Az elesettek megsegítéséről

Az elesettek megsegítéséről

helping-out-of-a-hole1.jpgLehet, hogy ez kicsit eltér az álláskeresői témától, lehet, hogy nem, hiszen az álláskeresők többsége is segítendőnek tekinthető. A tevékenységem révén az átlagosnál több nehéz élethelyzetű emberrel találkozom, és próbálok is segíteni. Így mindig feldühít, ha a témában olyan véleményeket hallok, ami nem a segítésre irányul, hanem a beszóló felsőbbrendűségének erősítésére. Ezzel segíteni nem lehet. 

 „maga tehet róla”

A problémamegoldás szempontjából ez nem mindegy? Bajban van, segítség kell. Menedzsment kurzusok első 5 percében tanítják, hogy ha probléma merül fel, akkor először a problémát kell megoldani, nem a felelőst keresni, mert amíg azt keresgéljük, a probléma addig is fennáll. A felelős keresésével majd a probléma megoldása után foglalkozunk, ha egyáltalán fontos.

„ha önmaga nem akar kitörni, akkor nincs mit tenni”

Nyilván akar, de egyedül nincs lehetősége. Önmagában az akarással még nem fog boldogulni. Sőt, akarni is csak akkor tud az ember, ha látja értelmét a küzdelemnek.

„megérdemli a sorsát”

Nem dolgunk ítélkezni. Nem valószínű, hogy ismerjük a teljes háttértörténetet, nem is kell. Akinek pl. állásra van szüksége, annak ebben kell segíteni.

„minden fejben dől el”

Hiába dől el fejben, attól még nem lesz pénze internethozzáférésre, hogy kiguglizza, milyen a jó CV pl., nem tud pályázni álláshirdetésekre sem online módon.

„nekem ki segít?”

Az egyik legfelháborítóbb és legcinikusabb válasz, a nyilvánvalóan nem rászorulóktól. De egyébként az segít, akit megkér, és van rá lehetősége, és nem úgy gondolkodik a segítségnyújtásról, mint ő. És persze akkor segít, ha majd rászorulóvá válik. Egyébként sem értem ezt a gondolatot: azt irigyli, hogy a másik segítségre szorul, és kap is? Ahelyett, hogy annak örülne, hogy ő nem rászoruló?

 „… kellett volna”

A tanulni, dolgozni, gondolkodni kellett volna c. beszólások is gyakoriak. Azzal már nem megy semmire a bajbajutott, ha tudja, mit kellett volna, ez csak a beszóló felsőbbrendűségi érzését erősíti, így segítségnek nem tekinthető.

A fentiek arról jutottak eszembe, hogy az általam gyakran alkalmazott segítségkérő motivációs levélről társalogva a fenti hozzáállással alkotott véleményeket is hallottam már. A segítségkérő motivációs levelek persze továbbra is jól működnek, legfeljebb nem az ilyen hozzáállású embereknél. Nekik pedig egyszerűbb az üzenetem: nem baj, ha nem tud segíteni, az is elég, ha tevőleg nem árt a bajbanlévőknek. Egy-egy ilyen beszólással pedig igenis árt: motivációt, önbizalmat rombol, öncélúan.

——

tésztafőzés.jpgVégezetül egy apró, tanulságos történet, hátha sikerül a fenti hozzáállást megingatnom.

Egyszer régen sikeresen leforráztam a lábaim több liter forró tésztavízzel, talpaimon, lábfejeimen másodfokú égési sérülés mutatkozott (ha állásinterjún kérdezik a rossz tulajdonságaimat: híresen kétbalkezes vagyok néha 🙂 ) Nyilván ezzel a sérüléssel nem nagyon lehetett gyalogolni, így egy kollégám minden reggel eljött értem, és bevitt a munkahelyre, este haza. Akkoriban még nem létezett a lakossági internet, távmunka, mobiltelefon is csak menedzsereknek járt, én pedig pályám elején jártam, sem táppénzt, sem kiesett jövedelmet nem engedhettem meg magamnak. A kolléga segítsége nélkül nem boldogultam volna, a fenti beszólások egyikével sem lettem volna kisegítve. Igen, én tehettem róla, oda kellett volna jobban figyelnem, másért tényleg nem járt a kollégája, hogy betaxizza az irodába, de másnak nem is volt rá szüksége, ha pedig rászorult volna, ugyanúgy megkapta volna a segítséget. Akartam volna én magam is kitörni a helyzetből, de objektív okokból a tömegközeledés nem nagyon jöhetett szóba. Pedig megpróbáltam: a villamosra feljutni nem könnyű esős időben, amikor csak papucsot tudtam felvenni a kötések miatt, és külső talpélen sántikálva, sziszegve nem voltam kellően fürge ahhoz sem, hogy odapattanjak az első szabad ülőhelyre. Maradt a segítségkérés, mint lehetőség, ami provokált a fenti beszólásokból is jópárat – de végül mindig eredménnyel, ülőhellyel járt… Segítséget kérni tehát továbbra is érdemes: aki segíteni akar és tud, megteszi, csak megfelelő módon és helyen kell azt kérni (a segítségnyújtás módjáról és kultúrájáról régebben itt írtam)

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz diszkriminans (törölt) hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. Balogh Torrente Tibi de la Omlás (törölt)
    mondta:

    @jobangel:
    Jelentkezik az állásra 200 ember. Mivel speciális munkakör, ezért ebből 5 az, aki tényleg alkalmas szakmailag a feladatra. A HR-es a 200-ból kiszór 150-et, mert szerinte személyiségileg, végzettségileg, stb. nem alkalmas a pozícióra. Így várhatóan 2 ember marad a szakmailag alkalmasok közül a következő körre, ahol már szakmáról is lehet szó, de van esélye annak is, hogy 0, de ha 2, akkor még mindig kiderülhet, hogy pont az a 2 emberileg nem megfelelő a személyisége miatt a részlegvezető és kollégái számára.

  2. jobangel
    mondta:

    @kisaudi: Azért többségében nem a HR-es dönti el, ki lesz felvéve, neki többnyire véleményezési joga van a végső döntésben, amit a szakmai oldal hoz meg. A kompromisszumok pedig többnyire úgy születnek, hogy kicsi a büdzsé, és a szakmai oldal nem is küzd többért, rátolja a HR-re a feladatot, hogy ennyiből kell ilyen ember. Aztán nem ilyen lesz, hanem vmi hasonló, és hiába mondja a HR-es, hogy ennyiért ilyen nincs. Láttam már súlyos vitákat, mikor a szakmai vezető ordított, de a HR dolga ilyet találni, és ha nem talál, akkor alkalmatlan a feladatára, csak ő ismer vagy 5 alkalmast, ajánlatot kell tenni nekik. Oké, megtették az 5 alkalmasnak az ajánlatot, mind körberöhögte őket. Aztán jöttek a kompromisszumok.

  3. kisaudi
    mondta:

    @zobod: Pedig sajnos ezt látom, eddig 3/3 cégnél így volt, kíváncsi vagyok most, hogy hétfőn kezdek egy új helyen, új pozícióban egy cégnél ott, hogy megy ez. De a felém érkező visszacsatolás szerint ez ott nem jellemző összkép, habár a létszám csak 110 fő.
    Cégneveket nem írok, de mind a három elég nagy, autóipari beszállító.
    A teljesség igénye nélkül példák:
    magyar-történelem szakos – customer quality engineer
    közgazdász – SQA mérnök szintén
    környezet „mérnök” – termelési quality mérnök
    a műszaki menedzserek tömegéről ne is beszéljünk
    érettségivel – gyártástámogató mérnök

    És hiába szorgalmas, meg „akar” az illető, hosszú-hosszú évek után talán tudja képezni magát annyira, hogy elevickél valahogy, de higgyék el kérem, nem puszira osztogatják a mérnök diplomát sem.

    Tehát, még egyszer, a bajom nem az, hogy elértek valamit és „irigykedem” rájuk, hanem amikor döntési helyzetbe kerülnek, képtelen dönteni kellő ismeretek hiányában, amikor a logikus következetes gondolkodás teljes hiányának ténye demoralizálja az embert. Amikor egy műszaki rajzon nem tud eligazodni, mert „ő nem ért hozzá”? Mi van???
    Többek között ezek is indokok voltak, hogy felhagytam az automotive-val, mert kifelé a kirakat hatalmas, de belül, nevetséges ami napi szinten folyik.
    Az általam leírt betöltött mérnöki pozíciók többsége nem az a klasszikus igazi gépész munkakör, de természetesen igényelné a gondolkodásmódot.
    Persze, értem én valahol a HR-t is, ha nincs elég szabad mérnök a piacon, és márpedig a büdzsébe benne van, hogy egy adott dátummal oda fel kell venni valakit, akkor jönnek a kompromisszumok.

  4. kisaudi
    mondta:

    @diszkriminans: Egy mérnöki diploma megszerzésének nem is célja, hogy minden területen penge legyen valaki. Lehetetlen. Egy adott területre való rálátás, mérnöki gondolkodás mód kialakítás a lényege.

  5. jobangel
    mondta:

    @Mj: Ha önmagát diszkriminálja így, az oké, mert akkor ő döntött a saját preferenciái alapján. De olyat tilos lenne egy normális világban, hogy a kiválasztó megkérdezi, mi a vallása, majd eldönti, hogy neki ő nem jó, mert vasárnap misére jár majd. Miközben lehet, hogy nem templombajáró. Ezért azt kell megkérdezni, hogy a vasárnapi munkavégzés menne-e, nem azt, mi a vallása.

  6. jobangel
    mondta:

    @Mj: hát igen, Michelangelo ne faragjon széklábat 🙂 És attól, h vki nem bölcsész, még lehet humán.

  7. @jobangel:

    Vallás alapján már önmagát diszkriminálhatja a jelölt, például, ha hétfőtől vasárnapig teszem azt 12 órás munkarendben dolgozik, és adott héten éppen vasárnap kellene bemennie, de ő hívő keresztényként vasárnap nem akar dolgozni, plusz misére is el akar menni, az hosszú távon nem fog működni. Ugyanígy, ha valaki hívő muszlim, naponta ötször imádkoznia kell, azt meg nem túl sok hely teszi lehetővé. De pont most hallottam egy esetet arról, hogy egerek jelentek meg egy cég irodájában, és nem tudják olyan csapdával elkapni őket, amely nem okozza az egér halálát, úgyhogy most gond van, mert a főnök buddhista, viszont egy beosztott már a feljelentésen gondolkozik, mert ő meg a saját egészségét félti.

  8. @jobangel:

    Jé, egy rugóra jár az agyunk, pedig én tényleg bölcsész vagyok.:)

  9. @jobangel:

    Ráadásul a dísznövények és a kutyák, macskák is hasznosak, például csökkentik a stresszt, ha foglalkozol velük.:) De régen megette a fene azt a társadalmat, ahol a haszonelvűség minden más értéket kiszorít.

  10. @Mr. Közbiztonság Szilárd:

    Ha nem jöttél volna rá, ez a karakter arra épül, hogy Maxvalt parodizálja fiktív történeteken keresztül.:P

  11. @Mr. Közbiztonság Szilárd:

    Mi haszna van annak, ha például a gyerekedet történelemre, művészetekre, irodalomra, helyesírásra vagy nyelvekre tanítja egy bölcsész? (Meg egyébként mi haszna van a múzeumnak, a színháznak, az operának vagy egy irodalmi estnek?) Például az, hogy jó esetben értéket teremt, felelős, nem átverhető, forrásoknak utánanéző, művelt, a világban boldogulni tudó, tájékozott állampolgár lesz a gyereked. De tessék, nézz utána magad, minek írjak regényt én, ha mások cikkek tucatjait közölték már le ebben a témában?

    lmgtfy.com/?q=+b%C3%B6lcs%C3%A9szet+haszna

    Másrészt én azért lettem bölcsész, mert amióta az eszemet tudom, érdekel a töri. Egyszerűen ez az egyik dolog, amiben sokkal jobb vagyok az átlagnál. Lehet, hogy ketteskével, hármaskával az is el tudná végezni ezt a szakot, aki csak brahiból jelentkezett ide, na de annak tényleg mi értelme lenne?

    U.I.: Tudom, hogy ez is haszontalan bölcsészség, de ugye azért még neked is megvan az Ember tragédiájából a Falanszter?

  12. jobangel
    mondta:

    @Le Orme 2: Az ex cathedra lehet kijelenteni dolgokat, de érvelni jobb lenne mellette 🙂 A diszkrimináció mellett viszont nem tudok egyetlen racionális érvet sem, mert káros. (És itt jön be, hogy nőket diszkriminálni pl. racionális döntés a munkáltató részéről, mert csökkenti a kockázatot —> ezért rendszerszintű a probléma, nem pedig munkáltatófüggő. És ezért beteg a társadalmunk, munkaerőpiacunk, mert olyan környezetet teremtettek, amikor a diszkrimináció racionális döntés lehet.

    A munkára való alkalmasság egy objektív tényező: tárgyi tudás, soft skillek megvannak-e hozzá? Ha igen, nincs kérdés, a jelölt alkalmas a feladatra. Innentől lépnek be a szubjektív tényezők, amik lehetnek akár diszkriminációs tényezők is. Pl. vallása alapján lehet diszkriminálni, de ez már a munkahelyi környezettől függ. Hogy ez elfogadható viselkedése-e? Kevés helyzetet tudok elképzelni, mikor az (pl. titkosszolgálatnál oké, de ott nem a business világban megszokott kiválasztási procedúrákat használnak.

    Szóval továbbra is fenntartom, hogy egészséges környezetben nincs helye diszkriminációnak. Pozitívnak sem.

  13. Le Orme 2
    mondta:

    @jobangel: „Bárki alkalmas bármilyen munkára, aminek a szakmai részét megtanulta.”

    Ez nem így van, de nyilvánvaló dolgokon nincs értelme vitatkozni.

    „Sem nem, sem életkor, sem testi adottság nem befolyásolja.”

    Dehogynem. Az igaz, hogy vannak munkák, amiknél nem befolyásolja, de ez nem egyenlő azzal, hogy ez minden munkára igaz lenne. Vannak, amiknél alig befolyásolja, vannak, ahol jobban és vannak, ahol determinisztikusan. Az utóbbiaknál biztosan nem diszkriminatív a nemi és életkori megkölönböztetés, bármennyire is változtathatatlan jellemzői ez az embereknek. A vallás is befolyásolja egyes munkakörökre való alkalmasságot.

  14. Le Orme 2
    mondta:

    @Mr. Közbiztonság Szilárd: Aki ilyen mértékű szándékos baromságot komolyan vesz, az se lángész.

  15. jobangel
    mondta:

    @Mr. Közbiztonság Szilárd: kicsit sem vagyok bölcsész, de CV-m kivonata megtekinthető a Linkedin-profilomban (bemutatkozás rovat, jobb oldali sáv), így gondolni sem kell semmit erről, elég a tényekre támaszkodni 🙂 Nincs mundér, amit védenem kellene, nem is célom 🙂

    Azért védem a bölcsészeket (és nem a mundért), mert nélkülük egy falanszterben élnénk, ahogy azt Madách leírta, vagy még annál is rosszabb világban. Valós példában: Pol Pot pl. kiirtotta az értelmiséget, beleértve a bölcsészeket is, mert gondolkodó emberre nincs szüksége diktatúráknak. Észak-Korea sem arról híres, hogy sok kreatív ember, művész lenne ott, és a humán tudományok sem épp élenjárók náluk. (egyáltalán van tudomány, ami ott kell?) Ha nem ilyen világban akarunk élni, akkor képezzünk csak bölcsészeket, és hasznosítsuk a tudásukat. Nálunk sem a képzés mennyiségével van baj, hanem a tudásuk felhasználásával. Ezen nem úgy lehet javítani, ha megszüntetjük a képzést.

  16. Mr. Közbiztonság Szilárd
    mondta:

    @jobangel:
    Gondolom, te is bölcsész vagy, és véded a mundér becsületét.
    Valójában a bölcsészeknek nem sok hasznuk van, és iszonyatos túlképzés van belőlük.

  17. jobangel
    mondta:

    @Mr. Közbiztonság Szilárd: A bölcsészeknek egy normális társadalomban sok haszna lehet. Ahol nincs igény bölcsészekre, az egy nagyon beteg társadalom… Kb. olyan, mintha azt kérdeznéd, mi haszna a dísznövénynek, miért nem ültetünk helyette olyat, amit meg lehet enni? Vagy mi haszna a kutya-macska tartásnak, miért nem tartunk csak olyan állatot, amit meg lehet enni?

  18. Mr. Közbiztonság Szilárd
    mondta:

    @Mj:
    Bölcsész ellenben mindenki lehet (vagy lehetne).
    Csak hát minek, mi haszna belőle bárkinek?

  19. Mr. Közbiztonság Szilárd
    mondta:

    @maxell a birkaember:
    1985-ben még nem volt munkanélküli hivatal, se segély.
    Szocializmus volt, és akinek nem volt munkahelye, azt bevitte a rendőr közveszélyes munkakerülés (kmk) miatt.

    A többi hozzászólásod is ugyanekkora baromság sajnos, mindenhol, minden témában.

  20. Mr. Közbiztonság Szilárd
    mondta:

    Jó cikk.

    „mobiltelefon is csak menedzsereknek járt”
    De lehetett venni is. Sok más között nekem is úgy lett, mert vonalas nem volt, az új munkámhoz meg kellett, úgyhogy megvettem, 100 ezer akkori forintért, az előző cégemtől kapott végkielégítésemből. Csak a SIM-kártya (a telefonszám) került még plusz 27 ezerbe. 1994-ben.

  21. telkoe
    mondta:

    @Szzzz: Tobbhetes munkat kiadni „probamunkanak” meglehetosen gyanus hogy vagy ingyen fejlesztes vagy ingyen hazifeladat kell valakinek.
    A tesztelesere vannak profi megoldasok, amibol nem lesz felhasznalhato vegtermek viszont merheto a jelolt tudasa pl codility.com

  22. jobangel
    mondta:

    @Ann1294: Amikor próbanapot vállal, akkor a remény dolgozik benne. A munkáltatóban meg a mohóság, tipikus, hogy pl. bolti kisegítéshez így jutnak hozzá: vállaljon 3 próbanapot, ez idő alatt a jelölt a lelkét kiteszi, és a végén nahát, nem felel meg, jöhet a következő… Gusztustalan módszer, adószám-elvétellel büntetném. Persze bizonyítani is nehéz. És igazad van, ha mindenki nemet mondana, kénytelenek lennének fizetni alkalmi munkásokat, de mindig lesz, aki annyira reménykedik, hogy ne mondjon nemet a próbanapra.

  23. maxell birka meghízott hegesztő
    mondta:

    Jobb helyeken azokat, akik nem segítenek, börtönbe vetik.

    Bolgáriában az 1977. évi XVLCMXDIII tv. 6.§ 5. bek. 4-6. pontja alapján aki a segítségnyújtást elmulasztja, azt 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják.

    Persze bizonyítani mindig nehéz, gyakran a bíró jó- vagy rosszindulatán múlik egy-egy ítélet.

    Emlékszem egy esetre még 1985-ből, amikor egy munkanélküli a munkanélküli hivatalból kifelé jövet átesett egy sárkaparóban és a frissen felvett segély összege is kiesett a zsebéből. Azon kívül, hogy a térde eltörött és senki sem segítette felállni, amikor a zsebéhez nyúlt, nem találta a havi összeget. Körülnézve a földön sem volt sehol a pénz, tehát valaki elvehette, amíg a feltápászkodással volt elfoglalva.
    Hosszas nyomozás után derült ki, hogy egy bizonyos Boleszlav Akakijevicsov, aki aznap éppen arra ténfergett, kihasználva az illető figyelmetlenségét, elemelte a havi apanázst. A szocialista értékrenddel összeegyeztethetetlen tett 5 évébe került, a többi passzív bámészkodó pedig egy-egy év felfüggesztetettel lett gazdagabb.

    Az elesettek megsegítése tehát, nem választás kérdése, hanem állampolgári kötelesség!

    Az ügy nagy port kavart fel, a nemzetközi média is felkapta, ezen a linken lehet utána nézni:

    http:\maxell\bunugyek\kitalaciok\akakij

  24. Szzzz
    mondta:

    @diszkriminans:

    erről simán el tudom képzelni, hogy valami pitiáner cégecske így próbált nulla befektetéssel eladni egy egyszerű szofvert valami pitiáner megrendelőnek… Nem hiszem, hogy úgy lehetne megítélni egy programozó felkészültségét, hogy kiadsz neki egy ilyen nem túl bonyolult, de hosszadalmas melót… Ha az a kérdés, hogy magától meg tud-e jól tervezni egy programot, azt ennél biztosan sokkal frappánsabban is ki lehet deríteni egy óra altt is, ha az a kérdés, hogy ismeri-e az adott nyelvet, ismer-e egy adott környezetet, arra nyilván vannak egyszerű és frappáns tesztek, ha az a kérdés, hogy mennyire tud programozni, arra is biztosan vannak iskolapéldák, amiből egy tapasztalt róka a cégnél láthatja, hogy mennyire tud szépen logikusan feladatot megoldani, attól függően hogy épp mi a célravezetőbb, mondjuk struktúráltan gondolkozni, vagy oop-sen gondolkozni… gondolomén…

  25. Ann1294
    mondta:

    @diszkriminans: Ez igaz. Kisvarosban, falvakban hamar elterjed a hire… am ha alapbol azt vallom es hirdetem, hogy fizetes nelkuli napra nem megyek es mast is erre biztatok leszoknak rola a simlis munkaadok.

    Szerzodes alairasa nelkul (van alkalmi napra bejelentes is) nem allok neki dolgozni, ennyi. Szivesen elmegyek fiztett probanapra, nem budos a munka. Am jogilag legyek lefedve. Ez az en velemenyem.

    No, visszaterve a blog temajahoz,

    „„ha önmaga nem akar kitörni, akkor nincs mit tenni”

    Nyilván akar, de egyedül nincs lehetősége. Önmagában az akarással még nem fog boldogulni. Sőt, akarni is csak akkor tud az ember, ha látja értelmét a küzdelemnek.”

    most azt irhatnam a jotanacs ingyen van, aki ennek ellere elmegy az remeljuk sajat karabol tanul, ha masebol nem tudott. Mindenki egyert, egy mindenkiert. Tegyuk meg ezt nem csak magunkert, de masokert is. Mondjunk nemet a fizetetlen probanapra! Sok lud disznot gyoz! 🙂

  26. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @Ann1294:
    Jó, de nem mindig tudja a jelentkező, hogy előtte is ugyanezt csinálták más emberekkel.

  27. Ann1294
    mondta:

    @diszkriminans: Igazad van, kell egy eszszeru hatar. Nem realis egy heti munkat kerni egy jelentkezotol. Meg kell talalni az egyensulyt.

  28. Ann1294
    mondta:

    @diszkriminans: Btw, ez nem olyan mint egy tombola vagy szerencsejatek? Tudom, hogy elottem X ember nem volt jo, a fonok mindenkit egy napra hiv be fizetes nelkul es mindenkit kihasznal, akkor miert hiszem, hogy en leszek az aki megfelel neki? Onaltatas.

    Azt a napot hasznosan is el tudom tolteni tanulassal, takaritassal, kerti munkaval, munkakeresessel es nem ingyen dologztam vkinek.

  29. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @Ann1294:
    Azért merült fel bennem ez a dolog a próbanap hallattán, mert láttam már olyan próbafeladatot programozói munkakörre jelentkezve, amelyet akár fel is használhattak, el is adhattak volna, ha valaki jól oldja meg (konkrétan online szállásfoglaló rendszert kellett összedobni). Ok, pl. amit én küldtem be, az nem lett volna piacképes, de elvileg adtak rá 1 hetet (de nyilván nem értem rá 1 hétig folyamatosan), tehát lehetett olyan jelentkező, akinek a megoldását el is adhatták volna. Persze lehet, hogy nem erre hajtottak, sőt valószínűleg nem, de akkor hol a határ próbafeladat és próbamunka között? Mert utóbbi gyakorlatilag olyan, mint egy próbanap, sőt ha tovább tart, durvább is lehet.

  30. Ann1294
    mondta:

    @diszkriminans: Es ezt kihasznaljak sajnos… ismerem ezt az utolso szalmaszalba kapaszkodast. En is elkovettem par hibat, de tanultam belole. Remelem masok is tanulnak.

    Am ezek a klasszikus ertelemben vett probanapok csak egy odatartom az arcom egy ujabb pofonra. A munkavallalot megalazzak, meg lejjebb sullyed az onbecsulese, meg jobban megtiporjak. Mindig a gyenget alazzak es hasznaljak ki es a vegen maga is elhiszi, hogy az o hibaja, nem er semmit. Pedig nem igaz! Minden ember ertekes. Minden ember hasznos resze lehet egy cegnek, csak a megfelelo pozicioban ami a legtobbet hozza ki belole. Nem kudarc ha valahova nem vesznek fel.

    Persze, meg kell elni valamibol, ertem en… merjuk fel mit tudunk es nezzuk meg mit keres a piac. Meg fogjuk talalni a helyunket a vilagban.

  31. Ann1294
    mondta:

    @diszkriminans: Ertem amit mondasz, koszonom a magyarazatot, jogos, minden feladatkor egyedi. Nincs altalanos modszer.

    Voltam egesz napos interjun ahol teszteket kellett irni, minden feladat utan kiesett par ember, nem az volt a cel, hogy minden utan X ember, hanem aki nem utotte meg a szintet. Az nem probanap, hanem egesz napos tesztes interju volt, egy csapatepito jellegu valami onallo es kozos feladatokkal, mini egyeni interjukkal stb. Ebedet, innivalot biztositottak.

    Peldanak hoznam fel ami szerintem jo megoldas, hogy programozo ismerosoket 4-5 koros interjuval vettek fel. Volt online, telefonos, videoinerju is. Volt olyan, hogy kikuldtek nekik otthonra probafeladatot es 2 ora mulva vissza kellett kuldeni az eredmenyt, vagy neten keresztul online teszt kitoltese… minden bizonnyal sok HR-es modszer van a szuresre, am ne hivjuk probanapnak amit nem fizetnek.

    Jogilag olyan nincs. Amikor mar a csapattal dolgozik az az elso munkanapja, bejelentve, addigra mar a tudasa kiderulhet, sot, ki is kell, hogy deruljon. Ott mar csak az a kerdes, illeszkedik-e a csapatba. Az meg mar a probaido alatt kiderul ugye.

  32. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @Ann1294:
    A próbamunkába (most az eredeti értelemben, nem a programozós példával) azért mennek bele, mert abban bíznak, hátha mégis felveszik őket, és nem csak átvágás. Szép dolog kiállni magadért, de ha valakinek reménytelen a helyzete, akkor mindent megpróbál, és lenyeli a békát ha kell.

  33. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @Ann1294:
    Ja, de a gyakorlatban nem így néz ki a dolog, mert eleve nem egy darab emberrel csináltatnak meg próbafeladatot, hanem az összessel, aki a korábbi előszűrőkön átment. Ha mindegyiket felveszik próbaidőre, akkor mire kiderül, hogy melyik az alkalmas, az rengeteg kör a cégnek.

    És nem arról van szó, hogy lódít vagy nem lódít, hanem mondjuk mást ért adott kvalitás alatt. Mondjuk beírom az önéletrajzomba, hogy tudok Java nyelven programozni, és ezeket meg ezeket a technológiákat ismerem hozzá. Aztán lehet, hogy van egy másik jelentkező, aki meg ugyanazt a feladatot harmad annyi idő alatt meg tudja oldani, míg egy másik háromszor annyi idő alatt. Vagy lehet, hogy megoldja ugyanolyan gyorsan, de spagetti kódot ír, esetleg az egyik megoldása atomstabil, a másiké tele van biztonsági résekkel és bugos, instabil az egész.

    A „szép”, nem inkább jól felépített, átlátható kód meg onnantól kezdve számít, ha csapatban kell dolgoznia. Ha spagetti kódot ír, akkor lehet, hogy bizonyos helyeken elfogadható, máshol meg nem. Sőt az is lehet, hogy az egyik jelentkező jó programozó, de a módszereivel nem illeszkedik a csapatba.

  34. Ann1294
    mondta:

    @jobangel: Koszonom a valaszt, en is igy gondoltam.

    Am csak azt nem ertem miert mennek bele megis az emberek? Elkeseredes? Nem magyarazat. Lehet tudatositani kellene, hogy alljanak ki magukert. Nem fellengzosen, bunkon… csak nem megalkuvon.

  35. Ann1294
    mondta:

    @diszkriminans: ” honnan tudom, hogy tud-e egyáltalán programozni.” Megkerdzem. Csak latott ilyen kodot, van vagy van valos gyakorlata mert ez kell es kiderul elso par nap alatt, ne hamukazzon nekem. Ha van olyan a cegnel aki ert hozza bekuldenem az interjura. Ha nincs, akkor ugye nem tudom ellenorizni. Am szerintem egy programozo fel tudja merni a kvalitasat es nem eri meg loditani neki, hiszen ki fog derulni.

    Ott van a probaido, 3 honap. Nem tudja megoldani akkor loditott az oneletrajzban es az interjun, de meg mindig mentheto a helyzet ha akar, lehet annyira ambiciozus, hogy autodidakta modon gyors rakeres (konyv, net, forumok, haver programozok) es brilliroz nekem. Nem erdekel hogyan eri el, nem erdekel milyen szep kodot ir. Csinalja meg es mukodjon, funkcionaljon, legyen jo a termek, a vegeredmeny szamit, szamtalan ut vezet oda. Ha nem ert hozza es nem is tori magat (folyamatos tanulas egy must), akkor barmelyik nap kipenderitheto, ezert probaido a probaido. Szerintem… 🙂

  36. jobangel
    mondta:

    @Ann1294: Nem, nem legális a próbanap. Munkáért mindig fizetni kell. Próbaidő van a próbálkozásra a jogszabályban.

  37. jobangel
    mondta:

    @Mj: Az adókedvezmény időszakos, addig tart a munkaviszony, ameddig az adókedvezmény, majd jöhet a következő. Azonfelül sok céget nem érdekli az adókedvezmény, mert az fokozott adóellenőrzéssel járhat, az meg nekik nem kell. Ill. az adókedvezmény nem fedezi a kockázat költségeit. Úgyhogy ezek propagandának jók, de a valóságban nem segít senkin. Megváltozott munkaképességű esetén pl. nem adókedvezmény van, hanem büntetés, ha x fő foglalkoztatott y%-a nem megváltozott munkaképességű. Láttam már nagy céget, akik azért fizetnek pár fogyatékos embernek munkaviszony keretében, hogy meglegyen a kvóta, de bejárni sem szabad nekik, mert a munkaterület veszélyes, rájuk pedig különösen az lehet, és nem vállalják pl. üzemi baleset kockázatát. Ez a helyzet persze a megváltozott munkaképességűek számára is megalázó, a gazdasági káráról ne is beszéljünk (ezt a költséget a többi munkavállalónak kell kitermelni, pl. ki nem fizetett túlóra képében).

  38. jobangel
    mondta:

    @Tele Peti: Amíg itt nőnek lenni egy csökkentett lehetőségű állapot, addig lehet, hogy mégiscsak sokan akarnák. De persze nekem személy szerint sokminden nem tetszik a skandináv modellben (dolgoztam svédekkel, finnekkel), viszont még mindig jobb, mint nálunk, lehetőségek szintjén legalábbis.

  39. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @Ann1294:
    Ha nem legális a fizetetlen próbanap, akkor programozóknál kérdés, hogy legális-e a próbamunka? Ha a próbamunkát éles alkalmazásban felhasználja a cég, akkor legális? Ha szimplán csak egy próbafeladat, és nem használható semmire, akkor azért legális, ugye? Mikor lesz legális? Én azt hiszem, anno oldottam meg olyat is, amit utólag belegondolva azért tettek fel egy szakmai portálra (ingyenesen feltette) álláshirdetésnek álcázva, mert az illető nem tudta megoldani a házi feladatát (mert a feladatnak eléggé iskola szaga volt, az illető meg sem nálam, sem más jelentkezőknél nem reagált a megoldás beküldésére, cégnév meg nem volt, csak gmailes cím). Ettől függetlenül én biztosan csináltatnék valamilyen próbafeladatot, ha munkáltató lennék, mert különben honnan tudom, hogy tud-e egyáltalán programozni. A tesztkitöltés ezt nem helyettesíti.

  40. Ann1294
    mondta:

    @Morrancs: @jobangel: A hozzaszolasodrol jutott eszembe. Legalis ez a fizetetlen probanap? Mondjuk en eleve nem mennek el ilyen helyre ahol ezt kerik, az komolytalan szerintem. Ad rola szerzodest? Fizetseg nelkuli munka? Jo vicc… oktatas, munkavedelem… azt is fizetni kell hivatalosan nem? A munkaerobe invesztalunk kicsit. Mi lesz ha munkahelyi baleset er (ne adj Isten, ketbalkezesek elonyben) akkor mi lesz? Bizonyitani se tudom! Ha nem legalis miert nem tudja ezt mindenki? A ellenallas is osszefogas. Amig egy ember is belemegy ebbe addig mindig lesz ilyen birka aki rossz iranyba huzza a tobbi embert. Vagy ha legalis ez milyen keretek kozott? Erdekel a tema.

  41. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @Morrancs:
    Tudom, és a helyzetet súlyosbítja, hogy nehezebb reálos (azért használom a reálos kifejezést, mert a természettudományok mellett a matekot és az informatikát is ide sorolom) tanárt találni, szóval az iskolaigazgatók szívnak is miatta rendesen, hogy megtalálják a megfelelő tanárokat, és össze is hozzák az órarendeket.

  42. Morrancs
    mondta:

    @diszkriminans: Nő vagyok, két gyerekkel. Két évembe, és némi protekcióba telt, mire ide bejutottam. Hiába a megfelelő végzettség, a felkészültség, stb. Nem merek mozdulni innen, amíg van meló, mert nincs tartalékunk. Ha nem találok munkát lehúzhatjuk a rolót.

  43. Morrancs
    mondta:

    Manapság egyébként a kedvezményes melóztatásnál vannak pénztakarékosabb módszerek is. Az egyik a felveszünk három hónap próbaidőre szöveg. A delikvens a lelkét is kidolgozza, hogy bekerüljön véglegesre, aztán ár nappal a három hónap lejárta előtt elküldik. Akkor még minden indok nélkül lehet. És jön a következő próbaidős.
    Ennek a még gecibb változata a próbanap, amit ki sem fizetnek (bolti eladóknál (pultos, arufeltöltő szokás pl). HA felad egy hirdetést, és arra van 20 jelentkező, akkor minden behívja egy-egy próbanapra, és nem fizet, akkor egy hirdetés árából megvan 20 napnyi alkalmazott.

  44. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @Morrancs:
    Én a helyedben pattannék ettől a cégtől, ha nemi alapon vannak kiosztva a számítógépes jogosultságok, normális cégeknél erre megvan a szabályozás, ami nyilván független a nemektől, meg minden más oda nem tartozó dologtól.

    @csepke:
    Ja, csak ugyanez vagy hasonló történet megtörténik nap mint nap 3 férfi, 3 nő, 2 nő 1 férfi, stb., stb. viszonylatban is, nem azt kellene bizonyítani, hogy semmibe vette a két férfi kolléga, hanem azt, hogy azért vette semmibe, mert nő. Ez meg nem derül ki a sztoriból, az hogy érzi, nem érv, mert érezni olyan dolgokat is lehet, ami nincsen, aki prekoncepciókban gondolkodik, az fog is olyat érezni. Ha férfiként ugyanezt tapasztalnám egy női főnök és női kolléga részéről, akkor kiáltsak én is diszkriminációt? De mi van ha férfiként 2 férfi teszi ezt velem?

    @Mj:
    A megváltozott munkaképességűeknél rossz a szabályozás, mert ugye az van, hogy ha jól tudom, 50 főként X milliót fizet a munkáltató az államnak, ha nem foglalkoztat megváltozott munkaképességűt, amiből viszont kijön a minimálbér bérterhe. Tehát valakit mindenképpen fel kell venniük, így viszont a kolléga nem lesz megbecsült munkatárs.

  45. Morrancs
    mondta:

    @diszkriminans: Ha megnézed a gyerekek órarendjét, akkor tudhatod mért van ez. Egy csak fizika szakos tanárt nem biztos, hogy elbír egy iskola, mert nem tudnak neki elég órát adni. Egy csak magyar szakossal nem ez a helyzet.
    Szerintem mellesleg ez az arány így úgy ahogy van sz@r, több természettudomány kellene.

  46. @diszkriminans:

    Én 2004-es adatokat tudok, ELTÉ-n például emlékeim szerint lehetett egyszakos törisnek lenni, a Pázmányon nem.

  47. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @Mj:
    2005-ben úgy volt, hogy az idegen nyelv szakok (angol, német, stb.), a magyar (ezeknél amúgy nem volt kötelező a pedagógiai blokk), meg egyes nem tanári szakok, mint pl. nemzetközi tanulmányok, mehettek egy szakosan vagy szakpárosan is, meg voltak olyan bölcsész szakok, mint etika, színháztörténet (mondanom sem kell milyen színvonalú szakokról van szó…), amelyekhez kötelező volt a szakpár. Ugyanakkor az összes reálos tanár szaknál kötelező volt a szakpár. Ezt az egyetemi szintre mondom, mert főiskolai szinten ekkor már csak szakpáros tanári szakok voltak.

  48. @levendulabandi:

    Az 1 évig minimálbér még mindig jobb, mint a semmi.

  49. levendulabandi
    mondta:

    @Mj: Jah, ha kb. minimlbérért alkalmazzák őket. Br. 300.000as fizetésnél már nincs támogatás. Emellett 1 évre szól a támogatás, így 1 évre felveszik a delikvenst, ha lejár az állami kedvezmény, akkor lapát…

  50. csepke
    mondta:

    @diszkriminans: Én értem hogy hol van benne. És ha te nem, akkor nyilván férfi vagy. Ott van benne, hogy ugye nem gondolod hogy bármely céget ilyen hülye főnök tartósan el tudjon vezetni. Nem is azért kezelte így női kolléga dolgát mert hülye volt, hanem azért mert nem vették komolyan, nem hitték el hogy képes lenne értelmesen megoldani. Látatlanban. Nagyon tipikus, főleg olyan helyeken, ahol azért tartják a női kollégákat, hogy egészségesebb legyen az ivararány. Meg mert olyan kis tündibündik. Kellenek, na. Díszletnek.

  51. Prognozuoti Blasio
    mondta:

    Jó dolgokat ír le a szerző! És az sajnos az élet minden területén így van! Az emberek kárörvendőek, egymás problémáira érzéketlenek, és totálisan alkalmatlanok arra, hogy bármely szituációt objektíven szemléljenek! Sajnos ma már mindenki ellenségként tekint a másikra, még a barátok is!

    Én pár hete vitatkoztam össze a munkahelyemen az egyik üzlettulajdonos lányával! Konkrétan kifejtette, hogy lehet ebben az országban simán érvényesülni, csak nem kellene lustának lenni! Azzal példálózott, hogy ő is miután bezárja az üzletét, még hazaautózik, aztán sokszor késő estig varrja a ruhákat! (saját gyártású ruhákat árulnak évtizedek óta)
    Azért arra felhívtam a figyelmét, hogy vele ellentétben az átlag 25 éves lányoknak nincs ott apuci évtizedek alatt kiépített vállalkozása, hogy megfelelő rokoni fizetésért ott dolgozzanak! Nem kapnak ajándékba autót a szüleiktől, amivel 20 perc alatt hazaérnek a munkából, hanem órákat tömegközlekednek! Aztán nem tudnak lemenni a családi vállalkozás varrodájába ha épp nincs más dolguk egy kis túlórára, maximum elmennek a teszkóba éjszaka árufeltöltőnek havi 40ezerért másodállásba.
    Az ilyen emberek egyáltalán nem képesek átérezni mások problémáit! Már azt sem volt képes megérteni a kisasszony, hogy egy olyan autóért, amit ő ajándékba kapott, azért 6-8 évekre szokott eladósodni egy átlag fizetésből élő hátszél nélküli fiatal. Nem értette meg.
    Ilyen az élet sajnos!

    De azt is szeretem, mikor az önérzetes boltos lenéz engem, mert szekus ruhában vagyok (diszpécser). Ő úszik az adósságban, miközben nincs semmije. Gyomorideggel kel, és azzal is fekszik! Én meg nyugodt vagyok, kétszer akkora fizetéssel, adósság nélkül, és gyarapítom a megtakarításaimat… De ő néz le engem, értitek…

  52. @diszkriminans:

    Ha az én esetemet vesszük, sajnos eddig egyetlen munkakörömhöz sem volt kötelező a diploma, csak jól jött, tehát még azzal sem jöhetnének, amit leírtál.

  53. Morrancs
    mondta:

    @diszkriminans: Sajnos a különböző számítógépes jogosultságok pl. nemi alapon vannak kiosztva. A semmihez sem értő gyakornok fiú a munkába állása másnapján kb. mindenhez kap jogosultságot, az évek óta ott dolgozó nőknek meg még most sincsen. évekig dolgoztam úgy, hogy egy csomó a munkámhoz szükséges dologhoz meg kellett kérnem egy férfi kollégát, hogy lépjen be a jelszavával nekem. Még most sem érek el mindent, ami kéne.

  54. @jobangel:

    Az állam adókedvezményt ad azoknak a cégeknek, akik megváltozott munkaképességűt, pályakezdőt, 50 éven felülit vagy kisgyerekes anyukát foglalkoztatnak, nem? Csomó ilyen álláshirdetést is láttam már.

  55. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @Morrancs:
    Ezt ugye nem a nemi alapú diszkriminációra írtad, mert azt nem sikerült benne megtalálnom, azon kívül, hogy történetesen a hülye főnök és a hülye kolléga férfi, de ez ugyanúgy megtörténhetett volna más nemi leosztásban is.

  56. Morrancs
    mondta:

    @jobangel: Csak tudod ott van az, hogy ha van egy férfi hasonló pozícióban, akkor neki vagy ott van hátul a támogató felesége, aki minden otthoni terhet levesz a válláról, vagy elvált, és a felesége egyedül neveli a gyerekeket, stb.

    Amúgy egy sikeres menedzser férfitól soha nem kérdezi meg a riporter, hogy „na, és nem gond a sok túlóra, amikor el kell menni a gyerekért az oviba?” vagy „hogy bírja azt, hogy otthon még legyen meleg vacsora is az asztalon, mire a felesége hazaér?

  57. jobangel
    mondta:

    @csepke: Láttam már sajtóban sikeres nővel riportot, akiről – személyes ismeretségünk révén – pontosan tudtam, hogy annyira nagyon nem érzi magát sikeresnek. A valóságban stresszelte a munkája, folyamatosan küzdött azzal, hogy megfeleljen, mert „nő még itt ilyen magasra nem jutott”, emellett a családnak is meg akart felelni, az sem sikerült, sőt, nagyon mellément. De a menedzsermagazinban azért lenyilatkozta mekkora boldogság az ő élete, és ő milyen ügyesen megoldotta a munka-magánélet egyensúlyt.

  58. @diszkriminans:

    Nálunk, a Pázmányon is kötelező volt a két szak – a tanári nem, volt, ami nem is volt tanárképes -, az ELTÉ-n tudtommal nem. Tehát nem olyan egyszerű ez a dolog. Meg mi van, ha valaki 1 év tanítás után rájön, hogy neki elég volt a pedagógiából? Addigra már elvégezte a két szakot.

  59. Tele Peti
    mondta:

    @jobangel:

    Kicsit fasj nekem az a skandinavorszagozas… MAramennyiben Svedorszagot ertjuk rajta, marpedig tobbnyire azt…

    Szerintem a magyar nok tobbsege nem szeretne olyan lenni minta sved nok es nem szeretne olyan kozegben elni… Dolgoztam szuletett svedekkel haaaat… Finoman szolva is atestek az egyenlosdi lo tuloldalara…

  60. csepke
    mondta:

    @diszkriminans: Igen, én sem értem hogy miért hoztad elő a felsővezetős sikerességet. Hiszen nem a pozíciókról beszélgettünk előtte sem. Hanem arról, hogy nem tudod kibontakoztatni maradéktalanul azt, ami benned van és amire predesztinálva vagy, ha ez így érthető. És ez nem az elképzelt irreális vágyak és a valóság közti szakadékról szól, reális önértékelésű embereknél.

  61. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @Mj:
    Pont azért nincsen ilyen alkalom, mert minél alacsonyabb szintű képzettség kell egy melóhoz, annál több a jelentkező, ráadásul még ha le is tagadod a diplomádat, ebben a mezőnyben te a gyengébbek közé fogsz tartozni, mivel a te előéleted a diplomádról, plusz ha volt, akkor az ahhoz kapcsolódó korábbi munkahelyeidről szólt, a konkurencia meg hasonló munkakörökben dolgozott, vagy ha még nem, akkor sokkal fiatalabb a semmi tapasztalathoz.

  62. Morrancs
    mondta:

    @csepke: De panaszkodnak. Kezembe került egy könyv, ahol természettudományos területen sikeres nőket interjúvoltak meg. Majd mindegyik elmondta, hogy ő ugyan sikeres, de ehhez a sikerhez kb. kétszer háromszor annyit kellett letennie az asztalra, mint ugyanott tartó férfi kollégáiknak.

  63. Morrancs
    mondta:

    Mondok konkrét példát. Elkészültem egy munkával, ami a munkaköri leírások alapján is az én feladatom, és az én jogköröm volt a munka, végzettségem is megfelelő hozzá. Megcsináltam, elkészítettem a jelentést róla, és leadtam a főnöknek. Pár nap múlva bekért magához, hogy beszéljünk erről az anyagról, mert ő odaadta valaki másnak átnézésre, és kétségeik vannak. Na, annak a kollégának se végzettsége, se munkaköre ez téma, egyetlen ok miatt adta oda neki a főnök: együtt szoktak focizni és haverok, így megszokta, hogy neki ad a véleményére.
    És akkor behívta ezt a férfit, és hármasban elkezdtük megbeszélni a dolgot. A „szakértő” summás véleménye az volt, hogy „szerintem ez így nem jó”. Kifejteni, hogy miért nem jó, azt már nem tudta. Amikor megkérdeztem, hogyan jutott erre az álláspontra, akkor azt mondta, hogy hát nem volt rá ideje nagyon, csak úgy beleolvasott itt-ott. Kértem, nevezze meg azokat a pontokat, ahol beleolvasott és hibát talált. Akkor megint úgy találomra beleböködött itt-ott a szövegbe. Megkérdeztem, utánanézett-e az adatoknak. Hát nem. Akkor elmondtam, milyen okok miatt szerepel ott az és úgy, amit leírtam. Erre már csak hümmögtek. A részükről egyetlen szakmai érv nem hangzott el. Gyakorlatilag egyiküknek sem volt fogalma sem arról, hogyan kellett volna elvégezni ezt a munkát.

  64. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @csepke:
    Attól függ mit nevezünk sikeresnek. Én nem tartom önmagában attól sikeresnek azt az embert, aki felső vezető lesz egy nagyvállalatnál, miközben ő még ennél sokkal többre vágyott eredetileg.

  65. @kisaudi:

    Én személy szerint még csak kétszer találkoztam olyannal, hogy „túlképzett”, illetve „túl okos” vagyok adott munkakörhöz. A diploma letagadása is ott kezdődik, ha valaki nem talál megfelelő állást, kell neki a pénz – elvégre valamiből élni kell -, így elkezd megpályázni olyan állásokat, ahova azért nem vennének föl diplomást, mert az az első adandó alkalommal „szintet lépne” máshol. Csakhogy éppen az a gond, hogy nem nagyon vannak ilyen alkalmak.

  66. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @jobangel:
    Igen, az lenne az értelmes, ha az ezzel kapcsolatos terheket az állam vállalná és nem a munkáltató szívna, vagy a munkavállaló azért, mert emiatt eleve nem veszik fel vagy idő előtt kivágják.

    De a kiesett éveket még ez sem pótolná, tehát 100%-ban egyenlő esélyeket a szülés miatt nem lehet biztosítani sajnos. Ha 500 év múlva műméhekből fognak születni a gyerekek, akkor lesz teljes nemi esélyegyenlőség.

  67. csepke
    mondta:

    @diszkriminans: Sikeres nő miért panaszkodna? Miért, sikeres férfiak szoktak? 😉 De ha belegondolunk hogy férfi nő 1:1 arányban van akkor azért a mutatóban előforduló sikeres nők kicsit kevéskének tűnnek…

  68. jobangel
    mondta:

    @diszkriminans: ez igaz, csak a nők tudnak szülni. Ellenben a skandináv országokban pl. tökjól meg tudták oldani a nők munkaerőpiaci beilleszkedését, bármely életszakaszukban. Nálunk is „csak” annyi kellene, hogy a munkáltató ezzel kapcsolatos kockázatait át kellene vállalnia az államnak. Erre nem hajlandó, sőt, újabb nőkkel kapcsolatos terheket találnak ki számukra.

  69. Morrancs
    mondta:

    @diszkriminans: Igen, az alsóban (és némileg a felsőben is) a fiúkat nem annyira érdekli az érdemjegyük. Két gyerekem van, egy fiú és egy lány. A fiú az okosabb (és nem azért mondom, mert fiú), mégis a lányom a kitűnő tanuló. A lányomat soha nem kellett odaparancsolni az asztalhoz, hogy „írd meg a leckét”. Ha megkérdeztem, mit csináltatok az órán, el tudta mondani. A fiamnak zömében nem lett volna kész a leckéje, ha nem ültetjük oda megírni, és csak a vállát vonogatta, ha megkérdeztem, mi is történt az órán. Viszont érdekes módon két-három évvel az adott tananyag megtanulása után, ha visszakérdezek, benne több maradt meg belőle. Nem sok ahhoz képest, amennyire mondjuk én emlékszem az általános iskolai tananyagokból, de több, mint a lányomban.

    De ez a mai kor problémája, hogy a tanuláson kívüli elfoglaltságok sokkal szórakoztatóbbak, és ezért a mai fiatalok fejében a tananyagot, ha meg is tanulták, hamar felülírja valami más izgalmas, érdekes dolog. Én a mai napig fejből tudom a kötelező verseket, könyv nélkül kérdezem ki őket. Ők két hónap múlva nem emlékszenek, már nem tudják felmondani.

  70. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @csepke:
    Vagy csak tudni véli. Érdekes dolog, hogy pont mindig ugyanazok a nők panaszkodnak diszkrimináció miatt, míg mások, köztük sok sikeres nő, szinte soha. A legdurvább, mikor az anya nap mint nap hangsúlyozza ezt a lányának, a lánya meg már eleve így áll hozzá mindenhez, hogy másodrendű, és úgyis azért nem fog sikerülni mert nő.

  71. csepke
    mondta:

    @diszkriminans: Hidd el érezhető hogy mi az amit a nemed miatt nem kapsz meg lehetőség. Persze és még 1000 tényező van, ezért írtam hogy nem szaladgál az ember egyenlő bánásmódhoz, de belül tudja mi miért volt. És nem rosszindulatok ezek az apróságok sem. Csak mondjuk nem mernek rábízni egy döntést pedig képessége képzettsége stb.. mind megvan, de máskor más esetben ugyanolyan kaliberűt dönthet férfikollégája. Ilyesmikre gondolok. Ó nem, ez nem az a kategória hogy szülni fog vagy sem, vagy rövid a szoknyája vagy sem. Nem erről van szó. De vannak ilyen finom háttérbeszorítások. Zsinórban. Legközelebb már azért nem ő dönthet hiszen a kolléga a múltkor is milyen jól megoldotta stb. De nem ragozom tovább, hisz biztos érted.

  72. Morrancs
    mondta:

    @diszkriminans: Általában elég jól meg tudtam előre saccolni, hogy mennyire tudom az anyagot, és tudtam, milyen jegyeket fogok kapni a vizsgán. 🙂 Nem, erre szerintem nem volt példa. Nem mondom, hogy soha nincs ilyen mással sem. De én soha, sehol nem akartam hangsúlyozni a nőiességemet, mert úgy véltem, hogy ez nem a felsőfokú tanulmányok témája. Egyformán bántam és beszéltem a férfi és női évfolyamtársaimmal, stb.
    Az államvizsgával kapcsolatban is történt némi baki, mert ott derült ki, hogy két tételsor volt (kétféle képzésből jöttünk össze eggyé), de csak az egyiket rakták fel a netre. Én abból készültem, a másikból kellett volna. Szóval kaptam egy olyan tételcímet, ami az én tételsoromban nem is volt benne. 😀 Ebből volt némi kavarc, de mondtam, hogy nem gond, mert ezt az anyagot is tudom. 😀

    Aztán amikor elvégeztem a sulit volt még egy kínos részlet, mert amikor el akartam helyezkedni, leellenőrizték a diplomámat, felhívták az iskolát, azok meg először letagadtak, hogy nem volt ilyen nevű diákjuk.
    Nem is minősíteném tovább az adminisztrációt. Katasztrofális volt.

  73. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @jobangel:
    A legnagyobb hátrányt a nők a szüléssel szedik össze, amire viszont nincsen gyógyír, mivel a férfiak nem tudnak szülni. A másik fele, az eltérő gyerekkori elvárások a két nemmel szemben, ez okozza, hogy látszólag más és más munkára alkalmasak a férfiak és a nők, a valóságban ez csak egy önbeteljesítő jóslat, ami szerencsére ma már egyre lazul.

  74. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @csepke:
    Ja, csak miközben van 1000 apró lépés amivel alulértékelik, addig van 1000 másik lépés, amivel alul. És ugyanez a nemen kívül még 1000 tényező mentén.

    Most ilyen alapon mondhatnám, hogy mikor általános iskola alsós voltam, egy fele-fele nemi arányú osztályban egyetlen kitűnő tanuló fiú sem volt, a lányoknak viszont 80%-a az volt. Ennyivel butábbak, lustábbak lettek volna a fiúk? És ugye az az életkor még erősebben hat az önértékelésre, mint az egyetem. De nem mondom, tudod miért nem? Mert akkor a fiúknál sokadlagos volt önértékelés szempontjából az, hogy a tanítónő milyen jegyet adott nekik, mert nyilván nem szerették a tanítónőt, nem néztek fel rá, a lányok viszont oda voltak érte.

  75. jobangel
    mondta:

    @Le Orme 2: Nőként másképp látom. Az esélyegyenlőség az egyetlen lehetőség pl. arra, hogy a család ne süllyedjen mély nyomorba… Ha nőnek és férfinek egyforma lehetőségei vannak jövedelemszerzésre, akkor egyikük állásvesztése nem azonnali katasztrófa. Ha a férfi a családfenntartó, akkor az ő állásvesztése az egész család esélyét tönkreteszi.

    „Az emberek nemük, életkoruk, nyelvtudásuk, testi adottságuk, értelmi szintjük stb. szerint különböző munkákra különböző mértékben alkalmasak.” — ez sima ostobaság ebben a formában. Bárki alkalmas bármilyen munkára, aminek a szakmai részét megtanulta. Sem nem, sem életkor, sem testi adottság nem befolyásolja. És még össze is mosol dolgokat: a nyelvtudás nem adottság, bármikor megszerezhető, ez alapján nem lehet diszkriminálni. Ellenben a nemi és életkori sajátosság nem megváltoztatható.

  76. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @Morrancs:
    És olyanra nem emlékszel, amikor fordítva volt, és téged pontoztak felül, mert nő vagy? Azért kérdezem, mert valahogy az ember olyan, hogy az őt ért sérelmeket jobban megjegyzi.

  77. csepke
    mondta:

    @diszkriminans: Ja ez általában nem is úgy megy, hogy nyíltan egyest kap holott 5ösre tudta. Az élet apró lépések sorozata, és ha mindig csak egy hajszállal szorul háttérbe, igen azért mert nő, akkor 20 év múlva már jelentős az eltérés aközött amit pedig elérhetett volna és amit ugyanolyan helyzetből startoló ám de férfi ténylegesen is elért. Nem kell nagy dolgokra gondolni, még csak olyanokra sem, ami miatt az ember egyenlőbánásmód hatósághoz rohangálhatna. Csak konzekveknsen mindig alulmarad ugyanolyan paraméterű férfi lehetőségeihez képest. Ez az alulértékelés, és ez keseríti sok nő életét.

  78. Morrancs
    mondta:

    @diszkriminans:
    Általában jól szerepeltem majd minden tantárggyal, csak azoknál az oktatóknál nem, akik be is szólogattak, és a nők rovására jópofáskodtak az órákon. Hárman diákok (két nő és egy férfi) egy városból származtunk, így együtt készültünk fel ennek a tanárnak a vizsgáira is. A felkészülés során egyértelmű volt, hogy mi, nők tudjuk jobban az anyagot. Azért ezt fel lehet mérni, amikor az ember több órát együtt tanul. Aztán a srác kétszer annyi pontot kapott a vizsgán. Volt alkalmunk megnézni az adott válaszokat is. Nem írt jobbat, mint mi.
    Az államvizsgán ez a tanár, meg általában ezek a diszkriminatívan osztályzóak szerencsére nem voltak ott. Így ott már nem volt gond az osztályzattal.

  79. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    Feleségemnél is voltak olyan tanárok, akik beszóltak a lányoknak, hogy ők úgysem fognak a tudományos életben érvényesülni, mert elmennek majd szülni. Ettől még nem pontozták le őket csak emiatt. Azért igen, mert rossz napja volt a tanárnak, de az megint nemtől független. Megjegyzem, éppen a női oktatók között fordul elő mégis olyan, hogy a férfi hallgatókat preferálják értékelésnél.

  80. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @diszkriminans:
    Mármint hogy azért mert nő vagy (bocs, nem azért írtam a múltidőt :-)).

  81. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @Morrancs:
    Némi ellentmondást érzek aközött, hogy jelessel államvizsgáztál, a diplomamunkád országos harmadik lett, és hogy folyton alulértékeltek. Akkor mi lett volna ha nem értékeltek volna alul? A beszólások, meg mint írtam, más kategória, azoktól nem lesz rosszabb az eredményed.

    Ami az alul pontozásokat illeti, erről mindenkinek vannak sztorijai, szintén nemtől függetlenül. Miből gondolod, hogy nálad ez azért volt, mert nő voltál?

  82. Morrancs
    mondta:

    @diszkriminans: Nos, én anno jelessel államvizsgáztam, és a diplomamunkám országos harmadik lett az az évi pályázaton. Eszméletlen ellenszelem volt egyes férfi tanárok részéről alpári ronda beszólások, lepontozás, és minden más megvolt. És nem én voltam az egyetlen, aki megkapta.

  83. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @Morrancs:
    Őket meg a legkevésbé éri ellenszél. Aki tényleg a legjobb egy évfolyamon, azt elismerik, függetlenül attól, hogy milyen nemű.

  84. Morrancs
    mondta:

    @diszkriminans: Csakhogy éppen azzal van a gond, aki nem szőke nő, hanem okos, és elvileg jobban teljesít, mit a férfiak. Őket viszont rendesen éri az ellenszél, mert hát nehogy már …

  85. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    Mondjuk megint más, mikor egy mérnöki szakon egy nő a legjobb tanuló, ezért tőle próbál mindenki segítséget kérni, mert ilyen is van.

  86. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @Morrancs:
    Az egy dolog, hogy bunkók, lekezelőek, az más dolog, hogy ennek fényében mondjuk egy oktató mekkora eséllyel enged át vagy ad jó jegyet, illetve a hallgatótársak milyen segítőkészek. Tudod, akit „szőke nőnek” néznek, annak általában segítenek is.

  87. Morrancs
    mondta:

    @diszkriminans: Sajnos személyes tapasztaltaim vannak az ellenkezőjére. Igaz, nem minden tanár részéről. A diáktársak közül is inkább a fiatalabbak voltak bunkók, az idősebbek, akik munka mellől jöttek vissza ráfejelni valamit plusz képzést, azok már kevésbé.

  88. Morrancs
    mondta:

    @Le Orme 2: Egy férfi vállalkozó mögé általában beáll az egész család, és ez jelenik meg a sikerességében. Egy női vállalkozó általában mellékesen, kereset kiegészítésként vállalkozik valamire, amit a család és gyereknevelés mellett bír. Náluk van az, hogy mindent rálőcsölnek, mert „úgyis otthon van”, ami általában azt jelenti, hogy otthonról dolgozik (vállalkozásként), plusz végzi a házimunkát, és rendezi a gyerekeket.

  89. Le Orme 2
    mondta:

    Az esélyegyenlőség egy kártékony és ostoba koncepció. Az emberek nemük, életkoruk, nyelvtudásuk, testi adottságuk, értelmi szintjük stb. szerint különböző munkákra különböző mértékben alkalmasak. Az ilyen kikötéseket tartalmazó munkást kereső hirdetések nem diszkriminatívak, hanem segítik az álláskeresőket. Női diszkriminációról akkor beszélhetnénk, ha a nők és férfiak azonosak lennének. De nem azonosak. Az önfoglalkoztatók körében a legnagyobb a jövedelemkülönbség a két csoport között, a férfiak javára; saját magukat pedig nem diszkriminálhatják a nők.

  90. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @Morrancs:
    Az álláskeresésben lehet igazság, de az egyetemen mást láttam, pont a férfi többségű szakokon vannak előnyben a nők (pl. villamosmérnök, informatikus), és fordítva, a női többségű szakokon (pl. gyógyszerész, anglisztika) a férfiak.

    A gond inkább a közhelyekből eredeztethető, pl. hogy a lányok hülyék a matekhoz. Holott ez totál nem nem függő, nekem a közvetlen családtagok, illetve közeli rokonok körében sokkal több a jó matekos nő (és elég sokuk rendelkezik mérnöki diplomával).

  91. levendulabandi
    mondta:

    @Leland Palmer: Jellemző. Amíg vki vezető beo-ban van, addig mindenki hozzá dörgölőzködik, kér vmit..majd ha az illető kikerül a mhelyéről, akkor senki sem segít, a régi „barátok” letagadtatják magukat.

    Nem egy ilyen ismerősöm járt így, ffi is, nő is.

    Amúgy mindenki azt hiszi, h aki vezető volt előző mhelyén, annak könnyebb elhelyezkedni. Pont nehezebb. Bnőm is, meg 3 ismerősöm évekig nem tudott elhelyezkedni. Hisz igazgató/Főosztvez volt, miért akar most titkárnő, meg beosztott lenni? Azért b.mmeg, mert 2évente van egy igazgatói pályázat kiírva és az is el van döntve előre kinyeri, és ha nem akar éhenhalni, pályáznia kell bmilyen állásra!

  92. levendulabandi
    mondta:

    @jobangel: Amikor az esélyenlőségi hivatal is 25 éves korig keresett jogászokat, volt róla egy cikk. Majd a hivatal megmagyarázta, h neki pályakezdő vagy max 2 éves munkatapasztalattal kell vki, akkor hogy várhatjuk el tőle, h odacsapjon egy cégnek, aki csak 40 alatti nőket alkalmazna.

  93. Tele Peti
    mondta:

    Ezzel van egy nagyon nagy baj, ami nálunk van. Mivel mindig ezt csináltuk amit ti is, a főnök hozzászokott. Ezért van az, du kettőkor közli, hogy hogy holnap megyek x céghez, kérem a prezentációt. (aminek az elkészítése 3 nap, akkor is ha csak azt csinálod)

    Mondjuk ez nem M.o. 🙂

  94. elkeseredett.polgar
    mondta:

    @Szzzz: +1

  95. Morrancs
    mondta:

    @jobangel: A rendszerszintű része részben igaz. De nem lenne szükség rendszerszintű támogatásra, ha a zömében férfi munkáltatók a nőket egyenrangúnak tekintenék.
    Sajnos szembesültem azzal, hogy állásinterjún a következő hangzott el: úgyis mindig el fogok késni a munkából, mert van két gyerekem. Oda nem is vettek fel. Van egy másik munkahelyem, ahol nem annyira létfontosságú, hogy időre beérjek, de már csak azért is kipróbáltam az első hónapokban, hogy be tudok-e érni időre. Nem volt könnyű, de működött. Viszont esélyem nem volt ezt bizonyítani. És ez nem az állami rendszeren múlik. Meg az sem, hogy a nőket totál mindegy milyen végzettséggel eleve butábbnak tételezik fel.

  96. Morrancs
    mondta:

    @Tele Peti: Igen, pontosan ezért nem nyer teret a részmunkaidő és a távmunka sem. Ahhoz a főnöknek terveznie kellene. De aki megszokta, hogy rabszolgái vannak, akinek bármikor kiadhat egy oltári nagy melót azzal, hogy „tegnapra legyen kész”, a nem fog a tervezéssel bíbelődni.

    A múltkor volt egy jó sztori nálunk. A főnök összehívott egy csoportvezetőit, és elkezdte mondani, hogy ezt meg ezt meg kellene csinálni, és ugye pár napon belül készen kell lenni vele. Mire közöltük, hogy éppen a meeting előtt fejeztük be az egészet. Mert ugye MI gondolkodtunk, és elkezdtük nélküle, mert ránéztünk a naptárra, és lám …. De ezt csak azokkal a munkákkal tudjuk megcsinálni, amihez ő nem kell. Egy csomó dologhoz csak neki van jogosultsága. NA, azok késnek :S

  97. jobangel
    mondta:

    @Morrancs: A nők diszkriminációja sajnos rendszerszintű. Amíg egy nőt nagyobb kockázat alkalmazni, mint egy férfit, addig a nőknek nehezebb lesz. Mondom ezt nőként, mert a női álláskeresés összes fázisát megéltem: voltam „mindjárt férjhez menő”, voltam „szülőképes”, és „gyanús gyerektelen, aki mindjárt szül” is. Mostmár kinőttem mindegyikből, de most meg „öreg” lennék közel a negyvenhez, ha hinnék benne 🙂

    És sajnos ez a helyzet nem munkáltatói oldalról változtatandó, hanem törvényi szabályozással. De nem úgy, hogy addig pozitív diszkrimináltatjuk a nőket, míg titkárnői pozícióra is férfit keresnek „személyi titkár” néven… A gyerekvállalás költségeit (szabadság, táppénz, távollét, felmondási védelem), jelenleg a munkáltató állja, számára ez a legnagyobb kockázat. Miért nem állja ezt az állam? Miért tolja rá a munkáltatóra? Nem a munkáltató profitál a megszületett majdani adófizetőből, hanem az állam. Ja, és nem azt látom, hogy pozitív változás lenne, sőt minden egyes „megvédjük a női munkahelyeket” akció egyre rosszabb helyzetet eredményez.

  98. Tele Peti
    mondta:

    @Morrancs:

    A baj az az, hogy Magyarországon norma lett a „szaréhugyé” dolgoztatás, napi 24 órás rendelkezésre állással. Amit írtál nenek a következménye.

    Gondoljatok bele. Egy egyszerű könyvelő/adminisztrátor/titkárnő aki keres 100-150-et miért is kéne, hogy 0-24 rendelkezésre álljon? Munkaideje van, abban, akkor kell elvégezni a munkát. Ja hogy ez a főnöktől tervezést igénmyelne? Hát igen…

  99. Leland Palmer
    mondta:

    Az összes cikkben foglalt példamondat kizárólag a társadalmi morált jellemzi. Az meg olyan, amilyen.
    Én több év multis vezetői tapasztalattal keresek állást régóta. Amíg fordított helyzetben voltam ügyeltem rá, hogy valamennyi személyes segítségkérőt – akkor is ha rohadtul fáztam az egésztől – azon elv szerint kezeljek, hogy odaadom a HR-en az önéletrajzát összesen annyi melléklettel, hogy hívjátok be és döntsetek, hogy felveszitek-e. Ezt gondoltam korrektnek, logikusnak, a LEHETŐSÉG megadásának.
    Most én keresek, de úgy tűnik, mások nem így gondolkodnak, s természetesen a csúcs az, hogy akad olyan „süket fül” akit valaha én „vakartam ki a geciből” (jó állása lett általam, egy másik cégnél ahonnan infóm volt) és most lapít mint szar a fűben, mikor megkérem, hogy egy egyébként szar állásra vigye be a cégéhez az önéletrajzom és ezáltal – igen elvárom: viszonzásként – adja meg a lehetőséget nekem (nem az állást, az interjút). Nem kellene együtt dolgoznunk sem helyileg, sem szervezetileg és elvileg nagyon jó barátok is vagyunk… voltunk. Nem teszi meg.
    Ez a morál.

  100. Tele Peti
    mondta:

    @levendulabandi:

    A „bevonz”szó használatáért önmagában valami középkori büntetést szabnék ki.

    Hát még aki ezt tartalmilag komolyan helyezi kontextusba…

  101. Morrancs
    mondta:

    Ami meg a természettudomány/bölcsész vonalat illeti. Itt több sebből vérzik az egész rendszer.
    Az általános iskolai oktatásban annyira nem fektetnek hangsúlyt a logikai készségek fejlesztésére, hogy csak azoknak van esélyük mérnöki pályára, akik alapból „be vannak oltva” logikával, vagy otthon valamelyik szülő pluszban képzi a gyereket. A magyar általános iskolai oktatás a magolást preferálja, ami viszont a humán szakoknak kedvez.
    A mérnöki/egyéb természettudományos pályák irányába induló nőket a saját férfi évfolyamtársaik, és az oktatók kezdik el zrikálni, akik emiatt gyakran felhagynak a tanulmányokkal már az elején. (Erről nemrég olvastam egy felmérést.)
    És ha egy nő még el is végez egy természettudományos szakot, akkor ott van a munkáltatók előítélete, akik inkább a férfi kollégáit veszik fel. Szóval hiába végez el egy nő mérnöki szakot, attól még ugyanúgy maradhat munkanélküli.

  102. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @HellsAngel:
    „De ha meg okosnak
    erzed magad, miert nem szerzel ket PhD-t ket meno muszaki egyetemen
    a vilag ket egymastol tavoli pontjan, akkora sztar leszel utana, hogy
    foldi halando rad sem mer majd nezni.”

    Mondjuk a versenyszférában ez nem fog érdekelni senkit, ellenben a tudásod, tapasztalatod annál inkább.

  103. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @kisaudi:
    Mondjuk egy mérnöki diplomától még nem fog érteni az ahhoz kapcsolódó 10 ezer terület mindegyikéhez, ezek egy része autodidakta módon tanulható, más részét viszont csak munkahelyen tudja megtanulni.

  104. Morrancs
    mondta:

    @kisaudi: É ismerek olyan nőt, aki nem a diplomáját tagadta le azért, hogy álláshoz jusson, hanem a gyerekét. Azt mondta, hogy gyermektelen, és akkor megkapta az állást.

    Az a baj, hogy a munkáltatóknak vannak prekoncepciói: a valaki roma, kisgyerekes nő, gyermektelen e fiatal nő, vagy idős, akkor gyakorlatilag tökmindegy, hogy mennyire motivált, képzett, mennyire akar dolgozni, anélkül hullik ki a rostán, hogy a képességeit egyáltalán megnéznék vagy mérlegre tennék. Lehetősége sincsen a bizonyításra, mert nem kapja meg.

  105. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @Mj:
    Azok tanári szakpárok, ha a versenyszférában akart dolgozni a bölcsész szak elvégzése után, akkor tökmindegy volt, hogy egyszakos vagy kétszakos, a lényeg, hogy emellett jól kommunikáljon és beszéljen idegen nyelveket. A reál tanári szakoknál egyébként nem opcionális, hanem kötelező volt a szakpár a bologna előtti 3-4 évben.

  106. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @Phteven:
    Mondjuk nem bölcsész diplomám van, de letagadni nem nagyon lehet. Mert akkor vagy költeni kell valamit az önéletrajzba arra az időszakra, vagy üresen hagyni, egyik rosszabb, mint a másik. A másik oldalon, aki 3-8 évet eltöltött a felsőoktatásban, az úgy 30-35 éves koráig olyan lemaradást szerez mentalitásban, hogy az egyből kibukik, 25 évesen van a 18 éves szakmunkások szintjén rátermettségben. Szóval ha tagadja, akkor kb. hülyének fogják nézni, mivel nem tudják, hogy azért ilyen tapasztalatlan, mert sokáig tanult.

    Más kérdés, hogy nem is nagyon érdemes tagadni, mert ahová elég az érettségi, ott 500 ember jelentkezik átlag egy pozícióra, a diplomás munkákra meg mondjuk 100, még ha gagyidiploma elég is, szóval egyértelmű, hogy hol indul az illető nagyobb eséllyel…

  107. irdesmond
    mondta:

    Kérni kell a segítséget, de ha tudod hogy valaki rászorul akkor kérni sem.
    Évek óta Nürnbergben lakom, az otthoniakkal allig van kapcsolatom, de azért nagyjából képben vagyok.
    Egy régi kommentemet kidobta a googli valakinek, és igy emngem keresett meg. Én itt dolgozom, de gondoltam egy e-mailt megér, hogy beajánljam az otthoni szomszédasszonyt.
    Valami különös véletlen során megfeleltek egymásnak, azota a szomszédasszonynak van munkája.
    Tehát: nagyon kevés kell ahhoz, hogy segíts másoknak, csak nem kell elmenni egy lehetőség mellet, ha téged nem érdekel.

  108. Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan)
    mondta:

    @Phteven:
    „Mondjuk arról a diplomáról is megvan a véleményem, amit le kell tagadni. :-s (Vigyázat, demagógia alert!) Érdekes, gépész, villamos diplomát nem kell. „

    Iiiigen, éppen arról szól a cikk, hogy a másikat fikázni felesleges…
    Jóvan.

  109. „Hiába dől el fejben, attól még nem lesz pénze internethozzáférésre, hogy kiguglizza, milyen a jó CV”

    Hát ha a csávónak azért nincs munkahelye, mert nem volt pénze kiguglizni, hogy milyen a jó CV, akkor ott tényleg a fejben dőlt el minden. Vidéki nyelven szólva „nem akarásnak nyögés a vége”.

  110. levendulabandi
    mondta:

    @mcal: Amikor elkezdte a diplomát, akkor pont hiány volt belőlük. Azóta eltelt 22 év…de most már lassan mindenkiből túlképzés van, kiv. orvosok, ápolók, mert ha nincs mhely, akkor mindegy mi a végzettséged. Van 20 év gyakorlati mviszonya. Az elég gyakorlati tudás?

  111. EzVan:)
    mondta:

    @zobod: gondolom, nem jött át, hogy ez erős irónia…

  112. HellsAngel
    mondta:

    En is sokszor megkaptam eletem soran, hogy felesleges tanulni, es az
    a baj, hogy voltam annyira barom, hogy egy bizonyos idoszakban kicsit
    el is higyjem. Valojaban ez a szabaly ugy van, hogy ha nem erzed magad
    okosnak, akkor tenyleg nem erdemes az iskolaval veszodnod, ahogy
    botfulukent sem erdemes a konzervatoriumba jarni. De ha meg okosnak
    erzed magad, miert nem szerzel ket PhD-t ket meno muszaki egyetemen
    a vilag ket egymastol tavoli pontjan, akkora sztar leszel utana, hogy
    foldi halando rad sem mer majd nezni.

    A temahoz csak annyit, hogy aki szant szandekkal art, az maganak art a
    legtobbet. Mar csak azzal is, hogy idejet es energiajat vesztegeti
    valamire, ami tokeletesen termeketlen, felesleges es jonak gyokere nem
    lehet. Ez egyszeruen ostobasag. Arra lehet, hogy talalhato ok, hogy
    miert ne segits vagy miert nem szabad akkor es ugy segiteni, de arra
    nem talalhato ok, hogy valaki artson.

  113. taka2
    mondta:

    Sok sok irodában dolgozó embert ismerek, és ők is (mint én) heti hat nap napi 10 órát dolgoznak.Informatikusok, gépészek, vegyészek stb.
    8-4-ig ? Nem volt ilyen melóm még. Igazából nem is akarok.
    A Szzzz féle embereket pedig … na mind1
    Az ilyen emberek tesznek paranoiássá.Meg lassan gyakorló pszihopatává.

    ps.
    Tudjátok a diploma megléte egy dolgot jelent: azt, hogy megvan.

  114. zobod
    mondta:

    @kisaudi: azt mondod, hogy tapasztalatod szerint világcégeknél tendenciaszerűen termék- vagy gyártástervezés, termelésirányítás stb területen dolgoznak olyanok, akinek nincsen mérnöki végzettsége? Ez elég durva…

    @Szzzz: „csomóan elcseszik, hogy olyan személyiséget választanak maguknak, hogy teszemazt visszahúzódóak” – az általam ismert, legjobban fizetett IT specialisták többnyire az embergyűlölő remete és a pszichopata érdekes egyvelegeként írhatók le leginkább… túl van ez a személyiség meg életkor téma ragozva, a környezetemben azt látom, ha van valami piacképes, specifikus dolgokra vonatkozó, ellenőrizhető és/vagy tanúsítványokkal vizsgákkal igazolt „tudáscsomagod”, akkor azt el is fogod tudni adni, akár a formális, akár az informális munkaerőpiacon keresztül. Meg persze van pár alap dolog, pl. több sikert mint kudarcot tartalmazó szakmai előélet, nyelvismeret a szakirodalom követéséhez és az együttműködéshez elvárható szinten, ilyenek.

  115. FehérB (törölt)
    mondta:

    Azért tegyük hozzá, hogy néhány agresszív pályázó egyenesen kiált a lekezelésért. Én ugyan nem tettem meg soha, mert féltem tőle, hogy a végén nekem lesz belőle gondom, de döbbenetes emberek tudtak jelentkezni a telefon másik végén: addig nem sikerült eljutniuk, hogy (bocs) az ő korosztályukat xy cégek egész egyszerűen nem keresik. Huszonéveseknek gyártó nemzetközi divatmárkákhoz akartak sokan bekerülni 50 feletti korosztályból, váltig állítva, hogy ők a szakma csínját-bínját kitanulták annak idején a Röltexnél meg az Aranypóknál. És ezek a pályázók nem egyszer, hanem százszor hívtak fel és nem egyetlen, hanem számos kereskedelmi hirdetésre. Ugyanez logisztikában: „láttam ugyan, hogy a német nyelvtudás alapelvárás ebben a pozícióban, nos, én sajnos csak angolul tudok, DE a tapasztalatom, na az aztán remek drága uram”. Ésatöbbi.

  116. kisaudi
    mondta:

    Még egy gondolat, sajnos ahogy láttam a multiknál is egy hiány szülte tendencia, hogy sokszor olyanok töltenek be például mérnök pozíciókat akiknek a leghalványabb fogalma sincs az egészről. Elsőre roppant mulatságos, később elkeserítő úgy teamben dolgozni, hogy „én nem értek hozzá” válaszok jönnek.

  117. kisaudi
    mondta:

    @Mj: „Nem lehet mindenki gépész és villamosmérnök” Igen, ez szintén gyakori demagógia a „másik oldalról”. üdv, egy gépészm 🙂
    Döbbenten olvasom, hogy le kell tagadnia egyeseknek a diplomájának létezését. Ez valami urban legend vagy tényleg így van?
    Akkor litániát tudnék erre írni, kérdésektől hemzsegve.

  118. Szzzz
    mondta:

    Hát igen, eleve ugye, nem picsogni kell, hanem jó helyre kellett volna születni. Kezdve azzal, hogy nem valami proli gyereknek, hanem valami jó családba, ahol apa segít a metekházit megérteni, és alap elvárás és lehetőség a továbbtanulás. Aztán amikor az ember tehetséget és érdeklődést választ magának, hát az is egy nagy baromság, hogy mennyien választják ezeket a humán dolgokat, pedig fejben dől, el csak akarni kell, és bárkiből lehet akár matekzseni. Innen már egyenes lenne az út az info karra, netán valami menedzserképzőbe, vagy a közgáz bankár meg vezetőképzőjébe. Nevetséges, hogy valaki annyit képes gürcölni, hogy aztán fingért rezidenskedhessen, és végül beteg emereken segítsen szánalmas fizetésért. Vagy aki elmegy tanítónak, óvónőnek, mindenféle hivatástudatot kamuzva, miközben csak arról van szó, hogy ezek az emberek 15-16 éves korukra (amikor az ember már kifejlett szeélysiéggel bír) sem képtelenek belátni, hogy elszarják a karrierjüket. De persze hülyék a mérnökkarokon és a topbankármenedzser iskolákban is vannak: még itt is egy csomóan elcseszik, hogy olyan személyiséget választanak maguknak, hogy teszemazt visszahúzódóak, vagy természetesen magabiztosak. Vagy urambocsá akkora barmok, hogy barátaikat nem a későbbi karriert szem előtt tartva, megfelelő kapcsolati hálót építendő válogatja össze, hanem érzelmi alapon, mindenféle irracionális kvalitást nézve… Hogy akar az ilyen érvényesülni, hát miért nem érti meg, hogy nem ez a jó? Szóval aki nem lusta már óvodás korától kezdve megragadni a megfelelő lehetőségeket, és a jó döntéseket meghozni (ismétlem, ezek ismert dolgok, mindenki tudja, hogy egy óvónő kevesebbet ér a munkaerőpiacon, mint egy projektmenedzser, vagyis jó döntést hozni csak belátás kérdése), annak igenis csak elég erősen gondolnia kell erre, és akárhová felvehetik, és akármilyen felsővezető is lehet. Szóval igenis az ember csakis maga tehet arról, hogy hová jut. Miért is kéne segíteni bárkin is, ha magától nem tudott boldogulni?!

  119. heimdall
    mondta:

    „Hiába dől el fejben, attól még nem lesz pénze internethozzáférésre, hogy kiguglizza, milyen a jó CV pl., nem tud pályázni álláshirdetésekre sem online módon.”
    A többi nagyjából a helyén van, de ez 15 éve helytálló lett volna, manapság nevettséges. Léteznek ám internetkávézók, de 1800-2000 forintért már előfizetést is kapsz. Most az jön, hogy nincs számítógépe? Akkor mégis mi a lófrászt akar manapság? Barátai sincsenek, akiknél netezhet napi félórát? Stb…

  120. @Phteven:

    Nem lehet mindenki gépész- vagy villamosmérnök.

  121. @mcal:

    Pont a humán területet választóknak volt ajánlott – ha nem kötelező – a bolognai rendszer előtt a két szak, azaz a két diploma, tehát már az a kiindulási alap is téves, hogy a töri-magyar helyett elég lett volna egy töri, mellette meg tanulhatott volna egy gyakorlati akármicsodát, hiszen ez nem így működött.
    Egyébként meg minél kevésbé tanult valaki, annál nagyobb az esélye arra, hogy nem talál munkát, vagy, hogy alig fizetik meg. Persze, ez a diplomás/több diplomás munkanélkülieket nem boldogítja.:( (Engem sem.)

  122. Lord_M_
    mondta:

    Azért, ahogy semmi sem, úgy ez sem fekete vagy fehér.
    Azoknak az embereknek, akiknek szüksége van rá, és látszik a tenni akarás, a segítség meg szokott érkezni. Egy barát, egy ismerős, egy véletlen folytán. Nem bevonzás kérdése, hanem aktív tevékeny lépéseké.

    A fenti kellett volna – nem kellett volna és hasonlóan elmés beszólások két féle esetben érkeznek meg
    egyfelől valaki igencsak kárörvend, hogy valaki másnak rosszabb mint neki (és ez emberi természet. Mindig hasonlítjuk magunkat másokhoz, és akinek jobban megy azt jobb esetben kissé irigyeljük (nem irigyek vagyunk! – azaz nem tőle sajnáljuk, hanem eljátszunk a gondolattal, hogy mi is az ő helyében lennénk (és ezzel semmi gond nincs)) – vagy irigykedünk, esetleg még utáljuk is… ellenben ha valaki rosszabb helyzetben van, akkor vagy szánakozunk kicsit és segíteni akarunk, vagy egyszerűen gúnyt űzünk a másikból, esetleg direkt utáljuk is, mert azt képzeljük, hogy akinek nálunk jobban megy, az minket is utál.
    A két véglet az aki kérdés nélkül osztja az észt. Ugyanakkor a nagytöbbség is beáll a sorba, ha a segítségre szoruló, láthatóan nem is törekszik a változásra.

    „Dehát nincs munkám, mit csináljak” … illetve „annyi pénzért nem fogok dolgozni” … „az messze van” … és hasonló gyakorlatilag kifogásgyártásra korlátozott panelekkel operáló emberek e leges legjobb indulatú emberből is kihozzák a nem túl udvarias formát.

    Különösen akkor, ha esetleg a segítségre szoruló nem csak hogy nem kíván aktívan megoldást találni, de a felkínált lehetőségekre is csak fintorog… nem mellesleg pedig képtelen alkalmazkodni a szituációhoz.
    Például nincs munkája, segítségre szorul, de napi 4-500 forintot elfüstöl… majd panaszkodik, hogy neki nincs pénze pl internetre… vagy vonatjegyre egy állásinterjúra, vigyem én el kocsival (munkaidőben)

    Ilyenkor az ember sajnos nem azt látja, hogy segítségre szorul valaki, hanem hogy hisztizik, és kifogásokat keres (illetve ki akar használni) – és minden jóindulat ellenére még én vagyok a k*cs*g…

    Természetesen létezik az az ember, mint írtam aki inkább belerúg a földön fekvőbe, csak hogy érezze, hogy neki nincs semmi baja, és önmaga helyzeténél is van rosszabb, de velük meg hiába beszélsz… hiába mondod, hogy ez nem segít.. ők momentán tudják, és tisztában vannak vele, sokuk viszont nagyon is tudja, hogy ők is saját erőből jutottak addig ameddig – (kis részük segítséggel, de azt természetesen az istennek se ismernék el) – így elvárják, hogy tessék mindenkinek szépen önállóan megemberlnie magát és felkelni a földről és menni problémát megoldani – még akkor is ha éppen emberünk nem is fekszik a földön – csak megemlítette, hogy pillanatnyilag nem rózsás a helyzet)

    Az pedig egy másik dolog, hogy az emberek – szinte mindenki – szenved valami hasonló „nekem ki segít” hozzáállásban (ejj ez de fura így leírva)

    Tessék arra gondolni hogy hányszor hangzik el:
    – ki mondta neki, hogy igyon? (vagy azzal nem old meg semmit)
    – ki mondta neki, hogy dohányozzon?
    – ki mondta neki, hogy szüljön három gyereket
    – … hogy költözzön oda
    – … hogy menjen hozzá – vegye el
    – … hogy válljon el
    – … csalja meg
    – … lopjon
    – … stb.

    Valami problémába belefutunk, valaki máshogy reagál rá mint mi, és máris ott van bennünk a kioktatás, hiszen „én is voltam már padlón (munkanélküli), mégse kezdtem el inni”… „nekem is meghalt a hörcsögöm, mégse lettem öngyilkos”…

    Megintcsak, emberi természet, hogy szeretjük érezni (esetleg hangoztatni) hogy mi jobbak, hogy mi mások vagyunk.
    Legyen az munkakeresés, párkapcsolat, egészség, család… akármi, bármi.

    Ez egy emberi dolog, szeretjük megmérni magunkat és másokkal összevetni, és jobban kijönni a méricskélésből – kimondani ezt és ezáltal pedig önmagunkat megerősíteni, hogy mi pedig jól csináltuk és okosan.

    Sajnos a munkakeresés problémája sem mentes ettől – és arra kérni az embereket, hogy ezen változtassanak, többe kerül mint egy finom felkérés… persze hatni fog ez is… mondjuk 15 percig… az adott témában… aztán a másikban ugyanott folytatjuk.

    Ezzel nem védem a rossz hozzáállást, mert javulni és javítani mindig lehet és kell, csak ez nem abból áll hogy „kioktatjuk őket arról, hogy mit csinálnak rosszul” 🙂 pont mint ahogy a munkakeresőt nem oktatjuk ki arról, hogy mit csinált rosszul 🙂

    bocs, hosszú lett 🙂
    (és cserkészbecsszó nem akartam troll lenni, sem kioktató, csak megosztani a véleményemet) – és a blog amúgy tök jó 🙂

  123. Phteven
    mondta:

    @mizant21: Inkább a szegénység miatt nem fizetik meg. Mondjuk a munkanélküliségből következik a szegénység is.

  124. Le Orme 2
    mondta:

    Bizonyos munkakörök betöltéséhez formai feltétel az egyetemi végzettség, mégha egyébként tartalmilag nem is lenne rá szükség. Aki ilyen munkakörre vágyik, annak tanulnia kell, de a tanulás öröméért is érdemes lehet, nem csak a későbbi karrierért.

  125. Phteven
    mondta:

    Hát, letagadni még mindig könnyebb egy diplomát, mint hazudni, hogy van… Mondjuk arról a diplomáról is megvan a véleményem, amit le kell tagadni. :-s (Vigyázat, demagógia alert!) Érdekes, gépész, villamos diplomát nem kell.

  126. bloggerman77
    mondta:

    @zobod:

    Olvasni te sem tudsz: levendulabandi bnője munkanélküli, ezért zrikálja a takkercsaj, hogy neki 8 általánosa van, aztán mégis van munkája és 145 ezret keres…

  127. zobod
    mondta:

    @levendulabandi: Ne haragudj, de nem hiszem hogy ilyen hülye ember létezne, mint ez a történetbeli takarítónő. Szerinted nem látja, hogy amíg a másik a fűtött irodában végez valami szellemi munkát h-p 8-4 -ig, addig ő mások piszkát, mocskát takarítja el verejtékes fizikai munkával, hajnalban és/vagy éjszaka gürcölve – ugyanannyiért. Ez az szituáció nála valóban úgy jönne át, hogy a másik milyen hülye volt, hogy tanult…?

  128. @levendulabandi:
    Tökre igaz a nem kellett volna annyit tanulni elmélet.

    Helyette az azt kellett volna tanulni, amire szükség is van.
    Sajnos kimaradt a hozzászólásodból, hogy miből van két diplomája a csajnak.

    Jogász, mérnök-közgazdász, marketinges, belső építész, stb. Dunát lehet rekeszteni.

    A sokdiplomások általában humán területen művelik az okosságot, holott gyakorlati szinten keresnek embereket.

    Ahelyett, hogy még egy diplomát bezsebel, kellett volna némi gyakorlati tapasztalatot szerezni.

    Én sem a végzettségemnek megfelelő állásban vagyok, mert nem azt kerestem, hanem a lehetőségeket és abba tanultam bele. Követelmény: Egyetemi végzettség.

    Semmi extra. A többit bizonyítani kell a munkahelyen. Szarni a diplomákba.

  129. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @levendulabandi:
    Én erre a „tanulni kellett volna”, „nem kellett volna tanulni” dologra azt mondom, ha saját magamat nézem: nem kellett volna tanulnom, hanem tanulnom kellett volna. Csak először abban az értelemben használom a szót, hogy hivatalos képzés egyetemen, másodszor pedig abban az értelemben, hogy önképzés gyakorlatiasabb dolgokra.

  130. levendulabandi
    mondta:

    Jó cikk.

    Amúgy a bnőmnek pont azt szokták beszólni, hogy „nem kellett volna annyit tanulni.” Van egy takarítónő szomszédja, aki nettó 150et keres (igen, takarítással) és 8 általánosa van.Ő is ezt szokta mondani: „Nekem csak 8 általánosom van, de te semmire sem mész a 2 diplomáddal, 2 nyelvvizsgáddal!Úgy kell,minek kellett ennyit tanulni”

    A másik kedvencem: „mert ezt vonzod be.” Amióta megjelent az az idióta Vonzás törvénye c. könyv (amit mindenki volt szíves félreérteni), azt hiszik, csak rágondolok vmire és azt (ha jó erősen gondoltam rá), megkapom. Sajnos az élet nem ilyen egyszerű. Senki sem gondolt arra kívánság okán, hogy munkanélküli legyen, leukémiás, vagy rokkant.