HR-es állást keres

HR-es állást keres

Ahogy nézegetem a statisztikáimat, és az évek során egyre több álláskeresőt ismerek meg, egyre könnyebben azonosítok olyan álláskereső csoportokat, akiknek igazán problémás az álláskeresés. A HR-esek, azon belül is a toborzók egy ilyen csoport… hozzám fordulnak álláskeresési tanácsokért, ami egyfelől megtisztelő, és köszönöm a bizalmukat ezúton is, másfelől valami nagyon szomorú dolgot mutat a magyar munkaerőpiacról és a munkáltatók toborzási döntéseiről, amit bizony ők is alakítottak, és alakíthattak volna másképp sok év alatt. De amit ők tanultak, tolerancia, emberi hozzáállás, és sok-sok józan racionalitás közgazdasági szabályszerűségek mentén, az nem segít nekik az álláskeresésben, és nem kellett a legtöbb munkáltatójuknál.

Azt gondolnánk, hogy a toborzók „ismerik a dörgést”, ők simán találnak másik munkát, hiszen tudják, hogy mik az elvárások (nem tudják); tudják, hogyan kell beszélni álláskeresőként egy toborzóval (ezt sem tudják).

Ez nem az ő szakmaiságuk kritikája, sokkal inkább a cégeké, akik alkalmazták őket.

Elvileg a HR, mint Human Resources, azaz emberi erőforrás szakterület a cégek legfontosabb erőforrásával foglalkozik, az emberekkel, mint munkavállalókkal. Vállalati kultúrát teremt, vezetői stílust alakít. Azaz stratégiai terület, kiemelten fontos lenne. Nagyon nem az, ami leginkább az álláskeresők számára gond. Onnantól mindegy, HR-es vagy egyéb szakterületen keres valaki állást. És miért nem az? Mert a cégek – azok vezetői – nem hagyták. Keresni kellett embert, és a sikertelenség, kudarc nem volt megengedett. A HR-es, toborzó belekényszerült a legőrültebb tesztelési eljárásokba, jaj, nehogy mellényúljunk a jelölttel, referenciát kérni, 7-8 körös állásinterjúval „szórakoztatni”. Nemcsak HR-es adottság ez, cégvezetők, akik maguk toboroztak, szintén túltolták mindezt. Ha mindezeken átment a szerencsétlen jelölt, dolgozhatott végre. De az ilyen eljárások becsontosodtak, leginkább a kkv-szektorban, ami az egyik legnagyobb foglalkoztató szektor a sokat keresett fehérgalléros szegmensben. Ahol szakítottak ezekkel a fárasztó és fölösleges eljárásokkal, szakmai alapokra helyezték a kiválasztást, ott komoly versenyelőnyt értek el a cégek- és a munkáltatói megítélésük is pozitívan változott.

Ha állást keres, a HR-es is esendő álláskereső…

Döbbenetes módon a HR-esek önéletrajza is pont úgy rossz, mint a többi szakma képviselőié: általánosított, semmi érdemi és egyedi információ nincs benne. Nem derülnek ki az iparági speciális ismeretei, a stratégiai feladatok, a látásmódja, az ambíciói, kompetenciái. Miközben könyvtárnyit cikkeztek arról, hogy ezeket keresik az álláskeresőkben. A motivációs leveléről ránézésre megmondom, melyik portálról töltötte le a sablont. A cselesebbek külföldi portálról ferdítettek magyarra valamit, ez is jól látszik.

Az álláskeresési segítséget mindig az adott szakmához/pozícióhoz próbálom igazítani, HR-eseknél azt a megközelítést alkalmazom, hogy szerintem ismerik a HR-es módszereket, döntési mechanizmusokat, a riasztó apróságokat, ami biztos nemet jelent. Ebből rá tudom vezetni arra, hogy lesz jó és sikeres az álláskeresése. Tehát ilyesmi kérdésekkel bombázom őket:

  • Te milyen önéletrajzokra figyeltél fel? Milyeneket olvastál végig? Mit akartál megtudni egy önéletrajzból?

Általában itt már megbillen a jól felépített segítő stratégiám, mert kiderül: toborzóként, szervezetfejlesztőként stb. gyakorlatilag nem hagyták érdemi munkát végezni, tehát nincs is ebben rutinja (lsd. még szakmai temetők…) . Kapott egy pozícióleírást a szakmai vezetőtől, olyat kellett keresni. Akinek az volt az önéletrajzában, az felkerült a shortlistre. Sokuk szégyenkezve bevallja, hogy bizony eleget tett diszkriminatív igényeknek is: életkor, nem, lakóhely alapján válogatott, mert az volt az igény. Nem merte azt mondani egy tekintélyelvű cég vezetőjének, hogy ezt nem kéne, mert a racionális érveit meg sem hallgatták volna… És most tudja, hogy az ő álláspályázata is múlhat ilyesmin. Akkor miért is írja be ezeket az önéletrajzába? Mert az volt a letöltött mintában, amit általában toborzó ügynökségek raknak össze – a maguk (és néha diszkrimináló ügyfeleik) szempontjai alapján, nem az álláskeresők érdeke szerint.

  • Álláskeresési stratégia kapcsán megkérdezem: milyen iparágak, milyen elvárások, cégméret stb. fontos számára?

A válaszokból már látom: a konzultációs stratégiámat most sem csillogtathatom. Hát mindegy, csak legyen már állás, mert fogy a tartalékpénz… Értem, és akkor állásinterjún mit válaszolsz majd arra a kérdésre, hogy „miért éppen hozzánk jelentkezett?” Hát kitalálok valamit… Biztos vagyok benne, hogy ha újra pozícióba kerül, nem fogja már feltenni ezt a kérdést.

Na, pl. a fentiek miatt nem működnek azok az önéletrajzok, amit ismerős HR-es megnézett, kijavított…

A megoldás

Nem nálam van a bölcsek köve most sem, de van egy általánosan működő jógyakorlat minden álláskeresőre. Ha tudjuk, hogy az álláskeresés nem HR-es munka, hanem értékesítés, megvan egy lehetséges megoldás.

Az értékesítői hozzáállás pont úgy működik mindenkinél:

– Kell egy termék, amit szó szerint ki kell fejleszteni:
önismeret+szakmai identitás+tapasztalat+tárgyi tudás+hozzáállás = szakember.
És mindezt be kell tudni mutatni…

– Kell egy eladási stratégia (kinek jó az én termékem? Kinek akarom eladni? vö. Milyen cégnél, mit dolgoznék szívesen?) – érvelés, kifogáskezelés, közös pontok azonosítása

– Ezek után el kell indulni eladni: pályázni, utánamenni a pályázatnak, állásinterjún jól irányítani a beszélgetést, lelkesnek lenni, „pozitívnak lenni”, sikertelenséget elviselni, hazug kifogásokra legyinteni. VAGY megfelelni a hibás elvárásoknak…

###

incorporalogo.pngIngyenes álláskeresési segítségre van szükséged? Csatlakozz most az Incorpora-Jobangel programhoz! Részletek itt!*

*Nincs apróbetű: tényleg ingyenes!

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz jobangel hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. alalala
    mondta:

    @jobangel: Mindig tanul az ember. Viszonyítási alapom sajnos nincs, de megfogadom a hallottakat és ha egyszer arra adom a fejem, hogy beküldöm valahova a CV-m és nem hívnak be, akkor gondolok majd rá(d) és újrapróbálom egy saját kezűleg készített önéletrajzzal. Ha megtalálom ezt a postot még értesíteni is foglak a fejleményekről 🙂
    Bár okosabbnak abban sem fogom magam beállítani, de ha a kronológiai sorrend helyett a lényeg „versbe foglalása” és a (szakmámat tekintve egyébként teljesen irreleváns) word tudásom villogtatása a nyerő stratégia, ám legyen. Kicsit most sajnálom is, hogy anno nem csináltam meg az ECDL vizsgát 😛
    A HR az nem az én területem, ezért elhiszem neked, hogy létezik olyan, hogy valaki mindenféle szubjektív (ill. a tankönyvekből vett egyéb) okok miatt képes nem továbbküldeni a szakmai felelőshöz az egyébként teljesen megfelelő, csak épp Europass logós önéletrajzot.

  2. jobangel
    mondta:

    @alalala: A Europassban vezető ne kattintgasson semmit, mert álláskereső marad sokáig. Az önéletrajz-készítés nem szakma, az értékesítés szakma. Erről írtam ugye a posztban. A jó CV-nek egyetlen dolga van, eljuttatni állásinterjúra az álláskeresőt. Hogy ehhez milyen tartalom és forma kell az adott emberre, azon bizony lehet sokat dolgozni, gondolkodni. A Europass biztos nem lesz jó, se tartalmilag, se formailag. Egy vezetői portfólió igen.

  3. alalala
    mondta:

    @jobangel: „Táblázat ne legyen, mert a robotok rosszul olvassák”

    Lehet, hogy sokszor kuli munkát végeznek, de én ennyire azért nem minősíteném le a hr-eseket:P
    Na de viccet félretéve, eddig azt hittem, hogy az állásra jelentkezésről van szó, nem pedig a portálokra regisztrációról.
    A robotokat amúgy nem érdekli, hogy hányszor van odaírva, hogy munkahely, sőt! Minél jobban fel van cimkézve egy sor, annál jobban tudják miről van szó.

    „Az, hogy ki mennyire illik a csapatba, szintén nem fog kiderülni a Europassból, mert egyszerűen nincs semmi, amiből kiderülhetne. Pl. igényes strukturáltság, kronológiai sorrend helyett lényegi sorrend, jól használt szövegszerkesztő”

    Ezt lehetne indirekt is bizonyítani. Amiket látni szoktam word önéletrajzok, azok nagy átlagban igénytelen tákolmányok és a szembemben inkább leminősitik azt, aki készíti. Akkor már inkább egy automatikusan kiköpött, átlátható önéletrajz legyen, mint pl. az Europass.
    Másfelől meg nem mindenkinek a word-ben önéletrajz készítés a szakmája. A karrierváltónak talán van ideje megtanulni, de pl. aki egy „magasabb” pozícióra jelentkezik és amúgy soha nem kell a word-öt megnyitnia sem, az miért szenvedjen vele? Inkább megcsináltatja valakivel (ha igazán belevaló, akkor valamelyik aktuális beosztottjával :D) vagy összekattintgatja egy erre kitalált programban, mint pl. az Europass, minthogy azt számolgassa, hogy hány space kell, hogy nagyjából egymás alá kerüljenek az adatai. Személyes egyik esetben sem lesz (az interneten található tíszezer sablonok valamelyikét használva sem!). Ezért szoktuk beszélni is az illetővel.
    A kronológiai sorrend nekem amúgy tetszik. Elvégre az mutatja a fejlődést. Engem személy szerint felbosszant, ha ide oda kell ugrálnom az önéletrajzban és keresnem kell, hogy most akkor honnan ment hova és miért? Na meg így egyből látszanak a lukak is.

    „Ha a kiválasztó gyakorlatias, akkor olyan CV-k fogják meg, amiben pontosan benne van, ki az az ember, mit csinált eddigi munkái során és nem az, amit a végtelenségig eláltalánosítottak, elszemélytelenítettek, formanyomtatvánnyá silányítottak.”

    Ezzel egyetértek. Aki nem írja bele a CV-be az eddigi munkáit, az nem jut túl az első rostán nálunk sem 🙂

  4. Bambano
    mondta:

    @jobangel: igényes struktúráltság? rotfl, az általam ismert önéletrajz minták egy kivételével word doc-ban voltak, amiről köztudott, hogy normális minőségű munkára teljesen alkalmatlan. az az egy, amelyik nem doc volt, az meg pont az europass. pfff….

  5. Bambano
    mondta:

    @jobangel: „többmillió netről ingyenesen letölthető CV-minta van”: ez pontosan ugyanakkora hiba, mint szerinted az europass.

    azt kellene végre megérteni, hogy ha nincs egyértelmű irányvonal a cv-re, akkor eldönthetetlen, hogy egy cv-be mit kell beleírni és melyik cv a jó cv. ezt a posztban fényesen bizonyítottad.

    így tehát ha tökmindegy, hogy mit írsz a cv-be, akkor se lesz jó, akkor az europass pontosan ugyanolyan jó, mint bármelyik másik. sőt jobb, mert van hozzá iránymutatás.

    egyébként felhoztál már sokmindent az europassra, hogy nem lehet benne megcsinálni. szerintem mindent meg lehet benne csinálni, meg kellene ismerkedned vele.

    persze értem én, ha az europass neked üzleti ellenfél, akkor nyilván rossz lesz, hiszen a bevételedet csorbítja. csak akkor ne hozzunk mellé álszakmai érveket.

  6. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @jobangel: „Pl. egy karrierváltó, vagy egy pályaújrakezdő már nagy bajban lenne, ha csak Europass létezhetne. „
    De egy háeres is 😀

  7. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @jobangel: „tedd rendbe a Facebook oldalad” Ez megint egy lépés a háeresek védelmében! Vajon miért véded őket ilyen lelkesen?
    Továbbá ez is egy oximoron. A fészbukk oldal milyensége vagy egyáltalán megléte nem szerepel követelményként az álláshirdetésekben. Te viszont arra biztatsz, hogy tegyem rendbe a fészbuk oldalamat. Ezzel ellentmondasz önmagadnak, mivel pár mondattal lejjebb írod: „A kiválasztási folyamatok nem átláthatatlanok”. Ha egy játéknak nem ismertek számomra a szabályai és nincs is módon megismerni a szabályokat, akkor annak a játéknak a szabályai számomra átláthatatlanok. Nekem ezt jelenti az átláthatatlanság. Neked mit jelent az átláthatatlanság? Csak azért, hogy ne beszéljünk el egymás mellett.

    Amúgy jól hangzik az, hogy tedd rendbe. De mikor van egy fészbukk oldal „rendben”? Mivel a fészbukk oldal, mint szempont nem jelenik meg az álláshirdetésekben, ugyanúgy nem tudjuk, milyen a rendbe tett fészbukk oldal, mint ahogy azt sem tudjuk, milyen a jól megírt cévé. Mindkettőnek a megítélése attól függ, hogy a kiválasztást végző személy jobb vagy bal lábbal kelt aznap. Egyikre sincs szabály, tehát a kiválasztás folyamata – számomra – _átláthatatalan_.

    „Láttam 400 fős multit, 100%-ban fehérgallérosokat foglalkoztatva, ahol 2 fő HR-es volt, és ők több országot is kiszolgáltak” Ez egy pillanatfelvétel, egy adott állapot rögzítése, nem igazol és nem dönt meg semmit. A történetben minimum négy változó van: munkavállalók száma, emberi háeresek száma, robot háeresek száma, háer szervezet feladatainak listája. A robot háeres esetleges előnyét akkor lehetne kimutatni, ha több időpontban is lennének adataink a fenti változókról. Lehet, hogy korábban három emberi háeres is volt, kevesebb létszámhoz és kevesebb feladathoz. De az is lehet, hogy régebben ugyanúgy két háeres volt, több munkavállalóhoz és több feladathoz, utána elkezdték a robot háeresekt bevetni abban a reményben, hogy meg lehet spórolni az egyik emberi háerest. Ha így történt, akor fiaskó: nem csak a két emeberi háeres maradt meg, de robotokat is használnak és összeségében mégis kevesebb feladatot végeznek el, mint régebben a csak emberi háeresek. Esetleg van-e arról adatod, hogy az illető multi cégnél hogyan alakult az évek során az egy munkavállalóra eső háer költség?

    „robot nem tudja kiszűrni a fazont, akiről pontosan tudjuk, hogy keveredett már korrupciós botrányba” Tévedsz. A robot egy gép, ami a korábban neki megtanított-beprogramozott feladatot hajtja végre, a neki elérhető adatok felhasználásával. Az emberi interjúztató honnan tudja, hogy a jelölt koorrupciós botrányba keveredett? Ha a robot tudja, hogy feladata kiszűrni a korrupciós botrányba keveredett jelölteket és birtokában van annak az információnak, ami alapján az ilyen jelöltek beazonosíthatóak, akkor ki fogja szűrni őket. Ha például van egy lista, amin a kerülendő jelöltek adatai vannak felsorolva, akkor a robot is ugyanúgy ellenőrízni tudja, hogy a jelölt rajta van-e a listán, mint ahogy egy ember is ellenőrízni tudja. Sőt ha hosszú és/vagy többféle a lista, a robot gyorsabban tud benne keresni. Ha meg nincs lista, akkor a háeres arra alapoz, hogy hallotta a teniszpartnerétől, aki hallota az unokanővérétől, hogy X.Y. korrupciós ügybe keveredett (meg azt hogy az illető anyja egy kulák malomtulajdonos szeretője volt). Gyakorlatilag megint az jön elő, hogy a folyamat _átláthatatlan_, mert nem világos, hogy milyen szempontok alapján szűrnek.

    „A kiválasztási folyamatok nem átláthatatlanok, csak cégenként változóak bizonyos szakmai keretek között.” Ez szerintem így cúsztatás vagy legalább is eufemizmus. Ha nem tudom a szabályokat, ami szerint választanak, vagy látszólag vannak szabályok (=álláshirdetésben szereplő követelmények) de mégsem azok szerint történik a kiválasztás, az számomra _átláthatatlan_. Továbbra is kérdés, hogy te mit értesz átláthatóság alatt.

    „legspeciálisabb erőforrás az ember, mert élete van, lelke van, motivációi vannak, céljai vannak,”
    Ez mind igaz, és nem is vitattam soha. Csak éppen azok, akik háereseknek nevezik magukat, pont ezzel nem foglalkoznak. Csupa – a munkavállaló szemszögéből – lényegtelen dologgal foglalkoznak, mint csapatépítő izémizé, hangulatjelentés készítése meg hasonlók. Életekkel, lelkekkel, mootivációkkal és célokkal nem foglalkoznak. Nekik a munkavállaló nem erőforrás, hanem csak darabszám a kimutatásban, egy valami, aminek minimális szinten tartandó működési költsége (ugynavezett munkabér és járulékai) van, valami ami csak alapjául szolgál a statisztikának meg a háeres által összeállított, mindenféle szép színes-hangos-szagos prezentációnak.

    „Értem, hogy neked támadnod kell a HR-t, mert pozícióvesztés lenne beismerni, hogy fontos része a cégnek,”
    Én is megértem, hogy neked meg védened kell a háert, mert pozícióvesztés lenne beismerni, hogy messze nem olyan kiváló, mint amilyennek lefesteni igyekszel.

  8. jobangel
    mondta:

    @alalala: Táblázat ne legyen, mert a robotok rosszul olvassák, és az állásportálokon is szétesik. Pl. ez is egy trükk, testreszabás, amin a Europass már elvérzik. Az, hogy ki mennyire illik a csapatba, szintén nem fog kiderülni a Europassból, mert egyszerűen nincs semmi, amiből kiderülhetne. Pl. igényes strukturáltság, kronológiai sorrend helyett lényegi sorrend, jól használt szövegszerkesztő (nem tudom, miért gondolja a Europass, hogy az érdemi mondanivaló sorait a lap közepén kell kezdeni…)

    Ha a kiválasztó gyakorlatias, akkor olyan CV-k fogják meg, amiben pontosan benne van, ki az az ember, mit csinált eddigi munkái során és nem az, amit a végtelenségig eláltalánosítottak, elszemélytelenítettek, formanyomtatvánnyá silányítottak. Pl. egy karrierváltó, vagy egy pályaújrakezdő már nagy bajban lenne, ha csak Europass létezhetne.

  9. alalala
    mondta:

    @jobangel: „Mert ugye a CV-t szabjuk az emberhez, meg a megpályázott álláshoz, és a Europass ezt nem tudja.”

    Ugyan én nem vagyok hr-es, lehet ezért is gondolkozok ilyen egyszerűen, de egy állásra jelentkezésnél két dolog szokott kelleni:
    – a személyes része, ami valami írás, legyen az akár egy motivációs levél vagy egy bevezető a megszólítás után, hogy ne csak a csatolt önéletrajz álljon ott egy üres emailben
    – meg a szakmai része, ami lényegretörően összefoglalja, hogy kicsoda a jelentkező. Ezen mindenki átfut aki bemegy az interjúra. Ez lehetne akár egy táblázat is, de minél szebb, annál jobb, ugye :P. Ezen mit lehet személyre szabni (amit az Europassban nem lehet)?

    „tele van fölös karakterrel. „Munkahely:” 5 munkahelynél 5×10 fölös karakter, nulla információértékkel.”

    Na bumm. Ebben a fórumban sem olvasom el minden hozzászólás után, hogy „válasz erre”, mint ahogy Excel-ben sem zavar, hogy minden sor egy betűvel kezdődik. Ezeket igazából észre sem veszem, amíg nem konkrétan ezeket keresem.
    Lehet ennek a szelektív látásnak köszönhetően nem zavar az sem, hogy minden munkahely elé oda van írva, hogy munkahely. Legalább tudom, hogy nem az iskola van ott és gyorsabb megtalálom, amit keresek.

    „Ha sok önéletrajzot kell átnézni, pont a Europass a legrosszabb, az egyformaságával. Voltam nem egy olyan értekezleten, ahol az állásinterjúra behívandókat válogattuk ki a tömegből a szakmai vezetővel. 5 pozíció, pozíciónként 100-200 CV, már előszűrve 20-20 lehetségesre, akikből ki kell választani 5 behívandót meg 2 tartalékot, ha az 5-ből valaki nem jönne. Mindegyiknek passzol a pályája, tapasztalata, nyelvtudása, Kis-Nagy-Tóth-Kovács néven futnak, lehetetlen megjegyezni őket.”

    Szerencsére nekem egyedi nevem van, így nem kell azon aggódnom, hogy milyen önéletrajzot küldök el 😛 Sosem gondoltam volna, hogy van ahol tényleg csak ennyin múlik egy ember szakmai jövője.

    20 teljesen passzoló életpályát (és motivációs levelet) ritkán látni, de nálunk több múlik azon, hogy ki mennyire illik a csapatba, minthogy a sokadik „Kovács” jelentkezik a céghez, ezért plusz faktornak ott van a személyisége, amit döntés előtt szeretünk megnézni. Név (életkor, nem, nemzetiség, stb..) alapján nem dobunk senkit, aki amúgy alkalmasnak tűnik. Ha a 20 jelentkezőt tényleg sehogy sem tudjuk sorrendbe tenni, akkor ha személyesen nem is hívjuk be mind a 20at, de legalább telefonon beszélünk velük. (Nem, még abc sorrendbe sem tesszük őket, legfeljebb a hívási sorrendhez :P)

    „Europassban meg sem találom elsőre, mi a hobbija, meg honnan jön át, mert tele van fölös karakterrel.”

    Más emberek, más szokások. Van akinek a matek megy jobban, van akinek meg az éneklés. Eddig minden interjúmon megtalálták a hobbimat, de biztos van olyan, akinek nehezebben ment, mint másoknak. De ha saját magam állítottam volna össze a word önéletrajzomat, akkor is a végén lett volna a hobbim a hobbi címszó alatt, szóval nem értem az Europass mit rontott el ¯\_(ツ)_/¯

    De nem az Europass mellett akarok kampányolni, csak nem értettem mi a baj vele. De a kommentek segítettek megérteni, úgyhogy mostmár minden tiszta 🙂

  10. jobangel
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: 1. tedd rendbe a Facebook oldalad, és akkor nem kell azon izélni, hogy nézik – nekem sem tetszik, hogy ezt is beletették a kiválasztási folyamatba, de ez van. És mikor háziorvost akartam váltani, én is megnéztem a Facebook-profilját annak, akire válthattam volna, és köszöntem, nem kértem az illetőt. Ilyen ez.

    Az, hogy szoftverek is segítségére vannak a kiválasztásban a HR-esnek, pontosabb és hatékonyabb sourcingot, több lehetséges jelöltet jelent pl. Láttam 400 fős multit, 100%-ban fehérgallérosokat foglalkoztatva, ahol 2 fő HR-es volt, és ők több országot is kiszolgáltak, nemcsak recruitmenttel, de minden egyéb HR-es témával, a kereseti igazolás kiadásán keresztül a kötelező foglalkozáseü. vizsgálat megszervezésén át a cégautóig, expatok kezeléséig, relocation intézéséig. Hát így éri meg a robotok alkalmazása. Kékgalléros cégnél chatboton jelentette a kékgalléros a betegségét, ami elindított egy táppénzes folyamatot az ERP-ben, anélkül, hogy embernek ezzel dolga lett volna. Na, ezért vannak a robotok.

    Miért kell ember a kiválasztásba, ha van robot? Azért, mert a robotot nem érdekli, hogy neked diétabarát munkahely kell, vagy hogy mozgáskorlátozott a gyereked, és olyan céges autót kell kapnod, amit így is tudsz használni. Mert a lehetséges jó jelöltek közül a robot nem tudja kiszűrni a fazont, akiről pontosan tudjuk, hogy keveredett már korrupciós botrányba, vagy a másikat, aki részegen ment állásinterjúra, vagy a harmadikat, akiről pontosan tudjuk, hogy a szép CV-je ellenére egy hazug barom, mert az összes referenciája szerint az, de akár ez a személyes tapasztalatod is vele.

    A kiválasztási folyamatok nem átláthatatlanok, csak cégenként változóak bizonyos szakmai keretek között. Mint a beszerzés, vagy a teljesítményértékelés, vagy bármi más, ami cégspecifikus lehet.

    Értem, hogy neked támadnod kell a HR-t, mert pozícióvesztés lenne beismerni, hogy fontos része a cégnek, pedig józan paraszti ésszel is az: ha a tárgyi eszközökre, egyéb erőforrások kezelésére külön szakterületek léteznek, az ember, mint a cégeket alkotó „létforma” miért ne alkotna külön szakterületet? Ráadásul a lehető legspeciálisabb erőforrás az ember, mert élete van, lelke van, motivációi vannak, céljai vannak, ellenben egy gyártósorral pl.

  11. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @jobangel: „És az jött ki belőle, hogy most van csak igazán szükség a HR-re…”
    Értem én, hogy tűzzel-vassal véded a háereseket, de akkor is oximoronszagot érzek a levegőben! Igaz, hogy a keresést emberek helyett gépek végzik, de mégis szükség van hús-vér háeresre. Hogy is van ez?
    Tegyük fel, hogy vannak gépesített eszközök a jelöltek keresésére munkatapasztalat, szoftszkill, HOBBI, nyelvtudás és más kijelölt szempontok alapján. Ha ezek a gépi valamik valóban olyan jók, mint hozzászólásod ecseteli, akkor miért van szükség háeresre?
    A leendő munkatársra vonatkozó elvárásokat nem a háer, hanem a szakmai felettes hivatott összeállítani. Ha a gépesített keresési eszközök valóban jók, akkor még nagyszámú jelentkezőből is képesek kiszűrni azt a néhány legjobbat, akivel a mukáltató felveheti a kapcsolatot. Ha meg kevés potenciális jelölt van a munkakör speciális jellege (vagy éppen a hülyén megadott keresési szempontok) miatt, akkor is képes megtalálni azon munkavállalókat, akik egyáltalán szóbajöhetnek. Emberi erőforrás ilyen szisztémában csak adminisztrációra kell: keresési szempontok megadása a keresőrobotnak, a keresőrobot által kiadott legjobb jelöltek értesítése és interjúra hívása, keresőrobot által benyújtott számla leigazolása és továbbküldése a pénzügyesnek kifizetésre. A felsorolt tevékenységek egyike sem értékteremtő. Ettől persze tetszés szerint elnevezhetjük az ilyen tevékenységekkel foglalkozó munkatársat. Nevezhetjük például betanított toborzónak, vagy AI-augmented deputy recruiter assistantnak, de ha olyan kedvünk van, akár háeresnek is elnevezhetjük. Ha az utóbbinak nevezzük el, a helyzetet bizonyos szemszögből nézve lehet úgy is jellemezni, hogy szükség van háeresre.
    A szójátéktól eltekintve van ennek a dolognak egy racionális-pénzügyi oldala is. Eddig az üres pozícióra a jelölteket emberek (újabb keletű szakkifejezéssel élve: biorobotok) keresték. A helyzet változott, ezentúl igazi robotok keresik. Viszont idézett mondatod szerint emberek is kellenek melléjük. Mi az előnye ennek a helyzetnek a munkáltató szempontjából? Az, hogy eddig csak a háerest fizette, most pedig a háerest is meg a kereső robotot is fizeti, plusz kiadás számra. A tőkés szemlélete szerint ennek a plusz kiadásnak meg kell térülnie, lehetőleg mielőbb. Mitől térül meg, hogyan térül meg? Kérem fejtsd ki részletesebben, ha az nem ütközik valamiféle titoktartási kötelezettségbe!

    „Attól, hogy mindenkit egyformára szabnánk, leginkább szerecsejáték lenne a kiválasztás.”
    Körkörös védelem: azzal érvelsz, hogy a kiválasztás szerencsejáték lenne. A kiválasztás ma is de facto egy szerencsejáték és engem vádolsz, hogy szerencsejátékot akarok csinálni belőle! És igen, ez a szerencsejáték helyzet a háeresek bűne. Azoké a háereseké, akik érdemi kiválasztási tevékenység helyett a jelöltek fészbukk oldalának tanulmányozásával töltik az időt.
    Egyébként nem mondtam, hogy mindenki egyformára szabnánk. Attól, hogy van egy szabványos cévé formátum, nem fogja mindenki azt írni a munkatapasztalat rovatba, hogy „5 éves zabhegyezési gyakorlat félautomata tranzisztoros zabhegyezőgépen”, hanem egészen mást ír a szenior szoftverfejlesztő és megint mást a pályakezdő vegyésztechnikus.

    „Ha a kezébe adsz egy üres lapot, hogy oké, írj CV-t, úgy, hogy előtte sosem látott olyat, bajban lesz.”
    Már többször elhangzott e fórumon is, hogy a kiválasztási folyamat átláthatatlan. Ennek megfelelően a cévé milyensége és a megpályázott állás elnyerésének valószínűsége között semmilyen direkt vagy statisztikai összfüggést kimutatni nem lehet. Ha tehát valaki hirtelen felindulásból ír egy cévét, akkor semmivel sem rosszabbak az esélyei, mintha sablont vagy épp Europassot használ 😛

  12. jobangel
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: „Ha ugyanis létezne egy többé-kevésbe elfogadott közös formátum, akkor kiderülne, hogy nincs is szükség arra a háeresre, aki a beküldött cévéket értékeli. Az értékelés egy részét lehetne gépesíteni, a fennmaradó jelöltek között pedig szakmai szempontok alapján a szakmai vezető dönthetne.” —- most is gépesítve van, keresőrobotok, sourcing-algoritmusok, sourcing szoftverek, Linkedin HR-profil stb. Ez már rég megoldott, nyitott kapukat döngetsz. És az jött ki belőle, hogy most van csak igazán szükség a HR-re…
    Emellett a CV-formátum szabványosítása nem segíti elő az értékelést, sőt, kifejezetten gátolja. Attól, hogy mindenkit egyformára szabnánk, leginkább szerecsejáték lenne a kiválasztás. Az egységes elbírálás nem az egységes CV-n múlik – mivel egységes szakmai életút sincs, meg egységes elvárások sincsenek, meg egységes munkakörök sincsenek. A Europass meg úgy van kitalálva, hogy a marketingje szerint jó egy szakácsnak is, meg egy egyetemi professzornak is. Valójában meg egyiknek sem.

    A mintáknak az az értelme, hogy segítsen egy kétségbeesett és/vagy ötlettelen álláskeresőnek. Ha a kezébe adsz egy üres lapot, hogy oké, írj CV-t, úgy, hogy előtte sosem látott olyat, bajban lesz.

  13. Steps4u
    mondta:

    @Steps4u:
    (A vezeto baratnojet, aki kesobb ket honap utan visszament korabbi helyere es behivtak mast, mig a jo tesztet iro allaskereso volt. Ez mar milyen faraszto, pedig ez igy tortent. XD)

  14. Steps4u
    mondta:

    Kedves Forum,
    sokszor azt gondolom, hogy konnyen sikerult paruknak az elso par lepes.
    Neha, amikor HRes allast keres akkor lehet neki is elveszik a kedvet a szakmajatol.
    Nem vagyok HRes, de nem hiszem, hogy ezen a szakon ugyanolyan kepessegu es felkeszultsegu jeloltek (robotok) lennenek, ahogy azt sem hogy ugyanolyan sablon munkakorok es igenyek.
    Azt is felteszem, hogy ugye a jo helyekrol nem valtanak, de azt is ismerjuk, ha elfogy a kg so akkor pedig menni kell. Sok ceg arculatot valt 3 evente igy nehez azonosulni vkinek egy szervezettel, bar tobbnyire a belso motor alakitja ezeket az elkepzeleseket akkor sem mindig van igeny erre vagy arra hol bentrol hol fentrol.
    Amikor a HRes felhiv es kioktat ezutan hosszasan azon gonolkozhatsz, de akkor megis miert hivott fel.
    A felmeresszeru stresszes toborzasokat annyira jo lenne mar felnottebben kezelni a mai digitalis vilagban. Igaz, hogy nem annyira izgalmas es neha osztonos is. Az egyeb teszt iras es toltes azert nehez kerdes, mert ismerek olyat, aki a legjobbat irta es megse vettek fel nyilt palyazaton.
    Egyszer olvastam egy cikket, hogy emocionalisan dont a legtobb vezeto, meg ha nem vallja be akkor is. Banom, hogy nem emlekszem a forrasra, de jelentos szazalekban befolyasolja a kesobbi kivalasztast is, nem csak egyeb eroforrasfelosztas es celkijeloles szintjen. Ezert nagyon kellemetlen tud lenni egy rosszkor betalalt box, jobb lenne csak civilizaltan akasztofazni. 🙂
    Ismerek olyat, akinek volt mindket tipusu CVje, aztan eltuntek az adatok es gyorsan megoldotta, persze hiba is becsuszott, de csak erre akartak emlekezni.
    Persze pozitiv dolog is sok van mostanaban inkabb, mert nagyon sok vegtelen turelemmel megaldott angyali tunde vagy tunder van a teruleten.

  15. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @jobangel: „A szabványosítás a CV-kre teljes tévút, mert az emberi életek, sorsok, motivációk, tudásanyag nem szabványosítható.”
    Ez úgy hangzik, mintha egy háeres mondaná. Lehet, hogy nem szabványosíthatók a sorsok meg ilyenek, de vannak a betöltendő pozíció szempontjából lényeges elemeik, amikkel foglalkozni kellene.
    Ha ugyanis létezne egy többé-kevésbe elfogadott közös formátum, akkor kiderülne, hogy nincs is szükség arra a háeresre, aki a beküldött cévéket értékeli. Az értékelés egy részét lehetne gépesíteni, a fennmaradó jelöltek között pedig szakmai szempontok alapján a szakmai vezető dönthetne. Így a cévék szabványosításával kapcsolatos ellenkezés nem más, mint a félelem a meztelen a király élethelyzet rideg valóságától: a toborzó háeres tevékenysége afféle l’art pur l’art valami.
    Jelenleg ott tartunk, hogy a háeres félreteszi az adott pozícióra jelentkező cévéjét, mert a cévé csak egyoldalas meg azért, mert nem egyoldalas. Félreteszi, ha nem eléggé látványos tipográfiailag. Félreteszi, ha túldekorált tipigráfiailag. Félreteszi, ha nincs benne fénykép. Félreteszi, ha van benne fénykép. Félreteszi azt a cévét, aminek a tulaja nincs a fészbukkon. De félreteszi azét is, akit túl sok közösségi oldalon megtalál. Félreteszi, ha benne van az illető hobbija, mert minek ír bele mindenféle nem odavalót. Jobangel meg azzal nem tud mit kezdeni, akinek nincs benne a hobbija a cévében 😀
    Mivel nincs egységes cévé, nincs egységes elbírálás sem, így marad a háeres szubjektív ítélete. Egy olyan háeresé, aki egy felhígult, vagy talán inkább sosemvolt szakma képviselője. Szerinted ez így jól van? Ha nincs jól, akkor mi a megoldás, anélkül, hogy szabványosítás tévútjára lépnénk?
    Amúgy, ha a szabványosítás tévút, akkor mi értelme van az ingyenesen (vagy akár pénzért) letölthető mintáknak? Akármilyen minta alapján is állítja össze a jelölt a sajátját, a háeres azt csinál, amit akar. A minta alapján készült cévé ugyanúgy nem garancia semmire, mint ahogy az Europass sem az, ergo egyik módszer sem jobb vagy rosszabb, mint a másik.

  16. babona
    mondta:

    @munkanélküli informatikus: „dinamikus” Igen, a képmutatást nem bírom, ezért csesztetem ahol érem. Értem mi a cél, de minek panaszkodnak ha rossz helyen keresnek.
    Informatika: a frissen végzett ifjú titán lehet kiváló hekker (egy piciny szeletben, alig hiszem hogy ‘általános’ hekker lehet még /assembly és java, HTMLx és SQL, BT hw és CSICSO, meg az összes RFC, HASKELL stb. – minden eggyütt nem megy/ CISSP ide vagy oda), tanulhat rohadt gyorsan, de ahova keresik mondjuk pont nem ő kell – meg is unja, inkább a saját dolgát csinálja munkaidőben, mert azt még nem tanulta meg hogy előbb a feladat, aztán a játék….

  17. munkanélküli informatikus
    mondta:

    @munkanélküli informatikus: „akinek nincs Facebook profilja, az valószínűleg nem ért az informatikához (tíz informatikus haver közül kettőnek van)”

    Erről jutott eszembe, hogy amikor egy informatikusi pozícióra kizárólag a Facebook-on kerestek embert, könnyessre röhögtem magam a HR-esen. Facebook-on (sőt bármelyik közösségi platformon) profi informatikust keresni kb kb annyira okos dolog, mint nudista strandon papi állást hirdetni: nem állítom, hogy lehetetlen, de a potenciális jelöltek túlnyomó többsége nem ott található 😉

  18. munkanélküli informatikus
    mondta:

    @babona: „Senki sem „dinamikus”-nak való állást keres”

    A HR-esek sokszor kénytelenek virágnyelven fogalmazni, mivel meg van tiltva nekik, hogy ilyesmiket írjanak a hirdetésbe: „30 évnél idősebbek ne is próbálkozzanak”, ez helyett írják, hogy „szeretnél-e fiatal, dinamikus csapat tagja lenni” vagy pl „minimálbérnél sokkal többre ne számíts” helyett ezt írják: „pályakezdők is jelentkezhetnek”.
    …persze a munkát keresők többségének sajnos nincs szótára ehhez a virágnyelvhez.

  19. munkanélküli informatikus
    mondta:

    @jobangel: „Amit te írsz, pont olyan előítéletes, mint amit a szerinted a HR-esek tesznek.”

    Csakhogy az én előítéletességen nem teszi tönkre emberek százainak életét. És az én előítéletességen nem szívatja meg a munkaadómat sem, mert a pozíció szempontjából irreleváns szempontok alapján kukázok tömegesen önéletrajzokat.
    Ha egy HR-esnek előítéletei vannak, az kapásból alkalmatlan a munkakörére. És rengeteg röhejes, igaszságtalan előítélettel lehet találkozni nagyonbuta HR-esek részéről, néhány példa a való életből:
    – aki elmúlt 45 éves, az biztosan tökhülye az okostelefonhoz és a számítógéphez
    – akinek nincs Facebook profilja, az valószínűleg nem ért az informatikához (tíz informatikus haver közül kettőnek van)
    – akinek nincs semmi nyoma az interneten, az valószínűleg digitális analfabéta (adatvédelmi, adatbiztonsági pozícióba próbálj meg olyan informatikus szakembert találni, akiről SEMMI információt nem lehet találni az interneten 😉

  20. babona
    mondta:

    @munkanélküli informatikus: Igen a magas fluktuációra országosan rengeteg példa volt az elmúlt 2-3 évben. És a csillagokat leígérő munkáltatók ebben vastagon hibásak.
    Mivel az álláshirdetés gyakorlatilag az első ahol az illető céggel szembesül a munkakereső, a megfogalmazása kritikus. Ahogy félredobsz egy helyesírási hibákkal teletűzdelt, vagy látványosan alkalmatlan jelöltet mutató CV-t, ugyanúgy az álláshirdetést is kiküszöbölöd azonnal (pl fiatal, dinamikus…).
    Senki sem „dinamikus”-nak való állást keres, hanem ahol a JÓ MEGÉLHETÉSÉRT cserébe a KÉPESSÉGEIT saját MEGELÉGEDÉSére („boldogságára”) használhatja, melléktermék számára a tulajdonos pénztárcájának vastagodása.
    Érdekes mennyire rááll az ember szeme ezekre a dolgokra – és ez alól a HR-esek sem kivételek. Ha a beadott CV nem felel meg EGY BIZONYOS ÍZLÉSNEK, akkor hiába profi – az adott pozícióhoz nem juttat be. Elvileg a HR-est nem kéne hogy befolyásolja az adott CV formátuma, csak alaptartalma, és persze hibamentessége. Emberek vagyunk, nem CV generátorok.
    Képzelem hogy írhatta meg a CV-jét az, aki az egyik előző hsz-ben az alap XL dolgokat sem tudta…

  21. jobangel
    mondta:

    @munkanélküli informatikus: Amit te írsz, pont olyan előítéletes, mint amit a szerinted a HR-esek tesznek. Egyébként a HR-esek átfutnak minden CV-t, megkeresik benne a legfőbb pontokat (pl. nyelvtudás, szakirányú végzettség), és akkor még mindig marad nagyon sok. Ezért számít a jó CV fél sikerenek.

  22. munkanélküli informatikus
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: A HR-es valószínűlg így gondolkodik a rengeteg eszével: „Egy pozícióra van 100 db önéletrajz, VALAHOGYAN csökkenteni kell a számukat. Nosza automatikusan dobjuk kukába közülük azokat, akiknek nincs fényképük, akiknek nincs Facebbok fiókjuk, akiknek nincs Linkedin fiókjuk, akiknek nincs Twitter fiókjuk, aki mem Europass formátumot használ, stb és aki marad azokat elkezdem részleteseben is elolvasni.”
    Az effajta buta gondolkodásmódon én csak nevetni tudok, pl soha nem alkalmaznék kreatív munkakörbe olyat, akinek rendszeresen frissített saját fényképekkel teletűzdelt közösségi fiókjai vannak, mert aki gyakorlatilag a virtuális világban éli az életét, annak a való életben nincsenek barátai, mert IQ-ja, műveltsége, stb nyomorúságos szinten lehet.

  23. munkanélküli informatikus
    mondta:

    @L.Cz.: Az a baj, hogy a mézesmadzaggal odacsalogatott alkalmazott elhúz onnan abban a pillanatban, mihelyt lehull az álarc*. A vezetőség meg a HR pedig kórusban sápítozik, hogy vajon miért ily magas a fluktuáció, hová lett az alkalmazotti hűség.

    (*aki nem menekül el, az meg valószínűleg annyira hülye, hogy bűn volt felvenni)

  24. jobangel
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: többmillió netről ingyenesen letölthető CV-minta van. A szabványosítás a CV-kre teljes tévút, mert az emberi életek, sorsok, motivációk, tudásanyag nem szabványosítható. Úgyhogy ebben senkinek sincs bűne, mert a bűn a szabványosítás, az, hogy nem sikerült, kifejezett szerencse.

  25. L.Cz.
    mondta:

    @énisfélek: Na, jó, de az okos álláshirdetés szükségszerűen őszinte is. Ha pedig a trágya melóról az álláshirdetésben elárulod, hogy kevés pénzért kell sok alja kulimunkát végezni a nyugat-európai anyacégnek idióta főnökkel, naponta változó elvárások mentén, mellette pedig a munkavégzés alapvető feltételei is hiányoznak, akkor a kutya sem fog rá jelentkezni. Ám ha ennek adsz valami fellengzős angol nyelvű megnevezést, illetve kicsit hadoválsz a nemzetközi munkakörnyezetről, fiatalos csapatról és a versenyképes fizetésről, az interjún pedig igen profinak kinéző, dekoratív HR-es kisasszony kérdez szakmainak tűnő blődségeket (milyen állat lenne, ha egy lakatlan szigetre csak három tárgyat vihetne magával?), akkor talán akad pár szerencsétlen, akiket be lehet húzni a csőbe és elvállalják a melót, aztán hátha megmaradnak a próbaidő letelte után is.

  26. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @jobangel: „Europassban meg sem találom elsőre, mi a hobbija,”
    Amennyiben nem találod a hobbiját vagy bele sem írta, akkor nem tudsz dönteni? Vagy konkrétan milyen hátrányt jelent a kiválasztási folyamatban, ha jelöltről mindent mást tudsz, csak pont a hobbiját nem?

    Amúgy rendben, tudomásul vesszük, hogy az Europass néven ismert valami álláskereséskor használhatatlan.
    De a vajon kinek a bűne, hogy nincs helyette más, használhatóbb, az itteni sajátos viszonyokhoz jobban illeszkedő, egységes forma? A háereseké. Azoké a háereseké, akik külön portált tartanak fent, meg titokzatos csoportokba tömörültek kezdetben az iwiwen, napjainkban a fészbukkon. De valahogy eszükbe sem jutott, hogy a toborzásnak és kiválasztásnak valamiféle egységes szakmai minimum keretet adjanak, meg egy etikai kódexet fogalmazzanak meg. Vagy hogy az Europassot nem csak szidni kellene, hanem valami jobbat kidolgozni helyette, ezzel is kifejezve, hogy igensis létezik magas színvonalú háer tevékenység.

  27. munkanélküli informatikus
    mondta:

    @vuvuvu2: „a tesztet hallva a jelentkezők 70%-a visszalépett a teszt előtt”

    Ha a betöltendő pozíció nagyfokú önállóságot, kreativitást követelt meg, akkor biztos vagyok abban, hogy az ideális jelölt abban a 70 százalékban volt, akik a teszt szó hallatán röhögve távoztak.

  28. énisfélek
    mondta:

    @jobangel: Már Parkinson mester is megmondta, hogy az a jó álláshirdetés, amire csak egyetlen ember jelentkezik: az, aki tökéletesen alkalmas az állás betöltésére. Tehát talán nem CV válogató embereket kellene képezni (ez az irányzat látványosan megbukott), hanem okos álláshirdetéseket megfogalmazó embereket.

  29. babona
    mondta:

    @jobangel: Az EP-t szerintem a nagy szabványosítási igény hozta be, pont azért hogy akár automatikusan lehessen szűrni ( buta MI sem kell hozzá ) az egyenforma CVket. Adatbázis azt’ lekérdez. Mindegy ehhez lövésem se legyen soha.

    Alkalmasság: Akkor az ex HR-es miért csak arra jelentkezik amire a kíírás alapján 100%-ban alkalmas? Sztem a válasz az hogy ők sem tudták/tudják hogy mekkora bmság a túl sok feltétel. Ami bocs, de a HR szakmaiságát minősíti /tudom nem vagy HR-es :), és igen láttam szapultad őket néha/.

    Talán túl nagy a nyomás rajtuk vagy meg van adva hogy 14″ Times NR legyen a hirdetésben a az „agilis” szó mert nem tetszik a… Kinek is? A főnöknek? Nem a HR döntené el HOGYAN végzi a munkáját (itt pl a toborzást?)

  30. jobangel
    mondta:

    @alalala: Ezt meg most találtam a Europass honlapon. A „fejlődés jegyében” felhő helyett importált PDF… grrr.

    „Also, the new platform will not allow access to Europass documents stored in cloud sign-in services (Google Drive and OneDrive).

    Export and save your CVs on your computer in Europass PDF.
    You will then be able to import these documents on the new Europass platform and create your profile.”

  31. jobangel
    mondta:

    @alalala: Úgy lehet preferálni bármely random mintát a Europass-szal szemben, hogy a Europass nem használható, a többi meg igen. Mert ugye a CV-t szabjuk az emberhez, meg a megpályázott álláshoz, és a Europass ezt nem tudja.

    Ha sok önéletrajzot kell átnézni, pont a Europass a legrosszabb, az egyformaságával. Voltam nem egy olyan értekezleten, ahol az állásinterjúra behívandókat válogattuk ki a tömegből a szakmai vezetővel. 5 pozíció, pozíciónként 100-200 CV, már előszűrve 20-20 lehetségesre, akikből ki kell választani 5 behívandót meg 2 tartalékot, ha az 5-ből valaki nem jönne. Mindegyiknek passzol a pályája, tapasztalata, nyelvtudása, Kis-Nagy-Tóth-Kovács néven futnak, lehetetlen megjegyezni őket.

    Úgy beszéltünk az emberekről, hogy a „coca-colás srác” (onnan jött volna át), „a bűvész” (ez volt hobbija), „a csaj, akinek a sárga virág van hajában” (ilyen volt a fényképe) stb. Europassban meg sem találom elsőre, mi a hobbija, meg honnan jön át, mert tele van fölös karakterrel. „Munkahely:” 5 munkahelynél 5×10 fölös karakter, nulla információértékkel. Ráadásul a szerkesztése is idióta, miért a szakmai tapasztalattal kell kezdeni, ha pl. karrierváltóról beszélünk? Miért nem a releváns, friss, ropogós végzettségével? Vajon az „EKKR 6-es szint” (sic!) mit jelent egy főiskolai diplománál, és hány kkv-vezető tudja ezt? Egyáltalán, miért kell a lapok 1/3-át elvesztegetni, és a bal margót behúzni 7 centire a lap szélétől? Formailag is, tartalmilag is használhatatlan…

  32. jobangel
    mondta:

    @babona: Úgy értem, hogy 100%-ban alkalmas, csak az álláshirdetésben felsorolt követelményeknek 40%-ban felel meg. Mert a felsoroltak jórésze nettó hülyeség, és ezt ő, mint mérnök látja, az álláshirdetést létrehozó meg nem látja. De létezik ez a többi szakmában is, néha látszik, hogy a menedzser pozícó az valójában betanított adminisztrátor, az ügyintéző pozíció meg menedzseri feladatkörökkel ellátott, alulfizetett ember.

  33. babona
    mondta:

    @jobangel: Úgy érted, mérnök férfi jelentkezik ha 40%-ban alkalmas ? 🙂 Érdekes ez is hogy miért csak akkor jelentkezik, ha 100%. Mintha bizonytalan lenne. Vagy rossz tapasztalatai lennének? 🙂

    Pedig rengeteg nagyon rosszul megírt hirdetést/pályázatot látok. A mérnök férfit megértem, mikor kimegy és látja hogy kb érettségi+ tanfolyam + 1-2 év vegyipari gyakorlattal elérhető állához keresnek vegyészmérnököt vagy villanyszerelő technikusi (+szaktanfolyam) feladatra/állásra villamosmérnököt… Persze nem mérnöki fizetéssel.
    Nyilván megpályáz olyat is amit közben megtanulhat, még ha nem is pont olyan a papírja. Ezért jók azok az egyetemi szakok ahol „minden” van.
    Az ex HR-esek számára is ez lehet a kiugrás, nem mintha több tréningelős fazonra meg konyhapszihológusra lenne szükség. Vagy váltson lejjebb kicsit…

  34. vuvuvu2
    mondta:

    @Bikli néni: na most képzeld azt el, hogy a tavalyi évemet a heti 50 órás munkám mellett végiginterjúztam, mert jöttek-mentek az emberek az osztályomon. kilépett az egyik, aki jött a helyére, azt próbaidő végén elküldtem, a másik terhes lett, a harmadik belépés előtt lépett vissza, a negyedik a belépés előtt terhes lett, szóval mint mondjak, rengeteg interjú volt. épkézláb ember meg sehol. a végén annyira untam, hogy mindenkit behívtam tesztre, és csak azokkal ültem le, akik valamit virítottak a teszten. (a tesztet hallva a jelentkezők 70%-a visszalépett a teszt előtt vagy egyszerűen nem jött el a tesztre, a legtöbb úgy, hogy annyit sem jelzett bikkmakk.) az interjúkra úgy ültem be, hogy vittem a CV-t nyomtatva, hogy legyen mire firkálni a saját benyomásokat. nyomtattál már valaha egy europass cv-t? vagy az a hülye aki azt az átláthatatlan xls formátumot alkotta, valaha interjúzott embert? lehetetlen beszerkeszteni, átlátni és mondanom sem kell, hogy pont csak a lényeg hiányzik belőle, az, hogy ténylegesen mivel foglalkozott a delikvens a munkakörében.

    a kedvenc sztorim, amikor jelentkezett egy recruiter és 40 percig feszengett, izzadt a PC előtt a tesztet látva. aztán 40 perc után közölte, hogy hú, hát ez tényleg xls, ő ezt nem gondolta volna, hogy itt xls-t kell tudni (a hirdetésben szerepelt, hogy professzionális xls tudás kell a munkakörben). szóval a recruiter még arra sem volt képes, hogy tisztában legyen azzal mit jelent egy hirdetésben a professzionális xls tudás…

  35. jobangel
    mondta:

    @babona: Az álláshirdetéseket is ugyanúgy elemezzük velük is, mint bármely más szakma képviselőivel. Ami érdekes, hogy ők csak akkor mernek jelentkezni, ha 100%-ban megfelelnek. Átlag álláskereső nőknél ez 80%, átlag férfinél 60%, mérnök férfinél 40% 🙂

  36. szobatars
    mondta:

    Egyik barátom pályázott a Suzukihoz. Közel 40 perces beszélgetés után, aminek kb. a felétől mér nem volt túl sok értelme, mert a két HR-est bosszantotta a felkészültsége. A beszélgetés végén elköszöntek ő meg az egyik arra járó japán vezetővel kezdett el japánul beszélgetni, többek között megkérdezve az illetőt, hogy a mögötte ülő két ember milyen képet vág. Tanulság???

  37. munkanélküli informatikus
    mondta:

    Olyan jót lehet röhögni azon, amikor a hóhért akasztják 🙂
    Amikor az, aki addig magát isteni hatalmúnak tekintette, hirtelen szembesül a ténnyel, hogy hozzá hasonló buta és rosszindulatú idióták most éppen valószanűleg hozzá hasonlóan irreleváns kritériumok alapján dobálják sorozatosan kukába az önéletrajzait. Pl azért mert nincs Facebook fiókja, vagy nincs Linkedin fiókja, mert elmúlt 40 éves, vagy nem csatolt képet az önéletrajzhoz vagy mert kék a kedvenc színe, stb. stb.

  38. babona
    mondta:

    @jobangel: Azért érdekelne, hogy egy munkáját vesztő HR-es milyen (hogyan megírt) álláshirdetésre jelentkezik. MIndenre? Válogat? Vörös posztó-e sok gyakori klisé (mint nálam lenne pl : „Fiatal, dinamikus csapat” /dolgozz ingyen sokat/ de még tudnék ilyeneket írni akár túltolt szakmait is).

  39. alalala
    mondta:

    @jobangel: „Abból, hogy sokan jöttek hozzám Europass-szal, hogy régóta próbálkoznak.”

    Volt egy ismerősöm, aki egy gagyi, word-ben összetákolt önéletrajzzal próbálkozott. Mondtam neki, hogy próbálja meg Europassal. Okosabb nem lesz tőle, de legalább az önéletrajza kinéz valahogy 😀 Elvégre ha nincs mögötte érdemleges tartalom, akkor mindegy mivel próbálkozik az ember. Ha meg az önéletrajz kinézete miatt nem hívják be, akkor aztán a neten random talált sablonnal sem lesz sokkal több esélye.

    „Szabályosan kitöltötték, amit elolvasva kb. semmi elképzelése sem lehetett senkinek, mit is csinált szegény jelölt az elmúlt sokévben, és mihez ért. Arra mondjuk nincs hely a Europassban, hogy leírja, milyen országos szintű projektjei voltak, milyen büdzsével, milyen beosztotti létszámmal stb. „

    Amikor utoljára használtam, akkor még be lehetett írni, hogy hol kivel és mit csináltam. Aki az önéletrajzomat elolvasta az minden apró részletet megtudhatott a munkámról (amit beleírtam), mert mindenhol volt szabadszöveges rész, amit én szorgosan kitöltöttem.

    Az Europass ettől függetlenül lehet HR-es szemmel nézve szar (laikusként én királynak tartom:P), de el nem tudom képzelni, hogy hogy lehet a neten található tízezernyi önéletrajz mintát preferálni egy strukturáltan összerakott önéletrajzzal szemben. Hozzánk elvileg okos emberek jelentkeznek (az iskolát és fizetési igényt tekintve mindenképp), mégis meglepődök sokszor, hogy milyen ócska önéletrajzokat képesek küldeni (a fejvadászok által átszerkesztett sem feltétlen jobb) és belegondolok, hogy anno én mekkora király lehettem az Europass önéletrajzommal 😀
    Ha az embernek sok önéletrajzot kell átnézni, akkor nem egyszerűbb egy strukturált (pl. Europass) dokumentumon átszaladni, mint az ezernyi különböző önéletrajzból kibogarászni a fontos részeket?

  40. babona
    mondta:

    @Drizari: Oké azért árnyalatok vannak. Ismerek normális HR-eseket is. Régebben itt is írtam a K-KV-ról ahol egyik sem bírt ki hosszabban – olyan volt a vezetés, („nevetséges bérek vannak ez nem HR feladat”- mondta az egyik). Ott most egy büfészakos bohóckodik. Gondolhatod mit kezdene a CV-del, de ő pont oda való.

  41. bontottcsirke
    mondta:

    NNNNa, akkor most a saját lidérccel kell szembenézni, nem titkolom, tetszik ez a helyzet, most legalább a HR is érzi milyen az amikor bohóckodni kell csinálni amikor el akarja adni magát az ember a munkaerőpiacon.

    Addig is szórakoztatásképpen az egyik kedvenc bejegyzésem (ami inkább realitás mint fikció ehhe)

    modoros.blog.hu/2011/12/13/az_oszinte_allasinterju

  42. Hörömpő cirkusz világszám
    mondta:

    A toborzó nem HR-es, itt kezdődik.

    Aztán ott folytatódik, hogy amikor közvetlenül a céghez jelentkezel, kiadják az előszűrést egy gyakornoknak, mert „előszűrni mindenki tud”. Felhív a gyakornok, feltesz egy csomó hülye kérdést, amire legjobb tudásod szerint válaszolsz, aztán fogalmad sincs, mit továbbít a gyakornok a következő lépcsőfokon álló döntéshozónak, de téged többet nem hívnak fel, az biztos. Mert a gyakornoknak nem volt szimpatikus a hangod. Mondjuk.

    Van olyan pozíció, amire februárban jelentkeztem és még mindig kinn van a hirdetés. Először a cég hirdetett (gyakornok!), aztán az 1.sz. fejvadászcég, most a 2.sz. fejvadászcégnél van a pozi. Hát ennyire sikeresek. Közben én már rég találtam másik állást =D

  43. Bikli néni
    mondta:

    Egyetlen aprósághoz szeretnék hozzászólni. Felmerült itt fent kommentben, hogy a közszférában Excel-táblába kell írni a cv-t. Nem vicc, és epic facepalm. Láttam már rengeteg önéletrajzot, némelyik egész jól áttekinthető, némelyik egy összecsapott fosch – de mind lényegretörőbb és informatívabb volt, mint az Excel, amiben olyan, teljesen irreleváns dolgokat kell szerepeltetni, hogy pl. szakdolgozat címe és minősítése. Biztos nem én vagyok az egyetlen, aki ettől agybajt kap. Ugyanakkor, kötelező feltüntetni pl. a családi állapotot, incl. gyerekek száma, ami már önmagában is kiakasztó, de egyből viccessé válik, mikor az interjún derül ki a tény, hogy a jelöltnek gyerekei vannak – mert ez az infó az Excel 3. oldalán kerül kötelezően feltüntetésre, és az már a lényegtelen rész, amit az interjúztatók nem olvasnak el.

    Viszont. A közszférában a hr-es egy ebben a formában nem létező szakma. Sose láttam még hr-est interjúztatni. Mindig a szakmai vezető, meg az ő felettese(i) kérdeznek. És minden esetben a szükséges szakmai ismeretekre mennek rá. Ezért aztán ebből a szempontból kisebb a mellélövés veszélye is, meg a felek is könnyebben szereznek egy első benyomást, hogy akarnak-e az illetővel együtt dolgozni.

  44. TGabi
    mondta:

    Jó lenne már végre rájönni, hogy a „mi valami ismerőst keresünk, meeeeeeeee’ csak” attitűd pocsék szakikat termelt ki.

    A HR terén is.

    Érdekes pillanat, mikor a 20 éves kisgáré okoskodik az állásinterjún, h. mekkora nemzetközi cég, blablabla…Csak az elutasító sms-ben még a cégnevet se képes helyesen leírni. Olyan vállalatnál, ami annyira közismert, hogy a reklámok alapján a 6 éves is tudja 😀

  45. So No
    mondta:

    Eleg Nagy szakadek van a magyar es a legtobb azsiai orszag „rendszere” kozott. Het eve Malajziaban dolgozom. Amikor az elso ceg megkeresett, elegge meglepodtem. Tetelesen felsoroltak, mit tudjak nyujtani nekem. A FIZETEST is. Aztan volt ket megbeszelesem SZAKEMBEREKKEL, probamunka, aztan egy megbeszeles a CEO-val. Masnap kuldtek a szerzodestervezetet. Es csak ekkor beszeltem eloszor egy HR-essel. Arrol, hogy mikorra kossek le a repjegyet, es hol foglaljanak szallast az elso honapra. A linkedinen rendszeresen kapok ajanlatokat. Szinte az elso levelvaltassal tisztazzak, hogy meg tudjak-e adni azt, Amit most kapok. Amikor valtottam, ket interjum volt ismet csak szakmabeliekkel, aztan a vezetovel. Vegul a HR-essel. Tavaly jott egy magyar megkereses is. Harom emailvaltas, ket WhatsApp beszelgetes utan meg mindig csak annyit tudtam, hogy „versenykepes” fizetes. Ekkor azt mondtam a holgynek, hogy nem mondom meg az itteni fizetesem, csak annyit, hogy a havi fizumbol adozas utan 10 ezer kilometert tudok taxizni. Robber nem jelentkezett. Esetleg odahaza tul kene lepni azon, hogy egy HR-es hulye kerdesei dontik el, egyaltalan tudni fognak-e rolam a hozzaertok, nem kene kodositeni, legfokepp nem tolem varni, hogy adjak fizetesi igenyt.

  46. nyelv-ész
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: „Pont a háeresek mondogatták ezerrel, hogy ha kilépsz, sorban állanak a helyedért, bármikor találok számos másik jelöltet!”

    Hát ez az! Jelöltet nem kunszt találni. Alkalmas embert a feladatra, az már kunszt.

  47. nyelv-ész
    mondta:

    Ez a kedvencem: „miért éppen hozzánk jelentkezett?”
    Idióták a fedélzeten.

    A cikkben taglaltak fordítottja is létezik, főleg nagy multiknál. Ott a HR állam az államban, áltudományos ködfejlesztéssel teszi átláthatatlanná a kiválasztási folyamatot. Önhatalmúlag szelektál a pályázók között. Úgy kell a kezéből kicsavarni a CV-ket, amiket épp készül kikukázni.

  48. vuvuvu2
    mondta:

    a toborzók már rég nem hr-esek. a legtöbbjük szerencsevadász aki gyorsan, jó sok pénzt akar keresni. a toborzás inkább sales munka mint HR-es munka.

    két feladata van: eladni magát és/vagy a munkaerőközvetítő céget a megbízó felé (szakmaiságot is nélkülözve) és eladni a sokszor gyenge állásokat a jelöltek felé. a toborzásra pont azért van szükség mert vannak állások amelyekre egyszerűen nem lehet megfelelő embert találni, mert annyira gyenge az állás, annyira gáz a cég, annyira gáz a fizetés, vagy gyorsan kell sok ember, gyenge a jelöltbázis stb. ha egy céggel, munkakörrel, fizetéssel minden klappol, akkor a pozícióra vannak jelentkezők, nem kell toborozni, azaz felhajtani embereket, eladni a megbízónak azokat is akik valójában nem is alkalmasak, a lényeg, hogy be legyen mutatva x jelölt mert akkor a szerződés szerint x % már járhat a közvetítési díjból (nem mindenki sikerdíjjal dolgozik).

    3 fő kategória van az álláspiacon. az egyik a vezetőké, ahol nem toborzásról beszélünk, hanem fejvadászatról, azt ma már nagyon kevesen űzik, elsősorban külföldi cégek élnek ezzel az eszközzel. a másik a szakértőké, no, ezen a piacon gyakorlatilag vadászni kell a megfelelő, szakmailag alkalmas recruiter-re, aki ért is ahhoz a szakterülethez amire keres, nemcsak a job profile-t biflázta be anélkül hogy értené (van egy-két jó kis sztorim erről), végül jönnek az SSC-kbe, ügyfélszolgálatokra, fizikai munkakörökbe, szezonális munkakörökbe, ügynöki munkakörbe toborzók. utóbbi kategóriában van a legtöbb toborzó. toborzó ez utóbbi kategória esetében szinte akárki lehet, ezek a toborzók nem hr-esek, hanem kvázi ügynökök.

    a félreértés abból adódik, hogy vannak jó kiválasztási szakemberek, akik valóban hr-esek, őket mossák legtöbbször össze a toborzókkal. a kiválasztási szakemberek nagyobbik része vállalati szektorban dolgozik, kisebb része a még vegetáló nevesebb közvetítő cégeknél. ezek az emberek egész biztos meg tudják írni a cv-jüket jobangel nélkül is. aki pedig toborzó létére nem tud cv-t írni, akkor annak több köze van a szerencsevadászathoz mint a hr-hez.

  49. Drizari
    mondta:

    @babona:
    Szerencsémre sose kerültem HR-es karmai közé. Új munkahelyeimre mindig hívott valaki. Így azonnal a leendő főnökömmel zajlott az „interjú”. Mindketten megismertük egymást, és felmérhettük egymás szakmai felkészültségét. Akadtak bizony olyan helyeim, ahol a tudásom meghaladta a közvetlen vezetőimét. Mérlegelnem kellett, s ha az emberi tulajdonságok kedvezőek voltak, vállaltam a munkát, de volt, ahol nem fogadtam el. És akadt egy munkahely, ahol a HR-eshez irányítottak volna, jeleztem, a leendő vezetőmmel szeretnék beszélni, de náluk ez volt az előírás. Már fordultam is kifelé a kapujukon.

  50. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @jobangel: Vagy a poszt csak egy teszt, ami a ‘HR tevékenység megítélése álláskeresői szemszögből egy blog hozzászólásai tükrében’ című PhD értekezés alapjául szolgál?

  51. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @jobangel: Komolyan nem tudom, hogy röghögjek vagy sírjak ‘szegény’ háereseken.
    A személyzetis-büfészakos háeres, aki annyira az élet-halál ura volt, hogy a beküldött cévék oldalszáma meg a jelentkezők fészbukk oldala alapján hozott döntéseit a kápók sem kérdőjelezték meg és aki annyira lenézte a jelölteket, hogy egy vacak szabvány kétsoros elutasító emílt sem küldött nekik, most bajban van, mert szembejön a valóság, hogy az egész háer nem egy tudomány, nem egy szakma, csak egy felfújt lufi, csak egy meghámozott léggömb madzag nélkül.
    Ugye az írásodnak nem célja, hogy bármilyen formában szánalmat keltsen a háeresek iránt?

    Amúgy pont ez a poszt bizonyítja be azt, hogy cucilista összeköttetés nélkül az álláskeresés lutri, akármennyire állítod minden posztodban és minden hozzászólásodban az ellenkezőjét és akármennyire próbálod a felelősséget mindig az álláskeresőkre tolni. Az írásodból pont az derül ki, hogy a háereseknek fogalmuk sincs se jó cévéről, se úgy általában a jelentkezésről, csak betegesen akartak megfelelni a mindenkori kápó elvárásainak.

    „A HR-es, toborzó belekényszerült a legőrültebb tesztelési eljárásokba” Ezzel mit akarsz elérni? Sajnálkozást? Pont a háeresek mondogatták ezerrel, hogy ha kilépsz, sorban állanak a helyedért, bármikor találok számos másik jelöltet! Rájuk ez miért nem vonatkozik? Ha nem tetszett a munkaköri feladat, vagy az, ahogyan csinálni kellett, akkor miért nem keresett idejében másik állást? Vagy rájött, hogy nincs esélye másik állásra, maximum mehet vissza a balettba ugrálni??? Igaz, hogy ott nincs se milliós fizetés, se kilométerkorlát nélküli szolgálati autó.

  52. L.Cz.
    mondta:

    Tudom, ez most nettó gonoszságnak tűnik, de nem annak szánom, egyszerűen csak érdekel.
    Adott az alaphelyzet, amiről a „Te milyen önéletrajzokra figyeltél fel?” kérdés után írsz, kedves JobAngel. Az eddig toborzóként dolgozó HR-esnek fogalma sincs a hatékony, szakmai alapon működő toborzásról, helyette betanított CV-olvasó és kulcsszókereső munkás volt, aki a megadott életkor, lakóhely, iskolai végzettség vagy bármi más alapján válogatott. Vagy azért, mert úgy gondolja, a toborzás ennyiből áll, vagy azért, mert többet akart ő volna, csak mint írtad, felülről jött a nyomás, hogy mit tegyen, szakmai temetőbe került.
    Akár tehet a helyzetről, akár nem: a lényeg, hogy nem ért a HR-hez, nem jó toborzó. Ennek ellenére gyanítom, HR területen keres állást, akár éppen toborzóként. Nem lenne jobb az ilyet lebeszélni arról, hogy HR területen folytassa a karrierjét? Lehet belőle másféle betanított irodai dolgozó ugyanazon a karrierszinten, mint mezei toborzóként, de messze nem tudna annyi kárt okozni a hozzá nem értésével.

  53. babona
    mondta:

    @Drizari: Mint a mellékelt ábra mutatja sehogy. Nem is neki kellene, egy előszűrésre + „döntéstámogatásra” viszont jó kellene legyen. Az előszűrés gyatra volt mindig, sok olyat be sem hívnak aki egyébként messze alkalmas. Aztán a megy a sííírás hogy kicsi a merítés. Akkor megy a tök általános hirdetés, amire nem jelentkezik aki magára ad valamit („‘bejelentett’ vagy ‘stabil’ állás, átlagon felüli fizetés, (pláne ‘jó’ fizetés) utazási támogatás…”)

  54. Bambano
    mondta:

    @jobangel: „A HR-es azt tudja, mit kérjen, azt nem tudja, mit adjon, ha ő lesz álláskereső.”: ez egy lehetetlen feltételezés.

  55. jobangel
    mondta:

    @Bambano: A HR-es azt tudja, mit kérjen, azt nem tudja, mit adjon, ha ő lesz álláskereső. Ami egyik helyzetben sem jut eszébe, az a Europass. Az a zsarnok kkv-vezetők gumicicája.

  56. Drizari
    mondta:

    A mai napig csodálom, hogyan bír egy HR-es dönteni felvételéről, mondjuk egy gyógyszervegyész mérnök, meg egy CNC forgácsoló esetében? XD

  57. Bambano
    mondta:

    @jobangel: „a a kkv vezető nem tudta, mit is kérjen, akkor”: pont ezt mondom én is. ha a hr-es vagy a vezető nem tudja, hogy mit kérjen, akkor jó az europass.

    és mivel a mai posztod azt bizonyította be, hogy a hr-esek többsége nem tudja, hogy mit kérjen, ezért nekik is jó az europass. eddig csaj sejtettük (mondjuk én komolyan hittem benne), hogy a hr-eseknek lövése sincs a cv-ről, ma bebizonyítottad, hogy ez a hit tény. akkor az általam hitt következmények megalapozást nyertek.

  58. jobangel
    mondta:

    @Bambano: A europass inkább arra volt használva, hogy ha a kkv vezető nem tudta, mit is kérjen, akkor a Europass logoból már elhitte, hogy az egy jó CV. Sok kkv-vezető úgy nyilatkozott sokáig, hogy „aki nem Europasst küld, azzal nem is foglalkozom”, majd mikor megkérdeztem tőle, hogy miért kell a Europass, azt válaszolta, hogy „hát az a szabványos okmány erre, nem?” Se nem okmány, se nem szabvány, se nem jó semmire, aztán megmutattam nekik, hogy kb. tizenezernyi önéletrajzminta letölthető a neten egyetlen kereséssel, és egyik sem Europass, viszont bármelyik használhatóbb. Igaz, se diszkriminatív adatok nincsenek benne, se nem idiótán szerkesztettek. De ha már neki mindenképp az kell, legalább írja már bele az álláshirdetésbe, hogy azt kér. És beírta :DDDD

  59. Bambano
    mondta:

    @jobangel: látom, nem érted.
    nincs olyan, hogy jó cv.
    olyan van, hogy adott befogadó hr-es elvárásai szerint megfelelő vagy nem.
    ez volt eddig a hit. most viszont azt láttuk meg, hogy a befogadó hr-es sem tudja, hogy milyen szempontok szerint kellene egy cv-t jónak vagy rossznak minősítenie, illetve azt, hogy nem a cv, hanem egyéb szempontok alapján dőlt el a behívás. ennek következménye, hogy ha a hr-es sem tudja, hogy mi legyen a cv-ben, akkor tökmindegy, hogy mi van benne. következésképp az europass tartalom szempontjából pontosan ugyanannyira jó, mint bármely más cv, illetve az europass jobb abból a szempontból, hogy legalább egyfajta szamárvezetőként használható azok számára, akiknek lövése sincs, hogy mit írjon bele. ami pont jó lesz olyan olvasók számára, akiknek lövése sincs, hogy mit keressen benne.

    egyébként az europassban mindenre van hely. én legalábbis találtam benne.

    ha továbbra sem érted, hogy mi a gond, akkor igény szerint a mobiltelefonok példáján tudom szemléltetni.

  60. babona
    mondta:

    @jobangel: Az EP-ban a kiegészítő információkban (már) megadhatod a projekteket sőt példának hozza fel az online űrlap. Más kérdés hogy mintegy mellékesen. Ennyiben biztos jobb mint az XL… Sose kelljen kitöltenem.

  61. jobangel
    mondta:

    @Bambano: Abból, hogy sokan jöttek hozzám Europass-szal, hogy régóta próbálkoznak. Szabályosan kitöltötték, amit elolvasva kb. semmi elképzelése sem lehetett senkinek, mit is csinált szegény jelölt az elmúlt sokévben, és mihez ért. De a 10 évvel ezelőtt munkahelye irányítószáma korrekten benne volt – mondjuk ez az infó nem jó semmire, de azért ott kell lennie, mert a Europass megalkotói sem értenek a kiválasztáshoz. Arra mondjuk nincs hely a Europassban, hogy leírja, milyen országos szintű projektjei voltak, milyen büdzsével, milyen beosztotti létszámmal stb.

  62. babona
    mondta:

    @jobangel:
    „Döbbenetes módon a HR-esek önéletrajza is pont úgy rossz, mint a többi szakma képviselőié: általánosított, semmi érdemi és egyedi információ nincs benne. „

    Hát ez baj. De nem újdonság. Talán mert ez kellett náluk is. Többnyire ez kell – meg a hátszél.

    „Hát mindegy, csak legyen már állás, mert fogy a tartalékpénz… Értem, és akkor állásinterjún mit válaszolsz majd arra a kérdésre, hogy „miért éppen hozzánk jelentkezett?” Hát kitalálok valamit…”

    Igen, egy alibikérdésre alibiválasz. (képmutató kérdésre – képmutató válasz. Ők is tudják…)

    „Biztos vagyok benne, hogy ha újra pozícióba kerül, nem fogja már feltenni ezt a kérdést.”

    De, többnyire igen (benne van a „Kézikönyvben”). Az okosabbja csak akkor, ha nem szimpatikus a jelölt. Elfelejtik hamar.

    Néha szembejön a valóság, és a tanultak életidegensége. Azért csak maradjon meg a motivációd…

  63. Bambano
    mondta:

    @jobangel: miből gondolod, hogy nem jó vagy nem használható?

  64. jobangel
    mondta:

    @Bambano: Azok a „jól bejáratott” szabványok okozták pont ezt… Se nem jól bejáratottak, se nem használhatók, se nem jók az álláskeresőknek sem. Főleg a Europass nem. Annál már csak az exceles (!) közszolgálati CV rosszabb.

  65. Bambano
    mondta:

    vonyítva röhögök, mint állat, csurog a könnyem. 😛
    akasztják a hóhért

    szóval a hr-es önéletrajza is rossz? vagyis a hr-es se tudja, hogy milyen a jó önéletrajz? ennek sajnos van egy olyan következménye, amit mindig emlegetek, hogy az önéletrajz írásához adott minden tanács kamu.

    úgy nem ér semmit, ahogy az egyszeri hr-es se tud állást keresni.

    tehát térjünk vissza a jól bejáratott szabványokhoz: europass. a többi csak kamu.