Miért mondanak fel a munkavállalók a munkahelyükön?

Miért mondanak fel a munkavállalók a munkahelyükön?

Tájékoztató anyag ahhoz a kormányzati javaslathoz, miszerint ha felmondott a munkavállaló, vagy éppen közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonya, akkor kizárják a közmunkából 3 hónapra (hírek róla: itt)

A javaslat célja az lenne a kommunikáció szerint, hogy az embereket az elsődleges munkaerőpiacon tartsa. Nyilván nem fogja, mert a munkavállalók célja a felmondással, illetve a munkáltatók célja a közös megegyezéssel nem az, hogy a munkaerő a másodlagosnak nevezett (értsd: közmunka-program) munkaerőpiac keretei közé kerüljön. De nem is azért mondanak fel emberek a munkahelyükön, mert nem akarnak dolgozni. Ennél sokkal értelmesebb okaik vannak. Ha a munkavállaló úgy mond fel a munkahelyén, hogy emiatt álláskeresővé válik (nem munkahelyváltás miatt), annak is lehetnek teljesen érthető, hétköznapi okai:

Költözés

Az egyik legegyértelműbb felmondási ok. Ha valaki elköltözik az eddigi lakóhelyéről, vagy a munkahelye költözik el, előfordulhat, hogy már túl messze lenne a munkavállalónak naponta bejárni. Ezért felmond, álláskeresővé válik, és közelebbi munkahelyet keres. Logikus, racionális döntés, mert ugyan ingázni jó, de nem mindegy mennyit, hová, és mikor.

Elviselhetetlen körülmények a munkahelyen

Néha előfordul, hogy a zaj, a bűz, a hideg, a meleg, vagy bármilyen más környezeti tényező az egészségkárosodásig képes ártani a dolgozónak, ezért inkább felmond. Vannak munkáltatók, akik a munkavédelmi előírásokat sem kezelik kellő gondossággal, így a balesetveszélyes munkahely elhagyása is kifejezetten racionális döntés a munkavállaló részéről. Költségvetési szempontból is ez a jó döntés: Egy álláskereső máshol még termelhet majd GDP-t, egy munkabalesetben meghalt munkavállaló már nem. Ha „csak” rokkantság lett a sérüléséből, az is állami költséget jelent. Mindenki – az állam is, a munkavállaló is – jobban jár, ha ilyen munkahelyek úgy tűnnek el a piacról, hogy az alkalmazottak otthagyják.

Munkahelyi nyomásgyakorlás, mobbing

Van, amikor nem a fizikai környezet, hanem a munkáltató magatartása teszi elviselhetetlenné a munkavállaló életét. A ki nem fizetett jogos bérektől kezdve a mondvacsinált okok miatt levont bérek, az ügyeskedés, a szürkemunka, törvénytelenségek is vezethetnek a munkavállaló felmondásához. Van-e racionálisabb döntés, mint nem dolgozni olyan helyen, ahol ezért nem fizetnek? A klasszikus munkahelyi terror, a mobbing ellen is egyetlen jó lépés menekülés, azaz a munkavállalói felmondás. Állami szempontból: Az idegösszeroppanás miatt betegállományba került munkavállaló költséget jelent, nem termel GDP-t nagyon sokáig. A munkáltatói törvénytelenségek is kárt okoznak az államnak, ha ebben a munkavállaló nem vesz részt, az az államnak is jó.

 

Mindezekhez nem mellékesen hozzátenném, hogy a munkavállaló törvény szerint nem köteles a felmondását indokolni!

 

—–

A közös megegyezésről

Nos, a közös megegyezés alapvetően jó intézménye degradálódott a „nem akarjuk kimondani, de valójában kirúgtuk” üzenetre. Azaz általában munkáltatói kezdeményezésre jön létre, néha mégis jó a munkavállalónak (ha nem, akkor remélem nem írja alá, és azonnal ügyvédet kerít!). Tehát, a közös megegyezés valami olyasmi, ami a munkáltatói felmondáshoz képest valami előnyt nyújt mindkét félnek. Tipikusan ebben szokták rendezni a szabadságokról szóló megállapodásokat, a felmondási időről is így rendelkeznek, ha el akarnak térni valami miatt az előírásoktól. A közös megegyezés többnyire nem a munkavállaló hibáját jelzi, azt meg főleg nem, hogy ne akarna dolgozni, esetleg a „másodlagos munkaerőpiaci” (értsd: közmunka-program) adta lehetőségekre számít. Bizony, valószínűleg a munkavállalók 100%-a látja, hogy a közmunka nem lehetőség, hanem egy kényszerű döntés, ami a nullánál azért több jövedelmet biztosít, de összegszerűen mégis a létminimum felét lehet vele keresni, ami nem az a perspektíva, amiért érdemes lenne felmondani.

—-

Ezek után ez az ötlet kifejezetten abszurd. Különösen annak fényében, hogy munkaviszonyt megszüntetni sem erkölcsi, sem törvényi szempontból nem elítélendő dolog, így semmilyen szankciónak sincs etikai alapja. Jogalapja viszont lesz, ha jogszabály készül rá…

 

PS: nem szoktam politizálni a blogon, sőt, igyekszem távoltartani innen a politikát, és ez a jövőben is így lesz. De van, amikor nem lehet nem politizálni.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz jobangel hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. jobangel
    mondta:

    @Emmanuel Goldstein: Az elméleted annyiban hagyja figyelmen kívül a valóságot, hogy a közmunkában kifejezetten nem értékteremtő munkát végeztetnek, tehát a „csinálhat valamit, aminek van értéke”, nem igaz. Az sem, hogy embernek lennének tekintve. Azt az árkot, amit egy gép fél óra alatt kiás, 20 munkással két hétig lapáttal ásatni pazarlás. Mert többe is kerül, mint a gép+ember, meg még minőségben is szükségszerűen elmarad a gépitől.

    Van egy ismerősöm, közmunkában segédápoló szocotthonban. Namost, ha kell oda segédápoló, miért is nem alkalmazzák? Mert akkor minimálbért kellene fizetni, így meg segélyt fizetnek, ami olcsóbb az államnak. Ráadásul még végzettsége is van hozzá, igaz, csak OKJ-s szociális ápoló, de azt pont ilyesmikre találták ki. Ez tipikusan a hatalommal való visszaélés így. Emellett bizony simán süllyednek depresszióba emberek, sőt. A kilátástalanság még ennél is kétségbeesettebb lépéseket hoz néha 🙁 Egyszerűen az a nyomás, hogy 47 ezer a fizu, és 30 ezer a gázszámla, elviselhetetlen. De hogy még a 47 ezer is csak 3 hónapig bizots, és csak akkor, ha bármit elvisel a munkáltatójától, az már embertelen. Látni kell ezt közelről ahhoz, hogy lásd, miért nem jó.

    Ugyanakkor tényleg probléma, amit mondasz, hogy mostmár oda fejlődött a világ, hogy mindenhez képzés kell, így képzetlennek nehezen jut munka. OKJ-s takarító képzés sem azért van, mert hülye bürokraták kitalálták, hanem azért, mert olyan takarítógépek, vegyszerek vannak, amiket tudni kell használni, nem elég a felmosófa ismerete. A képzetlen tömegek egyetlen esélye a munkára, ha képzetté válnak. Erre a munkaügyi központokban mit látsz? Bolti eladói képzést (muhaha, a jelen kiskereskedelmi helyzetben…), meg virágkötőit (amiből csak akkor lehet keresni, ha virágboltot nyitsz, azaz vállalkozó leszel. 0 Ft tőkével és adósságheggyel a hátad mögött ez nyilván nem jön össze).

  2. randomuser1
    mondta:

    @jobangel: pedig..
    tegyük fel, vagy egy jólszituált meneccser, aki keres havi x.xxx.xxx. bruttót, aztán egyik napról a másikra kiteszik(errefele megesik, nem-e?).. kap 3 hónapig bruttó 160.000 fronyót – de mivel elötte se pofira kapta azat az összeget- akkor neki a munaknélküli segély.. jópofa semmi, meg különben is, soxorosát befizette elötte.
    ellenben,aki keres 2xx.xxx bruttót, az örül ennek, hisz a munkaerőpiaci értéke kicsit kevesebb, tehát, némileg később talál melót.
    namost, a valódi minimálbéres, aki tényleg, őszintén ennyit keres, mert kurvára nem ért semmihez (és mainapság, a krumplit ugye, nem köll kézzel megkapálni), annak a munakerőpiaci értéke a semmi felé konvergál, vagyis az elhelyzkedése években mérhető, annak a közmunakaprogi magában jó, hisz nem csak kap valami segélyfélét, haenm csinálhat is valamit, aminek van értéke, ami mentális értelemben több, mint a mezei segély, hisz csinál valamit, nemmellékesen, nem köll depreszió elleni gyóccerre költsön.
    vagyis, közmunakprogi nem más, mint a gazdaságilag veszteségként leírandó, de emberi szempontból mégicsak embernek tekinthető passzív tömeg gazdasági értelemben vett szintentartása.

  3. jobangel
    mondta:

    @Irbisz: Én a közmunkában semmi jót nem látok, egyszerűen nincs pozitív oldala. Akkor lenne, ha legalább minimálbért kapnának. Nekem mondjuk a „munkáért segélyt” sem tetszik, mert úgy gondolom, munkáért munkabért fizessenek.

  4. Irbisz
    mondta:

    Erröl a kerdesröl tenyleg nem lehet politikamentesen vitazni, mert en nem vagyok a közmunka hive, de nem is tartom ördögtöl valo dolognak, vannak pozitiv aspektusai is (nem az, hogy hu mennyire nött a foglalkoztatottsag, mert az csak egyike az orbankormany „trükkök szazai”-nak :)).

    Viszont ez a javaslat egyenesen felhaborito, ennel mar csak az a tervezet bicskanyitogatobb, hogy lehetöseg lesz a közmunkasokat olyan munkaadokhoz terelni, akik ezt igenylik es a helyi jegyzö/polgarmester ezt tamogatja.
    Ez nem lesz mas, mint hogy a haveri kör es a (helyi) oligarchak ingyen munkaeröhöz jutnak, akik meg odakerülnek dolgozni, azok ugy erezhetik magukat kb. mint a feudalizmusban a jobbagyok amikor ingyen robotoltak, vagy mentek urberbe.
    Elkepesztö, kivancsi vagyok ezt milyen formaban vezetik be …

  5. jobangel
    mondta:

    @_Epikurosz_: Ez igaz. A felvetés onnan indult, hogy valaki fentebb írta, azzal fenyegetik a munkavállalót, hogy ha nem írja alá a közös megegyezést, a munkáltatói felmondás indokolásában befeketítik. Nyilván a munkavállaló ettől megijed, pedig épp kiröhöghetné a fenyegetőzőt, és mehetne bíróságra. De ugye a többségnek nincs ügyvédre pénze. Viszont jó tudni, hogy a referenciainterjú nem így működik, és a munkavállalónak még akkor sincs miért félnie, ha van, aki azt állítja róla, hogy rosszul dolgozik. Mert akiről referenciát kérnek, azt nem egy embertől kérik, és a referenciainterjú alapszabálya, hogy ugyanazt kérdezzük az adott jelölttel kapcsolatban minden megkérdezettől.

  6. _Epikurosz_
    mondta:

    @jobangel: Attól, hogy dilettánsnak minősítem, még nem tudok jobban, ügyesebben harcolni ellene sajnos.

  7. _Epikurosz_
    mondta:

    @jobangel: „az állam olyasmibe szól bele, ami a piac dolga lenne” – munkát adni igen. Ha tényleg segítene a közmunka, akkor pont azt a belépési korlátot számolná fel, ami az alulszocializáltságból és rossz körülményekből fakad. Kérdés, hogy teszi-e. A piacban meglévő belépési korlátot maga a piac nem fogja felszámolni, nem tudja, csak ha megváltoznak a viszonyok. Belépési korlát _van_, tudásalapú társadalomban élünk: aki nem tud semmit, nem kap munkát. Ezért kapar mindenki a diplomáért.

  8. jobangel
    mondta:

    @_Epikurosz_: ha van olyan, az azért baj, mert elég nagy dilettantizmusra vall. A referenciainterjú egy jól dokumentált valami kell, hogy legyen, szakmai vezetővel, min. 5-8 releváns kérdéssel a jelöltről, és nem annyi, hogy „hé, miért is rúgtátok ki?”. Az előző cég HR-ese max. intézte a felmondást, de biztosan nem döntött róla, így a valós okokkal sincs tisztában. Ha ilyen kérdésre válaszol, akkor megintcsak dilettánssal állunk szemben.

  9. _Epikurosz_
    mondta:

    @jobangel: ” Nincs olyan, hogy a következő munkahely olvasgatja a felmondási indokot, amit az előző adott,” ÉÉÉS. Van. Simán. Könnyedén. Egy telefonba kerül a kedves HR-esnek, a kollégához. Csak szólok.

  10. jobangel
    mondta:

    @==T==: „Térben/időben rengeteg olyan helyzetet találni, ahol/amikor rengeteg sokkal szegényebb ember élt a mai magyarországi szegényeknél, mégsem küzdöttek ilyen szocializációs kihívásokkal.” — Ezek után nem tudom, mit értesz szocializációs kihívásnak. A más emberrel érintkezésbe lépésére rányomja a bélyeget a nyomor: szorongás, önbizalomhiány, kisebbség-érzés pont elég ahhoz, hogy ne legyen megfelelő a kommunikációja, fellépése. A határidőkhöz is csak akkor tudja tartani magát, ha van pl. órája. Van, akinek nincs. Vagy van pénze buszjegyre, hogy odaérjen időben. Bizony a tisztaság is szegénységhez kötődik: ha nincs fűtés, és nincs fürdőszobád, akkor nem állsz be naponta kétszer a tus alá. Dezodorra sem futja, szappanból is csak a legolcsóbbra, és hajat is csak azzal tud mosni.

    Tényleg létezik ám olyan szegénység ma Magyarországon, amit látni kell, mert elképzelni már nem tudják sokan (nekem „könnyű”, már gyerekként is láttam ilyet. Csak most többet látok 🙁

  11. ==T==
    mondta:

    @jobangel:

    Ezt írtam:

    „piaci viszonyok mellett nem találna munkát, mert a munkaereje nem ér annyit, hogy kitermelje annak költségét. „

    Nővér, pedagógus – magánintézményeket kivéve – nem piaci (magánszektor) munkahely, ahogy pl. a rendőr/katona sem.

    Könyvelő: ott már bizony megfelelő kontrolling módszerekkel kalkulálható az adott részleg értékteremtő képessége.

    „A képzetlen munkaerő meg igenis képes kitermelni a maga árát, ha jól van szervezve a munka. Pl. kőműves segédmunkás, napszámos stb.”

    Itt ugye megint csak a munkaszervező lesz a fő értékteremtő tényező. Ráadásul ilyen emberekből jóval több van, mint amekkorára a gazdaságnak igénye lenne, és hát ugye egy tartós gazdasági fejlődésnek/modernizációnak sem ők lennének a motorjai…

    „A szocializáció hiányával nem értek egyet egyáltalán. Amit te annak látsz, az valójában szegénység. Nem fog tudni szép ruhát felvenni állásjelentkezésre, mert nincs neki. Áram sincs, így kivasalni sem tudja a ruhát. „

    Ezt viszont semmilyen szinten nem értek egyet.

    Térben/időben rengeteg olyan helyzetet találni, ahol/amikor rengeteg sokkal szegényebb ember élt a mai magyarországi szegényeknél, mégsem küzdöttek ilyen szocializációs kihívásokkal.

    És nem az állásinterjús felöltözésről van szó, hanem pl. azzal, ahogy más emberekkel érintkezésbe lép/beszél, vagy ahogy a határidőkhöz/pontossághoz, tisztasághoz, magántulajdonhoz stb. viszonyul.

  12. randomuser1
    mondta:

    @Eltévelyedés: mit tud csinálni ma egy olyan ember, aki nem túl okos, ügyes, találékony vagy szerencsés? nem lehet mindenki magasan kvalifikált szellemi munkás, nem juthat eszébe mindenkinek egy zseniális piaci modell, nem lehet mindenki művész,nem él mindenki ott, ahol több a munkalehetőség, az egyszerű munkának a gépesítés és ipar termelés jelenlegi pontján nincs szinte semmi értéke.
    krumplit kapláni a hátsó kertben sem nyereséges, mert a nagyüzemi mezőgazdaság olcsóbban előállítja.

  13. jobangel
    mondta:

    @Eltévelyedés: Hát nem t’om. Nekem a közmunka intézménye azt sugallja, hogy az állam olyasmibe szól bele, ami a piac dolga lenne. Ha pl. képzéssel segíti a munkanélkülieket, az oké. De a közmunkás-közvetítés napszámosnak nem oké. Mert akinek napszámos kell, az eddig piaci árat fizetett olyanoknak, akik napszámos munkát vállaltak. Most nem fizet piaci árat, csak segélynyit olyanoknak, akik nem vállalják, hanem kényszerítve vannak. (más kérdés, hogy aki vállalja, az sem szerelemből, de legalább nem állami kényszerből).

  14. Eltévelyedés
    mondta:

    Picit gondolkodva arra jöttem rá, hogy a közmunka még akár jó is lehetne, HA
    -Tényleg olyan munkát végeznének, amire szükség van, és hasznos (lásd, januárban értelmetlen dolog füvet kaszálni)
    -Ki lehetne közvetíteni cégeknek, akik értenek a profithoz, és találnak nekik olyasmit, ami értéket teremt.
    -Nem olyasmit csinálnának, amit gépesítve könnyebb, gyorsabb, olcsóbb. (ismétcsak, fűkaszálás a réten. Egy közmunkás egy fűnyírógépre ültetve 1 óra alatt megcsinálja azt, amin 10-20 ember egész nap kaszálgatna.

  15. Eltévelyedés
    mondta:

    @Emmanuel Goldstein: Igen, tisztában vagyok vele, hogy nagyon más perspektívából látom a dolgokat, de a lényeg pont az lenne, hogy ha változtatni akar valaki a sorsán, akkor először önmagára tekintsen értékként. Ne alacsonyítsa le magát annyira, hogy alamizsnáért, egy marék rizsért csinál valami értéktelen dolgot.

  16. ==T==
    mondta:

    @jobangel: Ezt akartam kérdezni, hogy vajon tényleg kérnek-e előtte engedélyt a jelölttől, vagy a tudta nélkül kérdeznek utána, ill. mennyire tekintik hitelesnek a kapott válaszokat.

  17. jobangel
    mondta:

    @==T==: Ebben nem értünk egyet… Rengeteg munkahely van, ahol nem tudja kitermelni a saját költségét, mert nem profit centeren van, nem az a dolga. Pl. még egy profitorientált magánkórház nővére sem tud profit centerre dolgozni. Ez nem jelenti azt, hogy a munkája nem ér sokat. Téves elképzelés, hogy mindig, mindenkinek profitot kell termelni. Sokaknak az a dolga, hogy a profittermelést segítse (pl. könyvelő), van ahol egyáltalán nem releváns profitot elvárni (pl. pedagógus). A képzetlen munkaerő meg igenis képes kitermelni a maga árát, ha jól van szervezve a munka. Pl. kőműves segédmunkás, napszámos stb. Nem baj, ha funkcionális analfabéta, nem olyan munkát végez, ahol ez gond. A szocializáció hiányával nem értek egyet egyáltalán. Amit te annak látsz, az valójában szegénység. Nem fog tudni szép ruhát felvenni állásjelentkezésre, mert nincs neki. Áram sincs, így kivasalni sem tudja a ruhát.

  18. jobangel
    mondta:

    @==T==: Ezért érdemesebb megkérdezni a jelöltet, hogy kit kérdezzenek róla. Nyilván olyat fog adni, aki kedvelte őt, de a referencia-interjú is csapdás: megkérdezik azt is, mit hibázott a kolléga, és mik a rossz tulajdonságai.

  19. ==T==
    mondta:

    @jobangel: A közmunkával kapcsolatban vitatkoznék. Vannak rossz példák, de a közmunkások jelentős része olyan ember, aki piaci viszonyok mellett nem találna munkát, mert a munkaereje nem ér annyit, hogy kitermelje annak költségét. Pl. nem csak a szakmai tudás hiányzik, de sok esetben funkcionális analfabétákról van szó, ill. hiányzik alapvető szocializáció is.

    A közmunka arra pont jó, hogy ezek az emberek megtanulják, hogy a pénz ne ma fán terem/nem a postás gyártja, és hogy ezeknek az embereknek a gyerekei is hozzászokjanak ahhoz, hogy a szüleik néha bizony felkelnek reggel, és elmennek dolgozni.

    Erre a közmunka pont jó, és nem is nagyon kell a jelenleginél jobban megfizetni – bár differenciáltabban lehetne.

  20. ==T==
    mondta:

    @jobangel: Mi a tapasztalatod, munkakeresésnél mennyire szokták a leinformáli a jelöltet, ill. az előző munkahelyek ebben mennyiben partnerek?

    Én kétlem, hogy valakinek az előző munkahelye az esetek többségében túl jó véleménnyel lenne a tőlük távozó kollégáról. Vagy azért mert ők rúgták ki, vagy hiúságból, mert fel mert mondani.

  21. randomuser1
    mondta:

    @Eltévelyedés: monnyuk, sztem te alapjaiban érted félre nyomorult keleteurópai életünk reáliáit, amíg a butapesti (/fővárosi) metróban egy gépi beléptetőkaput élő ember helyettesít úgy huszonéve és a magor fővárosi lakásárak elmaradnak a romániai megyeközpontitól, addig a közmunka egy faszányos és megbecsült álami tisztességviselősség, kéremszépen!

  22. jobangel
    mondta:

    @Eltévelyedés: A közmunka haszontalanságában és károsságában egyetértünk. Abban nem, hogy ennek a javaslatnak ne lenne káros hatása. Gyakorlatilag te is azt mondod, hogy aki tudja, hogy munkanélküli lenne, inkább ne mondjon fel. Azaz, bármit el kell viselnie… Ezt tartom elfogadhatatlannak: csakmert nincsenek megtakarításai (minimálbérből nem egyszerű), nincsenek lehetőségei, még ne lehessen bármit megtenni vele.

  23. Eltévelyedés
    mondta:

    Vihar a biliben. Ha tényleg rászorulsz a közmunka pártízezer forintjára, akkor már nagy a baj. Az éhes embert halászni kell megtanítani, nem halat adni neki.

    Ha tényleg önszántadból mondtál fel, mert hideg van, messze van, satöbbi, akkor nyilván végiggondoltad, van elegendő tartalékod amig újat keresel.

    Ha volt munkád, a közmunka időpocsékolásnak tűnik. Annyi pénzért egyszerűen az önbecsülés kútbadobása dolgozni. Egy közmunkányi pénzt annyiféleképpen meg lehet keresni, hogy igazából csak az nem képes rá, aki igazán nem akarja, csak jajjveszékleni tud, ó mi lesz most velem.

    Elnézést, ki kellett adni magamból. A közmunka minden szinten káros, rossz az országnak, rossz annak aki „kapja”, cserébe értéket sem hoz létre. Semennyit.

  24. jobangel
    mondta:

    @Blogger Géza: Mint a posztban is említettem, a közmunka nem alternatíva: a létminimum felét lehet vele keresni, és mellette még állást keresni sem lehet, mert nincs rá elég idő (akár napi 3 óra utazást vállalni kell). Nincs olyan, aki felmond egy állásban, hogy utána feléért dolgozzon. Olyan van, hogy még a felmondás és a bizonytalanság is a kisebbik rossz.

  25. jobangel
    mondta:

    @Blogger Géza: Ez az a hozzáállás, amivel rabszolgát lehet csinálni a munkavállalóból. Nem kell megbecsülni egy „végre valami” munkahelyet, ha az nem becsülendő. A legextrémebb esetben, amit hallotta, a főnöke felpofozta a beosztottját. Munkavállalói rendkívüli felmondás lett, utána járhatott bíróságra (nekünk, mint aktuális ügyet tanítgatta a jogtanár), mert a munkáltató megtámadta az azonnaliságot. Most még közmunka sem járna neki…

  26. Blogger Géza
    mondta:

    @jobangel: Eggyel több ok arra, hogy ha talált végre valamit, akkor becsülje meg, és ne adja könnyen fel. Ennyi.

  27. Blogger Géza
    mondta:

    @jobangel: Úgy, hogy a munkavállaló nem annyira igyekszik állást keresni, ha ott van közmunka, illetve nem erőlteti meg magát az állása megtartása érdekében, ha tudja, hogy ott a közmunka. Ez valós probléma lehet egyeseknél. Tökéletes megoldás nincs, de a közmunka feltételeinek szigorítása jó ötlet lehet.

  28. jobangel
    mondta:

    @Blogger Géza: Hozzám olyanok is jönnek, akik néha évek óta nem találnak állást. Valameddig tartalékból, egy keresetből, vagyontárgyak eladásából éldegélnek. Van az a réteg, aki nem lusta, csak nem talál munkát, mert nincs. Itt Békés vagy Borsod megye pl. kiemelten rossz helyzetet mutat.

  29. jobangel
    mondta:

    @Blogger Géza: Igen, Parragh sokszor beszél hülyeséget. Lsd. még kötelező kamarai tagság pl. Kíváncsi lennék, hogy ezt az elszívást folyamatában hogyan írná le, mégis hogyan történik? Az álláskereső a közmunkát választja a munkahely helyett? Ez elég hihetetlen.

  30. Blogger Géza
    mondta:

    @jobangel: Hát nem tudom, azért 3 év alatt dolgozni egy évet nem tűnik megoldhatatlannak, nekem nincs olyan ismerősöm, akinek ez gondot okozott volna. De ha mégis van ilyen, akkor az ne mondjon fel, hanem végre kezdjen el rendesen dolgozni, nem látok ebben semmi rosszat.

  31. Blogger Géza
    mondta:

    @jobangel: ” Parragh megjegyezte, hogy a közmunka lassan a foglalkoztatás gátja kezd lenni, mert elszívhatja a munkaerőt a valós munkaerőpiacról.”

    http://www.uzletresz.hu/penzugy/20150512-gdp-konjunktura-magyar-kereskedelmi-es-iparkamara.html

  32. nemszólokmégegyszer
    mondta:

    „Ezek után ez az ötlet kifejezetten abszurd. Különösen annak fényében, hogy munkaviszonyt megszüntetni sem erkölcsi, sem törvényi szempontból nem elítélendő dolog, így semmilyen szankciónak sincs etikai alapja. Jogalapja viszont lesz, ha jogszabály készül rá…” Ha lenne még munkakönyv a „kilépett” bejegyzést írnák bele. A gyalázatos munkatörvénykönyve, a megcsorbított szxervezeti jogok, a maradékkal való tehetetlenkedés, a megosztottság, a belső harcok, a pénzért kurvul@s mind a munkavállaló ellen dolgozik, akinek döntenie kell: a gyereke eszik, rezsit fizet vagy ügyvédet fogad. Gyanítom az első a legfontosabb.

  33. jobangel
    mondta:

    @Blogger Géza: Ha valakinek megszűnik a munkaviszonya, csak akkor jár neki az álláskeresési járadék, a munkanélkülivé válását megelőző három éven belül legalább 360 napig dolgozott. Azaz, ezt nem is olyan könnyű teljesíteni manapság. Szóval bőven előfordulhat, hogy hosszú munkanélküliség után végre talált egy munkahelyet, de nem az nem tartott 1 évig sem (ez sem ritka), akkor már csak a közmunkában bízhat. Ha ez a javaslat törvénnyé válik, abban sem. Marad a feketemunka.

    Annak meg nincs értelme, hogy a „közmunka elszívja az aktív munkaerőpiacról” a munkaerőt, hiszen közmunkás csak munkanélküliből lehet. A munkanélkülit meg fel lehet venni, lehet alkalmazni, sőt, kifejezetten ezt szeretné. Nem is hallottam soha ilyen munkáltatói felvetést.

  34. siriq111
    mondta:

    Eddig is „kullogtunk a top10-s listan mint masodik helyezet” , most mar talan elerheto kozelsegbe kerul az elso is. Meloztam Mo-n USA es UK. Ez olyan elmebeteg erzes amit probalnak az emberre itt tuszkolni.

  35. jobangel
    mondta:

    @Emmanuel Goldstein: Nem vagyok fejvadász, úgyhogy se nem közvetítettem, se nem tanácsoltam el. Ismerős alkalmazottja volt, kérdezte tőlem, mit tegyen, nem akar rendőrséget.

  36. randomuser1
    mondta:

    @jobangel: ” Sőt, én már olyat is láttam, hogy az alkalmazott lopott, nem is keveset, de ciki lett volna a cégnek is, ha kiderül, ezért jól megegyeztek közösen”
    ilyet fejvadászként azért csak nem láthattál normál esetben, de ha mégis, eltanácsoltad a francba, vagy kiközvetítetted a következő céghez-e?

  37. randomuser1
    mondta:

    @jobangel: a referencia még annyira se objektív, mint a muunkaszeződés felmondásának indoka, ezért normális cég semmiféle információt nem ad a volt munkavállalóról a hivatalos pozi, időtartam, stb objektív tényezőkőn kívűl…

  38. jobangel
    mondta:

    @Emmanuel Goldstein: Az átvilágítás egy dolog, a referenciák meg egy másik. Ha egy ember, egy cég rossz referenciát ad, a többi jót, akkor azért elég világos, mi történt. Nekem is van egy volt munkahelyem, amit már állásinterjún úgy vezetek fel, hogy itt kérdezhetnek ugyan rólam, de jó ha tudják, hogy munkaügyi bíróságon váltunk el. Én itt abba is hagyom a mesélést, de a közvetítőcégek egyből részleteket várnak (naná, tudni akarják, hogy egyes cégekkel érdemes-e üzletelni, embert közvetíteni nekik), a leendő munkáltatók értően bólintanak, és továbblépünk. Az őszinteség a legjobb védelem.

    Ha a munkavállalónak érdeke rögzíteni a valós indokot, akkor nyilván az kell. De a munkáltatói felmondás indoka többnyire „átszervezés”, meg „megszűnt a pozíció”. Sőt, én már olyat is láttam, hogy az alkalmazott lopott, nem is keveset, de ciki lett volna a cégnek is, ha kiderül, ezért jól megegyeztek közösen, mert mindenki úgy járt jobban.

  39. randomuser1
    mondta:

    @jobangel: azért, megesik bizonyos munkakörökben, h átvilágítanak 🙂
    nemmellékesen, van olyan cég és munkakör, ahonnan lepapírozott indokkal megy el az ember, hogy legyen mivel védje a seggét egy bíróság elött, elévülési időn belül..

  40. Blogger Géza
    mondta:

    @Online Távmunkás: @jobangel: Ez nyilvánvaló baromság. Ösztönözni lehet bárkit bármire, attól az még nem tilalom.

  41. Blogger Géza
    mondta:

    @Hujber Tünde: @maxval bircaman szerkesztő: @Sanz:

    Nem egészen értem ezt a hisztit. ha valakinek megszűnik a munkaviszonya, normál esetben amúgy is jár neki 3 hónapra neki az álláskeresési járulék. Szóval ez szerintem csak egy gesztus a munkáltatók felé. Akik nyilván panaszkodnak, hogy a közmunka elszívja az embereket az aktív munkaerőpiacról.

  42. jobangel
    mondta:

    @lutria: Nincs olyan, hogy a következő munkahely olvasgatja a felmondási indokot, amit az előző adott, bár azt elhiszem, hogy ilyesmikkel fenyegetőznek. Nincs olyan sem, hogy nem kap munkanélküli segélyt (álláskeresési járadék a hivatalos neve mostmár), ha kirúgják, és nem közös megegyezés. Ezért mondom mindig azt, hogy aki elé közös megegyezést tesznek, az azonnal ügyvédet hívjon, mert ez az egyetlen jó döntés.

  43. randomuser1
    mondta:

    mondjuk, a legtöbb cégnél nincs szaxervezett aki tanítgatná az embereket, aztán, a munkavállalók sem tudják a jogaikat(a kötelességeiket meg plánehogy nem), oszt innen kezdődik a buli.. már,úgy értem, ott, ahol a törvények egyátalán szóba kerülnek (multik, álami cégek), szal ha munkavállaló vagy, csak rendes munkáltatói felmondással, és az indok is legyen benne szépen.

  44. Butuska
    mondta:

    @lutria: Amikor kirúgtak az egyik melóhelyemről elég mondvacsinált okkal, nem írtam alá a „közös megegyezés” című irományt, amire számítottak is, hisz kéznél volt az azonnali felmondás is. Perre mentem, de a tárgyalás megkezdése előtt 1 órával kiegyeztek velem. Mehettem volna tovább, és kérhettem volna brutál kártérítést is, de elég volt az, hogy rájöttek, ezt csak nagyon csúnyán bukhatják. Fizették az ügyvédemet, a perköltséget (ami megegyezés miatt nem is volt olyan sok), na meg ami még keletkezett, hisz jogtalanul rúgtak ki, és ez bekavart a tb és akkor még apeh oldalon is.

    A lényeg: ha joggal/jogossan, a te hibádból rúgnak ki, fogadd el, és kész. De ha jogtalanul, csak mert pl unszimpatikus vagy egy főnöknek, ne hagyd magad. Ezért is gusztustalan Pintér ötlete: csak azért ellehetetleníteni valakit, mert szorult helyzetbe hozzák, nem kis szemétség. Engem se támogatott senki az ügyemben, egyedül a hugom mondta, hogy igazam van, csináljam végig, és szerencsém is volt, mert volt miből élnem ezen idő alatt is. De sajnos nem ez a jellemző. Na és a CV-ben se fest jól egy munkaügyi per, de nem is írom bele 🙂

  45. lutria
    mondta:

    Lehet hogy rosszul tudom de eddig nem úgy volt hogy akit nem közös megegyezéssel küldtek el valahonnan az nem kaphatott munkanélküli segélyt?
    Legalábbis aki nem írta alá azt ezzel fenyegették a munkaadók,és azzal hogy akkor rendkívüli felmondás lesz és abba beleírják hogy mi a pontos oka,pl.rosszul dolgozott stb.és akkor majd a következő munkaadó olvasgathatja…-úgyhogy ezzel végülis a jobb fej főnökök védték a melósaikat a könnyebb álláskereséshez.

  46. Etniez
    mondta:

    Én ötször mondtam fel életemben idáig. Soha sem rúgtak ki még sehonnan, mert jól dolgozom.

    2X gyökér főnököm volt, 2X jobb munkát találtam, 1X munkaruha problémáim voltak.

    Ki mondana fel azért, hogy árkot áshasson?

  47. jobangel
    mondta:

    @Online Távmunkás: Ez érdekes kérdés, megérne egy jogi véleményt. Logikusnak tűnik a felvetésed. Bár erre az orbáni arrogancia azt fogja mondani, hogy nem tiltják ők, fel lehet mondani továbbra is 🙁

  48. Online Távmunkás
    mondta:

    Ez nem ütközik a munkaerő szabad áramlásának EU-s alapelvébe? Hiszen arról szól, hogy ezzel az intézkedéssel akarják a munkavállalókat arra kényszeríteni, hogy ne mondjanak fel, maradjanak a jelenelegi munkahelyükön.

  49. Gyakorlatilag a kiszolgáltatott emberek egyre inkább rabszolgasorba történő taszítása folyik évek óta. Szörnyű egy dolog ez.
    A közös megegyezéses sztori azért is borzasztó, mert pont azok az emberek fognak aláírni nyomásgyakorlásra bármit, akiket egy kirúgás (és utána a közmunka-programból való ideiglenes kiesés) a legjobban sújt…

  50. Hujber Tünde
    mondta:

    Én is döbbenten olvastam a hírt, nem mintha elolvadnék a közmunka intézményétől…

  51. maxval bircaman felelős szerkesztő
    mondta:

    Íqy igaz.