Pszichológiai tesztek a munkatárs-kiválasztásban

Pszichológiai tesztek a munkatárs-kiválasztásban

Sok álláskereső rémálma, hogy pszichológia tesztet akarnak kitöltetni vele egy álláslehetőség kapcsán. Nem azért rémálom ez, mert „biztos takargatnivalója van” – ahogy ezt lenézően szokták kommentálni, hanem azért, mert olyan szinten kell(ene) kiadnia vadidegeneknek a lelki működését, amit egy állás miatt nem tenne. Sokszor utaltam már rá, mennyire nem vagyok híve a pszichoteszteknek, ennek legalapvetőbb oka, hogy nem értem, hogyan jöhetne bárki ahhoz, hogy emberek lelki folyamataiban vájkáljon egy álláskeresés kapcsán. Ráadásul sok áltudományos teszt is keveredett a kiválasztáskor alkalmazott tesztek közé.

Ha kiválasztói szemmel nézem, az emberismeret és az empátia többet ér száz pszichotesztnél, és általában egy jó állásinterjún kiderül, alkalmas-e a jelölt a csapatba a személyisége alapján, tudnánk-e együtt dolgozni. A szakmai hozzáértés pedig szakmai tesztek, beszélgetések és referenciák segítségével fog kiderülni.

Nem biztatok mindenkit általánosságban, hogy ilyen tesztek láttán hagyja ott a céget, de egyes teszteknél igenis érdemes nemet mondani. Ne reflexből mondj nemet, nézd meg a tesztlapot. Ha vállalhatónak tartod, vágj bele. Engem mindig csak a kíváncsiság sarkallt ilyen tesztek kitöltésére, később hiába kaptam volna meg az adott állást, nemet mondtam rá, megnevezve az indokot is: nem tetszett a kiválasztási eljárás, nem szeretnék olyan cégnél dolgozni, ahol valami aktában a lelki működésemről szóló téves elemzés szerepel, kérem a teszteredményeim törlését. A legviccesebb válasz egy ilyen visszajelzésemre egy HR-vezetőtől érkezett: „de hát mi számítottunk Önre, nem ilyennek ismertük meg”. Próbáltam levezetni neki, hogy ettől van igazam: a tesztjeivel sem tudta kiszűrni, hogy nem tolerálom a magánszférámba való betörést, IQ-ból bármikor összerakom neki pszichotesztben, amit látni akar. Ám szakmaiságot mindennél többre tartom, és ha még ezt sem látta meg, akkor ennyit ért a tesztje. Grafológus is elemezte egyszer a kézzel írt motivációs levelemet, azt az állást nem kaptam meg: tényleg rondán írok, így van ez, ha az ember valaha gyorsírónak tanult, és sztenogramos kötések jelennek meg a folyóírásában (amivel a grafológia nem tud mit kezdeni). Remélem, kiment már a divatból, de ha valaki még ma is grafológiai tesztben gondolkodik kiválasztásnál, érdemes kiröhögni. (Megjegyzés: a grafológus nem összetévesztendő az írásszakértővel.)

Néhány gyakran alkalmazott teszttípus

OCA teszt – máris azzal kezdem, amit érdemes otthagyni. Az „Oxfordi képességelemző teszt” vagy „Oxfordi személyiségteszt” néven is futó kérdőív Google-be írva is szcientológia, dianetika témakörök kapcsán jelenik meg. Egyes nézetek szerint eredeti célja, hogy biztosan találjon valami „hibát”, amit aztán az általuk marketingelt drága tanfolyamokkal ki is javíthatnál magadban. Ugye nem kell mondanom, hogy ezt kiválasztásra használni mekkora hiba? De mivel simán letölthető a netről, az elemzése meg tökmindegy, mert semmi szakmaiságot nem igényel, sokan használják.

CPI-teszt (California Psychological Inventory) – kétségkívül pszichológiai szakmai alapokon nyugvó teszt, ám kiválasztásra alkalmatlan. Először is, mert már több mint 50 éves, így értékelési standardjai 50 évvel ezelőtti erkölcsi és etikai normák szerint vannak meghatározva. Másfelől amerikai katonák tesztelésére fejlesztették, akiknél ugye mások voltak az elvárások 1957-ben, mint pl. egy magyarországi kkv beszerzőjénél 2013-ban. Nem beszélve arról, hogy sosem dolgozták át magyar standardokra, így nagyon sarkítva elmondható, hogy azt teszteli, hogy az ötvenes-hatvanas évek Amerikájának társadalmába hogyan tudna beilleszkedni a jelölt. A tesztben igen-nem válaszokat kell adni állításokra, aszerint, igaznak érzed-e magadra nézve, vagy sem. Eredetileg 480 kérdéses verziója is volt magyar nyelven, de legalább a 300 kérdésesben már nem kérdeznek rá erotikus álmokra, vizelettartási problémákra. Viszont még mindig tartalmazza az állítást, hogy „Gyakran fáj a fejem”. Mit értenek az alatt, hogy gyakran, és van-e ember, akinek még nem fájt a feje soha? Nem mintha ennek bármi köze is lenne pl. egy pénzügyi vezetői álláshoz…

BFQ – Big Five Questionnaire: a HR-szakmában nagyon szerették egy időben, mert önjellemző teszt, és tele van validáló kérdésekkel, hitték, hogy nem lehet átverni. Egyes állításokról kell a pályázónak megállapítania, rá igaz-e vagy sem, egy ötös skálán a „teljesen egyetértek”-től az „egyáltalán nem értek egyet”-ig. Szigorúan szerintem ez is a női magazinok tesztjeinek szintjén mozog, mert logikusan mit is kezdhetnék ilyen állításokkal, hogy „Mindent megtennék azért, hogy kitűnjek”. Ki is borítottam egy tesztírató hölgyet, mikor elkezdtem eminens módon kérdezni, hogy „Ezt hogy értik? Mi az a minden? Milyen környezetben kellene kitűnni?”Mihez kezdhetnék azzal az állítással, hogy „Kollégáim nézeteit tiszteletben tartom”? Mivel kapcsolatban? Szakmailag? Vallásilag? Politikailag? Mit jelent a tiszteletben tartás? Tolerálom-e a szélsőséges nézeteket? Nem vitatkozom? Hagyom magam meggyőzni? Vagy mégis mit akart volna megtudni ebből? Azt a választ kaptam, hogy „hát, ahogy érzi…” A 132 kérdésből eljuttottam úgy 12-ig, mikor úgy éreztem, hogy elköszönni a legjobb. A tesztírók közül még néhányan ugyanígy döntöttek…

Személyiség-tipológia tesztek: ezek általában sárga-piros-kék-zöld csoportba osztják az embereket, minden színhez egy személyiségtípust rendelve. Jungtól származik a szakmai alapja, és biztos megállja a helyét mélyebb pszichológiai elemzésekben, de kiválasztásra bizonytalan eszköz. A pontos értékeléséhez komoly pszichológiai tudásra van szükség. Az álláskeresőkre nézve azért „veszélyes”, mert nyilván nincsenek tiszta típusok, és a vegyes színképet a pszichológiában csak alapismeretekkel rendelkező kiválasztók kialakulatlan személyiségekre tartják jellemzőnek. A racionális magyarázat többnyire az a vegyes színképre, hogy a jelölt a saját személyiségéből fakadó válaszok helyett az általa tapasztaltak szerint helyes válaszokat fogja keresni. Azaz nem a személyiségét tükrözi, vagy arra közvetlenül nem következtethetünk a válaszokból. E tesztet egyébként használhatónak tartom arra, hogy már meglévő munkavállalókat mérjenek vele, így lehet felmérni egy szervezetben a személyiségek szerinti összetételt. Nagyon leegyszerűsített példával élve, ha egy csoportban több vezető típus van, akkor egy újonnan alakuló csoport vezetőjét belőlük lehet kiválasztani. Ezzel a meglévő csoport is jobban fog működni (megszűnnek a belső konfliktusok), és az újonnan vezetői pozícióba került kolléga is elégedett lesz. A cég pedig azt fogja tudni, hogy biztosan alkalmas is vezetőnek.

———-

E pár tesztet csak példaként emeltem ki, a sort hosszan lehetne folytatni. Végtelen számú tesztfajta kering a szakmában, sőt: egyes kiválasztóknak van annyi önbizalmuk, hogy maguk ollóznak össze egy kérdőívet, amikből majd következtetéseket vonnak le. Álláskeresőként nem fogjuk felismerni, ha ilyen tesztbe botlunk, az eredmény viszont biztosan téves lesz.

Sok pszichológus foglalkozik azzal, hogy kifejezetten a HR-es piacot célozva teszteket készítsen, a céghez és pozícióhoz is szabva. Ezeket komoly szaktudással állítják össze, kérdés, hogy a céget, célokat őszintén mutatták-e be a tesztet készítőnek? Nem valószínű, hogy minden negatívumot elmondtak a cégről (pl. mert nem is tudatosult bennük), amikhez megfelelő jelöltet lehet keresni. Lehet, hogy rosszul definiálják az általuk keresett embert, és akkor megint hiába tesztelnek.

———-

Nem a pszichológia, mint tudományág létjogosultságát kérdőjelezem meg fentiekben, hanem az álláspiaci alkalmazásának nálunk elterjedt módjait. A kiválasztók a kudarctól, rossz kiválasztástól való félelmükben a legdurvább teszteket is az álláskeresők elé teszik, ők pedig kényszerűségből többnyire ki is töltik, bár megalázónak érzik a helyzetet, ami kifejezetten káros a teljes munkaerőpiacra nézve.

Azonfelül a szakmai tudásban hiszek, és azt gondolom, hogy a jó szakember sok esetben attól lehetett szakmája legjobbja, hogy személyiségéhez illeszkedő szakterületet választott magának.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Írj te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. Teddy_Bear
    mondta:

    Sziasztok!
    „A munkavállalóval szemben olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.”
    Minden mást tilos!!!
    Én HR-es vagyok, szerintem a pszichológiai és egyéb alkalmassági (IQ stb.) teszt nagy baromság!!!! Ennyi emberismerete minden vezetőnek kell, hogy legyen, hogy eldöntse, kivel akar dolgozni!
    Tudni kell a cégnek, hogy mire van szüksége, mert sokszor nem jól lövik be a pozíciót.
    Tudni kell azt is, hogy hogy tartsák meg a dolgozót, és hallgatni kell a dolgozói visszajelzésekre!
    Mostanában főleg a magyar cégek csináltatnak ilyent, a multiknál nem nagyon van már.
    Ha sokan mennek el egy cégtől, az cég és a vezetés hibája, és vehetnek mindenféle szektás humbuk tetszet, az sem fog rajtuk segíteni.

  2. jobangel
    mondta:

    @Klára Nagymiklósi: a mai munkaerőhiányos piacon a pszichológiai tesztek csak nagyon kis esetnen indokoltak, egyszerűen se idő, se szükség rá. Amíg egy állásra 800-an jelentkeztek (nem költői túlzás, volt ilyen), addig bármit meg lehetett tenni az álláskeresővel. Ma már más a helyzet.

  3. Klára Nagymiklósi
    mondta:

    Ennyi olvasás után most már érdekelne egy olyan pszichológiai teszt, ami pl csoportban, vagy önállóan dolgozó leendő munkavállaló alkalmasságát megfelelően tudja vizsgálni. Az OCA teszt kérdései annyira furcsák, hogy egyébként sem válaszolnék rájuk.

  4. jobangel
    mondta:

    @TBit: Szia! Itt egy rövidke ismertető róla, http://www.origo.hu/allas/vezetoi/20060623pszichologiai.html

    Ez meg egy kicsit értelmesebb tájékoztató:

    predictiveresults.com/predictive-index-test/

    Itt már jobban látszik, hogy ezt is személyre érdemes szabni, nem pedig egy template tesztlapot kitöltetni.

    Személyesen még nem volt dolgom vele, de igaz rá, ami az összes pszichotesztre: nem kell vele görcsölni, nincs rossz válasz. Ha az derül ki, hogy nem passzolsz, azzal is csak nyerhetsz: legalább nem lesz egy rossz állásod.

  5. @jobangel: szia! Tudnal par szot emliteni a Predictive index tesztrol, mit mernek, hogyan, stb? Ki lehet probalni valahol? Koszi

  6. a 17 éves Parker Schnabel
    mondta:

    Érdekelne egy jó kis poszt arról, hogy milyen következtetéseket lehet levonni abból, hogy egy helyre milyen módon keresnek dolgozót.

    Ha van már erről valami alapos poszt, akkor szóljatok. Köszi.

  7. A következőket a gyakorikerdesekek oldalra írtam egyéb kategóriába

    Kérem ossza mindenki,mert hatalmas csapda állás keresőknek és ha csak egy embernek segít az is nagy dolog!!

    A következő történt velem: Állást szeretnék váltani,és ahogy azt kell,konkrét pozíció megjelölésével,elküldtem minden aktuális hirdetésre az önéletrajzomat.Gondolom már ismerős,hogy többnyire csak adatbázist bővítenek,teszt után jön a jól bevált szöveg:” értesítjük…”.A gond nem ez! Az egyik állás interjún a következő történt:Fejvadász cégről van szó! Bemutatta a céget,elmondta hogy annyira profik hogy minden héten kérnek tőlük dolgozókat,és ha most nincs is olyan ajánlat ami megfelel,azért még töltsék ki a tesztlapot,mert lehet jövő héten pont őrá lesz szükség.Mit tegyünk? Ha már elutaztam oda persze minimum regisztrálni szeretnék. Az adatlap kitöltése után lapozok,és találkozom egy OCA teszttel.Nem találkoztam még soha ilyennel.Ahogy olvastam a kérdéseket (200 db) elszörnyülködtem,hogy egy targoncás álláshoz miért kell nekem ezt kitölteni?Gondoltam itt valami bűzlik! Azonnal széttéptem az adatlapom amin az adataim szerepeltek,és eljöttem.Megint egy 1000 es útiköltség feleslegesen :(((Itthon aztán gondoltam megnézem mi is ez a teszt.Hát olvasom több ízben,hogy ez a szcientológiai egyház személyiség tesztje,és aki már kitöltötte azt szó szerint zaklatják,mert be akarják hálózni az egyházukba.Ami engem felháborít az az hogy ezt gusztustalan módon,álláslehetőség köntösbe burkolva,kihasználva az munkanélküli „paraszt” kiszolgáltatottságát végzik.Ezért kérdezem: vajon ezt szabályosan megtehetik? A cég egyébként az Örsnél van Fehér út 1. 246 os szoba.Akit érdekel a cég neve,elküldöm privátba.

  8. jobangel
    mondta:

    @veverka: A teszt bármilyen logikai teszt lehetett, egyedi is, standard is, sokfélét használnak belőle, ennyiből nem tudom megmondani, melyik volt. Az ilyenek célja, hogy a logikai és analitikai képességeket mérje, ill. a problémamegoldás sebességének mérésére is alkalmas lehet. Az ábrás verzió esetén pedig akár azt is mérheti, hogy a kitöltő gondolkodásmódja mennyire egyezik a kitöltetőével (akár többféle megoldás is lehet, de vajon azt választja-e a jelölt, amit a munkáltató elvár).

  9. veverka
    mondta:

    Kedves mindenki!

    Nemrég voltam egy állásinterjún, ott egy IQ tesztekben használt ábrákhoz hasonló képekkel teli tesztet kellett kitöltenem. Próbáltam rátalálni a neten de nem sikerült. Tudja esetleg valaki a teszt nevét, esetleg célját?

    Köszi a segítséget.

  10. levendulabandi
    mondta:

    @Bambano: Pontosan ez az én tapasztalatom is. Ha kellettem, behívott a szakmai vezető egy keddi napon, szerdán elküldtek orvosi vizsgálatra, hoztam a papírjaimat és csüt-ön kezdtem.
    Voltam úgyis, hogy szerdán voltam interjún egy szemtanácsadó cégnél, még aznap este visszaszóltak, h a megbízójuk (egy multi) vár engem másnap, csüt-ön interjú a cégnél, ráért mindenki egyszerre ott, még aznap körbevezettek, pénteken vittem a papírjaimat, hétfőn kezdtem.
    Na de aztán! Volt olyan, h egy kör, két kör, három kör..majd közölték, hogy még negyedik kör is lesz, meg bocsi 5. kör is,a körök közt hosszú hetek teltek el, majd 5-6 hónapos procedúra végén közölték, hogy mégse töltik be az állást, vagy mást választottak, de egy hét múlva már újra fent volt a hirdetés a professionön…Haver jelentkezett, őneki is volt 5 kör, majd újra nem töltötték be az állást, hirdetés újra fent ezúttal egy másik állásportálon. Na ilyenkor kiben nem merül fel az, hogy szórakoznak?

  11. Bambano
    mondta:

    @levendulabandi: én nem tudom, hogy hány kör ideális, és mennyi idő, de ismerős most kapott új munkát. Ünnepnapokat leszámítva a regisztrálástól számított 12. munkanapon már dolgozott, 3 körös felvételi procedúra után.

    Szerintem ott szükség volt új munkatársra.

  12. Michel Djerzinski
    mondta:

    A pszichológiai teszt a prekoncepciógyártás és előítélkezés melegágya. Nincs az a kényszerű helyzet, ami indokolná az alkalmazását, pláne azt, hogy kitöltsek egy ilyet. Szégyen a munkaadóra nézve, ha ezzel az eszközzel él, és emberi autonómiáját, szuverenitását teszi olcsóvá az az ember, aki asszisztál ehhez a posztmodern gyalázathoz.

  13. 01234567
    mondta:

    Most őszintén, mi köze ehhez a munkának, munkahelynek? Az ilyen dolgokról mindig az „1984” jut az eszembe. 28 éve vagyok aktív. Segédmunkástól, telepvezetőig(ez utóbbi idegen országban) voltam minden. Dolgoztam legalább 6-8 szakmában, jó pár munkahelyen, 9 évig külföldön, két országban is. A munka nem az élet, az csak munka. A legtöbb ember a munkahelyén nem az aki. Főleg a profik. Sőt, az ember nem robot. A kommunizmusban nem voltak ilyen értelmetlen dolgok. Sőt, az eszmei diktatúra, a gondolat nyomora volt csak. Ez, a pénz diktatúrája, a gondolkodás, az egyén, és a lélek nyomora. Az egész rendszer gépi és fasisztoid. Ezt komolyan így látom, nem trollkodni akarok, csak egyszer egy emberi választ kicsikarni.

  14. biododírium
    mondta:

    Nagyon jó írás 🙂
    Nem ismerem/ismertem ezen típusokat, de BFQ szerűbe én is belebotlottam vagy 6-8 alkalommal. Kitöltöttem, de nálam sem volt olyan, amikor több kérdés esetén is ne jeleztem volna mindenki előtt, hogy nem lehet érdemben válaszolni rájuk, azért, amik itt is meg lettek említve.
    Volt, hogy megkaptam a melót (ez nem befolyásolta), de máig értelmetlennek találom én is ezeket kiválasztásnál. Ami teszt már pár kérdés alapján eldől, hogy hasznavehetetlen, az miért létezik?

  15. hazug fidesznyik (törölt)
    mondta:

    A legfontosabb dolog, hogy az új collega ne legyen dohányos. A többi nem érdekes, a gyengék úgyis kihullanak.

  16. Névtelen
    mondta:

    Én jó naivan kitöltöttem egy ilyen oca tesztet, az eredményét nem is adták ide. Vagy 2 év után jöttem rá véletlenül. A cégre rágugliztam kiderült a főnökök ilyen sci-betegek.
    Nem kerestek meg később recruitment céljából a szektájukba, gondolom túl sok a hibám, szerencsére…

  17. levendulabandi
    mondta:

    Teljesen egyetértek ezzel a cikkel! 🙂
    Megint javasolhatok egy témát? Csak kíváncsiságból, hogy hogy látod a helyzetet.A 4-5 és még több körös interjúkról lenne szó.
    Ha egy cég keres egy embert, akkor nyilvánvalóan a legjobbat szeretné és többféleképpen akarja tesztelni őket. (szakmai teszt, nyelvi, személyiség, hr-es interjú, szakmai vezetővel interjú stb.)Feltételezem, hogy azért keresi a cég az embert, mert minél előbb be akarja tölteni a pozíciót.De mi van akkor, ha teszem azt januárban jelenik meg a hirdetés, és most májusban még csak a 3. kör zajlott le, és még mindig 1-2 kör várható….Minden kör között hetek/hónapok telnek el. Ilyenkor felmerül bennem, hogy a cég valójában keres-e embert, kell-e nekik, hisz ha 5-6 hónapig elvannak az adott ember nélkül, akkor megy nélküle is a cég.
    Szerinted hány kör elfogadott és hány hét/hó kiválasztás az ideális, amikor embert keresnek?
    Itt nem csúcsvezetői pozikra gondolok, hanem sima beosztotti (könyvelő, tb előadó, jogász, közgazdász, hr-es…) álláshelyekre.