Az álláskeresés nem bonyolult
Amikor ezt mondom, akkor arra gondolok, hogy a létező legkézenfekvőbb módon kell kezelni azokat a tényezőket, kérdéseket, amik felmerülnek.
Pl. a cégekhez „hidegen”, álláshirdetés nélküli jelentkezéseknél gyakori kérdés, hogy:
– Azt hogy lehet megtudni, hová kell küldeni az önéletrajzot?
– Fel kell hívni a céget, és meg kell kérdezni.
Mert ez a legegyszerűbb, és leghatékonyabb. Lehet böngészni a neten, hátha valahol, egy régi riportban mondott erről valamit egy cégvezető, vagy írt egy esettanulmányt a cégnél valaki, és publikálta, de ez sok időt vesz el, és kicsi a valószínűsége, hogy lesz eredménye a kutatásnak.
—
– Mi lesz, ha elutasítanak állásinterjú után?
– Ezen majd az elutasítás után gondolkodj.
Tényleg. Előre semmi értelme aggódni, csak tönkreteszi az állásinterjút. Egyébként majd az lesz, hogy jön egy újabb lehetőség, folyamatosan keresni kell.
—
– Egy elrontott önéletrajzot adtam be, most mit csináljak?
– Adj be egy másikat, ezúttal jót.
A rosszul sikerült, nem passzoló önéletrajzot ugyanis azonnal a „nem nyert” mappába teszik, ügyet sem vetnek rá. Az új pályázati anyagban, amit 1-2 nappal az elrontott után küldesz be, figyelj jobban, és ha jól sikerült, a címzett is felfigyel rá. Ezzel talán kiköszörülöd a csorbát, talán nem. Egy újabb e-mailt megér a lehetőség. Ha állásinterjúra hívnak, és rákérdeznek erre, meg kell mondani őszintén, mi történt.
—
Ezek csak kiragadott esetek, többször is előfordultak már, de a lényeg mindig ugyanaz: az álláskereső annyira félt az elutasítástól, hogy ezzel már saját magát akadályozta. Az elutasítás sajnos az álláskeresés velejárója, és bár az álláskeresést komolyan kell venni, az elutasításon gyorsan túl kell lépni. Néha viszont pont az okoz gondot, hogy tudja magáról, hogy eltér az átlagtól, de ezzel mit kell kezdeni? Előnyünkre fordítani, pl. így:
Egy ismerős álláskereső azt mondta, ő nem tud mit kezdeni az én „Számítástechnikai ismeretek az önéletrajzban” c. posztomban írt tanácsaimmal, mert ő úgy működik, hogy megy a szövegszerkesztés, Excel stb., de ha van egy feladat, akkor ahhoz letölt egy ingyenes szoftvert, elvégzi, amit kell, és tovább nem foglalkozik vele. A megoldás itt is egyszerű: a CV-be ezt kell beírni. Mert az egy nagyon jó képesség, hogy minden feladathoz meg tudja találni a megfelelő eszközt. Az meg egy másik nagyon jó dolog, hogy egy szoftvert letöltés után azonnal képes jól használni.
—
Ha tudod, mik azok a lépések, amik előrevisznek, ne akadályozzon a félelem, szorongás. Meg kell tenni, mert a következmények sorsfordítók lehetnek: állást találhatsz velük. Ugyanakkor veszteség mi lehet? Egy eredmény nélküli álláspályázat? Egy állásinterjú, ami után mást választottak? Ezek mind olyasmik, amikből tanulni lehet.
jobangel
mondta:@Saci Sheperd: Szia! Miért tűnik nehezebbnek? Huszonévesen még nem volt ennyi tapasztalatod, nem voltak ennyire mély üzleti kapcsolataid. Most mindenképpen több vagy azzal a jópár év tapasztalattal, amit azóta gyűjtöttél. A vizsgán meg sosem kérnek 100%-ot, azaz hibázni ér, és senki sem fog bántani érte, még állás is lehet belőle. Szóval csak hajrá!
Saci Sheperd
mondta:Kedves JobAngel!
Szó volt arról, hogy ne görcsöljük túl az interjút.
Huszonévesen úgy érzem ez könnyebb volt, de így harminc fölött nehezebbnek tűnik.
Volt egy telefonos villáminterjúm, és a HR-es által kiküldött teszteket (logikai, nyelvi, illetve Predictive Index). Végülis másnap kaptam interjúra időpontot. Ennek persze örülök! 🙂
Most jön a „para”: fél az ember a leblokkolástól pl. mikor idegennyelven kell megszólalni, holott ez nem okoz gondot, ha nem „vizsgáztatnak” hanem csak egy hétköznapi szituációban történik.
jobangel
mondta:@Girhes: nem biztos, h jó ötlet letagadni, mert valószínűleg sokan ismernek, sok helyen jelentél meg vezetőként. De egy vezető is tud nem vezetői CV-t írni, elvégre volt főnököd, akinek riportoltál, voltak feladataid, amiket meg kellett csinálnod. Ezekre helyezve a hangsúlyt, lehet, h jobb eredményt érhetsz el. Ill. írj bele fizetési igényt, ha kérik, ha nem, h nem feltételezzék, h sokat kérsz, hanem tudják pontosan, mennyit.
Girhes
mondta:Az utóbbi 6 évben vezetőként dolgoztam. Semmi különös, középvezetői pozíció 2-5 beosztottal. Most állást keresek, de a szakterületemen csak beosztotti nyitott pozíciók vannak. A jelenlegi önéletrajzommal nem vagyok túl sikeres, nem hívnak be sehová. Tagadjam le, hogy vezető voltam, legyek az önéletrajzban beosztott munkatárs?
báró Csekonics
mondta:@jobangel: erre szokták (angolszász nyelvterületen fogalmazva) azt mondani, hogy ‘A’ kategóriás vezető ‘A’ kategóriás beosztottakkal veszi magát körbe, ‘B’ kategóriás meg inkább ‘C’ vagy ‘D’ vagy hasonlókat keres… Tanulságos mondás 😉
StanLee
mondta:@jobangel: Köszönöm a választ. Nagyon gondolkozom azon, hogy az önéletrajzomat ahogyan van, kikozmetikázom, értsd kiveszem belőle, hogy:
1. van egy saját cégem (már csak résztulajdonosa vagyok és nem foglalkozom vele aktívan),
2. az egyik korábbi munkaadómnál az utolsó 2 évet ügyvezetőként dolgoztam, de inkább azt írom, hogy projektvezető voltam (a névjegykártyámon mindig is az szerepelt),
mert jelenleg olyan helyekre pályázom, ami nem jár vezetői vagy nagyobb felelősségű poszttal, sima alkalmazoti állások, a legalsóbb szinten. Szerencsére nem tudnak utánam nézni, mert nem Mo-n akarok dolgozni, szóval mindaz, amit otthon elértem, nem számít.
jobangel
mondta:@StanLee: A doktori sok „bajt” okoz, érdemes körültekintően kezelni. Ha egy álláshoz kell doktori, akkor jó, ha beírod, hogy neked lesz hamarosan, még jobb, ha beírod, mikor lesz meg (mikor lesz a védés, miről szól a munkád stb.) Hogy munka mellett csináltad, fontos, le kell írni. Az, hogy éppen most nem dolgozol, nem probléma, nem mindenki keres állásból állást.
Ha az adott álláshoz a doktori nem szükséges, akkor bizony felmerül a szakmai féltékenység: ha a leendő főnöknek nincs, akkor inkább olyat választ, akinek szintén nincs. De ez sem feltétlenül igaz, csak többnyire ezt tapasztalják az álláskeresők.
StanLee
mondta:Nem tudom, hogy volt-e már erről szó, de mennyire érdemes megemlíteni az önéletrajzban, vagy egy motivációs levélben, hogy a doktori képzésemnek nemsokára vége (lassan védésre érett a munkám)? 8 évig dolgoztam aktívan, mellette végeztem el a doktorit, de az az érzésem, hogy nagyon gyorsan félretesznek, mert leírom, hogy a doktorival nemsokára végzek, és most nem dolgozok pont-e miatt. Választ előre is köszönöm!
Hujber Tünde
mondta:Ahova én mennék, oda BÁRMI kellhet, még olyasmi is, amiről most még nem is tudom, hogy létezik. Ilyen ez a lean szakma. 🙂
jobangel
mondta:@Hujber Tünde: Nem mindent kell beírni, csak azt, ami az adott álláshoz kellhet. A kevésbé ismert progikhoz le lehet írni, mi az. Ahogy te a Netline-nál tetted most. CV-ben, ha egy másik légitársasághoz jelentkezel, érdemes beírni, ugyanígy, magyarázattal. Ha egy bankhoz, akkor ki lehet hagyni 🙂
Hujber Tünde
mondta:Szerencsére a hétköznapi, tömeghasználatra szánt szoftverek majdnem mind egyformák. Ez alatt azt értem, hogy mindegyikben vannak menüpontok, ikonok, amikre kattintani kell és akkor vagy történik valami, vagy nem. 🙂 Esetleg az egeret kell húzogatni, kijelölni dolgokat, kitölteni mezőket, beikszelni opciókat. Szóval maga a szoftver kezelés nem bonyolult. Ezért igazából én sem értem, hogy miért kell _minden_ szoftvert, amit ismerünk, beleírni a CV-be. Én már annyit kezeltem, hogy nem is emlékszem mindre. És ha emlékeznék is: most, az internet korában, amikor az ember szinte hetente tölt le valamit, akkor írjam be mind az 50-et?
A spéci céges szoftverekből meg annyi van, hogy azokat képtelenség mindet ismerni. Pl. mond valakinek valamit az, hogy NetLine? Na, én azt használtam. Egy sok modulból álló progi volt, amit repülőgépek karbantartásához és útvonalakra való beosztásához használtak a Malévnél, és ebben kellett a gépekre a személyzeteket is megtervezni. De lehet, hogy ha elmentem volna a KLM-hez, ott ugyanerre a célra már egy másik progit használtak volna, és azt is meg kellett volna tanulni. A lean tanácsadói munkám során is azt látom, hogy ahány cég, annyiféle szoftvert használ, de hiába használ 5 cég pl. készletnyilvántartásra 5 féle progit, attól még mindegyik ugyanazt tudja: készletet tart nyilván. Egetverő, megtanulhatatlan különbségek nem lehetnek köztük, ezt csak interjúztatók hiszik. 🙂
Ami a nehéz egy-egy új szoftverben, vagy online progiban, hogy rá kell jönni a készítője eszejárására. Mert szinte biztos, hogy minden szoftverben vannak valahol „mentés”, „másolás”, „forgatás/tükrözés” és hasonló, hétköznapi funkciók, csak meg kell találni, hogy abban a konkrét szoftverben hol vannak. Na, ha ezeket nem találod meg 2 mp alatt, akkor az interjúztató hajlamos azt mondani, hogy nem is értesz az adott szoftverhez. Pedig csak 1 nap kellene, és pöpecül mehetne a dolog, még a spéci szofverek esetében is.
No persze makrót írni megtanulni, az már külön tudomány. 🙂