Szabadúszó leszek!

Szabadúszó leszek!

Elegem van a munkahelyekből, főnökökből, álláskeresésekből, freelancer leszek. Jól hangzik? Jól bizony, aki megteheti, vágjon bele. De jól gondolja át az alábbiakat:

1. Nincs havi fix, kockázat van

Nem jön a fizetés minden hónap elején automatikusan, a folyamatos ügyfélkapcsolat hozza a megrendeléseket, és a jövedelmet. Ami nem fix, hanem annyi, amennyi sikerül… Nehezen tervezhető, de tény, hogy egy freelancer éves szinten többet kereshet, mint egy munkaviszonyban dolgozó beosztott. Emellett a munkaeszközeidet is magadnak kell beszerezni, fenntartani, karbantartani. Határidő pedig akkor is van, ha valami épp elromlott, elveszett és nem tudsz dolgozni. A felelősség is nagyobb: az adatvédelmi kötelezettség, az adózás stb. mind a te dolgod elintézni. Vagy fizetsz érte másnak, és az már a te költséged.

  1. Ügyfelek vannak, nem főnök

Ha egy főnökkel konfliktusba kerülsz, azt lehet kezelni, helyrehozni, nem feltétlenül lesz belőle azonnal szakítás. Az ügyfél ennél érzékenyebb, és ami sok főnökben igazán bosszantó szokott lenni – hogy nem ért a te munkádhoz, de beleszól – az az ügyfélnél erősebben lesz jelen, és tudnod kell kezelni. Ráadásul többféle ügyfél, többféle stílus. És mindet tudni kell kezelni. Az a kifogás sincs többé, hogy „nem tudom eladni magam”, mert akkor nincs munka, nincs jövedelem.

  1. A kezdet is nehéz, a folytatás sem könnyű

Állást keresni nem könnyű, de ha megvan, akkor a kezdet kicsit simább, mint a freelancernél. A szabadúszónak legyen saját ügyfélköre, már akkor, mikor elkezdi az „úszást”. Tudnod kell, miből veszel kenyeret 2-3 hónapra előre, és tudnod kell, hogy a munkád nemcsak a meglévő ügyfelek kiszolgálása, de újak keresése is. Milyen arányban foglalkozol mivel, hogyan osztod be az idődet? Sokkal nehezebb, mint munkaviszonyban ugyanez, mert ott sokszor készen kapod a határidőt, amihez alkalmazkodni kell, itt viszont magad szabhatod meg. De többet szeretnél keresni, így gyorsítod a projekteket, szorosabbak lesznek a határidők.

  1. Ismered a korlátaidat?

A szabadúszó azzal is számoljon, hogy nem minden munkát tud elvállalni: jön az ügyfél, és már nem fér bele az idejébe, ezt veszteségként éli meg… Márpedig a napi munkaóráid száma kevesebb kellene, hogy legyen, azért lettél szabadúszó elvileg, hogy szabad légy. Ehhez képest elkaphat a lendület, és azt veszed észre, hogy napi 20 órát dolgozol. Hétvégén is.

Ugyan nem kell bejárni munkahelyre, de valahogy mégsem voltál már sehol fél éve, a társasági életed kimerül a chatekben, ahol szakmai problémákat beszéltek meg stb… Szóval, önuralom nemcsak ahhoz kell, hogy szorgalmasan leülj dolgozni, hanem ahhoz is, hogy tudd abbahagyni, tudj nemet mondani egy újabb projektre, egy újabb ügyfélnek.

  1. Mi lesz a karriereddel?

Szabadúszónak lenni akkor jó döntés karrierszempontból, ha a „vezető vagy specialista” dilemmát eldöntötted, és úgy döntöttél, specialista leszel. Mert specialistaként később még el tudsz menni céghez, ha pár év múlva újragondolod, de a vezetői skilljeidet pár év freelancerkedés után már nem biztos, hogy hitelesen el tudod adni. Ami persze nem feltétlenül baj, sokszor többet keres a specialista, mint a vezetője.

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes online önéletrajz-konzultációért írj nekem! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

# # #

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Írj te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. Thurzó Mézer
    mondta:

    @Ronald: valószínűleg, ha 100 euróról indulna az alapösszeg, akkor nem számítana ennyit a pénz, de mivel a fordítóknak már „szóárasított” tarifájuk van, ezért nem csoda, hogy rengeteget kell dolgozniuk a pénzért.

  2. Thurzó Mézer
    mondta:

    @bontottcsirke: de most komolyan, szerinted a legtöbb ember ennyi mindenhez ért, hogy több lábon álljon? Tehát, ha nem megy a programozás, akkor menjen szenet lapátolni?

  3. bontottcsirke
    mondta:

    @Thurzó Mézer: mindenhez is!:)

  4. Thurzó Mézer
    mondta:

    @bontottcsirke: „- No, ez derekasan volt téve – kiáltott fel Pongrácz; – itthon vagy itt, öcsém, ezentúl. Hanem hát lássuk csak, milyen foglalkozásban. Mert énnálam mindenki dolgozik. Mihez értesz?
    Károly úrfi elgondolkozott.
    – Mindenhez – mondá kisvártatva.
    – Azaz semmihez. Tehát lengyelnek volnál alkalmas. De lengyelem már van. „
    MIKSZÁTH KÁLMÁN

    BESZTERCE OSTROMA

  5. bontottcsirke
    mondta:

    A több lábon állás a legjobb dolog. Ha megvan az elért cél akkor már abból le lehet építeni. De ha nincs miből az gáz. Sajnos freelancerként éhen döglöttem volna, de ha meló mellett csinálok még extra dolgokat akkor meg kidöglök. Viszont jól élek.

  6. babona
    mondta:

    @jobangel: Ugyanakkor a munkanéküliség helyett a vállalkozói pályát választani sok esetben kapufa. Ha vállalkozol, akkor minimum egy évnyi teljes költséget bele kell tudni tenni, és még így is kockázatos, lásd rejtett költségek…

  7. jobangel
    mondta:

    @babona: No igen, a legnagyobb jóhiszeműséggel is bele lehet futni hibába… És persze a könyvelőd is belefuthat, akitől aztán max. perrel szedhetnéd be a károd megtérítését. Ez viszont pont az a fajta szívás, mint munkavállalóként az Mt. Amikor 15 nappal előre jelentsd be a szabadságod, úgy, hogy ma reggel derült ki, hogy szabin kéne lenned, mert csőtörés lett a fürdőkádad alatt… Ez megint rendszerszintű probléma, ha munkavállaló, ha vállalkozó, a vonatkozó törvények értelmében nem lesz jó a polgárnak. Ha munkanélküli, akkor pláne…

  8. babona
    mondta:

    @jobangel: Jah a bizánci bonyolultságot messze felülmúló magyar hivatali rendszer (adózás, engedélyeztetés) vállalkozást visszatartó ereje is jelentős. Nem tudod teljesen szabályosan csinálni, és rengeteg rejtett költséggel jár a szabadúszó élet(minimum könyvelő, stb), vagy bevállalod a kockázatot, a rengeteg betartatható, büntethető és sápolható aprócska szabállyal, amire egy kezdő vállalkozó könnyen ráfázhat.

  9. jobangel
    mondta:

    @Nancsibacsi: Itt is van vmi korlát/szabály, mikor kell, mikor nem kell EHO-t fizetni, de mivel az adózáshoz annyira értek, mint a harangöntéshez, lesz egy riportposztom nemsokára, ahol ezekről kérdezek egy profi könyvelőt.

  10. Zabalint
    mondta:

    @Nancsibacsi:
    Teljes mértékben egyetértek. Hozzáteszem személyiségileg sem mindenki alkalmas rá, egy jó freelancer egyszerre jó szakmailag és jó sales-es. Ha valakinek a sima álláskeresésnél nehéz eladnia magát, annak freelancerként még nehezebb lesz. Ehhez képest vicc, amikor munkanélkülieket bíztatnak erre.

  11. Thurzó Mézer
    mondta:

    @Ronald: szakfordító vagy? Így jártál. Ritka egy aljas niche a szabadúszók között. Ha irodáknak (jajbocs, fordításszolgáltatóknak) dolgozol, még rosszabb.

  12. Nancsibacsi
    mondta:

    @Snedronningen: A magyar egészségbiztosítás számára simán tök mindegy, hogy mennyit fizetsz be – csak legyen jogviszonyod. A napi 250Ft-s biztosított is tök ugyanazt kapja, mint a teljesen bejelentett, jól kereső járulékfizető. A nyugdíj más téma, de az annyira távol van, hogy teljesen jogos hogy lesz.rja mindenki, mivel reálisan akkor lesz értelmezhető nyugdíjad, ha lesz saját tulajdonban lévő befektetésed mire befejezed a munkát. Szóval sokkal jobban megéri mondjuk havi 1 milliót keresni úgy hogy 50 ezer KATA-t fizetsz be, és minimálnyugdíjat fogsz kapni, mint 600ezer nettót keresni, úgy hogy adóznak utánad 400 ezret. Mivel az 1 millióból 400ezret befektetve nem pénzügyi, hanem valós, fizikai befektetésbe lesz nyugdíjad, a 400 ezer adó/járulék befizetése mellett meg simán éhenhalhatsz/megfagyhatsz majd 70 évesen.
    Megjegyzem a mai huszasok alapvetően NEM AKARNAK dolgozni, de ha már muszáj, akkor is csak a szükséges minimumot, és a lehető legkényelmesebb körülmények között. Szóval ők biztos nem a havi 1 millióra hajtanak, hanem a szükséges minimumra. Szóval ilyen szempontból tök igazad van, de a freelancer lét az abszolúte nem kezdőknek való, hanem profiknak. Egyetem után senki se „specialista” – mindenki csak junior.

  13. Nancsibacsi
    mondta:

    @jobangel: Na várjunk egy picit: a 15% SZJA az igaz, de a számla befogadójának – vagy ha az magánszemély, akkor saját magadnak – még az EHO-t is meg kell fizetni. Szóval így a megrendelőnek összköltségben többe fog kerülni egy adószámmal rendelkező magánszemély, mint egy katás. Már kb 70eFt havi bevételnél jobb lesz a KATA – amit nyilván el kell érni, de ha ezt se tudja az ember elérni az elején, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy „nem jött be”.

  14. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    Szabadúszó voltam 1998-2001, 2005-2007 között. Szabadon úsztam a pénzhiányban.

  15. jobangel
    mondta:

    @Snedronningen: Ez is egy fontos szempont, köszönöm a kiegészítést!

  16. jobangel
    mondta:

    @Nancsibacsi: Ha van egy állása, akkor nem a katázást javaslom, hanem az adószámos magánszemélységet… Ez 15% SZJA az így szerzett jövedelem 90%-ából negyedéves fizetéssel, és az alanyi áfamentesség éves korlátja is többmillió forint (most tán épp 8 v. 12, azért nem tudom pontosan, mert nem fenyeget az a veszély, hogy elérem ezt a korlátot a jobangellel 🙂

  17. Snedronningen
    mondta:

    Köszi az írást, teljesen igaz, ezeket kell jól átgondolni. Még az egészségbiztosítást és a nyugdíjat tenném hozzá, mert ezekre nem szokás gondolni. Az ember 20-30-40-50 évesen egészséges, jó erőben van szellemileg és fizikailag is, és nem gondol arra, hogy ez nem lesz mindig így, és 60-70-80 évesen nem fog tudni annyit dolgozni, mint korábban, vagy éppen egyáltalán nem, miközben az egészségügyi kiadásai elszállnak: gyógyszer, kórház, műtétek, vizsgálatok. Szóval szép dolog a freelance és a digitális nomád élet, de okosan, átgondoltan. Elgondolkodtató, hogy mai huszasok milyen tömeges mértékben akarnak online munkákból, sok szabadidővel dolgozni, azonban nem gondolják át, hogy ez csak addig mehet így, amíg nincsenek kötöttségek pl gyerekek, és nem terveznek a jövőre. Persze, kaland az élet máról holnapra élni, de csak amíg egészséges az ember.

  18. Nancsibacsi
    mondta:

    3. pont a kulcs amin bukik a dolog általában: alap ügyfélkör. Alap ügyfélköröd kb csak úgy lehet, ha elviszed onnan, ahol dolgoztál. Azért meg nem fognak neked kezet csókolni, sőt számíthasz perre is, ha pl. a munkaszerződésedben ennek a tiltása benne volt (99%).
    A hosszabb út az, hogy meló – akár 6 órás – mellett elkezd az ember KATAzni, így havi 25-öt fizet, és bevállal maszekba amit tud. ha már elég sok lesz a maszek – ez van hogy évekig tart -, akkor ott lehet hagyni a melóhelyet. Azonban ez gyakorlatilag 2 állást jelent sokszor éveken keresztül: egyik ami viszi az idődet, a másik meg a fontos: ezt nagyon kevesen bírják ki.
    A legkényelmesebb út meg az, hogy kell egy gazdag férj, aki finanszírozza a megélhetésed, aztán próbálsz valamit kezdeni, ami vagy bejön, vagy sem – csak ne kerüljön sokba 🙂

  19. Ronald
    mondta:

    .
    Minden szavad igaz.
    10 éve csinálom, szakfordító vagyok.
    Itthonról dolgozom nagy világcégeknek úgy, hogy még soha, egyetlen egy emberükkel sem találkoztam élőben). Minden a neten folyik.

    Ezt az írást viszont 1:1 -ben én is megírhattam volna, a saját tapasztalataim alapján.
    Azt még hozzátenném az íráshoz, hogy nem csak a napi rutinja változik meg az embernek a freelancerkedéssel – hanem a pénzügyeihez való hozzáállása is:

    Ugyanis egy alapvetően laza paliból, aki soha nem csinált gondot egy kisebb-nagyobb költségből – nagyon könnyen egy spórolós, garast a fogához verő, bankszámláját naponta kétszer ellenőrző, zsugori faszfej válik belőle.

    Mindez azért, mert – ahogy az írásban is áll – az van, hogy „Oké, hogy most jól fut a szekér, szépen kerestünk a múlt hónapban is… na de mi lesz a jövő hónapokban? Mi lesz ha egyszer nem jönnek a megrendelések? Ki fog eltartani akkor?”

    Mindenem meg van amire csak szükségem lehet (talán még azon felül is), nincsenek kitűzött vásárlási céljaim – és mégis megüt a guta, ha netán lecsúszok egy 100 eurós munkáról, vagy az ügyfél mond le egy korábban belengetett munkát (mert pl. az ő ügyfele is visszalépett, stb.).

    És még valami: az üresség amit akkor érez az ember, amikor mondjuk egy hétig semmilyen megbízatás nem érkezik. Ezek az üresjáratok a legszarabbak – az ember 10 percenként nézi az emaileit, hát ha csörög ott valami új megbízatás – mert ha nem, teljesen elfecsérelt időszaknak éli meg ezeket a napokat.

    Nem mer elmenni sehova, ha el is megy, nem távolodhat el 10 méternél messzebbre a net-elérésből – mindezt úgy, hogy egyáltalán nincs rászorulva, hisz a megtakarításaiból akár egy évet is vidáman élhetne – de mégis.

    Kössz az írást.
    Ronald

  20. jobangel
    mondta:

    @Online Távmunkás: igen, ez is egy út, de az így „készült” self-made vezetők általában nem lesznek sikeresek – vezetőként. Úgyhogy ezt elég bátortalanul ajánlgatom, vagy kizárólag komoly vezetői képzés mellett.

  21. Online Távmunkás
    mondta:

    Az 5. pontot azzal egészíteném ki, hogy a szabadúszó speciális válfaja a cégalapító, aki lehet vezető is.