtalan: ez a fajta adattárolás nem GDPR kompatibilis, egyetértek. Kérdés, ha nincs tárolás, nem is kell, hiszen nyilvánosan elérhető a fb profil, az már nem sért GDPR-t. A nyilvános információ felhasználását pedig nem lehet minden esetben bizonyítani, hisz nem lesz a fb közvetlen indok a kizárásra. Higgyük el, ha vkit nem akarnak, mindig lesz eszköz a kezükben, hogy távol tartsák, hiú ábránd azt hinni, hogy nem.

  58. kecsics
    mondta:

    @Haragtalan: oké, félreértés volt, bocs. A módszer, amit írsz, ha jól értem, minden jelentkezőt hívjunk be szakmai interjúra. Amíg 1-10 cv érkezik a pozíció kiírásra, addig ez rendben is lenne. De mi a teendő, ha ennél sokkal többen jelentkeznek? Mindenkit behívni a legeslegnagyobb időpocsékolás, pláne ha az interjú végén derül ki, hogy teljesen összeegyeztethetetlen a bérigény és a budget vagy a jelölt meg sem tud szólalni az adott idegen nyelven. Ha mást nem, legalább telefonon ezeket kellene előre csekkolni. Természetesen a bérigényt meg lehet jelöltetni a cv-ben. Az is elég elterjedt, hogy az első körös interjú telefonos, azaz nincs kizárás, mindenkit fel lehet hívni telefonon. De egy bizonyos jelöltszám felett fizikai képtelenség lesz mindenkit egyesével akárcsak telefonon felhívni, ott be fog jönni a szűrés, egyszerűen fizikai okokból. A másik, ha mindenkit be is hív a hr-es interjúzni, ezzel sem lehet azt kiküszöbölni, hogy a következő körbe már nem enged tovább mindenkit. Egyszer el kell kezdeni a szűrést.

  59. Haragtalan
    mondta:

    @kecsics: Félreérted a GDPR-t is, és a kommentelőt is. Neked javasolta, hogy nézd át a GDPR-t. Amiben természetesen szerepel, hogy a bizonyítási teher az adatkezelőn van. Tehát pl. az életkori adatok célhoz kötöttség nélküli tárolása esetén az adatkezelőnek kell bizonyítania, hogy nem azért zárta ki a jelentkezőt, mert tudta, hogy hány éves. Na ez a nehézkes. Nem az indokot nézik, amivel kitolod a szemét a nem szimpatikus vénasszonynak, hanem a tényt, hogy kezelsz-e diszkriminációra alkalmas adatokat, mert ezek alátámasztják az adatgazda vélelmét az incidenst illetően. Az sem elég, ha kitörlöd a múlt században születettek CV-jét, mintha sose lettek volna. Ha az ATS adatbázisban van lehetőség az életkor azonosítására egy olyan munkakörhöz, amely kortól függetlenül ellátható, akkor az nem GDPR-ready – vagy legalábbis könnyen kikezdhető a bíróságon.

  60. Haragtalan
    mondta:

    @kecsics: Gratulálok. Nem törvénytelen, csak pénzkidobás. Az sem törvénytelen, ha nem adsz tollat az adminisztrátornak, csak nehezebb dolga lesz a kőtáblákkal…

  61. Haragtalan
    mondta:

    @kecsics: Ezt alaposan félreértetted.

    ” Onnan indultunk, hogy ne pofára menjen a cv kiválasztás, hanem kelljen bizonyítani, hogy vmt letett az asztalra a jelölt.”
    Nem, ellenkezőleg: onnan indultunk, hogy ne pofára menjen a KIZÁRÁS, hanem alapból azt feltételezzük, hogy azért jelentkezik valaki, mert el tudja látni a feladatát. És az ártatlanságot ne kelljen bizonyítani, mert ez a bíróságon sem divat (még). Egyáltalán semmit se kelljen egy jelentkezőnek bizonyítani, amikor nagyjából azt sem tudja, hogy melyik cég hirdetésére jelentkezik és kinek a kezébe fog kerülni a pályázata. Tippelni sem tud, hogy mi ellen kellene védekeznie és bizonyítania bármit is, mert elhitették vele, hogy a hirdetést azért adták fel sok pénzért, és a toborzót azért fizetik (sokszor 2,2x-es sikerdíjjal), hogy a szakembereket beterelje a céghez. Ezek után nem tisztességes azt várni, hogy ő bizonyítson. Bizonyítson a toborzó, hogy alkalmas a munkaerő megszerzésére, és kösse fel a gatyáját, hogy egyáltalán ne fordítsanak hátat neki az első rasszista megjegyzése után.

    „Aztán meg „kiderül”, hogy nehogy már ne szubjektív alapon legyen a kiválasztás, azaz nyugodtan lehet behívni azt, aki egyszerűen csak szimpi? ” Senki sem mondta, hogy nem lehet behívni azt, aki egyszerűen csak szimpi. Ellenkezőleg: ráadásul még azt is be lehet hívni, aki nem szimpi, mert a személyes szimpátiának vagy bármilyen életkori, vallási, faji, nemi, származási és más alapon született képzettársításnak semmi, de semmi köze nincs a szakmai alkalmassághoz – se pro, se kontra. Ne hidd például, hogy egy középkorú nő jobb HR-es lesz, mint egy friss diplomás fiú (legalábbis nem a korától és a nemétől). Nem mondhatod, hogy bármilyen pozícióra akkora a túljelentkezés, hogy szűrni kell. Majd a szűrés akkor jön megint, ha nem fél évig tart betölteni egy pozíciót, és nem 1,4 év lesz az átlagos szolgálati idő (amiben benne vannak a törzsgárda tagok is!), és amikor nem az lesz a bánatod, hogy jé, nem jött be jelöltem interjúra, pedig olyan szimpi volt, most akkor munkaerőhiány lesz, mert a nem szimpik már a máglyán vannak…

    Hű, a mindenit, duplacsavar: „ha előírom, hogy milyen követelményt támasztok, pl. legyen egy adott ERP rendszerben tapasztalata, akkor igenis „newtoni fizikai” módon azt fogom figyelni a cv-jében, hogy tesz-e említést arról a rendszerről kicsit részletesebben, hogy milyen tapasztalatai vannak.”
    Először is, nem előírsz, hanem hirdetsz, ha jól tudom, és próbálod vonzóvá tenni a pozidat. Ugye, ugye? Kérlek, ne mondd, hogy szűkíteni kell a jelentkezők körét, mert ez a legnagyobb bullshit amit egy toborzó mondhat cégpénzen. Másodszor: annyi információ lehet max. egy jelentkezésben, amennyi infót te adtál a cégről. Az együttműködés jegyében. Meg az arányosságéban, plusz GDPR… Vagyis igen, ott a feltétel, hogy kell ERP, a pályázat azért jött, mert van neki ERP tapasztalata. Ugye, ugye? Kérlek, ne mondd, hogy minden rabszolga hazudik és direkt jelentkezik olyan olyan pozira, ahonnan ki fogják penderíteni, mert nem ért hozzá, mert ez a legnagyobb tiszteletlenség a szakmáddal szemben cégpénzen, és abszolút minősíti az alkalmasságodat emberismeretből. Nem véleményezem, hogy elsőre, lehetőleg az egy oldalas CV-be belepasszírozva önként kiadott részletekre számítasz egy másik cég ERP (üzleti tervező) rendszerével kapcsolatban. Csak annyit, hogy ez kémkedés, és börtön jár érte a szimpi jelöltednek is, aki magától kikotyogta, meg neked is, ha direkt erre keresel/kérdezel. És tudod, ide kevés Newton, ez már kvantumfizika, mert Schrödinger macskájának életviteléhez hasonlatosan, mert a személyes szimpátiából vagy életkorból nem megállapítható, hogy van-e valakinek ERP tapasztalata. Amíg meg nem kérdezed és el nem árulja, addig sajnos van is meg nincs is. De ha rákérdezel, akkor megölöd a macskát 🙂

    Nem mondom én, hogy bullshit, sem azt, hogy fúj, csak a saját munkádat nehezíted a szerény véleményem szerint. És ezt is csak azért sajnálom, mert azok is isszák a levét, akik szeretnének végre dolgozni, ha a toborzó nem tenné lehetetlenné, nem várna el tanulható tudást az állásváltoztatás idejére, nem kellene hamisítania az adatait, hogy szimpi legyen… És issza a vállalat is, aki fizet ilyen hozzáállásért, pedig itt vész el az értékes munkaerő, és azért lenne ott a toborzó hogy megszerezze, nem azért, hogy megmagyarázza és megvédje a diszkriminatív „rendszert”. Jól mondtad a másik véleményedben, a rendszerben nincs hiba, az emberben van, aki felépíti. De szerencsére egy jó HR-es is holtig tanul, csakúgy, mint a jó munkanélküli…

  62. kecsics
    mondta:

    @Haragtalan: „Ezért elszomorító, hogy nem repül a dolgozókat és álláskeresőket diszkrimináló, minősítő, fenyegető, becsmérlő HR-es a cégtől.” Maximálisan egyetértek. A „dolgozóközpontúságról” sokan beszélnek (akár csak a kommunizmusban: „legfőbb érték az ember”), de a lényeg a szavak mögött van. Szép az együttműködés, főleg, kétirányú, azaz, ha a munkavállaló is együttműködik. Az szerintem önámítás, hogy nem kellenek szabályok egy munkahelyen. Továbbá ha a világ legjobb pozíciójára 500-an jelentkeznek, kell valami kritériumrendszer a kiválasztásra. Oké, ne a hr és ne a gépek mondják ki a végső szót, továbbá bánjanak emberségesen a jelöltekkel az amúgy nem túlhajszolt kiválasztók. De ettől még vm rendszer kell.

  63. kecsics
    mondta:

    @Haragtalan: social media tiltás: csomó cégnél nem tiltott, hanem csak a céges laptopon van letiltva, ennek számos oka lehet, pl. kiberbiztonság, nem munkával kapcsolatos időtöltés minimalizálása, vállalati kommunikáció szabályozása. Nem tudok róla, hogy ez törvénytelen lenne.

  64. kecsics
    mondta:

    @kukatr: like. Itt a bizonyíthatóság a nehézkes. „Természetesen” az elutasítás oka nem a fb-os tartalom vagy annak hiánya lesz, hanem vmi más indok. Ja, még indok sem kell.

  65. Haragtalan
    mondta:

    @kecsics: Nos arra kevés (és nem is túl eredményes) felület egy blogbejegyzés kommentfolyama, hogy bemutassam az ideális HR-rendszereket. De bátorítalak, hogy nézz körül a világban, azon a felén is, ahol a dolgozókról azt képzelik egyesek, hogy ők választhatnak munkahelyet, és a teljesítményük nélkül nem létezne vállalkozás. Ahol divat együttműködni és a cég stratégiai központjába helyezni a munkatársakat. Ugyanis más országokban már vége a rabszolgaságnak! Vége annak az időnek, amikor az ügyfél (vevő, partner, stb) csak a neki szóló „üzeneteket” látta, és egy „nyilatkozati rend” nevű szabályzattal be lehetett fogni a vele közvetlen kapcsolatba kerülő melós pofáját. Ma az a helyzet, hogy ami az emberek száján kijön, az építi a cég reputációját. És nincs pozitív és negatív, csak közösségben visszaigazolt tények vannak. Ebbe nem csak az alkalmazottak tartoznak bele, hanem mindenki más, aki az ő történeteiket továbbadja. Sajnálatos módon a legtöbb meglévő (és leendő, de soha meg nem szerzett, illetve a cégtől távozó) munkatárssal a HR tart fenn párbeszédet így vagy úgy. Ezért elszomorító, hogy nem repül a dolgozókat és álláskeresőket diszkrimináló, minősítő, fenyegető, becsmérlő HR-es a cégtől. Mert a szövegeivel és a viselkedésével helyrehozhatatlan kárt okoz a cégnek, a lehető leghosszabb távon. A HR-es előítéleteit nem csak az elutasított pályázó látja, hanem az ügyfelek is. És persze nem tudható, hogy ki kicsoda, és mikor indul pl. fogyasztói bojkott a HR szakmaiatlansága miatt (emlékszünk pár nagy névre, akiket nem említenék itt és most). Szóval mi az ideális rendszer? 2 szó: együttműködés és dolgozóközpontúság. Minden más csak következmény.

  66. Haragtalan
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: Teljes mértékben egyetértek (illetve érthetetlennek tartom) a Fb-HR felvetéseiddel. Talán csak kiegészíteném azzal, hogy nem elég ez a cirkusz a Fb körül a toborzás idején, mert utána pedig sok cégnél tiltját a Fb használatát (un bloc). Pedig a legtöbb szellemi munkának része a kommunikáció, annak pedig leghitelesebb része a személyes közösségi kommunikáció (nem csak Fb, de Linkedin és szakmai közösségi fórumok, portálok is… Nomármost, ezért még nem oldják fel a tiltást, de megbíznak külső embereket, hogy a dolgozók nevében posztoljanak „hiteles”, ám valamiért mégis sajtóbejelentés-szagú dolgokat a Fb-ra. Illetve van, ahol próbálkoznak a munkatársak ösztönzésével, hogy legyenek a vállalat „nagykövetei” a közösségi oldalakon, csak nem nagy sikerrel – annyira elege van már minden alkalmazottnak a Fb-nak ebből a „van-sapka-nincs-sapka” tiltós-tűrős-támogatós-trollkodós megközelítéséből. Minimum udvariatlan a HR részéről bármilyen összefüggésben is a közösségi kommunikációt felemlegetni, de ha szűrésre, ellenőrzésre, fenyegetésre használják, annál nincsen rosszabb. És az sem semmi, amikor kamuprofilokkal toboroznak, de válasz esetén kétségbeesnek, ha egy beazonosítható személytől érkezik egy „érdekel” üzenet, akkor kétségbe esnek, hogy milyen dolog Fb-on zaklatni a céget álláskereséssel… No de ennek a történetnek is ezer ága és térdig érő szakálla van már…

  67. kukatr
    mondta:

    @kecsics: A közösségi médiában való kurkászás helyett javasolnám a GDPR szövegében való kurkászást.

  68. kecsics
    mondta:

    @Haragtalan: én pont az automatizálásban és az AI-ban hiszek 🙂 ezzel pont hogy ki lehet váltani az idegesítő HR-eseket, hát fentebb nem ez volt pont a véleményed, hogy feleslegesen mindenbe belekontárkodnak? Ne feledjük, az AI a mi eszközünk lesz, nem helyettünk dönt! Az AI algoritmusa bármikor felülírható lesz, pont a mi munkánkat fogja segíteni, ő nem fog átsiklani fáradtan egy cv felett, mint mi, amikor már a 30-adikat olvassuk.

  69. kecsics
    mondta:

    @Haragtalan: „HUMÁN erőforrásokról beszélünk, nem a newtoni fizikáról” – na most akkor ezt nem értem. Onnan indultunk, hogy ne pofára menjen a cv kiválasztás, hanem kelljen bizonyítani, hogy vmt letett az asztalra a jelölt. Aztán meg „kiderül”, hogy nehogy már ne szubjektív alapon legyen a kiválasztás, azaz nyugodtan lehet behívni azt, aki egyszerűen csak szimpi? Ezzel szemben: ha előírom, hogy milyen követelményt támasztok, pl. legyen egy adott ERP rendszerben tapasztalata, akkor igenis „newtoni fizikai” módon azt fogom figyelni a cv-jében, hogy tesz-e említést arról a rendszerről kicsit részletesebben, hogy milyen tapasztalatai vannak. És ha nem tett, de más igen, akkor a másikat fogom behívni. Erre mondod azt, hogy bullshit és fúj, hogy képzelem? Érdekes.

  70. kecsics
    mondta:

    @Haragtalan: sztem hacsak nem akarsz 200 interjút tartani, ami totál időpocsékolás, akkor előzetesen valamilyen kritériumrendszer szerint mégiscsak ki kell szűrni a top x db cv-t. Ezen a kritériumrendszeren lehet vitatkozni, de hogy kell, abban talán egyetérthetünk. Lehet, az „objektív” szót nem definiáltam kellőképpen, arra gondoltam, hogy bizonyos pozíciók esetében igenis, nem lehet akárkit behívni az utcáról, minimum feltételek egyszerűen kellenek. Azokat a feltételeket gondolom objektívnek, amelyek az adott pozíció szempontjából valóban relevánsak. Pl. ha kell angol nyelvtudás a pozíció betöltéséhez, akkor ez igenis egy objektív kritérium lehet, ezzel ne kelljen vitatkozni, miért szükséges.

  71. kecsics
    mondta:

    @erikgross: kíváncsian várom a Te kreatív hozzászólásodat is a témához.

  72. kecsics
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: ebben a fb profil témában nem értünk egyet, de ettől még korrekt vélemény. Ugyanakkor sztem a LinkedIn sokkal alkalmasabb szakmai profil bemutatására, mint a fb, persze most az irodai szakmákra gondoltam, más fajtákban nincsen tapasztalatom, szívesen veszem, akinek van.

  73. kecsics
    mondta:

    @Haragtalan: Ez a 20+ éve elavult HR rendszer, amit írsz, simán igaz lehet. Viszont érdekelne, hogyan kellene szerinted kinéznie.

  74. erikgross (törölt)
    mondta:

    @kecsics:

    te hr-es vagy hogy nagy szorgalommal nyomod a bullshiteket?
    szvsz a legtöbb kommentelő megírná a hozzászólásaid, lehetnél kicsit kreatívabb te is, nem csak az álláskeresők

  75. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @kecsics: „Mindazonáltal praktikus okból célszerű lehet egy egyszerű fb profil létrehozása, …”
    Mi ez az óvatos fogalmazás, hogy praktikus meg célszerű meg lehet?

    Ha valaki csak ezért csinál fb profilt, az nagyjából ugyanúgy elítélendő az én szememben, mintha valaki fb profil hiánya miatt dobja félre a cv-t. Ha van egy egyszerű fb profilod, mondjuk azzal a képpel, ami a cv-dben is szerepel, akkor e profil ugyanúgy nem ad plusz infot, mintha nem is lenne profilod. Az a lényeg, hogy legyen profil, vagy az a lényeg, hogy a profilon legyen valami info vagy az a lényeg, hogy kifejezetten kompromittáló info legyen ott?

    „vki a fb profilján osztja meg a nyilvánossággal, ahogy a múlt heti bulin részegen ugrál, akkor bizony legyen arra felkészülve, hogy ez is egy szűrő!”
    Ez is lehet egy szűrő, lusta hr-esek számára. Ugyanakkor:
    Attól, hogy valaki hétvégén ellazulva bulizik, hétközben még lehet jó szakember és fegyelmezett munkaerő.
    Attól, hogy valakinek nincs fb oldala, még bulizhat vagy épp kábítószerezhet.
    Attól, hogy valakinek van fb oldala, még oszthat meg odafigyeléssel dolgokat és a hétvégi bulizást nem teszi közé.
    Mi köze egy munkáltatónak ahhoz, hogy a munkavállalói mit csinálnak hétvégén illetve szabadidejükben? Mennyire etikus kurkászni a munkavállalók magánéletében?
    Vagy ha ennyire fontos a fb profil, miért nem így hirdetik meg az állást? Az álláskeresők egy része kiröhögné a céget, de biztos van olyan, aki pont erre bukna.

    Ha tényleg munkaerőhiány van és nem csak sugallani igyekeznek ugyanezt, akkor ne a fb profil alapján szelektáljanak! Ja, hogy ehhez a feladathoz fel kellene nőnie a hr-nek? Igen, fel kellene! Különben is, ha 100 állásra jelentkezik 5 munkavállaló, akkor nincs is értelme szelektálni, hanem a szakmai vezetőnek kell meghallgatnia minden egyes jelöltet, fb, in, insta meg egyéb profilt meglététől függetlenül.

  76. kecsics
    mondta:

    @Haragtalan: sok tapasztalattal érdemes olyan munkát keresni, amihez sok tapasztalatra van szükség. Számlarögzítéshez nem kell sok, elég nehéz megmagyarázni, hogy mi motiválja a jelöltet. Ja, hogy csak annyi, hogy pénzt akar keresni? Sztem egyetérthetünk, hogy ez nem érv, ezzel nem lehet kitűnni a tömegből. Valamivel ki kell tűnni ehelyett. Aki utánanéz a cégnek, megkeresi az ott dolgozó ismerőseit, hr-es ismerőseit, és tudja, konkrétan (nem az általános bullshitekre gondolok, hanem konkrétan bemutatott megoldott szituációkra) mit nyer vele a cég, az sokkal előbbről indul.

  77. kecsics
    mondta:

    @Haragtalan: az álláskeresést tanulni kell, tanítják is sok helyen (nem formális keretek között persze). Aki nem akar megtanulni állást keresni, az hogy várhatja el, hogy fel is vegyék? Ha állást akarok szerezni, pont hogy mindent megteszek, megtanulok, hogy sikerüljön, tátott szájjal várni a sült galambot nem éppen arról árulkodik, hogy teljesítmény orientált a jelölt. A legtöbb nagy cégnél a kiválasztási policy: „the best or nothing”. Hogy akar vki a legjobb jelölt lenni, ha még az álláskeresési ismereteknek is híján van? Ez korfüggetlenül fontos sztem.

  78. Haragtalan
    mondta:

    Abban ugye egyetértünk, hogy a humán döntések szubjektivitáson és intuíción alapulnak? Ezért nem automatizálható a HR szakma. És ezért nem lehet válogatás nélkül szélnek ereszteni azokat, akik a cégnél dolgozó emberi erőforrásokért felelnek. Megnézném a jelenlegi kitekert „kiválasztási” rendszereket védő HR szakembereket, mivel érvelnek majd, ha mindent elintéz az AI helyettük maxi objektivitással és racionalitással, és nem jutnak be 50 évesen egy humán szakmába, mert lassúak és bizonytalanok a MailChimphez képest… 🙂 Értem én a rengeteg ellenségeskedéshez vezető félelmet, de mi szükség ezekre pont a humán szakemberek körében? 🙂

  79. Haragtalan
    mondta:

    @kecsics: Mi az, hogy objektív? Pl. objektíven hol a határ a tapasztalt és tapasztalatlan között? Ha az a „HR-szakmai” feladat, hogy 3-5 év tapasztalat szükséges, akkor hol az objektív határ és vajon évente hány kiló tapasztalat az objektivitás mércéje? Vegyük már ki a cicát a mikróból… HUMÁN erőforrásokról beszélünk, nem a newtoni fizikáról – egyáltalán semmi helye az objektivitásnak, és mint közel 30 éve tudjuk, a racionalitásnak sem ahhoz, hogy valaki tud emberekkel bánni, vagy nem. Kitörölni egy köztisztviselő 50 éves anya CV-jét egy informatikai startup pályázatai közül merő objektivitás. Meglátni, hogy 20 évig banki informatikai projekteket vezetett és a lehető legjobban motiválja a fejlesztő srácokat, mert három felnőtt gyerekét is sikeres pályára állította és nem mellesleg ezért nem érdekelte soha a vezetői előmenetele, az nem objektív, nem racionális, „csak” hozzáértés kérdése.

  80. Haragtalan
    mondta:

    @kecsics: Nem a kritériumok objektivitásával van baj, hanem az érvényességükkel. Például a végzettség nem feltétlenül valid kritérium (programozóként voltam sikeres marketinges 10 évig, mindenféle ezirányú végzettség nélkül). Szintén nem kritérium a szakmai előmenetel, ami jobbára nem függ az alkalmasságtól. A bérigény viszont nem csak független a szakmai alkalmasságtól, de mindkét részről erősen szubjektív is. A kor, a véleményeddel ellentétben teljesen objektív, matematikai szűrő, aminek ellenben tényleg semmi köze semmihez, mégis majdnem mindenki első helyen alkalmazza. Ezt onnan tudom, hogy egyetlen ATS sem létezik, amely befogadna CV-t születési adatok nélkül. És miért kérnének be azonosításra alkalmas személyes adatot, ha nem a szűrésre (cél nélkül GDPR-t sért a bekérése és kezelése, és ez szintén korfüggetlen, a fiatalt se szűrjék ki csak azért, mert még fiatal, attól még lehet szakmailag alkalmas). Aminek egyáltalán nem látom értelmét a toborzásban, az a szűrés minden fajtája. Lehet és érdemes rangsorolni szigorúan a szakmai tudás és tapasztalat, alkalmasság szempontjai szerint, de a pályázatok zömét kukába vágni, ezzel kockáztatni a keresés sikerét „objektív kritériumok” alapján, hogy (rendre) mikor és milyen diplomát szerzett, igazgató, kutató vagy csoportvezető (alkalmazott vagy szabadúszó) éppen, 100 vagy 500 ezres sávot tippelt meg bérigénynek (hiszen nem ismeri a cég profittermelő-képességét, sem a belső bérstruktúráját), mikor és milyen nyelvvizsgát szerzett, stb. nem elfogadható. Tudod, inkább a buliarc faktor legyen a szűrő, mert ez, mint minden első benyomás, elsőre eldől és kölcsönösen segíti a döntést. De az, hogy ismeretlenül objektív és nem választott, ám az alkalmasságot nem befolyásoló tényezők alapján szűrjenek, az érthetetlen.

  81. kecsics
    mondta:

    @babona: a HR szakma lényege, hogy minden helyzetben objektív legyen, aki nem az, megsérti a saját szabályzatait és a szakma szabályait is. Egy dolog, hogy ezt hány helyen sértik meg és egy másik, hogy ezt hány helyen hagyják. Megint azt mondom, ha egy cégnél ezt hagyják, oda sztem nem kell akarni menni dolgozni.

  82. kecsics
    mondta:

    @Haragtalan: valóban a HR-nek csak az adminra kellene fókuszálni, ebben sztem teljesen egyetértünk. Ebbe az objektív kritériumok alapján történő szűrés is benne van, pl. végzettség, szakmai előmenetel, bérigény, nyelvtudás stb. A korszűrés meg a „buliarc” faktor nem objektív kritériumok, a HR-es, aki ilyen alapon szűr, ezzel a saját protokolljait sem tartja be, valóban ki kéne tenni a szűrét. Ha ezekre gondolsz, akkor egyetértünk. Óva intenék azonban a HR-esek általánosításától is.

  83. Haragtalan
    mondta:

    @kecsics: alapvetően nem az emberrel van bajom, nem a szakmával. Azért, mert HR-es, még senkivel sem volt bajom. A rendszer hibás, amit alkottak, és amit jobbára bekötött szemmel használnak. A rendszert, amit 20+ éve alakítottak ki, munkanélküliség idején, az X-gen megszerzésére, és amibe most az Y-Z-gen-t igyekeznek belepasszírozni, és az X-eket kizárólag a koruk alapján kizárni. Ugyanis a ’90-es években az X-re volt igaz, hogy kevesebbet kér, ha tapasztalatlanabb. Ma már ez nem így van. Ma már nincs munkanélküliség sem (állítólag). Az a legidegesítőbb a rendszerben, hogy a hirdetések továbbra is kizárólag X-gen számára vonzók (ennyi feltétellel), illetve a munkakörök sokrétűsége is az ő sokoldalú érdeklődésükre, motivációikra, az akkoriban elérhető képzettségi/tapasztalati szintekre lettek kialakítva. És csak nézzük, hogy nem férünk bele a számunkra igencsak vonzó „álomállásokba”, miközben azok, akik bejutnak, észvesztve menekülnek próbaidő alatt (vagy simán alkalmatlanok az alapfeltételek szerint). És itt megint nem életkori, hanem generációs sajátosságokról beszélek, amelyekben simán lehetnek eltérések, ma is lehet 30-as elkötelezett szakértő, akit nem a pénz motivál, és van 50 feletti, aki tényleg sokat kér és nem haladt eléggé a korral. Na itt jön az, hogy le kell tenni az általánosítást és esélyt adni a tényleges szakmai alkalmasságnak. És ha munkaerő-hiány van, akkor azt kell megszerezni, aki jelentkezik, és nem sírni, hogy akit kijelöltünk a fejünkben, az nincs is.

  84. Haragtalan
    mondta:

    @kecsics: „A legtöbb meghirdetett pozícióba max 5 éves tapasztalattal keresnek munkaerőt, ha tehát egy 20 év tapasztalattal rendelkező idősebb jelölt beküldi a cv-jét, egyszerűen nem felel meg a kiírt feltételeknek”.
    Ennek is feltételezés az alapja, mégpedig, hogy a tapasztalatlan munkaerő kevesebbet fog kérni. Ami nem igaz. Bármilyen szakmai vezetőt megkérdeztem eddig (és kérdeztem már százakat), mindenki számára a képzett és tapasztalt munkaerő az ideális, csak a toborzó javaslatára, a keretei szűkössége miatt köt kompromisszumot és mond le a tapasztalatról az alacsonyabb bérigény reményében. Nincs az a hülye, aki direkt hülyét keres – de van, aki elhiszi, hogy csak a hülyékre elég a pénze (ha elégszer hallja).
    ” ledolgozott 30+ évet, hátra van még 3″
    Nem stimmel a matek. Ha ledolgozott 30+ évet, még hátra lehet 10-15. A mai ötvenesek ugyanis nagyobb számban munka mellett szerezték a diplomájukat, nem előtte, és nem 7-8 év alatt.
    „nem ők döntenek a kiválasztásról, hanem a leendő funkcionális vezetők. Tehát ha egy idősebb jelöltet nem hívnak be, azt nem feltétlenül a HR szakma nyakába kell varrni.”
    Nem, nem a kiválasztást nevezem kapuőrnek. Hanem azt, hogy a fenti feltételezés alapján 30 év munkaviszony után már csak 3 évet akar valaki kibekkelni. Hogy 5 év munkaviszony után már sokat fog kérni. Hogy egyáltalán nem fogadunk el múlt századi születést, mert a „kiválasztás” folyamatából csak annyit hallottunk, hogy „ne legyen agysebész”. Biztos vagyok benne, hogy az esetek 99,9999999%-ában az életkori elvárást a toborzó dumálja rá a munkahelyi vezetőre, de ha nem, akkor sem ez a legfontosabb szűrési szempont. De ez az, ami a szakmához nem értő HR-es számára az egyetlen kézzel fogható és gondolkodás nélkül alkalmazható. Pedig a toborzó simán megtehetné, hogy ezt a szűrőt a szakmai szempontok mögé sorolja, és a red flag helyett egy ajánlást ír a CV-re, ha talál benne bármit, ami megmentheti a kukától. De igazad is van, elenyészően kevés CV jut el egy ember (HR-es) kezébe, mert már az adatbázis kihajítja a tapasztalat/életkor korlát miatt.

  85. Haragtalan
    mondta:

    Valahol itt le volt írva, hogy egy HR-esnek nem kell 300 szakmához érteni… Nos, 300 pozícióra pályázó szakemberektől sem lehet elvárni, hogy értsenek az álláskereséshez. Nem lehet elvárni, hogy megtanulják egy ismeretlen HR-es rutinját, hogy mi alapján szűr a megszerzés helyett. Nem lehet elvárni, hogy legyen „normális CV-je” (mi van, ha nem is keres állást, és nem ahhoz ért, hogy kidomborítsa azokat az előnyeit, amelyek majd talán átviszik a szűrőn?), nem lehet elvárni, hogy csináljon egy üres Fb profilt, ha egyébként nincs neki, csak azért, hogy legyen is, meg ne is ártson vele magának. Nem lehet elvárni, hogy ne mérlegeljen, ha több ajánlatot kap és ne adjon „ultimátumot” egy elhúzódó interjú folyamatban, nem lehet elvárni, hogy egyszerre egyetlen pályázatot adjon be és csak akkor lépjen ki az „kiválasztási” folyamatból, amikor a toborzó felveszi vagy kizárja. Nem lehet elvárni, hogy minden pályázata után érdeklődjön és szóljon, ha mégsem megy interjúra, ha ő maga soha nem kap embertől visszajelzést, csak az ATS-ből. És pláne nem kell arra számítani, hogy mindezek után nem lesz előítéletes minden toborzó és HR-es iránt (kortól függetlenül), aki az álláskeresésében akadályozza, diszkriminálja, körbeküldi a CV-jét kiröhögtetni, végtelenségig teszteli és ellenőrzi, magánélete után nyomoz a Fb-on… Mindez nem életkor kérdése, csak jelzem, hogy 50 felett már profibb álláskeresőket lehet találni, mint 30 alatt, simán a pályázatok darabszáma és a toborzókról szerzett benyomások számossága alapján. Ez is tapasztalat, amit nem tanítanak iskolában. És minél többen kötik korhoz a „jelölthöz nem méltó” viselkedést, annál többen kötik korhoz az ilyen megjegyzéseket is. Mert ha valakinek a korát emlegetik, természetes, hogy megnézi, ki mondja. Ez oda-vissza érvényes.
    Jó lenne egy olyan világban ébredni, ahol a munkaerőpiac működése minden szereplő együttműködésére, a munkaviszony létesítésére irányulna, és nem a kölcsönös kibabrálástól való félelemre. Egy olyan világban, ahol az az alapfeltételezés, hogy ha valaki jelentkezik egy állásra, az talán dolgozni akar és teljesítményt elérni, aki pedig felad egy hirdetést, az meg akarja szerezni a hiányzó munkaerőt. Ma itt ebben az országban egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány hirdetést adnak fel megszerzés szándékával és hány „jelölt” megy interjúra gyomorgörcs és stressz nélkül. De még ezek sem mindig találkoznak. Bizalmatlanság van, előítéletek vannak az együttműködés szemlélete helyett. De mondhatnám azt is, hogy általános félelem van a másik féltől, akiről azt feltételezem, hogy keresztbe akar tenni nekem (mert már mások is megtették) – innen pedig Yoda szerint is csak egy lépés a gyűlölet, ami nem csak a munkaerőpiacot hatja át mostanság a világ e kicsiny szegletében.

  86. babona
    mondta:

    @kecsics: ” Vannak cégek, ahol többet nyom a latba, hogy pl azonnal tud kezdeni, rugalmasabb munkaidőbeosztásra hajlandó, lojálisabb, gyorsan betanul, nem kell annyit mentorálni.” – vannak, de nagyon kevés. Persze nem reprezentatív a minta de vannak jelzéseim innen-onnan. Másik: Ha fel kéne venni egy 28 éves fiatalt irodai munkára, meg egy 48 évest, melyikkel beszélgetnél Te, HR-es mondjuk 35 évesen? Kényelmesen éreznéd magad, miközben egy nálad 10+ évvel idősebbről alkotsz véleményt? Mennyire tudsz objektív maradni? Zavarna-e öltözködése, bizonytalansága/magabiztossága, és ezt a zavart hogyan oldanád fel? Észrevennéd-e a kér jelölthöz való alapvetően más hozzáállásod, és tudnád-e valahogy korrigálni? És Te vagy az első szűrő. Csak egy maradhat a kettőből…

  87. kecsics
    mondta:

    @Haragtalan: figyelemre méltó, amit írsz az életciklussal kapcsolatban, értem a logikádat. Az én logikám abban áll, hogy akinek 3 éve van a nyugdíjig, annak ezt a 3 évet kell vhogy kihúznia, aztán jöhet a pihenés. Erre gondoltam, amikor azt írtam, munkaerőpiaci szempontból az életciklusa végén van (azaz, ledolgozott 30+ évet, hátra van még 3). Igazad van abban, hogy egy 45 éves még nincs a munkaerőpiaci életciklusa végén, és abban is egyetértek, hogy a nyugdíjkorhatár emelkedni fog. Sőt még abban is, hogy sokaknak a nyugdíj nem lesz elég a megélhetéshez, ezért ők részmunkaidőben kénytelenek lesznek még dolgozni. A HR fétist viszont javaslom, hogy kerüljük, mert nem ők döntenek a kiválasztásról, hanem a leendő funkcionális vezetők. Tehát ha egy idősebb jelöltet nem hívnak be, azt nem feltétlenül a HR szakma nyakába kell varrni. A legtöbb meghirdetett pozícióba max 5 éves tapasztalattal keresnek munkaerőt, ha tehát egy 20 év tapasztalattal rendelkező idősebb jelölt beküldi a cv-jét, egyszerűen nem felel meg a kiírt feltételeknek, ezzel szemben lesz egy csomó cv, ami meg megfelel. Ez van, nem mindenhova agysebészeket keresnek. Amikor munkaerő hiányról beszélnek, pont hogy a viszonylag kevés tapasztalatot viszont nagy munkaterhelést igénylő pozíciókról beszélnek. Tehát a kereslet nem találkozik a kínálattal vagy csak sokkal lassabban, mint egyesek elvárnák.

  88. kukatr
    mondta:

    @kecsics: Ideje volna a munkáltatóknak alkalmazkodni a munkaerőpiachoz. Amikor nekik állt a szekér, akkor bizony gyorsan ment…
    @Bambano: Az fb profil alapján válogatást nem pont egy EU-s előirat tiltja?

  89. Haragtalan
    mondta:

    @kecsics: ” Arra gondoltam, hogy pl. egy HR-essel nem kell a legmélyebb szakmai kérdésekről elkezdeni egyeztetni, mert az nem az ő szintje, nem az ő kompetenciája. Erre való a szakmai vezető, vele már mindenről lehet egyeztetni, ami csak a munkakörhöz szükséges tudásról szól. „

    Hát ez az, ezért kellene páros lábban kirúgni minden HR-est, aki ahelyett, hogy továbbítaná a pályázatot, alapból kizárja azokat, akik szerinte „red-flag”-esek, nem buliarcok, nem tetszenek neki. Ha nem az ő kompetenciája, mit keres a kapuőr pozícióban? A toborzó toborozzon és ne véleményezzen, hanem megszerezzen. A szakmai vezető szűrjön, a HR pedig adminisztrálja a döntést, és tartsa meg azokat a munkavállalókat, akikre szükség van, szervezze az oktatásukat, számfejtse a fizetésüket és alkosson teljesítményösztönző rendszereket (a tesztes szűrések helyett). Ne fordítva és ne visszafelé. De itt minden, de minden fordítva van és ellentmond a józan észnek, ahogy már írtam is fentebb. Nem mindenhol, de a cégek nagy százalékánál a szakmai vezető szeretne embert, el is döntené, hogy ki kell neki, de a toborzó képtelen „felhajtani” érdeklődőket, mert feltételekkel toboroz. Nem ért a feladathoz, nem érti meg a alapfeltételek fontossági sorrendjét, fél, hogy nem a legjobb embert találja meg, ezért hozzáteszi a saját szűrőit is… A HR meg szűr és jelzi, hogy ki nem jó még akkor sem, ha a szakmai vezető őt szeretné. Kamunak minősítik azt a pozíciót, amit véletlenül egy alkalmas szakemberre szabnak a szakmai vezetők, és ami javítana a betokozódott szervezeten is. Közben az az előítélet, hogy az 50 feletti a vaskalapos akadékoskodó?

  90. Haragtalan
    mondta:

    @kecsics: „munkaerő piaci szempontból az életciklus vége felé van a munkavállaló” – Nem, egyáltalán nincs munkaerőpiaci életciklus vége felé az, aki feltehetőleg élete végéig fog dolgozni, tehát még van vagy 20 éve. De a nyugdíjkorhatár is folyamatosan emelkedik, a mai harmincasok már tuti nem élnek majd olyan sokáig, hogy a munkaerőpiaci életciklus végére érjenek… 🙂 Komolyra fordítva, szerintem nem lehet elkülöníteni a piac demográfiáját a társadalométól. Annak ellenére, hogy a munkaerőpiac előrejelző természetű, meg vagyok döbbenve, hogy az 50 felettiek már bőven célcsoport a fogyasztói piacokon, a kereskedelem igyekszik tágítani a lehetőségeit és olyan vevőket keres, amilyenek vannak. Ha többen vannak 50 felett, mint alatta, akkor nekik kell eladni, ez logikus. Munkavállalóból éppúgy többen (nagyságrendekkel) vannak az 50 feletti diplomások, mint a szűkülő felsőfokú oktatásból kikerülők, akiknek egy része ráadásul be sem lép a munkaerőpiacra, mert vagy elhagyja az országot, és/vagy startup vállalkozó lesz, és eszébe sincs állásba menni. Miért van 5cm koromfekete füstüveg a HR szeme előtt?! Miért nem veszik észre, hogy többszörös munkaerő-többlet van a piacon, csak az életkor nem stimmel, meg a „csapatba illeszkedés”, ami jobbára azt jelenti, hogy a recruiter a baráti körébe befogadná-e a „jelöltet”. Ha nem „szimpi” az öreg, akkor sajna nem megfelelők a „soft-skilljei”… Szóval lehet válogatni és szűkíteni a végletekig, csak akkor nem kell csodálkozni…

  91. kecsics
    mondta:

    @Zabalint: bocs, akikkel én találkoztam, azokkal abban a munkakörnyezetben ez volt a tapasztalatom. Ettől még lehet másnak más tapasztalata. Azt nem vitatom, hogy a fiatalos közeg is lehet fárasztó, sőt fullasztó. Egy szó mint száz, én nem a korrasszizmusban hiszek, hanem az alkalmazkodó képességben.

  92. Bambano
    mondta:

    valószínűleg ha agyalnék egy fél órát, meg tudnám indokolni, hogy az fb profil hiánya miatti elutasítás, amit most szubjektíven gondolom, hogy bűncselekmény, objektíven is az.

    @Zabalint: „mi programozók a tudásunk 1%-át sem szerezzük formális oktatásban.”: elég pocsék iskolába járhattatok ti, programozók.

  93. Zabalint
    mondta:

    @kecsics:
    Leírtad, hogy nem lehet általánosítani, de amit a saját tapasztalataidról írtál, abból egyértelműen kiderül, hogy keményen általánosítasz. Ha azzal kezdem, hogy nem vagyok rasszista, de, az nem negligálja, ha a de után rasszista szöveg következik.

    Szerintem nem életkor függő az sem, amit leírsz egyes cégek kultúrájáról. 10 éve dolgozó 30 évesekkel is kialakulhat megújulásra alkalmatlan légkör.

  94. kecsics
    mondta:

    @Zabalint: lehet, nem olvastad, hogy azt írtam, „nem lehet általánosítani”. E mellett a saját tapasztalataimat írtam le, ami igaz, hiába hiszed azt, hogy nem. De egy dolgot még hozzátennék: ezek a tapasztalatok főleg olyan munkakörnyezetben voltak jellemzőek, ahol az átlagéletkor jóval magasabb volt, tehát alapból adott volt egy közeg. A mostani munkahelyen az átlagos életkor jóval fiatalabb, én is átlag felettinek számítok, de itt is vannak 45+-os kollégák szép számmal. A közegből adódóan azonban náluk nem jelentkeznek a fenti jellemzők. Az itteni idősebb kollégák alkalmazkodó képessége kiváló. Én ebben látom az óriási különbséget. Szerintem kulcskérdés az alkalmazkodó képesség.

  95. kecsics
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: egyértelműen elitélendőnek tartom, ha korra vagy a fb profil létére / nem létére célzol, mint szűrőre. Mindazonáltal praktikus okból célszerű lehet egy egyszerű fb profil létrehozása, egy db normális képen kívül a többi infót csak az ismerősökkel megosztani. Így egy hr-es biztosan nem tud belekötni. Ez hasznosabb mint keseregni. Viszont ha arra gondolsz, hogy vki a fb profilján osztja meg a nyilvánossággal, ahogy a múlt heti bulin részegen ugrál, akkor bizony legyen arra felkészülve, hogy ez is egy szűrő! Mondjuk ezen a szűrön pont a fiatalok szoktak fennakadni.

  96. Zabalint
    mondta:

    @kecsics:
    Annyira bírom, amikor valakik teljesen általános, életkorfüggetlen emberi jó vagy rossz tulajdonságokat társítanak életkorhoz. Nem csak neked szól, hanem azoknak is, akik ugyanilyen soviniszta módon fikázzák a fiatalokat, ahogy te az idősebbeket. Csak szólok, hogy ilyen hozzáállással újra és újra ugyanolyan idősekkel fogsz találkozni, mert a saját előítéleteidet vetíted rájuk. Úgy, mint a rasszisták, csak te nem rassz, hanem életkor alapján általánosítasz.

    Az energiavámpírozás meg végképp hiteltelenné teszi a szövegedet. Hol találom a DSM-IV-ben azt hogy energiavámpír? Mert hogy a Cosmoprolitanben és a Kiskegyedben megtalálom, abban biztos vagyok…

  97. Zabalint
    mondta:

    @HellsAngel:
    A programozás azért más, mint a rakétatudomány, mert mi programozók a tudásunk 1%-át sem szerezzük formális oktatásban. Tehát majdnem minden tudásunk önfejlesztésből és munkahelyi tapasztalatból származik. A „csöves zseni” kategória az én értelmezésemben olyasmi lehet, hogy formális oktatásban nem tanulta, önfejlesztésből származó tudása felér egy profiéval, de munkahelyi tapasztalata nincs. Egy ilyen emberből szvsz lehet jó szakember, ha megadják neki a lehetőséget. Persze lehet olyan oka is, hogy annyira antiszociális, hogy ez az oka a sikertelenségének, így teljesen alkalmatlan lenne másokkal együttdolgozni.

  98. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @kecsics: Amiket leírsz, azok igazak. Mindazonáltal bizonyos témákat kerülsz.
    Például arról nem írsz, hogy mi a véleményed az olyan HR-esről, akik a facebook profil meg nem léte alapján szelektálnak?

  99. kecsics
    mondta:

    @Loránd Ternesz: „Mi a bajod a magyar tulajdonú munkahelyekkel? Miért ne lehetne nyitott egy normális külföldi cég? Ezeknek a szemléleteknek kellene kikopniuk végre, csak sajnos a tendencia romlik – lásd a gyűlölködő, nyíltan káromkodó, mindenki iránt tiszteletlen beszédeket.” Nem emlékszem, hogy írtam volna olyat, hogy bajom lenne a magyar munkahelyekkel, azt írtam, hogy ők nyitottabbak az idősebb munkavállalók felé, ez speciel egy pozitívum. A saját tapasztalatom nem általánosítható, de azért leírom: az idősebb munkavállalók, akikkel dolgom volt, jellemzően fárasztóbbak, energiavámpírabbak, lassabb a felfogásuk, lassabban értenek meg egy szituációt, nagyon alacsony a kompromisszumkészségük, csapnivaló az érveléstechnikájuk. Ez van. Azt cseppet sem állítom, hogy bármi gond lenne a szakmai tudásukkal, viszont a sértődékenységükkel, a pesszimizmusukkal, pökhendiségükkel annál inkább. Mintha a kor előrehaladtával csökkenne az alázat. A fiatalok sem éppen alázatosan indítanak, de amikor megkapják az első munkahelyi sallert, hamarabb megtalálják a helyüket, mint az idősebbek. Ami teljesen általános tendencia, minden korra jellemző, az a türelmetlenség növekedése. Egyre kevésbé türelmesek az emberek kortól függetlenül. Ebből adódóan kortól függetlenül nő a nyíltan gyűlölködő, káromkodó, tiszteletlenül beszélők aránya. Ez a tendencia káros, de teljesen más történet, mint az idősebb kontra fiatalabb munkavállalók munkakeresése.
    Még egy apróság, sokszor megjelenik, hogy a „fiatal HR-esek”. Ezzel együtt minden LinkedIn-es ismerősöm cégénél a HR igazgató 45+-os. Márpedig ők irányítják a „fiatal HR-eseket”. Összességében szerintem semmivel nem rosszabb a helyzet, mint a 80-as évek „személyzetis Editke” osztályok idejében.

  100. kecsics
    mondta:

    @Loránd Ternesz: „Munkahelyek jó része a sok fiatal, korlátolt hr-s fejében bulizó helyként él, meg sok fiatal munkavállaló fejében is, akik végig dumálják a munkaidejüket. Ezt a szemléletet tükrözi a te korlátolt, előítéletes hozzászólásod is. Meg az ilyen jelzőktől tudok falra mászni, hogy „szexi” startup.”
    Szíved joga falramászni ettől, ebből is látszik, hogy Te nem ilyen helyen szeretnél dolgozni. Keress tehát olyat, amiben jól érzed Magad, nem kell beerőltetned Magad másfajta helyekre. Azt a jogot viszont ne vedd el másoktól, hogy ők bulisnak szeressenek egy munkahelyet. Lehet, hogy egy kémia laborban egy bányában vagy egy atomreaktorban nem lehet bulis hangulatban melózni, viszont egy kreatív reklámügynökségnél meg pont ez a bulis légkör kell, hogy kitalálják az új logókat vagy reklámfilm szpotokat az ügyfél brief-je alapján. Van az ún. német modell, ami pl. nem tolerálja azt, hogy a munkaidőben a munkavállalók a magánügyeikről beszéljenek. Ezzel szemben van pl. az olasz modell, amelyikben pedig össze-vissza keveredik mindez. Nincs olyan, hogy nettó rossz vagy nettó jó, hanem csak olyan van, hogy Neked ez jön be vagy az jön be. Az összeredményt mindez nem feltétlenül befolyásolja, mivel mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is. Amit írsz, hogy egy munkahely legyen komoly, biztos elvárás egy bányában vagy egy atomreaktorban, de mindenhol tuti nem. Ha Téged zavar, hogy egy munkahely nem elég komoly és ezért nem lehet eléggé fejlődni, akkor keress olyat, ami pont olyan, biztos, hogy előbb-utóbb fogsz olyat találni.

  101. kecsics
    mondta:

    @Loránd Ternesz: „Az ilyen hr-es páros lábbal kell kirúgni” nem teljesen értem, miért gondolod azt, hogy a HR-esnek legalább annyira kell értenie minden egyes szakmához, mint azoknak akik mind dolgoznak egy cégnél. Ha 300 féle munkakörről van szó, akkor 300 féle szakmához kellene szerinted érteniük? Különben páros lábbal kéne kirúgni őket? Szerintem meg természetesen nem. Ők sosem értettek minden egyes szakmához, amihez ki kellett választaniuk embert, pont ezért van a szakmai vezető. A HR-es annyit tesz hozzá, hogy adminisztrálja a felvételt, a beléptetést, illetve megvalósítja a cégprotokollt, amit esetleg egy globális irodában fejlesztettek ki, de az is lehet, hogy egy magyar irodában. Mi evvel a probléma? Nem értem. A „varázsszavak” részt lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam. Arra gondoltam, hogy pl. egy HR-essel nem kell a legmélyebb szakmai kérdésekről elkezdeni egyeztetni, mert az nem az ő szintje, nem az ő kompetenciája. Erre való a szakmai vezető, vele már mindenről lehet egyeztetni, ami csak a munkakörhöz szükséges tudásról szól. Ha én keresek egy számla könyvelőt, csak én tudok egyértelműen szakmai egyeztetést folytatni a jelölttel, mivel ő is és én is dolgozunk számlákkal. A HR-es nem dolgozik számlákkal, szakmai kérdéseket tehát nem fog feltenni a jelöltnek. A HR-es csak előszűr, pl. alapvető nyelvtudást, bérigényt, iskolai végzettséget, karrier elképzeléseket. Erre mondtam, hogyha a jelölt pár számlakönyveléssel kapcsolatos szakmai információt megoszt a HR-essel, ő azt érteni ugyan nem fogja, de arra fog gondolni, ez a jelölt nem teljesen hülye a szakmájában, tehát továbbengedi a szakmai interjúra. Ott majd úgyis kiderül, mit tud valójában. Remélem, így érthetőbb, mire gondoltam.

  102. Loránd Ternesz
    mondta:

    @kecsics: A HR-esnek fogalma sincs arról, mik az adott szaktudás részletei, pár varázsszó és már mehet is tovább a szakmai interjúra, ahol már lehet is bizonyítani.” Az ilyen hr-es páros lábbal kell kirúgni (azaz a kétharmadát minimum). Megint a varázsszavak… Sajnos az ilyen bullshitek állnak a munkavállaló és a munkahely közé. Ezzel etetik a munkakeresőt, hogy fiatalos, piacvezető, meg szexi egy munkahely. Ez a kb. 5 éve eldurvuló tendenciát kellene megállítani, mert a semmihez sem értő hr-es fiatal buliarcok tönkrevágják a cégeket és rengeteg ember életét.

  103. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @kecsics: „Pont ezt a mentalitást kéne örökre elfelejteni mindenkinek.”
    Ebben egyetértünk.
    A gyakorlati megvalósítás problémája az, hogy mindegyik oldal a másiktól várja: az kezdjen el „felejteni”.

  104. Loránd Ternesz
    mondta:

    @kecsics: Munkahelyek jó része a sok fiatal, korlátolt hr-s fejében bulizó helyként él, meg sok fiatal munkavállaló fejében is, akik végig dumálják a munkaidejüket. Ezt a szemléletet tükrözi a te korlátolt, előítéletes hozzászólásod is. Meg az ilyen jelzőktől tudok falra mászni, hogy „szexi” startup. Milyen jogon diszkriminál pofa alapján, vagy kor alapján egy hr-s??? Meg egy munkahely ne szexi legyen, hanem komoly, szakértelemre építő, megbízható cég, ahol lehet fejlődni. Mert ezt tapasztaltam, meg ezt a „szexi” „bulika” stílust. NA ennek kellene pusztulnia az álláskeresés folyamatából, mert rendkívül káros nem csak a munkakereső, de a cégek számára is. (Ráadásul én voltam egy-két startup állásinterjún is, meg öreg sem vagyok, de átlátom a hülye reklámszövegeket meg a hr-es rendszert). Mi a bajod a magyar tulajdonú munkahelyekkel? Miért ne lehetne nyitott egy normális külföldi cég? Ezeknek a szemléleteknek kellene kikopniuk végre, csak sajnos a tendencia romlik – lásd a gyűlölködő, nyíltan káromkodó, mindenki iránt tiszteletlen beszédeket.

  105. kecsics
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: nem, persze, hogy nem. De a munkanélküliségnél jobb, pláne ha csak pár év van a nyugdíjig. Abban a helyzetben nem lehet válogatni, munkaerő piaci szempontból az életciklus vége felé van a munkavállaló. Ezt a „kamu pozi jó pénzért” dolgot nem kommentálnám. Pont ezt a mentalitást kéne örökre elfelejteni mindenkinek.

  106. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @kecsics: „Azt kell, hogy mondjam, hogy az állami, önkormányzati, állami vállalati … cégek lesznek inkább nyitottak az idősebbekre.”
    Ezekkel az a gond, hogy alapkövetelmény a takonygerinc, a szolgalelkűség, a feltétlen lojalitás, az ügyfelek pökhendi kezelése, az időhúzás, a másra mutogatás. Ha nem ismeretség révén kerülsz be, akkor nem kreálnak a kedvedért egy kamu ámde jól fizető pozíciót, hanem alacsony bérért tolhatod állandó túlórában és csak hitegetnek azzal, hogy a fizetésed 20 %-kal emelkedik – 20 év alatt.
    Biztos, hogy ez a jó választás?

  107. kecsics
    mondta:

    @babona: hadd ne értsek egyet, amit írsz, akár egy önbeteljesítő jóslat. Vannak cégek, ahol többet nyom a latba, hogy pl azonnal tud kezdeni, rugalmasabb munkaidőbeosztásra hajlandó, lojálisabb, gyorsan betanul, nem kell annyit mentorálni. Ismét mondom, ahol g*ciznek a korral, oda nem is kell akarni menni.

  108. babona
    mondta:

    @kecsics: ” Pár varázsszó és már mehet is tovább a szakmai interjúra, ahol már lehet is bizonyítani” Attól függ hány éves… És ezzel körbeérünk. Igen, el van cseszve a rendszer.

  109. HellsAngel
    mondta:

    @munkanélküli informatikus: Ez a munkanelkuli csodamester amator hajlektalan, akit nem ert meg a vilag, ez varosi legenda. Olyan szakmakban, mint matematikus, raketamernok, fizikus, stb., amire szuletni kell es utana egy eleten at tanulni, elkepzelhetetlen, hogy egy amator jatekos akarcsak kozelitse is a profikat. Maximum egy profi matematikus zullhet le portassa, de a forditott irany annyira valoszinu, mint hogy egy meteor eltalal seta kozben. (Itt most el lehetne meselni Yitang Zhang esetet.) Ugyanigy egy utcarol betevedt ember nem fog ilyen 15 ezer oldalas lehetseges hibalistakat irni a kiloves elott allo raketara es utana nem fogja egyenkent leellenorizni az osszes hibat, kiveve, ha erre szuletett es ezzel toltotte az eletet.

    A programozas ezeknel kevesbe kemeny jatek, igy aztan nem teljesen kizart, hogy egy amator jatekos jobb legyen, mint a profik. (En lattam mar ilyet, igaz, hogy annak a csavonak van 2 phd-je es kenyszeresen kodol minden szabadidejeben, de ez nem lehetetlen.) De meg ezzel egyutt is varosi legenda, mert attol, hogy valamit elmeletben meg tudsz csinalni, attol meg a gyakorlatban nem. Mas egyszer eljatszani egy szerepet, es mas minden este eloadni a szinpadon tobb ezer fo elott. Lehet, hogy valamit meg tudsz csinalni, de akkor is meg tudod csinalni, ha harom emberrel kell veszekedni hozza, ketten ki akarnak furni a munkadbol, ido nincsen ra es ha rossz lesz, akkor millios kar keletkezik? Esetleg benne lesz a hiradoban, hogy mekkora luzerek vagytok, mint az elektromos jegyrendszer kapcsan? Profi programozokent nagy otlet kiszervezni a munkat, ha osszeomlik a rendszer es a fal melle allitanak, esetleg a birosagra kell jarnod, akkor nagy moka lesz mas sokezer soros sz*raban kutatni es gondolkodni, hogy vajon mi is tortent.

  110. kecsics
    mondta:

    @Haragtalan: nekem a „hány éves vagy?” kérdésre mindig az a válaszom, hogy „közelebb vagyok a 30-hoz, mint a 20-hoz” 🙂 amúgy ha már az interjún megy a g*cizés a korról, lehet nem érdemes megvárni, hogy a próbaidőn is az menjen…

  111. kecsics
    mondta:

    @munkanélküli informatikus: nem teljesen értem, hogyha ért az informatikához, akkor miért azt írja a cv-be, hogy portás, miért nem az informatikai projektjeit sorolja fel? A HR-esnek fogalma sincs arról, mik az adott szaktudás részletei, pár varázsszó és már mehet is tovább a szakmai interjúra, ahol már lehet is bizonyítani.

  112. kecsics
    mondta:

    @Borcsa73: miért ne tehetnéd meg, hogy a sokszor 2 évet kicsit összevonod 4 évvé, esetleg 6 évvé… ha ezzel ki tudsz védeni egy kis sztereotípiát. Az adott pozira, amire jelentkezel, úgyis a legrelevánsabb részek kellenek. Értem, hogy nyelvvizsga meg tudományos fokozat, de mindig az adott pozícióhoz kell szabni a cv-t, a nem releváns tudás beírása hátrány. Én ha AP-re keresek embert, hiába írja be, hogy neki van AR vagy GL tudása, semmit nem számít, ha az AP hiányzik.

  113. Balfredo Alfredo
    mondta:

    „Utóbbi esetben viszont nincs munkaerőhiány, hanem bérhiány van.”
    Ez egyre jobb! 😀

    A hivatalos álláspont szerint munkaerőhiány van. Szerintem fizetési hajlandóságból nincs elég. Jossarian ledorongolt, hogy valójában szaktudásból van hiány. Legfrissebb állásfoglalás ügyben Haragtalan fenti mondata.
    Tudja valaki, hogy akkor tulajdonképpen mi hiányzik a hazai gazdaságból?

    Az egészben az a röhej, hogy az állást kereső 40+-os munkavállalót nem az érdekli, hogy ki mivel magyarázza a helyzetet, hanem az, hogy miért nem tud normális munkát találni.

  114. Zabalint
    mondta:

    @munkanélküli informatikus:
    Hehe, még mikor gyakornokként dolgoztam, akkoriban poénkodtunk azon a munkatársaimmal, mikor láttuk, hogy gyakorlatilag bárhonnan tudnánk dolgozni, a kommunikáció így is, úgy is online megy, hogy kellene egy nyugis portás állás, és a portásfülkéből is lehetne dolgozni, kvázi ingyen iroda és még fizetnek is érte.

  115. Haragtalan
    mondta:

    @munkanélküli informatikus: Az éremnek két oldala van. Amíg a portás-informatikus beéri fillérekkel, addig nem is fogják a félmilliók közelébe engedni, ez logikus! Az, hogy portás, csak ürügy, hogy ne kelljen többet fizetni neki. Majd ha befejezi az ingyenmunkát és hiányzik a teljesítménye, fel fogják venni ugyanoda félmilláért. Ha viszont nem kap magasabb ajánlatot, akkor valszeg annyit ér a munkája, amennyit kap érte, vagy félmilláért van bőven más is, aki megcsinálja ugyanazt. Utóbbi esetben viszont nincs munkaerőhiány, hanem bérhiány van. Értem én, hogy többszörös dilemmáról beszélünk, de ezért nem érdemes egy helyben toporogni egyik félnek sem.

  116. munkanélküli informatikus
    mondta:

    @Haragtalan: a HR-es állatságok között ez az egyik kedvencem : „Ha nincs Facebook profilja, akkor biztosan hülye a modern technikához”. Profi informatikus ismerőseim kb 80 százalékának nincs Favebook profilja (még álnéven sem), tehát a HR szerint ők mind hülyék a szakmájához 🙂

  117. munkanélküli informatikus
    mondta:

    @Nancsibacsi: „programozót keresünk, de ő meg eddig pékségben dolgozott az utolsó 20 évben”

    Én ismerek portást, aki félmilliós nettó keresetű programozók munkáját végzi titokban és szinte fillérekért. Csak ghostwriter-ként, zsebből fizetve tud dolgozni, mivel egy portásról egy „okos” HR-es biztosan tudja, hogy teljesen hülye a informatikához, hiába is állítja az ellenkezőjét az önéletrajzában.
    És ilyen „portás-informatikusból” tízezerszámra akad az országban. És amíg marad a jelenlegi szűklátókörű, előítéletes HR hozzáállás, addig továbbra is kénytelenek lesznek portásként dolgozni, miközben a munkaadók folyamatosa sírnak, hogy jaj-jaj nincs szakember.

  118. munkanélküli informatikus
    mondta:

    @Irbisz: „fizikai munkára mindenképp igaz ez. meg a legmodernebb és speciális IT-s, zsoftverfejlesztői munkakörökre is.”

    Ne haragudj, de olyan hülye vagy, mint a 20 éves HR-esek meg 30 éves cégvezetőik. Egy 50+ éves informatikus szerinted nem lehet naprakész a szakterületén?

  119. Haragtalan
    mondta:

    @Pic: Ott a pont! A késedelmes bevezetés. Szinte napra pontosan 10 éve fordítva ül a HR-szakma a lovon. A válság előtt és következtében, 2008 körül munkanélküliség volt. Minden munkakörre legalább 100-szoros túljelentkezés volt. Igen, a világ technológiailag fejlettebb felén akkor fejlesztették ki a szűrésre alkalmas technikákat (pl. tesztek, AC-k, stb) és technológiákat (ATS, videointerjú, stb)…

    Aztán ahogy a válságból magához tért a világ, mindjárt kialakult a STEM-szakadék, amely perceken belül minden más szakmára is átterjedt és globális munkaerőhiány van, 100 üres pozícióra jön 5 pályázat. Mit tesz erre a magyar toborzás-kiválasztás (nevezzük akárhogy is az érintett szakmákat)? Hát persze, hogy „személyiségtesztel”, meg „szoftszkillezik”, és szűri és szűri és szűri az amúgy is kevés jelentkezőt. Még az álláshirdetéseket is azért írják annyi feltétellel, hogy a jelentkezők körét szűkítsék (ezt konkrétan egy HR-szakmai fórumon olvastam, kétszer visszakérdeztem, ezért le is lettem dorongolva). Megáll az ész!

    És hiába a diszkrimináció törvényi tiltása, hiába a GDPR, hiába minden, akkor is minden toborzó, kortól függetlenül a ló farába kapaszkodva száguld se99el előre, szembe a józan ésszel, csak azért, mert 20 éve és 10 ezer kilométerre innen ez volt a menő.

  120. Haragtalan
    mondta:

    @Narancsos kommunizmus: Rengeteg olyan dolog van, ami az emberen múlik? Nos, nem teszik fel a kérdést, hogy milyen szintű a tudásom, és nem teszik fel a kérdést, hogy mennyit kérek. Mert eldöntik helyettem. Mert hüvelykujj-szabály, hogy 40 felett mindenki túlképzett és túl sokat kér. Nem engem kérdeznek, sokkal jobban tudják, hogy mit tudok és mennyit kérek, és ehhez igazán nem kell kérdezniük semmi mást, csak hogy „hanyas vagy?” (csak így, tegezve, persze). És nem, nincsenek előítéleteim a fiatalokkal szemben, mert én sajnos nem kérdezhetek vissza, hogy mégis hány éves a recruiter vagy a sourcer… Ne is hülyéskedjünk, GDPR van, nem lehet bemutatkozni egy elutasító levélben… 😉

  121. Haragtalan
    mondta:

    @kecsics: pedig ezt erősíti a nagyontrendi startupos állásportál cikke is a minap: menj salesnek, mert oda nem kell se képzettség, se tapasztalat, karrierváltóknak ideális pálya… 😉 Kutyát nem érdekli, hogy igaz-e, csak hinti az igét, és közben figyelmen kívül hagy minden józan megfontolást. Nem csoda, hogy mindenki összezavarodik ettől a rengeteg hiteltelen, innen-onnan összelapátolt információtömegtől… kinek higgyen az ember?

  122. Borcsa73
    mondta:

    @kecsics: Könyörgöm, 1999-ben végeztem a Közgázon az első 4 munkahelyem: 2 amerikai, 1 holland, 1 német multi …a pályafutásom során több száz applikációt használtam, kb. 20-at elég intenzíven….felsőfokú angol és középfokú olasz nyelvvizsgám van… az elmúlt 8 évben már csak kapcsolatok révén tudtam elhelyezkedni úgy, hogy folyamatosan tréningekre jártam, az egyik továbbképzésem Szöulban volt ….az elmúlt 10 évben 5-ször váltottam azért, mert átszervezték felettem a céget….a legutóbbi állásinterjún megkérdezi az ifjú 28 év körüli titán, hogy mi az oka, hogy ilyen gyakran váltogatom a munkahelyeimet és győzzem meg őket, hogy a jelöltek között én vagyok a legjobb. Diszkréten beleröhögtem a képébe, és azt mondtam, hogy nem ismerem a többi jelöltet, de annyit tudok magamról, hogy…bla-bla-bla…. nézd van most éppen van feladatom, nagyon szeretem azt amit csinálok, meg is fizetnek, de projekt munka, fél év… és tényleg elkeserítő, ami ebben az országban megy humánpolitika címszó alatt….szolgalelkű HR-esekkel és egy csomó szolgalelkű alkalmazottakkal, akiknek minimális az önbecsülése…teljesen megértem a győrieket, hogy sztrájkolnak…végre egy társaság, aki nem adja ingyen a bőrét….. kétszer nyomtak ki úgy cégtől, hogy az előző fél évben az egyik legjobb teljesítményértékelésem volt a szakterületen azzal a kretén szöveggel, hogy „benned látjuk a spirituszt, hogy majd gyorsan el tudsz helyezkedni….BULLSHIT!!! ….Ne érts félre, nem Te vagy a célpont, csak úgy látom, hogy itt jó pár ember tapasztalata összecseng…tehát amikor sírunk, hogy nem hatékony a magyar munkaerő, kicsit megpiszkálnám a cég HR politikáját és a vezetői kompetenciákat …nyilván ahány ember, annyi tapasztalat, én azt tapasztaltam, hogy egyedül az amerikai cégek vezetői mertek igazán képzett munkavállalókkal dolgozni, az összes helyemen a vezetők el kezdtek parázni, mihelyst kiderült, hogy 1-1 emberük képzettebb, mint ők….nem nehéz ebben a országban 40 fölött „negatívnak” lenni….

  123. kecsics
    mondta:

    @kipcsak: ne légy korlátolt, nemcsak ilyen cégek vannak. A miénk sem ilyen. Ha teszem azt, el kell adnod egy cloud service-t egy kkv-nak, azt azért nem kell kulimunkának gondolni. Vannak, akik számára a sales = porszívóügynök, biztosítási ügynök, mlm ügynök, pedig ez a szakma ennél jóval szofisztikáltabb is tud lenni.

  124. kipcsak
    mondta:

    @kecsics: „most vettük fel pl. a sales-es kollégát”

    Kiváló, kiváló… és életbiztosítással vagy Amway-mosóporokkal fog házalni az ócska ügynökségeteknél?

    Ha ha ha

  125. kecsics
    mondta:

    @Pic: a környezetemben sok átszervezés azzal szokott járni, hogy a helyi pozíciót kiszervezik régióba, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a munkavállaló a cégnél akar maradni, akkor vállalnia kell, hogy kimegy pl. a cseh irodába dolgozni. Ezt jellemzően az idősebbek nem szokták vállalni, a fiatalabbak azonban erre könnyebben rávehetőek. Olyan is van, hogy nem kell kiköltözni, hanem csak pl. hetente itt, aztán hetente ott s persze a cég bérli az ottani szállást. A mobilitási hajlandóság értéke nagymértékben megnőtt, ami jellemzően a fiataloknál erősebb. A másik, hogy a multikulturális közegben való eligazodás képessége szintén komoly előny, s ebben is inkább a fiatalok járnak előrébb, ők inkább nyitottabbak számukra idegen kultúrájú emberekkel dolgozni. Egy idősebb munkavállalóba esetleg több energiát kell fektetni, mire beillesztik a kultúrába, amire gyakran nincs idő.

  126. kecsics
    mondta:

    @kipcsak: nézd, erre az a válaszom, hogy hozzánk elég sok cv érkezik külföldről, hogy „most fogok hazatelepülni” és Magyarországon keresek munkát. Most vettünk fel pl. a sales-es kollégát, aki 4 évig volt Csehországban, de közben már hazatért. 30 éves. A vándorlás nemcsak 1 irányban történik.

  127. kecsics
    mondta:

    @Borcsa73: kicsit negatívnak érzem a képet, amit lefestettél. Egyetérthetünk abban, hogy a cég versenyképességét összességében csökkenti, ha csak 0-3 év tapasztalattal rendelkező, Y/Z generációs példányok ülnek mindenhol. De ebben az esetben a logika azt diktálja, hogy más cégek abból meríthetnek előnyt, hogy idősebb és tapasztaltabb dolgozókkal növelik a versenyképességüket. A lényeg pedig nem a szakmai tudás, hagyjuk ezt. 20% hardskill, 80% softskill kell a legtöbb irodai beosztáshoz (bocs, más munkakörökre nem látok rá annyira). S itt a kommunizmusban edződött mentalitással könnyen lukra lehet futni. Butaság azt hinni, hogy másolni kell a fiatalokat, nem kell egész nap social media-n lógni, én sem teszem, mégis 10-15 évvel fiatalabb bagázzsal könnyen együtt tudok dolgozni, csomó közös téma van, pl. sport az generációfüggetlen. Vagy egyszerűen csak megfigyelem, mi az érdeklődésük és képes vagyok azt tolerálni.

  128. kecsics
    mondta:

    @Loránd Ternesz: Igazad lehet, viszont egyet mindenképpen érdemes figyelembe venni: ha kiszűrnek, azzal valószínűleg Te is jobban jársz, mivel ha a próbaidő alatt derül ki, hogy totál nem passzolsz a vállalati kultúrába, akkor mindenkinek sokkal kellemetlenebb az elválás. Hidd el, az ilyen helyről ne sajnáld, ha lemaradsz! Azt kell, hogy mondjam, hogy az állami, önkormányzati, állami vállalati, továbbá a magyar tulajdonú, esetleg hagyományos iparágú (pl. mezőgazdaság, élelmiszeripar) külföldi cégek lesznek inkább nyitottak az idősebbekre. 50+-szal nem igazán kell megbotránkozni, hogy a Váci úti SSC vagy a szexi startup nem akar behívni interjúra…

  129. Narancsos kommunizmus
    mondta:

    A kérdés, hogy valóban a korodnak megfelelő szinten vagy tudásban? Esetleg nem tudod eladni magad? Túl magas a bérigény? Remgeteg olyan dolog van, ami az emberen múlik.

  130. balage28
    mondta:

    @BOAR: ne legyenek… ’84 óta van powerpoint, es ’93 ota az MS Office resze… ( de nehogy utananezz, csak kommentelj… 😉 )

    en.wikipedia.org/wiki/Microsoft_PowerPoint

  131. Utcai Vegyes
    mondta:

    @Utcai Vegyes: Bocs, látom már néhányan megosztottátok ezt az infót.

  132. Utcai Vegyes
    mondta:

    @BOAR: Volt már powerpiont 1999-ben.

  133. zoldbela
    mondta:

    Ne viccelj! 64 éves vagyok (rövidesen nyugdíjba megyek), 35 éve használok számítógépet. Lehet, hogy Te még nem vagy 33 éves sem, ha ez igaz, akkor régebben kezdtem, mint amikor születtél. Tehát 2019-ben nem egyértelmű a munkavállaló kora és az informatikai kompetenciák közötti összefüggés!
    A szakmai tudás és tapasztalat leértékelése súlyos hiba lenne.
    Ha mindazt amire ma szakmailag képes vagyok, harminc évesen is tudtam volna, akkor …! (AJJAJ) 🙂

  134. Borcsa73
    mondta:

    @Pic: Éppen most olvasom a Ji Kinget. Fantasztikus! 40+-osoknak kötelező olvasmány. Elképesztő mélységek vannak a mi érzelmileg elsivárosodott nyugati kultúránkhoz képest. Több ezer éves tömény keleti filozófia! Olyan érzésem van tőle, mintha az agyam körüli hermetikusan záródó burok – ami sem a fényt, sem az oxigént nem engedte át – szétrepedne. Most értettem meg, hogy miben rejlik ennek a több ezer éves kultúrának az ereje. Gimis koromban (1988. körül) a 70 éves töri tanárom mondta, amikor az ókori Kínát tanultuk: ” Gyerekek, egy több ezer éves kultúra mindig újra és újra erőre kap. Látni fogjátok, ahogy Kína megerősödik és újra világhatalmi szerepe lesz.” Ma is beleborzongok, milyen átéléssel mondta a tanárunk.

  135. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @45feletti: „(igaz zömében közigazgatás, állami cégek)”
    A közigazgatásban dolgozók a pökhendi viselkedésükkel, túlbuzgóságukkal, jogszabályok be nem tartásával, se99nyalással, magyar családok és vállalkozások tönkretételével már épp eleget vétettek a kisemberek ahhoz, hogy megérdemelten ne kapjanak munkát. Őrüljenek, hogy nem kiáltja ki őket kollektív bűnösnek a társadalom többsége. (Az az indok, hogy felsőbb utasításra cselekedtek, nem elfogadható.)
    Amúgy a témában jobangel már külön cikket írt: jobangel.blog.hu/2018/11/12/kozszferabol_a_versenyszferaba.

  136. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @45feletti: „(igaz zömében közigazgatás, állami cégek)”
    A közigazgatásban dolgozók a pökhendi viselkedésükkel, túlbuzgóságukkal, jogszabályok be nem tartásával, se99nyalással, magyar családok és vállalkozások tönkretételével már épp eleget vétettek a kisemberek ahhoz, hogy megérdemelten ne kapjanak munkát. Őrüljenek, hogy nem kiáltja ki őket kollektív bűnösnek a társadalom többsége. (Az az indok, hogy felsőbb utasításra cselekedtek, nem elfogadható.)
    Amúgy a témában jobangel már külön cikket írt: jobangel.blog.hu/2018/11/12/kozszferabol_a_versenyszferaba.

  137. Loránd Ternesz
    mondta:

    @kecsics: Rengeteg állás esetében az úgynevezett nulladik körben már elvágják a lehetőséged. Ez sem volt kezdetben így, de kb. három éve az utolsó álláskeresésemnél már számtalanszor tapasztaltam, hogy itt szűrnek. Sőt ha egy-két állásnál nem sikerült pályáznom, akkor a többit már nem is ajánlják fel. Ez sajnos a jelenlegi állapotában túlnyomó részt egy kártékony szakma. Megint hozzábiggyesztem, hogy tisztelet a sajnos elenyésző kisebbségnek, amely tényleg jól, lelkesen és hozzáértően végzi a munkáját, de 10-ből ha 1-2 ilyen.

  138. Loránd Ternesz
    mondta:

    Az egész idióta hr-es „szakmát” be kellene szüntetni. Két évente cseréltem munkahelyet 2011 és 2016 között. Ez alatt az idő alatt egyre jobban éreztem, amint beékelődnek a munkáltató és munkavállaló közé, mint valami vírus a programba. Fiatal kisasszonyok, akiknek semmi fogalmuk még az életről, egy csomó előítélettel, magas lóról egyből beskatulyáznak mindenkit. A munkáltató meg erőforrás és kényelmi szempontokból kiengedi a munkaerő keresési folyamatot a kezéből, azután meg csodálkozik, hogy nem talál jó szakembert, mert azt már a fiatal, semmihez sem értő (már ami a keresett szakmát illeti) buliarcok elhajtották, hogy túl öreg, mit akar egy fiatalos csapatban; mert tudni kell, hogy náluk minden munkahely fiatalos és piacvezető, ha pedig mondom nekik, hogy ez mind nem érdekel, akkor meg néznek bambán. Tisztelet a kevés kivételnek.

  139. jobangel
    mondta:

    @babona: Írom már 🙂

  140. nagybátyád
    mondta:

    Hatvankettő vagyok, 55 évesen egy betegségem következtében pattintottak ki a rabszolgasorból. Pár éven át kerestem munkát, elvégre harmincvalahány év gályarabság kiöli az ember kreativitását. Látszólag….. Általában nem is álltak szóba velem, de ha akadt is valami, én léptem vissza. Nehogy nekem valami csipás kis húgyagyú harmincas – negyvenes osztogassa az észt 😀 😀 Azóta is elvagyok, még ha néha a tilosban is kell emiatt járnom. Ezt kívánom minden kortársamnak. Mármint nem a tilosban járkálást, hanem az önálló boldogulást. Rettentő rossz lenne, ha valami huszonéves (!) kis faszkalap minősítené a munkámat 😀 Itt béget az a birka, call center szintig jutott vénségére. Végül is ez lehet a legrosszabb megoldás, mert nem csak rabszolga, de értelmetlen is a munkája. De ha neki még ez is jó…

  141. @Borcsa73: Tegnap tárgyaltam egy kínai üzletemberrel. Azt mondta, hogy ők úgy érzik, hogy az ő kínai rendszerüket mi európaiak, amerikaiak, sokszor lenézzük, pedig vannak nagyon jó ALAP dolgok az ő rendszerükben, amiről mi nagyon elfelejtkezünk.

    Például ők mindig hosszú távon gondolkodnak, ezért náluk úgy néz ki egy munkakör, hogy mindig 3 tipus van együtt, egyidőben, egyszerre jelen: Az Öreg, a középkorú és a fiatal. Mindegyiknek megvan a szerepe és jelentősége és ez így működik. Folytonosság van egy cégnél amire lehet építeni.

  142. Ezt sosem értettem a HR-ben, hogy miért 5-10 év késéssel veszik át a trendeket, akkor is gondolkodás nélkül.

    A 90-es évek végén magyar multinál megőrültünk, mert minimum évente átszervezték a céget, mert azt olvasták valahol, hogy a „változás jó” és a „stressz jót tesz a teljesítménynek” Nem, nem volt jó és nem nem tett jót. De ezt ááámerikában akkor már rég leírták, hogy ez egy tévút volt. Nálunk akkor vezették be.

    Manapság azt hallom, hogy azt mondják az amerikaiak, hogy mindenáron megtartani a régit, mert az már ki van képezve, beletanult a pozícióba, ismeri a céget a folyamatokat és az embereket. Aztán ha bele van fásulva, akkor inkább rotáljuk cégen belül máshova, mert az EMBER az érték. MERT inkább egy régi mint kettő új.
    Ehhez képest itthon azt látom, hogy „hát ha elmegy akkor elmegy” majd jön másik.”
    Nem egy hatékony módszertan.

  143. Borcsa73
    mondta:

    @kecsics: Nem egy olyan sztoriról tudok, hogy az osztályvezető kiválasztotta a számára legjobb jelöltet, aztán a HR megtorpedózta azzal a címszóval, hogy pályakezdőt kell felvenni, mert olcsóbb. Az államigazgatásban még gázabb a helyzet, mert ott helyből bűn, ha értelmes vagy és önálló véleményt tudsz formálni a világról. Bőven elég ha bizalmi ember odaadja egy döntéshozónak a CV-t. Nemzetközi pozíciókra be lehet kerülni nyelvtudás nélkül. (!!!) Nekem semmi gondom nincs azzal, hogy a különböző generációk más más erősségekkel rendelkeznek, elismerem, hogy a digitális bennszülöttek digitális képességekben jobbak. Kész ennyi. Csak hagyjuk ezt a bullshit szöveget, hogy az idősebbek lassabbak stb. stb. Anno 25 évesként is be mertem vallani, hogy a családanyák és nagymama korú kollégáim messze a legösszeszedettebb társaság volt az összes többi között …teljesen ki vagyok akadva, amikor a „25-ös” telefonos banki ügyfélszolgálatos mindenfélét beblöfföl az ügyfélnek, csak azért, hogy lerázza ás kipipálja a feladatot…20 évvel ezelőtt az ilyeneket még páros lábbal rúgták volna ki a munkahelyről. Tehát önmagában nem azzal van a problémám, hogy vannak pozíciók ahol igenis a fiatalok a jobbak, hanem amikor a HR-esek is elhiszik, hogy átlag 25-ösökkel hatékonyabban lehet szervezeteket működtetni. Ez a filozófia egyértelműen arról szól, hogy a multik gátlástalanul profithajhászok és számos szolgáltatás színvonalát – ahol igazán számítanának az emberi kapcsolatok és a bölcsesség – egyszerűen leviszik. És mivel ezek megatrendek, ezért sajnos egy kis magyar piac fogyasztója nem tud olyan szinten reagálni, hogy azt a multi a „saját bőrén” megérezze. Nagyon sekélyesedik a világ és ezért a 20-as 30-as éveiben járó tech guruk nagymértékben felelősek. El kell olvasni Jean M. Twenge pszichológus professzor cikkeit arról, hogy milyen káros hatással van a digitalizáció a gyerekek érzelmi fejlődésére. ..és hamarosan ebből az érzelemsivár nemzedékből fognak kikerülni a HR-esek.

  144. Zabalint
    mondta:

    @Pic:
    Hát de ők sem lépték meg, és ebbe nem minden cég döglik bele. Volt olyan munkahelyem, ahol 2,5 évig voltam, ezalatt a tapasztalatom is növekedett, a piaci bérek is mentek felfelé, d cmég csak rendszere sem volt az emelésnek, nem is kerülhetett szóba. 1,5 év volt az átlagos fluktuáció, és azóta is mindig találnak embert, pedig nem éppen betanított munka, és megjegyzem a fluktuáció kb. felére csökkentette a hatékonyságot az én munkakörömben, mivel az ottani rendszereket meg kellett tanulni.

  145. kipcsak
    mondta:

    @kecsics: biztos van ilyen is, csak azt valamiért nem reklámozzák, ostoba. Különben nem menekülnének a fiatalok, köztük képzettek és nyelveket beszélők, százezerszámra külföldre, ebből a multi-paradicsomból, ostoba.

  146. kecsics
    mondta:

    @Borcsa73: teljesen másképp látom. Egyben egyetértünk, sok a fiatal HR-es. Viszont ők csak CV-ket gyűjtenek, időpontokat egyeztetnek, kérdőíveket töltetnek ki, belépő oktatást szerveznek stb. Viszont nem ők hozzák a döntést a kiválasztott személyekről, hanem az adott osztály vezetői, a leendő supervisorok. A HR csak őket segíti. Egyáltalán nem tűnik züllöttnek a szakma, sokkal több a protokoll és az adminisztráció, mint régen, amikor a személyzetis Micike volt az alfa és az omega. Ma más szelek fújnak, meg kell ismerni a kiválasztási szisztémát, nem pedig sziszegni. A negatív hullámok taszítják a munkáltatót, annyi pszichológiát pont tanultak a mai kis HR-esek, hogy a negatív hullámokat rögtön felismerjék.

  147. kecsics
    mondta:

    @kipcsak: ez a vélemény kicsit sarkosra sikerült szerintem. A cég ahol dolgozom, eléggé multi, az átlag életkor valóban fiatalos, hozzáteszem, a fiataloknál sokkal nagyobb a fluktuáció, mint az idősebbeknél. Viszont aki 35+, 40+ vagy 45+, az a legkvalifikáltabb és 1-1.5 M alap havi bruttót hazavisz + cafi + bónuszok. A fiatalok felnéznek rájuk. Te lehet, hogy sajnálod és hülyének nézed őket, de lehet, hogy ők sajnálhatnának Téged. S az, hogy hülyéket keressünk, nem igazán érdekünk, mivel a hülye nem fog nekünk eredményt hozni.

  148. kecsics
    mondta:

    Nekem egy kicsit furcsa, hogy az idősebbek elég lenézően írnak a fiatalokról, ugyanakkor meg azt várják, hogy őket is megbecsüljék… Valószínűleg a kölcsönös tisztelet többet érne, s mivel az idősebbek a bölcsebbek és a türelmesebbek, talán érdemes lenne nekik a jó példával elől járni. Mi interjúztatunk sok 40+-os embert, tényleg sokkal gyatrább a nyelvtudásuk, mint a fiatalabbaknak és sokkal jobban feszengenek egy videó interjútól, mint a fiatalok. S ami nálunk végletesen zsákutca, ha a munkavállaló arcoskodik, mégpedig már a próbaidő alatt. Sajnos ilyesmire is inkább az idősebb korosztály hajlamosabb, ők gyorsabban megsértődnek a dolgokon. És igen, vannak nálunk a cégnél 50+-osok is, akik már több mint 10 éve itt vannak, a legjobb mérnökök a szakmában, viszont nincsenek elszállva maguktól, csak mert mindenkinél régebb óta vannak a pályán.

  149. kipcsak
    mondta:

    Aki negyvenes korára multinál dolgozik, vagy oda jelentkezik, azt csak sajnálni tudom. Az a hülyéknek való, oda csak hülyéket keresnek, éhbérért. Van sokminden más, körül kell nézni.

  150. Borcsa73
    mondta:

    @Pic: „A múltkor megemlítette itt vagy egy másik HR-es fórumban valaki, hogy náluk a HR-en az első szűrő a Facebook és akit ott nem találnak és nem tudnak utánanézni annak helyből dobják félre a CV-jét, mondván öreg, elavult, maradi gondolkodású, stb stb ”

    A tesóm HR-es és nagyon szidja a szakmát, szerinte nagyon sok ostoba van közöttük és semmi valódi teljesítményelvárás nincs feléjük. Ez van. Majd lesznek még ők is családanyák, családapák, vagy vén troggy rockerek.

  151. Borcsa73
    mondta:

    Nem lesz népszerű a véleményem ezen a blogon, de úgy látom, Magyarországon teljesen le van gagyizódva a HR szakma. Nekem is a a tapasztalatom, hogy 40 felett szinte megáll az élet. 25 éves HR-esekkel van tele a szakma: semmi emberismeret, tapasztalat, gyakorlatilag a saját korosztályuk köréből válogatnak. Anno az amerikai és német cégeknél személyiségeket és képességeket kerestünk, aztán a multi betanította a munkavállalót. Az államigazgatásba kb. 2010 óta ismerős nélkül lehetetlen bejutni és ezt az „úri-murit” teljesen kezdik a cégek is átvenni. A fő üzenet a munkavállaló felé: ha a brancsunkba tartozol jöhetsz, ha nem, így jártál…ja és legyél kizsákmányolható, véleményed ne legyen vagy ha van is, az kiszámítható legyen a szervezet számára. Magyarul, ha szolgalélek vagy, az a legjobb, te vagy az ideális. A 2000 évek elején bárhova be lehetett kerülni, ha a fejvadász cég látott az emberben spirituszt. Nagyon jó kiválasztási módszertannal dolgoztak a multik, ami mára teljesen eltűnt. Számomra megdöbbentő, hogy a HR szakma milyen mélységekbe süllyedt 2019-re. Bocs, de ennél szebben nem tudtam.

  152. Balfredo Alfredo
    mondta:

    „gondolom végül csak meg kellett lépni dolgokat és így már nem volt annyira szép a profit… „
    A kápók és HR-es kiszolgálóik addig is megkapták a milliós fizetésüket meg a szolgálati autójukat? Megkapták. A vállalat eladása után kaptak tízmilliós nagyságrendű végkielégítést? Kaptak. Van még kérdés?

  153. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @Jossarian: A betanított munkástól kezdve a szakmunkáson, pincéren, orvoson és mérnökön keresztül az informatikusig minden területen munkaerőhiány van.
    Szerinted akkor egyetlen szakterületen sincs egyetlen szaktudós sem az egész országban? Ennyire lebecsülöd a hazai munkavállalók színvonalát?

  154. geegee
    mondta:

    @Haragtalan: „feltételezés se66et csinál mindkét félből (assume = ASS / U /ME).”
    Bróhaha, ez jó, kösz.De elgépelted, szerintem se99et a megfelelő szó… 😀

  155. @Zabalint: Szvsz sok 20-as, 30-as sem váltana néhany évente, ha nem az lenne a bérpolitika a legtöb cégnél, hogy meg sem próbáljak követni az illető piaci értéknövekedését, ami épp fiatalon sokkal gyorsabb, mint 40 után. Persze, hogy lelép, ha pár év múlva már dupla annyit kap máshol.

    Manapság még ez sem igaz. Pár éve beszélgettem GE HR-essel és már akkor nagyon szenvedtek munkaerő problémákkal. Azt mondta, hogy nagyon értékesek számukra a régi kollégák akiknek 10-15 éves tapasztalatuk van, de a Nagykanizsai gyárban olyan szintű emberhiány van, hogy csak nagyon durva pénzekért tudnak felvenni embert. Emiatt iszonyatos nagy kussolás van, mert ha az „öregek” megtudnák, hogy mennyiért jöttek az újak, akkor abból iszonyatos balhé lenne viszont az sem működik, hogy akkor holnaptól minden régi dolgozó bére x2.

    Mondtam neki, hogy ugye tudja, hogy ezt nem lehet büntetlenül csinálni, mert az ilyen bilikben a szar mindig mozog és egyszer visszacsap és akkor még rosszabb. Mondta, hogy tudja, de a főnökség fentről kiadta a bölcs utasítást, hogy kussolás van, mert kiszámolták, hogy profit szempontjából az a legjobb.

    Erre nemrég hallom, hogy a GE eladta az egész villanykörte üzletágat…. gondolom végül csak meg kellett lépni dolgokat és így már nem volt annyira szép a profit…

  156. Yozo boy
    mondta:

    @45feletti: 1995-96 között tucatszám gyártottam Powerpoint-os prezentációkat egyetemi előadásokra, orvosi kongresszusokra.

  157. babona
    mondta:

    @jobangel: Bocs de nagyon elment a téma. Jöhetne egy következő cikk? Kééérreeemmmm…

  158. kiskutyauto
    mondta:

    A világrend recseg-ropog… a feudalizmusba csúszott vissza a fejlett világ… és az őskorba a szegény országok világa… Az új világrend küszöbén vagyunk, melyet az antielitista világforradalom fog elérni globálisan és onnan kezdve aranykor jön, igazságos bérek, mindenki annyit és azt, úgy és akkor dolgozhat ami neki jól esik, amihez tényleg ért, amiben sikerei vannak és megvalósíthatja magát. Kényszerítés hatalmaskodás, kiszolgáltatottság létbizonytalanság és nélkülözés megszűnik, mely ma még a jussa a fejlettebb országban is a legtöbb alkalmazottnak… Ez egy békés forradalom lesz vér nélkül, belátásból fog az emberiség új korszakot nyitni. Hiszen milyen hely az a bolygó ahol naponta 100 000 azaz egyszázezer ember hal meg csak a nyomor miatt, aztán még száz és százezrek naponta egyéb nem szükségszerű okokból, pl bűnözés, háborúk stb; miközben egy szűk elit korlátlanul és határtalanul dőzsöl, fényűz, pazarol és hatalmaskodik… Elege van az emberiségnek, minden országban, mindenféle kultúrában ugyanúgy, hiszen MINDENÜTT ELITIZMUS VAN KIVÉTEL NÉLKÜL (mégpedig embertelen, aljas, extrém fokozódó és fenntarthatatlan) Ha lesz is vér, csak ha néhány bűnöző gazdag ellen akar állni, őket el fogja söpörni nyilván a népharag, a lázadó nagytöbbség…Ezt választhatják a társadalmak parazitái vagy az önkéntes megadását illetve átadását a jogtalanul bitorolt extrém vagyonoknak. Ébredezik az emberiség, hamarosan teljesen felébred és összefog és vagy békésen eljön egy boldog igazságos emberséges méltányos világ, vagy kihalunk egy világháborúban… lehet választani….

  159. laci_52
    mondta:

    Ameddig az önéletrajzból nem lehet kihagyni a születési dátumot, ez a helyzet nem fog változni. Ugyanis az X évszám előtt születettek önéletrajzát a HR-es már nem is olvassa tovább, dobja a szemetesbe…

    Tapasztalatból beszélek: már nem egészen fiatal koromban vesztettem el a munkámat, képzettségem, nyelvtudásom van, száznál több helyre küldtem el az önéletrajzomat és az eredmény: két év alatt két interjú, per4sze egyik után sem vettek fel.

    Ekkor feladtam és alkalmi munkákból(melyek persze már a kirúgásom után rögtön voltak) húztam ki a nyugdíjig hátralevő néhány évet.

  160. kukatr
    mondta:

    @Zabalint: Vagy ha a munkaszervezés nem azt jelentené, hogy másfél-két ember helyett kell dolgozni és tüzet oltani. Jópár embert ismerek, akik ettől égnek/égtek ki a harmincas éveik elejére…

  161. Zabalint
    mondta:

    @Nancsibacsi:
    Szvsz sok 20-as, 30-as sem váltana néhany évente, ha nem az lenne a bérpolitika a legtöb cégnél, hogy meg sem próbáljak követni az illető piaci értéknövekedését, ami épp fiatalon sokkal gyorsabb, mint 40 után. Persze, hogy lelép, ha pár év múlva már dupla annyit kap máshol.

  162. babona
    mondta:

    @Pic: „. Nála hiába ugrott meg a bevétel 20%-al, ha költségoldalon az adminisztrációs elkefélések miatt komoly extra költségek merültek fel. ” Tipikus üzleti hiba. Mindig mondom, forgalmat nagyon könnyű csinálni. Profitot már nehezebb. Ezt sokan nem értik meg. pedig ha a munkáltatók a munkaerő-kiválasztásnál is az észérveket vennék figyelembe a sablonok helyett, (igaz gondolkodni rohadt nehéz ugye, pláne ha ezerfelé figyelünk közben…) talán sikeresebbek lennének. Ritkán kommentelek folyó ügyeket, de egy tipikus példa: Itt a hatodik nap, aztán már bebuktak 6 napi konszerntermelést, 500+ munkavállalót /majd folyamatosan a törlesztgetések miatt/, még 1000+ selejtet az ukrán jóskákkal (akit a helyükre vesznek fel, de a javát elcsábítja a konkurencia meg nyáron a burgenlandi gazdák: ukrán-orosz vendégmunkásnak mindegy 1-200 km eltérés a munkahelyben), csak hogy a főnökök bónusza meglegyen.

  163. SzínesRemények
    mondta:

    @BOAR: power point már volt ’99-ben is és nem sokban különbözött a mostanitól. Egyébként tényleg rejtély számomra, hogy miért ne tanulhatná meg valaki ugyanezt 40 felett? Kb. 1 munkanap alatt mg lehet tanulni.

  164. SzínesRemények
    mondta:

    @ljubityel: Például MLM, vagy mire gondoltál kedves bölcs ifjú?

  165. @fofilozofus: -volt olyan ürge, aki idősebb volt, jó volt a tapasztalata, jó iskolát végzett, felvettük, és olyan rohadt lassú volt, hogy a végén megszabadultunk tőle

    Nem jó helyen alkalmaztátok.

    Volt anno egy kolléganő aki ilyen volt. Nem volt gyors, de nagyon alapos. Nem volt túlságosan önálló, de ha megmondtad neki mit és merre, akkor addig ment amíg el nem intézte a dolgot.
    T-Com ügyfélmenedzsernek vettük fel, gyakorlatilag ő tartotta a kapcsolatot a „Mammuttal”.
    Iszonyatos adminisztráció és sok elbaszás volt a rendszerben. Ő szépen addig szöttyögött, míg minden a helyére került és azt utána rendben is tartotta. Soha semmi gond nem volt. Mindent kézben tartott.

    Mikor 5 évvel később elment, utána jött egy pörgős ifjú titán, akinél fél év alatt szétesett a rendszer. Nála hiába ugrott meg a bevétel 20%-al, ha költségoldalon az adminisztrációs elkefélések miatt komoly extra költségek merültek fel. Néhány főnök akkor szembesült a problémával, hogy azt az üzleti területet lehet, hogy nem profitcentrumként, hanem költségcentrumként kellene kezelni. 🙂

  166. fofilozofus
    mondta:

    Sok minden elhangzott itt, sorjában:

    -tényleg nem szoktak felvenni „túlképzett” munkaerőt. Őszintén szólva, ez eléggé logikus dolog. Ugyanis ő magasabb szintű dologhoz is ért, tehát csak kényszerből vállalja el a munkát. Talán jóval kedvetlenebbül dolgozik majd, és az ELSŐ adandó alkalommal, mikor lehetősége lesz rá, lelép.

    -van egy munkatársam, akit sehova se vettek fel, mert „öreg”, akkoriban olyan 48 éves lehetett. Mi felvettük, ő a legjobb dolgozónk. Úgy dolgozik, mint egy igazán szorgalmas ember, okos, minden problémát megold. A sok hülye mindig a konkrét tudást nézi, hogy ahhoz ért-e (pl. Java), és ha nem, akkor nem veszi fel. Pedig az okos, tapasztalt ember hiába van csak valami őskori nyelvben ismerete, rohadt gyorsan megtanulja, a hülye meg hiába csinálta már azt régóta, vélhetően nem olyan jó színvonalon tette azt, és fejlődni sem fog.

    -ismertem a Telekomnál egy embert, aki olyan 72-55 éves lehetett akkoriban és vezérigazgatói engedéllyel dolgozott. Nem volt villám, de ő már nem kapkodott, rengeteg olyan fontos dolgot megcsinált, amit mások már nem csináltak volna meg, mert túl aprólékos. Nem véletlenül kapott külön engedélyt.

    -sok fiatal jött a cégünkhöz és vagy tök hülyék voltak, vagy hamar lepattantak. Az idősebb ebben is jobb.

    -ami mindenképpen fontos, hogy milyen iskolát végzett az illető. A gyengébb iskolák attól gyengébbek, hogy oda gyengébbek jelentkeznek. Ennyi. De egy Gábor Dénes azért nem jó ajánlólevél. Évente több ezer embert vesznek fel informatikusnak, de csak a töredékük végez. Aki azonban átmegy a matek-fizika-stb. szűrőn, olyan nagyon hülye már nem lehet. Az biztos, hogy az IQ számít, lehet, hogy csak ezt kellene tesztelni.

    -volt olyan ürge, aki idősebb volt, jó volt a tapasztalata, jó iskolát végzett, felvettük, és olyan rohadt lassú volt, hogy a végén megszabadultunk tőle

    -ismerősömék felvettek három frissen végző embert a cégükhöz, abból egy hamar lekopott, mert hülye volt, egy elment több pénzért, egy maradt, de az meg rohadt okos

    -a fiatal kollégáknak akkora óriási nagy egojuk van, mint egy ház. Mondhatod nekik, ők biztosak benne, hiszen egyrészt olvasták már valahol meg ők is úgy gondolják, tehát úgy is van. Persze egy pár hónap után, mikor leülsz melléjük, és az ötödik baromságukat is mosolyogva kiigazítod, akkor kezdik el érezni, hogy mi az, hogy szakmai tapasztalat. 🙂

    Összefoglalva: nem nagyon lehet általánosítani, van egy-két támpont, de az embert kell megismerni. Ezért rohadt nehéz dolog ez. Ha van rálehetőség, ki kell próbálni.

  167. kakuc
    mondta:

    @bron32: Kedves bron32! Hát elég érdekes dolgokat írsz, de lehet, hogy csak szerencsétlen módon fejezed ki magad, és mi mindannyian félreértünk. Elmúltam 51 éves, már a gimiben ment a jó öreg Commodore „go to” szinten, aztán fősulin már kicsit jobban is megnéztük, mi is a számítógép, a munkahelyemen pedig már alapból azt használtuk, 1989-90-et írunk ekkor. Azóta ahány helyen megfordultam, annyi programot tanultam meg, mert ugyan a word, excel, és ppt is valami, de ugye a világ nem állt ott meg. Tehát bizony egy 51 éves őskövület már roppant mód megszokta, hogy pillanatok alatt tanuljon meg mindenféle ügyviteli, ügyfélkezelési, stb. cuccot kezelni, sokszor „csak úgy” magától, adott esetben tesztelni, sőt hibajavítást javasolni is szokott, mert khöm, „agile” jelszóval kidobtak egy félkész cuccot, amit szerencsétlen felhasználó élőben tesztel. Ennél már csak az a jobb, amikor én a felhasználó mondom el a programozónak, akit épp felvettek kb. zéró tapasztalattal, hogy melyik háttérben futó dolgokat nézze már meg, mert belenyúlt a progiba egy helyen, és az elromlott másik 3 helyen. Ennyit a tanulásról és rugalmasságról. Ami a szerencsétlen okostelefont illeti, az idén sikerült járnom egy T betűs üzletben, ahol is iszonyat boldog lettem. Én, az immár 51 éves őskövület és a saját bevallása szerint 48 éves T betűs ügyfeles nagy szemekkel végignéztük, ahogy a 20 éves ifjú hölgy konkrétan semmit, de abszolút semmit nem tudott a saját okostelefonjáról, anyucit kellett felhívnia. Nem vicc. Tehát, valóban bizonyára gyorsan nyomkodta…. de ez volt az ÖSSZES tudása. Te komolyan vele szeretnél dolgozni, tuti? Mi van, ha ott kell nála kezdeni, hogy hogyan is kell értelmezni egy szöveget ?….. (amúgy eszem megáll komolyan)

  168. Nancsibacsi
    mondta:

    @bron32: „Az nem előítélet, hogy az X főiskolán végzett jelöltet nem hívod be, az Y-on végzettet pedig behívod?”
    Ez jó példa a fölösleges szűrésre, ahogy az életkor is. Csajozni is lehet úgy, hogy felírod a paramétereket: életkor (max 5 éves intervallum), hajszín, végzettség, érdeklődési kör, stb-stb, aztán mikor 0-ra szűkíted a lehetséges jelöltek számát, akkor meg puffogsz, hogy „minden csaj szar”.
    Ha egy fölösleges szűréssel – pl. életkor – kizársz egy olyan jelöltet aki egyébként megfelelne a munkára, akkor ezen a céged simán bukik – igaz te kevesebbet dolgozol.

    Az önéletrajz arra jó, hogy az alapján azt szűrjük ki, aki BIZTOSAN nem jó. Vagyis pl. ha tudjuk, hogy programozót keresünk, de ő meg eddig pékségben dolgozott az utolsó 20 évben, ÉS még csak hobby szinten se programozott sose, csak „érdekli a számítógép” – akkor az nem a mi emberünk. De pl. az hogy más nyelven fejlesztett, az már mérlegelendő, mert simán lehet hogy megéri pár hónap alatt átképezni.

    Egy 40+-osnak viszont van egy baromi nagy előnye a huszonévesekkel szemben: ők sokszor már olyan melóhelyet keresnek, ahonnan majd nyugjdíjba mehetnek. Vagyis ha jó a melóhely, normálisak a főnökök, akkor nem fognak +20ezerért variálni (de még +100-ért se nagyon). Szóval őket sokkal jobban megéri képezni, mint egy egyetemen frissen végzettet, aki biztosan le fog lépni 2 éven belül.

  169. murray
    mondta:

    @GiaMarie: hát igen. én is 30 éve dolgozom a ház felépitve , kifizetve , és van még ingatlan amiből jön a bevétel így én már nem hajtok tovább senkinek.
    van egy ócska melóm havi 300 összejön -+ asszonynak is ennyi- és más semmi nem érdekel

    múltkor volt egy melóm a jófej fönököt kirúgták hoztak egy fiatal parasztgyereket vidékről fönöknek
    közölte hogy holnaptól 7re jöjjek be. mondom 2 gyereket kell szétszórnom reggel B maradjunk a 8 óránál
    másnap behivattak már úgy ültek az asztalnál hogy láttam ebből kirúgás lesz.
    mielőtt elkezdték mondom hagy írjam alá most aztán megyek haza medencézni ti meg lesz .phattok 🙂

  170. Sajnos a történet másik oldala is igaz.

    1992-ben mikor végeztem a fősulin, akkor nagyon sok osztálytársam azt mondta, hogy a számítógép egy marhaság és büszkék voltak arra, hogy azt sem tudják hogyan kell bekapcsolni és minden feladatot valaki mással csináltattak meg pénzért.

    Tehát a 40-es, 50-es korosztály pont a vízválasztó. Van köztük ilyen is meg olyan is.

  171. Nem teljesen igaz az állításod, de a többiek sem hazudnak.

    A 40-es korosztály az pont a határeset.

    Én 14 évesen ismerkedtem a számítógéppel és akkoriban a ZX81 az 1KB memóriájával volt a „gép”. Ha ráraktuk a 16 KB-os memória bővító modult az istenkirályság volt, nem volt olyan progi amivel tele tudtuk volna rakni a memóriát. A fekete-fehér képernyő a 25×40-es felbontásával nagyon ott volt a szeren.

    Erre a gépre teljesen igaz volt az a mondás miszerint az első játékok úgy néztek ki, hogy „kör üldöz háromszöget”. EZ pontosan az volt.

    Aztán jött a Commodore, aztán a fősulin már az Amiga. Na az nagyon csúcs volt.

    Akkoriban jöttek az első IBM XT-k a monochrome kijelzővel, Herkules kártyával, 10 MB HDD!!!

    Mire végeztem jöttek a 286-os, 386-486-os gépek.

    Anno nagy állami vállalatnál nekem volt először win95-öm és CD drive-om.

    És aztán a fejlődés töretlen volt. :))

  172. feherfurgon
    mondta:

    @bron32: Idén leszek 40 éves, 10 éves korom óta használok számítógépet. A mai 40-esek már ne a pattintott kőkorszakban voltak gyerekek.

  173. bron32
    mondta:

    @jobangel:

    Jó hírem van: nagyon távol áll tőlem, hogy kiválasztással foglalkozzak.

    Ha már pálcát törsz felettem, kérlek, írd le, mi volt törvényellenes az általam leírtakban.
    Nem írtam, hogy helyes dolog félretolni egy idősebb pályázó önéletrajzát, csak azt, hogy „Azon nincs mit csodálkozni” bizonyos esetekben.
    Bizonyos pozíciók esetében pedig épp azon nem csodálkozok, hogy az idősebbeket preferálják.

    Szerinted miért kevésbé rossz és kevésbé igazságtalan dolog félresöpörni egy önéletrajzot a nem preferált, de megfelelő végzettség miatt mint a nem preferált életkor miatt? Mert az egyiket nevesíti a törvény, a másikat nem?

    Azt állítod, hogy meg lehet győződni egy jelölt alkalmasságáról anélkül, hogy felvennéd x hónapra dolgozni?
    Szerinted semmi feltételezés nincs a kiválasztási folyamatban?

  174. @jobangel: Ennél van rosszabb is.

    A múltkor megemlítette itt vagy egy másik HR-es fórumban valaki, hogy náluk a HR-en az első szűrő a Facebook és akit ott nem találnak és nem tudnak utánanézni annak helyből dobják félre a CV-jét, mondván öreg, elavult, maradi gondolkodású, stb stb

    Én komolyan nem értem a HR-eseket. Ezelőtt 10 évvel fejeztem be a multi pályafutásomat, ahol amikor a főnök felvett valakit, vagy a HR szólt, hogy jön valaki új, akkor helyből leellenőriztük Facebookon, meg amikor még volt akkor iwiw-en. Mi a kollégákkal már akkor rájöttünk, hogy a gondolkodás nélkül felrakott fotók nagyon csúnyán visszaütnek.
    Emlékszem jött az új kolléganő és az volt a tragikus a történetben, hogy még el se kezdett dolgozni első napján… még be sem lépett az ajtón…. fogalmunk sem volt róla, hogy hogyan dolgozik meg milyen ember, de már alapból behatárolta az ő mozgásterét, hogy kirakta a a facebookra az összes bulizós fotóját meg egy zsinórtangás képet hogy „Ugye milyen szép kerek a fenekem?” Na a férfikollégák lekönyvelték egy kategóriába, a lányok meg aszerint, hogy hány évesek voltak, meg mennyire nem volt már kerek a fenekük, egy másikba. :DD

    Persze 24 évesen minden normális ember bulizik keményen, mert ez egy ilyen időszak, de akkor is más ha ez egy egy mondatos tény, meg ha 10 percig görgeted az életét bemutató fotókat és CSAK ezt látod…

    Rögtön megvan az előítélet. Ilyenek az emberek.

    Anno mi sokat beszéltünk erről és én is akkor töröltem magam először.

    Mivel céges dolgok miatt kell a FB, ezért ma is fent vagyok „mert haladok a korral”, meg dolgozni kell vele, DE egy false accountom van amit ésszel menedzselek és amire nagyon vigyázok ki ne tiltsák.

    Innentől kezdve mivel nem látszom akkor én is hátrányból indulnék egy ilyen fentebb említett „nézzük meg facebookon” című cégnél az állásinterjún.

  175. GiaMarie
    mondta:

    @murray: Nekem is ez a véleményem, meg az életutam is. Letoltam 10 évet ilyen-olyan multiknál, megszereztem a szükséges élet és munkatapasztalatot. Elsajátítottam a szükséges folyamatokat, tudásokat. Ezalatt természetesen „kizsákmányolt” a munkaadó, hiszen a munkámról lefölözte a profitot, és én „csak” a fizetésem kaptam meg. Na meg a tudást. Ennek birtokában pedig, mikor túlkorossá váltam, csökkent értékű munkaerővé, elindítottam a saját vállalkozásom. Ami köszönöm szépen, nem egy nagyvállalat, de a kivett profit éves átlagban a másfélszerese a multis nettomnak, és nem ugrál senki a fejemen, meg cöccög és néz le, hogy túlkoros vagyok.

  176. jobangel
    mondta:

    @bron32: én az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján „ítélkezem”, az elég részletesen taglalja, mire nem szabad szűrni, és mire szabad. Előítéletnek helye nincs, törvény van, „csak” be kell tartani.

    jobangel.blog.hu/2017/08/04/egyenlo_banasmod_640

    „Nincs idő megbizonyosodni a pályázók alkalmasságáról, ezért szükséges feltételezni.” — eddig ez a leghülyébb magyarázat a diszkriminációra, pedig sokfélét hallottam már. Ha nincs időd a munkádra – amennyiben a kiválasztás a munkádhoz tartozik – akkor rosszul van szervezve a munkád, rosszul osztod be az idődet. Ez a te hibád. Ha ezt még némi törvénytelenséggel is tetézed… Plusz még ki is írod egy nyilvános kommentfolyamba… Zavarbaejtő, hogy finoman fogalmazzak.

  177. bron32
    mondta:

    @Irbisz:

    „már 2000-ben nem lehetett valaki komolyabb/értelmesebb szellemi munkakörben felhasználói szintű számítógéphasználat nélkül”

    A multinál, ahol 2003-ban dolgoztam, volt olyan osztályvezető, akinek nem volt számítógép az asztalán. Határidőnaplóban, meg telefonon dolgozott.

    „Alighanem az átlagnál sokkal lassabban tanulsz és idegenkedsz az új dolgoktól, és ezt kivetíted másokra és azt hiszed mindenki ilyen.”

    Ez egy igen erős előítélet. 🙂 Inkább a másokon tapasztaltakat vetítem másokra. Azt persze észrevettem, hogy lassabban tanulok mint 20 évesen.

    „Mellékesen a fiatalok okostelefonhasználata, amitől annyira odavagy”

    Nem vagyok oda azért, de pl. a hüvelykujjammal soha nem fogom tudni úgy pötyögni mint azok, akik 10 évesen kezdték. Ezzel nem állítom, hogy ez nagyon hasznos, de egy jó példa az idősebb korban nehezen behozható skillekre.

  178. kukatr
    mondta:

    @Segna: Pakold be a képességeid leírását előre, vagy legyen az önéletrajzod fordított időbeli sorrendű. Így láthatja, mit tudsz, nem fog azonnal visszahőkölni az első munkahelyi kezdés évétől.

  179. Irbisz
    mondta:

    @Nancsibacsi:
    „99-ben már tartottam PowerPoint képzést cégen belül, szóval nyugodtan eloszlathatod a kétségeidet. Az hogy látsz egy évszámot a születésed előttről nem jelenti azt hogy akkor biztosan kőbaltával hajkurászták egymást az emberek :-D”

    Bizony ez igy van, a külső merevlemezemen a legrégibb ppt 98 juniusi, bár már nem nyitható meg, mert a 95-ös verzió már nem támogatott 🙂
    És akkor már 2-3 éve biztos használtam power pointot.

  180. Irbisz
    mondta:

    @bron32:
    „Nyilván vannak kivételek, de a tapasztalatom az, hogy aki úgy nőtt fel, hogy otthon és a tanulmányai során nem használt számítógépet (a mai 50 felettiek), azok többsége nehezen tudja behozni a lemaradást.”
    Most komolyann, te tehenészeket toborzol vagy favágókat?? vagy somogyi zsákfalvakból jött háztartásbelieket?
    már 2000-ben nem lehetett valaki komolyabb/értelmesebb szellemi munkakörben felhasználói szintű számítógéphasználat nélkül.

    ” Sok munkakörben pedig ez a siker egyik kulcsa.”

    „A 32 nem a korom, hiszen nem változtatom a nickemet évente. Jóval több vagyok. Az okostelefon használatában kb. akkora a lemaradásom, mint a nálam 20 évvel idősebbeknek a számítógép használatában.”
    Aha, így érthető ez hajmeresztő és előítéltese hozzáállás. Alighanem az átlagnál sokkal lassabban tanulsz és idegenkedsz az új dolgoktól, és ezt kivetíted másokra és azt hiszed mindenki ilyen.
    Rossz hírem van, ez nem korkérdés, hanem gondolkodásmódé és hozzáállásé. Aki lusta, nem hajlandó fejlődni és tanulni, nincs motivációja, az 25 évesen is szar munkaerő és lassan tanul, aki meg az ellentéte, az 50 évesen is gyorsabban elsajátít bármilyen ismeretet, mint a 25-30 éves, tárt karokkal várt ifjúság.

    Mellékesen a fiatalok okostelefonhasználata, amitől annyira odavagy, gyakran kimerül a social média, randialkalmazások és mindenféle kommunikációs platform appjainak alkalmazásában, (és játékokban), ami mondjuk legtöbb munkakörben értelmetlen skill.
    De

  181. Nancsibacsi
    mondta:

    @45feletti: Ami még baj lehet az a közszféra. A közszféráról az a kép él a versenyszektorban dolgozókban, hogy igazi paradicsom az alibizőknek, vagyis aki onnan jön, az esélyes hogy nem szándékozik sokat dolgozni. Közszféra+vezető – nyilván ejtőernyős.
    Nehéz ügy, na. Valahogy el kell hitetened, hogy szívesen elkezdenél dolgozni, ráadásul jól is csinálnád, és még csak ki se akarod túrni a főnöködet.

  182. Nancsibacsi
    mondta:

    @BOAR: „Ha most 45 vagy, akkor ez ’99-ben volt.
    Vannak kétségeim pl. a powerpoint-al kapcsolatban… „
    99-ben már tartottam PowerPoint képzést cégen belül, szóval nyugodtan eloszlathatod a kétségeidet. Az hogy látsz egy évszámot a születésed előttről nem jelenti azt hogy akkor biztosan kőbaltával hajkurászták egymást az emberek 😀

  183. bron32
    mondta:

    @jobangel:

    „Szakmai munkában nincs helye „előfeltételezéseknek”, ami valójában csak sima, egyéni előítélet.”

    Az nem előítélet, hogy az X főiskolán végzett jelöltet nem hívod be, az Y-on végzettet pedig behívod?
    Bizonyos adatok/jellemzők/tulajdonságok alapján szűrni előítélkezés, egyebek alapján szűrni nem az?
    Mi alapján „ítélkezel” arról, hogy mely tulajdonságok alapján szűrni előítélet?
    Nincs idő megbizonyosodni a pályázók alkalmasságáról, ezért szükséges feltételezni.

    Nyilván vannak kivételek, de a tapasztalatom az, hogy aki úgy nőtt fel, hogy otthon és a tanulmányai során nem használt számítógépet (a mai 50 felettiek), azok többsége nehezen tudja behozni a lemaradást. Sok munkakörben pedig ez a siker egyik kulcsa.
    A 32 nem a korom, hiszen nem változtatom a nickemet évente. Jóval több vagyok. Az okostelefon használatában kb. akkora a lemaradásom, mint a nálam 20 évvel idősebbeknek a számítógép használatában.

  184. Irbisz
    mondta:

    @bron32:
    „Azon nincs mit csodálkozni, hogy sok feladat elvégzésére a 40-50 felettieket kevésbé tartják alkalmasnak.”
    ja, fizikai munkára mindenképp igaz ez. meg a legmodernebb és speciális IT-s, zsoftverfejlesztői munkakörökre is. de itt és a posztban nem erről van szó alapvetően. szövegértés elégtelen.

    „Pl. nem mindegy, hány évesen kezdett ez az ember számítógépet használni. Ha 40 évesen, akkor soha nem fog úgy dolgozni számítógépen mint aki 10-20 évesen.”
    Te fogalmatlan hülye, mégis miről beszélsz?? Már 20 is éve volt számítógép minden valamirevaló munkahelyen. Ez olyan blőd kifogás, ami 2000-ben még jogos lett volna, manapság csak a közmondásos, butácska, éélettapasztalat nélküli huszonéves HR-es leányzókk fejében lévő tévhit.
    Ami mint minden hit, kb. kiirthatatlan és észérvekkel leküzdhetetlen.

    „40 évesen már nem úgy tanul az ember mint kisgyermekként, gondoljunk csak a nyelvtanulásra!”
    Ja, de mivel maga a kiinduló felvetés életszerűtlen, tipikusan trash in, trash out gondolkodás. Egyenesen szánalmas.

    „Az előítélkezésnek csúfolt előfeltételezéssel mi a probléma?
    Ha nem ismerek egy konkrét személyt, miért ne feltételeznék róla bizonyos dolgokat bizonyos tulajdonságai alapján, ha vannak ismereteim olyanokról, akik hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek?
    Te egy ismeretlen oroszlánnal vagy egy ismeretlen kiscicával találkoznál szívesebben?”
    Talán azért, mert ugyan te ritka sötét hülye vagy, és legyél akár 25, 30 v.akár 40 éves, én nem fogom azt gondolni, hogy minden hozzád hasonló korú ilyen sötét előítéletes és rugalmatlan jószág. pedig gondolhatnám.
    A gondolkodásod ilyesztő, bigott, előítéletes, mintha a legrosszabb fajta 65+ éves lennél. Ha meg fiatalbb létedre vagy ilyen, akkor nos csal remélni lehet h. ilyen rossz értelemben vett sztereotíp gondolkodású valaki nem emberekkel bánik.

  185. Nancsibacsi
    mondta:

    @45feletti: Nem biztos hogy a korral van a gond – ha beosztottnak mennél, a vezetői tapasztalatot mindenképpen sunnyogd el. Egy hülye középvezető se akar olyan beosztottat magának, aki egyrészt okosabb is mint ő, másrészt meg többet tud a vezetésről is nála.

  186. murray
    mondta:

    45 múltam én is szerintem e kor felett már ott kell tartani hogy ne legyél rászorulva csak a fizetésre.
    Kell ingatlan és egyéb vagyon hogy ha baj van onnan legyen pénz.
    Nem hitelcsapdában meg fiatal fönök srácokkal vergődni.

  187. jobangel
    mondta:

    @GiaMarie: Nem mindenki szeretne vállalkozást összerakni, mert az egy másfajta skill-set, mint a beosztotti. Meg furán is nézne ki, ha minden 45 feletti vállalkozna, mert vállalati igényt ritkán tudnak kisvállalkozások jól kiszolgálni – nagy projektet nyerni nem Kis Bt. szokott, hanem multik – az meg, hogy vállalkozóként, szakértői szolgáltatásokat kínáljon egymaga, valahol a beosztotti és a vállalkozói lét hátrányainak egyesítését jelenti.

  188. Haragtalan
    mondta:

    @GiaMarie: Vezetőnek igen ritka, hogy egyáltalán „felvegyenek” bárkit is. Kisebb vállalkozásoknál a tulajdonos az egyszemélyi vezető, nagyobbaknál a legjobban teljesítő beosztottak válnak vezetővé (bár vannak kivételek, ezek elenyészők). Az alkalmazott munkaerő és a vállalkozó ugyanúgy nem alternatívái egymásnak, mint a junior és a senior. Ha valaki azért kezd vállalkozásba, mert nem talál munkahelyet, az régen rossz. Egy egészséges vállalkozás célja nem az, hogy nullából teremtsen havi fix jövedelmet a tulajdonosnak – ettől lehetetlen növekedni. Mint ahogy alkalmazottként sem elképzelhető, hogy bárkinek megtérüljön a plusz befektetése, de a fix, ám alacsonyabb jövedelemért cserébe számíthat egyéb kedvezményekre. Ezeket nem jó összekeverni. Nem jó, ha a munkaadó költségoptimalizálási okokból „beszámlázós” kollégákkal dolgozik, mint ahogy az sem jó, ha egy vállalkozásnak nincs annyi tartaléka, hogy a növekedést előre megfinanszírozva munkahelyeket teremtsen. És minden munkahelyre kellenek kezdő és tapasztalt munkatársak, nem kerülni való rémség, hogy több generáció dolgozzon egy vállalkozásban, mert egy egészséges cégben jelen kell lenni az innovációnak és tradíciónak egyaránt. A gazdaság szereplői különbözők, mindenkire szükség van, és számomra teljesen érthetetlen, hogy miért kell egymásnak ugrani és „oldalakat” képezni munkaadó és munkavállaló, vagy fiatal és idősebb között. Szerintem az előnyöket kellene észrevenni, például azt, hogy munkaerő-hiányos időben érdemes az elérhető munkaerőt megszerezni, legyen az akár fiatal, akár idősebb, akár (kényszer)vállalkozó… és megérteni, hogy utóbbi beéri kevesebbel is, mert vannak olyan munkakörök, szakértelmek, amelyek értelmetlenek egyéni vállalkozásban. Sok munkaerő elvész csak azért, mert a munkaadók bizonyos munkaerő-szegmenseket érthetetlen okokból kizárnak nem csak a keresésből, de a jelentkezőket is élből elutasítják mondvacsinált feltételezések miatt.

    Amit nehezen fogok fel, a nagy hiányban, amikor ráadásul jó előre biztosak akarnak benne lenni, hogy a pályázó alkalmas lesz a kitűzött feladatok elvégzésére, vajon miért gondolják, hogy plusz képzettség vagy plusz tapasztalat akadálya lesz a teljesítménynek. Az egyik kezükkel hajlandók pótolni a hiányzó képzettséget és tapasztalatot (és emiatt persze csökkentik a bért és növelik a képzési költségeket) csak azért, hogy valaki betöltse a munkakört. A másik kezükkel azonnal elutasítják azokat, akik hasonlóan alacsony bérért elvállalnák a munkát, amihez megvan minden képzettségük és tapasztalatuk, csak azért, mert valami bibi van, ha még mindig nem lettek vállalkozók.

    Jó lenne egyetlen előfeltételezéstől megszabadulni: munkaerő és munkavállaló NEM azért keresi egymást, hogy legyen kivel kibabrálni. A felek érdeke, hogy kölcsönösen előnyös együttműködésbe kezdjenek. A munkaadó nem azért keres munkavállalót, hogy legyen kit elüldözni, a szakemberek pedig nem azért keresnek állást, hogy kárt okozzanak a kenyéradójuknak.

  189. szanalmas
    mondta:

    @ljubityel: Ez valami posztkommunista gazdaságfilozófia lehet, mert a balkántól nyugatra nem ez a jellemző. Az ördög cimborája lehet, aki tudásalapon szeretne érvényesülni, nem haverin?

  190. GiaMarie
    mondta:

    Én valóság oldalon minden multinál, ahol dolgoztam azt láttam, vezető oldalon nincsen ilyen probléma, vezetőnek igen ritka, hogy 40 alattit vegyenek fel. A gond a beosztotti pozícióknál van inkább, ahol egyáltalán nem előítélet az, hogy nem szívesen alkalmaznak idősebb munkavállalót. Lehet hálálkodni az állami belenyúlásokért – életkor után járó plusz szabadság, védett kor intézménye – ezektől mindenki fázik. Egy adott osztálynak van egy adott költségvetése, amiből a vezető feladata a legtöbbet kihozni. Az életkor után járó +10 nap szabi kb a munkanapok 5%-a. Ennyivel azonnal drágább az adott munkavállaló. Ezekre a napokra helyettesíteni kell, valaki túlórázik, ezt is adjuk hozzá. Ha meg nem kell helyettesíteni, mert olyan a munkája, akkor megint érthető, hogy ez egy elsődlegesen készenléti munkakör, ahova megint csak az olcsó-formálható-terhelhető fiatal az előnyösebb. Már önmagában ott látom a problémát, hogy ez a kategória létezik (túlképzett-túl öreg). Azt értem, amikor egy fizikai melós 50-en túl nem kap munkát, és vége a világnak. De aki diplomás, nyelvet tud, munkatapasztalata van, az nem jut el odáig, hogy összerakjon valami vállalkozást, hanem kénytelen ilyen helyeken kuncsorogni? Ott azért valami igen nagy hiba van szerintem.

  191. szanalmas
    mondta:

    @Jossarian:

    „En (es meg jopar ismeros cegtulajdonos) sosem alkalmazok nem versenyszferabol uj munkatarsat.”

    Gondolom, mikor ezt a zseniális, és korszakalkotó ötletet megbeszélitek, még ki is veritek egymásnak örömötökben.

  192. moonlight777
    mondta:

    @ljubityel:

    nem mindenkinek veszi be a gyomra a nyalizást meg a smúzolást…. és sok munkahely, környezet sem alkalmas a kapcsolat építésre….

  193. Mate12345
    mondta:

    @BOAR: Miért? Szerinted ’99-ben nem volt PowerPoint vagy mi? (Elárulom, 1987 óta van. A ’97-es már mai szemmel sem kimondottan rossz.)

  194. Mate12345
    mondta:

    @45feletti: Ne általánosíts. Én is huszonéves vagyok, de ezt a hozzáállást (40 évesen látott először gépet aki ma 45 éves? Ezen felröhögtem.) nem tudom hová tenni.
    A tisztelt hozzászóló ráadásul a neve alapján 32 éves. Akkor ő meg 27 évesen látott először gépet, vagy mi? Egy-két ember nagyon el van tévedve. Remélem, nem HR-es…

  195. Mate12345
    mondta:

    @bron32: Van pár 60+-os (műszaki) kollégám/ismerősöm. Egyikük a ’80-as évek elején kezdett programozni olyan mikrovezérlőkre, amiket ha meglátnék, valószínűleg sírnék (kb alatti memória, fénnyel törölhető EPROM, stb…), pedig kódoltam én is asm-ben eleget. A ’80-as évek óta van elérhető számítógép nálunk is, a ’90-es években pedig kezdett elterjedni. Miért gondolod, hogy egy ma 45 éves ember 5 éve látott először számítógépet?

    Az emberek ha kicsit vigyáznak magukra, 80 éves koruk után kezdenek csak leépülni testileg és szellemileg. Addig alig lehet észrevenni, hogy az ember öregszik. (Sajnos gyakori eset, hogy aki 80 évesen még kivág egy fél erdőt, 82 évesen pedig már nem tud felkelni sem a kanapéről.)

    Én ha cégvezető lennék, egy okból nem vennék fel idős embert, mégpedig a védett kor intézménye miatt, de az sem a 45 éves korosztályra vonatkozik. Ebben a korban az lehet esetleg a gond, ha valaki karriert akar váltani. Azt én is nehezen hinném el, hogy pl. egy 50 éves közgazdász jó Java programozó lehet belátható időn belül.

  196. erikgross (törölt)
    mondta:

    @Segna:

    kár etetni őket.

    amúgy meg ez az:

    egyfelől
    -élethosszig tartó tanulás, többszöri élepályamódosítás, nyugdíjkorhatár emelkedése, nyugdíj melletti/helyetti akár élethosszig tartó munkavégzés és persz _munkaerőhiány_

    másfelől
    -40 felett már öreg, potenciálisan szülő nő nem kell, gyerekes nő nem kell, pályakezdő nem kell, ha lyuk van az önéletrajzában nem kell (LOL), közszférából nem kell, cigány nem kell, közösségi oldalakon nem aktív/lenyomozható nem kell

    _átlagosan_ vagy az egyik, vagy a másik.
    hogy gőzerővel nyomják mindkettőt, sajnos nem igazán fér össze

  197. Segna
    mondta:

    @Jossarian: a közigazgatási és önkormányzati cégek nem hivatalok.pl. én egy ilyennél dolgozom, ugyanúgy gazdálkodó szervezet vagyunk, zrt. éves mérleggel beszámolóval feb bel meg minden lószarral. Mindent digitálisan tárolunk, a teljes könyvelés számlázás iratkezelés számítógépes programokkal történik.
    Megjegyzem én 2000ben egy megyeszékhely polgármesteri hivatalában már számítógépen dolgoztunk, a teljes helyiadó nyilvántartás, kivetés követelés kezelés azon ment.
    Ez a kormány hiteti el, hogy aki a közigazgatásban dolgozik, az mind felesleges és alaklmatlan és hülye. Persze a csókos kollegák ebbe a rendszerbe vannak benyomva, de ezért a jólképzett és 20 éve becsülettel az államot, és az állampolgárokat szolgálókat lenézni gusztustalan, és sokat elmond arról aki kritikátlanul beveszi ezt.
    Persze az önéletrajzomban a 25+ hr cica csak azt fogja látni, kisvárosi önk cég, 48 és női munkaerője… Tovább se fogja olvasni, h milyen programokat ismerek használok, h én tanítom be a 25+ kolleginákat, vagy milyen egyéb feladatokat lehet rám bizni, h a GDPR re a cégnek elég volt egy rövid kurzust fzetni nekem és a taljes dokumentáció és bevezetést lezavartam.
    De öreg vagyok és nő és nem pörgök. Igaz a gyerekem gimnazista, ha benn kell maradni beszámolókor este 10 ig nem gond.
    De nincs alkalmam elmondani, mert be sem hívnak.
    Most is van munkám, de 5 éve végig csináltam ugyanezt a cirkuszt és szenvedtem az hozzádhasonlók előítéleteitől.

  198. Segna
    mondta:

    @bron32: 25 évesen diploma után kezdtem számítógépet használni. Most 48 vagyok és én tanítom be a csodás 20-30+ kolleginákat, pl. a teljes iratkezelési iktatási feladatkezelő programokra, de jobbat mondok, egy sz*ros hivatalos levelet nem tudnak megírni wordben. Amit tudnak, az a facsebuk a twitter meg a randialkalmazások. Dolgozni pont annyira tudnak a gépen mint a 40+ frissen felvett kolleganő, csak neki az új könyvelő programot kellett csak elmagyarázni nem azt, h a céges fejléces papírt h használjuk.
    Humán diplomám van, kettő, és nő vagyok. És nem egy nagynevű multinál tolom, hanem egy vidéki kisvárosi üzemeltetési holdingjában. Ennyit az objektivitásról.
    Talán az adott embert kellene meghallgatni, nem pedig fázisokat puffogtatni.

  199. Zabalint
    mondta:

    @BOAR:
    Az Office csomagnak kezdetektől része volt, de a 90-es években még külön is lehetett venni ezeket, a munkahelyed valószínűleg nem vette meg.

  200. ese1985
    mondta:

    @BOAR: nálunk már volt a ’90-es évek második felében. Szóval simán igaz, amit mond.

  201. Zabalint
    mondta:

    @Pic:
    Te nem nézted az életkort, aztán előadsz egy általánosító, soviniszta szöveget a fiatalokról.

  202. ese1985
    mondta:

    @45feletti: ugyanezt élem meg.

  203. Jossarian
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: meg szaktudasbol, amiert erdemes fizetni

  204. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @okleveles naiv: Nem munkaerőből van hiány, hanem fizetési hajlandóságból :-((

  205. okleveles naiv
    mondta:

    @45feletti: Nagyon ismerős szitu, jutalékos értékesítői állásra bármikor boldogan felvennének, még csak nem is nekem kell jelentkeznem, megkeresnek innen-onnan – azzal az aprócska hungariqm kitétellel, h ha nem hozom a havi előírtat, akkor nem fizetik ki az az alatt „keresett” összeget sem. Vicces dolog, jókat nevetek rajtuk.
    …aztán posztolják, h munkaerőhiány van.

  206. Hörömpő cirkusz világszám
    mondta:

    Nos, ezeket a köröket már megfutottam évekkel ezelőtt. A rendszerváltás óta a versenyszférában dolgoztam, aztán 52 évesen egyszer csak nem lett állásom. Két évig intenzíven kerestem, közben megcsináltam még egy diplomát, jogosítványt szereztem és nyelvvizsgáztam. Szakmailag folyamatosan szinten tartottam magam, ismerősök segítségével mindig bejutottam ingyen a továbbképzésekre. Abban reménykedtem, hogy nem fog számítani a korom, ha látják a hozzáállásomat. Hát egy lófaszt nekem, számított. Számtalan állásinterjúról jöttem ki úgy, hogy szakmailag, emberileg szuper vagyok, de nem illek a csapatba, mert mindenki fiatalabb nálam.
    Jött egy keményen depressziós időszak, már az öngyilkosság is reális lehetőségnek tűnt, aztán a férjem külföldön kapott munkát. Azóta ő tart el, itthon vagyok, de már nem sokáig. Hamarosan vége a tanfolyamnak és megyek időseket gondozni Ausztriába.

  207. Jossarian
    mondta:

    @ljubityel: ott a pont, foleg a kozszferabol szarmazok 🙂

  208. Jossarian
    mondta:

    @45feletti: Ne bankodj, valoszinuleg nem vagy alkalmas az altalad megpalyazott allasok betoltesere. En (es meg jopar ismeros cegtulajdonos) sosem alkalmazok nem versenyszferabol uj munkatarsat. Es te irtad a tapasztalataidrol „igaz zömében közigazgatás, állami cégek”.

  209. Haragtalan
    mondta:

    Félek bevallani, hogy amit 15-25 éves korom között tanultam, azt mind nálam idősebb és tapasztaltabb szakemberektől tanultam, nem a padtársaim kistestvéreitől. És ahogy öregedtem, mindig is idősebbek voltak azok, akiknek nálam is több tapasztalatuk volt. A tanáraim mind 70 felett vannak már, és mind tapasztaltabbak is, mint én. Hol van az időhurok? Akiket én tanítottam, tehetséges, nagyszerű szakemberek, ráadásul fiatalabbak is nálam, mi több, éppoly alkalmasak a feladatukra, mint én. Csak nekem nagyobb a gyakorlatom és előttük járok képzettségben is. Szerintem így van rendjén, de néhány esetben kétségem támad, hogy melyik 30 évet töltöttem kómában, amikor hirtelen mindenki többet tanult és dolgozott, mint én… ja, nem mindenki, csak a fiatalabbak… 🙂 🙂

  210. @Pic: Elvileg már 1990-ben megjelent de nálunk emlékeim szerint csak jóval később. Én ’98-ban kerültem olyan munkahelyre ahol windows-t használtunk, volt viszonylag friss office csomagunk is de pp biztos, hogy nem. Pedig jó lett volna.

  211. @BOAR: Most nem vettem a fáradtságot, hogy mikortól van PP, de emlékeim szerint a 90-es évek második felében mi már keményen gyártottuk a powerpointokat az évértékelésre. Persze lehet, hogy tévedek és az később volt…

  212. Haragtalan
    mondta:

    @ljubityel: Mivel nagyjából ez a szakmai közmegegyezés, más választásuk nincs is. Így aztán kár is tovább boncolgatni, nem fáj még eléggé az a munkaerőhiány… 🙂

  213. @bron32: Számítógépet használni egy majmot is meg lehet tanítani. De azt sem árt tudni, hogy mit kell csinálni a számítógépen.
    Én épp eljöttem az egyetemről amikor megjelent a windows. Mi még DOS-al bohóckodtunk és basic-ben programoztunk, azt is csak egy fél évig.
    Jelenleg minden emberem fiatalabb nálam, van ilyen-olyan számitógépes iskolájuk de mindegyik nek én mutatom meg, mit és hogyan kell csinálni.

  214. @45feletti: „25 évesen már profin kezeltem a wordöt, excelt, ppt-t, outlookot. „
    Khmm…
    Ha most 45 vagy, akkor ez ’99-ben volt.
    Vannak kétségeim pl. a powerpoint-al kapcsolatban…

  215. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    Olyan munkát kell választani, ahol nem számít ez.

    Amikor bankokban kerestem munkát, mindig ez a túlképzettség volt a baj. Egyetlen helyre vettek fel, onnan is kirúgtak az első létszámleépítsékor.

    Amiióta kólcenterekben keresek munkát, mindig felvesznek.

  216. Jajj de jó ilyeneket olvasni. Nagyon vidám hangulatom lesz tőle.

    Nem hittem el amikor a múltkor egy ismerős mesélte, hogy 34 évesen a „papa” becenevet kapta a munkahelyén.

    49 vagyok, eddig egy céget vezettem ami most profilváltás miatt megszűnik….
    Látom vidám lesz az álláskeresés!

    Én nem értem a mostani cégvezetőket és HR-eseket egyébként. Engem a kor soha nem érdekelt, hanem az, hogy el tudja végezni az illető a munkát vagy sem?

    Öregeket is szívesen alkalmaztam, mert ha meló van akkor szólok, megy és csinálja. Ellentétben a fiatalokkal akikkel sokszor befürödtem. Ha „pörgés” van az öreg megy és nekiáll, csinálja, a fiatal meg leszarja, majd véletlenül elkezdi de legalább lassan dolgozik, közben cigiszünet, „nézd mi van a facsén”, ha szólok, hogy haladni kellene, akkor meg sértődik, hogy őt „ne baszogassák”. A másik ifjú titán meg mindennel kész van 5 perc alatt, de abban semmi köszönet nincs úgy összecsapta, így lehet a „megcsinált” feladatot újrakezdeni

    Az ifjú bodybuilder kolléga a nyomtatóba nem tud papírt rakni, mert nem emelhet, mert fáj a dereka 25 évesen, odamegy a majd 60 éves kolléga lehajol és megemeli az 500-as köteg papírt és a képébe röhög, hogy „akkor én mit szóljak??”

    De hiába nyalom ki a fiatal fenekét ő akkor is hidegvérrel 2 hónappal később lelép egy másik helyre mert több a pénz és kevesebb az elvárás.

    Az öreg meg szó nélkül dolgozik és betanítja a következő fiatal balfaszt aki sokat megtanult ugyan, de a gyakorlatban lövése nincs a szakmáról, de jár a pofája és osztja az észt rendesen…

    Szóval nálam az „akkor már inkább az öregek” volt a jelszó. :))))

  217. ljubityel
    mondta:

    A 40+osoknak már a kapcsolati tőkéjükből kellene/illene megélniük, illetve állást találniuk.

  218. Online Távmunkás
    mondta:

    Sose értettem azokat a cégeket, ahova 40 éves kor felett csak férfiakat vesznek fel igazgatói pozícióba, minden CV megy a kukába.

    Az pedig a másik véglet, amikor a 85-ös születésű ifjú titán azt állítja, hogy 27 év releváns szakmai tapasztalata van és csodálkozik, ha kiröhögik…

  219. AzÖreg
    mondta:

    Az itt elmondottak nagy részével egyetértek… 54 éves vagyok, semmibe vesznek. Ez sajnos tény. Diplomám nincs, de érettségi óta végeztem, mint multimédia fejlesztő, ECDL, pénzügyi-számviteli ügyintéző és mivel a munkanélküli segélyem lejárt és indult egy targoncavezeti, így olyan is van. Soha nem végeztem fizikai munkát… A számítógépet 95 óta használom, nem alap szinten 😉 Ismerem az Autocadet és a Microstationt is. Szabadkézzel is tudok rajzolni, festeni. Munkahelyem nincs. Hogy nem vagyok képes tanulni? Írtam egy android appot (nem vagyok programozó), már csak az „anyag” hiányzik belőle. Nincs erőm hozzá, hogy rajzoljak… Valóban nem vagyok búgóscsiga. Soha nem is voltam. De látva, hogy kik vannak és milyen pozícióba azokon a munkahelyeken, ahol voltam akár mint alkalmazott, akár mint közmunkás, hát nem csodálkozom sok mindenen. Mint közmunkás a több éve folyó NAVA honlap hibáiról én írtam egy A4-es hibalistát, amit örömmel vettek. Kik dolgoznakk ott és mennyiért? Persze én itt is alkalmatlan vagyok 🙂

  220. jobangel
    mondta:

    @bron32: Szakmai munkában nincs helye „előfeltételezéseknek”, ami valójában csak sima, egyéni előítélet. Kérdésedre válaszolva az a baj vele, hogy nem tárgyi tudásra, tudományra alapul, hanem az egyén ízlésére. Azok alapján meg céget vezetni, szakmai munkát végezni ritkán lehet hatékonyan és eredményesen (vö. a cukrász sem csak a kedvenceit csinálja, tehát a HR-es se csak a neki tetszőket vegye fel, mert a cég nem az ő kis társkeresője, haveri köre, ahol egyéni ízlése szerint válogathat.

  221. Haragtalan
    mondta:

    @bron32:

    Egy 45 feletti nem csodálkozik, ha sok feladat elvégzésére nem tartják alkalmasnak. Hiszen tudjuk, 20-30 évesen még másképpen hoz döntéseket az ember, mint a megfelelő ismeretek és tapasztalat birtokában.

    Életkor alapján hogyan fejthető meg, hogy az illető mikor kezdett számítógépekkel dolgozni, és vajon mekkora ennek a jelentősége olyan időtávlatban, amit csak az összehasonlítás egyik alanya élt meg? Én speciel 16 évesen kezdtem számítógépekkel dolgozni. Nem tanulni, nem játszani, dolgozni! Komplex vállalatirányítási rendszerek üzemeltetésében. 1983-ban. Mekkora hátránnyal indulok ezáltal azokkal szemben, akik már 10 évesen profi gamerek voltak, mondjuk 8 évvel ezelőtt? És az azóta eltelt 35 évben vajon mennyivel növeltem ezt a hátrányomat? Vajon az egyetlen előnyöm, hogy már nagykorú a gyermekem? Nos, ha történetesen 10 éves, akkor ugorhatunk a következő „tulajdonságra”?.

    A feltételezéseket két okból nem szeretem, és gondoljunk csak a nyelvtanulásra! Egy 40 éves akár több nyelvet is rutinosan használ, mégpedig a tapasztalatai megjelenítésére, innen is tudható, hogy a feltételezés se66et csinál mindkét félből (assume = ASS / U /ME).

    A másik fenntartásom ott szokott jelentkezni, ha a feltételezés alapjául szolgáló tulajdonságokat is csak feltételezzük, illetve ha valamilyen állapotot nevezünk tulajdonságnak, és ennek alapján a saját döntési lehetőségeinket kurtítjuk – az ismeretlentől való félelmünkből eredően. Az életkor nem tulajdonság, mint ahogy a származás és a lakhely, sőt, az állástalanság sem az. Aki kiscicákkal hajlandó csak ismerkedni, annak sajnos hiányolnia kell az oroszlán, számára „ismeretlen” képességeit. Pedig tényleg óriási a különbség, és hibának csak azt nevezném, amikor a munka oroszlánrészét egy kiscicára bízzák. Mindezt azért, mert feltételezik, hogy az ismeretlen oroszlán éppoly rosszindulatú, mint az ismeretlen kiscica, csak utóbbit (feltehetően) könnyebb félrerúgni.

    Azzal senkinek semmi baja nem lenne, ha bizonyos ismert vagy részletesen ismertetett TULAJDONSÁGOKBÓL (és nem életkorból vagy bármilyen rettegett és ismeretlen másságból) először az előnyökre próbálna valaki következtetni, és nem a saját félelmére és gyengeségére magyarázatot találni másokban.

    Amiért 45 felettiek egyáltalán megpályáznak álláshirdetéseket, az azért van, mert nem hajlandók feltételezni, hogy minden döntés a félős kiscicák kezében van. Pedig bőven van ezzel kapcsolatos ismeretük és tapasztalatuk, már csak a diszkriminációt és a gondolkodás nélküli minősítést kellene megtanulniuk. (?) Jah, nem.

  222. 45feletti
    mondta:

    @blöff: Így van, 10 évesen már volt számítógépem, 25 évesen már profin kezeltem a wordöt, excelt, ppt-t, outlookot. Most 45 vagyok, így van benne 20 év tapasztalatom. A nyelvet se most kezdtem el tanulni, sőt, kéttannyelvűbe jártam. Nem matuzsálem, aki 40-45 éves, mégis így tekintenek rá a huszonévesek, akik szintén lesznek majd ennyi idősek (ha megélik).

  223. blöff
    mondta:

    @bron32: aki 40 évesen kezdte a számítógépezést, az jó esetben ma 60-70 éves. Ember, észre sem veszed és rólad van szó!

  224. HorvTam
    mondta:

    @bron32: Te is a HR-esek gyöngye lehetsz. 😀

  225. bron32
    mondta:

    @45feletti:

    45 feletti embert senki nem néz 30-nak.

    Olyat biztosan nem hívnék be interjúra, aki kihagy éveket az önéletrajzából.
    Nem mondom, hogy ugyanolyan részletesen kell beleírni a régi állásokat, de szerintem kihagyni óriási hiba.

  226. bron32
    mondta:

    Azon nincs mit csodálkozni, hogy sok feladat elvégzésére a 40-50 felettieket kevésbé tartják alkalmasnak.

    Pl. nem mindegy, hány évesen kezdett ez az ember számítógépet használni. Ha 40 évesen, akkor soha nem fog úgy dolgozni számítógépen mint aki 10-20 évesen.
    40 évesen már nem úgy tanul az ember mint kisgyermekként, gondoljunk csak a nyelvtanulásra!

    Az előítélkezésnek csúfolt előfeltételezéssel mi a probléma?
    Ha nem ismerek egy konkrét személyt, miért ne feltételeznék róla bizonyos dolgokat bizonyos tulajdonságai alapján, ha vannak ismereteim olyanokról, akik hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek?
    Te egy ismeretlen oroszlánnal vagy egy ismeretlen kiscicával találkoznál szívesebben?

  227. Buenos Aires
    mondta:

    Jelen állás szerint egy ma 50 éves 15 év múlva megy nyugdíjba, lehetőség szerint olyan állást keres, amely stabil munkahely lesz a számára erre az időre.
    Mindeközben a huszon-harminc éves HR-es és szakmai menedzserek megveszik az összes jegyet a 70+ éves rocksztárok koncertjeire a hétvégén és elismerik, de tökéletes volt az előadás. Ugyanekkor nekik a 48 éves kolléga túl öreg, hogy felvegyék.
    A főleg angolszász, de elsősorban nyugati cégek büszkék arra, hogy fantasztikus a diverzitás náluk, preferálják az LGBTX közösség tagjait, boldogak, ha nem európai származású kollégákat tudnak alkalmazni, a nők arányát a menedzsmentben folyamatosan figyelemmel kísérik. De hogy a diverzitás kiterjedjen arra, hogy az alkalmazottak korbeli megoszlása hasonlítson a társadalom korbeli megoszlására, az ki van zárva a számukra.
    A képmutatás a legrosszabb az egészben.
    Mára oda jutottam, hogy egy dolgot tudok tenni, nem vásárolok ilyen cégek termékeiből, szolgáltatásaiból és erre biztatok mindenkit.

  228. 45feletti
    mondta:

    Jah, és nemcsak én vagyok ilyen lúzer, az ismerőseim,kollégáim, akik szintén 45-58 évesek, ugyanezen a kilátástalan álláskeresésen mennek át.

    Pár hónapja beszéltem egy HR-essel, aki sírt, hogy jaj nincs ember, meg a fiatalok elmennek tőlük még próbaidő alatt, meg nincs már jelentkező-megkérdeztem tőle, hogy a 45+-os korosztály se jelentkezik?A válasz: jah, ők igen, de ők nem számítanak, ő úgy érti, hogy 45 év alatt nincs értelmes jelentkező, meg munkaerőhiány van…de ezt a hiányt nem fogják betölteni 45+-ossal.

  229. Nem taggyűlés volt
    mondta:

    Né már. A főnököm egyik szófordulata a pörgés van.
    Amikor ezt hangoztatja, azt érzem, fingja sincs mit kellene tenni.

  230. 45feletti
    mondta:

    45 feletti nő vagyok. Diploma: pipa (több is,igaz humán terülten doktori címmel), nyelvtudás:pipa (több is, C1 szinten). Vezetői múlt: pipa, 22 év munkaviszony: pipa, (igaz zömében közigazgatás, állami cégek). Aktívan sportolok, háztartást vezetek, pörgök, lépést tartok a Social Mediával, divattal, értek a számítógéphez, 30-35 évesnek néznek stb.
    A bérigényem is reális, sőt, sok huszonéves bérigénye sokszor több, mint az enyém. Még van állásom áprilisi, mert megszűnik a cég, ahol dolgozom. Tavaly november óta pályázok, amióta bejelentették, hogy áprilisban vége a dalnak. Sajnos interjúig sem jutok, ha mégis, akkor fiatalabbra gondoltak.
    Onnan gondolom, hogy a korommal van gond, hogy ha csak az utolsó 5-10 évet tüntetem fel a CV-mben, ami alapján 28-33 évesnek vagyok kiszámolható, akkor csörög a telefonom. Ha beírom a 22 évet, akkor néma marad. Persze a fifikás HR-es kislány első kérdése a telefonban, hogy hányban végeztem az egyetemen (hisz a Cv-ben nem írok oda dátumot, direkt), amint megmondom, abban a pillanatban bontja a vonalat. Van ahol expressis verbis meg is mondják, hogy nekik ki van adva, hogy 39-ig keressenek munkatársat és én nem férek bele a korlimitbe. Volt, ahol a 28 éves szakmai vezető ( a ki a főnököm lett volna),sikítófrászt kapott a cv-m láttán, mondván neki nem kell tapasztalt. Akik hívnak: bizotsítók, ingatlanos cégek jutalékos „állásra”. Oda meg én nem megyek.