A diszkriminációról érhetően

A diszkriminációról érhetően

employment_discrimination.jpgA diszkrimináció valami olyasmi a társadalmunkban, aminek áldozata senki sem szeret lenni, de mindenki nagyon megengedő, ha nem az ő kárára történik. A fogalmak keverednek, szabadon dobálózunk a kifejezéssel, ha sérelem ér bennünket; de nem veszünk tudomást róla, ha nem vagyunk érintettek.

Legjobb példa erre, hogy mindenki boldogan és segítő szándékkal osztja meg tipikusan kisvállalkozó munkáltató ismerőse diszkriminatív álláshirdetését a közösségi oldalakon (pl. “fiatal pultoslányt keresek fél műszakra”), sőt védi is az ismerősét, “hát nehogymár ne választhasson a saját cégébe akit akar”.

Természetesen választhat, de a jelentkezők közül törvény szerint nem zárhat ki senkit öncélúan valami olyan tulajdonsága okán, amiről nem tehet és változtatni sem tud rajta (nem, életkor, származás, fogyatékosság, szexuális beállítottság stb.) de az adott munkánál a munkavégzését nem befolyásolná.

Az ilyen jellegű diszkrimináció oka többnyire az, hogy sztereotípiák, előítéletek élnek a társadalomban egy-egy társadalmi csoporttal szemben. Ennél konkrétabb az, amire a diszkrimináló általában hivatkozik: hogy ő nem tudja elképzelni, hogy idősebbel dolgozzon, hogy irányítson egy férfit/nőt, nem tud egy fogyatékkal élővel bánni, stb. Nos, ezek tanulható dolgok, tessék hát tanulni. Ezzel szemben nagyobb cégek felismerték, hogy nemcsak a diszkrimináció kerülése fontos, de az esélyegyenlőség biztosítása is komoly előnyhöz juttathatja a céget. Az esélyegyenlőségi stratégiának egyik kézenfekvő előnye céges szinten a lojális munkavállaló, aki megbecsüli a munkahelyét (de ez nem jelenti azt, hogy kihasználható!). Társadalmi-gazdasági szinten pedig a hátrányos helyzetűek társadalomba integrálása azt eredményezi, hogy pl. a hátrányosabb helyzetben lévők is képesek lesznek maguk eltartására, így nem az állami ellátórendszert terhelik. A “maguk ellátásának” egyik alapvető feltétele lenne a munkahely, ebből származó jövedelem biztosítása. Megérkeztünk ahhoz, miért is jó a teljes gazdaság szintjén is az esélyegyenlőség. Az esélyegyenlőségi stratégia akár előnyben is részesíthet bizonyos csoportokat (pl. mikor Start-kártyás munkavállalókat kerestek), amit a többi csoport ilyenkor sértetten úgy értelmez, hogy őt most diszkriminálták. Pedig nem.

Az előnyben részesítés korlátja, hogy az nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését . A vonatkozó törvényi szabályozások az előnyben részesítésre két módszert engednek, egyrészt többletjogok biztosítását (pl. ilyen volt a Start-kártya), másrészt kvótarendszer alkalmazását. Sokan, tévesen ezt pozitív diszkriminációnak nevezik, ami több ponton is téves: fontos érteni, hogy az előnyben részesítés nem más hátrányára történik, így a diszkrimináció kifejezésnek  (ami önmagában hátrányos megkülönböztetést jelent, tehát pozitív nem tud lenni) nincs helye ebben az esetben. Ha egy munkáltató szeretne előnybe részesíteni bizonyos munkavállalói csoportokat, esélyegyenlőségi terv keretében határozza meg a célcsoportot és az intézkedést. Ide tartozhat, ha pl. egy meghatározott ideig vagy cél teljesüléséig a kiválasztási folyamat során előnyben részesítik a pályakezdőket/romákat/nőket, vagy, ha célul tűzik ki, hogy egy meghatározott időn belül a cégvezetésben javítani kívánják a női vezetők arányát, stb.

Magyarázat közérthetően

 diszkriminacio_1.jpgIványi Klára, esélyegyenlőségi és antidiszkriminációs tanácsadó remek példáját szeretném idézni mindezek szemléltetéséhez.

Ez a kép plasztikusan bemutatja, hogy mi a különbség a diszkrimináció tilalma és az esélyegyenlőség biztosítása között. A diszkrimináció tilalma azt jelenti, hogy mindenkit oda kell engedni a kerítéshez, ez esetben magasságtól függetlenül (ezért nem adhatsz fel diszkriminatív álláshirdetést – nincs olyan, hogy csak mert úgysem lát át a kerítés fölött, oda sem mehet). Az esélyegyenlőségi stratégia meg azt jelenti, hogy aki olyan alacsony, hogy nem lát át a kerítésen, kap maga alá egy sámlit. Odaengedni mindenkit a kerítéshez (az álláslehetőséghez) kötelező, sámlit adni már a szociális érzékenység, segítő szándék függvénye.

A képen van egy ember, akit akár “vesztesnek” tekinthetnénk: aki alól kivettek egy sámlit, hivatkozhatna arra, hogy ő most kevesebbet kap. Ő azonban még így is átlát a kerítésen, azaz, helyzetben van, a másik viszont enélkül (hiába nem diszkriminálták), még nem került „pozícióba”. Aki két sámlit kapott, az abszolút értékben nagyon sokat kapott, de valójában csak ugyanannyi lett a lehetősége, mint a többieknek: behozhatta a hátrányát úgy, hogy ettől más kárt nem szenvedett.

———————–

Ezúton fejezem ki köszönetemet a cikkben nyújtott szakmai támogatásért Iványi Klárának.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz jobangel hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. Circus
    mondta:

    @jobangel: „Ez az, amikor azok sem értik a diszkrimináció, felzárkóztatás stb. fogalmát, akik a törvényeket, szabályokat hozzák. Orvosira fogyatékossági pluszponttal bekerülhet mozgássérült, hallássérült, beszédhibás stb. de pont autista?”
    Szerintem pedig (már ha ez lehetséges), simán elvégezhette volna az orvosit, valami olyan megszorítással, hogy csak kutatóorvos lehessen belőle. Ha jól tudom, az adott témában való teljes elmélyülés nekik az átlagnál sokkal jobban megy, amit ha megspékelünk az időnként földöntúlinak ható agyi képességekkel…

    Amúgy kb ilyesmit/ezt szoktam felhozni példának, illetve ilyesmire gondoltam én is, amikor erről beszéltünk itt korábban – egész egyszerűen van, ahol kizáró tényező bármilyen, vagy egy bizonyos fogyatékosság, mert adott szituációban összeegyeztethetetlen emberileg/szakmailag. Vagy saját magára, vagy másra (is).

    Nyilván a problémát értem, és érzem, csak ugye annak a lónak a túloldala…

  2. jobangel
    mondta:

    @Kommentelő k.m.n.: Köszönöm, kitartok 🙂

  3. jobangel
    mondta:

    @Kommentelő k.m.n.: Az autistás sztori elég megrázó, pláne, hogy orvosira, autistát? Pont a beleérző képességük hiányzik, ami ahhoz kell, hogy emberrel bánjanak (asperger-szindrómás testvér mellett felnőve elég sokmindent tudok a témáról). Nem is értem, hogy kerülhetett oda. Miközben valószínűleg voltak olyan képességei, amik más területen, felsőoktatásban sikerre vitték volna. Azaz az előnybe hozás nem sikerült, és akinek a helyét elvette, az is rosszul járt, érdemtelenül. Ez az, amikor azok sem értik a diszkrimináció, felzárkóztatás stb. fogalmát, akik a törvényeket, szabályokat hozzák. Orvosira fogyatékossági pluszponttal bekerülhet mozgássérült, hallássérült, beszédhibás stb. de pont autista? Szóval, megintcsak nem az elmélettel volt baj, hanem a gyakorlattal. Ha helyzetbe akarok hozni egy fogyatékkal élőt, akkor azt úgy kellene tenni, hogy mindenkinek megérje. A konkrét esetben pl. az alkalmasság kritériuma lehetne nemcsak a tárgyi tudás, de a személyiség is. És akkor ez az autista (fontos megjegyezni, hogy konkrétan ő, mert két autista sem egyforma), nem jutott volna be (ami neki is javára vált volna).

  4. Kommentelő k.m.n.
    mondta:

    Azt lehagytam, hogy régóta olvasom hobbiból a blogot, csak nem szoktam kommentelni. Viszont legtöbb emberhez hasonlóan én is csak akkor ragadok billentyűzetet, ha valamivel nem értek egyet, emiatt szegény szerző szinte csak „fikázásokat” olvas a kommentek között. Éppen ezért fontosnak tartom azt is megjegyezni, hogy a legtöbb téma érdekes és hasznos tippeket ad a bloggazda 🙂

    További kitartást kívánok a blog vezetéséhez, Jobangel!

  5. Kommentelő k.m.n.
    mondta:

    Kicsit megkésve találtam erre a bejegyzésre, de azért leírom az észrevételeimet:

    1. Szerintem nincs pozitív diszkrimináció negatív nélkül: ha a nők kapnak kvótát, akkor a férfiak vannak diszkriminálva, ha a romák, akkor a nem romák és így tovább, mivel a munkahelyek/képviselői posztok stb. zárt rendszerek, nem lehet következmények nélkül még plusz akárhány pozíciót létrehozni a vakvilágba.

    2. A kép is félrevezető, mert a valós életben nem ilyen „senki se jár rosszabbul” jellegű szituációk vannak (ld. munkaerőpiac, ahol az előnybe részesített bizony „kitúr” egy nem előnybe részesítettet).
    A képnél maradva, az a való életben úgy történne, hogy az esélyegyenlőség szellemiségében minden jegy árába beépítenének pl. +1000 Ft dobozilletéket, hisz’ a dobozok nem a földből nőnek. A népesség megoszlása pedig valahogy így nézne ki: 80% magas (nem kell doboz), 15% alacsony (1 doboz kell), 5% törpe (2 doboz kell), vagyis a népesség 80%-a fizeti a 20% szórakozását.

    3. Tudom, hogy az anekdotikus példák nem érvek, de azért leírom, hátha elgondolkodtat pár embert:
    Helyszín az orvosi egyetem, ahol fogyatékossági pluszpontokkal (vagy hogyan is nevezik ezeket) felvettek egy autista srácot. Ezután minden Zh-n és vizsgán +30% idő állt rendelkezésére a hátrányos helyzete miatt, valamint az oktatók se mertek hozzányúlni a „szent tehénhez”, ezért ez a srác bizony elvégezte az orvosi egyetemet. És nem, nem az Esőember típusú „zseni, de fura” autista volt, hanem kb. átlagos szellemi képességei voltak iszonyat hosszú reakcióidővel és a kritikai képesség teljes hiányával. Például, ha én azt mondom neki, hogy tegnap egy unikornissal jöttem munkába, akkor ő ezt kész tényként elfogadja (komolyabb gond, hogy az egyes kórképek tüneteinek fontosságát se képes rangsorolni és nála a rossz közérzet u.olyan súllyal esik latba, mint pl. egy 60 g/L-es hemoglobin). Mondanom sem kell, hogy jelenleg sehol sem dolgozik, mivel a pályára alkalmatlan (természetesen felvették pár helyre, amikor csak a CV-t látták, de amint meglátták a valós képességeit, akkor finoman eltanácsolták)… Mindez az adófizetőknek kb. 12 millió forintjába került.
    Másik ismerősöm annak idején 1 ponttal csúszott le az orvosiról, emiatt egy másik szakot végzett el (amit azóta nagyon megbánt), mert nem tehette meg, hogy 1 évig semmit se csináljon. Azóta külsős PhD hallgatóként medikusokat oktat a legnehezebb tárgyból (vagyis a képességei lazán meglennének az orvosi elvégzéséhez), de anyagi okok miatt nem engedheti meg, hogy 6 évig kiessen a melóból és emellé még 12 millió tandíjat+könyveket+albérletet fizessen. Adja magát a költői kérdés, hogy mi lett volna, ha a pozitívan diszkrimináltak helyett őt vették volna fel…

    Társadalmi szempontból poz. diszkrimináció nélkül: 1 autista ember olyan szakra került volna, amiben később dolgozni is tudna (mivel a többi szakra fel se vették volna). 1 szerény, de tisztességes körülmények közül érkező ember bejutott volna az egyetemre és most eggyel több orvos lenne az országban.
    Ehelyett lett egy munkanélküli autista, egy potenciális pálya- és országelhagyó, valamint 12 millió elherdált tandíj (és Istennek hála, hogy halottak és megnyomorított emberek nem, mivel az utolsó utáni pillanatban leállították a srácot).

    Ebből is látszik, hogy egy kényelmes fotelben el lehet elmélkedni mindenféle dilettáns embernek az élet dolgairól és befüvezve magasztos eszméket gyártani, de a valóságot nem lehet megerőszakolni, mert abból csak baj lesz.

  6. Circus
    mondta:

    @pippa2011: de ha ott a CV az adatokkal a kezükben, mondom, ahogy kérték, akkor miért kell újra begépelnem? Miért nem kapásból irányított át oda? Mindegy, ne OFF-oljuk szét 🙂

  7. pippa2011
    mondta:

    @Circus: Borzalmas vezetők is lesznek az így betanított kezdők.
    A CV-feltöltős esetet épp nem lepattintósnak érzem. Papíron előszűrt a HR-asszisztens, és mivel átmentél, be akart tolni a rendszerbe. Az ilyen felületek tényleg borzalmasak és tök fölöslegesnek tűnnek, de az igazán lepattintós az lett volna, ha egyáltalán nem reagál rád.
    A

  8. jobangel
    mondta:

    @ohhai: ezek a jogi meghatározások, semmiféle belemagyarázás vagy jelentésösszemosás nincs. Ahogy a posztban írtam, az előnyben részesítésnek is vannak korlátai, ezek figyelembevételével kell meghozni az esélyegyenlőségi intézkedéseket.

    A képességei hiába vannak meg valakinek, és a szaktudása is, ha pl. 40 feletti nő. Ezen pedig nem tud változtatni, 40 feletti nő lesz mostmár mindig. A „fiatalos csapat”-ba már nem mer magától jelentkezni, mert a 40 éves a munkáltatók fejében már öreg. Nincs mese, adni kell neki valamilyen előnyt, pl. női kvótát.

    A bal oldali képet félremagyarázod. Az egyenlő bánásmód megvalósult, de láthatólag a 3. ember nem sokra ment vele. Ha embereket keresünk kerítés mellé, akik fel tudnak állni a dobozra, akkor ezt a kompetenciahalmazt mind hozza. És mégis lesz, aki nagyon jól megfelel, és aki egyáltalán nem, pedig minden feltételt hoz: megvan a tudása, hajlandósága, de mégsem lát ki a kerítés fölött.

  9. ohhai
    mondta:

    @jobangel: ez már belemagyarázás és a jelentések összemosása.

    Az esélyegyenlőség különböző kvóták nélkül is megvalósul most is, mindenki jelentkezhet egy állásra, ha megvannak a képességei az álláshoz. (baloldali kép) Ha nincs képesíésed, vagy tapasztalatod (dobozok a képen) akkor hiába jelentkezel, nem vesznek fel (nem fogsz kilátni).

    A jobboldali kép pedig kvótázás, különböző segítségek nyújtása, gyakran a másik hátrányára. Persze a kép ügyesen úgy mutatja be, hogy ezzel nem kerül hátrányba a másik, de valójában de…
    Már rég egyenlő esélyek és egyenlőség van de néhány nő még mindig kvótákért küzd.

    A bányába és fizikai munkákra miért nincsenek kvóták? Miért nem látni női útépítőt? Ez nem zavar senkit?

  10. jobangel
    mondta:

    @ohhai: Azért nem így van, mert a baloldali kép nem ad esélyegyenlőséget – a 3. emberke hiába van ott a kerítésnél. Ez az egyenlő bánásmód elve, ami alap lenne (mindenkit kötelező odaengedni a kerítéshez), de a diszkrimináló álláshirdetések pont ezt az elvet sértik (idősebbet, vagy egyéb hátrányos helyzetűt oda sem engednek). A jobb oldali azért szól az esélyegyenlőségről, mert nemcsak hogy odaengedtük, hanem azt is megoldottuk, hogy egyformán átlássanak a kerítésen, mert felismertük, hogy az egyenlő bánásmód van, akinek nem elég ahhoz, hogy előrejusson. Munkaerőpiacon ezek a nők, idősek, pályakezdők, romák, fogyatékkal élők stb.

  11. ohhai
    mondta:

    A bejegyzés illusztrációjára visszatérve, szerintem félreértés van a magyarázatban:

    A baloldali a valódi esélyegyenlőség.

    A jobboldali pedig egyenlő kimenetel. – a női kvóták is ezt célozzák… nem véletlenül hangoztatják, hogy egy „esélyegyenlőség” – nem az, ez csak figyelemelterelés.. tessék figyelni!

  12. bánatos nyuszifül (törölt)
    mondta:

    Igenis vannak olyanok, akik tudnak és akarnak is dolgozni (a maguk szintjén és tőlük telhetően), és ne tudjátok meg milyen rosszul esik az, ha nem hagynak élni szó szó szerint. És az, hogy rengetegen nem értenek a kiválasztáshoz és a vezetéshez (tévedés esetére pedig ott a próbaidő, ráadásul fel lehet bárkit keresni a beadott önéletrajz alapján) ne legyen már indok arra, hogy az egész halmazt az összes elemével együtt a kukába szórják. Vannak akiknek a munkán kívül ezerszer többet kell tenni azért (bármilyen okból), hogy egyáltalán emberszámba vegyék, miközben a szerencse(!) után kaparnak(!), mert nekik véletlen nincs, se kiszámíthatóság.
    Amit ezek az emberek átélnek, nekem az a diszkrimináció.

  13. jobangel
    mondta:

    @Bambano: A sulinetes link tanulmánya onnantól komolyanvehetetlen, hogy „A fenti megfontolásokra való tekintettel tehát magyarokat, cigányokat és asszimilánsokat különböztettünk meg” — A cigány is magyar, ugye, tehát ez így értelmezhetetlen. Ha már erre se figyelt az írója, akkor mire? És nehéz elhinni, hogy nem előítélettel állt neki, hogy kimutassa, amit látni szeretett volna. A büntetésvégrehajtásban lévő esélyegyenlőség pedig nem hat a munkaerőpiaci viszonyokra, tehát mit is keres itt, és mire érv? A rokon vállalkozása viszont anekdotikus példa, érvnek megint nem érv, de pont az ilyen szösszenetek miatt nem talál egy Kanalas, Pogácsás, Bódi, Kolompár vagy más jellemző vezetéknevű ember munkát akkor sem, ha akár diplomás. Volt rá példám, és ciki volt azt mondani a jelöltnek, hogy a vezetékneve az egyetlen „hibája”… Aztán találtunk normális céget, ahol a munkája volt érdekes, nem az etnikai hovatartozása.

  14. Bambano
    mondta:

    @jobangel: „ha egyébként igaz lenne, hogy a cigányok vannak többségben a börtönben – és ezt most gondolatkísérletként fogadjuk el – akkor az nem a cigányság, mint kisebbség minősítése, hanem azt jelzi, hogy ez a réteg az, akinek nem marad más lehetősége a társadalomban, mint a bűnözés.”: nagyon tévúton jársz.

    azt, hogy a cigányság felülreprezentált a börtönökben, a fenti két statisztika szerint nem gondolatkísérlet, hanem tény. ha hozzávesszük azt a tényt is, hogy a társadalomban gerjesztett hisztéria miatt nem azonos az ítélkezés etnikumok szerint, akkor ez súlyosabb tény.

    közeli rokon a cégében alkalmazott cigányokat. volt, amelyik bevált, de volt sok, amelyik csak hitelcsalás miatt állt be dolgozni (annyi ideig dolgozott, hogy megkapja az áruhitelt a teszkóban, másnap lelépett és nem fizette ki).

    tehát az sem igaz, hogy számukra csak a bűnözés a lehetőség, mert akit felvett a rokon a cégébe, az megkapta a lehetőséget, hogy legálisan éljen, csak nem élt vele, nem is tervezte, hogy él vele.

  15. Bambano
    mondta:

    @jobangel: az a baj az ilyen állításokkal, hogy csípőből lehet kontrázni, ha az ember hajlandó a guglit használni:
    http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/romak/ciganyok_es_idegenek/pages/008_magyar_es_cigany_bunelkovetok.htm

    tehát volt felmérés a fogvatartottak etnikai statisztikáiról és azt biztosan ki lehet jelenteni, hogy felülreprezentált a cigányság.

    Helsinki bizottság felmérése: helsinki.hu/wp-content/uploads/MHB_Utolsok_az_egyenlok_kozott_2014.pdf feltételezem, hogy a Helsinki bizottságot nem vádolhatjuk a cigányok kárára történő tévedéssel.

  16. Csabababaazűrszörnygyilkos
    mondta:

    Az, hogy nem szeretnék ilyen emberekkel együtt dolgozni, nem jelenti azt, hogy félek tőlük.
    Az oroszlánokat kedvelem, de nem mennék be a ketrecükbe, mert félek.
    Ezt így fel tudod fogni?
    A munkám természetesen nem bértroll, gondolom az irónia szót ismered.

    Többesszámot használtál tehát általánosítottál.
    Ráadásul nem én voltam aki diszkréten lebuzizta a másikat, de ha neked ez a szinted csináld.

  17. Fertőtlenítés a faluban
    mondta:

    @Csabababaazűrszörnygyilkos:

    Két idézet ugyanattól a személy(?)-től (tételezzük fel, hogy emberrel van dolgunk):

    „Megint előjössz azzal, hogy félek a melegektől. Írtam valahol ilyet? Nem.”

    „Én sem szeretnék egy kokeróval, vagy homárral együtt dolgozni.”

    Na még egy harmadik is:

    „Ha a cég vezetése olyan embereket vesz fel mellém akiket kifogásolok, akkor emelem a kalapomat és keresek egy normális céget…”

    Csak én érzek itt ellentmondást, vagy ez így hogy áll össze egy koherens világképpé? Tényleg nem félsz, csak menekülsz előlük, akár a munkádat (már ha a bértrollkodás annak nevezhető) otthagyva. Amúgy az ilyet nem otthon csinálják négy fal között? Be kell járnod valami pártirodába, vagy hogy megy ez?

    „Itt ha jól látom többes számot használsz, azaz általánosítasz.”

    Többesszámot (vigyázz, egybeírandó!) használok, mert feltételezem, nem egyedül vagy bértroll.

  18. Csabababaazűrszörnygyilkos
    mondta:

    Idézek a cikkből, látom belinkelted, de nem olvastad.
    „Utóbbi felmérés nem magyar viszonylatban készült, és egyébként sem egyértelmű, hogy a jobb teljesítmény kizárólag a sokszínűségnek köszönhető. „

    Ismét tőled idézek.
    „hatékonyabban tudtok trollkodni, ha nem csupán „morálisan magasabb szinten” álló „kiegyensúlyozott” fehér büszke heteró rasszista dohányos férfiak dolgoznának Nálatok”

    Itt ha jól látom többes számot használsz, azaz általánosítasz.

    Megint előjössz azzal, hogy félek a melegektől. Írtam valahol ilyet? Nem.
    Tehát oktalanul vádaskodsz, saját magadnak mondasz ellent.

  19. Fertőtlenítés a faluban
    mondta:

    „A 35%-os extra pénzügyi teljesítés szerintem másban keresendő.”

    Na, akkor miben, tájékoztass!

    „…toleráns vagy és a sztereotípiákat sem használod”

    Toleráns vagyok, a fenti jelzők pedig Téged írnak le, nem? Vagy netán valamelyik nem állja meg a helyét? Mondjuk mégsem vagy heteró teljesen? Lehet, hogy azért félsz a melegektől, mert akkor kibújna a szög a zsákból?

    Na EZ volt a kötél nélküli verzió!

  20. Csabababaazűrszörnygyilkos
    mondta:

    @Fertőtlenítés a faluban:

    Én nyugodt vagyok, mint nyúl a hurokban.

    A cikk ezen állításával egyet értek
    „hogy az egyre szűkülő munkaerőpiacon kifejezetten előny lehet, ha a kisebb és nagyobb vállalatok nyitnak az egyébként előítéletek miatt mellőzött munkavállalók felé”

    A 35%-os extra pénzügyi teljesítés szerintem másban keresendő.

    Köszönöm minden troll társam nevében, hogy fehér büszke heteró rasszista dohányos férfinak titulálsz minket 🙂

    Végül is ez azt mutatja, hogy Te milyen toleráns vagy és a sztereotípiákat sem használod 🙂
    Komolyra fordítva a szót, ugye Te is érzed, hogy ez most a bungee jumping kötél nélküli verziója volt?

  21. Fertőtlenítés a faluban
    mondta:

    @Csabababaazűrszörnygyilkos:
    Ne idegeskedj Csabababbaba, árt a szépségednek. Inkább olvasgassál, tanuljál:

    hvg.hu/vallalat_vezeto/20161123_Pride_vallalati_kultura_

    Csak egy gondolat:
    „…az etnikailag sokszínűbb cégek akár 35 százalékkal, a nemek szempontjából kiegyensúlyozottabb cégek akár 15 százalékkal is jobban teljesítenek pénzügyileg, mint az adott iparág többi szereplője.”

    Javaslom a nyitást, talán még hatékonyabban tudtok trollkodni, ha nem csupán „morálisan magasabb szinten” álló „kiegyensúlyozott” fehér büszke heteró rasszista dohányos férfiak dolgoznának Nálatok, hanem a különbözőségükkel együtt is normális, nyitott EMBEREK.

  22. Csabababaazűrszörnygyilkos
    mondta:

    @Fertőtlenítés a faluban:

    Eljutottunk az érvelés dögkútjába ami a személyeskedésben nyilvánul meg. Ha nem haragszol ezekbe nem a mélységekbe már nem mennék le, mert nem csak gusztustalan, de azért morálisan magasabb szinten tartom magam, mint egy hat éves kisgyermek akinek elvették a lapátját és ezért nagyon dühös.
    Boldog kiegyensúlyozott életet élek, szóval nem kell értem keseregni. 🙂

    Én voltam, de ha visszaolvasod, abban nem volt sem gyűlölet, sem irtózás és még ingyenélőknek sem neveztem őket. Ezeket a jelzőket TE használtad!
    Én mindössze objektívan szemlélem a világot, veled ellentétben.

    A munkádhoz gratulálok, hajrá előre a Lenini úton!

  23. Fertőtlenítés a faluban
    mondta:

    @Csabababaazűrszörnygyilkos: Attól, hogy telerakod szmájlikkal a kommentedet, még nem vagy vicces. Inkább egy megkeseredett, kiégett, életunt személy lehetsz, aki a saját kudarcait másokra projectálja (romák, melegek, muszlimok). Tarts önvizsgálatot, válhat normális ember még Belőled is.

    „Nem vagy te náci?”
    Ki hiperpigmentáltozott meg börtönözött az elmúlt órákban?

    „…a K+F szektorban a béreket általában nem pályázatokból fizetik?”
    Ipari megbízások, tesó. Komoly, nagy cégeknek fejlesztünk.

  24. Csabababaazűrszörnygyilkos
    mondta:

    @Fertőtlenítés a faluban:

    Gratulálok a munkádhoz. Biztos nagyon érdekes lehet. Azonban had kérdezzem meg, a K+F szektorban a béreket általában nem pályázatokból fizetik? Az honnan folyik be? Csak nem az adófizetők pénzéből? Azaz ugyanúgy az emberek tartanak el, többek között én is, hiszen a pártkasszából befolyó bértroll bevételeimet tisztességesen leadózom. 🙂
    Szóval megkérnélek, hogy az általam is finanszírozott fizetésedért inkább dolgozz, kutass, fejlessz és vidd előre az országot. Azaz hasznosan éld fel az általunk nehézkesen megtermelt forintokat.

    „kb. ugyanolyan ingyenélő vagy, mint az a népcsoport, akiktől irtózol.” Hol írtam, hogy bárki is ingyenélő lenne? Hol írtam, hogy írtózok bármilyen népcsoporttól is?
    Nem vagy te náci? Kérlek idézd már nekem. Mert kezd az az érzésem lenni, hogy te csak ki akarod forgatni a szavaimat, persze az is lehet, hogy nem is én vagyok a troll, hanem te. 🙂

    Na igen amikor másokat rángat ki valaki az tényleg gusztustalan dolog.

  25. Fertőtlenítés a faluban
    mondta:

    @Csabababaazűrszörnygyilkos: „Kissé aberráltnak tűnsz te nekem, ezzel a kéjenc ábrázatos mondatoddal. :-)”

    Nem nekem van kéjenc ábrázatom 🙂

    „Ha a cég vezetése olyan embereket vesz fel mellém akiket kifogásolok, akkor emelem a kalapomat és keresek egy normális céget…”

    Az ilyenek miatt kéne roma kvóta és meleg kvóta! Ha országos szinten 10 % a romák aránya, akkor minden munkahelyen legyen minimum 5 % roma foglalkoztatva! Akkor megnézem, hova menekülsz a nagy romagyűlöleteddel, esetleg mehetsz hekket árulni egy lakókocsiból.

    „Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű? Te nem munkahelyről írogatsz? Nekem legalább annyi a mentségem, hogy ezért kapom a fizetésemet. :-)”

    Ha a leütött karakterek számát összevetjük, Te vagy a bagoly. Igen, munkahelyről írok, de én K+F területen dolgozok, szellemi munka, bocs. Időnként kell egy kis kikapcsolódás, ez nem szalagmeló, érted? Az elég baj, ha bértrollkodásból kapod a fizetésed, kb. ugyanolyan ingyenélő vagy, mint az a népcsoport, akiktől irtózol.

    „Annyiban különbözik, hogy egy cigaretta szünet kevesebb időt vesz igénybe, mint egy imádkozás.”

    Attól függ, mekkora bagófüggő valaki. A legrosszabb, amikor másokat is kirángat magával a bagós cigiszünetre.

  26. Csabababaazűrszörnygyilkos
    mondta:

    @Circus:
    Annyiban különbözik, hogy egy cigaretta szünet kevesebb időt vesz igénybe, mint egy imádkozás.

    Most elő lehet jönni, hogy vannak közöttük is jók meg ügyesek, sosem tagadtam az ellenkezőjét, csak statisztikailag ha nézed, kevesebb az esélyed egy cigány munkavállaló esetében belenyúlni a jóba, mint más munkavállalók esetében. Ennyit írtam nem többet.
    Amúgy nekem is voltak néger barátaim, csak apukám eladta őket. 🙂
    Ezt a „fehér magyar” nős történetet szomorúan hallom, azért, mert téged átvertek.
    Remélem legközelebb óvatosabb leszel.
    Igen megtehetnéd, hogy többet nem állsz szóba velük, de ha ez a típus a zsánered, akkor nem jársz túl jól. Lehet általános következtetést levonni egy példából, vagy ennél jóval többől is. Valószínűleg ha több példából vonsz le következtetést az helyesebb lesz.

  27. Csabababaazűrszörnygyilkos
    mondta:

    @jobangel:

    Mindig ez a történet kerül előtérbe, hogy a társadalomnak kellene segíteni. Szerintem ez két oldalú dolog. Ha ők letesznek valamit az asztalra, megvan az akarat és a tenni akarás, na majd akkor segítsen a társadalom. Nem a társadalom tehet róla, hogy képtelenek beilleszkedni. Van ebben az országban elég kisebbség akik ugyanúgy élnek, mint a többségi társadalom. Ők több esélyegyenlőséget kaptak? Nem.

  28. Csabababaazűrszörnygyilkos
    mondta:

    @jobangel:

    Az IQ azért bizonyos munkahelyeken nem árt ha az átlag felett van. Természetesen nem egy operátor munkára gondoltam.

    Egy muzulmánt azért nem hasonlítanék egy cukorbeteghez. Ennek oka, hogy a cukorbetegnek ez egy szükséges velejárója, amiről nem tehet, így az emberek sem fognak rossz szemmel nézni rá, hogy elvonul enni. Azonban, ha valaki mindezt vallási okból tenné a kollégái eléggé ki lennének akadva.
    Természetesen igaz lehet a legyen a munka elvégezve hozzáállás, és sok helyen ez így is van, azonban egy üzletben, vagy egy szalag mellett igenis ott kell lennie a dolgozónak, nem mehet el. Megkérheti a munkatársát, hogy addig helyettesítse, de én például egy cukorbeteg esetében bevállalnám ezt, egy olyan ember esetében, aki imádkozni megy el, viszont visszautasítanám.

  29. Circus
    mondta:

    @Csabababaazűrszörnygyilkos:
    „Tegyük fel felveszel egy muzulmán munkavállalót, aki ugyan szakértelmileg jó, de pár óránként elrohangál, hogy munka helyett imádkozzon. Szerinted a munkaadót, vagy a többi munkavállalót ez nem zavarná? Nem az, hogy imádkozik, hanem, hogy nem dolgozik.”

    Hadd hozzak neked ide egy közelebbi éldát: dohányzol? 🙂
    Ez mennyiben különbözik attól?

    Előző munkahelyemen volt egy roma kolléganőm, akire simán rá mertem volna bízni egy csapat vezetését, mert szakmailag és emberileg alkalmas rá. Ehhez képest, még csak állományba sem lehetett venni a származása miatt, persze, nemhivatalosan…

    Volt meleg kollégám is, nem egy, de nem érdekelt, igaz, nem vagyok egy Adonisz, hogy mindenki engem akarjon megkapni.

    Azt írod, hogy gyerekkori történések miatt vannak tapasztalataid, ha ezt általánosítva kiterjeszted az összes hasonló emberre, ezt már előítéletnek hívják. Érthető, hogy az ember óvatosabb lesz, ez nem kérdés. De: nekem is vannak tapasztalataim, egy tisztességes(nek látszó) ‘fehér magyar’ hölgy ültetett úgy hintába, hogy buktam egy lakás árát, belül is merogytam, kezdhettem elölről az életem 40+ évesen, akkor innentől szóba se álljak tisztességes ‘fehér magyar’ hölgyekkel?

  30. jobangel
    mondta:

    @Csabababaazűrszörnygyilkos: Héhé, egymás mocskolása ne legyen itt!

    A szólásokat kár idehozni, nőalázó szólások is vannak, meg állatkínzók is pl. A kisebbségek kérdésében nagyon rossz úton jársz: ha egyébként igaz lenne, hogy a cigányok vannak többségben a börtönben – és ezt most gondolatkísérletként fogadjuk el – akkor az nem a cigányság, mint kisebbség minősítése, hanem azt jelzi, hogy ez a réteg az, akinek nem marad más lehetősége a társadalomban, mint a bűnözés. Mert ha a társadalom biztosítaná az esélyegyenlőségüket, akkor valószínűleg nem lennének felülreprezentáltak a börtönökben.

    Járj egyszer cigánysoron, hasznos tapasztalat… akkor ezt a putri vs. ház sztorit is másképp fogod látni.

  31. Csabababaazűrszörnygyilkos
    mondta:

    @Fertőtlenítés a faluban:

    Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű? Te nem munkahelyről írogatsz? Nekem legalább annyi a mentségem, hogy ezért kapom a fizetésemet. 🙂

    Egy kisebbség ha felülreprezentált a börtönben, az arról a kisebbségről kiállít egy bizonyítványt. Tudom, most gonosz rasszista vagyok, ja meg előítéletes, de javaslom, hogy nézegesd a régi szólás mondásokat. Ott találsz olyat pl.: cigány útra ment a falat, vagy nem szokta a cigány a szántást.
    Ezek bizony utóítéletek.
    A fent említett három esetre reflektálva:
    – A bírók általában liberálisak, de ha előítéletesek is lennének, akkor is nehéz dolog egy kb. 10-20%-os társadalmi kisebbségből, egy nagyságrendileg 70-80%-os börtönlakó társadalmat kialakítani.
    – Ha a fenti állításod igaz, akkor nem csak ebben ügyetlenebbek, hanem például a tovább tanulásban is, meg még igen sok dologban az élet területén. Tehát, minek vennének fel a cégek statisztikailag ügyetlenebb munkavállalót, mikor statisztikailag ügyesebbet is felvehetne.
    – Nem voltam putriban, de láttam már messziről. Ebben az esetben feltenném a kérdést. Miért zavar téged az, ha ők így szeretnek élni?
    Én és azok az emberek akiket ismerek dolgoznak, bérelnek, vagy vesznek lakást és rendben tartják. Szépítik, építik.
    A romák ezzel szemben gyakorlatilag ingyen jutnak lakásokhoz, amiket putrivá züllesztenek. Szerintem minden ember arra törekszik, hogy a neki megfelelő állapotba hozza a lakhelyét. Ez nekem a szép ház, nekik a putri. Ez van ezt tudomásul vennünk.

    Kissé aberráltnak tűnsz te nekem, ezzel a kéjenc ábrázatos mondatoddal. 🙂

  32. jobangel
    mondta:

    @Csabababaazűrszörnygyilkos: gyerekkoromban cigányok voltak a szomszédaim, ők maguk is cigányoknak hívták magukat. Nem értem, mit moderálnak ezen máshol, de szerintem ők sem 🙂

    Rasszista sztorikba nem érdemes belemenni, rassz és IQ között azért nem érdemes párhuzamot vonni, mert az IQ az életkörülmények hatására is alakul. Én pár órán belül halnék meg a magas IQ-mal egy amazonasi őserdőben egyedülhagyva, egy ottani bennszülött meg eléldegél úgy is, hogy nálunk értelmi fogyatékos szintre sem hozná az IQ-tesztjét. Miközben teljesen rendben van, csak épp más a környezete, amiben boldogulnia kell. Az idézett wiki-cikkel ez a gond.

    A muzulmán munkavállalóról: az én cégemben valószínűleg nem lenne órára mért munka, feladatra, határidőre mérném. Onnantól nem érdekel, mikor imádkozik, mikor dolgozik, ha a feladat el van végezve, és a határidő tartva van. Sajnos kis magyar valóságunkban egyetlen mérőszám a munkára, hogy lapát van-e a kolléga kezében, és sokáig fogja-e… Hogy lapátol-e, az már nem számít. De a példádat életszerűbbre hozva: pl. egy cukorbetegnek napi 5-ször kell ennie. Azaz reggelizni, tízóraizni, ebédelni, uzsonnázni fog a munkahelyen. Kirúgnád-e ezért, vagy érdekelne-e, hogy a kollégáknak nem tetszik, vagy esetleg közölnéd a kollégákkal, hogy feladat van és határidő, nem órabér.

  33. Fertőtlenítés a faluban
    mondta:

    @Csabababaazűrszörnygyilkos: ” Nem az, hogy imádkozik, hanem, hogy nem dolgozik. „
    Ha munkaidőben írogatsz szélsőjobbos propagandát, az ugyan a felületes szemlélőnek úgy tűnik, mintha dolgoznál, de valójában Te sem azt csinálod.

    „Pont ezért nem készül statisztika, mert megdöbbentő eredményeket hozna.”
    Tegyük fel, hogy a börtönben ülő bűnözők 90 %-a roma. Ez mit árul el? hogy a bűnözők között felülreprezentált a roma kisebbség? Nyilván ezt akarod sugallni, az is lehet hogy részben így van, de: mi van ha:
    – a bírók előítéletesek, ezért könnyebben vágják sittre a romákat?
    – a romák ügyetlen bűnözők, akiket könnyebben kapnak el?
    – a romák hagyják, hogy elkapják őket, mert a börtönben kapnak ételt, fedél van a fejük fölött, tudnak tisztálkodni? Voltál már putriban? Ahhoz képest a börtön sokaknak wellnessközpont, elhiheted.

    „Te imádod, hogy a meleg kollégád a seggedet lesi amikor lehajolsz?” Nem, de nem is zavar különösebben. Miután mögöttem ül, nem látom a kéjenc ábrázatát, miközben stíröl engem.

  34. Csabababaazűrszörnygyilkos
    mondta:

    @jobangel:
    Köszönöm, hogy leírhatnám. Máshol ezért moderálás járna.
    Pont ezért nem készül statisztika, mert megdöbbentő eredményeket hozna. Akinek van BV-s ismerőse azoktól lehet hallani nagyságrendi becslést és az bizony eléggé elgondolkodtató.

    „Racionálisan nincs különbség a Homo Sapiens Sapiens faj egyedei között”

    Szerintem van. Csatolom a linket.
    en.wikipedia.org/wiki/Race_and_intelligence

    „Munkavállalás kapcsán pedig a szakértelmük különbözteti meg őket egymástól.”

    Tegyük fel felveszel egy muzulmán munkavállalót, aki ugyan szakértelmileg jó, de pár óránként elrohangál, hogy munka helyett imádkozzon. Szerinted a munkaadót, vagy a többi munkavállalót ez nem zavarná? Nem az, hogy imádkozik, hanem, hogy nem dolgozik.

  35. jobangel
    mondta:

    @Mate12345: Ezt a kvóta dolgot nagyon be kellene vinni a köztudatba, kijavítva, mert most téves tételek élnek a fejekben erről. Ami miatt mégsem teszem, mert nem vagyok kvótapárti, ha az ösztöneimre hallgatok, és az vagyok, ha az eszemre hallgatok. Írod, hogy

    „* A 30%-os női kvóta azt jelenti, hogy a meghírdetett helyek 30%-át nőkkel töltik fel. — Nem. Azt jelenti, hogy 30%-át _alkalmas_ nőkkel töltik fel. Nagy különbség.

    „Női helyre nem mehet férfi, akkor nem lenne értelme az egésznek.”— De mehet, ha nem találtak alkalmas nőt. Olyan nincs, hogy alkalmas férfi helyett alkalmatlan nőt vesznek fel, hogy meglegyen a kvóta.

    „Ezzel az a baj, hogy 30%-ra akkor is nőt vesznek fel, ha lenne náluk alkalmasabb férfi. (Nem azt mondom, hogy a KONKRÉT nő nem alkalmas, csak azt, hogy nem a legalkalmasabb.)” — bármilyen toborzásra igaz, hogy nem a legjobbat veszik fel, hanem azt, aki elég jó.

  36. jobangel
    mondta:

    @Csabababaazűrszörnygyilkos: Azt nem értem, mit szalonkodsz itt a „hiperpigmentált” szavakkal. Ki lehet mondani, hogy cigány, nem szitokszó. Az, hogy a börtönökben mekkora a cigány kisebbség, soha semmilyen hivatalos mérés alapján nem lett számosítva, sima szélsőjobbos propaganda. Racionálisan nincs különbség a Homo Sapiens Sapiens faj egyedei között, munkavállalás kapcsán pedig a szakértelmük különbözteti meg őket egymástól.

  37. Csabababaazűrszörnygyilkos
    mondta:

    Látom benned is feltorlódott a hatalmas liberalizmus. Ha a cég vezetése olyan embereket vesz fel mellém akiket kifogásolok, akkor emelem a kalapomat és keresek egy normális céget, aki a világot nem egy rózsaszín csillámfaszláma szemüvegen keresztül nézi, hanem racionálisan. Ennyike.
    Te imádod, hogy a meleg kollégád a seggedet lesi amikor lehajolsz? Engem ez zavarna.
    A természetből, pedig igen sok mindent tudok, nálad valószínűleg többet. A természeti törvényeknél pedig a gyenge igenis elhullik. Az erős megmarad, így maga a populáció kirostálja a nem életképes egyedeket. Tudom, hogy ez téged zavar, mert nagy valószínűséggel te is az életképtelen kategóriába tartozol. Próbálj felnőni a feladathoz.

    Persze nem a kályha hibája. A börtönök sem véletlenül vannak felül reprezentálva hiperpigmentáltakkal. Tudom-tudom, ebből nem lehet megítélni senkit, de minek kockáztass? Felesleges és nagy valószínűséggel csalódni fogsz.
    Légy racionalista és engedd el a liberális énedet, hidd el jobb lesz a világnak is.

  38. Fertőtlenítés a faluban
    mondta:

    @Csabababaazűrszörnygyilkos:
    Öröm olyan embertől olvasni a természetre való hivatkozást, aki annyit tud a természetről, hogy valahol messze vannak erdőnek nevezett izék. A természetben rengeteg stratégia létezik, és nem csupán verseny figyelhető meg, hanem együttműködés, adott esetben a gyengébb segítésére is van példa. Mindezt azért, mert a csoport érdekei ezt kívánják, így nagyobb esély lesz az adott faj fennmaradására.
    „Had döntse el a cég vezetősége, hogy kit vesz fel és kit nem.” Úgy van, a cég vezetése döntse el és ne Te! A munkahelyeden együtt DOLGOZOL a kollégáiddal, nem kell érzelmi és testi kontaktusba kerülnötök (kivéve, ha pornószínész vagy). Nem követelheted meg a munkatársaidtól, hogy megfeleljenek a származásukkal, szexuális irányultságukkal szemben támasztott elvárásaidnak, egyedül a teljesítményük alapján ítélheted meg őket. Hasonlóképpen járhat el a munkaadó, csak a teljesítményt értékelheti.
    Túl azon, hogy a gyerekkor egybeírandó, ha megsütötted a kályhával a kezed, az nem a kályha hibája. Aki ezt nem képes felfogni, az …

  39. Csabababaazűrszörnygyilkos
    mondta:

    Már megint fordítva ülünk a lovon, a diszkrimináció a természet velejárója. Én sem szeretnék egy kokeróval, vagy homárral együtt dolgozni. Had döntse el a cég vezetősége, hogy kit vesz fel és kit nem.
    Amúgy ezek a liberális gondolkodók szerinti sztereotípiák és előítéletek nem jöttek volna létre, ha nincs valóságalapjuk. Ha gyerek korodban megsüti a kezedet a kályha, akkor onnantól óvatosan fogsz közelíteni hozzá. Aki ezt nem képes felfogni, az gyengeelméjű.

  40. Eltévelyedés
    mondta:

    @Mate12345: Mondjuk a plusz felvételi pontok a szociálisan rászorulóknak picit felháborító. Oké, segítsük őket, kapjanak olcsón, ingyen tanszert, valahogy teremtsük meg a feltételét, hogy ők is ugyanolyan zavartalanul tanulhassanak, mint Petike akinek menő ügyvéd az apukája. És akkor elvileg ugyanúgy tud teljesíteni a felvételin. Üsse kő, még ösztöndíj, lakhatési támogatás, miegyéb is menjen nekik, hisz különben nem tudna egyetemre járni. És akkor egyenlőek az esélyei mindenkivel, hogy részt vegyen az oktatásban.

    De a plusz ponttal úgymond a butaságát próbáljuk kompenzálni, és Petike hiába okosabb, ért el több pontot, ami finoman szólva is hátrányos Petikének.

    Nem tudom most is így van-e, azénidőmben (lol) az szúrt szemet a felvi tájékoztató lapozgatása közben, hogy olimpiai bajnokok plusz pontokat kapnak, de nem is keveset, valami nyolcat kaptak egy olyan rendszerben, ahol 120 volt a maximum. Persze, ez évi 3-5 eset, nem zavar sok vizet, de akkoris. Hiába ügyes rúdugró a srác, teljesen irreleváns a TF-en kívül.

  41. Bambano
    mondta:

    szerintem is helyre kellene már hozni a felborult nő-férfi arányt. az egyetemisták között több a nő, az egyetemi oktatók között több a nő, mint a férfi.

    tehát ebben a társadalmi szeletben jelenleg a férfiak szorulnak pozitív diszkriminációra.

    ott vannak a politikusok: több a szavazásra jogosultak közül a nő. ha a nőtársadalomban általános a vélemény, hogy a parlamentet nőkkel kell feltölteni, akkor tessenek szavazni.

    a posztból kilátszó másik probléma pedig az, hogy mi lesz a másik oldal jogaival? tehát a munkaadót kötelezik, hogy ne diszkriminálja a jelentkezőket. mi lesz a munkaadónak azzal a jogával, hogy tán ha mégiscsak azt vehetne fel a cégébe, akit akar…

    pontosan ugyanúgy erőltetik egyesek jogait mások kárára, mint a csuhások az abortusz betiltását. aki az abortusz ellen van, az ugyanúgy bele akar ugatni egy számára tökteljesen indifferens személy életébe, mint aki rá akar erőltetni egy cégre valakit. mekkora hiszti robbant ki a lengyeleknél az új abortusztörvény miatt. itt miért nincs hasonló hiszti a munkaadók jogainak korlátozása miatt?

    jelenlegi szabályok szerint adott létszámnál nagyobb (25 fő rémlik) munkáltatónál lenni kell megváltozott munkaképességű dolgozónak. ha törik, ha szakad, mert ha nem, akkor a bérét be kell fizetni egy alapba. miért a kisvállalatokkal fizettetik meg az állam a saját társadalompolitikájának a végrehajtását?

    komolyan, ma fehér, adófizető, keresztény értékrend felé tendáló, dolgozó férfinak lenni kész tragédia. ma mindenkit előrébb sorolnak azoknál, akik összedobják ennek a komplett miskulanciának a pénzügyi alapját.

  42. Mate12345
    mondta:

    @Mate12345: Finomítom az álláspontom, nem vagyok minden diszkrimináció ellen. A szociálisan rászorultak előnyhöz juttatását az oktatásban támogatom. Ezt most jelenleg plusz felvételi pontokkal oldják meg (gyakorlatilag alájuk tolnak egy dobozt).

    Nemi vagy faji alapon viszont nagyon nem kellene. Ahol tényleg szükség lenne rá (és ezt elismerem, van ilyen), ott a kvóta nem megoldás, csak tüneti kezelés. (Az tényleg vicc, hogy a nemek aránya sok helyen nem közelíti az 50%-t, miközben tudtommal nincs nagy eltérés a férfi és női populáció között. Azt, hogy útépítőnek kevés nő megy el és óvónők között sincs sok férfi, még megértem, de kényelmes, jól fizető irodai munkákra gondolok, mint például a mérnök-lét.)

  43. Circus
    mondta:

    Részben OFF, részben az előző kommentem megerősítése:

    egy közép/felsővezetői pozícióra a cég kérésére beküldött angol+magyar önéletrajz nyomán kaptam egy sablon választ a HR vezetőtől, hogy a jelentkezés befejezéséhez menjek fel a honlapjukra, és töltsem fel ugyanazokat az adatokat, amelyek benne vannak a CV-ben (sztenderd HR adatgyűjtő felület, egymillió kitöltendő mezővel).

    Ez egyértelmű lepattintás, vagy már előszűrés, vagy a ‘szokásos’ HR hozzáállás – hiába küldöd be a CV-det, úgyse olvasom el és dolgozom fel, dolgozz meg vele te duplán, helyettük? Nem a HR feladata lenne a beérkezett anyagokat feldolgozni, ahogy neki tetszik?

    Az ilyen esetek veszik el a kedvemet az adott cégtől, mert kb előrevetíti a cég folyamatait, működési és döntési procedúráit… még mielőtt közelebbi kapcsolatba kerülnénk.

  44. Circus
    mondta:

    @jobangel: „kvótanő”
    pontosan erre írtam, hogy kontraproduktív 🙂

    @Mate12345: „nem a legmegfelelőbbek kerülnek be”
    ez a bajom az összes diszkriminációval, legyen az negatív, vagy pozitív.
    Hogy is van az a mondás? A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve… Na, ez a kvótázás eredménye.

    @pippa2011: alapból ugye az a baj az „idősebb” generációval (megáll az eszem, akár 45 évesen hol idősebb valaki, nem a kőkorban élünk…), hogy tapasztaltabb minden értelemben.
    Értsd: fel van vértezve olyan általános és szakmai tudással, hogy már „szagról” megmondja, ha valami nem kóser egy állással vagy céggel kapcsolatban, plusz nem lehet minden hülyeséget lenyomni a torkán, ráadásul ingyér’.
    Ez a hozzáállás egyenes következménye az egyre több helyen elvárt és alapnak tekintett, mindent leszabályozó folyamatoknak és minőségellenőrzésnek. Nem a tudásalapú munkahelyek felé tolódunk, az említett munkatapasztalatnak nincs értéke – a leszabályozott folyamatok nyomán „egy utcáról beeső bárki meg tudja csinálni a feladatokat ha elolvassa a kézikönyvet”… És innentől kezdve minek fizetni többet a tapasztalatért, ha találunk akár frissdiplomás pályakezdőt ócsóér’.

  45. Mate12345
    mondta:

    Nem szoktam hozzászólni, majd most. 🙂
    Tisztázok először pár dolgot:
    * Minden diszkrimináció (kor, nem, faji, …) ellen vagyok. Az embereket csak a tudásuk és képességeik szerint szabad mérlegelni.

    * Igenis létezik pozitív és negatív diszkrimináció, függetlenül attól, hogy mi a diszkrimináció szó eredeti jelentése. A nyelv egy élő dolog és már beleépült a köztudatba, hogy a diszkrimináció lehet pozitív meg negatív is. Persze körülírhatnám a „pozitív diszkrimináció”-t egy mondattal, de mivel mindenki tudja, miről beszélek, nem fogom ezt megtenni. (Ez olyan, mintha a kárókatona nevét kifogásolnád, mert az nem katona, hanem egy madár és különben is csak egy török szó félrehallása.)

    * A 30%-os női kvóta azt jelenti, hogy a meghírdetett helyek 30%-át nőkkel töltik fel. Női helyre nem mehet férfi, akkor nem lenne értelme az egésznek. Ezzel az a baj, hogy 30%-ra akkor is nőt vesznek fel, ha lenne náluk alkalmasabb férfi. (Nem azt mondom, hogy a KONKRÉT nő nem alkalmas, csak azt, hogy nem a legalkalmasabb.)
    Ezzel két baj van:
    – Egyrészt nem a legalkalmasabbak kerültek be a posztokra
    – Másrészt ezek után minden be nem került férfi pozitív diszkriminációt fog kiáltani akkor is, ha a nők kvóta nélkül is megelőzték volna.

    A felborult férfi-nő arányt nem kvótákkal kell megoldani, hanem ellenőrzésekkel és nyomonkövethető kiválasztási folyamattal.
    (És fel kell tenni azt a kérdést is, hogy mit rontunk el az oktatásban? Az azért elég nonszensz, hogy például mérnökinformatikus képzésen a nők aránya éppenhogy mérhető. Ez nem azért van, mert kiszórják őket, nem is jelentkeznek. Azért azt nekem senki se magyarázza meg, hogy a nőknek nem valók a mérnöki szakok…)

  46. jobangel
    mondta:

    @inebhedj – szerintem: Ha a cég értékrendje és a sajátod szerint a nemi diszkrimináció elfogadhatatlan, akkor a kolléganők felvetése konkrétan szembemegy a cégpolicy-vel, amit a cégnek valahogy le kell reagálni. Őket mondjuk pont megkérdezném, hogy szeretnék-e ha álláskeresőként amiatt nem vennék fel valahová, mert a cégnél már bent lévő nők nem akarnak még egy nőt… Egyébként itt nem is értem a preferenciát. Ha ők nőként el tudják végezni a munkát, akkor valószínűleg az új kolléganő is. Tehát, mi a gond egy újabb nővel?

  47. jobangel
    mondta:

    @pippa2011: Nem tudhatjuk, hogy támogatott pályakezdőkkel töltötték-e fel… Ráadásul a Start-kártya megszűnt, tehát jó eséllyel nem. A diplomás pályakezdőket jelenleg 600 Ft-os gyakornoki órabérért foglalkoztatják. A „pályakezdők jelentkezését várjuk” kitétel az álláshirdetésben az alacsony fizetésre utal.

  48. pippa2011
    mondta:

    Nemrég tárgyaltuk itt ki, hogy a 35+-osok már nem férnek be a „fiatalos, lendületes csapat”-ba, és ez milyen felháborító.
    Ezeket a csapatokat nagyrészt a támogatott pályakezdőkkel töltötték fel, adtak alájuk egy sámlit, amit maximálisan megértek, de így a 35 pluszosok alól került ki, még ha közvetetten is. Ok, nem gond, ha 45 évesen nyugdíjba mehetek.

    Egy mérleges hasonlat közelebb állna a valósághoz, mint a sámlis.

  49. Jakab.gipsz
    mondta:

    Kérdés melyik orvos operáljon az egy sámlison álló, a két sámlin álló, vagy az aki két lábbal a földön áll. Pót kérdés a sámlit a beteg hozza, vagy a TB biztosítja.

  50. inebhedj - szerintem
    mondta:

    Hm…

    Diszkriminálhatom-e az új munkavállalót a régi rovására. Például mi van, ha a már meglévő hölgy munkavállalók (mondjuk az összes munkavállaló 10 %-a nő) minden kvóta diszkrimináció ellenére kategórikusan kérik, hogy ne nőt vegyek fel?

  51. jobangel
    mondta:

    @Circus: A kvótarendszer nem arról szól, hogy hülye nőket vegyünk fel, hanem arról, hogy nőket. És így is csak 30% lesz az arányuk, nem 50%… De ha nem találnak 30%-nyi alkalmas nőt, akkor nem vesznek fel 30%-ot, akkor férfi kerül a „női” helyre is. A kvótarendszernek nem vagyok híve, mert elég megalázó lesz, amikor „kvótanőnek” néznek minden pozícióba került nőt, de látva ezt a „közvéleménykutatást”, sajnos szükséges a kvótázás. Inkább legyen kvótanőnek nézve, mint nyomorban. Mert az emberek inkább az előítéleteiknek hisznek, mint a tudásnak, és ennek semmi köze a PC-hez. Amíg egy nő CV-jét azért dobják félre, mert nő, addig erre szükség lesz.

    harcimuveszeti.blog.hu/2016/11/16/a_valaszadok_mintegy_fele_nem_dolgozna_egyutt_novel

  52. Circus
    mondta:

    Próbálom értelmezni a képet, de szerintem iszonyat fals irányba viszi el a lényeget – nagyon NEM jó példa, ha a munkaerőpiacról beszélünk 🙂

    Mert: példa szerint a cég választhat 3 különböző jelöltből. Az egyik úgy lenne jó, ahogy van, a másik +1 egység többlet ráfordítást igényel, a másik +2 egység többlet ráfordítást igényel ugyanazon tevékenység elvégzésére… Nekem nem tűnik úgy, hogy így egyenlőbbek lennének a feltételek.
    Tulajdonosként, _ha adott pozícióra azonos képességűek a jelöltek_, akkor nem a +2-est alkalmaznám, ha viszont ő a legjobb, akkor nem kérdés, hogy őt veszem fel, még akkor is, ha kell neki két láda!

    —-

    Egy másik érdekes szempont a képpel kapcsolatban – munka- és balesetvédelmi előírások? Ezt így tilos!!!
    Viccet félretéve, fehér asztal mellől könnyű szabályokat készíteni meg kvótázni, csak nagyon könnyen elfelejtődnek a végrehajtáshoz szükséges egyéb követelmények és előírások! Ezen szabályok nagy része elesik, amint a frontra ér, mert vagy megvalósíthatatlan, vagy felesleges többletterhet (bármilyet) jelentve túlkomplikál mindent.
    Megerőszakolhatunk minden szakmát/foglalkozást a PC nevében, de hosszútávon ez kontraproduktív. Ez az egész így megint arra jó, hogy ne a hozzáértés/tapasztalat és/vagy rátermettség legyen az elsődleges a kiválasztásnál, hanem az egyenlősdiség…

    Na, ez most nem balos észrevétel volt 🙂
    Az viszont igen, hogy az egyenlőségalapú társadalmat tudtommal leszavaztuk pár évtizede, mert nem vált be…

    —–

    Pozitív diszkrimináció: dehogynincs…
    Az eddigi legszebb példát most olvastam, mert a legjobb helyen valósítják meg… A Holland Tudományos Akadémia előírta, hogy adott évtől 30%-ban (nem tudom, pontosan mennyi, de itt lényegtelen) kvótarendszerben női tagokat vesz fel új tagként.
    Tehát nem az a lényeg, hogy a tudományos munkássága milyen színvonalú, hanem, hogy nő legyen… wtf, ahogy kulturáltan szokták ezt kérdezni nemmagyarul.

    Félreértések elkerülése érdekében:
    1, elég nagy probléma, hogy történelmi okok miatt a nők ennyire alulreprezentáltak, ezen egyértelműen változtatni KELL!
    2, ha a tudományos munkásság alapján adott évben 100% csak női tagokat vesznek fel, ám legyen => mert _megérdemlik_! De ne nemi alapon válogassunk, hanem az elért eredmények nyomán!

    Ez így szép példája annak, hogyan betonozzuk be még jobban bármilyen felesleges diszkriminációt akármilyen kiválasztásba a PC nevében…

  53. jobangel
    mondta:

    @szemétpasi: A diszkriminációval kapcsolatban fenntartom a véleményem. Viszont az elmaradt haszon ebben a példában – meg úgy általában – nem értelmezhető a diszkrimináció-esélyegyenlőség témakörében. A sámli nélküli ember pont azt látja, mint a két sámlin álló. Az egy sámli – amit nem kapott meg – nem adott neki semmilyen többletet, tökmindegy, volt-e vagy sem. A gyakorlatban pl. a pályakezdők Start-kártyája a nem pályakezdők számára hátrányos következményekkel nem járt.

  54. szemétpasi
    mondta:

    @jobangel: Ezt rosszul tudod. A diszkrimináció olyan megkülönböztetett bánásmód amely az egyén vagy csoport esélyegyenlőségére, lehetőségeire hat. Ez lehet negatív és pozitív is.

    Érte hátrány, hiszen az elérhető erőforrásokból (3 doboz) ő nem kapott egyet sem. Az elmaradt hasznot is veszteségként szokás tekinteni. Persze lehet azt mondani, hogy itt a jobb oldali ember fontosabb valamiért, de attól ez még diszkrimináció ami ritkán éri el az eredeti célját.
    Főleg hogy nehezen meghatározható, hogy mi számít azonos eredménynek.

  55. jobangel
    mondta:

    @szemétpasi: A diszkrimináció önmagában negatív megkülönböztetést jelent, nincs olyan, hogy „pozitív diszkrimináció”. Akkor lenne szó a magasak diszkriminációjáról, ha a fenti kép legmagasabb emberkéje rosszul járt volna azért, mert a legalacsonyabb 2 sámlit kapott. De nem járt rosszul. Ugyanúgy átlát a kerítésen és ugyanazt kapja, mint a többiek. Ez a cél, ezt kellene még gyakorolni, mikor esélyegyenlőségi intézkedéseket hoznak.

  56. szemétpasi
    mondta:

    Szerintem ez nem egy jó kép és ez bizony pozitív diszkrimináció. A társadalom és a törvények feladat az egyenlő esélyek biztosítása nem az egyenlő eredményeké. A diszkrimináció minden formája kontraproduktív.

    Magyarországon dúl a papírfétis, teljesen indokolatlan végzettségeket várnak el a munkavállalóktól. A kedvencem a 2-3 középfokú nyelvtudás megkövetelése egy olyan cégnél ami kizárólag magyarországra gyárt, magyar beszállítók alapanyagaiból.

    Értem én a logikát, hogy just in case milyen jó, ha a titkárnő simán odarittyent egy szerződést angol, német vagy olasz nyelven, de ezt akkor tessék megfizetni, vagy tegyünk le róla.

  57. Eltévelyedés
    mondta:

    @jobangel: Persze, így is van. Ha nem akarok felvenni mindenféle embert, csakis 5 diplomás igazmagyar harmincas férfit, akkor

    a)megfizetem
    b)ha csak nem jön 120 nettóért, akkor megcsinálom magam
    c)mégiscsak felveszem az érettségi nélküli 55 éves nőt
    d)bezárom a céget

    Ilyen egyszerű, nem kell erre törvényt írni. Ugyen nem látom nap mint nap, de a logika nekem mégiscsak azt diktálná, hogy ha mondjuk ágyneműcserére kell felvennem valakit, akkor nekem tökmindegy, ha fizikailag képes ellátni a dolgát, akkor bárki jó lesz.

  58. jobangel
    mondta:

    @Eltévelyedés: A cél az, hogy az ilyen cégek tűnjenek el a süllyesztőben, mint piacra alkalmatlanok. Most pl. nagyon megy az óbégatás, hogy jaj, munkaerőhiány, de ha van jelentkező, akkor nő ne legyen, roma ne legyen, kisgyerekes nő pláne ne, meg 50 fölötti sem, és a legegyszerűbb munkához is legyen érettségije (pl. kórházi segédápolónőnek lepedőhúzáshoz, ágytálmosáshoz miért is kell?)

    Akkor majd a „kedves” vállalkozó maga fogja meg a lapátot, partvist, vagy belátja végre, hogy az előítéletei nem jók semmire, nem viszik előre.

  59. Eltévelyedés
    mondta:

    Ez mind szép, de törvénnyel nem lehet ezek ellen küzdeni. Ha a Cég nem AKAR valakinek munkát adni, meg fogja találni a módját. Ad is sámlit, meg nem is. A jogi osztály meg biztosítja, hogy törvényesek maradjanak.