Nem fogadtam el az állásajánlatot, mert…

Nem fogadtam el az állásajánlatot, mert…

Sok ilyen témájú gyűjtemény kereng manapság a közösségi tereken, és mivel tanulságos lehet a munkáltatóknak is, érdemes áttekinteni a tipikus toborzói hibákat ezen keresztül is. A legtöbb ilyen panaszgyűjtemény bevezetése az, hogy „munkaerőhiány, mi?” Ami számomra üdvözítő és kétségbeejtő egyszerre, hogy a munkavállalók már simán mondanak nemet. Üdvözítő, mert van hozzá elég lehetőségük, önérzetük, nem kényszerből döntenek. Kétségbeejtő, mert emiatt projektek, ügyek, beruházások is maradhatnak el cégoldalon, és a gazdaság teljesítményére is kihatása van – bár ez nehezen mérhető, de megkérdőjelezhetetlen jelenség. Az álláskeresőknek továbbra is azt mondom, hogy ha kétségeik vannak, és megtehetik, hogy nemet mondjanak, mondjanak nemet.

Fontos észrevenni, hogy sokszor nem is azért mond nemet egy lehetséges munkavállaló egy ajánlatra, mert van jobb, vagy mert maga az ajánlat nem elég jó, hanem simán csak nem tetszik neki, ahogy bántak vele, amit látott a cégből, folyamatokból. Ebből a munkáltatóval való jövőbeni együttműködés minőségére következtet. És arra jut, hogy ilyen együttműködés neki nem kell. Nem hajlandó többé rossz kompromisszumra, mert megteheti – verseny van a jó munkavállalókért.

Sőt, néha már a toborzási folyamat közben, két interjú között „száll ki”, mert elfogyott a türelme. Ez azt jelenti, hogy az addigi körök nem voltak elég meggyőzőek számára ahhoz, hogy tovább folytassa az egyeztetéseket.

  1. Szervezetlen toborzás. Elkezd tárgyalni egy közvetítővel (fejvadász), majd felhívja valaki más a cégtől, hogy állásinterjú lesz náluk is (HR-es), ír neki egy harmadik ember az állásinterjú részleteiről (HR-asszisztens), találkozik egy negyedikkel (a szakmai vezető jó esetben). Közben az időpontokat is pakolgatják néhányszor, mert Kiss úr nem ér rá épp akkor, de Nagy úr meg aznap délután igen, és ő is döntéshozó, akkor cseréljük meg a két kört, de a HR-es nem tud ott lenni, akkor mi lenne mégis Kiss úrral, másnap stb. Ennek legerősebb verziójában megjelenik az álláskereső a megbeszélt találkozón, várakoztatják 1-2 órát, majd közlik vele, hogy bocs, mégsem ér rá. 2019-ben, amikor nyilván lenne elég instant kommunikációs eszköz arra, hogy bármilyen változásról azonnal értesítsék az érintettet… A kiszámíthatóság még mindig az egyik legerősebb érv egy munkáltató mellett az álláskeresők/munkavállalók szemében. Találkozót lemondani néha tényleg elkerülhetetlen, de ennek is megvan a maga protokollja.
  1. Túl sokáig kell várni egy-egy újabb információra: még mindig nem küldenek visszajelzéseket azoknak, akiket nem választottak, de azoknak sem sokszor, akikkel el tudják képzelni az együttműködést… 2-3 hónapig lebegtetnek egy-egy embert, akinek ugye valamiért fontos, vagy legalább érdekes volt az elején az új állás lehetősége. 2-3 hónap múlva ez bármi miatt is, de okafogyottá válhat. Így a toborzók egyre gyakrabban hallják, hogy „köszönöm, már nem aktuális”, pedig ők éppen nagy lelkesen egy újabb állásinterjú körre hívták volna az álláskeresőt, aki már nem az.
  1. Nem volt meggyőző a folyamat: ebben rengeteg tényező van, olyasmi, amin tud változtatni a munkáltató, és olyan is, amin nem. Pl. a romos épület adottság, azon nehéz változtatni. De ha az interjúztató egy stresszes, fáradt, kiégett ember benyomását kelti, vagy a toborzó szintén stresszes, aggódó hozzáállást mutat, az már rossz üzenet. A konkrét kérdésre kapott mellébeszélő válaszok, a „majd később beszélünk róla”, mind negatívan hat. A munkáltatónak manapság sokszor el kell tudnia adni az álláslehetőséget. Első benyomás, munkáltatói márka, munkavállalói élmény, mi több, már jelöltélmény („candidate experience”) is téma…
  1. Túl sok interjúkör lett volna: egy állásban lévő munkavállaló nem tud csak úgy elszabadulni a munkahelyéről, munkaidőben. Ha tisztességes, nem kezd el hazudozni, miért nem megy be dolgozni, van, aki képes szabadnapot kérni ilyesmire. Vagy ugyan talál valami kifogást, de rosszul érzi magát tőle – mert tisztességes. Így pont a legjobb emberek járnak a legrosszabbul ezzel. Ez olyan stressz, amit egy idő után nem vállal. Azaz, szervezd meg úgy az állásinterjúkat, hogy figyelembe veszed az ő preferenciáit is. És ne fussatok meg olyan köröket személyesen, amiket meg lehetne tenni online vagy telefonon is. Régi, saját élményem volt, hogy másfél óra tömegközlekedés után odaértem az állásinterjúra, emberünk kinézett a laptopja mögül, közölte velem, hogy hatékonyságilag most ő gyorsan kérdez, fogjam rövidre a válaszaimat. Majd felolvasta az érdektelen kérdéseket, amiből biztosan nem tudhatta meg, jó lennék-e a pozira, de láthatólag nem is érdekelte (jó-rossz tulajdonság, konfliktuskezelés stb.). Két ujjal bepötyögte az excel táblájába a válaszokat (pedig Google Űrlap már akkor is volt), megköszönte a megjelenésemet, és kihajtott az irodájából, mert jön a következő jelölt – akkor még sok jelölt volt egy-egy pozira. Én továbbra is a pozíció nevét tudtam, meg amit a cégről összeolvastam a neten, ill. a recepciós unott, lesajnáló tekintete is emlékezetes maradt: „na, ez a nyomorult is állást keres”. Utána hívtak volna egy következő körre, mert az első körben „átmentem” – ezen szavakkal! Ők meg nem mentek át nálam, bocs, bár ennél azért jobban becsomagoltam a válaszom. Ha hatékony akart volna lenni, átküld egy kérdőívet, pont ugyanazt tudta volna meg, csak nem 4 órát teszek bele a lehetőségbe, hanem mondjuk egyet (mert én nem két ujjal gépelek pl., pláne nem excel táblában kérdőívezek), ő meg nem gépelgetéssel töltötte volna az idejét, hanem érdemi felmérő munkával. Különbséget kell tenni hatékonyság és gyorsaság között.
  1. Robotinterjú: Felhívják az állást nem is kereső emberkét, hogy hű, de nagyon ő kell, mert pl. milyen szép Linkedin profilja van! Épp nem is keres állást, de mégiscsak érdekesnek tartja, mert nagynevű cég, előrelépés is lehetne. Frissített CV-t kérnek, dolgozik vele, majd állásinterjúra hívják, és kiderül, hogy egy robottal kell majd „interjúzni”. Ő még szinte semmit sem tud az állásról, nem látta a céget belülről, nem látott egy embert sem onnan, aki vele akart volna beszélni, nem ismeri a pozíció részleteit, alkalma sem volt kérdezni a feladatokról, de már vizsgáztatják, és azt várják, hogy legyen motivált. Nem lesz. Gyakori panasz a toborzóktól, hogy „elküldtem a linket és nem jelentkezett be, de már felhívni sem tudom”. Na vajon miért?
  1. A lekezelő bánásmód másik formája, hogy keresztbe-kasul kérdezték az állásinterjún a jelölt szakmai kvalitásait felmérendő, de ő még mindig alig tud valamit a pozícióról. Kérdezte ugyan, de általános, semmitmondó válaszokat kapott. Nem tudja, hogy érdemes-e a pozícióért küzdenie, mit kaphat, miért is lenne jó neki ez az állás.
  1. Rosszul pozicionált a munkakör: gyakori, hogy az elvárások és a lehetőségek egy-egy meghirdetett állásban nincsenek arányban. Hatalmas felelősség és kockázat átlagos nevű/jutattású pozícióban, vagy, a feladathoz képest alul/felülbecsült tudásszint elvárása ebből következő téves szintű fizetési ajánlattal. Mert milyen jól hangzik, hogy follow-up manager, de valójában ügyintéző, és kb. írni-olvasni tudni elég hozzá, de azért ott van az igény, hogy ”szakirányú diploma”. Esetleg hatalmas feladatkör, felelősség, amit meg is fizetnének, de mellé nem társul döntési és cselekvési szabadság.
  1. … és a legvégére a legtipikusabb: mindenki mindennel egyetért, boldogság, kézfogás, küldjük az írásos ajánlatot, munkaszerződés-tervezetet. Erre még akár vár is egy jelölt, hiszen már sok munkája van a tárgyalásokban, és örül, hogy létrejött a megállapodás. Amiben nem az van, amit szóban egyeztettek. Ilyenkor jön vissza gyorsan kérdezni az álláskereső hozzám, hogy ezzel most mit kezdjen. Én jóhiszeműen mindig tévedést feltételezek, és sosem szándékolt átverést, de erről meg kell győződni. Sokszor mégiscsak átverés lesz, de legalábbis kitáncolási kísérlet az eredeti ajánlatból, afféle „megy-taktika”. Ha megy, megy, ha nem megy, akkor majd lesz valami… – általában nem megy, mert így üzleti életben nem viselkedhet senki anélkül, hogy a renoméját ne rombolná vele.

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

# # #

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz MAXVAL bircaman közíró hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. babona
    mondta:

    ” S a legvégére a legtipikusabb: mindenki mindennel egyetért, boldogság, kézfogás, küldjük az írásos ajánlatot, munkaszerződés-tervezetet. Erre még akár vár is egy jelölt, hiszen már sok munkája van a tárgyalásokban, és örül, hogy létrejött a megállapodás. Amiben nem az van, amit szóban egyeztettek. Ilyenkor jön vissza gyorsan kérdezni az álláskereső hozzám, hogy ezzel most mit kezdjen. Én jóhiszeműen mindig tévedést feltételezek, és sosem szándékolt átverést, de erről meg kell győződni. Sokszor mégiscsak átverés lesz… „. Ez akkor gázos, ha már elfogadtad/aláírtad… valahogy ez az átverős dolog nagyon belénkrögzült. Vajon miért is ilyen nagy a fluktuáció bizonyos helyeken? A „munkavállalói /negatív/ élmény” miatt… Felesleges a „csapatépítés” ha az alapvető elvárások (becsületesség, következetesség) sem teljesülnek.

  2. babona
    mondta:

    ” S a legvégére a legtipikusabb: mindenki mindennel egyetért, boldogság, kézfogás, küldjük az írásos ajánlatot, munkaszerződés-tervezetet. Erre még akár vár is egy jelölt, hiszen már sok munkája van a tárgyalásokban, és örül, hogy létrejött a megállapodás. Amiben nem az van, amit szóban egyeztettek. Ilyenkor jön vissza gyorsan kérdezni az álláskereső hozzám, hogy ezzel most mit kezdjen. Én jóhiszeműen mindig tévedést feltételezek, és sosem szándékolt átverést, de erről meg kell győződni. Sokszor mégiscsak átverés lesz… „. Ez akkor gázos, ha már elfogadtad/aláírtad… valahogy ez az átverős dolog nagyon belénkrögzült. Vajon miért is ilyen nagy a fluktuáció bizonyos helyeken? A „munkavállalói /negatív/ élmény” miatt… Felesleges a „csapatépítés” ha az alapvető elvárások (becsületesség, következetesség) sem teljesülnek.

  3. My_name_is_Nobody
    mondta:

    @durato: Tökéletesen meg tudlak érteni… Sajnos anno fiatal fejjel én belementem egy ilyenbe egy kis maszek cégnél, aztán amikor második alkalommal kellett kunyerálnom a saját fizumért amiért megdolgoztam, akkor döntöttem, hogy onnan el s keresek olyan melóhelyet ahol nem lesznek ilyen gondjaim.
    Per pill egy multinál dolgozom, s többek között az egyik pozitivuma, hogy sosincs gond a fizuval. Teljes bruttóra be vagyok jelentve s a fizu mindig pontosan érkezik, nincs késés.
    Sokan azt hiszik, hogy mennyire jó buli az ilyen minimálos bejelentés s a többi zsebbe… Hát… talán nagyon fiatalon s csak egy ideig szabad elfogadni s azt is csak akkor ha nagyon meg van szorulva az ember. Később semmilyen esetben nem.. Mindig van más lehetőség is…

  4. durato
    mondta:

    @My_name_is_Nobody: volt egy időszak, amikor a cégek fele (nem a recruiter/”HR” kör, a konkrét cég) azt mondta, hogy valami sumákolás van a fizuval: fele bejelentve, fele zsebbe, stb… már ott voltam lélekben, hogy a következőt, aki ezt mondja, elküldöm a fenébe.

  5. durato
    mondta:

    @Celtic:
    „programozó”, Budapest, csak a városban: 1450
    „programozó”, Budapest, csak a városban, 200e forint: 143
    200e-ért diákmunkák vannak kb.
    „programozó”, Budapest, csak a városban, 250e forint: 44
    „programozó”, Budapest, csak a városban, 300e forint: 8.

    ebből
    CNC: 3
    robot: 1
    könyvelő (wtf???): 1

    a maradék három, tényleg releváns találat:
    1. nagyon korrekt ajánlat, cég, követelmények, stb.
    2. külföldi, nem nyálaztam át
    3. diákmunka, szintén korrekt órabérrel.

    utolsó keresés „szoftverfejlesztő”-vel: 12 (573 találatból)
    – 12/12 releváns, 2 az előző keresésben is szerepelt

    Az első keresésben korrektnek értékelt hirdetést és ezt a Java-s hirdetést ugyanaz adta fel és mivel tetzsett, megosztom itt, hátha valakinek kapóra jön:
    hu.jooble.org/away/-2495687239758291188?p=1&pos=6&ckey=szoftverfejleszt%c5%91&sid=6634960447863012720&age=473&relb=115&brelb=100&scr=731,803075&bscr=636,3505&crId=HU_4509509861405188645HU_8&iid=7633641088305065038

  6. Heni Juhász
    mondta:

    nem is tudom mit írjak…én kicsit belefáradtam. Legutóbb is csalódás ért, most meg juttatásokkal együtt netto 200-ért mehetek máshova. br.250eFt (ez már a fix bónusszal) emellé: alapbér+8000 szép k.+kockázati élet-és balesetbizt.,bérlet és telefon..ezt kaptam ajánlatba, meg azt is hogy a sima back office-on túl én kapom az esetelegesen bejövő angol nyelvű panaszokat is…amiből valószínűsíthetően nem sok lesz, de már előre parázok. No, nem nem az angol miatt, mert az szerencsére jól megy 🙂 Viszont erről nem volt szó az interjún, hogy majd ez is feladat lesz, csak az ajánlati e-mailben láttam..de el kell vállaljam, mert nekem meg kell a „péz”, 29-én kezdek, hétfőn. :/ Back office panaszkezelés jobbára amúgy a meló, eredetileg telef.üszit jelöltem be, de back office-ra szántak, én is így gondoltam inkább…és kicsit félek, mondjuk magyar cég, nem tudom mi lesz… legutóbb közigazgatásban voltam, bírtam is kerek egy hónapig…leléptem: botrányos volt, viszont munkatársak nem lettek volna rosszak, így „újak”, meg akik egy éve vannak ott kb…de ők is folyamatosan lépnek ki a közigből.
    a másik lehetőség repteres cég, már 2 interjút „toltak” el…ma reggel már én mondtam le, mert eléggé fájt a hasam, és budáról a reptér D-portára nem akartam hasmenéssel beszambázni, meg egyébként is kb. két óra alatt értem volna oda..úgyhogy esélytelen. Ez utóbbi 250 nettót adna max. de itt juttatás semmi, repülőgép csomag le-fel, rakodás, takarításszervezés, pilótával egyeztetés, hogy készen áll-e a gép etc.. egyfajta koordináció, legtöbbször angolul. Ezzel kapcsolatban ők kerestek meg, mert már voltam kordi, csak utasbiztin. Szóval azt írta a hr-es hölgy, hogy du. keres mert ott neki pontosan kell egyeztetni a szolgálattevővel. Nem hívott. Én korábban még arra kérdeztem rá, hogy mit lehet tudni az interjúról?…Beszélgetés: angolul, magyarul, célok, jövő stb. meg lesz teszt, amiről nem mondhatott semmit, csak annyit hogy általános képességeket mér. Hát, ettől nem lettem okosabb..:( jah és, annyi, hogy szeptembertől csütörtökönként du. 17-19-ig képzésre szeretnék járni, ezt mind a két cég teljesen jól fogadta. Mert ahol kezdenék, ott kb. fél 8-16-ig kell lenni. A repteres cégnél elvileg szintén megoldható elvileg, viszont ott 12-őzés, hajnalozás, éjszak minden játszik…:(..ezért ugye a netto max. 250, amit ajánlani tudnak, baromi kevésnek tűnik…szóval nem tudom…én nem szoktam még egy hónapig se munka nélkül lenni, én kb. szobafestő mázoló és szexmunkáson kívül minden voltam már…de nagyon tré helyeken fordultam meg, és…tudnék bőven mesélni egy könyvre valót is a hazai munkavállalói Odüsszeiámról. Egyetemen, és egyetem alatt is dolgoztam már … de már 8 éve a munkaerőpiac padlóit koptatom… és elég apátia övez már, hogy ne gondoljam azt, hogy bárhol is fasza lesz.

  7. Túl sok felhasználó
    mondta:

    Svájcban van egy olyan, hogy L-GAV, ez a turizmusban és vendéglátásban dolgozók kollektív szerződése, eltérni tőle csak a munkavallalo érdekében lehet. Meg van határozva benne a pozíciónkénti minimálbér, a heti munkaóra mennyisége, a szabadság mennyisége (ezekre Svájcban nincs mindenkire vonatkozó szabály). Olvasom múltkor az egyik szálloda hirdetését, hogy motivalt konyhafonokot keresnek, az „Amit kinalunk” rovatban meg ott van, hogy heti munkaidő 42 óra, szabadság 5 hét.., szóval pont azok a dolgok, amiket kötelező adniuk. De keresnek már három hónapja, nem is értem, hogy miért nem jelentkezik senki.

  8. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    @Alf56:

    Ez nagyon nem jellemző.

  9. My_name_is_Nobody
    mondta:

    @nick papagiorgo: Tudom,hogy aláírhattam volna, de ezek után már hallani sem akartam a cégről… Mire számítsak hosszú távon, ha egy szabályos, törvényes blank szerződés megtekintéséhez titoktartási szerződést irat alá a cég ??? Utólag, kiderült, hogy nagyon helyesen döntöttem, pár évre rá elment a cég Magyarország -ról, és bezáratta a helyi irodáit. Kereshettem volna állást újra… Ha már az elején BÁRMILYEN gyanús, nem tisztességes dolog van, akkor – szerintem – nem szabad belemenni, ott kell hagyni a francba a görényeskedő céget. Mindig lesz másik…

  10. Alf56
    mondta:

    @MAXVAL bircaman közíró: Nembaj. De Te hányat vennél ki, hogy UGYAN AHHOZ a céghez elmenj 1 hónap alatt a 3. interjúra?

  11. bz249
    mondta:

    @Celtic: plane… esetleg meg bele kellene irni, hogy a CNC-esztergat/kamiont a ceg adja a melosnak es nem kell sajatot hozni.
    Ha telefonalni meg laptopozni kell akkor az munkaeszkoz (annyi szurkezona van benne, hogy legalabbis Svajcban nincs joguk belenezni a ceges laptopba se, tehat munkaidon kivul akar magancelra is hasznalhatom).

  12. Zabalint
    mondta:

    @jobangel:
    De, mindenképpen baj van ezzel, mert egyre nagyobb probléma, hogy az emberek szabadidejükben sem tudnak elszakadni a munkájuktól. És nem az az egy-két hívás a probléma, hanem az agyunk működik úgy, hogy ez az egy-két hívás visszabillent a munkahelyre.

  13. Celtic
    mondta:

    @jobangel: Azzal van problemam, ha ezt juttataskent emlitik. Mert nem az. (A hirdetesekbe irt bullshitek kapcsan jut eszembe)
    Engem elengedtek munkaidoben, ha dolgom volt. De ugyelet nem volt (hivatalosan), megis folyamatosan keszen kellett allnom, 24 oraban. A nonpluszultra az volt, mikor fonokom meg a sajat telefonjat is ramiranyitotta, ha otodikre nem veszi fel, nalam csorogjon. Nagyszeru erzes volt szombat hajnali kettokor az UBER-soforrel tarsalogni vagy vasarnap delutan a Gellerthegyen arrol gyozkodni a pizzafutart, hogy en semmit nem rendeltem Biatorbagyra (ahol a fonokom lakott)

  14. jobangel
    mondta:

    @Celtic: ezzel szerintem nem is lenne baj, ha egyébként meg munkaidőben el tud szakadni kicsit az ember a privát dolgaira, ha úgy alakul. Határidő van, és egyébként mindenki onnan intézi az ügyeit, ahonnan akarja. Vagy minél gyorsabban kell, akkor meg legyen rábízva emberünkre, hogy neki mennyire sürgős. Pl. életem legnagyobb projekteladásának utolsó lépéseit egy olasz tengerpartról intéztem egy kávézóból. A 2 EURba kerülő benti wifit elszámolhattam költségként 🙂

  15. Bambano
    mondta:

    @jobangel: „Hát, erről sokat beszélgettünk GDPR-os szakemberekkel, a Google fizetős, üzleti szolgálatatásai simán GDPR-kompatibilisek tudnak lenni”: akkor egyszer hozzáértővel is beszélgess, ne csak mondvacsinált szakemberrel, mert ez nem igaz. illetve egy olyan ember, aki kizárólag a gdpr-hoz ért, hiheti, hogy az milyen jó, szemben azzal, aki mondjuk tisztában van az amerikai törvényekkel is, mert akkor tudja, hogy a gdpr nagyjából nullát ér a guglinál. lásd pl. cloud act.

  16. Celtic
    mondta:

    @bz249: Naja, meg a ceges laptop es telefon. Ami csak arra jo, hogy barhol tudjal melozni, este tizkor a haverokkal sorozve is es a Velencei-to partjan vagy egy fesztivalon is elerjenek.

  17. bz249
    mondta:

    @Celtic: Raadasul ebbol a „fiatalos csapat” kb azt jelenti, hogy senki nem tudja ezt a munkat 2 evnel tovabb csinalni es/vagy a fizetes nem perspektiva egy csalados embernek; az „izgalmas kihivasok” meg ugye a szervezetlenek vagyunk, de hat nemi tuloraval eddig tuleltuk leanykori neve.
    Szoval nem is ertem, hogy ezeket miert pozitivumnak tuntetik fel.

  18. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    @MaxwallBircawoman:

    Mindig csak úgy mentem el egy munkahelyről, hogy már volt új munkahelyem, hivatalos ajánlattal. Egyszerű kisember vagyok, nem tudok bér nélkül maradni.

    Szóval pénteken még az előző helyen vagyok, másik hét hétfőjén meg az új helyen.

    Persze olyan volt, hogy ők küldtek el, de ilyenkor eleve adnak plusz pénzt, szóval megint van idő új helyre. Persze ilyen esetben rosszabb, mert az ember hajlamos rosszabb helyet is elfogadni. Velem is megtörtént ez egyszer.

    2007 óta a jelenlegi az 6. munkahelyem.

  19. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    @F.E.K.:

    Ezért jó az én üzletágam, a kólcenteres iparág.

    Tulajdonképpen a követelmény a munkához csak ez:
    – tudjon viszonylag jól beszélni az adott nyelven,
    – legyen képes betanulni pár munkafolyamatot,
    – tudjon használni számítógépet alapszinten, s netezni,
    – ne legyen túl botrányos egyéniség.

    Az adott témához NEM KELL érteni, mert van 1-2-3-4-5 hét tréning, s ott úgyis elmondják a minimumot, amit kell tudni. Mindegy mi az.

    Voltam már szerencsejáték kólcenterben olyan kolléganővel, aki korábban sose pókerezett, csak hallotta a „póker” szót, de jelentését pontosan nem tudta, s lám, 5 hét tréning után már simán válaszolgatott tapasztalt pókeresek kérdéseire. S én is voltam táplálékkiegészítő kólcenterben, pedig eredetileg a fehérjéről annyit tudtam, hogy nem zsír. Aztán meg a honlapon a „kérdezze meg szakértőinket” rovat alatt válaszoltam a kérdésekre, szürreális volt.

    Szóval a kólcenteres körökben már mindenféle emberrel találkoztam, vegyészmérnökkel, műveszettörténész PhD-s, vallástörténész, esztéta, egyiptológus, filozófus. Csupa nagytudású ember, akivel sokat lehetett beszélgetni, de egy valami közös volt: a kólcenter tematikájban mindenki nagyon szerény ismeretekkel rendelkezett.

    Volt egyszer egy muzeológus szakértő kolléganőm (én korosztályom), aki még 2 hónap után is a „hová kell bedugni az áramkábelt a laptopon?” kérdéssel fordult hozzám, s képtelen volt a Widnowsban fájlokat nyitni, ezért mindent ceruzával papírra írt le.

  20. L.Cz.
    mondta:

    Ha szabad, hoznék példát az IT-n kívülről is.
    Kelet-magyarországi családi vállalkozás, gépi forgácsolót kerestek két évvel ezelőtt. Kicsit suta hirdetés, de a lényeg kiderült belőle: egy műszak hétfőtől péntekig, a bér valamivel a garantált bérminimum felett (bruttó 200.000 rémlik, de nem emlékszem pontosan). Az akkori terveimbe pont beleillett volna: nem keresek sokat, de fix a munkaidő, nem csörög este 8-kor is a telefon, hogy „nézzél már rá az izére, mer’ én nem igazodok el rajta”, tudok mellette tanulni.
    Az interjún aztán kiderült a turpisság: valóban hétfőtől péntekig 6-tól 2-ig tart a munkaidő, de délután 4 előtt nem ajánlott lelépni. Munka van, tessék csinálni. Ja, és szombatonként is menni kellene ugyanígy. De kifizetik, becsszó. Egyébként a bérsáv stimmelt: heti 12-16 túlórával meg is van a bruttó 200.
    Nem lett belőle szerződéskötés, pedig szinte tuszkoltak volna befelé az irodába az interjú után, hogy márpedig demármostazonnal írjuk meg a papírt.

  21. metal
    mondta:

    @F.E.K.: Én már kérdeztem vissza fejvadásznak, hogy oké a felsorolt kívánságlista, de melyek azok, amik tényleg kellenek. Azt válaszolta, mind, én pedig megköszöntem a lehetőséget, és sok sikert kívántam a további kereséshez.

  22. Celtic
    mondta:

    @F.E.K.: Jaja. Meg persze a „fiatalos csapat”, „nagy nemzetkozi projektek”, „versenykepes fizetes”, „izgalmas kihivasok”

    Speciel pl. eleg erthetetlen egy rendszergazda eseten az „ugyfel-orientaltsag” kifejezes….
    A fentiek alapjan _ugy tunik_ hogy vagy alkalmazas rendszergazdat VAGY SQL admint keresnek….vagy ki tudja. Valoszinuleg ok sem.

    (Ja, en is a napokban bongesztem par ajanlatot es rohogtem/bosszankodtam rajtuk. Nagyon keves az epeszu ajanlat, amikor legalabb sejtheto, mit is keres a t. hirdeto)

  23. Szaktanár
    mondta:

    @F.E.K.: ez egyébként külhonban is nagyon jellemző, legalábbis IT területen. értsél mindenhez is (frontend, backend, devops, db), tudjál kezdeni tegnap, és ne kérj sokat. annyival jobb a helyzet, h többnyire legalább salary range-t megadnak, de ezzel úgy kell számolni, h a range aljával fognak számolni, vagy max egy kicsivel többel, ha nagyon jónak tartanak.

  24. Zabalint
    mondta:

    @F.E.K.:
    Egyszer jelentkeztem egy olyan álláshirdetésre, ahol feltétel volt valahány év OOP tapasztalat az alábbi nyelvek egyikén: Java, C#, C++ (lehet hogy még volt több is). Elküldtem az önéletrajzom, behívtak egy tesztírásra, erre konkrétan C# specifikus kérdések voltak. Úgy értem a specifikust, hogy nem általanos tudást mértek C# kódokkal kapcsolatos kérdésekkel, hanem a legtöbb feladatnál egy-egy C# sajátosság volt a kulcs a megoldáshoz. Csak akkor miért nem azt írták, hogy konkrétan C# fejlesztőt keresnek?

    Amúgy sok olyan állashirdetés van, ahol beleírják az összes csapatuk által használt összes fontosabb technológiáty nem mert neked mindet ismerned kell, hanem neked hirdetik, hogy milyen fasza cég, hogy ennyifélét használnak, aztán bekerülsz egy csapatba, ahol ezek részhalmaza lesz.

  25. F.E.K.
    mondta:

    @Celtic:

    A fizetés meg nem jelölése mellett a „saláta” (minden is benne van) leírás a másik kedvenc, mint például:


    Ellátandó feladatok:

    Linux és Windows alapú rendszerek és az azokon futó alkalmazások üzemeltetése
    Frissítések, migrációk, verzióváltások végrehajtása
    2nd Level support feladatok ellátása
    Események monitorozása, és a felmerülő hibák javítása

    Elvárások:

    Felsőfokú szakirányú végzettség vagy egyenértékű szakmai tapasztalat
    Linux és Windows rendszerek legalább felhasználói szintű ismerete, hálózati alapismeretek
    Különböző szerver/kliens/hálózati architektúrák, komponensek ismerete
    Web szerver ismeretek (Oracle Weblogic, Apache, Tomcat, Jboss)
    Oracle-, Microsoft adatbáziskezelő / SQL ismeretek
    Csapatszellem, együttműködés
    Kiváló problémamegoldó és kommunikációs készség
    Ügyfél-orientáltság
    Legalább 3 éves szakmai tapasztalat

    No most Windows vagy Linux szakembert keresnek? Nekem leginkább egy mindenhez is értő IT-s lenne a befutó ahogy értelmezem, de semmiképpen sem tűnik egy jól körülhatárolt ajánlatnak…

  26. Az is a kedvenceim közé tartozik, amikor kint van a cég honlapján a „jobs” kategóriában az összes létező pozíció, profin elkészített online jelentkezési kérdőívvel, majd miután megírod a motívációs levelet (előtte utánakutatsz a cégnek és a pozíciónak), elküldöd a cv-t, kitöltöd az összes adatot, akkor visszaír egy robot, hogy jelenleg az adott pozícióra nem keresnek munkatársat.
    Akkor mi a rákért van kint az oldalukon?
    Vagy ha adatbázist építenek, akkor miért nem írják oda az állás mellé, hogy „jelenleg nincs ilyen betöltendő pozíció, de üresedés esetén megkeressük” _mielőtt_ kitöltetnék veled a jelentkezést.
    Szerintem a HR-eseknek fogalmuk sincs, hogy mennyit romlik egy cég renoméja, ha feleslegesen dolgoztatják a jelentkezőt és egy automata üzenet a cég összes reakciója, mert így azt az érzetet keltik, hogy élő emberhez el sem jut a jelentkezése.

  27. Celtic
    mondta:

    Ezt mashova is irtam. Ha munkanelkuli vagy, nem annyira fontos, hogy ki legyen irva az ajanlat, de nem art. De ha dolgozok, akkor igenis nem art, ha a hirdetesben legalabb egy sav ott van, hogy tudjak mihez viszonyitani, akarok-e valtani.

    Csak ugy felvetem, mint erdekesseget

    hu.jooble.org/%C3%A1ll%C3%A1s-rendszergazda/Budapest

    139 talalat

    Szurjunk a fizetesre, mert semmi humorom hozza, hogy tobbkoros interjuztatas utan benyogik a 150 nettot

    https://hu.jooble.org/%C3%A1ll%C3%A1s-rendszergaz…/Budapest…

    5 talalat

    Tehat 139 cegbol 5 ceg volt kepes legalabb a minimalbernel nagyobb osszeget odairni.

    Sok szerencset a keresgeleshez !

  28. nick papagiorgo
    mondta:

    @My_name_is_Nobody:

    Az ügyvéded nem „harmadik fél” hanem a Te megbízottad, tehát nyugodtan aláírhattad volna 🙂
    Ráadásul elvileg köti a titoktartás is.

    Egyébként az ilyen „titkossági záradékoknál” ha a cég akar élni vele, neki kell bizonyítani, hogy 1. kikerült az információ 2. neki az kárt okozott 3. Tőled került ki. Azért ez nem könnyű. A „csak tőle kerülhetett ki” típusú indokolást nem fogadják el. A „kocsmában részegen kifecsegett információ” is csupán pletyka hivatalosan. Ott kezdődne az élessé válás, ha valaki pl névvel-arccal nyilatkozna a tévének, vagy hírportálnak stb.

    Láttam olyan történeteket, ahol a cég a volt ill. jelenlegi munkavállalóit fenyegetgette, mert ezekre a munkahely-értékelő portálokra negatívan írtak (ne menj oda, sz*r cég, keveset fizetnek, sokat kell dolgozni stb stb.) Persze nem lett semmi belőle (jogilag agyaglábakon áll a dolog), de azért sokat elmond a cégről is, hogy így próbálták a tudatlan embereket „befenyegetni”, azt hivén, hogy azok ennek hatására majd csupa szépet és jót fognak írni.

  29. My_name_is_Nobody
    mondta:

    Nekem két sztorim is volt mint álláskereső informatikus pár évvel ezelőtt….
    Első egy Széll Kálmán tér környéki valamilyen térképészeti cég. Odaérek idő előtt, lepukkant bérház X. lakása. A titkárnő a kezembe nyom egy két A4 oldalas cégismertetőt… Lesek mint a moziban.. Aztán félórás várakoztatás után behív interjúra a főnök. Ahogy átmegyünk a cég szobáin látom, hogy a srácok mint a gályán ülnek és merednek a monitorokra, egymás mellett… Gép – monitor, gép – monitor, gép – monitor, semmi saját szabad tér ahova akár egy üveg kólát letehetnék. Internet csak egy gépen van a cégnél, oda időpontot kell egyeztetni a kollegákkal, konyha csak max szendvicsre, utazást semmit sem fizetnek, de ők annyira menő cég, hogy naaa… Az interjún lekezelően elkezd a főnök vizsgáztatni olyan kérdésekkel amelyekkel kb a 9. -es informatikai iskolában tanítanak.
    Abszolút megalázó volt az egész s tökéletesen látszódott, hogy el se olvasta a CV -met. Már a 3. kérdésnél eldöntöttem, hogy ide nem fogok jönni dolgozni, de azért végigcsináltam az interjút. Pár nap múlva visszahívott a titkárnő, hogy szeretnének egy 2. kört… Mondta, hogy én nem, erre ő volt megsértődve…

    Második sztori egy neve külföldi cég magyarországi helyi fejlesztő csapata keresett informatikust. Jelentkezem, több körös interjú után megegyezünk, de végig volt egy hátsó rossz érzésem. A cég nagyon fizut kínált, jó kikapcsolódási lehetőségek voltak a bónusz csomagban, a bejárást is fizették volna… DE… Ott motoszkált valami bennem… Felhívtam az ügyvéd cimborámat, mondta kérjek egy üres, kitöltetlen munka szerződést, átnézi. Mondom a leendő főnökömnek, hogy kellene egy blank szerződés… Ó persze, természetesen, menjek be, majd a titkárnő ad egyet a polcról. Bemegyek, a titkárnő mondja, hogy menjek be a főnökhöz… Hmmmmmm…. Főnök az orrom alá tol egy titoktartási szerződést, hogy ő ugyan kiadja azt a blank szerződést, DE.. írjam alá, hogy ha 3. félnek kiadok bármit is amit az interjúk során megtudtam akkor ennyi-annyi kártérítést fizetek a cégnek… Lesek mint a hal a szatyorban … Mi van ??? Egy qrva szerződésért, meg az általánosságokon és a kialkudott fizetésemen kívül semmi konkrétat nem tudtam meg a cégről.. Mit nem lenne szabad elmondanom ??? Ezt persze nem árulták el.. VéÉgül a főnök azzal bucsúzott el, hogy majd a nyári szab után hívnak… Nah ahogy a pápa felhívott engem, úgy hívtak ők is.. Azóta is… Egyébként az ügyvéd cimborám szerint a szerződés teljesen rendben volt a magyar törvények szerint.. Szerencsére ezt sem fogadtam el, még akkor sem ha hívtak volna…

  30. My_name_is_Nobody
    mondta:

    @Nancsibacsi: Erre sajnos szellemileg meg kellene érni… De addig amíg egyrészről az álláskeresők meghunyászkodva mennek az interjúra, másrészről a munkaadók azt gondolják magukról, hogy majd ők diktálnak, addig ez sajnos nem fog változni. Egyetértek Jobangel -el, hogy merni kell nem -et mondani…

  31. jobangel
    mondta:

    @nick papagiorgo: A felmondási időt elvileg csak kollektív szerződéssel lehet hosszabbra venni, törvény szerint 30 nap. Azt a kollektív szerződést viszont aláírta vmi munkavállalói képviselet, szóval itt bőven „bűnös” a munkavállalói réteg is. Ill. benne van a törvényben, hogy max. 6 havi felmondási időben is megállapodHATnak. Ezt szokták szándékoltan megtévesztően tálalni a munkavállalók számára. De bizony bekerült az állásinterjús kérdések közé, hogy ezt is meg kell kérdezni… Persze valahol szomorú, hogy a cégek még mindig a kényszer és a megtévesztés oldaláról próbálják kezelni a munkaerőhiányt, lelépő munkaerőt, nem a piaci megoldásokkal, mint jó munkakörülmények, jó fizetés stb.

  32. jobangel
    mondta:

    @Gyorgy007: És még azt se felejtsük el, hogy az Mt. szerint nem a munkavállaló „veszi ki” a szabadságot, hanem a munkáltató adja ki, előzetes meghallgatás után. Ami persze egy baromság, mert életszerűtlen, de ez a célja, a kiszolgáltatottság biztosítása. Ha hirtelen kell egy szabadnap, akkor kérj szívességet a munkáltatódtól 🙁

  33. jobangel
    mondta:

    @Bambano: Hát, erről sokat beszélgettünk GDPR-os szakemberekkel, a Google fizetős, üzleti szolgálatatásai simán GDPR-kompatibilisek tudnak lenni, és persze sok más kérdőívezős rendszer is létezik. De az exceles megoldás mindenképpen inkompetens, ez lett volna a sztori lényege. A naplóimat most nem fogom előszedni, hogy pontosan mikor volt, de ugye van 20 évnyi tapasztalatom, amiből építkezhetek álláskeresőként 🙂 Nem tudom, hogy hány állásinterjún vettem részt, 500-nál biztos több volt.

  34. Bambano
    mondta:

    @jobangel: nem tudom, mikor volt az az akkor, a gdpr 3 éve hatályos, és az a része, ami ide vonatkozik, az egy az egyben benne volt a 2011. évi CXII. törvényben is. tehát nagyjából akkor áll az állításod, ha a sztori múlt évtizedbeli.

    a google szolgáltatásait nem lehet gdpr kompatibilissé tenni, mert a google választási lehetőség elé lett állítva: az usa törvényeinek felel meg vagy az eu-snak. nyilván nem az eu-snak fog, hanem a sajátjának. az usa vonatkozó törvényei pedig teljesen ellentétesek a gdpr-ral meg a többivel.

    következmény: a google alapértelmezetten törvénysértő nálunk.

  35. MaxwallBircawoman
    mondta:

    @MAXVAL bircaman közíró: Bakter. Dobtam egy hátast. Nem gondoltam volna, hogy egyszer egyetértek veled. Nekem simán megérte a szabadnap, mikor állást váltottam. Még szándéknyilatkozatot is kaptam az új cégtől, hogy ne lukra fussak, ha lejár a felmondás időm. Simán megérte a váltás…. Került egy fél szabadnapomba.

  36. nick papagiorgo
    mondta:

    @Gyorgy007: az ismeretlen emberek a céget a HR osztályon kereszül ismerik meg (meg mert nem ismernek senki mást). Ha balfasz a HR-es, akor a balfasz a cég (egyenes következtetés, balfasz cég balfasz HR-est alkalmaz il profi cég profi HR-est alkalmaz). Ezért kell(ene) odafigyelni a HR-esekre. Mondjuk a többi osztályra is, de ez már egy hosszú történet.

    Abban viszont igazad van, hogy sok cég „nem tudott kitörni a válságból” és a különféle főnökeik még mindig azt hiszik, hogy a munkavállalók még mindig térdencsúszva, tömött sorokban jönnek, és bármit elvállalnak, csak dolgozhassanak. És csodálkoznak, ha nem. Ez az álláshirdetéseikből is látszik: kettő fajta van, az egyik hat diplomát és négy nyelvtudást kér egy takarítói állásért is (és néz, hogy miért nem jön senki), a másik egy középvetetőtől is középfok végzettséget és nulla nyelvtudást – aztán csodálkozik, hogy csak ilyenek jönnek.

    Elkéne olvasni Parkinson törvényeit a tökéletes álláshirdetésről. (Aki nem olvasta: a tökéletes álláshirdetés az, amire csak egy ember jelentkezik, de azt kapásból fel is veszik, mindenféle hülye macera nélkül).

  37. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @jobangel: „… az már valahol természetes.”
    Valahol igen. Mondjuk párszáz kilométerrel nyugatabbra 🙁

  38. Gyorgy007
    mondta:

    Ha az embernek van 24-26 nap szabija, amiből benntart a cég karácsonyra 4 napot, a maradék 20-22 napból kellene nyaralni, gyerekek szüneteit lefedni, akkor nem szívesen vesz ki szabadnapokat, hogy komolytalan, félkomoly ajánlatokkal szarakodjon. Különösen problémás ha 3-4 céggel is kellene interjúzni…

    Megváltozott a világ, most már nem az van, hogy a cég kegyet gyakorol, hogy munkát biztosít neked, hanem kénytelen partnert keresni a folyamatai fenntartásához. Sok cégnél és cégen belül a bebetonozott HR osztályokon nem történt meg a paradigma váltás. (ennek van egy másik oldala, hogy nem szívesen fizet a cégnél maradóknak, mert MÉG nem tudja mekkora szívás pótolni, vagy nem is érdekli, hiszen nem a HR osztályról esik ki a kompetencia)

    Sok cégvezető nem is tudja, hogy a HR osztály milyen szinten lejáratja a céget a komolytalan ajánlatokkal, a hiteltelen kommunikációval, a türelemmel való visszaéléssel.
    Saját példa:
    HR es felhív, első körben nagyon szimpatikusak vagyunk egymásnak, én vagyok az ideális jelölt számára. Megbeszéljük, hogy Szerdán telefonon 10 kor 30 percben beszélgetünk szakmai kérdésekről. Foglalok tárgyaló helyiséget magamnak, lefoglalom a kalendáromat, hogy ne tudjon más rászervezni. Erre a HR es dob egy emailt Kedd este, hogy mit szólnék Szerda 15 órához, mert neki közbejött valami. Írok neki, hogy sajnos ott már van elfoglaltásom, de jó lehet csütörtök délelőtt, péntek egésznap, vagy következő hét szinte üres. Azóta sem hív az emberke…. Na az ilyen cégről milyen kép alakuljon ki bennem?
    Nincs gond, nem kell nekem ott dolgozni, csak ne azt mondják, hogy nincs képzett munkaerő, hanem mondja azt, hogy balfasz a HR ese.

  39. nick papagiorgo
    mondta:

    pár szösszenet:

    jobban körbekérdezve általában kiderül, hogy nem véletlenül keresnek ám ők munkaerőt (senki se marad meg ott). Ennek felsőfoka saját példám, fejvadász hvott fel, X helyre Y vezetőt keres. Mondom tudom, egy hónapja mondott fel a Y vezetőjük és elvitte magával a fél csapatot, a hülyék maradtak. Kösz, nem érdekel. Ő volt megsértődve, hogy miért vagyok ilyen finnyás, honnan tudom,stb. stb.

    További el nem mondott trükkök:
    extrém (pl. három hónapos, néha több is) felmondási idő, szimpla munkavállalók esetén is

    Próbaidő alatt csökkentett fizetés, de később majd nőni fog ám

    a megbeszélt fizetés kb 70-80%-a az alapfizetés, a többi „adható” prémium (jelenléti, minőségi, stb bónusz), amit „azért általában meg szoktak kapni”. Vagy nem, ezt nem tudhatod. Az alapfizetés, amit kapsz, más csak „karácsonyi ajándék”. Még egy fontos dolog: az ilyenolyan bónuszaidat (karácsonyi stb) is az alapfizetésed után kapod, nem a „havi fizetésed (alap+bónuszok)” után.

    legundorítóbb, ami mostanság nagyon elterjedt: X napot lehetsz betegszabin, utána ugrottak a bónuszok, adott esetben az éves is. Ez elvileg a „lógós” fizikai munkavállalók ellen terjedt el, de ha begyullad a vakbeled, százezreket lehet vele bukni. Anyukák ne is próbálkozzanak (általában ők vannak otthon, ha a gyerek beteg, de a rendszer szerint ők is „lógósok”).

  40. Cymantrene
    mondta:

    @WildBear: Nem biztos, hogy rajtuk múlt. Egy nagy gyógyszercég Pesten csinált egy csodás kutató épületet, minden szinten NMR stb., aztán egy vagy két év után a központi főközpont bezáratta, a felszerelést nagyrészt eladták, lehet, már az épület sincs meg. De láttam olyat is, hogy külföldi céget fölvásárolt egy másik külföldi cég, láthatólag egy stratégia részeként, jól megfizetve pl. azt is, hogy egy hatóanyag-jelölt már sikeresen átment a klinikai II. fázison (az már egy multinak is érezhető összeg, a közepes gyógyszergyárak is kb. annak az első feléig tudnak önerőből eljutni, és időben is simán lehet 10+ év a kezdetektől), aztán hirtelen kukázták az egészet. Fölteszem, valami felsővezetési változással kombinált stratégia-váltás volt. Ezzel hogy tudsz számolni alközponti alközpontként?

  41. Cymantrene
    mondta:

    @n3spr3ss0: Ahhoz más kell. Én a szakmámmal akarok foglalkozni, nem pénzt csinálni. Vevőkkel szakmai dolgokról boldogan beszélgetek, de a többit részét nem szeretem, pláne nem az általános ügyvezetést. Stb.

  42. n3spr3ss0
    mondta:

    Ennyi okos fas..t. Ha ilyen okosak vagytok, miért nem vagytok munkáltatók, vagy ahhoz kicsit több kell?

  43. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    Engem kéthavonta megkeres valaki, ajánlattal. Telefonon.

    Plusz LinkEdin, de az szinte mind komolytalan.

    Itt, a sötét Balkánon az a szokás, hogy megkérdezik mi a fizetésbeli várakozásom.

  44. metal
    mondta:

    Nekem van még egy pontom. Nem akarják elsőre megmondani a fizetési ajánlatot. Bár mostanában kevesebb érdeklődő HR-s sértődik meg, hogy az első kérdésem a fizetés. Bocsi, de kár végig játszanunk a dolgot, hogy kiderüljön, hogy a jelenlegi fizetésem töredékét gondolták megadni!

  45. WildBear
    mondta:

    Engem egy nagy gyógyszercég keresett meg.
    A (szakmai) interjú három és fél órát tartott, összetegeződtünk, alig akartak elengeni;
    aztán se kép, se hang.
    Kiderült, hogy mégsem tudnak felvenni senkit.
    Hát azért átgondolhatták volna azt előbb is.

  46. jobangel
    mondta:

    @Zabalint: Hát a munkáltató lesz szíves ezt kifizetni, az már valahol természetes. Lehet tudni, hogy egyes szakmák, pozíciók velejárója a munkaidőn kívüli munka, és ezt a szakma űzői is kell, hogy tudják. (pl. rendszergazdák is hétvégén csinálnak visszaállítási tesztet, átállást, férjem sem nyafog, hogy mezőgazdaságban dolgozva hétvégén is aratnak stb.)

  47. Girhes
    mondta:

    Anno azért nem fogadtam el egy ajánlatot, mert látszott a cégen, hogy rettentően kétségbe vannak esve, hogy legyen emberük a következő zárásra. Az előd felmondott, hónap közepéig maradt a cégnél, tehát mire beléptem volna, nem lett volna, aki betanít legalább olyan szinten, hogy kitől mit kell kapjak és kinek, mikor és mit kell adjak a záráshoz. 500+ munkavállalóval, nemzetközi adatszolgáltatással. Fizettek volna, mint a köles, de hülye azért mégsem vagyok, ráadásul a pozíció igen érzékeny volt. Nekem meg baromira nem hiányzott, hogy az első bemutatkozásom a cégnél egy alapos bukó legyen, így továbbálltam.

  48. Zabalint
    mondta:

    @jobangel:
    Ugye ennek a másik oldala, ha alkalmazottként kell munkaidőn túl tárgyalnod.

  49. jobangel
    mondta:

    @Nancsibacsi: Igen, ezért írtam, hogy vegyük már figyelembe a nagy jelöltélménykedés közepette, hogy mi jó a jelöltnek. Láttam én már reggel hatra érkező interjúztatót, és ugye nem véletlenül voltam ben t én sem olyan korán… Ez van, ha akarunk tárgyalni, találjuk meg rá azt az időpontot, ami mindkét félnek alkalmas.

  50. Nancsibacsi
    mondta:

    @jobangel: Ha reggel 8 előtt vagy du 4 után nem tudjuk elintézni, akkor el se megyek az interjúra. Nehogy már emiatt vegyek ki szabit.
    Magyarországon a cégek még mindig nem fogták fel, hogy ez az egész foglalkoztatás dolog nem arról szól, hogy a munkáltató kegyet gyakorol, a munkavállaló meg „elnyeri” az állást: ez egy kölcsönös dolog, a munkáltató ugyanúgy nyer rajta. Szóval ha ők elvárják hogy én szabit vegyek ki, akkor én meg elvárom hogy minden második alkalom szombaton legyen 🙂

  51. jobangel
    mondta:

    @Bambano: Akkor még nem volt GDPR, de most is meg lehetne feleltetni egy Google Forms használatot is a GDPR-nak, ha nagyon akarjuk.

  52. Bambano
    mondta:

    „Két ujjal bepötyögte az excel táblájába a válaszokat (pedig Google Űrlap már akkor is volt)”: értsük már meg végre, hogy ilyen területen google űrlapot használni törvénytelen.
    tehát köszönd meg, hogy excelbe pötyögte be az adatokat és nem google űrlapba.

  53. Din Serpahis
    mondta:

    @Zabalint: Állásból állást csak úgy érdemes keresni, hogy tényleg csak a top lehetőségekre lősz, ami igazán érdekel, olyan meg úgyse lesz sok. Ha az ember munkanélküli, nyilván minden szirszarra jelentkezik.

  54. Din Serpahis
    mondta:

    Hehh velem egy svájci szoftvercég adta elő a 8ast meglehetősen pofátlan módon. Tavaly nyáron megkerestek, hogy lenne egy állásuk. Akkor épp volt egy projektem egy banknál, de azért elmentem, beszélgettünk, mondtam egy számot, mondták, hogy jó, fel is vettek volna, de az akkori meló szakmailag jobban tetszett, nem fogadtam el.

    Januárban befosott a banki projekt, beállítottam a linkedinen, hogy állást keresek, na ezek rögtön meg is jelentek, hogy hú látják állást keresek, van-e kedvem esetleg újra beszélgetni. Elmentem, megbeszéltük, küldtek egy szerződéstervezetet, amiben évi 20.000 frankkal kevesebb volt, mint amiben megállapodtunk még a nyáron. Azért mekkora szarrágás kell már ahhoz, hogy csak mert az ember munkanélküli, rögtön bepróbálkozzanak ilyen kicsinyes szarakodással, el is küldtem őket a jó büdös francba, jó döntés volt, azóta találtam másik állást egy sokkal nevesebb cégnél, ahol megadták amit kérek.

  55. Zabalint
    mondta:

    @jobangel:
    Ez így van. Nekem a legnagyobb gondom az volt mikor állást kerestem, hogy állásból állást csak úgy tudok keresni, egyszerre nem futtatok többet 1-2-nél, viszont felmondás + állaskeresés sokkal rizikósabb, és akinek épp nincs munkája, az sokkal kevésbé keresett a munkaerőpiacon.

    Egyébként az interjúk mellett az IT szektorban ott vannak még a próbafeladatok, amik ha új keretrendszert kell hozzá megtanulni, sok időt elvihetnek, plusz az interjúra való szakmai felkészülés. Sok olyan cég van, amelynek az interjújára több mint teljes munkaidő lenne felkészülni, mert nagyon nem elég hozzá a szakmai tapasztalat, annál sokkal célzottabban kell készülni.

  56. jobangel
    mondta:

    @MAXVAL bircaman közíró: Nincs olyan, hogy „kisember”. Az állásinterjúk száma pedig attól függ, mennyire intenzíven keres állást. Egy álláskereső, aki jól csinálja, egy 2-3 hónapos álláskeresési fázisban megcsinál 50-60 interjút akár. Ha ezt állásból csinálná, akkor nagyon nem lenne rá ideje. Aki állásból keres, kevésbé tud intenzív lenni.

  57. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    @jobangel:

    Alapvetően a kezdet a telefonos interjú.

    Nem hiszem hogy évi 2-3 személyes interjúnál több lenne egy átlag kisember életében.

  58. jobangel
    mondta:

    @MAXVAL bircaman közíró: Az a baj, hogy nincs annyi szabadnapja embereknek, hogy csak úgy egy egyórás elfoglaltságokra elpazarolja, ha nem érdemben beszélgetnek.

  59. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    Miért baj, ha valaki szabadnapot vesz, hogy máshová menjen interjúra? Miért kellene megmondani az igazat a meglévő munkahelyen?