Nőnapi különkiadás: A feminista és a porszívózás

Nőnapi különkiadás: A feminista és a porszívózás

Március 8. Előzékeny, kedves, udvarias, figyelmes férfiak nőnap alkalmából őszinte tiszteletüket fejezik ki a nők iránt, ezúton is köszönjük, és kedves, udvarias hölgyekként ezt őszintén értékeljük is. Ugye, hölgyeim???

A kritika kritikája

Pár éve sajnos divat lett, hogy túlcsordul a net e jeles nap alkalmából olyan posztokkal, hogy hát a szép szavak a munkahelyen, a virág meg a csoki otthon nem elég, meg az egy nap sem.

Ezzel sokat nem lehet elérni azon felül, hogy ezen az egy napon rendes férfinak nem lehet könnyű lenni, a nemrendest pedig megerősítenénk nemrendességében… Nem lehet célunk belekergetni a rendes férfiakat az „esélyegyenlőségesdis” dilemmába, hogy most írjon-e ünneplős-köszöntős emailt vezetőként, otthonra vegyen virágot, csokit, vagy ne? Miiiiii, hogy inkább porszívózzon fel helyette? Nőként, meggyőződéses feministaként sikítok fel, hogy nanemár, milyen ünneplés ez?

Hölgyeim, ha a munkában feltűnik rendes-kedves férfiembereknek, hogy nőként is hozzáteszünk valamit a cég eredményéhez, nemcsak szakemberként, és ezt még ki is fejezik gondosan megfogalmazott köszöntő emailben, akkor ez jó dolog! Értékeljük!

Ha otthon tényleg együtt csináljuk a családot, a háztartást, meg ezt az egész élet nevű tevékenységet egy férfival, akkor egy takarítás se nem ajándék, se nem ünneplés. Igenis sok férfi van, akik ott vannak, amikor háztartásozni kell, gyereket óvodába vinni vagy simán csak lelkizni. Rossz lehet nekik nőnapkor arról olvasni, hogy a figyelmességnek szánt virág nem számít, csak az a nyomorult porszívózás. Ha tényleg igaz, hogy a nők empatikusabbak, ezt értenünk kellene, és nem belesodorni őket kellemetlen helyzetbe. Nőként az is dolgunk, hogy megbecsüljük azokat férfiakat, akik velünk együtt tesznek az esélyegyenlőségünkért minden nap – pl. büszke apaként logisztikázzák a gyerekeket, bevásárolnak útban hazafelé, vasárnapi ebédet alkotnak stb., amíg mi építgetjük a karrierünket. És ne vaduljunk célt tévesztett feministaként, hogy hát nehogymár mosogassunk, amikor meg ő meetingel. Legyen egyenlőség, de tényleg!

Ünnepeljünk együtt!

Azt javaslom, hogy inkább ünnepeljük magunkat mi is, a férfiakkal együtt – mert ez is az „együtt csináljuk” része.

És igen, tudom, messze még a rózsaszínfelhős 100%-os esélyegyenlőség, de közben lássuk meg, mi az, amit már az előző generáció női kiharcoltak nekünk – őket és ezeket a vívmányokat van okunk ünnepelni. Azzal leszünk majd előbbre, ha megnézzük mi van már, és ebből fog látszani mi kellene még. Az előző generációk női, hölgyei, anyukái küzdöttek értünk is, és tutira nem azt várnák most tőlünk, hogy azon nyavalyogjunk, hogy egy nap a köszöntős emailes, csokis-virágos, a többi meg nem, és még a porszívózás is…

Anyáink útján

Sok-sok nő múltbeli küzdelmének eredménye, hogy pl. van szavazati jogunk, vezethetünk autót, felvehetünk nadrágot, indulhatunk futóversenyen. Karrier körüli vívmányok, hogy lehet saját jövedelmünk, vagyonunk, bankszámlánk, járhatunk iskolákba, még felsőoktatásba is, ezek által részt vehetünk olyan munkában, ami alkotó vagy épp az üzleti életben is dolgozhatunk – női mivoltunk nem determinál bennünket többé kizárólag a gondoskodó, ápoló, kiszolgáló munkákra.

Egy csomó meló van még a valódi esélyegyenlőség eléréséig, de hölgyeim, ezt nekünk kell megcsinálni, folytatva az előző generáció nagyszerű nőinek munkáját – amit értünk tettek. És ehhez bizony a férfiak is fognak kelleni, pont a rendesek. Azok, akik most hoznák a virágot, csokit, ha pontosan tudnák, hogy ennek őszintén örülünk. Más napokon még az ajtót is kinyitják nekünk, a kabátot is felsegítik ránk, ha hagyjuk. Miért is ne hagynánk? Mindenkire szükségünk van, aki becsül bennünket – főleg az ilyen férfiakra! Mi pedig becsüljük meg az igyekezeteiket. És persze a már meglévő lehetőségeinket, pl. azzal, hogy élünk velük – plusz bővítjük őket mindenki javára. Mert a férfiaknak sem lesz rossz, ha a nőknek jó lesz.

Az, hogy egy nőt odaengedjenek műszaki, vagy üzleti területre, egyre inkább trendi a cégeknél, meg hát kényszer is: létszámilag egyre kevesebb a szakember. Így már akár nő is lehet, csak szakember legyen! Igen, azt is tudom, hogy van, ahol már kvóták is vannak. Ez még nem ideális egy nőnek, mégis sokkal jobb, mint amikor még semmi esély sem volt. Még kvótanőnek lenni is jobb, mint kiszolgáltatottnak. A most még ovis lányodnak pedig már ideális lesz a gazdasági és szociális környezet, ha most úgy alakítod! Ha már odaengedtek, élj a lehetőséggel!

Tessen megtekinteni, mit nyújthatnak ezek a szakterületek a nőknek! Ha nem tudod, mihez is lenne kedved, nézz körül mindenfelé, tájékozódj! Nem, a valami adminisztráció, a részmunkaidő és a 100% home office nem lesz jó. Valami adminisztráció már nem kell, a részmunkaidő átverés, a 100% home office meg több kárt csinál a karrieredben, mint hasznot. Az SSC sem az egyetlen választási lehetőséged, ha olyan állást keresel, amit össze kell egyeztetned a kisgyerekes anyasággal.

Nagyon leegyszerűsítve: szakembert keresnek mindenhol, azzá kell hát pozicionálnod magad – nőként is. Porold le szépen a diplomád, nyelvtudásod, jogosítványod, építsd fel az ambícióidat, céljaidat és így indulj el a munkaerőpiacon. Jusson eszedbe a filmbeli idézet,

Mary, akinek mérnöki gondolkodása van, az legyen is mérnök! (Mary, a person with an engineer’s mind should be an engineer. ) Vagy közgazdász, vagy bármi, amit végeztél…

Legyints a károgókra, mint Margaret Thatcher:

„Ha a kritikusaim azt látnák, hogy a Temzén járok, azt mondanák, hogy azért teszem, mert nem tudok úszni. (If my critics saw me walking over the Thames they would say it was because I couldn’t swim.)”

Majd az adott állásokról úgy tárgyalj állásinterjún, hogy az összeegyeztethető legyen a napi életviteleddel: távmunka, rugalmas munkaidő, kötetlen munkaidő, megfelelő fizetés. Mert a férfiak is így csinálják ám… Így lesz nekünk esélyegyenlőség, ami a férfiaknak is jó, mert pl. lesz elég pénzünk a bankszámlánkon, hogy beruházzunk egy robotporszívóba.

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Egyetértesz? Vitatkoznál? Hozzáfűznél valamit? Várom szeretettel a kommented!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, pályaorientációban, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból, vagy nézd meg hogyan tudok segíteni egy vezetői portfólióval eligazodni az álláskeresés útvesztőiben! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam, vagy kövesd a #jobangel -t a Linkedinen!

# # #

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Írj te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük