Mekkora fizetést kérhetek?
Mennyit kérjek? Örök kérdés, és sokan abban látják a feloldását, hogy a munkáltató írja bele az álláshirdetésbe, mennyit szeretne fizetni. Én ezt a munkavállalók szempontjából nem tartom jó megoldásnak, ki lehetne fejteni, hosszabban is, miért nem, de röviden: elveszi a tárgyalás lehetőségét, és diktátumot jelent a munkavállalónak, ezzel a teljes munkaerőpiacon alacsonyan tartja a bérszínvonalat. Pedig a munkavállaló most pont abban a helyzetben van, amikor akár tárgyalhatna is arról, mennyit és mit szeretne kapni a juttatási csomagban. És nemcsak bért, bár most leginkább arról fogok írni.
Tehát, mennyit is kérjünk?
Vannak már Magyarországra készült bérstatisztikák, felmérések (fizetesek.hu, Hays Salary Guide , Randstad, pl.), érdemes ezeket áttanulmányozni. Azt is meg lehet nézni, hogy olyan álláshirdetésben, amiben az általad keresett pozícióra ajánlanak bért, mennyit ajánlanak. Annál biztosan többet kell kérni 🙂 És persze ha találsz ismerőst, aki ott dolgozik, olyan pozícióban, érdemes megkérdezni őt is – bár nem feltétlenül fog szívesen válaszolni a leendő kollégának…
A kékgalléros munkáknál egyszerűbb a helyzet, ők általában órabérben gondolkodnak, és mindenféle órabér-ajánlatok keringenek a neten. Ott másképp kell óvatosnak lenni, és szerencsére a kékgallérosok jórésze is egyre tudatosabb. Pl. az első ránézésre magasnak tűnő nettó havibért azonnal leosztotta órabérre, bruttósította, majd keresetlen, nem túl szép szavakkal fejezte ki az elégedetlenségét a hirdetés alatti kommentben. A gondolkodásmód tetszett – végre-végre, nem fogadják el, amit diktálnak, kiállnak magukért. És látom benne a magam érveit az álláshirdetésben megajánlott bér ellen: ez a munkáltató is talál majd olyan rossz helyzetben lévőt, akinek nincs más választása, és elfogadja az alacsony bért is… Az ő versenytársa pedig azt látja, hogy ennyiért is van ember, miért ajánlana többet? A bérszínvonal így sosem fog emelkedni…
Emellett nemrég írt nekem egy kkv tulajdonosa, kétségbeesve kérdezte, hogy véletlenül meghallott egy beszélgetést két ember között, az egyik biztatta a másikat, hogy mekkora bérigényt mondjon (nem volt beosztottja egyik sem). És hogy ő nem keres annyit havonta a kis cégéből, mint amennyit az egyébként átlagos szakmaiságú két ember tárgyalgatott. Megvigasztaltam: kérni bármennyit lehet, de hogy ki is fizetik-e, az már másik kérdés. Ehhez két dolog kell: tudni kell annyi értéket vinni a cégnek, hogy megérje kifizetni, és tudni kell ezt el is mondani, bizonyítani állásinterjún.
Tehát, mégiscsak jól kell kialakítani a saját árazásodat. Ehhez többféle stratégia van, és persze az egyéni élethelyzetek is erősen befolyásolják ezeket. 3 alapesetet könnyű azonosítani, amik persze ennyire tisztán sosem jelennek meg, mindig sokkal több egyéni tényező befolyásolja az „árazást”.
0. Nem intervallum!!!!
Régóta szocializálják a munkavállalókat arra, hogy a fizetési igényüket egy „-tól – ig” tartománnyal jelezzék. Mivel arra semmilyen értelmes érv nincs, miért is akarnánk a fizetési igényünket maximálni, maradjunk annál, hogy azt jelezzük: mi az a minimum, ami alatt nem is tárgyalunk. Nyilván ezt kellően „nyakkendősen” kell tudni megfogalmazni szóban is, írásban is, és kellő határozottsággal is.
1. Ha nincs munkád, és kell a bevétel
Akkor bizony minden jobb, mint a nulla forintos bevétel. Ez a legegyszerűbb stratégia, kell valamilyen jövedelemszerző tevékenység, gyorsan. El kell vállalni, ami szembejön, mert villanyszámlát kell fizetni. Ilyenkor is figyelj arra, mi jár neked törvény szerint. Pl. nemrég sikerült meglepnem valakit az információval, hogy a munkábajárás költségeit a munkáltatónak bizonyos szabályok alapján meg kell térítenie. Amire ilyenkor is nemet kell mondani, az a fekete/szürke fizetés és a 0 Ft+jutalék „konstrukciók”. Ha ugyan a munka nem az álommeló, de a cég jó, még az is lehet, hogy házon belül tudsz majd továbblépni, így a munkáltatót sem feltétlenül kell elhagynod majd egy jobb lehetőségért. Láttam én már raktári munkásból előrelépett marketingvezetőt, meg hipermarket pénztárosából logisztikai vezetővé válást…
2. Ha van munkád, de keresned kell mást
Ha nem vagy jól a munkahelyedtől, munkádban, akkor érdemes olyat keresni, ami jobb. Ez a poszt most épp bérekre koncentrál, eszerint olyan helyet kell keresni, ahol többet fizethetnek. Erre több lehetőség van: Magasabb pozíciót kell megpályázni pl., de abban lehet, hogy kezdő leszel, így a magasabb pozícióhoz járó bérsáv alját fogod elérni. Maradhatsz a meglévő pozíciód szintjén, ha más cégnél többet fizetnek, ez a legkényelmesebb. Vagy, akár cégen belül is megpróbálhatsz váltani, ha kellően nagy cég, és máshol jobb lenne. Ez viszont egy másik posztot is megtöltő téma, sokszor meglehetősen rögös az útja egy ilyen váltásnak…
Ha kifelé váltasz, ebben a helyzetben nem hiba fizetési igényt írni az álláspályázatba, még akkor is, ha egyébként nem kérték. Ebből látják, tudnak-e veled tárgyalni, van-e pénzük rád. De legkésőbb az állásinterjúra híváskor tisztáznotok kell a nagyságrendet, ami már vonzó számodra egy váltáshoz. Mivel van munkád, nincs sok időd, sok szabadnapod arra, hogy a sokadik állásinterjúkörben derüljön ki, megfelelő-e neked az általuk elképzelt juttatási csomag. Olyasmiről tárgyalj, amiről érdemes tárgyalni.
Ebben a helyzetben érdemes megjegyezni, hogy itt nem álszentség kijelenteni: a pénz nem minden. Több pénzért menni egy ugyanolyan rosszul működő, labilis helyre, kérdőjeles iparágba, nem biztos, hogy jó ötlet. Ebben a helyzetben rossz állásod most is van, egy másik olyanért nem érdemes küzdeni. Ilyenkor kell igazán jól kérdezni az új pozícióról.
3. Ha nem is kerestél, de megtaláltak egy lehetőséggel
Itt van a legnagyobb esélyed nagyot lépni előre. Régen még azt mondták, min. 30%-os növekedésért már érdemes váltani, manapság ez nagyon egyéni. Lehet 50% is, lehet hogy kevesebb is jó, mert esetleg egy kényelmes, de mégis szakmai temetőből szabadulsz ki a váltással. A váltás kockázatait is be kell tudnod árazni. Ez az a helyzet, amikor sokan azt gondolják, most aztán bármennyit is kérhetnek, hiszen ők kellenek. Ez korlátozottan igaz csak. Van egy tervezett költségkeret mindenhol, akár át is tervezik egy nagy tudású ember kedvéért, de ilyenkor kell a legóvatosabban, legokosabban tárgyalni, semmiképp sem „nagyarccal” – mert azt még egy nagytudású embertől sem szeretik.
És megint: mennyit is kérjek?
Ha végképp nem jutottál semmire még a fenti pár koncepcióból, és semmi ötleted sincs, mert pl. pályaújrakezdő vagy, specializálódás előtt állsz, nincs ismerősöd; más régióból, akár más országból jössz stb. akkor marad a lehető legegyszerűbb módszer: őket kell megkérdezni, mennyit szánnak erre. Ha közvetítő (a.k.a „fejvadász”) is szerepel a folyamatban, még őszintébb lehetsz ezügyben. Mint mindig, ilyenkor is az őszinteség a legjobb…
# # #
Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!
MAXVAL bircaman közíró
mondta:@kolomparlole1114:
Nálunk nincs ilyen osztály.
MAXVAL bircaman közíró
mondta:@kolomparlole1114:
Nálunk nincs ilyen osztály.
kolomparlole1114
mondta:@MAXVAL bircaman közíró: Nálatok a fidesz agitprop osztályán mennyit fizetnek?
Túl sok felhasználó
mondta:@jobangel: Hogy miért akar egy cég ráígérni a többire? Mert nincs ember, vagy nincs jó ember. Ha többet ajánl, mint a konkurencia, akkor válogathat.
(Zárójelben kell megjegyeznem, hogy értelmes munkaadó ritkán szeretné a legjobb embert megkapni. A legjobb munkavállaló csak a legjobb vállalatoknak kell, vagy azoknak, akik a legjobbak akarnak lenni. A „túlképzett” egy átgondolt indok lehet a visszautasításnál. Ezer oka lehet ennek, és tudom, hogy poszt is volt már belőle, de azzal, hogy a vállalat nemet mond a jelöltre, mert az túl jó, a saját érdekeit nézi, nem a jelöltnek akar kedvezni. Ha nekem, mint munkáltatónak droid kell, akkor nem alkalmazok agysebészt. Ha felveszem Józsit egy junior pozícióba 100 év tapasztalattal és tudással a hata mögött, akkor az feszültségeket kelt a cégemben. Lehet, hogy emberileg abszolút megértem Jozsi indokait, de ha nálam junior lenne, akkor hamar kibukna, hogy ő mindent tud, mindenki hozza fordulna tanácsért, felborulna a rend, ez inkább ne történjen meg nálam. Józsinak se lenne jó, hogy a végén senior munkát végez junior fizetésért, ezt mondjuk leszarom főnökként, de pont ez lesz az indok, amit felhasználok arra, hogy elutasítsam a jelentkezését.)
De vissza a hirdetésben megjelent fizuhoz: ha többet ígérek, akkor többen jelentkeznek, nagyobb esélyem van a megfelelő embert megtalálni és megtartani.
Melki
mondta:@jobangel:
„Igen, 2-3 ember helyett kell dolgozni”
Jaj, légyszi, ne írj ilyen butaságokat olyan témákról, amikhez nyilván nem értesz, tekintetbe véve hogy nem ezzel foglalkozol.
Csomó ember van aki alig csinál valamit, jobb helyeken pár év után már ki is rúgják őket, rosszabb helyeken ott maradnak 20 évig.
A te, amúgy nyilvánvalóan nem működő logikád alapján mindenkinek minimálbérért kéne dolgoznia, elvégre egy cég miért fizetne többet. Egyszerű, mert különben nem találnak embert, vagy csak rossz minőségűt.
jobangel
mondta:@Túl sok felhasználó: Miért akarna egy munkáltató „ráígérni” a többire? Ha olcsón is van ember, ő sem ad többet. Márpedig a hirdetésekben kiírt bérajánlatokból az látszik, hogy max. a létminimum kétszeresét lehet megkapni nettóban, tehát ennyiért is dolgoznak emberek – nem tehetnek mást. És a pénzcentrum, meg a portfólio (gazdasági bulvár, na) ezt már „őrületes, többszázezres fizetés”-nek tálalja.
jobangel
mondta:@Online Távmunkás: A kérdések jó, de milyen következtetéseket vontál le a válaszokból? Pl. a fizikai munkaerőhiányos környezetben a megajánlott fizetések milyen nagyságrendűek? Igen, a létminimum másfélszerese esetleg kétszerese…
Az IT-ban megajánlott magas fizetésekért milyen követelmények vannak? Igen, 2-3 ember helyett kell dolgozni, és 1 embernek annyiféléhez kell érteni, mint régen egy egész csapatnak. Jó-e ez a munkavállalóknak?
A magasabb bérszínvonalú országokban, ahol megajánlott fizetések vannak az álláshirdetésekben, mennyi a létminimum, és hogyan aránylik a megajánlott fizetésekhez? Létezik-e ott a feketemunka fogalma, milyen a szociális háló? Milyen a munkáltatási kultúra? Pl. megengedi-e a munkavállaló kihasználását az ottani munkáltatói erkölcs?
Online Távmunkás
mondta:@jobangel: Vajon miért van az, hogy a magasabb bérszínvonalú országokban van bér vagy bérsáv megadva a hirdetésekben? Vajon miért ott jelent ez meg Magyarországon, ahol munkaerőhiány van (IT, vendéglátás, bolti eladó)? Talán mégsem a munkavállalónak rossz ez, hiszen a munkáltató szorult helyzete kényszeríti ki?
Online Távmunkás
mondta:@jobangel: Ha 800-at ér a munkája, akkor a 400-600 közötti ajánlatra nem jelentkezik és a cég se talál megfelelő jelöltet, ezért emelni fogja a bérsávot vagy lejjebb viszi a követelményeket. Ezt addig folytatja, amíg lesz megfelelő ember.
A bérsávok megadása nem hozza versenyhátrányba a munkavállalót akkor, ha a maihoz hasonló munkaerőhiány van. A cégek ilyenkor figyelik a versenytársak hirdetését és nem kínálnak náluk kisebb fizetést, ha tényleg fel akarnak venni valakit.
xtlight
mondta:A legegyszerűbb betanitott munkáktól eltekintve az önéletrajz küldése, és maximum egy telefonbeszélgetés után mindig a bér az első, amit meg kell beszélni. Ennél már csak az egyszerűbb, ha kiirják előre, és nem kell a telefont se felvenni. Utána jöhet a személyes interjú, szakmai teszt stb., amit a már az asztalra kitett hozzávetőleges bérajánlat fényében lehet megvizsgálni. Akár sales-es, akár HR-es valaki, az ideje drága, ahogy a munkavállalóé is, és senki sem szeretne hosszasan tárgyalni részletekről, pláne a ma sok helyen divatos fél-egésznapos tesztelgetésnek alávetni magát, hogy utána kiderüljön, a felek reális összegről alkotott elképzelése között nagyságrendi különbség van.
És hogy miért is jó, pontosabban az ellenkezője miért rossz a munkaadónak? Amelyik cégnél sokan futnak zátonyra hasonló okból, az le is irhatja magát a piacon. Egy idő után csak pályakezdők, meg semmirekellők fognak jelentkezni, ld. Morgan Stanley assesment center.
babona
mondta:@jobangel: A rizs erős volt… 🙂 Lefordítva mit írtál: Ha keveset mond a munkáltató, megpróbálsz alkudni felfele, ha nem megy otthagyod? De benne van egy csomó energia… inkább @Túl sok felhasználó utolsó bekezdése érdekes: Ha valaki ráígér a többire, (és ez nyilvános) akkor nyert ügye van – hozzá mennek. Titokban hiába ígér rá, nem ér semmit – nem jelentkeznek többen, nem válogathat.
Ezt érdekes módon pár cég tudja, persze ehhez jól célzott hirdetés kell, mert elöntik őket a CV-k.
NagyPeter64
mondta:Valójában a titkolózó cégek úgy képzelik el, hogy a bér a szerződés apró betüs részében szerepel, amit aláírás után láthat meg a dolgozó.
Szerintük ez vállalati titok, szerződésig az ember kívülálló, tehát illetékteken. Ha rákérdezel akkor „erről nem beszélhetek”, vagy „munkakör szerint szokásos” összeg.
Ugyanezen cégek szokták eljátszani a „mondjon bérigényt” nevű játékot is. Mindenféle visszajelzés nélkül természetesen. Azután lehet csodálkozni, hogy ugyanarra a munkára – egyébként azonos képzettségű emberek – 100 – 500 ezer között mindenfélét mondanak.
Arról nem is beszélve, hogy sok helyen próbaidőben munkaközvetítővel szerződik a dolgozó, ott pedig béralku nincs.
Valójában munkanélküliség van, ha a vállalatot nem lehet kiismerni, de ettől semmi baja sem lesz.
Túl sok felhasználó
mondta:@jobangel: De ez miért ne működhetne fordítva? Értem én, hogy mindig van valaki, aki olcsóbb nálam, de állítólag szagemberhiány van. Mondjon a munkáltató egy összeget, aztán ha ez magasabb, mint amit a magyar önbizalomhiányos János mondana, akkor János örül neki, és elvállalja a munkát. Viszont ha nincs benne a hirdetésben a büdzsé, akkor Jánosnak, akit eddig is kihasználtak a munkaadói, eszébe se jut reális bért kérnie.
Jelenleg ott tart Magyarország, hogy a fizetések alacsonyak. Ha csak egy munkaadó megpróbálna nyilvánosan ráígérni a többire, akkor már elindulna egy pozitív változás.
Bambano
mondta:@jobangel: „Az álláshirdetésbe írt bérajánlattal el sem jutnak addig, hogy egy szakember odamenjen, és elmondja, mennyibe kerül is ő, mint szakember. Ezért is káros az álláshirdetésbe írni bérajánlatot.”: ezzel eljutottunk arra a pontra, hogy ki kinek az érdekeit védi.
kinek az érdeke, hogy a munkaadó piacilag korrekt ajánlatot adjon? a munkaadónak. tehát a szakembernek nem érdeke, hogy ingyen, a saját idejéből áldozzon arra, hogy a munkaadónál a hr folyamatok javuljanak. akkor miért is várod el, hogy odamenjen?
tehát igen, a munkaadó rosszul jár, ha kiírja a fizetést, a dolgozójelölt meg jól.
jobangel
mondta:@babona: Ha sokat mond, eladod, ha keveset, megpróbálod feltornázni az árat, én meg veszek rizst köretnek, a krumplid meg rajtad marad.
Van bérkeret, de ha mindenki többet mond, mint a bérkeret, akkor látszik, hogy meg kell emelni a bérkeretet. Megnézték az embereket, látják, mennyiért lehet jó embert kapni. Ha kiírják a bérkeretet a hirdetésbe, és az alacsony, akkor olyan jelentkezik, akit annyiért meg lehet kapni, és nem olyan, aki jó szakember. Ha nem jelentkezik senki, lejjebb viszik az igényeket – és nem feljebb az árakat.
jobangel
mondta:@L.Cz.: Nem a HR-en múlik a bérajánlat… De, egyébként nem is úgy működik, hogy ha nem jelentkezik senki, akkor majd emelnek az áron. Ha nem jelentkezik senki, akkor lejjebb viszik az igényeket. Ezt már látjuk egyes elvégzett munkák színvonalán.
@babona: Így lesz koszos a fuga, és hullámos a lapozás. A szakember drága, akkor vesznek olcsó embert.
Az álláshirdetésbe írt bérajánlattal el sem jutnak addig, hogy egy szakember odamenjen, és elmondja, mennyibe kerül is ő, mint szakember. Ezért is káros az álláshirdetésbe írni bérajánlatot.
DarkWolf
mondta:én jobb szeretem amikor előre tisztázva vannak hogy találkoznak-e az elvárások e vagy sem fizetés terén
Meglepő de nem vagyok hajlandó szabadidőmet olyan állásinterjúkra pazarolni ahol a fizetési elképzelések úgyse fognak találkozni.
Más országban hogyhogy eljutottak odáig hogy a fizetésajánlat nem valami hétpecsétes titok? és milyen meglepő hogy ott nem dőlt össze a rendszer.
Bambano
mondta:@jobangel: mit számít, hogy az összes álláshirdetésben így van, amikor az a poszt egyik bújtatott üzenete, hogy a jelenlegi álláshirdetési gyakorlat rossz?
És nem, nem fogok jelentkezni, ha a kiírt összeg nagyságrendileg sem felel meg.
F.E.K.
mondta:Részemről egyszerű a dolog, amikor érkezik egy megkeresés és eljut a beszélgetés a addig hogy rákérdeznek a bérigényre akkor bemondom a jelenlegi nettom (cafetériával együtt), és azt hogy ennél kevesebbért nyilván nem szeretnék átmenni.
Utánna a munkáltatónál a labda, lássuk mit kínál, az alapján már lehet dönteni (akár alkudozni is).
babona
mondta:@jobangel: Hozok egy egyszerű, föníciai példát. A kereskedő megkérdezi a vevőt : MENNYIT AD a krumliért 🙂 ? Ha sokat mond szuper, tiszta haszon, eladjuk.
Ha keveset, hivatkozik a rendes árra: mindenhol ennyi.
Gondolom erre gondoltál. Csakhogy itt az árat nem a munkavállaló szabja meg (1 van egy bérkeret, amit ki kéne találnia), és mindig találsz olyat is aki kevesebbért elvégzi. (úgy-ahogy, ugye… Ezért nem lesz egyenes a lapozás, lesz piszkos a fuga, stb). Nincs munkaerőhiány, JÓL KÉPZETT munkaerőből van hiány.
babona
mondta:@Nancsibacsi: Elég jó volt a fejtegetésed, pláne hogy kifejtetted a munkáltató szempontjából is a titkolózás ostobaságát. Jó dolog a matek:). Hasonló okokból nem értek egyet Angyallal, de belátom nem mondhat mást. És igen, érdekes hogy nyugatabbra láthatóbb a munkáltatók bérkerete, itt meg gyakran telefonban sem mondanak sávot.
Melki
mondta:Egyébként IT-ban a bérsáv egyre jellemzőbb, van olyan állásportál ahol mindenhova írnak bérsávot.
Ezek a bérsávok adott esetben úgy néznek ki, hogy Mid/Senior XY fejlesztő: 700k-1,5m
Jobangel varázslatos logikája alapján mindenki 1,5 milliót kérne. Segítek, ez nincs így, az embereknek van (valamekkora) realitásérzetük és a cégek sem hülyék, nyilván a sáv teteje az álomjelentkezőt jelenti.
L.Cz.
mondta:@jobangel: „Míg ha nem lenne kiírva, jelentkezik és 800-at mond. Meg a többiek is”. Nyilvános bérajánlat esetén pedig ő és a többi, aki szintén úgy érzi, 800 ezret ér a munkája, nem is jelentkezik. A HR pedig vakarhatja a fejét: mi a baj a hirdetéssel, miért nem jelentkezik senki? Ha más megoldás nem segít, megemelik az ajánlat bérsávját úgy, hogy bruttó 800 ezer legyen a tejete és láss csodát: lesznek jelentkezők.
Az nem megoldás, hogy ha valamiről nem beszélünk, az nincs is. A meghirdetett pozícióknál mindig van bérsáv, ennyit fognak adni a jelentkezőnek, akkor is, ha a feje tetejére áll. Nagyon ritka az olyan pozíció, amiben a cég hajlandó emelni az eredeti elképzelésén, mert a túl magas bérigényű jelentkező helyett nem talál mást. Ha X nem vállalja, majd várunk egy hónapot, addigra vagy elég lesz neki kevesebb pénz is, vagy addig kerül más, a mostani dolgozókból meg kitaposunk pár túlórát, hogy a szekér elguruljon addig is. Ha ez a bérsáv nem kerül bele a hirdetésbe, akkor úgy tűnik, mintha minden pozíciónál tényleges alkuhelyzet lenne, de attól még nem lesz.
Melki
mondta:„0. Nem intervallum!!!!”
Mindig ezt írod és még mindig értetlenül állok emögött. 😀
Az első munkahelyem leszámítva mindenhol intervallumot adtam meg, 2-szer a tetejét ajánlották, 1-szer a közepét. Értem hogy nem érted hogy működik a munkaerőpiac, de az ilyenek terjesztéséről lassan leszokhatnál.
Szaktanár
mondta:@jobangel: „Kiírják, hogy 400-600, miközben emberünk egyébként 800-ért menne. De annyiért már nincs, hiszen ez lett a meghirdetett ár. Míg ha nem lenne kiírva, jelentkezik és 800-at mond. Meg a többiek is. És akkor a bérszínvonal attól emelkedett, hogy a munkavállaló igényeihez igazodott.”
ez szép elmélet, csak nem működik. ha a cégnek 4-6k-t tudni adni vmire, akkor nem fog 8k-t adni érte akkor sem, ha csak annyiért lenne ember (ennek több oka lehet, a legprózaibb, h szimplán nincs annyija). inkább átfogalmazzák az igényeket. mondok egy analógiát, neked egy opelre van pénzed, de te bmw-t szeretnél, ami ötször annyiba kerül. miután átnézted az ajánlatokat, azt látod, h abban az árkategóriában, amiben te keresel, nincs bmw. szükséged van egy megoldásra, úgyhogy vagy megveszed az opelt, vagy felszállsz a buszra, vagy hagyod az egészet a ‘csába. az a verzió, h akkor majd ötször annyiért megveszed a bmw-t, nem játszik, mert úgy gondolod, h ennyit nem ér az egész, vagy egyszerűen csak nem engedheted meg magadnak.
igenis legyen kiírva a sáv, így a munkavállaló is tudja, h mit várnak el tőle és mennyiért, és a munkáltató sem veszít el sokszor 30 perc interjúzási időt az életéből, ha eleve csak azokat hallgatja meg, akik ugyanabban a sávban gondolkodnak, mint ő.
DFK
mondta:@Nancsibacsi: ez szép, csakhogy a legtöbb pozicióra nem a legjobb, hanem a legolcsóbb embert keresik. Azaz erre a legjobb a mostani stratégia, hogy nem lehet tudni a bérajánlatot.
Kivétel a tényleg speciális szaktudást igénylő munka.
jobangel
mondta:@Nancsibacsi: Az A helyzetnél: mi van, ha a legjobb ára 600 lenne, mert mondjuk annyiért már dolgozott régen? De olyat nem hirdetnek, éhhalál, 400 vagy 500. Jelentkezik a 400-as helyre is, mert enni kell. Azt fogja elvállalni, amelyik gyorsabban mond igent. Jó eséllyel ez egy 400-as lesz. Emberünk 600-as igénye évekre vissza lett nyomva 400-ra.
B helyzet: Ha emberünk álláskereső, nem véletlenszerűen jelentkezik, hanem minden helyre, ahol hirdetnek neki való állást. Bemondja mindenhol a 600-at. Akkor a munkáltatók eldöntik, ő kell 600-ért, vagy gyengébb kell olcsóbban. De ott van a fejükben, hogy 600-at is ki fognak fizetni valahol, verseny van.
jobangel
mondta:@Bambano: Jelentkezni fogsz, mert nem lesz másmilyen. Akkor sem, ha neked egyébként 1200 fabatka lenne az igényed. Nem számít mi az igényed, pont ez a lényege az álláshirdetésbe tett bérajánlatnak. Alacsony és nem alku tárgya. Az intervallummal ott is az a baj, hogy kiírják, hogy 800-1000 fabatka, de mire odaérsz már 800 lesz, mert miért is adnának többet, mint az alja? Máshol sem adnak többet, nézd meg, az összes álláshirdetésben ez van. Beállt a szint, nincs tovább.
jobangel
mondta:@Nancsibacsi: Kiírják, hogy 400-600, miközben emberünk egyébként 800-ért menne. De annyiért már nincs, hiszen ez lett a meghirdetett ár. Míg ha nem lenne kiírva, jelentkezik és 800-at mond. Meg a többiek is. És akkor a bérszínvonal attól emelkedett, hogy a munkavállaló igényeihez igazodott.
Bambano
mondta:@jobangel: ezt meséld már el, hogyha szerinted nem fogok jelentkezni az 1000 fabatkás hirdetésre, hogyan fognak a képembe röhögni?
ráadásul te szoktál mindig azzal jönni, hogy nem hr-es vagy (de), hanem sales-es. a saleses pedig mindig tárgyal az árról, tök mindegy, mi volt a kiindulási ajánlat.
Nancsibacsi
mondta:@jobangel: De figyelj már: ha oda van írva a hírdetésbe, hogy ebben a pozícióban a fizetés bruttó 400-600eFt (kezdő-tapasztalt), akkor mégis hogyan ajánlana pl. minimálbért BÁRKINEK, aki bemegy az interjúra – megszorultság ide vagy oda? Eleve azért megy oda, mert neki a 400 kezdő okés – azt meg majd körbeírják, hogy mit kell a 600-ért letenni az asztalra. Meg hogy hogyan lehet másik poziba előrelépni, stb. De ha SEMMI sincs leírva, akkor simán benne van a kockázat, hogy még 400-at se adnak kezdőnek, és a teteje ugyanannyi mint az alja – ilyen helyre minek küldjön önéletrajzot bárki?
Szerintem nem szégyen az, ha egy cég keveset tud fizetni egy munkakörért. Átugrom, vagy kiesik a szűrő feltételből, és csá. De az nettó sz.patás, hogy pl. összeírnak egy komoly követelményrendszert, nyelvtudás, számítógépes ismeretek, jó kommunikációs készség, anyámp.csája, fényezik a céget, meg hogy milyen kib.szott fontos ez a munkakör, aztán a végén benyögik hogy minimálbér. Ezzel ne raboljuk már egymás idejét.
Nancsibacsi
mondta:@kellastex: Hát pedig jó kőművest jeleneleg sokkal nehezebb találni mint jó építést, vagy orvost, vagy mérnököt. Értem én azt, hogy ez neked fájl, de a piac már csak ilyen. Ezért van az, hogy egy jó kőműves 2 hét alatt annyit keres, mint egy jó építész 1 hónap alatt.
Amúgy én is irodában dolgozom, de eszemben sincs irigykedni a kétkezi munkásokra, akik az építőiparban jelenleg marha sokat keresnek. Én simán konstatáltam, hogy ez a helyzet, megnéztem pár youtube videot meg tutorialt, és pl. burkolást, festést kisebb villanyszerelést megcsináltam magamnak. De az 7szentség hogy állandóan nem csinálnám ezt, mert simán nem bírnám, és hiába lehetne ezzel többet keresni mint irodai munkával (megjegyzem, ez csak jelenleg igaz) – nekem simán nem éri meg.
Nancsibacsi
mondta:@jobangel: Nagyon nagy gáz, hogy semmivel se támaszod alá a véleményedet, csak kinyilatkoztatsz. Ha csak abból az apró tényből indulsz ki, amit te leírtál, vagyis:
A. Jelenleg alacsonyak a fizetések
B. Az elmúlt 30 évben nem volt nyilvános sosem, hogy egy pozícióban mennyit lehet keresni.
Akkor kapásból meghazudtolod önmagad, hiszen 30 év csak elég kellett volna hogy legyen ahhoz, hogy a fizetések emelkedjenek, ha ehhez az kell hogy titkosak legyenek.
De nézzük mi van akkor, ha modelezünk egy egyszerű szituációt:
Van 10 azonos szakmájú munkavállaló, és 10 cég aki állást hirdet az adott szakmára. Mindenki el fog helyezkedni végül mindenhová (egyszerűsítés).
A. Az pozícióval elérhető bér nyilvános.
9 cégnél 400 ezer, 1 cégnél 500 ezer. Mi fog történni? Mindenki jelentkezik az 500 ezres helyre, ahová felveszik a LEGJOBBAT. A 9db 400 ezres helyre SENKI se fog első körben jelentkezni. A 400 ezres helyeknek ezt látva két lehetőségük van:
– Emelik az elérhető bért.
– Kockáztatnak, és bíznak abban hogy senki sem fog emelni. Tudják, hogy a legjobb lehetőséget már elbukták – de ha BÁRKI emel a maradék 9 cég közül, akkor oda fog a maradék 9 fő jelentkezni, és el fogják bukni a második legjobb munkaerőt is. Ha mondjuk 4 cég emel 450-re, akkor a 400-on maradt cégeknek már csak az alja jut: a legrosszabb 5 jelentkező. NEM FOGNAK KOCKÁZTATNI! Amelyik tudja, ki fog köhögni magasabb bérajánlatot.
B. Az elérhető bér nem nyilvános.
Ettől ez még ugyanígy létezik: 1 cégnél 500, 9-nél 400 lehet elérni. Jelentkezik a 10 munkavállaló VÉLETLENSZERŰEN mondjuk 3-3 helyre. Ők mondanak egy összeget, ez alapján kiválasztják a legjobbat, amelyik 500 illetve 400 alatt van. Lehet hogy ez nem 400, hanem 280 lesz.
Vagyis:
– A legjobb cég csak a munkavállaók 30%-át (3 főt) tudja meginterjúztatni. Ha nincs szerencséje, akkor ez a legrosszabb 3 munkaerő. 70% az esély arra, hogy a legjobb munkaerő és a legjobb cég nem fog találkozni!
– A munkavállalók közül csak 1 van aki ELÉRHETI az 500-as keresetet, de senkinél sem garantált sem ez, sem a 400. Amennyit kérnek, az felső korlát!
– Valószínűleg nem az fog legtöbbet keresni, aki a legjobb, sőt gyakorlatilag a bér és a munkaerő minősége között elég gyenge lesz a koreláció, az alacsony jelentkezőszám miatt.
Szóval nem, abszolúte nincs igazad, mert a matematika kemény dolog, a játékelmélet meg még keményebb: ha eldugod az információt, az bizony nem fogja segíteni a bérek fejlődését. Ellenben segíti az alacsony bérek fenntartását – ahogy ezt tette az elmúlt 30 évben.
kellastex
mondta:@Nancsibacsi:
Esetleg mondjátok már még azt hogy a diplomás munkák csak habzsidőzsi semmit se kell csinálni, csak a számítógépet nyomkodni.
Egyébként csak nem egy nyugdíjassal van dolgunk, aki egész életében 1 helyen dolgozott, most meg rászakadt az internet és osztja a hülyeséget.
„mérnökkel, orvossal Dunát lehet rekeszteni”
ezt meg már kommentálni se tudom akkora baromság.
Szaktanár
mondta:@jobangel: aki olyan rossz helyzetben van, h bármekkora ajánlatot elfogad, az úgyis minimálbért fog mondani, mert olyan rossz helyzetben van, h bármekkora ajánlatot elfogad. az alá meg törvényileg úgysem lehet menni. akinek kenyérre kell, annak a legutolsó dolga lenne alkudozni.
jobangel
mondta:@Szaktanár: Úgy, hogy mindig van olyan rossz helyzetben lévő ember, aki elfogadja, amit leírnak, csak legyen már valami. De ha megkérdeznék, mennyit akar, mondana egy reális, de viszonylag magasabb árat. Így nem fog, jelentkezik arra, amit megajánlanak, megkapja, és marad alacsonyan a fizetése. Akinek kenyérre kell, az nem tud alkudozni.
Szaktanár
mondta:@jobangel: miért dolgozna mindenki éhbérért azért, mert fizetési sávval jelennének meg az álláshirdetések? nem értem, h jutottál erre a következtetésre.
jobangel
mondta:@Szaktanár: ha meg már eljut oda, akkor mindenki éhbérért fog dolgozni, és befagy a bérszínvonal sokévre. Amikor majd lesz munkavállalói öntudat, és mindenki meg tudja fogalmazni az igényeit, akkor lépünk ki mutyisztánból. Most ott tartunk, hogy a nettó minimálbér összege alacsonyabb, mint az egy főre számított létminimumé… És a létminimum 1,8-szorosa már jó bérnek számít.
Szaktanár
mondta:@Színes Géza: sajnos aki háromszor küldi el ugyanazt a megoldást (nem kell nyomkodni azt a nyomorult gombot, nyugi, a request már száguld ezen az http nevű csoda protokollon keresztül, csak a response vánszorog lassan), az nem kérhet ilyen sok pénzt. 🙂
btw a munkavállalónak legyen annyi esze, h annyi pénz mond minimumnak, amennyiért minimum elvállalná.
Színes Géza
mondta:Nem értek egyet a tól-ig bérigény megadással. Ha azt mondja egy munkavállaló, hogy 350-400 eFt fizetést kér és én 380-ra gondoltam előtte, akkor 350-et ajánlok. Vagy gavallérosan 360-at.
Szaktanár
mondta:volt már ez téma itt, akkor is leírtam a véleményemet erről, most is megteszem: amíg ez az ország nem jut el oda, h az álláshirdetéseket fizetési sávval hirdessék meg, addig nincs miről beszélni. addig ez csak mutyisztán, pont.
nicolasito
mondta:Mar a kezdes is remek, hogy mekkora szivas ha munkáltató feltünteti a hirdetesben hogy mennyit fizetne. Szerintem azert szar itt minden mert senki nem tüntetni fel. Ez pedig egy eleg gerinctelen stratégia resze, ami csak azt szolgalja, hogy a legolcsobb embert talaljak meg. Nem szamit a tudas se, csak az ar, hiszen legtöbb esetben az interjura is a 3 legolcsobbat hivjak be. A legtöbb esetben ha jelwntkezek valahova, mar az elsö telefonnal erdeklödnek hogy mennyit kerek. Barmit mondok azonnal alkudozas. Ha semmit nem mondok nem hivnak többet. Ha eljutok interjuig, akkor ugyanez, méltatlan alkudozas. Miert nekem kell elöször megszolalnom? Van ahova az önéletrajzomat nem tudom fizetési igény nélkül feltölteni. En miert nem tudhatom hogy a munkaltatonak mi a kerete? Ha tudoom, lehet kerek mast, nem csak penzt lehet (pl rugalmassagot).
Mult heten jelentkeztem egy osztrák hirdetesre. Érdekes, ott senki sem panaszkodik, hogy van egy minimum(!) összeg a hirdetesben. En ebböl mar tudtam, hogy ez érdekel (az összeg magasabb az osztrak atlagnal, az atlagert meg nem erne kimennem, szóval egy jo erzessel indult az egesz, tudtam hogy erdemes jelentkeznem.) Mikor felhivtak, ök is kerdeztek berigenyt. Itt tudtam a hirdetesre hivatkozni, szoval ilyen esetben is van alkura lehetöseg. Es nem azt erzem hogy csak ki akarnak hasznalni.
Szoval jo lenne az ilyen diplomas embereket is hülyenek nezö mentalitast elhagyni. Könyvet lehetne irni arrol, hogy ez a felütes mennyi hazugsagot es hülyeseget tartalmaz. Es hogy itthon mennyien be is nyaljak ezt a maszlagot…
v.l
mondta:@jobangel: „a piac informáltságára belinkeltem 3 különböző hiteles felmérést”
Hiába hiteles, ha nem elég granuláris, nem elég precíz. Ha abból, amihez értek, van kishazánkban max. 30 db ember, és kiképezni egy ilyen embert több év, akkor nekem az az 30 ember lehet a releváns, ha ezt hasznosító pozícióba mennék. De ezeket az infókat a lehető legritkábban lehet ilyen random felmérésekből kinyerni. Azzal meg semmire nem megyek, ha megmondják, hogy 15 év tapasztalattal egy informatikus tanácsadó mennyit keres átlagban… ott akár 2-3-as szorzó is szóbajöhet, ha specifikus tudást igényel a munkaadó. Ezzel szemben ha a 30 emberből 20-at ismerek, és abból 10 megmondja, hogy mennyit keres, mindjárt releváns számaim vannak a piacnak erről a szegletéről.
v.l
mondta:@L.Cz.: „90% fölötti a valószínűsége, hogy ezt a munkaszerződése értelmében nem is teheti meg. Az életben nem láttam még olyan munkaszerződést, ami ne kötötte volna ki, hogy még munkahelyen belül is szigorúan titkos a fizetés, senkinek sem lehet beszélni róla”
Igen, ez bevett gyakorlat itthon, ugyanakkor még senki nem tudott meggyőzni róla, hogy ez bármilyen mértékben jogszerű kikötés lehetne. Konkrétan az a véleményem, hogy ez egy színtisztán érvénytelen kikötés, és mint ilyen semmis. Nyilván az emberek jelentős része nem bíróságon szeretne a munkáltatóval tárgyalni, ergó még sokáig nem fog kiderülni, hogy mit gondol erről a bíróság.
jobangel
mondta:@Bambano: a piac informáltságára belinkeltem 3 különböző hiteles felmérést. A piac álláshirdetéseken keresztüli „bérszínvonali informáltsága” csak a munkáltatók esélyeit növeli arra, hogy minél olcsóbban találjanak kihasználható munkavállalót. Ha publikálva van, hogy 1000 fabatka, akkor hiába akarnál többet, közlik röhögve, hogy ugyan hol fizetnének neked 1200 fabatkát, nézd meg a hirdetéseket. Ha a bér alku tárgya, akkor neked, személy szerint, tekintve a szakmai múltad, lehet 1500 fabatka is. De ha beírták az álláshirdetésbe, hogy 1000 fabatka, nem is fogsz jelentkezni.
Nancsibacsi
mondta:@Zabalint: Szerintem se. Pláne ha megnézzük mennyit kerestek 10 éve, és mennyit fognak 5 év múlva. Irigykedni persze mindenkire lehet, csak azt felejti el a tömeg, hogy kőművesnek akár most is elmehetne, aki irigykedik – mégse fog egyik se.
Bambano
mondta:„Én ezt a munkavállalók szempontjából nem tartom jó megoldásnak, ki lehetne fejteni, hosszabban is, miért nem, de röviden”: az, hogy a piac informáltságának növelése rontsa a piaci esélyeket, minden közgazdaságtani tételnek ellentmond. ha többet tudsz a munkaerő piacról, jobb kondíciókkal versenyezhetsz.
viszont helytelen álláspontot tényleg jobb minél rövidebben kifejteni 🙂
Zabalint
mondta:@Nancsibacsi:
„Ez egy fizikai munka, ami hamar tönkreteszi a testet: 50 éves korukra lerobbannak, és mehetnek portásnak. Ezen kívül ez nem alalmazotti munkaviszony – most jól megy nekik, de azt senki se garantálja, hogy akár jövőre jól fog menni.”
Tehát ha ezeket a tényzőket is figyelembe vesszük, akkor már rohadtul nem jól fizetett munkák ezek.
Nancsibacsi
mondta:@Zabalint: Nem képeznék át. Ez egy fizikai munka, ami hamar tönkreteszi a testet: 50 éves korukra lerobbannak, és mehetnek portásnak. Ezen kívül ez nem alalmazotti munkaviszony – most jól megy nekik, de azt senki se garantálja, hogy akár jövőre jól fog menni. Az viszont tény, hogy most simán nem éri meg velük dolgoztatni, mert ha az ember fele sebességgel meg tudja magának csinálni fizetés nélküli szabi alatt, akkor is sokat tud spórolni.
Nancsibacsi
mondta:@jobangel: Nyilván megteheted hogy leszarod a leendő munkavállalót – amíg van elég jelentkező, ráadásul abból fel is tudod venni a megfelelőt. Az viszont simán tény, hogy azzal, hogy nem írod bele az álláshirdetésbe hogy mennyit lehet az adott poziban keresni, meg azzal, hogy munkaidőbe szervezed az interjút csomó lehetséges jelöltet kizársz az érdeklődők közül. Én pl. 1000% hogy nem vennék ki azért szabit, hogy potyára elmenjek egy interjúra, mert lehet hogy még a pénz se lesz elég, amit ajánlanak. Az elképzelhető, hogy du 5-re, vagy reggel 7-re hajlandó vagyok elmenni ilyen helyre, de azért fájjon már nekik is hogy ilyen f.sszopók, hogy olyan információt visszatartanak, amivel rendelkeznek (mi az amit ki tudnak fizetni adott poziért). Nem értem hogy ha egy cég így kezdi a kommunikációt, hogy kardinális információkat visszatart, akkor miért vár el bármi őszinteséget a jelentkezőtől.
Zabalint
mondta:@Nancsibacsi:
Ha a kőművesek olyan sokat keresnének, annyi órát dolgozva és úgy, akkor nagyon sokan átképeznék magukat, reagálva a keresletre. Ez azonban nem történik meg.
Nancsibacsi
mondta:@Zabalint: Vagy mert a kőművesek is rájöttek, hogy hogyan működik a piac: kevés a kőműves, lehet sok pénzt kérni, mérnökkel, orvossal Dunát lehet rekeszteni – lehet keveset kapni.
Zabalint
mondta:@jobangel:
Ami valójában csak növeli a kiszolgáltatottságot, mert információs asszimetriát eredményez, ahol a munkavállaló áll az információ hiányow oldalon.
RedRum
mondta:@jobangel: Gondnak érzem, hogy trollkodásnak tartod a létező problémát. Egy fentebbi kommentben jegyeztem meg, hogy van olyan a családban, aki végigcsinálta nagy autógyárunk X+1 körös hr bohóckodását, csak hogy a végén kiderüljön, az ugyanazért a munkáért gondolt fizu bizony a fele az akkori munkahelyén éppen aktuálisnak. Azért azt könnyű belátni gondolom, hogy nem utazgat /szabizik, ha ezt korrekt módon szerepel a kiírásban.
A másik szemléleti különbség, hogy nem számolsz azzal, hogy a munkavállalók jelentős része nem akar /nem szeret /nem tud tárgyalni, főleg egy alá-fölé rendelt helyzetben. Ez egy szakértelem, amit lehet fejleszteni, de a munkavállalók egy jelentős része azért dönt a kapitalizmus nevű közös játékban úgy, hogy a barrikád ezen oldalán marad, mert a tárgyalósdit nem kívánja felvenni a „még ezt is meg kell tanulnom” dolgok közé. Az ilyen, amúgy korrekt szakembereknek pedig szintén nagy segítség a tiszta lap.
Nyilván te nem így gondolod, arra hivatkozva, hogy a munkaadói oldal így biztosan minimális bérajánlattal zsarol majd, de erre a megoldás a működő szakszervezeti rendszer, nem a ködösítés szerintem.
L.Cz.
mondta:„És persze ha találsz ismerőst, aki ott dolgozik, olyan pozícióban, érdemes megkérdezni őt is – bár nem feltétlenül fog szívesen válaszolni a leendő kollégának…”
90% fölötti a valószínűsége, hogy ezt a munkaszerződése értelmében nem is teheti meg. Az életben nem láttam még olyan munkaszerződést, ami ne kötötte volna ki, hogy még munkahelyen belül is szigorúan titkos a fizetés, senkinek sem lehet beszélni róla. Ennek ellenére valahogy mégis kiderül, aztán jön a bérfeszültség, hogy az utcáról beesett pályakezdőt nettó 200-zal vették fel, a tizensok éve ott gályázó kolléga meg jó, ha kap 150-et – igaz, az utóbbiról tudják, hogy már évek óta csak puffog, hogy így nem jó, úgy nem jó, de elmenni soha nem fog, „eztet a nyóc évet nyugdíjjig mán féllábon is”.
Egyébként kérni valóban bármennyit lehet, de szerintem csak akkor van értelme az egész bértárgyalásnak, ha valóban alkuhelyzet van, mindkét félnek fontos, hogy létrejöjjön az üzlet, akár annyira is, hogy a saját kezdeti álláspontjából hajlandó ezt-azt feladni. Ez az álláskereséskor ritkán valósul meg, mert a munkáltató mögött összehasonlíthatatlanul nagyobb gazdasági erő áll, mint az álláskereső mögött és a munkáltató azt is jobban át tudja hidalni, ha nem jön össze azonnal az üzlet. Ha a munkavállalónak kevés a pénz, elég 2-3 hónapot várni és lejjebb adja az igényeit. Vagy azért, mert nincs munkája, a megtakarítása egyre fogy, a villanyszámlát fizetni kell, vagy azért, mert a vadállat főnöke és a stresszes munkája miatt már a két szem 5 mg-os Seduxen sem elég, estére be kell vennie egy harmadikat, hogy tudjon aludni. Ilyen esetekben lehet bérigénye a dolgozónak, de nem alkuról van szó, hanem diktátumról. Tök mindegy, mennyit szeretne a melós, megvan a keret, amit hajlandó fizetni neki a cég és annyit is fog kapni, hiába alkudozik.
Ám ha a bejegyzésben harmadikként említett esettel állunk szemben, akkor valódi alkuhelyzet van. A munkavállaló a képzettségével és tapasztalatával meggyőzte a munkaadót arról, hogy megéri alkalmazni, ám mivel van jó munkája, a munkaadónak is be kell vetnie magát, hogy meggyőzze a dolgozót arról, megéri neki a váltás.
jobangel
mondta:@babona: űűű, ez a hirdetés olyan szép, hogy kedvem lenne megrángatni az íróját. Létezik egyébként az inverze, a „golden sign”, amit azért kap a munkavállaló, hogy a szerződéskötés után egyáltalán munkábaállt. Kékgallérosoknál szokták alkalmazni, és nincs is vele bajom, mert ez afféle motivációs pénz, ellenben, amit idemásoltál, az eléggé támadhatónak tűnik jogilag is (erkölcsileg pláne).
jobangel
mondta:@RedRum: Amit írtam, ezer éve vallom, sosem helyeseltem az álláshirdetésbe írt bérajánlatot, és erre vannak érveim is, egy-kettőt megpendítettem, de ha majd troll kedvem lesz, írok róla egy posztot, és letiltom a kommentelési lehetőséget 🙂 A Lajtán túl, USA-ban – azaz más körülmények között – lehet, hogy támogatnám, de kis magyar valóságunkban, ilyen bérszínvonal, és ilyen társadalmi kiszolgáltatottság, ilyen lyukas szociális háló mellett nem.
kellastex
mondta:@Zabalint:
Igazad van nem nyolc órás mert benne van ebédszünet is. Akkor 7,5 óra.
Nyugodtan elhiheted, reggel 8kor arra kelek hogy jönnek, 4kor meg már lépnek is le. Az építésvezetővel is beszéltem, ő egyáltalán örül annak is ha jönnek annyira nincs ember akit felvehetne.
babona
mondta:@jobangel: copipaszte. Amíg ilyen hirdetéseket látok – (” Társaságunk az általunk munkába állított munkavállalókkal egy speciális nyilatkozatban állapodik meg a Munkaadónál történő munkakezdésről és a Munkaadónál történő munkavállalásról még a Megbízónkkal való személyes találkozó előtt. Ezzel a módszerrel hatékonyan tudjuk kiszűrni azon munkavállalókat, akik nem gondolják komolyan a munkábaállást és a munkakörben maradást.” ) – addig szerintem inkább jelenjen meg a bér a hirdetésben, ez inkább azt mutatja hogy komolyan vehető a cég.
Zabalint
mondta:@Nancsibacsi:
Vagy mert ugyanaz a munka máshogy néz ki megrendelői oldalról, mint az alkalmazott/alvállalkozó oldaláról, ha az adózást, rendelkezésre állást és egyéb költségeket is figyelembe vesszük…
Zabalint
mondta:@kellastex:
Ha olyan jól fizet a segédmunka, akkor bárki elmehet segédmunkásnak, ezért nem találnak embert a több felelősséget igénylő munkahoz. Ha mégsincs így, akkor valamelyik tényező nem igaz, vagy van valami, amit figyelmen kívül hagytam, mi az?
Zabalint
mondta:@kellastex:
Oké, akkor vegyük a 10 ezret naponta. Eleve nehezen hiszem, hogy az 8 órás lenne, a közelünkben van építkezés, már fél 7-kor ott vannak, és este 8 körül tavoznak ugyanazok az arcok. A napi bejelentésre gondolom nem kapnak fizetett szabikat. Azaz ha csak napi 10 órát dolgoznak, és kapnak érte 200 ezret, az olyan, mint ha 144 ezret keresnének havonta. És ebben benne van, hogy bármikor jöhet olyan időszak, hogy kevesebb lesz a meló, míg normál alkalmazottként ez kevésbé rugalmasan megy, illetve az építőipar az egyik legciklikusabb.
Szóval baromira nincsenek túlfizetve, csak a válság alatt még ennél is alacsonyabb szinteket szoktunk meg.
GyMasa
mondta:Ez a -tól -ig nekem is az idegeimre megy…
AMikor legutoljára megkérdezték, akkor mondtam, hogy mennyiért vállalom el am munkát.
Persze eröltették tovább, hogy mondjak már valamit, de akkor csak annyit tettem hozzá, hogy természetesen felfelé bármekkora összegre nyitott vagyok.
Nem tudom, mire számítottak, hogy majd mondok 80%-ot (rontom a saját pozícomat)?
Nancsibacsi
mondta:@pater76: Ezek biztos hogy vidéki árak, mert Bp-n ennyiért nem fogsz találni kőművest.
Minden orvos és mérnök előtt ott a lehetőség, hogy kőműves legyen – mégse fogja meg egy se a malteros kanalat. Gondolom azért nem, mert a fizikai munka megterhelő – az irodában elücsörögni, meg dugni a nővérkéket esti ügyeletben valamivel kellemesebb.
Nancsibacsi
mondta:„a munkáltató írja bele az álláshirdetésbe, mennyit szeretne fizetni. Én ezt a munkavállalók szempontjából nem tartom jó megoldásnak, ki lehetne fejteni, hosszabban is, miért nem, de röviden: elveszi a tárgyalás lehetőségét, és diktátumot jelent a munkavállalónak, ezzel a teljes munkaerőpiacon alacsonyan tartja a bérszínvonalat.”
Ez marhaság. Ha kevés bért ajánlanak, akkor simán el se küldöm az önéletrajzomat. Ha 0 jelentkező lesz, akkor úgyis emelnük kell az ajánlaton. Ha meg van aki annyiért elvállalja, akkor vállalja el.
Én eleve nem mondtam bérigényt – bármennyire is ragaszkodott hozzá a cég. Mondtam hogy vázolják fel ők hogy mire gondolnak – nem csak kezdőbér, de előrelépés, szabik, stb tekintetében is -, én meg vagy azt fogom mondani hogy ok, vagy azt hogy nem – de akkor már hiába mondanak nagyobb számokat. Így rögön leírták a maximumot amit még hajlandóak voltak kiköhögni.
Másrészről a bér nem minden, és egy bizonyos szint fölött már nem azzal lehet motiválni. Nekem inkább idő kell, hogy el tudjam költeni a béremet. Szóval engem jelenleg olyan melóhely érdekelne, ahol pl. megoldható hogy csak fél, vagy maximum 3/4 évet dolgozzak egy évben, nyilván előre – de csak általam – meghatározva hogy mikor akarok dolgozni, és amikor nem dolgozom, akkor én nem kérek fizetést sem. Bérnek jó az ami most van – de a rugalmassággal el lehetne csábítani.
kellastex
mondta:@Zabalint:
szó sincs alvállalkozói szerződésről. Én amit írtam az napi bejelentésű segédmunkás. Ha jön akkor kap a kezébe nap végén 10 000Ft-ot. A járulékokat meg majd fizeti a munkáltató utána.
Azt ne mondd már hogy egy átlag diplomás szakember napibére 100 000 Ft mert mindjárt leszakad a plafon.
kellastex
mondta:Csak röhejes hogy jelenleg vidéken egy olyan munkára ahol van felelősség meg némi ész is kéne, a cégvezetők visítanak ha már 250-300-at mersz kérni.
Lehet jobb elmenni segédmunkásnak, még tanulhat is az ember valami újat, a diplomákat meg elzárom a szekrénybe 😀
Zabalint
mondta:@pater76:
Ott hibázzátok el az összevetést, hogy ezek a számok alvállalkozói szerződéssel jönnek ki. Oké, persze most van kata, nem mindig volt, bár épp most szigorítottak, de tuti kikerülík, viszont ezen számokat a diplomás szakemberek napidíjaival érdemes összevetni, nem az alkalmazotti bérekkel. Mert akkor ott lesz egy 10-szeres szorzó.
pater76
mondta:@kellastex: én meg most építkezem, tehát az a napi 10, az inkább 15 a segédmunkásnak és 22 a szakmunkásnak (pl. a kőműves, aki tudja mi az a malter és tud egyenes vonal mentén téglákat egymásra pakolni). Tehát egy kétkezi melós többet keres, mint egy orvos/pedagógus/mérnök stb.
Szóval az építőipar egy elb.szott túlfizetett és alulképzett gittegylet lett, ahol az egyszeri megrendelő próbál minél kevesebb veszteséggel felújítani/építkezni. Aki manapság nem dolgozik és sír, hogy nincs pénze, az egyszerűen csak NEM AKAR dolgozni. Lényegében nincs olyan építkezés széles e hazában, ahol ne keresnének folyamatosan kézi melóst, amivel a havi 3-4 kilót is össze lehet szedni.
Amúgy nagyon remélem hogy az ingatlan lufi kipukkad, és a sok túlfizetett here „szakember” akik most szívják a kis emberek vérét, egyszer még pofára esnek és lehajolnak majd az aprópénzért is…
MAXVAL bircaman közíró
mondta:@Merlot:
Mindenhez értek, ami érinti a kisembereket.
RedRum
mondta:@Alick: azért ismerek olyan nagy autóipari céget, ahol szemrebbenés nélkül ajánják ugyanazért a munkáért az előző bér 50%-át
RedRum
mondta:Látszik, hogy a posztíró figyel, és már alakított ki önvédelmi magyarázatot a „Hírdetéssben legyen benne feketén fehéren a bérajánlat” civilizált helyeken kialakukt normál gyakorlat ellenében. Nyílván fejletlen szokás , csak a Lajtán túli csökevényes gondolkodás, mint működő kamarák, meg szakszervezetek lehetnek az okai, ki tudja.
Mindenesetre a többet fizetéstől nem tartja vissza a munkaadót, és megszűri az ajánlattal elégedetlen munkavállalót, későbbi vitáknak is esetleg elejét véve.
erkölcsi hulla
mondta:@kellastex: Olyan segédmunkások kapnak napi 10 ezret akik szó szerint a társadalom hulladékai, nem jók semmire, csak hogy elvigyenek valamit A-ból B-be úgy hogy közben remélhetőleg nem törnek szét semmi mást. Ezek a jobbak. Sepregetni már nagyobb feladat, nem mindegyik tud, a legtöbb csak úgy tesz, mintha. Mit valami filmforgatáson. Amint nem nézel rájuk, nem ütöd őket, megy a kummantás. Általában cigány a legtöbb, semmit sem ér a munkájuk, nem termelik ki. Az őket futtató „vállakozójuk” meg legalább még ennyit keres rajtuk. Sokkal jobban megérné bárki másnak kétszer ennyit fizetni csak ésszel dolgozzanak. Az ukrán segédmunkások a nyelvi nehézségek ellenére sokkal jobbak mint a mi cigányaink.
kellastex
mondta:Én most leszek megint álláskereső, sokat nem segített a poszt 😀
Mindenesetre egy kis tapasztalat:
most építkeznek felettem, sok napszámos, megkérdeztem őket mi a helyzet. Napi 10 000 Ft-ért „dolgozgatnak” ez az abszolút segédmunka pozíció. Az havi 200. Ha akarnak szombaton is lehet jönni, de nem kötelező. 4-kor eldobnak mindent ami a kezükben van és mennek haza 😀 Felelősség kb 0.
VS. két éve voltam interjún egy egész Mo-t lefedő élelmiszergyártónál, aki közbesz projektekre keresett hát kb mindenest. Évi 1,5 milliárdos nyertes pályázat volt az elvárás, és 2 fő az egész brigád (tehát össz 3 milliárd nyertes pályázat). Erre adtak volna havi 140-et, DE nagy büszkén mondta a csávó hogy 1 év múlva felmehet 160-ra is. És különben is ebben a munkakörben nem lehet többet keresni máshol se (amúgy de, min kétszeresét). A cég épp városhatáron kívül volt, utazást nem térítik, kiszámoltam havi 15 lett volna a benzin csak a munkahely oda-vissza 😀 Már másnap hívtak hogy felvesznek de nem érdekelt a dolog, így felvettek egy lányt aki épp kiesett az egyetemről, hát ha volt esze már a próbaidő alatt felmondott.
Szóval kíváncsi vagyok most milyen csodás ajánlatokkal fogok találkozni, avagy ÜDVÖZÖLJÜK MAGYARORSZÁG 2. LEGNAGYOBB VÁROSÁBAN…
MAXVAL bircaman közíró
mondta:@Alick:
Az adott terület jellemző bérezése az igazán fontos adat. Annál jóval többet kérni értelmetlenség. Jóval kevesebbet meg hiba.
Amikor először voltam kólcenteres, az interjún megkérdezték mennyi a fizetési igényem. Fogalmam se volt éppen az iparágról, s kellett a munka, így azt mondtam, bruttó 90 ezer Ft (ez 13 éve volt), erre a HR-esek összenéztek, mjd nevettek és azt mondták, eleve nem adnak 170 ezernél kevesebbet a cégnél, szóval válaszomat úgy értelmezik, 170 ezret szeretnék.
csadeev
mondta:3.5 eve nem valtottam munkahelyet, mert a cegek hiaba adnak meg a jelenelgi fizum 150 %-at (ennyit kerek), a projektek nem eleg erdekesek ahhoz, hogy valtsak. Pigeonhole melokra pedig eleg gyorsan raun az ember, ha nem talal bennuk eleg kihivast es nem fejlodik veluk eleget. Amellett, legtobbszor ugyanugyan melokra hivnak, semmi ugras szenioritasban vagy oldaliranyban (mas munkakor). Lehetnenek a cegek kicsit bevallalosabbak, mert igy hiaba kvalifikalt a munkavallalo, gyorsan elveszti a motivaciojat.
Alick
mondta:@MAXVAL bircaman közíró: Úgy is lehet, hogy egy hónap próbaidőre 80-90 %, majd utána – ha a próbaidőszakkal mindkét fél elégedett – kikötni a 120 %-ot.
Ha hasonló munkakörben korábban már dolgoztál mondjuk bruttó 600-ért, akkor a leendő munkaadó is tisztában van vele, hogy ennél határozottan kevesebbért nem fogsz náluk dolgozni.
xtlight
mondta:Külföldre, Európába pályázni kontraktorként egyszerű a helyzet, mert általában konkrét napidijat ajánlanak, ami a tárgyalás során valamennyit esetleg csökkenhet, de több nem lesz. Az ügynökség kiad egy ajánlatot a ügyfelének, és annak a saját jutalékával csökkentett összegét kiadja a vállalkozónak is. Ha az ügyfél alkuszik, a vállalkozói dij is csökken. Ritkán van mód személyes igényeket figyelembe venniük, az adott kontraktban adott a napidij, és lesz, aki elvállalja. Ismerős ügynökséggel dolgozva már képben vannak az igényekről, és nem keresnek meg túl alacsony napidijjal.
Alkalmazotti pályázatnál akkora összeget kell kérni, amibe minden elképzelhető és elképzelhetetlen költség belefér, utazás, lakhatás, étkezés, gyereknevelés, rendszeres hazautazás, szórakozás, itthoni ingatlanok fenntartása, szülők támogatása, megtakaritás stb. és még jól is járunk vele. Minimálisan annyit kell kérni, amennyit egy helybeli is jónak tartana.
Alkalmazotti kereséseknél két opció van. Vagy a helybeli által kért fizetést sokallják, és spórolni akarnak külföldi munkaerő felvételével, vagy fizetnének becsülettel, de nem találtak megfelelő helybeli jelentkezőt. Nem kell szivbajosnak lenni, mindkét esetben sokkal több fizetést lehet kérni, mint az itthon megszokott, nem kell elájulni a nagy számoktól. A trükk az, hogy azonos életvitel költsége általában több nyugatabbra, és az életszinvonalból nem szabad engedni.
Rittyentett Hőzönbőzön
mondta:Én az utolsót szoktam alkalmazni, főleg mikor külföldről keresnek meg. Eddig mindig bejött. Volt, hogy utánanéztem az átlagbérnek a szakmámban az adott országban de inkább megkérdeztem őket. 3x annyit mondtak, mint amit én gondoltam
MAXVAL bircaman közíró
mondta:@jobangel:
Oké, ezem lehet vitázni, hogy 120 vagy 130 %.
jobangel
mondta:@MAXVAL bircaman közíró: Miért gondolod, hogy az átlag 120%-a jó ajánlat? Miközben bőven lehet, hogy az illető most is átlag fölött keres, és standardként már kiszámolták, hogy a váltás kockázatát min. 30% növekedés fedezi.
Merlot
mondta:Már ehhez is értesz, büdös birka? 😀
MAXVAL bircaman közíró
mondta:Meg kell nézni mennyi az adott terület átlagbére.
Ha nagyon kell a munka, mondd a 80 %-át.
Ha csak akkor kell, ha jó ajánlat, mondd a 120 %-át.
Ennél nincs jobb módszer.