Bértárgyalás állásinterjún

Bértárgyalás állásinterjún

A fizetési igény közlésére sokszor az álláspályázatban még nincs szükség, de az álláskeresés folyamatában később biztosan előkerül.

Ha már az írásos álláspályázatodban közölted a fizetési igényed, és állásinterjúra eljutottál, az azt jelenti, hogy el tudják képzelni veled a megadott áron a közös munkát. Innentől arról kell tárgyalnod, hogy valóban azt kapd, amire igényed van pl. cafeteria-elemek közül, tényleg annyi legyen a munkaszerződésben leírt fizetésed, amennyire gondoltál, és az egyéb feltételeket is pontosan tisztázd (bónuszok, jutalékok stb.)

Ha az álláspályázatodban ez nem szerepelt, és állásinterjúra hívnak, akkor már itt el kell kezdeni a puhatolózást. Általában telefonon hívnak, ha időpontot egyeztetnének veled, ilyenkor már lehet kérdezni, természetesen óvatosan, udvariasan. Pl. megkérheted, hogy meséljen részletesebben a pozícióról, mint ahogy az álláshirdetésben volt, és hátha ezt is elmondja. Ha nem mondja el, akkor vissza lehet kérdezni, hogy „nagyságrendileg milyen bérezésre gondoltak?” Erre szoktak érdekes válaszok jönni, pl. hogy beszámlázás lenne a konstrukció, és már mondhatsz is nemet, ha ez neked nem felel meg. Ha az látszik, hogy kb. hasonló az elképzelésetek, állásinterjún tovább kell pontosítani.

Az állásinterjún már körbejárjuk a szakmai, személyiségi kérdéseket, mire a fizetési igényhez jutunk. Te is lemérted, akarsz-e egyáltalán ott dolgozni, azokkal az emberekkel, körülményekkel. Ennek megfelelően mondhatsz egy számot (nem egy intervallumot!!!), jelezve azt is, hogy alkuképes vagy – ha az vagy, mert egyáltalán nem biztos, hogy annak kell lenned. Pl. „Én nettó 1000 fabatkára gondoltam, ami bruttóban 1500 fabatka, de nem ismerem az Önök teljes juttatási csomagját, így nyitottan várom az Önök részletes ajánlatát” vagy hasonló szöveggel. Ilyenkor két eset van: vagy elmondják, hogy ez oké, és náluk milyen a csomag egyébként, vagy megpróbálnak lefelé alkudni. Ez utóbbi kezelését nem nagyon tárgyalják a tanácsadó cikkek…

Szóval, te kértél nettó 1000 fabatkát, ők azt mondják náluk ebben a pozícióban 700 fabatkát lehet keresni, pont. Mondjuk tartós munkanélküli vagy, és muszáj elfogadnod, mert egyébként szakmailag jó a munka, és a 700 fabatka is több, mint a semmi. Vissza lehet kérdezni, van-e még valami a csomagban, hátha cafeteria elemekkel már kijössz oda, ahová gondoltad. De ha nem, akkor marad az őszinteség: kezdő fizetésnek ezt el tudod fogadni, de bízol benne, hogy miután bizonyítottad szakmai tudásod, felelősségteljes hozzáállásod, újratárgyalhatjátok. Ha megállapodtok, ez lehetőség szerint legyen írásba foglalva.

Még nehezebb a kérdés, ha van ugyan állásod, mondjuk nettó 1000 fabatkás, de annyira szörnyű ott, hogy menekülnél. Menekülsz-e kevesebbért, egy jó helyre? Az így termelt veszteséget ellensúlyozza-e a nyereség, hogy megszabadulsz a jelenlegi nyomasztó munkahelyedtől? Megengedheted-e magadnak ezt az anyagi veszteséget? Tudod-e esetleg másból pótolni a kieső összeget? Ezt csak te tudhatod…

Egyáltalán nem nehéz a kérdés, hogy ha egyébként a jelenlegi helyedet nagyon sürgősen nem akarod elhagyni, csak nézelődsz. Udvariasan közölheted, hogy ez az összeg ilyen pozícióban nem felel meg neked, de bízol benne, hogy a jövőben egy következő ajánlattal is megkeresnek. És jó eséllyel meg is fognak.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz Circus hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. IT Knight
    mondta:

    bértárgyalás:

    http://www.hwsw.hu/kepek/hirek/2017/03/hays_fejlesztok_2017.jpg

    kezdhetjük a maximum összegekkel, plusz soroljad a béren kívüli juttatásokat 😀

  2. Melki
    mondta:

    @Eltévelyedés:
    Azért annyira nem hülyék az emberek hogy benézzék az országot is meg a valutát is. 🙂

    Lehet városra szűrni, és látod a range alját és tetejét is, nem csak az átlagfizut kell figyelni.

    Ha azt látod hogy adott városban 100-150k rangeben fizetnek, és te azon a szinten vagy, hogy örülsz ha átjutsz az interjú processen, akkor számíthatsz rá, hogy a range aljához leszel közelebb.

    Btw, az indiaiak valsz ~10-15k$ körül keresnek, tehát ha 100-150-es rangeet látsz abból elég jól látszik, hogy nem keverednek indiai fizukkal.

    Természetesen nem kell szentírásnak venni amit glassdooron látsz, főleg hogy az évekkel korábbi fizuk keverednek az aktuális fizukkal, miközben a fizetések növekednek.

    A helyzet ettől függetlenül sokkal jobb mint Magyarországon, ahol ha megnézel egy random céget látsz mondjuk egy 3-450k-s rangeet. Eközben lehet, hogy az adott cégnél simán lehet milla fölött is keresni, csak a kevés elérhető fizetést pályájuk elején járók vagy alulfizetettek írták.

  3. Eltévelyedés
    mondta:

    @Melki: A glassdoor ott hibázik, hogy a nagy multi sok indiai kismókusa kitölti, de rosszul, pl nem Indiába kategorizálja magát, elrontja a valutát, stb.
    A másik, hogy országon belül elég nagy eltérések lehetnek, mondjuk amerikán belül nem mindegy, hogy Oregonban vagy alkalmazott, vagy SF-ben. A bérek sokkal nagyobbak a Bay Area-ban, ám a glassdoor oszágos átlagot mutat, így az jön ki, hogy valami közepesen komoly pozi 103k dollárt keres egy Oracle szintű cégnél, akkor LoL, az inkább 180-200k lesz. Persze, mert a Bay Areába felvesznek csak annyit, amennyi nagyon kell, a csapat nagy része meg Oregonban, Utah-ban meg egyéb low cost államokban tolja 60-80k-ért.

    Vagy én keresek rosszul glassdooron, az is lehet:)

  4. pippa2011
    mondta:

    A szomszéd szobában éppen interjú zajlik, és 8.55 perckor, még nemvolt fix, mennyi fizut fizessenek, pl. az ingázóknak. Szóval nincs kőbe vésve, főleg amíg nem látják a jelölteket.

  5. jobangel
    mondta:

    @Noras: De már nem találnak valaki mást… Annyira sok alkalmas jelölt már semmilyen munkára sincs. Régen egy sima adminisztrációs pozira küldtek akár 1000 db CV-t, ebből 300 körüli alkalmas(!) volt, ma összesen kapnak 50-60-at, és még akár alkalmas is van benne. Persze a többség betanítható lenne, mert képes lenne rá, de a cégek még nem jöttek rá, hogy érdemes ebbe is befektetni.

  6. Melki
    mondta:

    @Din Serpahis:
    Magyar cégeknél sajnos nem igazán. Google szintű cégeknél jók a glassdooros fizu infók, de a magyar cégekről nagyon kevés az adat és tipikusan a rosszul keresők szokták kitölteni.

    Legalábbis én nehezen hiszem el, hogy olyan nevetségesen alacsonyak lennének az átlagfizuk.

  7. Din Serpahis
    mondta:

    IT, mernok vonalon az a jo, hogy ott a Glassdoor. Ha kivancsi vagy ra, mennyit keresnek egy cegnel, megnezed. Az mar alapnak egesz jo,

  8. Gyulimali
    mondta:

    @Noras:
    …Egyszeruen csak mindenhol beallna a fix ber, es a munkahelyvaltas kosarabol a ber altali motivacio kipottyanna…
    Hát, szerintem meg a pl. az IT/orvos/mérnök vonalon ez csak az után állna be, ha a Magyar fizetések mondjuk elérik a Német bér-albérlet árakat.
    Addig mindegyik magyar cégnek számolnia kell azzal, hogy az emberei külföldre mennek.
    Mondjuk, szerintem a tapasztaltabb réteg közül akinek volt erre igénye, az már nagyrészt távozott.

  9. Lángharcos
    mondta:

    @Noras: De ABBAN a meghívó levélben sem szerepelt, hogy mennyit keresne XD

  10. Lángharcos
    mondta:

    @Noras: Mert mi még a középkorban élünk. Ma futottam bele egy angol nyelvterületen íródott panaszba, amire nagy felhördüléssel reagált a közvélemény, és a cég is gyorsan visszakozott:

    az álláskereső megkérdezte még az interjú előtt, hogy milyen fizetésre számíthat annál a cégnél, vannak-e egyéb juttatások és az volt rá a kontakt reakciója, ami idehaza is lenne: háthogyképzeli ezt, ők egy startup vállalkozás, hozzájuk nem passzolnak olyan embereket, akik pénzt akarnak keresni, szóval felejtse is el az interjút.

    Emberünket annyira meglepte a válasz, hogy kitette az internetre. Lett felhördülés, mert nyugat népe ilyet még nem látott, mi az, hogy nem lehet előre tudni, hogy mennyit keresne ott valaki?

    A felhördülés hatására a cég nyilatkozott, hogy ők azt nem is úgy gondolták, és írtak is a szegény ürgének, és jöjjön nyugodtan interjúra hozzájuk.

  11. Noras
    mondta:

    @Lángharcos: nem szoktam minden temaban hirdeteseket nezni, de meg nemigen talalkoztam olyannal, ahol a ber fel lenne tontetve (operator, doakmelot mar lattam igy). Ettol fuggetlenul nem tartanam rossz modszernek, ahogy kulfoldon eleg nepszeru, ezen kivul a vallalatoknak sincs zsakbamacska, hogy X fabatka, vagy 2x fabatka a piaci atlag.

  12. Noras
    mondta:

    @igazi hős: hello. Engem erdekelnenek a konkretumok, hogy ezt melyik fazisban es milyen formaban tetted? Koszi

  13. Noras
    mondta:

    @jobangel: koszi Neked is. Nekem csak a korulmennyel vana gondom. Nincs ra alkalom, hogy ujra felhozzam. Ajanlat kuldese utan pedig kesonek gondolnam, es ha oszintek vagyunk, akkor Mo-n azert nem nezik jo szemmel, ha valaki egyreszt felfele pumpal menet kozben, vagy ajanlat utan tornazik. Kulfoldon ez benne van a pakliban, itthon oedig gyakorlatilag „ha nem kell, akkor talalunk valaki mast jobb penzert” elv mukodik.

  14. Noras
    mondta:

    @pippa2011: koszi Pippa, egyaltalan nem banom a reakciod.

  15. Noras
    mondta:

    @Papírzsepi:
    Huha, eleg mas szemszogbol neztel a helyzetre.
    1. Szerintem n mindenki van tisztaban azzal, mennyit er a piacon. Ugyanis a sajat ertekunk nem nyilvanos adatbazisbol kivonatolhato informacio. Az, hogy egy haver mit mond vagy igaz, vagy sem, ahogy sokan presztizsbol a masiknak valotlant allitanak, had fulladozzon mergeben..
    2. Az, hogy az egyik cegnel mennyi az ugyan arra a pozira kifizetett ber, ebbol kifolyolag nem tudja a jelentkezo, meg a fizetesek.hu-rol sem. Sejtese lehet, de ahogy fentebb irtam, kevesebb fladatert mas cegnel tobbet is adhatnak. Joval. Ebbol kifolyolag az emberek a legtobbszor azert valtanak, mert nem elegedettek a berukkel, tehat az, hogy mennyit keresett az elozo helyen lenyegtelen -de csak Neked, mint kovetkezo munkaltato.
    3. Jogszabalyilag (Mt es Info) alapjan az elozo munkaltato csakis a munkavallalo beleegyezesevel adhat ki informaciot. Magyarul ez jelenti a referenciat, ha pedig nincs, de adatok kellenek, akkor meg kerdezni a jeloltet, kit kereshetnek, vagy alairattatnak vele egy doksit, hogy hozzajarul adatok bekeresehez. Amit nyilvan nem kotelezo alairni. Hogy ezen tul mit es hogyan ellenoriznek le, szerintem a buntetestol valo felelem nelkul tortenik.
    4. Mindenhol lehet bertabla, a tartalmaval a jeloltnek nem kell tisztaban lennie. Ezert jonnek ki furcsa szamok a jelolt szajabol, plusz mindenki annyit ker, amennyit akar. Legfeljebb elkoszonunk egymastol.
    6. Kezdo leszel a cegnel..erre mar eleg sokan reagaltak, es en sem feltetlenul ertek egyet azzal, hogy az uj cegnel kezdo leszek. Fizetesileg sem biztos (ld. Pl. 2) ezert van az, hogy a jo munkaero mond egy szamot, ami az egyszeruseg kedveert beleesik a bersavotokba. Mondjuk a kozepebe, es nem a legaljaba. Alatta nem fog hozzad menni dolgozni, ezert ha a vallalat nagyon akarja ot, akkor ezt kellene megadnia, nem a szerintetek kezdo fizut.
    7. Ha eppen, hogy atesett es makogott a jelolt, akkor a recruiter a butuska, hogy az ilyen jeloltre idot szan, mert en biztosan meg az eselyet sem adnam meg annak, hogy berrol targyaljak.

    +1. Ha a vallalatok megbeszelnek a bersavjaikat es az egyes pozikra szant bereket, akkor a.) nem lenne szukseg ilyen jellegu piaci felmeresekre, es koltenenek horror arakat a kivonatra b.) akkor a munkaeropiaci egyensuly fele nagyon biztosan haladnank, es a munkavallaloi elvandorlas/megtartas nem jelentene problemat. Egyszeruen csak mindenhol beallna a fix ber, es a munkahelyvaltas kosarabol a ber altali motivacio kipottyanna.

  16. VT Man
    mondta:

    @jobangel:
    „Fizetési sávok: igen, pl. ezért érdemes a fejvadásszal nagyon jóban lenni..”

    Nem kell nagyon joban lenni, a fejvadasznak az az erdeke, hogy talalj munkat, es ott maradj 3-6 honapig, mert csak akkor kap jutalekot.
    Neked is ez a jo.

    A fejvadasz viszont inkabb lenyomni akarja az igenyeidet, hogy biztosabban felvegyenek.

  17. jobangel
    mondta:

    @Noras: Ahogy fentebb Pippa2011 írta: telefonon bemondod, mire gondolsz, mi az az összeg, amiért leülsz tárgyalni. Aztán a feladat ismeretében még mindig mondhatod, hogy oké, ilyen felelősségi kör mellett ez ennyi lenne, vagy ilyen feltételek mellett meg ennyi. Ilyenkor persze csak felfelé lépdesünk az előzőekhez képest,ha ez nem megy, és még a telefonon bemondotthoz ragaszkodnak, akkor a „szolgáltatásból” faragunk, hogy oké, legyen ennyi, de mondjuk 6 órában, vagy félig home officeban, mert neked úgy éri meg. Néha nem is gondolkodnak a cégek azon, mivel tudnának jobb feltételeket adni, ezért érdemes kérni.

  18. báró Csekonics
    mondta:

    @pippa2011: azért célszerű már telefonon is kb. reális bérigényt mondani amiért egyáltalán komolyan fontolóra vennéd a váltást azok alapján az infók alapján amit _akkor_ tudsz. Mert később simán megkérdezhetik ártatlan csodálkozással, hogy miért mondtál korábban sokkal kevesebbet. Ilyenkor azért jó, ha meg tudod indokolni, hogy milyen szempontok alapján srófoltad fel az árat. (Pl. vezetői feladatköröd is van, pedig ezt nem mondták elsőre vagy mondjuk munkaidőn kívül is elérhetőnek kell lenni időnként, esetleg rendszeresen várható túlóra v. hétvégi munkavégzés stb.
    Ja, egy csapda: amikor úgy próbálnak alkudni, hogy mondjuk Te 100 egység fizut kértél, ők ajánlanak 90-et de év végén van bónusz, ami az éves fizud 10%-a, ez ugye így még jobb is kicsivel, mint amit Te kértél…
    Azt viszont elfelejtik megemlíteni, hogy a bónusz függ:
    – a Te személyes teljesítményedtől (amit NEM Te ítélsz meg, hanem a főnököd, esetleg még az ő főnöke IS),
    – ráadásul a CÉG teljesítményétől is – tehát bármikor kaphatod a bónusz felét, harmadát, mert ‘rosszul megy a szekér’…

  19. Lángharcos
    mondta:

    @Papírzsepi: Ilyenkor szokás úgy hirdetni, hogy zsonglőrt keresünk kezdőtől haladóig, fizetés tapasztalattól függően 1000-4000 fabatka.

  20. Circus
    mondta:

    @Papírzsepi: Értem, hogy miért jó s miért kell tudni, ezzel egyet is értek. Azzal már nem, hogy saját maga szerint mennyit ér – annyit ér, amennyit adott cég fizetne neki. Leírom huszonegyedszer: ha nálatok X pénzt keresnék, de a másik cégnél ugyanazért 2X pénzt, akkor én mennyit érek?

    Ha talál jobb helyet, akkor kettő dolgot tehetsz, mint munkaadó, ha jó az ember: vagy megajánlod a másik bért, vagy elengeded, és igen, bukod a belefektetett energiát. De ha nektek nem tetszik a munkavállaló, ti is elkülditek, szívfájdalom nélkül, nem? Miért fáj, ha a másik szerződő fél szemében Ti találtattok kevésnek? 🙂

    Utolsó bekezdéssel betű szerint egyetértek – ez Magyarország.
    És emiatt tépjük itt a szánkat naphosszat…

  21. pippa2011
    mondta:

    @Noras: Nem kérdeztél, de véleményem szerint megválaszoltad a kérdésed. Telefonon annyit mondasz, amivel nagyobb valószínűséggel behívnak, és neked is reális, aztán ha tisztába jössz a feladatokkal, felelőséggel, stb., mondhatod, hogy ennek fényében egy magasabb bért tartasz reálisnak. Sokszor az igazság a legcélravezetőbb.
    A „mikor lesz új bértárgyalás?” Azért sem jó, mert nem fognak senkire több időt és energiát (kört) szánni, mint amennyit beterveztek.

  22. pippa2011
    mondta:

    @Noras: Nem kérdeztél, de véleményem szerint megválaszoltad a kérdésed. Telefonon annyit mondasz, amivel nagyobb valószínűséggel behívnak, és neked is reális, aztán ha tisztába jössz a feladatokkal, felelőséggel, stb., mondhatod, hogy ennek fényében egy magasabb bért tartasz reálisnak. Sokszor az igazság a legcélravezetőbb.
    A „mikor lesz új bértárgyalás?” Azért sem jó, mert nem fognak senkire több időt és energiát (kört) szánni, mint amennyit beterveztek.

  23. MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes
    mondta:

    A valós béralku az, hogy az ember vagy elfoagdja a munkaadó által mondott összeget, vagy nem, s nem veszik fel.

    A valós alkuhoz az kell, hogy a jelöltnek legyen olyan tudása, mely éppen nagyon kell a munkaadónak, s ez nehezen kapható meg a munkaerőpiacon.

  24. igazi hős
    mondta:

    @DonTintoretto: „Vagy elfogadod a kevesebbet, vagy sem.” Velem megesett, hogy mondtak egy számot, nem tetszett, erre rádobtak még egy minimálbért.

  25. igazi hős
    mondta:

    @Gyulimali: Vannak olyan cégek, akik egy adott cégcsoportban összegyűjtik a fizetéseket pozíciónként és az ebből készült statisztikákat visszaadják a résztvevő cégeknek. Jó ez a cégnek? Igen, mert nem vakon ajánl bért. Jó a munkavállalónak? Igen, mert a cégvezetés (ha értelmes) azt is figyeli, hogy ki az az értékes munkatárs, aki a sávjának az alján (netán alatta) van, tehát könnyen elcsábítható egy jobb ajánlattal.

  26. DonTintoretto
    mondta:

    Kissé szomorúnak tartom a cikket. Nincs itt szó semmilyen bértárgyalásról. Vagy elfogadod a kevesebbet, vagy sem. Az nem egyezkedés, hogy megkérdezzük, hogy egyébként milyen cafeteria van.

    Persze az egyezkedéshez gondolom kell egy olyan szakmai tapasztalat, amitől kereslet leszünk és nem kínálat.

    Itt jegyzem meg, hogy mennyire felháborító, hogy a magyar (és még néhány) munkaerőpiacon normális az, hogy a bérsáv nincs feltüntetve az álláshirdetésben.

  27. Papírzsepi
    mondta:

    @Gyulimali: azt hiszem, kb. ugyanarról beszélünk. Szerintem mindjárt meg is válaszoltad a felvetéseidet.
    A „Kezdő” itt azt jelenti, hogy a „cégnél kezdő”. Ez bizonyos helyeken lényegtelen, máshol alapvető kérdés. Egy pénztáros max. pár nap alatt teljes sebességre gyorsul egy új munkahelyen. Egy pilótának már lehet, hogy géptípus-vizsgát kell letennie, és meg kell ismernie pár új repteret. Ez már nem pár nap. És nem is olcsó. Egy termék-specialista meg gyakorlatilag kezdheti elölről a karrierjét, ha új céghez megy.
    Okos cég nyilván az utóbbi esetben is elismeri az általános képességeket; de ettől még sokat kell invesztálnia az új munkatársba, ami meglátszik a fizetésen.

    Én nem írtam, hogy bárkinek is szégyenkeznie kell, ha magasabb bért akar. Dehogy kell! Gyakran van, hogy valaki megérkezik iszonyú erős zeneszerzési tudással, tök profi a kérdésben, egy zseni; ehhez mért a fizu igénye is. De ha egyszer nálunk szobrászkodni kell, akkor nem sokra megyünk a tudásával. Ráadásul nem is lenne nálunk boldog. Akkor sem szívesen vesszük fel, ha meg van szorulva, és elfogadná az ajánlatunkat: nem fél évre keresünk frusztrált melóst, hanem hosszú távra elégedett munkatársat. Nagy különbség!

    @Circus: Épp a fentiek miatt jó, ha tudjuk a jelölt bérigényét. Tudnunk kell, hogy elégedett lesz-e a fizetéssel, vagy sem. Sok pénzbe kerül kiképezni, és ha megpattan 2 hónap múlva, akkor duplán bukunk (vagy triplán).
    De emellett persze a bérigény egyfajta teszt is: tudja magáról, hogy mennyit ér?

    Megjegyzem elég gyakori, hogy egy iparágban az élhető munkahely keveset fizet, a jól fizető állás meg rövid idő alatt szétégeti, szétveri az embert. Szóval simán lehet, hogy a borzasztó helyről menekülő ember fizetése komolyan visszaesik a váltással. De legalább nem kap szívinfarktust, és jókedvűen megy be reggel melózni… lehet választani.

  28. Circus
    mondta:

    @Online Távmunkás:
    „4. cég éves költségvetésében mennyi szerepel…”
    … és ez az, ami szám beírásakor a hozzáértőt általában meg sem kérdezik, és körömszakadtáig védik akkor is, ha az interjúk során kiderül, hogy használhatatlan a szám. A költségvetés szent, akkor is ha valaki elb****a. Innentől bukik, hogy az új ember beletaláljon…

    Amúgy én is ezeket gondolom, csakhogy:

    @Gyulimali:
    „Így pl. a HR-esek egyrészt emlékeznek arra, hogy az előző helyükön mi volt a bérstruktúra, meg amúgy sem tart semeddig barátilag megkérdezni valamelyik ex kolléganőt 🙂
    Sőt, olyan pletykákat is hallottam, hogy a cégek vezetői bizony megbeszélik, hogy nem tesznek (túlságosan) egymás alá.”
    szerintem inkább így működik (miközben ugye szigorú céges előírás, hogy nem beszélünk pénzről mással), ámde:

    @Papírzsepi:
    „Inkább mi majd felmérjük, és a céges policy alapján kijön, hogy ezzel a tudással ő pl. 8-as kategória, 2965 fabatka a bér.
    Ha 4000-et akar, elbúcsúzunk. Ha 3000-et, lealkudjuk (ha tudjuk). Ha 1800-at kér, akkor is 2965 fabatkát kap.
    Igen, ha nem mond bérigényt, akkor is 2965-öt ajánlunk. Multicég. Belső policykkel.”
    …azaz megintcsak ott tartunk, hogy nekem kellene kívülről érkező új dolgozóként kitalálnom valami sokismeretlenes egyenletrendszer alapján, hogy mennyit szeretnék az adott helyen, hogy reális legyek. És mint már említettem húszszor, ugyanazon munkáért más és más helyzetekben simán lehet többszörös bért is kapni, pillanat alatt el lehet szállni a számokkal.

    @jobangel:
    „ha egy számot mondok, az a minimum érték, amiért megyek. Ha -tól -ig adnám meg, akkor már mondok felső korlátot. Azt meg nem akarok.”
    Nemnem :).
    Én pl úgy és azért mondok tól-ig-et, hogy „a tapasztalataim alapján, konkrét helyzettől függően ezzel a bérsávval találkoztam. Több felelősség, összetettebb munka esetén inkább felfelé szeretnék közelíteni, egyszerűbb helyzetekben tudunk beszélni az alsó határról, az egyéb juttatások/kafetéria csomag, stb. függvényében”.

    Persze vicces, amikor vidéki tulajdonossal vagy HR-es vezetővel beszélsz, akik képesek egy felsővezetői pozíciónál sokallni a 3k nettót, mert ez nem ‘Pest. Értem én, hogy vidék, de ne menjünk már le kutyába, és a felelősségvállalást is illik megfizetni. Vagy ne csodálkozzunk semmin.

    @Noras:
    sajnos nem tudok okosat mondani, miután kb ugyanezen az egyenesen mozgok, amit felrajzoltál. Annyit sikerült leszűrni, hogy szinte teljesen mindegy, mit írsz magadról, mert úgysem olvassák el, az alap dolgokon kívül: hány éves vagy, nőknél családi állapot, és mennyit akarsz. Minden más csak felesleges szöveg… kutyát nem érdekli ma Magyarországon a tudás és a tapasztalat.

  29. Gyulimali
    mondta:

    @Papírzsepi:
    khmmm…
    6. Ha céget válasz, akkor ott kezdő leszel. Az előző helyen esetleg már gyakorlott voltál. Szóval a váltással simán csökkenhet a béred. Ám érdemes megkérdezni, hogy ez később hogyan fog nőni.
    Ööööö..
    1., Nem, új cégnél csak nincs az ember tisztában a helyi sajátosságokkal.
    A szakmai kompetencia az vagy megvan vagy nincs az adott pillanatban.
    Ha nincsen meg, akkor azt illik a cégnek még az interjú alatt kiderítenie, és NEM felvenni a jelöltet.
    Ha viszont szakmailag valaki megfelet, akkor szerintem eléggé srtő kezdőnek nevezni mondjuk egy Senior mérnököt.
    2.a., Ezalól talán csak azt a kivételt tudnám elfogadni, amikor valaki enyhe pályakorrekciót akar végezni, mert mondjuk elege van az NSA-ból, és inkább szeretne a SpaceX-nél dolgozni, csak a változatosság miatt, vagy, mert mondjuk nem tud a tükörbe nézni reggelenként. Nyilván azért egy Kertész-> agysebész váltás nem realisztikus.
    2.b., Esetleg még akkor is, ha valami óriási presztizsű helyre pályázik az ember, ahol szíve vágya volt mindig is dolgozni.
    3., Ha nekem 800 fabatka a bérigényem, akkor 2 lehetőség van, vagy megegyezünk, vagy nem. Azt a cégnek kell eldöntenie, hogy akar-e annyit szánni rá, amennyit kérek. Ehhez természetesn joga van, de hadd ne kelljen már bocsánatot kérni, ha magasabb bért szeretnék kapni.

  30. Gyulimali
    mondta:

    Ja, és az előzetes tapasztalatom a Tól-ig sávval az volt, hogy forintra az alsó összeget ajánlották mekem.
    De, ez nyilván csak az én telhetetlenségem miatt van, meg hogy 10+ éve volt, és akkoriban még nem futott fel ennyire sem a kereslet az autóipari villamosmérnökök iránt, sem nem volt ennyire könnyű külföldre jönni, emiatt azért sokkal jobb helyzetben voltak a munkaadók, mint most.

  31. Gyulimali
    mondta:

    @jobangel:
    Hát, nekem az utolsó ilyen jellegű tapasztalatom egy fejvadásszal volt.
    ELmentem nulladik körben az irodájukba, előzetes beszélgetésre, ottmegbeszéltünkmindent, beleértve a bérigényemet.
    Akkor azt mondta, hoyg ez teljesen OK.
    Ezzel szemben a cég már nem volt ilyen lelkes.
    Az interjú során szóba került a bérigény, és én mondtam egy számot.
    Én, személy szerint nem hiszek a tól-ig módszerben, mert szerintem a minimális összeg az legyen a -tól érték.
    Ha többet akarnak fizetni, akkor úgyis olyan ajánlatot adnak majd, ha meg nem, akkor igazából mindegy.
    Plusz nekem a fejvadász már azt mondta, hogy ez OK.
    SZóval, a „mekkora lenne a bérigénye?” kérdésre bemndtam az öszeget, amire a leendő csoportvezető mondta, hogy „Ebben sokkal rugalmsabbnak kellene lennem”
    Sajnos, hogy mennyire kellene rugalmasnak lenni, az nem derült ki a beszélgetés alatt. Én sem erőltettem különösebben, mert ANNYIRA nem volt jó a hely.
    Illetve plusz havi netto 20000HUF-ért nem fogom kockaztatni, hogy bármilyen szempontból rosszabb helyre kerüljek.
    Szóval, ebben is maradtunk.
    Meg is ígérték, hogy max. 2 héten belül visszajeleznek, de arra 3 hónapot kellett várnom. Nagy meglepetésemre nem engem választotak 🙂

  32. Gyulimali
    mondta:

    @Circus:
    …a cégek kb milyen alapon árazzák be a pozícióikat?…
    Hát, legalábbis multis körökben azért elég nagy a fluktuáció, mérnök- és HR-es tekintetben is, és általában hasonló profilú céghez mennek az emberek.
    Így pl. a HR-esek egyrészt emlékeznek arra, hogy az előző helyükön mi volt a bérstruktúra, meg amúgy sem tart semeddig barátilag megkérdezni valamelyik ex kolléganőt 🙂
    Sőt, olyan pletykákat is hallottam, hogy a cégek vezetői bizony megbeszélik, hogy nem tesznek (túlságosan) egymás alá.
    Nekik ugye három dolog az érdekük:
    – Ha az alkalmazottak nem tudják egymás fizetését (nincsen semmilyen viszonyítási alap)
    – Ha egy alkalmazott minél tovább marad náluk, mert az éves bérrendezést olcsóbban megússzák, mint a pozíció váltást.
    – Minél kevesebbet kelljen az újonnan érkezőknek fizetni.

  33. Papírzsepi
    mondta:

    Nálunk elkéri a HR a bérigényt jelentkezéskor. Arra használjuk, hogy a nagyon elrugaszkodott pályázatokat előszűrjük.
    De utána a (szakmai) intrjú után is megkérdezzük a bérigényt, amikor már látszik, hogy ő mit tud, mennyire muzsikált jól a teszteken, és neki is látszik, hogy mi a meló. És ez a bérigény számít.

    Itt igazából azért nem szeretem a tól-ig sávokat, mert a formanyomtatványra egyetlen számot kell beírni…(szóval jobb híján beírom a kisebbet).

    Arra is egyszerű a magyarázat, hogy miért nincs nálunk eleve az állásajánlatban fizetés: mivel a kezdőtől a nagyon gyakorlottig mindenre vadászunk, és bizony itt simán van 1:4 bérkülönbség.

    Persze lehetne két álláshírdetés: „kezdő zsonglőrt keresünk, fizetés: 1000 fabatka”. „Profi zsonglőrt keresünk, fizetés: 4000 fabatka”.
    De honnan tudja szegény érdeklődő a jelentkezéskor, hogy ő melyikre jelentkezzen?

    Inkább mi majd felmérjük, és a céges policy alapján kijön, hogy ezzel a tudással ő pl. 8-as kategória, 2965 fabatka a bér.
    Ha 4000-et akar, elbúcsúzunk. Ha 3000-et, lealkudjuk (ha tudjuk). Ha 1800-at kér, akkor is 2965 fabatkát kap.
    Igen, ha nem mond bérigényt, akkor is 2965-öt ajánlunk. Multicég. Belső policykkel.
    Ebből az is látszik, milyen jól lehet béralkut folytatni egy multicéggel.

    Volt legutóbb egy manus, aki kiindult a jelenlegi béréből, majd hozzáadott egy jó nagy számot „ennyivel többet akarok”-alapon. Ehhez hozzájött a „próba-szerencse”-többlet, és végén az egészet még kicsit felszorozta „úgyis lealkudják”-felkiáltással.
    Aztán előadta ezt, mint bérgényt; „most is ennyit keresek”-nyomatékosítással.
    Nem csak azzal vot ezzel a bajunk, hogy emberünknek így akkora szám jött ki kezdő fizetésnek, mint a 10 éve nálunk dolgozó profiké. De az is, hogy elég jól ismerjük az iparági konkurenciák bérezését, így rögtön látszott: emberünk bizony hazudik.

    Szóval tanácsok a béralkuhoz:
    1. Annyit kérj, ami a reális piaci árad.
    2. Hogy az előző munkahelyen mennyit kerestél, teljesen érdektelen.
    3. Amit mondasz leellenőrzik. Mindnt. Ezért ne álíts valótlant!
    4. Létezik olyan, hogy „bértábla”. Nagy cégeknél főleg.
    5. Ha nem tetszik a bértábla alapján ajánlott bér, akkor ne sértőd meg. Lehet, hogy a kiírt állásra csak részben vagy alkalmas, így a bér is kicsi. Később viszont megnyílhat egy „rád szabott” állás is, sokkal több pénzért. Ilyenkor a jobb cégek megkeresnek.
    6. Ha céget válasz, akkor ott kezdő leszel. Az előző helyen esetleg már gyakorlott voltál. Szóval a váltással simán csökkenhet a béred. Ám érdemes megkérdezni, hogy ez később hogyan fog nőni.
    7. Ha a beugró szakmai teszten épphogy csak átestél, majd az interjún is csak makogtál a szakmai keresztkérdésekre, akkor ne érezd úgy, hogy „az átlagnál kicsit többet is kérhetek”.

  34. Bérgyilkos Bohóc
    mondta:

    @Sweetshark: Ennél eggyel „jobb”, amikor első körben le sem szarnak, meg sem kérdezik ki vagy, helyette egyből kapsz egy minimum félnapos próbamunkát (grafikus vagyok), aztán ha megfeleltél, akkor UTÁNA talán hajlandóak beszélgetni az igényekről. Igazi fölényeskedő féreg magatartás. Pár éve nálam nem is egy esetben fordult elő. Szerencsére általában megfeleltem (persze a fizetési igények nem nagyon találkoztak), de volt, hogy úgy felkúrtam magam ezen a fajta pökkhendiségen, hogy én nem akartam már menni.

  35. Noras
    mondta:

    @Online Távmunkás: Nem mondtam kevesebbet

  36. Online Távmunkás
    mondta:

    @jobangel: Ha intervallum lot mondasz, akkor nem azt mondod, hogy mennyinél nem szeretnél többet keresni, hanem azt, hogy adott körülmények között magasabb a minimális elvárásod.

    @Sweetshark: Az ember tartozik annyival magának, hogy első körben rákérdez a fizetés nagyságrendjére.

    @Noras: Soha ne mondj kisebb bért, mint amennyit szeretnél. Szakmát váltani nehéz, de nem a bérigény, hanem az elszállt munkáltatói igények miatt…

  37. Noras
    mondta:

    @Online Távmunkás:
    @Circus:
    @jobangel:
    Kivancsi vagyok mindnyajatok velemenyere, a szemelyes es kozvetett tapasztalataim alapjan:
    Nagyjabol hasonlo poziciokra jelentkeztem eddig az erdeklodesi koromon belul. Amikor meg nem volt tapasztalatom a teruleten, azert nem vettek fel, most mar be sem hivnak, mert szerintuk tul sok – ha olyan teruletre palyazom, amire kezdok szoktak jelentkezni, de engem erdekel, azonban kimaradt a „rangletrarol”, hangsulyozom, ugyan arrol a teruletrol beszelek. (Megyeszekhely)

    Ahova be kellett irnom a fizu igenyemet, fel sem hivtak, pedig kepben voltam a piaci szinvonallal. Irhattam barmit, tol-ig-et/netto osszeget, mindent kiprobaltam. Valami oka biztos volt…

    Korabban tol-ig bert adtam meg, 2 alkalommal is a max ertek felett kaptam ajanlatban. Nem sokkal, de tobbet. Nyilvan motivacionak szantak es most mar tudom, hogy a legutobbi helyen azert, mert nagy lett volna a bersav. Amikor megtudtam, hogy a nalam 10 evvel fiatalabb, kevesebb munka es szakmai tapasztalattal rendelkezo, masodik munkahelyes kislany 30%- al tobbet kap (ami szignifikans kulonbseg) amikor en tobbet vegzek, jobb a nyelvtudasom, stb, akkor igencsak vertem a fejem a falba. Hogyan lehetseges ez??

    Rajottem, hogy az esetek nagy szazalekaban mar az elso telefonos alkalommal megkerdeztek a berigenyemrol. Amit a fentiek alapjan Ti is epeszu gondolkodasnak veltek -en is ezt mondanam, hisz jo tudni, hogy egy lapon vagyunk-e. Azonban ez egy nagy csapda, ha valaki nem figyel. Elkerik a berigenyed, de a feladatrol meg nem tudsz szinte semmit. A felelossegi korod, a pontos napi/heti rendszeressegu ellatnivalok, projektek, barmik csak 4-5 mondatban a kiirasban fogalmazodtak meg, bovebben ugy is csak a szemelyes interjun fogsz megtudni tobbet. De innentol kezdve mar senki nem kerdezi meg, hogy mi a fizetesi igenyed, ha kevesebb, ha tobb feladatot kell ellatnod, ha hetvegen kell dolgoznod, vagy mashogy kepzeltek el… Ez kulonosen akkor veszelyes, ahogy jobangel is emlitette, ha mar x ideje nagyon munkaba allnal vagy horror a jelenlegi munkahelyed. Vege az interjusorozatnak, de a recruiter nagyon szivelyes es Barmilyen kerdes eseten rendelkezesedre all, hivjuk batran. Nem gondolom, hogy o arra a kerdesre varna, hogy „Mikor lesz egy masik bertargyalas?” Ha felhozna k, ugy gondolom, masra esne a valasztasuk, de legalabbis mindenkeppen negativ szinben tuntetne fel a palyazot.

  38. Melki
    mondta:

    @jobangel: Programozóként sávot szoktam mondani, még soha nem ajánlották a sáv alját, pedig a tapasztalataimhoz képest elég jól meg vagyok fizetve.

    A sáv alja nem azt jelenti, hogy annyiért elvállalom, hanem hogy azalatt beszélgetni sincs értelme, annyira mások az elképzeléseink.

    Elég braindeadnek érzem ezt az érvelést:
    „ha egy számot mondok, az a minimum érték, amiért megyek. Ha -tól -ig adnám meg, akkor már mondok felső korlátot. Azt meg nem akarok.”

    Öhm, what? Ha egy konkrét számot mondasz, akkor is simán ajánlhatnak kevesebbet, miért adnának többet a te logikád alapján?
    A sáv alja a minimum érték, a teteje amivel kifejezetten meg lennék elégedve. Nyilván lehet többet adni ha nagyon szimpatikus voltam nekik és semmiképp sem akarják, hogy másik cég ajánlatát fogadjam el.

    Miért jobb szerinted azt mondani hogy 800, mint azt, hogy 8-900?
    Szerinted a 800-as bérigényre az lesz a válasz, hogy gyere inkább 1,2 milláért, de a 8-900-ra meg csak 900-at fognak adni?

  39. La Hongroise
    mondta:

    Jobangel korábban már jelezte: egyetért azzal, hogy a cégek titkolják, mennyit szánnak az új munkaerőre. Én ezzel nem értek egyet. Valójában sokkal ésszerűbb lenne MINDKÉT FÉL SZÁMÁRA a munkáltatónak megadnia egy intervallumot (igen, azt, alább kifejtem, miért) – nem véletlenül csinálják így a tőlünk fejlettebb országokban!

    1. Rengeteg időt, energiát, fáradságot megspórolna MINDKÉT félnek (tehát a MUNKÁLTATÓNAK is!), ha a jelölt el tudná dönteni: egyáltalán szóba jöhet-e számára az adott pozíció. Nyilván amelyiket kevesli, azt meg sem pályázza. A munkáltatóra nehezedő pályázati anyag-mennyiség pedig ennyivel csökken.

    2. A beárazás sokat elárul az adott cégről, a „komolyságáról”, a piaci helyzetéről, a pozíció értékéről (és ezáltal az ahhoz tartozó munkáról, felelősségről) stb. ami kulcsfontosságú a munkavállaló szempontjából, mert ezáltal látja, mire számíthat rövid- ill. hosszútávon. Alaphelyzetben ugye hosszabb távra tervez az ember, és nyilván szívesebben megy olyan céghez, ami minimum stabil (esetleg prosperál is) a piacon, és nem fog a következő évben csődbe menni/masszív elbocsátásokba kezdeni. Nyilván a mv szempontjából nagyobb a jelentősége, hiszen ő ebből a pénzből él, amit a munkáltatójától kap: ettől függ a túlélése.
    De a munkavállalás kétoldalú dolog: nem csak a munkaadónak kell minél többet megtudnia a mv-ról, hanem fordítva is. Erre pedig ugyanolyan jó jelzőérték a tervezett bérezés közlése a MA részéről, mint a MV-nál.

    3. Ugye ha ingatlant veszek, akkor az eladó kiírja, hogy mennyire gondolt vételárként – gyakran azt is, hogy ez az ár „irányár”, azaz alkuképes. Ugyanakkor az eladó teszi ki a hirdetést – akár csak az álláshirdető cég – és arra reagálva jönnek a vevőjelöltek. Tehát az mond árat, aki hirdet.

    4. Magyarországon (sajnos) tabu a fizetés: így a szerencsétlen munkavállalónak igencsak nehéz dolga van, amikor be kellene áraznia saját magát a munkaerőpiacon. Lehetőleg korrekten: vagyis hozzon létre egy paramétert magáról olyan információk alapján, amelyekhez hozzá sem férhet…mégis hogyan?
    (És mielőtt valaki közölné, hogy vannak online bérkalkulátorok: azok két ok miatt is használhatatlanok. Egyrészt bruttó bért kérnek beírni, amiből kiszámítják nekem a nettót – holott pont fordítva kellene -, másrészt nagyon sok releváns paramétert nem lehet beírni (részletes kalkuláció) ami pedig a munka szempontjából releváns, és beárazza a piac. Pl. tervezői jogosultság mérnököknél, vagy korábbi önkéntes munka azon a területen, ahová a jelölt pályázik.)
    A fenti példával élve: ha ingatlant veszek, az adott környékről rengeteg információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy el tudjam dönteni: megéri-e nekem az a bizonyos ingaltan, avagy sem.

    Intervallum: a cég részéről azért érdemes intervallumot mondani, mert így megvan a jelölttől függő rugalmassága. Nyilván a minimum az, hogy neki mennyit ér meg az a pályázó, aki csak a minimumfeltételeket teljesíti, plusz nélkül, a maximum pedig az, hogy mennyit tud kigazdálkodni arra az esetre, ha egy pályázó a cég számára értékes plusz paramétereket tud felmutatni.
    Például 3-5 éves tapasztalattal és középfokú angoltudással keres munkavállalót, de jelentkezik valaki, aki 3 évig Angliában dolgozott, felsőfokon, szaknyelvet is beleértve bírja a nyelvet. A cég saját érdekeivel ellentétes lenne, ha elengedné ezt a jelöltet.

  40. RedRum
    mondta:

    Ide is bírom kedvenc vesszőparipám.
    Mikor jut el a balkáni gyülekezet oda, hogy annyira emberszámba vegyék a magyar munkavállalót is, mint a Lajta másik partján, és az állásokat mindenféle c…..y alkudozás nélkül fizetés megjelöléssel írják ki?

  41. jobangel
    mondta:

    @Sweetshark: No igen, minek a képmutatás? Már a legelején ott kéne tartani, hogy emberek pénzért dolgoznak. Nem kihívásért, nem elhivatottságból, hanem elsősorban pénzért. Ettől persze még lehet más motiváció is, de a legfontosabb mindig a pénz. Valójában már az állásinterjúra hívásnál meg kell próbálni megbeszélni, hogy egyáltalán egy nagyságrendben gondolkodunk-e, és ha nem is közelítenek az elképzelések, akkor ne raboljuk egymás idejét.

  42. Sweetshark
    mondta:

    Én azt utáltam otthon, amikor az első körös interjúban azt mondták, hogy még nem tartunk ott, hogy fizetésről is beszéljünk. Ugyan miért nem? Mi van akkor, ha olyan keveset kínálnak, hogy annyiért el sem akarok menni a második körös interjúra?

    Ez az egész jól mutatja az általános otthoni HR-es mentalitást: mi teszünk szívességet azzal, hogy állást kínálunk neked. Külföldön – ahol élek – pont fordított a helyzet: megköszönik, hogy őket választottam, a fizetési igényemből pedig meg sem próbálnak alkudni (sőt, olyan is volt már, hogy többet adtak).

  43. báró Csekonics
    mondta:

    „Erre szoktak érdekes válaszok jönni, pl. hogy beszámlázás lenne a konstrukció, és már mondhatsz is nemet, ha ez neked nem felel meg. Ha az látszik, hogy kb. hasonló az elképzelésetek, állásinterjún tovább kell pontosítani.”

    Jártam már úgy, hogy nagyon kellemesen elbeszélgettünk, szimpatikus is volt az interjúztató, fel is vett volna – aztán kiderült hogy számlás az állás, ráadásul projektfüggően erősen tól-ig eredménnyel, magyarul egyik hónap vastagon plusz a tervhez képest, de lehet hogy utána jön három szűk…
    Megköszöntem a beszélgetést és elmagyaráztam hogy ez kicsi gyerek mellett túl nagy lutri lenne nekem, család nélkül még csak-csak. Mondjuk meg is értette, sajnálta, ahogy láttam, mert tényleg megvolt az összhang de nem volt módja kivételt tenni.

    Intervallumot meg azért nem mondunk bérigény kérdésre, mert MINDIG az alsó határt hallják meg belőle, annyiért már vállalod. Millióból egy, aki azt mondja hogy náluk a felső érték is belefér és megadja mert korrekt akar lenni.
    Ha meg alkudni kell, akkor kell sajnos kifejteni hogy TE miért gondolod azt, hogy ezt a (korábban ismertetett) feladatot ennyire jól el tudod látni, vagyis _tényleg megérsz annyit_ a cégnek.
    Jobb esetben már a fejvadásszal tudsz egyeztetni és akkor legalább úgy mész interjúra hogy tudod hogy kb. mi az a sáv, amiben keres az ügyfél.
    Ilyenkor persze azért még megpróbálják lejjebb nyomni az árat, de Te már tudod hogy ‘mennyi van a zsebükben’.

  44. jobangel
    mondta:

    @Online Távmunkás: ha egy számot mondok, az a minimum érték, amiért megyek. Ha -tól -ig adnám meg, akkor már mondok felső korlátot. Azt meg nem akarok.

    Fizetési sávok: igen, pl. ezért érdemes a fejvadásszal nagyon jóban lenni… Főleg, hogy ha nem fixdíjas a keresés, ő is érdekelt abban, hogy a maximumot kapd (szokásos díjazásuk: a felvett kolléga éves bruttó fizetésének x%-a, ami akár 20% is lehet)

  45. Online Távmunkás
    mondta:

    @jobangel: Ha egy számot mondasz és ők többre gondolnak, akkor nem vállalod? Ez nem érv az intervallum ellen.

    @Circus: Én eddig több módszert láttam a fizetési sávok meghatározására:
    1. jelenlegi dolgozók fizetése
    2. munkaközvetítő/fejvadász tanácsa
    3. piaci felmérés, pl. Hays alapján
    4. cég éves költségvetésében mennyi szerepel…

  46. Circus
    mondta:

    @jobangel: viszont ha csak 1 számot mondasz, azzal jelentősen csökkented az alkualapodat! Főleg Magyarországon…

    Rendszeresen tól-ig határt mondok, hozzátéve, hogy függ a juttatási csomag összettelétől az alapon felül, az elvárásoktól és körülményektől, de nyilván attól leginkább, hogy mennyit szán a pozícióra vagy rám a cég.

    Már írtam, belefutottam ugyanazon pozícióba dupla annyiért is, mint előtte ajánlottak. Esetleg annak utánanéztél már, vagy van róla anyag, hogy a cégek kb milyen alapon árazzák be a pozícióikat?

    Tapasztalataim szerint ex-has, sokszor köszönőviszonyban sincs az elvárásokkal, illetve adott pozíció a cég tevékenységére tett hatásának mértékével… a piaci viszonyokat már nem is említem.

    —-

    Nemrég volt olyan kalandom, hogy sajnos már tartósan regisztrált munkanélküliként kis cég az állami támogatást kihasználva akart fizetni, egy forinttal se többet. Amikor alkudni próbáltam, hogy legalább az üzemanyag költségemet még csapjuk hozzá, azt mondták, hogy ez már nem fér bele – magyarul csak úgy kellettem volna, ha ingyen dolgozom, és később se kerülök a minimálbér fölé.

    ui., az utolsó bekezdéshez:
    Kedves R., ha olvasod!
    Szeretnék gratulálni, hogy coachként képes voltál ezt így, szemrebbennés nélkül megpróbálni eladni nekem, valamint azonnal besértődni, amikor a saját érdekemben alkudni próbáltam (mert hülye azért nem vagyok). Nyilván saját céghez másképp áll az ember keze, igaz?

  47. jobangel
    mondta:

    @Online Távmunkás: Az intervallumban az „-ig” kitétel mit jelent? 1200 fabatka fölött már nem vállalod? Ezért ne mondjunk intervallumot.

    Kétszermondás javítva, köszi az észrevételt 🙂

  48. Online Távmunkás
    mondta:

    Mindent kétszer írsz le, mindent kétszer írsz le?

    Ha behívnak interjúra, az a mai magyar valóságban még nem jelenti azt, hogy elfogadják a fizetési igényed. Ilyenkor megpróbálhatnak még alkudozni, hátha lehet. Mondjuk én nem szívesen dolgoznék olyan cégnél, ahova akaratgyenge olcsójánosokat akarnak felvenni…

    Intervallumot miért ne mondjon a pályázó? Szerintem 1000 fabatka helyett mondhatja azt, hogy 900-1200 fabatka az egyéb juttatásoktól függően.