HR-es dilemmák a cégben – komolytól a komorig

HR-es dilemmák a cégben – komolytól a komorig

Sok HR-es közösségbe beengedtek, még akkor is, ha nem vagyok HR-es 😉 – köszönet érte ezúton is – ezáltal belefutok olyan kérdésekbe, amivel átlagos munkavállaló nem biztos, hogy találkozik.

Mégis, olyan HR-es dilemmák ezek, amikről mégiscsak jó lenne, ha tudnánk. Van, ami apróságnak tűnik, más igen komoly, komor probléma. Ezekből az esetekből az látszik, hogy az emberi kapcsolatokkal mégiscsak jó, ha egy külön szakember (mondom: szakember!) foglalkozik a cégen belül, márpedig ez a HR-es szakma lesz. Még egy jó szakemberként számontartott HR-es is belefuthat ilyen és hasonló ellenállásokba, mert a HR-esnek ellenállni bizonyos munkavállalói vélemények szerint „menő”… (ez a jelenség az álláskeresést is akadályozza, de azt majd máskor tárgyalom ki). A tanulságot előre levonom: Ha a HR-essel szoros lenne az együttműködés, akkor általában jobb lenne minden munkahely.

„Ne avatkozzon a cég a magánéletembe!”

Valóban így van, ne avatkozzon bele. De segítséget felajánlhat?

Például: Egy adott cég kékgalléros (fizikai munkás) környezetében szemlátomást sok az alkoholfüggő, emiatt műszakok indulnak hiányosan, és még „üldözni” is kell a munkavállalót, jön-e ma, késik-e vagy egyáltalán nem fog megérkezni. Vagy megérkezik ugyan, de láthatólag másnapos, alacsony teljesítménye lesz, és persze a munkahelyi baleset kockázata is magasabb, így mindenképpen tenni kell valami a helyzettel, mert a termelékenység, hatékonyság a teljes cég és az összes dolgozó érdeke. Ha tudják a műszakvezetők, hogy kevesebben jönnek, az előző műszakból próbálnak embereket visszatartani túlórapénzért, de ez sem sikeres mindig, a HR-es próbál ideiglenes kapacitást bevonni (diákmunkást pl.).

Lehetne ezt izomból is megelőzni, kirúgás, fizetéslevonás, cafeteriamegvonás, igazolatlan nap, szabadságkiírás stb. de nyilván ez nem lesz jó senkinek, rövidtávon sem. A cég nem fedezi a veszteségeit így, de plusz munkát és rossz hangulatot generál egyszerre, ami olaj lenne a tűzre.

Nosza jön a HR-es, hogy legyen olyan egészségprogram, aminek része a mentális egészség támogatása is. Ezt a szolgáltatást egyébként cégek árulják cégeknek, simán meg lehet venni, nem is túl drága – anonim módon, telefonon hívható pszichológus, pénzügyi tanácsadó, egyéb életviteli tanácsadó. Több értelme van, mint az erőltetett csapatépítőknek, vagy a magából kikelve ordítozó műszakvezetőknek, ami nem old meg semmit ilyen esetben (sem). A cégvezetés belemegy, legyen ilyen, mert jó ötletnek látszik, még pénz is kerül rá, tegyünk egy próbát! Szerződés megköttetik.

Hogyan jelezze egy HR-es a munkavállalóknak, főleg, akiken igazán látszik, hogy szükségük van erre, hogy ugyan hívják már fel azt a számot? Hiszen miattuk (is) van… Nem elég bejelenteni, hogy van ilyen, az igénybevételére is motiválni kell a munkavállalókat. A melós megsértődik, „ne avatkozzanak a magánéletébe”, „nem vagyok én hülye, hogy pszichológushoz menjek” „semmi köze hozzá” stb.

A hiányzások bejelentésére másik cég egy chatbotot vezetett be, ez jól működik – leginkább technikailag és irodai munkavállalóknál. A cég munkáltatói appját le kell tölteni okostelefonra, azon keresztül indítható 1 klikkel a „beteget jelentés”, ami már indítja a folyamatot a munkaidő-nyilvántartó rendszerekben is, automatikusan. Szintén jött az ellenállás, a cég csak ne mondja meg, ki mit telepít a saját telefonjára, jó’van? Hát mit képzelnek ezek, mi? Kötelezővé nyilván nem tenné a cég, de beruházott, hogy jobb, kényelmesebb legyen, erre támadásnak veszik a munkavállalók. A probléma pedig továbbra is csak részben oldódott meg.

Mindkét esetre igaz, hogy nem racionális, hanem sima érzelmi reakció okozza az ellenállást, amin csak a bizalom segít. Vagy legalább az a tudás, hogy a HR-es sem (főleg ő nem) ellenség.

Remek kolléga lenne, de …

Nem tűnik erős problémának, de se tankönyvi megoldás, se udvarias nincs erre… Talált HR-esünk egy fantasztikus jelöltet, szakmailag, emberileg oké, rögvest fel is vennék. De… jelöltkénknek szörnyű szaga volt minden állásinterjún, ezt valahogy jelezni kéne. Ha személyesen, ha telefonon, akármilyen jóindulattal is, de a jelölt megszégyenülten fogja érezni magát (van olyan, hogy kóros izzadás, de az is lehet, hogy csak 40 fokos BKV buszon utazott az interjúra), és emiatt akár úgy is dönthet, hogy nem megy oda dolgozni, ami nagy veszteség lenne. Mi legyen?

Az általam javasolt megoldás – talán nem tökéletes, de még mindig kevésbé kínos, mint akármilyen jóindulattal is jelezni, hogy „büdösnek tetszik lenni” – hogy valahogy lazuljuk el, ne legyen belőle nagy ügy, de mégis szóljunk. Felvenném, és nagyon informálisan „értesíteném” erről a problémáról. pl. megérkezik, izzadt. Szia, látom jól leizzadtál, futottál nagyon? Ne aggódj, nálunk néhány perc késésből nincs gond. Van egy tusolónk is itt meg itt, van szekrény, ott tarthatsz váltás ruhát, át tudsz öltözni mindig, ha szeretnél… Hátha bejön. De mi legyen, ha nem?

A mobbing felkutatása

Látja a HR-es, hogy nagy a fluktuáció, mennek el az emberek, de nem érti, mert az exit interjúkon sem derül ki semmi különös. Általában embereknek akkor lesz elege, ha ismétlődő konfliktusok vannak, vagy olyan folyamatbeli hibák vannak, amiknél nem is làtszik törekvés a megoldásra, üres ígéretek megjelenésekor, fenyegetés megjelenésekor, inkorrekt, etikátlan viselkedés megjelenésekor. De ezt a HR-esnek már nem mondja, ha felmondott, mert minek. Előtte nem mondja, mert minek, úgysem változik semmi (ez sajnos sok esetben pont a mobbing természete miatt reálisan így is van). Pedig változhatna valami, ha tudnák, kik a cég szociopatái, hol vannak a mobbing-gócok, kik a potenciális áldozatok. Ha nem egy ember szól, hanem 8, hogy a csapatban nagy a feszültség, mert… akkor valami gyanús lenne, és akkor már vannak eszközök, hogy vizsgálódjanak a vezetők, és/vagy a HR-esek. Legalább az exit interjún el lehetne mondani, de akkor meg jön az utánanyúlástól való félelem. Ha esetleg mégis sejtik nagyjából a HR-esek, hogy ez a probléma, és pl. szervezetfejlesztő tréningekkel próbálnák meg helyretenni a dolgot, pont azok fognak ennek ellenállni, akik most még nem áldozatok, hanem az agresszor támogatói – a mocskos érdekek ugye… (a mobbing anatómiáját itt elemeztem részletesen, ebből látszik, mire is célzok most)

De kitűnően csomagolható az ellenállás a „HR-ellenes” ideológiába, ezzel biztosítva az agresszor további zavartalan működését. Pedig erre a cég is rámehet, és akkor az érdekek csalóka mivoltára is fény derül: jobb lett volna az agresszor támogatása helyett egy barátságos légkör megteremtésén fáradozni – ehhez pedig a HR-essel kellett volna együttműködni.

Gyászol a csapat

A legkomorabb és legnehezebb dilemmák a csapat gyászesetei, erről jövő héten részletesen írok.

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

# # #

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz Bambano hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. Irbisz
    mondta:

    @Bambano: itt van az, hogy paragrafus szerint iagz lehet amit írsz, csak épp teljesen életszerűtlen, a probléma mellett való elbeszélés tipikus esete.
    olyan munkakörben ahol valaki magát, munkatársait, az általános munkabiztonságot veszélyezteti, ott úgy is szoktak véletlenszerűen/rendszeresen szondáztatni, és ez nem úgy megy ahogy itt fikciószerűen leírod, hanem ha valalki gyanus, akkor arrol tudnak a kollégák, vezetők, és nem feljegyzést készítenek, hanem szólnak a munkavédelemnek, most gyere szondával, vagy kedden essen bele a béla is a körbe, és ennyi. nincs semmiféle életszerűtlen feljegyzéskészítgetés meg hasonlók, ez fejben megy, ezt tudni, de nem leírni meg nem jogsértő.
    egyébként meg nonszensz amit írsz, kizárt dolog hogy egy pilótát, (nehéz)gépkezelőt nem lehet emiatt elküldeni, felmenteni a munkavégzés alól ha alkoholista, ez az iparban rengeteg mukahelyen a tudatos és szándékos veszélyeztetés kategóriája, bármely épeszű és cseppet is felelős vezető szarik az ilyen elmeroggyant jogszabályokra, és eltávolítja a pontenciális veszélyforrást – és ehhez az alkoholizmus, rendszeres ittasság bőven elég. ha egyszer-kétszer lebukik szondával és emiatt elküldik, utána mehet akármilyen jogvédő sóhivatalba, de akár a munkaügyi bíróságra is, nulla esélye van.

  2. Untermensch4
    mondta:

    @Bambano: „Ha még egyszer részegen jössz be dolgozni, akkor ki leszel rúgva a p*csába!”

    Sztem nem illegális, arra az egyébként közismert tényre hívja fel a figyelmet hogy a szondáztatásnál mért nulla feletti véralkoholszint azt jelenti a cégnél hogy emberünk nem „munkára képes állapotban” jelent meg dolgozni. EZ illegális mert szerződésszegés.

  3. Untermensch4
    mondta:

    @kolompar lole 1116: Pedig néhány éve még a magánügye volt. Apám buszsofőr volt, ott röhögött mindig a cég alkeszein az üzemorvosi vizsgálat kapcsán mert a labor alapján az üzemorvos (és asszisztense) eléggé jellegzetes hanghordozással tudta mondani hogy „A Gamma-GT nem a legjobb…” pedig direkt „diétáztak” előzőleg 1-2 hetet 🙂

  4. Untermensch4
    mondta:

    @jobangel: Ha az üzemorvoshoz nem munkaidőn kívül próbálják elzavarni a kékgallérost akkor elmegy. HA már a szabadidejéből is elvesz az orvoslátogatás akkor nem.
    Egyébként olyan kitétellel a munkaszerződésben hogy az évesnél gyakoribb soron kívüli üzemorvoshoz küldés után jár 1 nap fizetett szabadság pluszban, akár hetente többször is lehet(ne) zavargászni. 🙂

    Korábbi munkahelyemen volt olyan alkoholista (darukezelő) aki józanul és ittasan is tökéletesen megbízhatóan dolgozott. Mivel egyáltalán nem volt balesetveszélyes, senkit sem zavart. Aki nem is volt (annyira?, az átlagfogyasztásukat összehasonlítva) megbízható balesetmentes, azt viszont ellenségesen kezelték. És ez még a munkaerő-hiány előtt volt.

  5. kolompar lole 1116
    mondta:

    @kolompar lole 1116: Már ha nem jó a hagyományos telefonálás.

  6. kolompar lole 1116
    mondta:

    „A hiányzások bejelentésére másik cég egy chatbotot vezetett be, ez jól működik – leginkább technikailag és irodai munkavállalóknál. A cég munkáltatói appját le kell tölteni okostelefonra, azon keresztül indítható 1 klikkel a „beteget jelentés”, ami már indítja a folyamatot a munkaidő-nyilvántartó rendszerekben is, automatikusan. Szintén jött az ellenállás, a cég csak ne mondja meg, ki mit telepít a saját telefonjára, jó’van? Hát mit képzelnek ezek, mi? Kötelezővé nyilván nem tenné a cég, de beruházott, hogy jobb, kényelmesebb legyen, erre támadásnak veszik a munkavállalók. A probléma pedig továbbra is csak részben oldódott meg.

    Mindkét esetre igaz, hogy nem racionális, hanem sima érzelmi reakció okozza az ellenállást, amin csak a bizalom segít. Vagy legalább az a tudás, hogy a HR-es sem (főleg ő nem) ellenség.”

    Ki tudja mit kémkedik az az app, jogos az ellenállás. Legyen mobilra optimalizált oldaluk amit felvehetsz könyvjelzőnek, és kész.

  7. kolompar lole 1116
    mondta:

    @munkanélküli informatikus: Én meg azt mondom ha ennyi a keresztény, akkor semmi szükségük állami dotálásra, majd eltartják az ájtatosmanókat a hívek. Csak úgy gurulnak beléjük a fillérek, huss…

  8. kolompar lole 1116
    mondta:

    @jobangel: Szép is lenne ha az alkoholizmus a buszsofőr magánügye lenne…

  9. kolompar lole 1116
    mondta:

    @Bambano: Ennyire érint a téma hogy így tudod? Ne aggódj, snekinek nem áruljuk el hogy alkesz vagy. 😀

  10. munkanélküli informatikus
    mondta:

    @Bambano: a cikkíró problémája nem az üzenet tartalmával van, hanem azzal, hogy az üzenet átadása kapcsán túl szűk körben mozognak az ötletei. Ezért kell külső problémamegoldót bevonni.
    Megoldhatatlan probléma nem létezik, csak nem a megfelelő embert kérdeztük a lehetséges megoldásokról 🙂

  11. Bambano
    mondta:

    @munkanélküli informatikus: „Vegyük már észre, hogy jelen problémakörben nem az üzenet tartalmával van a probléma”: vegyük már érszre, hogy DE.

    „azzal, hogy az üzenet ne legyen személyhez köthető, tehát az SMS küldője ne Lutz Gizella legyen, hanem pl „A Cég”.”: értelmetlen feltételezés. teljesen mindegy, ki küldi. az üzenet tartalma illegális.

    tehát azt megírhatod neki, bármilyen formában, hogy a munkaköréhez x.y.z. munkavédelmi előírások tartoznak. vagy küldhetsz ilyen tartalmú levelet emlékeztető formában. azt is megírhatod neki, hogy ezeket x alkalommal megszegte, és ez munkaszerződés szegésnek minősül annak következményeivel.

    pont. ennyit, nem többet.

  12. munkanélküli informatikus
    mondta:

    „Ne avatkozzon a cég a magánéletembe!”

    Kapjon az illető egy SMS-t, amiben finoman, a sorok között érzékeltetve van a vele kapcsolatos probléma, mondjuk ilyen szöveggel: „Ha még egyszer részegen jössz be dolgozni, akkor ki leszel rúgva a p*csába!”
    Vegyük már észre, hogy jelen problémakörben nem az üzenet tartalmával van a probléma, hanem azzal, hogy az üzenet ne legyen személyhez köthető, tehát az SMS küldője ne Lutz Gizella legyen, hanem pl „A Cég”.

    És ugyanez ellenkező irányban is működik: a mobbing is anonim csatornákon fog kiderülni, soha nem szemtől szembe beszélgetésen. Ahol a személy azonosítható, ott mindenki azt mondja, amit szerinte elvárnak tőle, mert félnek az emberek. Pl 30 éve a népszámláláskor 9 millió magyar lett ateistából hirtelen keresztény, mert „ezt kell mondani, hogy ne legyen bajom”.

  13. munkanélküli informatikus
    mondta:

    „A cég munkáltatói appját le kell tölteni okostelefonra”

    Én sem engedném, hogy egy akármilyen idióta által összedrótozott mobilalkalmazást telepítsen a munkaadóm a telefonomra. Különben is mindig rohadt gyanús, amikor valaki mindenáron feltelepített speciális mobilalkalmazás segítségével akar megoldani egy olyan feladatot, amit egy egyszerű böngészővel is könnyedén meg lehet valósítani.

  14. munkanélküli informatikus
    mondta:

    Olykor be kellene vonni a problémamegoldásba egy gyakorlott problémamegoldót (= az átlagnál SOKKAL szélesebb látókörű, nagyon intelligens ember), ahelyett hogy laikus ötleteléssel fussátok újra meg újra ugyanazokat a köröket.
    Persze egy HR-es honnan is tudhatná, hogy hogyan találhat igazi problémamegoldót: hiszen az HR iskolában első osztályos tananyag, hogy „kreatív”=”problémás”, „tapasztalt”=”vén hülye”, „problémameoldó”=”bajkeverő” satöbbi.

  15. Bambano
    mondta:

    @jobangel: de, ez konkrétan azt jelenti. a cég nem tárolhat arról adatot, hogy valaki alkoholista vagy alkoholfüggő, ezért amit írtál, hogy a hr-es jelezze a munkavállalónak, hogy szerintük az, az bűncselekmény.

    „a munkáltató szondáztathat, felmondhat alkoholos befolyásoltság miatt”: érdemes lenne elolvasni, hogy te mit írtál erről, és én mit írtam. tehát a munkaadó NEM SZONDÁZTATHAT abból a célból, hogy kiderítse, alkoholista-e a dolgozó. A munkáltató a munkára való alkalmasság eldöntése céljából szondáztathat. Az adatkezelés egyik legfontosabb kitétele a célhoz kötöttség.

    következmény: minden olyan cselekedete a munkaadónak, aminek előfeltétele az alkoholizmus betegség adat tárolása, kezelése, bűncselekmény. nem mondhatsz fel a munkavállalónak azzal az indokkal, hogy alkoholista. csak azzal az indokkal mondhatsz fel, hogy x dokumentált alkalommal a munkavédelmi előírások megszegésével jelentkezett munkára.

  16. babona
    mondta:

    @HellsAngel: Van az a szint ahol nem merik megmondani neki hogy hát mosakodni kéne. Mondjuk ha csak almát eszik (mert vega), attól még ugyanúgy izzad. Izzadt. Csak nem tudta a lelkem, bár a világ egyik legnagyobb cégét vezette, hogy a saját szagárt senki nem érzi (nagyon kellemetlennek). Ez is egy vakfolt, ami vezetőben nagyon kellemetlen lehet.

  17. jobangel
    mondta:

    @Bambano: De ez nem azt jelenti, amit írtál, hogy „ha egy cég alkoholizmus miatt bármit is csinál a munkavállalóval, azzal jelenleg bűncselekményt követ el” – bizony, a munkáltató szondáztathat, felmondhat alkoholos befolyásoltság miatt, hazaküldheti és kiírhat rá szabadságnapot. Hogy ezt alkoholbetegség vagy egyszeri buli miatti alkoholos befolyásoltság okozta, azzal a munkáltatónak valóban nincs dolga. De a munkáltatónak nagyon is van dolga azzal, hogy a munkavállaló munkára alkalmas állapotban jelenjen meg – pláne fizikai munkánál, ami többnyire balesetveszélyes is egyben.

  18. Zabalint
    mondta:

    @Bambano:
    Megjegyzem ugyanakkor, jobb gyáraknál csak otthon lehet alkoholista az alkoholista, mert ha ittasan megy be, kirúgják. Van ahol néha rajtaütésszerűen szondáztatnak is, és aki ott lebukik, azt akkor is kirúgják, ha a közvetlen felettese nem szeretné.

    Más kérdés, hogy Budapesten reggel a buszon simán minden harmadik embernek alkohol szaga van, és köztük rengeteg irodistának is, nem tudom milyen munkahelyek azok, amelyek ezt tolerálják.

    Egyébként az egész elgondolás, hogy majd a munkahelyi lelkisegély szolgálat oldja meg a dolgozók alkoholproblémáit, még ha jogilag rendben is lenne, alapjaiban baromság, ezért van eleve ellenállásra ítélve. A munkahely nem az a körnxezet, ahol az ilyesmi működne, az alkoholizmus meg súlyosabb betegség, mint hogy az ilyen kezdeményezések bárkin is segíteni tudnának.

  19. HellsAngel
    mondta:

    A maganelethez: szerintem se szoljon bele senki. Ez ugy mukodik, hogy fent kitalalnak valamit, aztan leirjak korlevelben, hogy keritek-e, aztan a nep vagy megszavazza, vagy nem. Felulrol bevezetni valamit nagyon nagyon nagyon rossz otlet. „A pokolba vezeto ut is jo szandekkal van kikovezve.” A jo cselekveset meg kell eloznie a jo akarasanak. Ha az emberek nem akarjak a jot, akkor mar regen rossz minden, lasd pl. brexit. En ertem, hogy valakinek jol jonne a segitseg, hogy ne menjen teljesen tonkre, es ezt rossz nezni, mar csak a penzugyi veszteseg miatt is miatt is, de a beavatkozas rontani fog a dolgon. Aki alkoholista, az nem veletlenul az. Sok energiajaba, gyakorlasba, aldozatba kerult neki az, hogy az legyen. Csak ugy kerulhet ki a godorbol, ha abba akarja hagyni az asast, ez a nulladik szint.

    A budosseget en helyzethez kepest vagy elengednem, vagy a „figyelj, budos vagy, es a csapat halalra fog szekalni, igy nem szivesen veszlek fel” nyilt targyalast javasolnam, akkor is, ha 90%, hogy ettol berag. Csak jelolt, nem kollega, siman lehet, hogy meg soha nem mondta meg neki senki. Vagy kekgalleros kornyezet, ahol ez elmegy, mert pakoljak a teglat, vagy mindenkinek van 5 diplomaja es a rettenetesen sok iskola es kulfoldi tanulmanyut kozben mindenki elsajatitotta a testapolo helyes hasznalatat.

  20. Bambano
    mondta:

    @jobangel: az alkoholizmus ténye egy minősített egészségügyi adat, amelyet csak az érintett külön engedélyével kezelhet a cég. ha ezt az engedélyt nem kapta meg (lássuk be: életszerűtlen, hogy beszerzi), akkor ezt az adatot nem kezelheti, annak kezelése a btk 219-es paragrafusa szerint bűncselekmény.

  21. jobangel
    mondta:

    @Bambano: ööö, zavarbahozol. Ezt kifejtenéd?

  22. Bambano
    mondta:

    csak szólok, hogy ha egy cég alkoholizmus miatt bármit is csinál a munkavállalóval, azzal jelenleg bűncselekményt követ el. tehát az, hogy ez ellen tiltakozik a munkavállaló, teljesen normális.

  23. babona
    mondta:

    @jobangel: Minőség… A dokihoz senki sem szeret menni. Miért? Van olyan akihez szívesebben mennek? Miért? Vagy az üzemorvos (akár saját(céges) doki, akár külsős, vagy erre szakosodott vállalkozás) kiválasztási szempontja hogy fejenként tizenkétezeré’ megcsinálja? Munkavállalói élmény ez is. Nem is „elzavarászni” kéne… (oké ez most csak egy nyelvi fordulat volt. De ha Szergej Kárpátaljáról nettó 120-ért alkoholista, és megéri a cégnek (mert ennyiért nem kap mást) akkor nincs miről beszélni…) Itt is, mint mindenhol látszik a munkahelyi valóság hihetetlen képmutatása.

  24. jobangel
    mondta:

    @babona: kvótákról már készül az írásom… 🙂 Nehéz úgy írni róla, hogy egyébként nem vagyok nagy barátja, de mégis egyetlen megoldásnak látszik.

    Üzemorvos: a kötelező éves felülvizsgálaton túl oda sem könnyű elzavarászni embereket, főleg nem a kékgallérosokat – nyilván erre adnak munkaidőben is lehetőséget, de akkor sem megy, ha az lehet a diagnózis, hogy alkoholfüggő 🙁 És kékgallérosoknál a másnaposság is balesetveszélyes, ami komoly probléma.

  25. babona
    mondta:

    @Zabalint: Ott a pont. „A HR-esek nem sok pszichológiát tanultak, inkább közgazdászok, mint pszichológusok.” … Jah ezek az xl táblák … Bármit igazolhatok ha van elég adat:) Megvédeném azért a JÓL MŰKÖDŐ HR-t, van létjogosultsága. Mondjuk a bizalmat kiérdemelni kell, és persze egy cég méretétől, tevékenységi körétől, munkamódszerétől kell függjön a HR osztály létszáma, hatásköre és súlya. És az általa megoldandó problémák is. Ha a példákat vesszük, nyilván az értelmes üzemorvos is bekerül a képbe. Megoldási javaslatként is írom… Ugyanis ők tényleg tanulnak pszichológiát (nem csak tanítják nekik), naponta alkalmazzák (nem mobbingra, lásd ‘mobbing a HR-ben, avagy általában miért kell min 1 férfi 3 nő mellé – később megírandó (:-))’), és nyilván valamilyen tekintélyük is van (szemben a pl a műszakvezetővel).

  26. jobangel
    mondta:

    @Zabalint: igen, ettől dilemma. Mit lehetne másképp csinálni, hogy ne legyen ellenállás? Milyen eszköze van erre a HR-esnek? (Most úgy fest, semmilyen…)A HR-esek nem sok pszichológiát tanultak, inkább közgazdászok, mint pszichológusok. De ha pszichológust vesznek fel HR-esnek, ezek a dilemmák akkor is fennállnak.

    Szóval, most visszakérdeznék: felméri a reakciókat, tudja, hogy ellenállás lesz – akkor is meg kell oldani a problémákat. Akkor hogy lesz ebből „jól végzi a dolgát”? (kicsit olyan a helyzet, mint amikor a politikusoknak kell adóemelést bejelenteni)

  27. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    Alapvetően első szempont az emberi jellem, képes-e az új ember alkalmazkodni.

    Második szempont: mennyire megbízható.

    Harmadik: mennyire ért hozzá.

  28. Zabalint
    mondta:

    Ennek így semmi értelme. Az összes sztoriban olyan megoldást és kommunikációt alkalmaztak a HR-esek, amely ellenállást szült. Te meg megmagyarázod, hogy mennyivel jobb lett volna, ha nem álltak volna ennek ellen. Kb. mint ha azt mondanád, nem a hajóval van gond, csak túl nagy volt a hullám. Ha a HR jól végzi a dolgát, akkor azt is fel kell tudnia mérni, hogy milyen reakciókra számíthatnak, illetve hogyan érdemes adagolniuk a dolgokat, ha valamit meg akarnak valósítani. Ezért tanultak pszichológiát.