Miért nincsenek részmunkaidős állások?

Miért nincsenek részmunkaidős állások?

jobsharing.jpgAzt már tudjuk, hogy igény lenne rá, a törvényi háttér is kicsit értelmesebb, mint régebben volt, sok akadálya tehát nem lenne annak, hogy emberek részmunkaidőben dolgozzanak.

Két olyan alapvető szempont van (sok egyéb nüansz mellett), ahol ez mindig elbukik…

1. A munkáltatók

A munkáltatók sok év alatt (akár az elmúlt 100 évet is vehetjük) megszokták, hogy a munkavállaló addig dolgozik, amíg munka van, és ezért 8 órányi bért kell kifizetni. Néha bedobták a „túlórapénzt” motivációs tényezőnek… Ma sem ritka, hogy emberek 10-14 órákat dolgoznak 8 órás munkabérért, ami természetesen törvénytelen a munkáltató részéről. Ezt a „rugalmas munkaidő”-be csomagolva el lehet még mindig adni munkavállalóknak, ami szomorú. Emellett van még a „4 órára bejelentünk, jó, a többit zsebbe?” c. állások, ami konkrétan bűncselekmény, de a statisztikákban mint sikertörténet jelenik meg, „na ugye, hogy egyre nő a részmunkaidős foglalkoztatás” címmel kommunikálják az ezért felelős szakpolitikusok.

Sőt, még ma is vannak munkahelyek, ahol úgy áll fel délután 5-kor, a munkaidő végeztével a kolléga, hogy elnézést kér a többiektől, amiért ő már hazamegy…

Nyilván, ami 8 órába nem fér bele, az 4 vagy 6 órában sem tud elkészülni. A „megoldás” tehát az így működő munkáltatók szerint, hogy nem vesznek fel részmunkaidőst… A valós megoldás persze az lenne, ha úgy szerveznék a munkát, munkaköröket, pozíciókat hogy az beleférjen a megálmodott 4-6-8 órás munkarendbe. Igen, már munkakörtervezéskor lehetne részmunkaidős pozíciókat tervezni… De a munkakörtervezés is úri huncutság sok helyen.

Speciális formája lenne a részmunkaidős foglalkoztatásnak a job sharing, amikor 2 fő 4 órás tölt ki egy 8 órás munkanapot. Ennek plusz költségei vannak, és sajnos a cégek ezt nem igazán szeretnék vállalni. De ekkora munkaerőhiányban, amekkora miatt folyamatosan panaszkodnak, akár érdemes is lehet kiszámolni, mi a jobb: a plusz költsége ennek? Vagy az, ha egyes feladatok nem lesznek elvégezve, nem tud újabb projektet vállalni kapacitásproblémák miatt, ebből pedig elmaradt haszon lehet? Sőt, oda is el lehet jutni, hogy a kapacitásprobléma önmagában okoz kimutatható veszteséget: késve érkező áruk, rosszul intézett ügyek formájában, ami miatt vevők fordulnak el a cégtől, mennek versenytárshoz.

2. Az elérhető jövedelem

Ez a munkavállalói oldalon jelentkező probléma. Sajnos a 4 – 6 órában megkereshető jövedelem nem arányos a 8 órás munkaviszonyokkal. Ahol egy 8 órás állásból is nehéz kigazdálkodni a napi létet, ott egy 4 órás nem opció. Ha úgy gondoljuk, hogy a családban az anya újbóli, 4 órás munkavállalása plusz jövedelem, akkor mellé kell tennünk, hogy a gyermek elhelyezése (bölcsőde, óvoda) és a munkábaállás költségei (napi étkezés házon kívül, ruházat, utazás – oké, ez utóbbit fizetnie kellene a cégnek, de… ) is megjelennek.

Ezt az általános bérszínvonal emelkedésével lehet megoldani, és szerencsére vannak előremutató kezdeményezések. Hogy mást ne említsek, a két kiskereskedelmi lánc, ahol kifejezetten meghirdetnek 20-30-40 órás állásokat is, és informálnak az elérhető bérekről (ezt régebben nem támogattam, de lassan változik a véleményem). Vagy a hipermarket, aki szintén rugalmas a munkaidő tekintetében. Ami szomorú, hogy pont ott a legnagyobb az ellenállás, ahol legkönnyebben megoldhatók a részmunkaidős igények miatti változások: az irodai munkákban.

Mint mindig, most is oda lyukadunk ki, hogy szemléletváltás kell. Cégvezetők tehetik félre az egójukat, és nézhetik a cég érdekét: a kapacitáshiány miatt elvégzetlen munka több kárt okoz, mint annak elfogadása, hogy home officeban, részmunkaidőben is lehet dolgozni.

Azt már tudjuk, hogy igény lenne rá, a törvényi háttér is kicsit értelmesebb, mint régebben volt, sok akadálya tehát nem lenne annak, hogy emberek részmunkaidőben dolgozzanak.

 

——————–

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg, hátha ezzel te is segítesz másoknak!

Ha személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes online önéletrajz-konzultációért írj nekem!

———————-

 

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz kukatr hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. HellsAngel
    mondta:

    @ubu1a: Vannak munkak, amiket nem lehet reszfeladatokra osztani. A skala egyik vegen a gyapot szedese van, amit tetszoleges mennyisegu rabszolga tud vegezni, amig fizikailag elfernek egymas mellett, a masik vegen pedig egy gyerek kihordasa es megszulese, amit egy no maganyosan vegez el idealis esetben kilenc honap alatt. Nem ordogtol valo elkepzeles, hogy leteznek olyan taszkok, amik nem parhuzamosithatoak es nem ruhazhatoak at, nem megoszthatoak masokkal. Ez utobbiakat kar bontogatni, mert csak ilyen Frankenstein-szornyek szuletnek.

  2. nemecsekerno_007
    mondta:

    @ember100: „Helló , várjál kihagytad a stadionokat , kisvasutat , a saját lábán álló világítást a nem is az enyém vadász házat és a nem is van yachtom és bérelem a lökóst és még fojtathatnám 🙂 „

    – Ebben igazad van. Ezeket (is) meg kell szüntetni ha másért nem azért, hogy ne lehessen rá hivatkozni.

    – Utána jöhet a fizetős egészségügy, a valódi, biztosítás alapú magánnyugdíj és a fizetős oktatás. (felsőoktatás, szakképzés)

    – Ezután lehet tovább csökkenteni a járulékokat, adókat. Vagy így már akár maradhatna is a stadion meg a többi 🙂

    Valamit, valamiért. Mert ugye kényelmes a politikusokat ekézni, főleg külföldről. A nyugdíjas nagyanyád meg én tartsam el.

  3. GyMasa
    mondta:

    @jobangel:
    Nekem csak autóipari fejlesztési tapasztalatom van, de ott nagyjából ilyen a helyzet.
    Pl. egy SW fejlesztőnek a bemeneti paramétere egy SW modul leírás, a kimeneti produktuma pedig a letesztelt modul.
    Adott még a határidő, és ennyi.
    A két dolog között rá van bízva, hogy mit csinál, hogyan, és kivel.
    Nyilván, a tesztelési fázisban szüksége van az adott speciális HW-re is, hogy ténylegesen is ki tudja próbálni a modult.
    Szóval, emiatt még az irodában sem feltétlenül kell bent lennie.
    Ez a rendszer azért jó, mert tulajdonképpen mindig az össz eltöltött idő számít feladatonként, tehát egy 4 órás SW fejlesztő megcsinál 20 modult egy év alatt a 8 órás meg 40-et.

  4. GyMasa
    mondta:

    @Eltévelyedés:
    .. hogy nem megoldható a 4 óra…
    Minden megoldható, csak elhatározás és akarat kérdése.
    Az ajánlati fázisban imán kijöhet, hogy a projekthez 3,5 mérnökre van szükség, és akkor már ott is van a lehetőség, hogy félállásban csináld.
    A meetingeket meg simán lehet előre egyeztetni, hogy figyelembe vegyék a munkaidődet.
    (Nyilván a kinai/USA kapcsolatok esetén ez fokozotan nehézkes)
    Ha meg végleg nem találtok megfelelő időpontot, akkor általában otthoról is be lehet telefonálni arra a meetingre.

  5. GyMasa
    mondta:

    @ubu1a:
    … a kollégák biztosan megkérdezik, hogy délelőttös voltam-e. :-D…
    Miért, nálatok ennyire ráérnek az emberek vagy ennyire tuskók?
    Szerintem inkább mindenkinek a saját dolgával kellene foglalkoznia.
    🙂

  6. jobangel
    mondta:

    @ubu1a: A szoftverfejlesztés tipikusan nem az a munka, ahol 9-től 5-ig lapátoljuk a biteket… Innentől az együttműködést nem is rögzített időtartamokkal kell megoldani, hanem pl. technológiai alapon. Az irodába be sem kell járni, elég szélsőségesen értelmezzük ezt 🙂 És lehet is így dolgozni, legalábbis láttam már globális együttműködésben fejlesztett szoftvert, ahol még az időzónák is útjába álltak volna az együttműködésnek, de mgésem.

  7. PeniValdes
    mondta:

    @egigi: vagy ha nem külföldi partnerekkel tárgyalsz,akkor öt után nem vagy elérhető. lehet forradalmian hangzik

  8. PeniValdes
    mondta:

    @ember100: és helyesen teszik

  9. ember100
    mondta:

    @Jossarian:
    Helló !

    Naaaaa Neeeeee voltam kint németben ismerőseim is vannak angolban, hollandiában …

    Az egy mese hogy szétdolgozzák magukat .
    Még az utcaseprő is CSAK komótosan .

  10. ember100
    mondta:

    @nemecsekerno_007:
    Helló !

    Helló , várjál kihagytad a stadionokat , kisvasutat , a saját lábán álló világítást a nem is az enyém vadász házat és a nem is van yachtom és bérelem a lökóst és még fojtathatnám 🙂

  11. egigi
    mondta:

    @Eltévelyedés: Dolgoztam részmunkaidőben, ez sosem okozott gondot. Gondolj arra, hogy manapság szinte az egész világ össze van kapcsolva, főleg a multiknál; ahhoz is probléma nélkül alkalmazkodnak, hogy pl. a világ másik végén lévő partnert nem tudják bármelyik napszakban elérni.

  12. egigi
    mondta:

    @Nerevaryne: Láttál mostanában irodát? Az egymás mellett ülők is emailben kommunikálnak egymással. Akkor meg miért ne tehetnék mindezt otthonról?

  13. Eltévelyedés
    mondta:

    Igazából én is részmunkaidőt keresnék, de hogy lehet megoldani, hogy amig a többiek 8 órát güriznek a projekten, és bármikor szervezhetnek meetinget reggel 9-5 (6-7)-ig, addig én csak 9-1ig vagyok elérhető? Szóval vannak szakterületek, tipikusan amikor csoportban kellene dolgozni, hogy nem megoldható a 4 óra. Vihetek feleannyi projektet, de sok sikert elmagyarázni annak a 10-20 embernek akivel kapcsolatba kerülnék, hogy sajnos Peti nem ér rá, mert ő csak 4 órás és bla bla.

    Részmunkaidő olyan egyszemélyes feladatoknlál lehet, ami mindegy, mikor van kész, bármikor abba lehet hagyni, el lehet kezdeni.
    Ilyen pl az árufeltöltő, irodában egy halom adminos meló.

    Követelem, hogy projektvezetőknek is legyen részmunkaidő! Esetleg részmunkaidős CEO állás:)

  14. ubu1a
    mondta:

    Azért kíváncsi lennék, hogyan képzelhető el a job sharing mondjuk szoftverfejlesztők esetén, ha már azt mondjuk, hogy az ilyesmit irodai környezetben a legkönnyebb megcsinálni.
    Mondjuk az egyik 4 órás fejlesztő írja a páros sorokat a kódban, a másik meg a páratlanokat? 😀
    Egy picivel komolyabb elképzelés lehet, ha kisebb feladat egységeket határozunk meg. Ez viszont növeli az interfészek számát és így az architektúra bonyolultságát. Ki vállalja fel a plusz költségek, kockázatok, plusz erőforrás igények tekintetében akár házon belül, akár az ügyfél felé? Ahol nem szalag mellett dolgoznak az emberek, ott bármilyen váltás (munka elkezdése, váratlan telefon, munka átadása) csökkenti a hatékonyságot. A legjobb pont az lenne, ha kevesebb ember, de a lehető legnagyobb óraszámban és minél kevesebb oda nem illő dologtól zavarva végezne el egy feladatot.
    A rugalmas munkaidő jó dolog, elvégre tényleg életszerűbb, logikusabb és korrektebb is az elvégzett munkát és nem a munkahelyen eltöltött időt megfizetni.
    Én nem kérek elnézést, ha este 6-7 körül haza megyek. (Mondjuk akkor sem, ha délre jövök be.) De azért előbbi esetben a kollégák biztosan megkérdezik, hogy délelőttös voltam-e. 😀
    Fel lehet a humorosabb oldaláról is fogni ezt a kérdést!

  15. Krumpli Bogart
    mondta:

    @Nancsibacsi: Miért lenne az ő gépe és az ő asztala?

  16. Krumpli Bogart
    mondta:

    Részmunkaidőt osztott munkakörre/munkahelyre kellene engedélyezni, kedvezményes munkáltatói terhekkel, de megszegés esetén brutális szankciókkal. Akkor nem lehetne túldolgoztatni. Munkáltató is rájönne, hogy hatékonyabb két friss munkaerő, mint egy kizsigerelt, ugyanannyi, sőt, egy kicsit kevesebb pénzért.

  17. Bambano
    mondta:

    @na4: nem. a jelen a távmunka. a jövőt még nem tudjuk.

  18. Bambano
    mondta:

    ötlethiányban szenvedők kedvéért: a napi 4 órás foglalkoztatás úgy is megvan, ha egyik nap 8, másik nap 0 órát dolgozol. és akkor az utazási idő sem pazarlódik annyira. elvileg felvehetnének két embert 4 órára, akik váltva dolgoznának. esetleg ha normális a viszony, akkor a pihenőnapos ellátná a dolgozónapos gyerekét is.

  19. jobangel
    mondta:

    @Nancsibacsi: Ha otthon főzöl, vagy ha veszel az irodaház éttermében egy ebédet, akkor ez utóbbi jóval drágább. A kisker láncokban valóban kemény a munka, most eljutottunk oda, hogy hajlandók is fizetni érte. Innentől aki tud ilyet vállalni, annak nem okoz nehézséget állást találni, és ez jó. A munkakörülményeken biztosan kell változtatni, ezt viszont az ott dolgozók fogják tudni kikényszeríteni (és/vagy a Munkaügyi Felügyelet).

    A munkáltatókat az irodai részmunkaidő és a home office kérdésében pont ezekkel próbálom meggyőzni: a home office kisebb négyzetméternyi irodát is lehetővé tesz, a job sharingnél elég 1 munkaállomás 2 emberre (oké, az egyértelmű, hogy pl. a named licenszelt szoftverek, és a belépőkártya stb. akkor is dupla költség, de még mindig jobb, mint kapacitáshiány miatt elengedni projekteket).

  20. nemecsekerno_007
    mondta:

    @Midary: azért magasak az adók, járulékok mert kell a pénz nyugdíjra, egészségügyre, oktatásra, adósságtörlesztéste. Ha te is külföldön fogsz adót fizetni akkor az ördögi kör újraindul.

  21. Kicknick
    mondta:

    @na4: ja, mondta az kőműves haverom is. A festő meg ott állt mellette és bólogatott.

  22. Usenka
    mondta:

    Én dolgoztam Ausztriában Aldiban (Hofer).
    Az konkrétan a koncentrációs táborok modernkori blokkjai…
    Ott lettek gerincproblémáim, azóta se tudok emelni 10 kg-nál többet…
    Minden perc be van osztva, rendkívül szoros az időkeret mindenre, plusz kasszáznod is be kell ugrani,és ha nem végzel a munkával, az a te felelősséged, rövid úton megválnak tőled.
    Senkit nem érdekel, h kasszában szívtál 3-4 órát, miközben tele lett a raktár új áruval…
    Boldog voltam, mikor elbúcsúztak tőlem…

  23. Nancsibacsi
    mondta:

    Napi étkezés házon kívül az miért plusz tétel? Otthon egyébként nem enne? 😀
    A 4-6 órás munkarenddel munkavállalói szempontból az a legnegyobb baj, hogy az utazásra ugyanannyi időt el kell vesztegetni. Ha a munkavállaló 2x fél órát utazik azért hogy dolgozzon, akkor a munkára elcseszett idejének a 20% nincs kifizetve 4 órás munkarend esetén (1/5), 8 órás esetén viszont csak 11%-a.

    A kisker láncok – legalábbis az Aldi – azért vesz fel max 30 órában embereket, mert 30 óra alatt is kihajtják belőlük a sz.rt is. Simán menj be egy Aldiba, és nézd meg hogyan dolgoznak, aztán gondolj bele hogy van-e élő ember aki ezt napi 8-ban bírná (nincs).

    Munkáltató szempontjából az irodai munkában azért nem opció a 4-6 órás munkavégzés, mert a munkakörnyezetet napi 24 órában kell neki biztosítani akkor is ha 4, meg akkor is ha 8 órás. Értsd: az az ő gépe, az ő asztala, az ő széke, az ő 5 nm-e a 15eur/nm árú irodában. Ha 4 órában alkalmazzák, akkor 2x annyi általános költség fog vetülni 1 egységnyi termelésére, mintha 8 órában alkalmazták volna. Egy árufeltöltőnél ez nem gond, mert ők annyira nem kötődnek a békához, amivel kihúzgálják a raklapot a raktárból.

  24. Jossarian
    mondta:

    Mert a balkanon teljes munkaidoben dolgoztok annyit mint egy reszmunkaidos Europaban.

  25. okleveles naiv
    mondta:

    @jobangel: aha, persze, „nem sokat válogatnak a munkavállalók közül, aki oda akar menni dolgozni, mehet.”
    Most volt pár hete, h egy újságíró civilként jelentkezett dolgozni Aldiba egy álláshirdre, basztak még válaszolni is. Utána megkérdezte újságíróként, h hé, hát ez meg mi, így kell az ember? Erre jött válasz, a klasszik hátulról mellbe szájtépés, h hát így, meg úgy…

  26. Nerevaryne
    mondta:

    @na4: Irodai munkában? Kizárt. Programozóknak esetleg, mert nekik úgyse kell egymással beszélgetniük. Egy átlagos közepes gyárnál ahol van fix 7-8 irodista intézni a különböző területeket meglehetősen kontraproduktív ha nem tudnak közvetlenül tárgyalni.

  27. A jövő a távmunka. Aki ezt nem érti meg, annak annyi.

  28. PeniValdes
    mondta:

    @jobangel: azért bárkit nem vesznek fel. és nagyon kemény munka van,mindent csinálnak, ezért keresnek folyton új embert..mert hiába a pénz…viszont ami miatt úgy érzem, hogy a részmunkaidős állásoknál vigyázni kell a két lánccal,hogy tudtommal náluk keretidő van,és nem 10-16 óra közti munka,hanem egyszer így mennek máskor meg úgy,vagyis pl a családosnak nem feltétlen ideális. Tehát ahogy a cikkben is írtad igazából a részmunkaidő ebből szempontból egy irodában működhetne igazán jól.

  29. Midary
    mondta:

    U.I.:

    Hát a lényeget el is felejtettem: Mennyi is marad a minimálbérünkből, ha kifizettük a rezsit és az élelmet?…:)
    Ebből jöhetnek a háztartási szükségleteket kielégítő szerek, szükség esetén gyógyszerek, vitaminok, olykor ruházkodási szükségletek, és az esetleges károkat fedezendő egyéb kiadások.

    (A fentebbi hozzászólásomban szereplő összegekeket átlagként, szemléltetésképp írtam, de véleményem szerint igen jól tükrözik a legtöbb magyar ember helyzetét)…

  30. Midary
    mondta:

    @Midary: Elnézést a helyesírási hibákért, de sajnos nem találtam javítási opciót…:(

  31. jobangel
    mondta:

    @PeniValdes: Ebben is igazad van, mindkettőben (Aldi, Lidl) kemény elvárások és kemény munka van, és hát a Lidl amúgy sem áll(t?) jó munkáltató hírében a szci kötődések miatt. De ha most ők lesznek a trendfordítók, akkor ezt el kell ismerni nekik, akármilyenek is. Ami biztos, hogy nincs feketézés-szürkézés, az ügyfél szent, és nem sokat válogatnak a munkavállalók közül, aki oda akar menni dolgozni, mehet.

  32. Midary
    mondta:

    4 órás, vagy 8 órás; nyilván sokat számít, mert nem mindegy, hogy mennyi szabad és pihenőidőnk marad, de a fő probléma a mindennemű bevételek minden szintű megsarcolása (adórendszer). A munkavállaló minden egyes jövedeleme után fizeti a jövedelemadót, ami persze evidens is, de a mértéke a mérvadó, ami pedig a maga 15%-át nézve nem kis összeg. Eztán a munkavállaló a leadózott kis jövedelméből – legtöbb esetben a minimálbér, ami mindennemű levonások után nagyjából nettó 92,000 HUF – értelemszerűen fizetni kényszerül önnön ellátását, mely alapvetően lakhatási és élelmezési költségekből tevődik össze, ami szintén evidens (A bruttó 138,000 forint minimálbért alapul véve az SZJA mértéke 20,700 HUF, ami számszerűsítve érezti igazán a túlzott adómértéket). Az előbb említett, nevetségesen megalázó, fizetésnek nevezett alamizsnából kifizetendő költségek mindegyike szintén, minden lépcsőzeti szinten újabb adóterheket ró a munkavállalóra, jelen esetben mint általános fogyasztóra. Ezek összegét a rezsiköltségek 27%-os és az alapélelmiszerek 11%-os adóterhe teszi ki. De számoljunk csak egy középutat, s tegyük fel, hogy ugyanannyit költünk el rezsire és élelmiszerre egy adott jövedelemből (legyen így hát 19%-os levonási százalékalapunk). Egy átlag ember, aki egy 2 szobás, olcsó panellakásban lakik, annak téli rezsije a legnagyobb jóindulattal is 40,000, forint és tegyük fel, hogy ügyesen, spórolósan, „krumplistésztásan” és „zsíroskenyeresen” szintén megoldja saját havi élelmezését 40,000, forintból. Így tehát az össz 80,000, forintból megintcsak kellett fizetni állam úrnak 15,200, fityinget, így már a mi kis 138,000, stabil forintunkból összesen 35,900, forint vándorolt jóatyáink által irányított, tökéletesen működő rendzserébe…De fordíthatjuk úgy is, hogy a mindennemű levonás után megmaradó 92,000, csodapénzünkből sajnos további 15,200, gazdaságerősítő hozzájárulás kerül elvételre…Ez így, a valóságban ténylegesen felélhetően megmaradóként 76,000, pénzenergiára degradálódik, s miért átlag 176 órácskát dolgozik a tisztességesen és becsületesen naív „jómunkásember”. Igen, az adókon kívüli levonások a mi érdekünkben történik, de itt most kizárólag a kézben maradó, a MOST-ban felhasználható összegre szerettem volna rávilágítani…
    Összességében a magyarországi munkaügyi rendszer működését katasztrofálisnak tudnám titulálni, melynek növekedési sebessége (és a folyamatos növekedés valószínűsége) a súlyos évek alatt elmaradt korrekciók okán sok esetben élhetetlenné teszik ezt az országot sok ember számára. És nem, nem lehet mindenki orvos, vagy informatikus, sem jól fizetett esztergályos, mert igenis kellenek segédek, szinte minden téren, akik nélkül fele olyan termelékeny lenne a mester…A szakemberhiányról nem nyitnék külön vitát, mert jómagam is nemsokára részét fogom képezni a külhonban dolgozóknak, mert Én is biztos jövőképet mutató, egzisztenciát biztosító állásra vágyom, nem csak arra, hogy „elég” legyen a fizetésem…

  33. PeniValdes
    mondta:

    @Online Távmunkás: igazi magyar mentalitás:)

  34. Online Távmunkás
    mondta:

    Az a gond, hogy manapság a legtöbb részmunkaidős foglalkoztatottat mi tartjuk el az adónkból. Az állami intézményekben, állami cégeknél többnyire maximum heti 37,5 óra a munkaidő, de ezt se dolgozzák le a kormányhivatalnokok és társaik…

  35. Irbisz
    mondta:

    „Mint mindig, most is oda lyukadunk ki, hogy szemléletváltás kell. Cégvezetők tehetik félre az egójukat, és nézhetik a cég érdekét: a kapacitáshiány miatt elvégzetlen munka több kárt okoz, mint annak elfogadása, hogy home officeban, részmunkaidőben is lehet dolgozni.

    „Azt már tudjuk, hogy igény lenne rá, a törvényi háttér is kicsit értelmesebb, mint régebben volt, sok akadálya tehát nem lenne annak, hogy emberek részmunkaidőben dolgozzanak.”
    Csak ez az akadály épp a (cég)vezetők fejében létezik, és ez önmagában elég ahhoz h. a részmunkaidő lassabban terjedjen, hisz a szemlélet és gondolkodásváltás elelve nem könnyű, főleg nem régóta pozicióban lévő döntéshozók fejében. Szvsz. csak a külső kényszer elég erős ehhez, mert a változást és új dolgokat sokan ellenzik (és azt nem csak vezetői szinteken)

  36. kukatr
    mondta:

    @pippa2011: Ez a minimálbér emelés miatt egyre több emberrel meg is történik.

  37. pippa2011
    mondta:

    Ha a „túlórás logikát” követem, az jön ki, hogy a 4 órás is bent maradhat 5-6 órát.
    A 4 órás állásom alatt végzett munka sokszor kb. másfél órát vett igénybe. A többi időt gyakorlatilag ügyelettel töltöttem. Az is hasznos volt, mert legalább vki felvette a telefont, továbbított egy információt.
    Szempont lehet, hogy a 8 órások munkafolyamatát hátráltatja, ha csak másnap elérhető a kolléga. Megoldás lehet a megosztott állás, hogy vki mindig bent legyen.

  38. PeniValdes
    mondta:

    nekem azért a két kiskereskedelmi láncnál valamni nem stimmel.

  39. jobangel
    mondta:

    @kukatr: az, hogy amíg a munkavállaló kiszolgáltatott helyzetben volt, addig a nyilvános fizetések egy lefelé licitet eredményeztek, ezzel még nagyobb kiszolgáltatottságba taszítva a munkavállalókat. Most, hogy fordult a kocka, a nyilvános fizetésekkel azt érik el a munkáltatók, hogy felmérik: ezért egyáltalán lesz-e jelentkező. Túlkínálati munkaerőpiacon a nyilvános fizetési ajánlatok nem igazán a munkavállaló javát szolgálják. Túlkeresletnél meg a munkáltató licitál a munkaerőre, és felfelé, ez jobban tetszik 🙂

  40. kukatr
    mondta:

    A bejegyzés minden szavával egyetértek.

    Amúgy mi mozdított ki a nyilvános fizetés ellenes véleményedről?