Hogyan kerüld el a munkanélküliséget?
Ahogy nem győzöm ismételni, a munkanélküliség a jelen társadalmunk velejárója. Tehát nem szégyen, nem kegyvesztettség, csak egy olyan állapot, amibe bárki kerülhet.
Azonban erre a helyzetre tudatosan lehet készülni. Praktikusan akkor, amikor nem vagy munkanélküli. Azt, hogy minél versenyképesebb légy a munkaerőpiacon folyamatos önképzéssel érheted el, mégpedig akkor, amikor van munkád. Tanfolyamokkal, nyelvtanulással, szakmai továbbképzésekkel. Ha szerencséd van, ezt a munkahelyed is támogatja anyagilag, a tanulmányi szerződések másik nagy előnye, hogy a munkahelyeden is biztosabb pozícióba kerülhetsz. Mert nem véletlenül fektetnek be a képzésedbe, terveik vannak veled.
Ha a munkahelyed nem támogatja az ilyesmit, akkor a magad erőforrásaiból oldd meg. Hétvégén, szabadságok stb. terhére, de fejlődni muszáj.
Sajnos azt kell mondanom, hogy ha már munkanélküli lettél, akkor a munkanélküliség állapotából nem vezet ki a képzés. A munkanélküli ellátás ma Magyarországon – benne a munkanélkülieknek szánt képzésekkel – kritikán aluli. Tehát az nem jó megoldás, ha munkanélküliként valamilyen képzésben veszel részt, és abban reménykedsz, hogy a képzés után lesz állásod. Mert valószínűtlen, hogy lesz, ismerve a képzési rendszerüket. Ha egy ilyen képzést mégiscsak elkezdesz, mellette gőzerővel keress állást. Inkább hagyd félbe a képzést amiatt, hogy állásod lett, mintsem a képzési időben a még meglévő gyakorlatod és kapcsolatrendszered is „kihűljön”, végképp megnehezítve az álláskeresést.
Adminisztrátorok, titkárságvezetők, irodavezetők, figyelem!
Feltűnően sokan kerestek meg az elmúlt néhány évben azzal, hogy elvesztették az állásukat, és segítsek CV-írásban. A legtöbb ilyen esetben a levélben benne volt, hogy „adminisztrációs területen szeretnék elhelyezkedni”.
Ez egy nagyon nehéz ügy, mert az adminisztráció olyan terület, amihez mindenki úgy áll hozzá, hogy „tudom én ezt, nem lehet nehéz”, ezért aztán egy ilyen álláshirdetésre többszáz (szó szerint, nem túlzás) álláspályázat érkezik. Azaz, ezeknek a – főleg – hölgyeknek sajnos minimális esélyük van arra, hogy állást találjanak, mert amit ők tudnak, azt nagyon sokan tudják még rajtuk kívül, ill. nagyon sokan hiszik, hogy tudják.
Állásinterjú után
Ha mindent megtettél, hogy lenyűgözd az interjúztatót, valószínűleg túl vagy egy sikeres állásinterjún.
Sajnos ez az a pont, ahol a legtöbbet árthatsz magadnak, légy óvatos.
Az állásinterjú legvégén kérdezz rá, hogy körülbelül mikorra számíthatsz visszajelzésre. Ne kezd el magyarázgatni, hogy mert „mástól is várok választ”, „sokan nem jeleznek vissza” és hasonlók. Felteszed a kérdést, és vársz a válaszra. Bármit is kapsz válaszul, fogadd el, ne vitatkozz. Kerüld az ilyeneket, hogy „nem lehetne hamarabb?” stb. Nem. Akkor lehet, amikor ő úgy gondolja, nincs mit tenni.
Mit tegyél állásinterjú után?
Várj. 2-3 hétig ennyit tehetsz, és persze gőzerővel keress állást továbbra is. Inkább legyen később több konkrét ajánlatod, minthogy egy lapra tegyél fel mindent.
Ha mindenképpen érdeklődni szeretnél a továbblépésről, azt telefonon tedd. Azért telefonon, mert ha nem jön ki jól a lépés, legalább nem lesz írásos emléke a hibádnak náluk.
Az érdeklődő telefonhívás szabályai:
- Mindig azt az embert hívd, akivel beszéltél. Ne a kollégáját, ne a főnökét, se a te leendő főnöködet. Ha nem őt hívod, úgy érzi, meg akartad kerülni, és vége is a lehetőségeidnek.
- A hívás ideális időpontja délelőtt 10:00 és 11:30 között, délután 13:30 és 16:00 között. Korán reggel mindenki nyűgös egy irodában, fél 12 körül már az ebédre gondol, 13:30-ra elcsitult az „ebédélmény”, akkor kezd dolgozni. 16:00 óra után már csak hazamenni akar, nem érdekli más.
- Légy rövid, csak érdeklődj, ne győzködd semmiről! Ne sürgesd a döntést semmilyen módon!
Példaszöveg:
Jó napot kívánok, Minta János vagyok. November elején jártam Önnél egy állásinterjún, ilyenolyan pozícióról beszéltünk. Szeretnék érdeklődni, hoztak-e valamilyen döntést a pozícióról?
Ennyi. Egy trükk még van ebben a két sorban, felfedezted? (Kommentben leírhatod, ha akarod, holnap jövök a megfejtéssel.)
Nem kapok visszajelzést! 2.
A harmadik nagy panaszcsoport az álláskeresőktől az állásközvetítő oldalakra regisztrálás „értelmetlensége”.
Sokszor megkérdezik, érdemes-e regisztrálni, és én nem értem a kérdést…
1. Az online regisztrációk ingyenesek, és ugyan sok időt vesznek el, azonnal sok potenciális munkáltató elé kerül a CV.
2. Egyszer kell megcsinálni minden oldalon, utána az adott portálon könnyen és gyorsan lehet konkrét állásra pályázni.
3. Sokféle CV formátumot használnak, más a fontos számukra, így szabályosan begyakoroltatják az önéletrajzírást, motivációs levél írást az álláskeresővel.
4. Hírleveleket küldenek az aktuális ajánlatokról, így az álláskereső azzal kezdheti minden reggelét, hogy végigböngészi a neki való álláshirdetéseket a mailboxában, és elkerülheti a neki egyáltalán nem valókat, sok időt takarítva meg ezzel.
5. Ha egyetlen álláslehetőség sem kínálkozik ezen regisztrációk alapján, mit veszítettél a regisztrációval? Max. 1 napot.
Tehát, miért is ne lenne érdemes regisztrálni?
—-
PS. A regisztrációs tudnivalókat itt gyűjtöttem össze.
Nem kapok visszajelzést!
Ha már tegnap elkezdtem az álláskeresők által kifogásoltakkal foglalkozni, itt a másik gyakori HR-eseket támadó felvetés.
Az álláskeresők nagy többsége felháborodik azon, ha egy sikertelen álláspályázatról nem kap értesítést. Akár igazuk is lehetne, de szerintem nincs.
Először is nézzük a témát álláskeresői szempontokból:
– Kinek jó az, ha a sokadik helyről kapja meg, hogy „nem kellesz”??? Ismerem a választ, hogy „legalább nem tartanak bizonytalanságban” stb. Erre azt kell mondanom, hogy ez butaság. Már elnézést. Az, hogy elküldesz egy álláspályázatot, nem bizonytalan helyzet. Az állásra addig nincs okod számítani, amíg vissza nem jeleznek. Ha nem jeleznek vissza, akkor ne számíts rá. Hol itt a bizonytalanság?
– Ha nagyon fontosnak érzed azt a bizonyos állást, menj utána a pályázatodnak. Telefonon, e-mailben kb. 1-2 hét után kérdezz rá, megkapták-e, számíthatsz-e arra, hogy interjúra kerül a sor stb. Ilyen mintalevelet nemsokára posztolok, hátha segít.
– Mit kezdesz egy „nem” válasszal? Örülni biztosan nem fogsz neki, aggódni meg amúgy is van okod, minek még egy ok?
Magadat mérgezed azzal, ha ezeken bosszankodsz: A „nem” válaszok hiányán, az indoklás hiányán a „miért nem”, a visszajelzés hiányán. Nem érdemes bosszankodni rajta. Állásod sem lesz tőle, jobban érezni sem fogod magad.
Másodszor nézzük, hogy miért nem kapsz visszajelzést:
– Egy átlagos irodai állásra 3-500 jelentkezés érkezik a fővárosban 2 napon belül. Erre lehetne automatikus e-mail választ beállítani, de minek. Az kinek jó, ha közlik vele, hogy megkapták a pályázatát? Kit visz előre? Mit ér egy személytelen „köszönjük levelét” tárgyú válasszal? És persze egy automatikus üzenet nem garantálja, hogy bárki elolvassa egyszer is a pályázatot.
– Ha speciálisabb pozícióról van szó, a kiválasztók a kiválasztásra koncentrálnak, arra, aki megfelelhet a CV-je alapján. A többiek nem fontosak nekik, ami nem jó, de ezzel együtt kell élnünk álláskeresőként.
– Lehet, hogy nem biztosak a döntésükben, inkább nem mondanának le valakiről csak azért, mert első körben van jobbnak tűnő jelölt. Vagy esetleg olyan területre keres embert, ahol nincsenek túl sokan. Képzeld el a helyzetét: pl. fel kell vennie 2 embert, és van 11 pályázat. Ehhez 5 emberrel kell végigcsinálnia több kört. Azaz a 11 pályázatból 6-ot egyből félretett, 5 embert behívott, akikből 3-at nem választott. A kiválasztott 2-ből pedig az egyik más ajánlatot fogadott el a végén… Azaz több hét után van 1 jelöltje, pedig 2 kell. Akkor mihez nyúljon? A többkörös interjú után ki nem választott 3-hoz nem nyúlhat, hiszen komoly oka volt, hogy nem őket választotta. A félretett 6-ot meg azért tette félre, mert nem volt elég részletes, meggyőző stb. a beadott pályázat. De azokban még van potenciál. Ha viszont kiküldte volna, hogy „kösz, nem” kezdhetné elölről a folyamatot, ami az álláskeresőknek sem jó.
Szóval ne akarj „nem” választ kapni. Senkinek sem jó.
—
Fentiekhez hozzá kell tennem, hogy külföldön létezik erre egy jó megoldás: már az álláshirdetésben jelzik, hogy csak a pozitív elbírálásról küldenek értesítést. Ezt nálunk is be lehetne vezetni, remélem divatba jön. Viszont ezt látva úgy fest, a „civilizált nyugat” sem küld „nem” válaszokat… Mert már rájöttek, hogy nincs miért.
Állásinterjú telefonon
Egyre gyakoribb, hogy az elsőkörös állásinterjúkat egy hosszabb telefonbeszélgetéssel helyettesítik. Ez sohasem váratlanul történik, mindig van egy időpontegyeztetés erre is, pont úgy, mint a személyes interjúkra. Úgy illik, hogy az interjúztató hív téged, a megadott időpontban, de érdemes az időpontegyeztetéskor rákérdezni, hogy pl. „akkor tehát holnap 13:00 órakor várhatom XY úr hívását?” Ha ezt egyértelműen megerősítik, akkor a megadott időpontban egy csendes helyen ülve nézheted a telefonod, mikor csörren meg.
Az ilyen interjú kb. 1 órát vesz igénybe, de általában még rövidebb. Mégis van pár apróság, amire érdemes figyelni, pl. mobiltelefonnál:
1. Roamingdíj! Figyelj arra, nehogy neked kerüljön egy vagyonba a telefonhívás. Az időpontegyeztetést ezt figyelembevéve végezd.
2. Telefon akkumulátorának töltöttsége! Az, hogy állásinterjú közben merüljön le a telefonod, elfogadhatatlan. Figyelj rá nagyon. Gyengébb akku esetén inkább a töltőre dugott telefonról beszélj.
3. Térerő! Az interjú idejére ne menj olyan helyre, ahol tudod, hogy nincs térerő.
4. Háttérzaj! Ne legyen ilyen, mert mindkét félnek zavaró. Csendes, nyugodt helyet keress magadnak!
Mivel akár Skype-on, vagy egyéb online módon is hívhatnak, gondoskodj róla, hogy a gépeden ne fusson semmilyen más program ezidő alatt, nehogy épp akkor fagyjon le a gép, vagy akarjon újraindulni egy frissítés után, esetleg valamilyen hangjelzéssel érkező rendszerüzenet hallatsszon a beszélgetés során. Webkamerát kikapcsolni!
A telefonos interjú előnyei, hátrányai
Érdemes a szituáció adta előnyöket jól kihasználni:
– A felkészülős posztomban említett feljegyzéseket rakd ki magad elé, puskázhatsz nyugodtan. Legyen előtted a nekik beadott önéletrajzod, motleveled is!
– Jegyzetelj! Jegyezz fel minden fontos dolgot, amit a cégről, munkáról említenek.
Eddig jónak tűnik egy ilyen interjúhelyzet, de vannak buktatói, amire érdemes figyelni:
– Nem látod az embereket, az egyes válaszaidra adott reakcióikat, a testbeszédüket, az arckifejezésüket. Ezért ne „teszteld” őket semmilyen meghökkentő, szokatlan kijelentéssel. Nem tudod, milyen emberek, akikkel beszélsz, nem látod a munkahelyi környezetüket, nem tudod őket ez alapján kezelni. Ezért a magad bemutatásában családot, hobbit, sportot, egyéb személyes témát ne hozz fel soha. Hátha neki épp teljesen mások a preferenciái.
A telefonos interjú egyik oka az időspórolás, azaz ne légy nagyon beszédes, itt röviden kell válaszolni minden kérdésre, nem úgy, mint személyesen, ahol lelkes és beszédes jelölteknek örülnek.
Az ilyen interjúk másik oka lehet a nagy távolság, ha egy másik földrészről hívnak, akkor érdemes arra gondolni, mennyi lehet most az idő arrafelé, reggel van-e vagy este, mennyire lehet fáradt, álmos vagy épp aktív az illető.
További problémák
Előfordulhat, hogy olyan rossz a vonal, hogy alig érted az illetőt. Ezt nyugodtan mondd meg, udvariasan arra is megkérheted, hogy beszéljen hangosabban, lassabban. Ne sajnálkozz ezen, ne kérj elnézést emiatt, nem a te hibád, ha rossz a vonal.
Ha megszakad a vonal, ne pánikolj. Újra fognak hívni, szinte azonnal. Ők az egyeztetett időt rád szánták, és ki akarják használni. Újrahívás után ne szabadkozz sokat, megintcsak nem a te hibád, ha megszakad a vonal, és ezt ők is tudják. Folytassátok ott, ahol abbamaradt beszélgetés.
Sok sikert!
Valós segítség az álláskeresésben
Üdvözöllek blogomon, ahol arra vállalkozom, hogy segítsek állást találni Neked.
Lehetőleg úgy, hogy tényleg találj.
Azért, mert ezernyi oldal ad hasznavehetetlen általánosságokról okos tanácsokat, amiket olvasva bólogatunk ugyan, de mégsem segít. Mit is kezdhetnénk olyan gondolatokkal, hogy “légy kreatív”, “legyél rendezett és összeszedett”. Nyilván megpróbálunk azok lenni, csak éppen mást jelent ez a rózsaszín magazinokból olvasva, és mást a valóságban, az álláskeresés okozta stresszben. Azt is unásig tudjuk, hogy az önéletrajzunk, motivációs levelünk legyen lényegretörő, és valós képet adjon rólunk. Ez mind igaz, mégsem segít.
Jómagam nem vagyok HR-es, nem vagyok bizonyítványokkal igazoltan “szakember” a témában. Viszont évek óta látom, hallom, teszem, csinálom, álltam (ültem) az asztal mindkét oldalán: álláskereső is voltam, kollégákat is kerestem. Sokat olvastam róla, először én kaptam tanácsokat, majd lassan én magam is elkezdtem adni őket, szerencsére eredménnyel. Lassan egy évtizede már veszem a bátorságot, hogy segítsek másoknak önéletrajzot írni, de a már e-mailben, egy-egy segítségkérőnek leírt dolgokat most végre szeretném egybe rendezni, e blog keretein belül. Mert az önéletrajzbeli hibák tipikusak, szinte ugyanazt írom mindenkinek.
Kötelességem megemlíteni, hogy ez a blog nem jött volna létre sok közeli, távoli valamint élőben sosem látott netes ismerőseim nélkül, akiktől szintén sokat tanultam. Örök hála nekik!
Kedves Olvasóm, jelen posztba most csak egy rövid tanács fér, és ez mindennek az alapja az álláskeresésben:
Soha ne add fel!
Hasznos olvasgatást kívánok!