Új “juttatás” a munkáltatóktól: szakmai fejlődés támogatása

Új “juttatás” a munkáltatóktól: szakmai fejlődés támogatása

A magas munkabér már nem elég manapság, ha „csak” ennyit ígér egy munkáltató, nem fognak tömegek jelentkezni a meghirdetett állásra. Szakmai fejlődést is kínálni kell, mert erre a legtöbb munkavállaló vágyik. Régen ez csak egy lózung volt az álláshirdetésekben, de mára komolyan kell venni – mindkét félnek, a munkáltatónak és a munkavállalónak is. A munkavállalók még elég bizonytalanul szoktak tárgyalni róla, mert új elemként jelenik meg ez a kérdéskör az állásinterjús kérdések között. Mármint  azon kérdések között, amit az álláskeresőnek kell feltennie, hogy dönteni tudjon, akarja-e az állást. A munkáltatók pedig sokszor nem is biztosak abban, hogy a tanulmányokra adott ajánlatuk megfelelő. Érdemes tehát nyitottan és őszintén beszélni erről, hogy kialakulhassanak a közös pontok ezügyben. Máshol már külön képzési specialista dolgozik a HR osztályon, aki csak ezzel foglalkozik.

Még az sem egyértelmű, hogy tekinthetjük-e juttatásnak azt, hogy képzéseket biztosít a munkáltató – sokszor a képzéseken résztvenni a munkakör része. Néhány leegyszerűsített modellt bemutatok most erre – a hibáikkal együtt… ezeket ismerve talán könnyebben megfogalmazhatók az állásinterjún felteendő kérdések is. Nem sorolom ide a készségfejlesztő képzéseket, mert az a legtöbb esetben inkább nyűg a munkavállalóknak, nem juttatás. Egy külön poszt tárgya lehetne, hogy miért 🙂 Tehát, akkor a legáltalánosabb minták:

  1. Kötelező fejlődés+nyelvtanulás+juttatás

A munkához szükséges képzésekre biztosítanak időt is, tanfolyamot is, külső és/vagy belső e-learning platformon, és tantermi képzéseket valamilyen külső oktatóközpontban. Érdemes rákérdezni, milyen elvárások (pl. vizsga) és milyen támogatás van erre (idő és tanfolyami díj)

A nyelvtanfolyam sok helyen ezen a körön kívül esik, az plusz juttatás – ezesetben valóban tekinthető juttatásnak, mert ha úgy vesznek fel, hogy nyelvtudás szükséges, de még segítenek csiszolni, jobbá tenni, az már juttatás.

A szakmai anyagok általában E-learning (digitális) vagy tantermi formákban elérhetők, ez már cégtől, munkakörtől is függ. Vannak cégek, ahol rutinszerűen rendelnek éves előfizetéseket a kollégáknak, amiben benne van akár több száz kurzus. Általában megkövetelik bizonyos kurzusok elvégzését ehhez kapcsolódó vizsgákat is – ilyenkor fontos, hogy adjanak rá időt, és ne a szabadidődben kelljen megnézned párszáz órányi tananyagot.

Emellett van egy személyre szóló éves keret, amit még a dolgozó elkölthet oktatásra – akár munkájához szorosan nem kötődő témákban is.

így 3 részből áll össze a képzés: szakmai, nyelvi és egyéb.

  1. Kötelező fejlődés+juttatás

Van, ahol a nyelvtudás alapvető elvárás, ott a nyelvoktatás nem lesz jellemző.

A szakmai oktatásokat is másképp szervezik: tantermi, egyedi, zártkörű és/vagy digitális oktatások. Amire szükség van, arra adnak időt, lehetőséget, de többet nem tudnak/szeretnének támogatni. Itt általános hiba, hogy a tantermi oktatásokon túl a digitális oktatásra nem hagynak időt, szabadidőben kellene megoldani. Erre érdemes rákérdezni, mert lehet, hogy megéri rááldozni némi szabadidőt, de tudnod kell, hogy mennyi időre van szükséged az elvárások teljesítéséhez.

Emellett a juttatásként kapott oktatási pénzügyi keretet általában nyelvtanulásra költik a munkavállalók, de ez annyira juttatás, hogy ha éppen veteránautó-restaurálást szeretnél tanulni, azt is lehet finanszírozni ebből a keret erejéig.

  1. A tanulás nem is kérdés: természetes és digitális

Ők is rutinszerűen rendelnek a kollégáknak oktatási előfizetéseket, de ritkán adnak rá külön időt és az elvárás is „csak” annyi, hogy ezzel a segítséggel a munka legyen megfelelő minőségben elvégezve és a szakmai fejlődésedről ezekkel az anyagokkal magad gondoskodj. Ilyenkor nem is a benne lévő kurzusok elvégzése a feladat, a kollégák jórésze úgy használja, mint egy szakmai keresőt: amikor szüksége van egy válaszra, kikeresi a megfelelő kurzust, átnézi, de vizsgát nem tesz, és nem strukturáltan tanul. Ennek a hozzáállásnak is komoly értéke lehet: először is, aminek magad jársz utána, azt biztosan meg is tanulod, és mivel azt keresed meg, amire szükséged van, azonnal be is épül a napi rutinjaidba. Másodszor nem kétes értékű tanácsokat kapsz valahol a neten, hanem szakértőktől, szakmai anyagokból tájékozódsz.

Hátránya ennek, hogy elmélyülésre nem ad időt/lehetőséget, hiszen akkor keresünk valamit, amikor hirtelen szükség lesz rá, és azonnal meg kell oldani. HR-esekhez szólva: akinek előfizetése van, azt is érdemes motiválni arra, hogy néhány vizsgát letegyen, természetesen cserében erre némi időt is adni kell – igen, a munkaidőkedvezmény formájában. Így tud elmélyülni egy-egy témában, így lesz strukturált tárgyi tudása.

  1. A tanulás nem is kérdés: nincs támogatva

Ez az a modell, ami egyre inkább nem fog működni. A munkavállalóknak igénye lett arra, hogy olyan helyen dolgozhassanak, ahol szakmai fejlődés vár rájuk. Sok cég még most is úgy képzeli, hogy felveszi a piacról az embert „készen”, még akár sokat fizetni is hajlandó. De a tanulására nem költ. Ilyenkor vagy saját zsebből kellene tanulnod, és/vagy a munkaidőd egy részében guglizhatnád össze az újdonságokról szóló információkat, ami a munkádhoz kell, vagy egyáltalán nincs időd ezzel foglalkozni, a cég meg jól elvan a maga fejlettségi szintjén, és egy szakmai temetőben találod magad.

———-

A Munka Törvénykönyve részletesen tárgyalja a tanulmányi szerződés kereteit, de ami a legfontosabb: minden esetben írásba kell foglalni. Bele kell foglalni, hogy milyen formában támogatja a tanulást a munkáltató (tandíj, tananyag biztosítása, tanszervásárlás, utazási költségtérítés, munkaidő kedvezmény). Most is, mint minden szerződésnél igaz, hogy ha bármilyen kétségeid lennének, akkor fordulj ügyvédhez, aki majd a te helyzetedet ismerve pontos tanácsokkal tud ellátni.

 

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

 

# # #

Írj te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. @jobangel: Lifetime learning.

  2. babona
    mondta:

    @bz249: A lázadó robotokra marginális az esély… Inkább egy csendes Al-ra gondolok (kellően nagy, kellően hibatűrő, elég gyors, és mivel villannyal megy, dróton meg rádióhullámmal kommunikál, nem szeretne nagy bummokat ) aki szépen csendben beidomít mindenkit, a homo sapiens aktív közreműködésével. Az emberi agy rettenetesen alkalmazkodóképes:)

  3. bz249
    mondta:

    @babona: a csirkegyari biorobot a villanyszerelok miatt kell. 😉

    Amugy sokkal-sokkal valoszinubb, hogy az AI ugy veszi at a hatalmat, hogy reszvenyvisszavasarlassal megveszi a ceget (ugye a ceges AI-t arra irtak meg, hogy hatekonyabban mukodjon… tehat ez meg a celfuggvenyenek is megfelel), mint az, hogy szetlonek mindent az ontudatra ebredo robotok.

  4. babona
    mondta:

    @bz249: A biorobotra sem lesz szükség 🙂 Már most is csak nekünk van rá szükségünk, AL-nak idomított villanyszerelők kellenek majd:). De ezt az előző évezredben megírták mások irodalmibban.
    Inkább csak a változás sebessége (HFT, majdnemokos rendszerek, öntanuló rendszerek stb). lehet aggasztó mivel az ember-gép programozói interfész nem változott jelentősen, a nagy átlag számára elég macerás. Pedig 2000-ben azt hittem mostanra csak ennyit MONDOK a gépnek: Teljes képernyős alkalmazás lesz, tárhely kb 1 GB, bevitel gombokkal egérrel, Bal alsó sarok: Menügomb, hozzákapcsolva ablak, funkciók: ….). Aztán közben cében szarakodhatnék ha akarnék mert az még elég gyors.
    Vicceskedünk de nem nekem egyedül van ezzel kapcsolatban rossz érzésem, de ez teljesen off volt bocs.

  5. bz249
    mondta:

    @babona: “Igazából nincs szükség munkavállalókra, mindent elintéz majd AL.”

    Aztan meg a ceg nyeresegebol felvasarolja a ceg sajat reszvenyeseit es igy mar tokes se kell.
    Na ez lesz a vilagvege, amikor a gepek atveszik a hatalmat. Egyedul a csirkegyarban dolgozo biorobot nem fogja megerezni, mert neki aztan tok mindegy, hogy hus-ver reszvenyesek vagy egy MI gazdagodik a munkajabol. 😉

  6. babona
    mondta:

    @na4: Automatizálás, robotizálás, digitalizáció. Eredmény: magasabb termelékenység és termelési volumen, kisebb bérköltség, magasabb jövedelem a képzett munkatársaknak, kisebb fluktuáció, modernebb cég, modernebb know-how.

    Igazából nincs szükség munkavállalókra, mindent elintéz majd AL. Előbb-utóbb.

  7. babona
    mondta:

    @na4: Automatizálás, robotizálás, digitalizáció. Eredmény: magasabb termelékenység és termelési volumen, kisebb bérköltség, magasabb jövedelem a képzett munkatársaknak, kisebb fluktuáció, modernebb cég, modernebb know-how.

    Igazából nincs szükség munkavállalókra, mindent elintéz majd AL. Előbb-utóbb.

  8. jobangel
    mondta:

    @na4: Lájk 🙂 Egy gond lesz ebből, az alacsonyan képzettek, gyengébb képességűek ebben a világban nem fognak tudni boldogulni, és a többieknek kell eltartani őket.Oktatás modernizálásával lehet ezen valamennyit segíteni, de annak is vannak korlátai.

  9. jobangel
    mondta:

    @vanek ur: azokra írtam a posztban, hogy nyűg a munkavállalónak is, és ebben nagyon igazuk van. Az ilyesmit 2-3 nap alatt nem lehet megtanulni, így csak időrablás. És a “rossz” kommunikáció mindig függ a körülményektől is, nemcsak a munkavállaló sajátja.

  10. @jobangel: Automatizálás, robotizálás, digitalizáció. Eredmény: magasabb termelékenység és termelési volumen, kisebb bérköltség, magasabb jövedelem a képzett munkatársaknak, kisebb fluktuáció, modernebb cég, modernebb know-how.

  11. vanek ur
    mondta:

    @jobangel: Valószínűleg @babona: nem az ilyen jellegű képzésekre gondolt. Én úgy vélem, inkább a különböző kommunikációs, konfliktuskezelős és hasonló tréningekről beszélt. De biztos vagyok benne, hogy rengeteg olyan szakmai tréning is van, ami a résztvevőknek szinte semmilyen új tudást nem ad, csak összeollóztak pár dolgot 5-10 éves tankönyvekből egy látványos ppt-be, amit kellően puccos körülmények között bemutatnak.
    Amúgy nálunk is hirdettek Excel tanfolyamot, a tematika az ECDL vizsga anyaga – ez csak annak jelent bármi újdonságot, aki még a büdös életben nem használt táblázatkezelőt. De ezért is felveszi valaki a pénzt, miközben a mindennapi munkában használható tudást nem adnak.
    A nyelvtanfolyamokkal is az a baj, hogy inkább vizsgafelkészítésről szól (főleg, hogy a munkahelyen is elvárják, hogy utána levizsgázzon az ember), és nem arról, hogy a mindennapi életben és a munkahelyen használható nyelvtudást adjon. Bármilyen neves nyelviskola is legyen ebben a partner.

  12. Zabalint
    mondta:

    @jobangel:
    Nem mindenféle oktatásból van az oktató cégtől független vizsga, nem is lehet mindenből. Emellett a vizsgán átmenés nem lehet egyetlen mércéje az oktatás színvonalának, hiszen a cél nem az, hogy a szakember átmenjen a vizsgán, az is csak egy eszköz, hanem hogy hasznos tudásabővüljön. Tényleg van egy rakás kamutraining, amelyekből jól megélnek az oktató cégek, a munkáltatók meg elmondhatják, mindent megtettek training lehetőségek terén…

  13. jobangel
    mondta:

    @babona: Az oktatás minőségét leginkább az jellemzi, hogy utána hányan mennek át vizsgán. Legalábbis IT-ban sima ügy. Lehet venni gyártói oktatást, ami drága, viszont a gyártó szokta annyira tudni a saját termékét, hogy a tananyaga megfelelő 🙂 A hivatalos oktatóközpontokban az oktathat az adott gyártótól bármit, akinek erre a gyártó ad minősítést. Meg van gyártó által fejlesztett virtuális oktatókörnyezet, ott lehet a témát gyakorolni, kockázat nélkül összeborítani akár, mert abból tanul. Ezért lesz drága az egész.

    De, meg lehet venni negyedáron is az “oktatást”, egy valaki fogja tartani, aki előtte megnézett a témában egy youtube-videót, vagy letöltött egy régi tankönyvet torrentről, meg lehet, hogy összetákolt egy virtuális gépet, amin lehet valamit csinálni.

    Aztán mindkét cég hallgatója elmegy vizsgázni a Pearson VUE-ba, és eljön az igazság pillanata… A munkáltató általában 1 vizsgát fizet, aki megbukik, mehet saját zsebből – több tízezer forint egy ilyen vizsga. Amikor majd oda is eljutunk, hogy a munkavállaló csak akkor írja alá a vizsgakötelezettséget, ha jó minőségű oktatást kap, az lesz a kánaán.

    Ennek másik fele, hogy a HR-es is tudja, mi a jó minőségű oktatás, mit kell kérnie egy vizsgaközponttól ahhoz, hogy eldönthesse, ez a jó. Kedvencem, mikor gagyi oktatócég azzal jön, hogy a gyártói anyag túl tömény, ő lerövidítette 🙂

  14. babona
    mondta:

    @tshaabee: @na4: Na de mi van, ha a cég nem áldozik erre egy fillért se, a munkavállaló meg hosszú évekig ott marad?

    Semmi, a cég megy tovább, a munkavállaló meg egy szakmai temetőben marad. Ahogy a poszter írta. Aztán a cégnek vége lesz így vagy úgy, (gondolom látjátok mennyi cégmegszűnés van az országban, és mennyi zombicég) a munkavállaló meg elmehet ahova csak akar.

    Amúgy jó pár fejtágítós cég, a legminimálisabb szakmaiságot is mellőzve “Oktat”. Egész iparág épült ki erre, az elkölthető EU-s és közös pénzek nyilván nem kedveztek a minőségnek. Legkönnyebb ilyen megfoghatatlan izével lenyúlni őket, de nem kéne további ötleteket adnom hozzá… Elég nehéz a kamu vagy tökfelesleges oktatást az igazitól első látásra megkülönböztetni még így is.

  15. Balfredo Alfredo
    mondta:

    Igazad van! Amíg a fizetés kevés vagy éppen csak elég a megélhetéshez, addig felesleges bármiféle plusz juttatásról beszélni. Csodálom, hogy Jobangel, aki hangsúlyozottan nem HR-es, beleállt ebbe a témába.
    Amíg a munkáltatók csak bérpótlékot adnak fizetés helyett, addig ne csodálkozzanak, ha a munkavállalók rühellik a csapatépítő rendezvényeket, nem érdekli őket a képzési támogatás és az első adandó alkalommal lelépnek.
    Nem is tudom, miért nem lehet az a kiindulási alap, hogy tisztességes a bér és miért kell sunyiskodni kafettériával, pótlékokkal, képzési támogatással meg hasonlókkal :-((4

  16. DarkWolf
    mondta:

    A magas munkabér valóban nem elég önmagában, de attól még egy meglehetősen fontos szempont ettől független.

    Mármint igazad van abban amit mondasz, de a szakmai fejlődés még önmagában nem nagyon segít ki mint leendő munkavállaló, ha valamiből be akarom fizetni a számlákat és még nem tudok fotoszintetizálni (magyarán kaját is kell vennem).

    Az a legideálisabb eset amikor keresel annyit hogy emiatt nem kell annyira aggódnod, csak még nem ott tartunk.

  17. jobangel
    mondta:

    @na4: tanulmányi szerződést köthet vele, és akkor 1. nem pattan meg 2. a munkavállaló is jól jár.
    És ahogy Tshaabee írta: mit csinálok vele, ha nem képzem, és ott marad a nyakamon? Kirúghatom, és vehetek fel másikat, ami a toborzási költséget nézve veszteség. Vagy beruházhatok az oktatásába, ott tarthatom mindkét fél megelégedésére, és még képzett is.

  18. tshaabee
    mondta:

    @na4: Na de mi van, ha a cég nem áldozik erre egy fillért se, a munkavállaló meg hosszú évekig ott marad?

  19. Óriási a fluktuáció. Minek áldozzanak ilyesmire a cégek, ha a munkavállaló pár hónap múlva úgyis megpattan?