Így készülj fel az állásinterjúra!
Amikor behívnak titeket a rég várt interjúra, akkor kezdődik csak igazán a játék. Sokan kérdeztétek tőlem, hogy miért szükséges külön felkészülni rá. Azért, mert a munkátokat végzitek, de amikor beszélni kell róla, ráadásul eredményekben gondolkodva és nem csak a feladatokat felsorolva, akkor elnémultok.
Sok cikk segíti az álláskeresőket abban, hogy valóban milyen általános kérdések várhatók az interjú során. Sőt arról is sok információ van, hogy miket válaszoljatok ezekre a kérdésekre, mit is mondjatok valójában. Ezekkel az interjúkérdésekkel csak annyi a problémám, hogy nem segítenek téged a válaszadásban. A leghíresebb kérdés, hogy „mesélj magadról.” Na, ettől engem a hideg is kiráz, és nem hiszem, hogy ez a kérdés egy szándékos szakmai „húzás”, pedig még erre is van magyarázata a szakmának, teljesen érthetetlenül. Általánosságban véve, ha ezeket a tanácsokat megfogadjátok, amiket javaslok, akkor bármilyen kérdést tesznek fel, biztos, hogy lesz rá egy érdemi válaszotok. Felsorolhatnék száz meg száz kérdést, amely előfordulhat az interjún, de az arra adható válaszok megtanulása rettentően időigényes, és nem is támogatom az előre betanult dolgokat.
Az első és alapvető dolog, hogy tudd, mi áll az önéletrajzodban. Ez egy jó sorvezető, amikor mesélned kell magadról. Itt a szakmai tudásodra kíváncsiak alapvetően. Milyen munkahelyeken, milyen tapasztalatokat gyűjtöttél. Na, itt jön a csavar a dologban!
Egy állásinterjún elég sok vetélytársatok van, akitől valamiben különböznötök kell. Jó, ha ez a valami, a tudásotok, a hozzáállásotok és ennek a kiváló kommunikálása. Tehát nem elég a bizonyos munkahelyeken felsorolnotok a feladataitokat, hanem társítsatok mellé eredményeket. Objektív számadatokat tegyetek hozzá. Nem elég azt mondani, hogy én adminisztráltam a leggyorsabban, legpontosabban, hanem viszonyszámokat és mérőszámokat is hozzá kell tennetek. Azaz Én adminisztráltam a leggyorsabban az 5 adminisztrátor közül és a hibaszázalékom 5% volt havonta. Tudom, hogy sok helyen nem mérik ezeket az adatokat, és úgy gondoljátok, hogy sok munkát nem lehet mérni. De már az segítség, iránymutató lehet a számotokra, ha többször kérnek meg titeket plusz munkára, ami plusz felelősséggel jár. Vagy, hogy a másikat megrovásban részesítik, mert sokat hibázott. Bármilyen információra figyeljetek oda, ami jelzésértékű lehet, hogy a ti munkátokat hogyan értékelik a többiekhez képest. Egyébként meg, érdemes megkérnetek a közvetlen vezetőtöket, hogy értékelje havi rendszerességgel a munkátokat, mert csak akkor tudtok fejlődni, ha tükröt tartanak. Akiknek mérték az eredményeit, kompetenciáit, azok pedig keressék vissza, nézzék át, hogy beszélni tudjatok róla.
Tehát még egyszer, legyetek tisztában azzal, hogy hol dolgoztatok, milyen feladatokat láttatok el és milyen eredményeket értetek el.
Ami még nagyon fontos, hogy tisztában kell lennetek a kompetenciáitokkal. Írjatok egy listát erről, mik azok, amik már most is hozzásegítenek a sikerhez és, mik azok, amelyeket még fejleszteni kell. Ezt a legkönnyebben úgy tudjátok megtenni, hogy, az önéletrajzot alapul véve összeírjátok milyen feladatokat végeztetek el, e mellé pedig odaírjátok, milyen kompetenciákra volt szükség. Amelyek a legtöbbször előfordultak a listában, valószínűsíthető, hogy azokban kiemelkedő a tudásod, képességed. De mindenképp mutassátok meg a kompetencialistátokat egy olyan embernek, aki ismer titeket és kérjétek ki az őszinte véleményét. Beszéljétek át, és, ha szükséges, korrigáljátok. Ha ti magatok nem vagytok tisztában képességeitekkel, és azoknak a hiányával, akkor hogy akarjátok eladni magatokat az állásinterjún? Ezért fontos ezt megtennetek.
Legyen jövőképetek, rövid és hosszú távú céljaitok. Nem könnyű ezt a mai világban kitűzni, hát még folyamatosan a fókuszban tartani, de e nélkül csak kóvályogni fogtok egész életetekben és nem tudtok elérni nagy sikereket. Legyenek ezek a célok reálisak. Aki mer nagyot álmodni, az ne fogja vissza magát, aki a kis lépésekben hisz, az tegyen úgy, a lényeg, tudjátok, hogy hová tartotok. Ez alapján kell meghatároznotok azt is, hogy miért adtok be egy pályázatot egy céghez. Ezt meg fogják tőletek kérdezni. Tudni akarják, mennyire vagytok motiváltak. Aki csak a kispadot akarja melegíteni, az nem kell a cégeknek, de aki tudatosan választ, és ezt meg is tudja indokolni, lépéselőnyben van a többi pályázóval szemben.
Ha csak ezekből felkészültök, amiket itt leírtam, máris nyert ügyetek van azokhoz képest, akik nem készülnek fel az állásinterjúra. Ezek alaplépések a siker érdekében. Ha az alapos felkészülést szeretnéd megtanulni, keress minket bátran elérhetőségeinken.
******
Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg, hátha ezzel te is segítesz másoknak!
Ha személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes konzultációért gyere a Facebook csoportomba!
******
Din Serpahis
mondta:@Din Serpahis: 9 évvel később a második hely, egy svájci multicég bécsi irodája már keményebb dió volt, 5 körös interjú, a HR bullshitelést az elsőn kb 5 perc alatt letudták utána meg kőkemény szakma de mindenen végigmentek ami csak az adott területen elképzelhető, aztán még adtak házi feladatnak egy esettanulmányt is hogy dolgozzam ki.
Din Serpahis
mondta:Nekem az első munkahelyemen volt a legjobb interjúm. Közepes IT cég volt, nekem meg ugye nem ITs a végzettségem, úgyhogy nagyon izgultam, hogy az otthoni programozgatás meg ilyesmik elég lesz-e. Sokat tanultam előtte, elolvastam szakmai anyagokat ilyesmi.
Bemegyek, jön a nagyfőnök:
– Hova járt gimnáziumba?
– Ide és ide
– Az egy jó suli, fel van véve.
XD
Yobbágy Fery
mondta:@Visceroid: Megkeseredett ember lehetsz, akinek se piacképes végzettsége, se megfelelő tapasztalata nincs ahhoz, hogy bekerüljön egy normális céghez. Külföldre is csak azért nem mész, mert gondolom idegen nyelvet se beszélsz rendesen.
Robotolj akkor tovább éhbérért egy adócsaló magyar főnöknek, és esténként böfögj továbbra is nyugodtan az olcsó sörtől, miközben másokat hibáztatsz a saját nyomorúságodért.
Visceroid
mondta:@jobangel: „Ha a munkáltató tudja, hová szeretnél eljutni középtávon, és tud ebben támogatni,”
Mivaan??? A munkáltató támogatni a munkavállalót? Hol élsz te? Az átlag magyar főnök általában azt sem tudja, hogy mit csinál az alkalmazottja, illetve jó, ha azt meg tudja mondani, hogy milyen vállalkozása van! Azt hiszed, hogy észreveszi, hogy vannak alkalmazottai? Ez itt Fideszisztán, nem a nyugat! Azért ne legyünk már ennyire eltévedve!
Irbisz
mondta:@JorEl: egy fenét. néhány hiányszakmában van ez csak igy.
Irbisz
mondta:@Online Távmunkás:
„Magyarán egy értelmes, némi önismerettel rendelkező ember számára teljesen felesleges az interjú kérdéseire készülni.”
Pontosan.
CSak tudni kell mindezt megfelelően kommunikálni is, és ez nem mindenkinek megy ahogy kellene -> és ezért a jó „beszélőkéjű” ember előnnyel indul, mert jobban el tudja adni akár a szerényebb képességeit, eredményeit.
Névtelen
mondta:@Berelhetoreklamfelulet:
Pontosan emiatt kérdezik, de pomtosan tudják, hogy hazudni fog. Ismerek egy embert, aki ezt nem tudta, és bemondta válasznak, hogy olyan 3 év múlva váltana, ami amúgy teljesen átlagos a budapesti munkaerőpiacon, na a HR-es nagyon ki lett akadva, azért vették fel mégis, mert a vezetőnek szimpatikus volt, és az alacsony bérigényűek közül ő volt magasan a legjobb.
jobangel
mondta:@Berelhetoreklamfelulet: Ettől a kérdéstől sokáig én is irtóztam, de most nyert értelmet. Ha a munkáltató tudja, hová szeretnél eljutni középtávon, és tud ebben támogatni, akkor jó eséllyel meg tud tartani. Szóval, mostantól van értelme megkérdezni, és értelmesen válaszolni rá.
Berelhetoreklamfelulet
mondta:„Hol látja magát öt év múlva?”
Arra kíváncsiak, milyen hamar akarsz dobbantani tőlük. Nyilván ők is tudják, hogy eddig valószínű nem fogsz ott maradni, de azért kíváncsiak mennyire jól tudsz hazudni.
kispotzak
mondta:@Koczy: Hidd el, nem azt várják el, hogy hazudj. És az sem jó vagy normális ha „mindenki ugyanarról a portálról betanulja a jó válaszokat”.
Minden interjukerdesnek konkrét oka van, a Beszéljen magáról-nak és a Hol látja magát öt év múlva-nak egyaránt.
És ezekre total mást mond egy pályakezdő és egy 5-10-20 év gyakorlattal rendelkező, mást egy startuphoz, egy boltba, egy multihoz jelentkező, stb. Nincsenek, nem lehetnek azonos válaszok, és ultragaz h vannak cikkek, könyvek amik azt sugallják h vannak ilyenek, és csak azokat kell betanulni…
JorEl
mondta:@Guest1654543: BP és IT. Azt hiszem kicsit félrement nálad valami, nem azt írtam, hogy, nincsen állásinterjú, hanem azt, hogy én még sohasem voltam olyanon. Ezzel egyébként csak válaszoltam egy másik user reakciójára, amiben az állásinterjút egy picit túlmisztifikálta. A ritka és keresett területekről meg csak annyit, hogy egy titkárnő végzettségű ismerősöm elment 3 állásinterjúra, mert megunta a régi munkahelyét és mind a 3 helyre fel is vették volna, ezek közül kettő tetszett is neki, az elsőre szimpatikusabbnak tűnő helyet választotta. Két hét után már látta, hogy nem innen szeretne nyugdíjba vonulni, ezért felhívta a másik melóhelyet, hogy mi a helyzet azzal az állással, másnap már ott kezdett.
Guest1654543
mondta:@JorEl: Esetleg te írd le hogy hol élsz, mert az ok hogy a naptól a 3. bolygó, de melyik galaxis? Tipikus példánya vagy az annak embertípusnak aki elcsíp egy ritka és keresett területet egy kis piacon mint Magyarország és emiatt azt hiszi hogy ő szarta a mindenséget, mert aki pont nem ilyen területen van, az nyilván hülye. Ha már itt vered magad legalább leírhatnád mit csinálsz, én pénzügyre tippelek – mivel ott van annyi pénz hogy fizetni nem ügy de kell a balek aki gyorsan összerakja a projekteket. Ha meg nem, és csak zseni vagy az teljesen ok, de akkor meg egyszerűen hazudsz a „elvárható minimum” szintről. Az teljesen igaz hogy egyre fontosabb a karrier/tudás felépítése, az önreklám és a kapcsolatok, de egy normális piacon az interjút úgy sem úszod meg.
JorEl
mondta:@kiber kóbor: Te hol élsz? Úgy értem, hogy legalább a bolygót lőjük be saccra… Én még életemben nem voltam állásinterjún, mivel picit több, mint 20 éve egy projektből kifolyólag az egyetem befejezése előtt már lestipistopizott egy viszonylag nagyobb cég, utána egy partner cég tett jobb ajánlatot, aztán annak a cégnek a konkurenciáját mentem felmérni egy konferenciára, információt
annyira nem voltak hajlandóak adni semmiről, de jelezték, ha érdekel a technológiájuk, akkor menjek hozzájuk dolgozni, aztán egy ismerős véletlenül elszólta magát velem kapcsolatban, másnap csörgött a telefonom és a mostani főnököm volt a vonal túlsó végén, hogy mik a feltételei annak, hogy neki dolgozzak. Igazad van, hogy teperni kell, de nem a munkahelyekért, hanem azért, hogy abban a szakmában, amit választottál, legalább elérd az elvárható minimum szintet, sajnálom, hogy neked ez nem sikerül 🙁
kiber kóbor
mondta:@JorEl: a mesében lehet, a valóságban még mindig teperned kell, hogy munkát kapj.
enpera
mondta:@Visceroid: ezek szerint te képzetlen vagy es fejlődni képtelen.
Visceroid
mondta:Állást csak csókos kap.
JorEl
mondta:Jelezném, hogy ma magyarországon az állásinterjú már nem arról szól, hogy a munkavállalónak kéne bebizonyítania a rátermettségét, hanem a munkaadónak, hogy képes a munkavállaló igényeinek megfelelő körülményeket és béreket biztosítani…
Mondhatni hazánk mára nem HR-esnek való vidék 🙂
Koczy
mondta:Ez a „Hol látja magát öt év múlva?” kérdés szerintem egy baromság, ennek ellenére nem egyszer találkoztam már vele. A mai világban hogy várhatják el, hogy erre bárki őszintén válaszoljon? Meg egyébként is, mit lehet rá mondani, az is előfordulhat, hogy egy fél év múlva megkeresnek egy sokkal jobb ajánlattal és váltok. Vagy megborul a gazdaság és megszűnik a cég… Vagy elüt a villamos… Öt év baromi sok idő, annyi idő alatt az ember maga, a jelleme és a szaktudása is fejlődik, változik. Sőt, én általában elég hirtelen ember vagyok, például azt is, hogy elkezdem a harmadik diplomám megszerzését is két nappal a pótfelvételi jelentkezés lezárta előtt döntöttem el.
De ugye ezeknél az interjúknál az a legszebb, hogy elvárják, hogy hazudj az arcukba, add elő, hogy minden álmod ott dolgozni és tedd ki szíved lelked az állásinterjún, miközben ők csak hümmögnek és még azt sem hajlandóak elmondani, hogy kb. mennyi lenne a fizud, még azt is te mondd meg, hogy mennyit keresel, aztán majd ahhoz viszonyítva mondanak egy számot. Szóval baromira nem kíváncsiak szerintem a dolgozóra, mint emberre, azt veszik fel, aki a vezérigazgató unokahúga vagy aki a legjobban alakítható.
Meg mindig azon agyaltam, hogy ha az interjúra mindenki ugyanazokról a portálokról tanulja be a „helyes választ”, hogy döntik el végül, hogy ki milyen egyéniség? 😀
Online Távmunkás
mondta:Magyarán egy értelmes, némi önismerettel rendelkező ember számára teljesen felesleges az interjú kérdéseire készülni.