Álláskereső tanácsok – de minek?
Mostantól bevezetek egy új címkét, a „tombolás”-t. Nem, nem a cetlis nyereményjátékról van szó, hanem az idétlen karriertanácsok feletti tombolásaimról.
A HVG karrier aloldalán találtam a következő cikket.
„Kínos” kérdések az állásinterjúkon.
Érdekes téma, lássuk a kérdéseket, és a „szakértő” tanácsait.
Adminisztrátorok, titkárságvezetők, irodavezetők, figyelem!
Feltűnően sokan kerestek meg az elmúlt néhány évben azzal, hogy elvesztették az állásukat, és segítsek CV-írásban. A legtöbb ilyen esetben a levélben benne volt, hogy „adminisztrációs területen szeretnék elhelyezkedni”.
Ez egy nagyon nehéz ügy, mert az adminisztráció olyan terület, amihez mindenki úgy áll hozzá, hogy „tudom én ezt, nem lehet nehéz”, ezért aztán egy ilyen álláshirdetésre többszáz (szó szerint, nem túlzás) álláspályázat érkezik. Azaz, ezeknek a – főleg – hölgyeknek sajnos minimális esélyük van arra, hogy állást találjanak, mert amit ők tudnak, azt nagyon sokan tudják még rajtuk kívül, ill. nagyon sokan hiszik, hogy tudják.
Érdeklődés álláspályázat beadása után
Ígértem ilyet egy régebbi posztban, most teljesítem.
Van úgy, hogy egy állás különösen fontos, az álomállás lehetne. Mégis úgy érezzük, nem tehetünk mást, minthogy beadjuk a – testreszabott, nagy gonddal összeállított – pályázatot, és várunk.
Kb. 2-3 hetet érdemes várni a beküldéstől számítva, aztán lehet érdeklődni. Egy álláshirdetés kb. 2 hétig van kint a portálokon, de ha nyomtatott sajtóban jelent meg, akkor a „várakozási idő” lehet akár 1 hét is.
Itt az e-mail a jobb, ellenben az állásinterjú utáni érdeklődéssel. Miért is?
Állásinterjú után II.
Az előző posztom folytatásaként el kell ismernem, hogy van, aki nem szívesen érdeklődik telefonon arról, megkapta-e az állást. Az azonnali negatív válasz sokakat sokkolhat, az azonnali pozitív válasznak nincs esélye (hiszen, ha ilyen döntés megszületett, a jelöltet azonnal hívják, nehogy más „elvigye” előlük). Az érdeklődés egyedüli pozitív eredménye az lehet, hogy megtudjuk, hol tart a döntési folyamat. Rossz esetben megmondják, hogy nem téged választottak.
A megfejtés
A tegnapi posztban írtam egy példát, hogyan lehet állásinterjú után telefonon érdeklődni. A rejtvény az volt, hol a trükk ebben a példamondatban:
Jó napot kívánok, Minta János vagyok. November elején jártam Önnél egy állásinterjún, ilyenolyan pozícióról beszéltünk. Szeretnék érdeklődni, hoztak-e valamilyen döntést a pozícióról?
A trükk annyi, hogy nem arról érdeklődsz, veled kapcsolatban milyen döntést hoztak, hanem a pozícióról. Ezt pedig azért kell így csinálni, mert az emberek többsége nem képes egy másiknak egyenesen megmondani, ha negatív döntést hoztak. Ellenben erre a kérdésre lehet kitérő választ adni, amiből azért mégiscsak érteni fogsz.
Ha úgy kérdezed, hogy "felvesznek-e engem?" vagy "megkapom-e az állást?", akkor arra semmilyen használható választ nem fogsz kapni. Nem fogja azt mondani, hogy mást választottak, ha ez történt. Nem szívesen mondja meg, hogy még vár ő is a döntésre. Azt meg végképp nem így fogja veled közölni, ha te kaptad az állást, sőt, ha esetleg igen, itt még egyszer át fogja gondolni, és az neked nem jó 🙁
Tehát semmi közvetlen kérdés. Ha a pozícióról érdeklődsz, akkor sokkal nyitottabb lesz, mert nem kell egyénekről mesélnie, főleg nem negatív dolgokat. Jobban fogja érezni magát, könnyebben ad értelmes választ.
Állásinterjú után
Ha mindent megtettél, hogy lenyűgözd az interjúztatót, valószínűleg túl vagy egy sikeres állásinterjún.
Sajnos ez az a pont, ahol a legtöbbet árthatsz magadnak, légy óvatos.
Az állásinterjú legvégén kérdezz rá, hogy körülbelül mikorra számíthatsz visszajelzésre. Ne kezd el magyarázgatni, hogy mert „mástól is várok választ”, „sokan nem jeleznek vissza” és hasonlók. Felteszed a kérdést, és vársz a válaszra. Bármit is kapsz válaszul, fogadd el, ne vitatkozz. Kerüld az ilyeneket, hogy „nem lehetne hamarabb?” stb. Nem. Akkor lehet, amikor ő úgy gondolja, nincs mit tenni.
Mit tegyél állásinterjú után?
Várj. 2-3 hétig ennyit tehetsz, és persze gőzerővel keress állást továbbra is. Inkább legyen később több konkrét ajánlatod, minthogy egy lapra tegyél fel mindent.
Ha mindenképpen érdeklődni szeretnél a továbblépésről, azt telefonon tedd. Azért telefonon, mert ha nem jön ki jól a lépés, legalább nem lesz írásos emléke a hibádnak náluk.
Az érdeklődő telefonhívás szabályai:
- Mindig azt az embert hívd, akivel beszéltél. Ne a kollégáját, ne a főnökét, se a te leendő főnöködet. Ha nem őt hívod, úgy érzi, meg akartad kerülni, és vége is a lehetőségeidnek.
- A hívás ideális időpontja délelőtt 10:00 és 11:30 között, délután 13:30 és 16:00 között. Korán reggel mindenki nyűgös egy irodában, fél 12 körül már az ebédre gondol, 13:30-ra elcsitult az „ebédélmény”, akkor kezd dolgozni. 16:00 óra után már csak hazamenni akar, nem érdekli más.
- Légy rövid, csak érdeklődj, ne győzködd semmiről! Ne sürgesd a döntést semmilyen módon!
Példaszöveg:
Jó napot kívánok, Minta János vagyok. November elején jártam Önnél egy állásinterjún, ilyenolyan pozícióról beszéltünk. Szeretnék érdeklődni, hoztak-e valamilyen döntést a pozícióról?
Ennyi. Egy trükk még van ebben a két sorban, felfedezted? (Kommentben leírhatod, ha akarod, holnap jövök a megfejtéssel.)
Nem kapok visszajelzést! 2.
A harmadik nagy panaszcsoport az álláskeresőktől az állásközvetítő oldalakra regisztrálás „értelmetlensége”.
Sokszor megkérdezik, érdemes-e regisztrálni, és én nem értem a kérdést…
1. Az online regisztrációk ingyenesek, és ugyan sok időt vesznek el, azonnal sok potenciális munkáltató elé kerül a CV.
2. Egyszer kell megcsinálni minden oldalon, utána az adott portálon könnyen és gyorsan lehet konkrét állásra pályázni.
3. Sokféle CV formátumot használnak, más a fontos számukra, így szabályosan begyakoroltatják az önéletrajzírást, motivációs levél írást az álláskeresővel.
4. Hírleveleket küldenek az aktuális ajánlatokról, így az álláskereső azzal kezdheti minden reggelét, hogy végigböngészi a neki való álláshirdetéseket a mailboxában, és elkerülheti a neki egyáltalán nem valókat, sok időt takarítva meg ezzel.
5. Ha egyetlen álláslehetőség sem kínálkozik ezen regisztrációk alapján, mit veszítettél a regisztrációval? Max. 1 napot.
Tehát, miért is ne lenne érdemes regisztrálni?
—-
PS. A regisztrációs tudnivalókat itt gyűjtöttem össze.
Nem kapok visszajelzést!
Ha már tegnap elkezdtem az álláskeresők által kifogásoltakkal foglalkozni, itt a másik gyakori HR-eseket támadó felvetés.
Az álláskeresők nagy többsége felháborodik azon, ha egy sikertelen álláspályázatról nem kap értesítést. Akár igazuk is lehetne, de szerintem nincs.
Először is nézzük a témát álláskeresői szempontokból:
– Kinek jó az, ha a sokadik helyről kapja meg, hogy „nem kellesz”??? Ismerem a választ, hogy „legalább nem tartanak bizonytalanságban” stb. Erre azt kell mondanom, hogy ez butaság. Már elnézést. Az, hogy elküldesz egy álláspályázatot, nem bizonytalan helyzet. Az állásra addig nincs okod számítani, amíg vissza nem jeleznek. Ha nem jeleznek vissza, akkor ne számíts rá. Hol itt a bizonytalanság?
– Ha nagyon fontosnak érzed azt a bizonyos állást, menj utána a pályázatodnak. Telefonon, e-mailben kb. 1-2 hét után kérdezz rá, megkapták-e, számíthatsz-e arra, hogy interjúra kerül a sor stb. Ilyen mintalevelet nemsokára posztolok, hátha segít.
– Mit kezdesz egy „nem” válasszal? Örülni biztosan nem fogsz neki, aggódni meg amúgy is van okod, minek még egy ok?
Magadat mérgezed azzal, ha ezeken bosszankodsz: A „nem” válaszok hiányán, az indoklás hiányán a „miért nem”, a visszajelzés hiányán. Nem érdemes bosszankodni rajta. Állásod sem lesz tőle, jobban érezni sem fogod magad.
Másodszor nézzük, hogy miért nem kapsz visszajelzést:
– Egy átlagos irodai állásra 3-500 jelentkezés érkezik a fővárosban 2 napon belül. Erre lehetne automatikus e-mail választ beállítani, de minek. Az kinek jó, ha közlik vele, hogy megkapták a pályázatát? Kit visz előre? Mit ér egy személytelen „köszönjük levelét” tárgyú válasszal? És persze egy automatikus üzenet nem garantálja, hogy bárki elolvassa egyszer is a pályázatot.
– Ha speciálisabb pozícióról van szó, a kiválasztók a kiválasztásra koncentrálnak, arra, aki megfelelhet a CV-je alapján. A többiek nem fontosak nekik, ami nem jó, de ezzel együtt kell élnünk álláskeresőként.
– Lehet, hogy nem biztosak a döntésükben, inkább nem mondanának le valakiről csak azért, mert első körben van jobbnak tűnő jelölt. Vagy esetleg olyan területre keres embert, ahol nincsenek túl sokan. Képzeld el a helyzetét: pl. fel kell vennie 2 embert, és van 11 pályázat. Ehhez 5 emberrel kell végigcsinálnia több kört. Azaz a 11 pályázatból 6-ot egyből félretett, 5 embert behívott, akikből 3-at nem választott. A kiválasztott 2-ből pedig az egyik más ajánlatot fogadott el a végén… Azaz több hét után van 1 jelöltje, pedig 2 kell. Akkor mihez nyúljon? A többkörös interjú után ki nem választott 3-hoz nem nyúlhat, hiszen komoly oka volt, hogy nem őket választotta. A félretett 6-ot meg azért tette félre, mert nem volt elég részletes, meggyőző stb. a beadott pályázat. De azokban még van potenciál. Ha viszont kiküldte volna, hogy „kösz, nem” kezdhetné elölről a folyamatot, ami az álláskeresőknek sem jó.
Szóval ne akarj „nem” választ kapni. Senkinek sem jó.
—
Fentiekhez hozzá kell tennem, hogy külföldön létezik erre egy jó megoldás: már az álláshirdetésben jelzik, hogy csak a pozitív elbírálásról küldenek értesítést. Ezt nálunk is be lehetne vezetni, remélem divatba jön. Viszont ezt látva úgy fest, a „civilizált nyugat” sem küld „nem” válaszokat… Mert már rájöttek, hogy nincs miért.
Egy trükkös telefonos állásinterjú – … és az állásinterjúk biztonsági kockázatai
Ilyenről egyszer hallottam, de el tudom képzelni, hogy jóval gyakrabban alkalmazzák. Szellemes megoldás a munkáltató részéről, veszélyes a munkavállalóra nézve.
Az egyik, épp állást kereső ismerősömnél egyszer váratlanul megszólalt a telefon. Felvette, bemutatkozott, udvarias női hang értesítette, hogy megkapták az önéletrajzát, be tudna-e fáradni egy személyes interjúra. Természetesen. Mikor lenne? Bármelyik nap jó, reggel öt órakor. Rendben van, legyen szerda, válaszolta az ismerősöm. A hölgy kedvesen visszaszólt, hogy köszöni, ez volt az első körös interjú, aki hajnali 5-re is hajlandó lenne bemenni egy interjúra, az mindenképpen érdekes számukra. Természetesen az interjút munkaidőben tervezik, tehát mikor lenne jó?
A történet szerintem sokszorosan tanulságos.
– Először is, ne akadj ki egy szokatlanabb, de egyébként nem kifogásolható kérésen (vidéki interjú, idétlen időpont), kezeld természetesen. Ha végképp nem tetszik a helyzet, később még mindig mondhatsz nemet, de először kerülj képbe, tudd, mire mondasz nemet.
– Nem minden az, aminek látszik. Egy hétvégi vagy hajnali, késő esti időpont megoldható mindenki számára, ha érdemes.
Az ilyen időpontegyeztetések kockázatairól senki sem írt még eddig, legalábbis én nem találtam ilyen bejegyzést sehol. Tehát LÉGY ÓVATOS! Talán az alábbiak kissé paranoid gondolatoknak tűnnek, de úgyis te fogod eldönteni, mérlegeled-e ezeket a szempontokat.
Este, munkaidő után, egy fiatal hölgynek kettesben egy irodában egy férfi interjúztatóval kifejezetten lehet veszélyes helyzet. Ilyenbe inkább mégse menj bele, legyen munkaidőben, ebédidőben, vagy kora este az interjú, amikor még más is lehet a helyszínen.
Ne legyen nálad komoly értékű készpénz, laptop, vagy bármi más, ami miatt potenciális célpont lehetsz!
Ha bármilyen rossz érzésed van az időpontegyeztetés során a hívóval kapcsolatban, túlságosan rámenős, túlságosan is akar találkozni veled, nem tetszik a hangneme, a szóhasználata, mondj nemet, vagy legalább válassz biztonságos időpontot, helyszínt!
Ha időpontot egyeztettél, nézd meg térképen, hogy merre van. Ha olyan környéken van az ajánlott munkahely, ami egyáltalán nem felel meg neked valami miatt (híresen rossz a közbiztonság, nehezen megközelíthető számodra stb.), hívd őket vissza, és mondd le az interjút! Mondd meg nyugodtan, hogy ez neked nagyon messze van, ha ide kellene járni dolgozni, azt úgysem tudnád vállalni, de köszönöd a lehetőséget, és sajnálattal tudatod, hogy nincs lehetőséged élni vele.
Ha megérkeztél, és a helyszín láttán gondolod meg magad, fordulj vissza. Mondd le az interjút telefonon 5-10 percen belül, hogy ne várjanak rád sokat hiába. Sajnálod, egy magánjellegű probléma jött közbe, nem tudsz élni a lehetőséggel, nem tudsz másik időpontot sem vállalni. Megfutamodni még mindig jobb, mint veszélynek kitenni magad.
Itt nem maradt más, az ösztöneidben kell bíznod. Sose bánd, ha nemet mondtál, ne legyen lelkiismeretfurdalásod, hogy esetleg elszalasztottál egy lehetőséget. Lehetőség mindig van, a személyes biztonságod pedig nagyon fontos!
Motivációs levél 2. – A formázás
A motivációs levél szerencsére kevésbé kötött formátumú, mint az önéletrajz, de pár apróságra itt is érdemes figyelni.
– Margók itt is legyenek alul felül 3-3 cm, bal oldalon 3 cm, jobb oldalon min. 2 cm.
– Bal oldalon kezdjünk egy címzéssel, ha tudjuk a pontos címet. Ha nem, akkor kezdhetünk egyből a megszólítással.
– Témánként rendezzük a bekezdéseket, két külön téma közt legyen egy-egy üres sor, hogy áttekinthető legyen.
– Felejtsd el a vastagítást, aláhúzást, sárgával kiemelt hátterű szövegrészeket. Nem elegáns, és egyáltalán nem biztos, hogy te azt fogod kiemelni, ami az olvasónak a legfontosabb. Ha pedig csak a kiemelt kulcsszavakat olvassa, és nem talál rá arra, amire keresett, már el is vesztetted az esélyeidet.
– Az utolsó bekezdés után egy üres sor kihagyás után egy "Tisztelettel" vagy "Üdvözlettel" jár az olvasónak, majd két üres sor, és jön az aláírásod, mobilszámod, e-mailcímed.
Az álláspályázatok írásos részével készen is vagyunk, sikeres munkát! Hamarosan újabb témába fogunk bele, az állásinterjúk "csodálatos" világával.