Motivációs levél vagy kamuhalmaz?

Motivációs levél vagy kamuhalmaz?

Azt tapasztalom, hogy az álláspályázati anyag összeállításakor motivációs levél okozza a legnagyobb gondot az álláskeresőknek. Találnak ezernyi sablont a neten, használják is. Így lesz mindenki csapatjátékos, problémamegoldó, jó kommunikációs készségű, önállóan dolgozni tudó stb. E sablonok sok kárt okoznak, és ilyenkor költőt idézve “az embernek kél káromkodni kedve”.
A motlevelet olvasók számára a sablonok által lesz minden jelölt teljesen egyforma, így érték el a sablonokat gyártó “tanácsadók”, hogy nem szolgál semmilyen információval szegény jelöltről a sablonból írt motivációs levele. Így jutottunk el oda, hogy a álláskeresői oldal azt hiszi, minél nagyobb kamu, annál nagyobb esély, a HR-oldal meg oda, hogy lassan el sem olvassák ezeket a sokszor kínos írásokat.

Pedig a motivációs levél jó eszköz lenne arra, hogy meggyőzzük a leendő munkáltatót arról, hívjon bennünket állásinterjúra. Álláskeresőként ki kellene használnunk ezt a lehetőséget, ahelyett, hogy megijednénk a feladattól, és elintéznénk egy semmitmondó sablonnal a dolgot. 

Ha megértjük, miért alakult ki a motivációs levél igénye, talán könnyebben tudunk írni magunkról egyet (ill. sokat, mert minden pályázathoz újabb kell). Felületes történeti áttekintésben: az önéletrajzok formai fejlődésével azok elvesztették „emberi” tartalmukat, ránézésre maximum egy fénykép mutatja, hogy ez itt egy emberről szóló leírás. Vázlatpontok, felsorolások, tények, számok: ezt várják egy önéletrajzban manapság. Még egy udvarias megszólítást sem tudunk hová elhelyezni egy jó CV-ben. Rájöttek azok is, akik használták az amerikai típusú önéletrajzot, hogy az így kapott információhalmaz áttekinthető ugyan, de kevés, általa eltűnt a jelölt, akivel, akiről beszélni lehet. A munkáltatóknak lett volna még információra igénye a jelöltről, de annak sincs helye az amerikai típusú CV-kben. Elkezdtek hát beszédes kísérőleveleket, motivációs leveleket kérni. Persze a HR-szakma szokása szerint nem kommunikálta (pl. iskolarendszeri oktatásban), mit is várna ezekben. Akár pl. kérdéseket tehettek volna fel álláshirdetésekben, így segítve a pontos információk megadását, de ezt sem tették. Így megintcsak találgatni tudunk, mi is kell egy motivációs levélbe. Gyakorlati tapasztalatokból mostanra leszűrhető, milyen motivációs levél visz sikerre.

Funkcióját tekintve a motivációs levélnek sok olyan mondanivalója lehet, ami meggyőzi a munkáltatót az alkalmasságáról.

  • Megad a jelöltről olyan információkat, ami a CV-be nem fér bele, annak formai-tartalmi korlátai miatt. Pl. különleges szakmai minősítések leírása, mert esetleg még nem is hallott róla a HR-es, annyira ritka hazánkban.
  • Meggyőzi az olvasót arról, hogy ezzel a jelölttel érdemes foglalkoznia, mert olyan tapasztalata, tanulmánya, személyisége van. Jól fogalmaz, kellemes olvasni a levelét. Nemcsak állítja magáról, hogy precíz, kreatív, hanem látszik is a kezéből kikerült anyagon. (Kicsit ellentmondásos nekem, hogy milyen sokan állítják, hogy jó kommunikációs képességük van, miközben motlevelet is sablonból írnak. A gépelési hibáktól hemzsegő motlevelek pedig hogyan kerülhetnek ki precíz emberek kezéből?)
  • Leírja azokat a speciális, csak az íróra jellemző tulajdonságokat, körülményeket, amik miatt ő lehet a legjobb jelölt (pont olyan iparági tapasztalata van, pont az a kapcsolatrendszere, ami kell, pont abba az iskolába járt, pont abban az utcában lakik, ahol a cég van, már gyerekkora óta ezzel foglalkozik, pont ez volt a kedvenc tárgya az egyetemen, ebből írta a szakdolgozatát is stb.) Ezer dolog lehet, ami az adott jelölt mellett szól!
  • Tartalmazhatja, mikor tud a jelölt interjúra menni, mikor tud új állásba lépni.
  • A jelölt egyedi értékeit példákkal, konkrét eredményekkel támasztja alá.
  • Ha valamilyen tény magyarázatára van szükség, megadja (pl. a jelölt külföldi telefonszámon elérhető, miközben magyarországi állásra pályázik – ezt meg kell magyarázni. Esetleg külföldies hangzású neve van, de magyar állampolgár, vagy épp kettős állampolgár, és anyanyelvi szinten beszél egy másik nyelvet is idegennyelvű szülője révén – ezt le kell írni. Esetleg évek óta nem tud magyar munkahelyet felmutatni, de azért, mert most tért vissza 5 éves külföldi tartózkodásából.)
  • Bemutathatja, hogy a jelölt tájékozott a megpályázott céggel kapcsolatban. Ismeri a termékeit, márkáit, esetleg dolgozott ilyen termékkel munkája során, pont ilyen szolgáltatások nyújtott az előző munkahelye is stb.

Formáját tekintve egy udvarias levél, semmi különös tudás nem kell a megírásához, mégis olyan stresszt okoz a jelölteknek, amit muszáj lenne oldani, elfelejteni a görcsölést. Lehet egy kreatív fejlécet készíteni, rátenni a fényképünket, szépen megszerkeszteni, bármilyen szolid módon egyediséget vinni bele, QR-kódot rátenni, ami saját honlapunkra, Linkedin profilunkra, publikációinkra stb. mutat. De leginkább az igazat kell írni, az biztosan elég lesz.

Nincs jó sablon

Tekintve, hogy minden ember egyedi, motivációs levélre jó sablont gyártani nem lehet. Rossz sablonnal tele a net, de sajnos nincs mit tanulni belőlük, elrettentő példának viszont jók.

Ezért, amikor valaki hozzám fordul segítségért, motivációs levelet úgy készítünk, hogy a leírt történeteibe, eddigi munkáiba kapaszkodva teszek fel kérdéseket, amiket megválaszolhat a motlevelében. Így kerülnek be az egyedi tapasztalatok, történetek, így derül ki, hogy egy elkezdett, de be nem fejezett egyetem előny-e vagy hátrány, amiről inkább nem írunk, hogy a meghirdetett állásban pont olyan feladatokat kellene végezni, amiket már 10 éve csinál, hogy igen mélyen ismeri pl. a japán kultúrát, ami egy japán tulajdoni hátterű céghez pályázva fontos lehet. Így derül ki, hogy önkéntesként is végez olyan feladatokat, amik a munkában is hasznos tapasztalattal szolgálnak, vagy éppen „csak” egy nemeslelkű, lelkiismeretes emberről tesznek tanúbizonyságot. A jó motivációs levél tehát nem egy lózunghalmaz, amikkel a sablonok terhelnek bennünket.

A használhatatlan motivációs levelek világa

Kicsit képzeljük bele magunkat egy álláspályázatokat olvasó ember helyébe, és gondoljuk végig: mihez is kezdhetnénk a sablonokból átvett mondatokkal a másik oldalon? Például örülünk neki, hogy munkái során az összes jelölt mindig pontosan elvégezte a rábízott feladatokat, de lássuk be, semmi rendkívüli nincs ebben, ezért fizetnek a munkavállalóknak. Sokra megyek egy ilyen infóval… Az is jó, hogy felmerülő problémákat gyorsan és hatékonyan megoldja minden jelölt, de mégis milyen problémák voltak, és hogyan oldották meg őket? Pl. lelőtték a reklamáló ügyfelet vagy megnyugtatták empatikus fellépéssel? Mert ugye mindkettő hatékony megoldás a probléma szempontjából, mégis másképp hatékony… Egyszerűen nem hisszük el, hogy minden jelölt célja az, hogy a mi cégünk szolgálatába állítsa tudását, mert amíg meg nem jelent a hirdetésünk, valószínűleg azt sem tudták, hogy létezik ez a cég. Ilyet tehát ne írjon be senki, nem érdemes kamuzni. Az is örömteli, hogy minden jelölt célja tudását folyamatosan fejleszteni, de ezt vajon hogyan szeretné? Erről esetleg írhatna, de a letölthető template-ek ezt már nem tartalmazzák. Racionálisan tudjuk, hogy a sok duma ellenére minden jelölt „csak” egy állást akar, amit meg is értenénk, és hasznos lenne, ha leírnák, miért gondolják, hogy a mi cégünk egy olyan cég, ahol szívesen dolgoznának. Az a legkevésbé sem hihető, hogy minden jelöltnek a feladatai pontos elvégzése jelent örömet, mert szinte biztosak vagyunk benne, hogy a Hawaii-on egy jó koktél nagyobb öröm lenne bármelyiküknek.

Magadról írj!

Tehát miért is alakoskodnál, kamuznál valami sabloníró ízlése mentén? Te, mint jelölt, mint ember érdekes vagy, a sablonok nem azok, ezért inkább ne használd őket, hanem magadról írj.

Írj te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. @shitgun: annyira 1etértek minden szavaddal.

  2. proxy user (törölt)
    mondta:

    @jobangel: egy időben elég sok fejvadásszal volt szerencsém találkozni. Jogosnak tartom a “HR-es picsák” kifejezést. Többségében hihetetlen tudatlansággal és tahósággal találkozik a jelentkező. 🙁

  3. jobangel
    mondta:

    @levendulabandi: Vettem 🙂

  4. olgavagyok
    mondta:

    http://www.hrblog.hu/jobangel/nevjegy/

    Jobangel:

    Jómagam nem vagyok HR-es, nem vagyok bizonyítványokkal igazoltan “szakember” a témában. Viszont évek óta látom, hallom, teszem, csinálom, álltam (ültem) az asztal mindkét oldalán: álláskereső is voltam, kollégákat is kerestem. Sokat olvastam róla, először én kaptam tanácsokat, majd lassan én magam is elkezdtem adni őket, szerencsére eredménnyel. Lassan egy évtizede már veszem a bátorságot, hogy segítsek másoknak önéletrajzot írni, állásinterjúra felkészülni. A Jobangel blog (jobangel.blog.hu) azért jött létre, hogy valódi segítséget nyújtson az álláskeresőknek. Tippek, trükkök, gyakorlati útmutatók, szemléletformálás!

  5. jobangel
    mondta:

    @telkoe: Junior kódernek miért akarnék architectet?

  6. jobangel
    mondta:

    @Androsz: ezzel nincs mit tenni, így keresztelték el. Angolul többnyire “cover letter”, de az valószínűleg nem volt elég sznob-szakmai, hogy kísérőlevél. De ne idegenkedj tőle, csakmert hülye nevet adtak neki, és nyugodtan írd meg adott helyzetben, hogy azért szeretnél ott dolgozni, mert állás kell, mert el kell tartani a családodat, pénzt kell keresni a főiskolára stb.

  7. jobangel
    mondta:

    @karnak: Igyekszem nem egyoldalú lenni, szétszedtem már itt a blogon nem egy álláshirdetést, és pontosan értem az álláskeresők panaszait, helyzetét. Erre viszont nem megoldás a HR-esek elleni hiszti.

    Én is álltam már fel nem egy állásinterjúról, sőt sokszor válaszoltam kérdésre azt, hogy “semmi köze hozzá”. Egyszer még rendőrrel is fenyegetőztem :)) Ellenben soha, egyetlen napot sem voltam munkanélküli a több, mint 15 év alatt, munkahelyválasztásban egyszer nyúltam nagyon mellé, annak tanulságaiből is lehet építkezni.

    A HR oldallal kommunikálva pont azt tudom, amit a posztban is írtam: a sablonok miatt mindkét oldal – és vele az egész szakma – eljutott a kommunikációképtelen szintre. Innentől vagy nekilát mindkét oldal változtatni – pl. a HR, mint szakma elkezdi kommunikálni mit akar hallani, látni – az álláskeresői oldal meg elkezdi megérteni, hogyan is működik ez az egész. Mert ha nem, ennek a vesztesei a leggyámoltalanabb, legkiszolgáltatottabb réteg lesz: pályakezdők, elmaradott régiók lakosai stb.

    Ehhez képest a HR-oldalon nekiálltak szoftveres toborzás-előkészítésben, automatizált tesztekben egyéb high-tech izében gondolkodni. Miközben ott tartunk, hogy emberek 5 percig nem képesek magukról, szakmájukról összefüggően beszélni, nem tudnak/mernek egy levelet megírni, egy telefonhívást lebonyolítani álláskeresés témában.

    —-
    Az adott “marketingasszisztens” egyébként a blogon keresztül talált rám, és egy próbainterjút kellett csinálni, mert nem látszott az anyagán, miért bukik el mindig. Tényleg jó anyagnak tűnt arra, amilyen állásokra pályázott. Beadtuk, állásinterjú, bukás. Sorozatban. Aztán kiderült, hogy mindig kamuzik az állásinterjúkon az adott szakmákhoz, dehogy volt ő pénzügyi asszisztens, dehogy volt marketinges, dehogy volt vámügyintéző. Természetesen nem rosszindulatúan megvezetni akarta a cégeket, hanem kétségbeesésében eddig jutott. Miután kitaláltuk, mik a neki való állások, miket kell valóban megpályáznia, lett is állása. Igaz, kénytelen volt belátni, hogy ez kevesebb fizetéssel jár, és tanulnia is kell, de még mindig jobb, mint a huszonezres segély.

  8. karnak
    mondta:

    @Mrs. Jackman: ezt irtam jobangelnek is, de ha egy konzervativ ceg masik hirdetesbol kopipesztezi a pozicio leirasat, versenykepes fizetes bullshittel, akkor egy 35-ik majmot fog kapni a tobbi koze, amit annyira motival a ceg mint forditva.
    elvileg itt az egymasra talalas lenne a cel, de olyat meg alig lattam.
    (pl a szuper munkatarsat kereso cegnek le lehetne irni a hirdetesben hogy a mot levelben fejtse ki ezt es ezt, de sosem veszi senki a faradtsagot hogy a sajat elvarasait megfogalmazza, pedig idot sporolna, illetve jobb szuresre adna modot.)

  9. karnak
    mondta:

    @jobangel:
    eleg egyoldaluan irsz ami persze ertheto.

    az ellenerzeseknek azert szamos oka van:
    az allaskeresok sablonokbol epitkeznek, lozungok vannak mind az onletrajzukban mind a motleveleikben.. azt hiszem ha vegignezi valaki a keresleti oldalt, nem kell 10 perc hogy lassa a hirdetesek ugyanilyenek.
    az ajanlat.. versenykepes fizetes, fiatalos csapat/akarmilyen munkakonyezet.
    a feladat a portfolioba tartozo
    ugyfelekkel kapcsolattartas, akvizicio, stbstb, ha nem ugyanaz a szoveg szorol-szora, mar felkapom a fejem.

    jo lenne azt hinni hogy az ezzel foglalkozo emberek nem gondoljak azt h bar a palyazo tunjon ki es legyen kulonleges, basszon qr kodot (ami egy vicc, talan jopoga volt 2 eve bizonyos szakmaknal) a cv-jere, motlevelre, de neki nem kell, o kopipesztezhet a vilag elott, es hogy o az ugyfelet/ceget kepviseli ez elfelejtodik, az persze lehet sablon.

    ha normalis vilagban elnenk, akkor mindket feltol elvaras lehetne ez, de ez kettos merce.

    megegyszer ismetlem, a hr-esnek dolga lenne, hogy a JO jeloltek figyelmet felkeltse, a poziciot erdekesse tegye, mint amennyire ezt elvarja. hat nem itt tartunk.

    masik dolog hogy igen, vissza lehet kerdezni, de 90%-ban marketing asszisztensnek nevezik azt az asszisztenst/titkarnot akinek majd dolga lesz a facebook frissitese, esetleg a weboldalra kepek kirakasa.
    ilyen pozicioban nevetseges a “mi a marketing” kerdes, semmire nem jo, csak megalazni a jelentkezot, mikor mar eleve tudja a hr-es (mivel ez a dolga) hogy nem ot keresi.

    a hr-esek altalaban a szakma szegyenei, nagyon sok interjun vagyok tul, a 10%-ot sem eri el azok aranya, akiket szakembernek nevezek ezen a teruleten.

    en tobb interjun alltam mar fel, mert ha en nem sablonbol dolgozom, akkor a “hr-es” egy felsovezeto kereseskor az elozo ugyvezetoi poziciom kapcsan ne azt kerdezze meg, hogy mi volt a kedvencem abban a munkakorben, mit szerettem csinalni. (ezt miutan elmondtam neki h tulajdonosa/ugyvezetoje voltam egy 15 fos, villamossagi nagykereskedo cegnek). ez komoly, ettol ert hozza? ettol valaszt ki engem, mit szerettem csinalni?

    biztos leszurte h visszakerdeztem erre, hogy ez komoly kerdes-e; es a valasza “akkor azt irom hogy nem tudja megfogalmazni”, erre en felalltam, de ez csak egy pelda.

    azt gondolom h a fentiek miatt nagyon sok ellenerzes van, aminek egy jo resze megalapozott.

    az is igaz hogy az emberek nem ertik a hr szakma lenyeget, valoban, ezek az interjuk nem szakmai kivalasztasi korok, de azokat is ki kellene valasztani akik kivalasztanak, es ez egyelore itthon abszolut nem igy megy.
    (teszem hozza en magam evtizeden at nagyon sokszor interjuztattam is)

    szoval amig a hr-es valojaban a sajat teruleten nem szakember, es nem tesz semmi olyat amit elvarna a jelentkezotol, addig ez nehez ugy.

    .. es keretik nem valami ellenseges tamado kommentnek felfogni a dolgot, emiatt en szomoru vagyok, mert sok hr-es, sot fejvadasz ismerosom van, akik felsovezeto-kivalasztasban dolgoznak, 2-3 nyelven a relevans szakmarol tudnak beszelni a jelentkezokkel, illetve olyan szakmai reszletekbe is bele tudnak kerdezni ami szamit.
    a hr-es tehat nem attol jo hr-es, hogy sablonokban gondolkozik, egydimenzios, de elvarja hogy az asztal masik oldalan csoda tortenjen, ez valami tevedes.

    a motlevel kapcsan: ha nem hallanam surun h a 400 beerkezoet ugy sem olvassak el mert nincs ra ido, akkor ennek lenne ertelme.
    nem lenne ordogi kor, mert akkor nem egy kotelezo szar lenne ugy ahogy leirtad – sablon, semmitmondo; igy meg sajnos ertelmetlen.
    (erre is van nehativ peldam, regebben egeszen konkret iparagi tapasztalatokat irtam le, erdekessegeket amik kapcsolodnak a munkahoz, a hirdeto ceghez es hozzam (dolgoztam veluk/nekik, amit irtak mint feladatok mit-hogy, stbstb) az interjun kiderult h persze el se olvastak, es meg azt se mondta a kollega h elnezest de keves volt az ido, egyszeruen csak baszott ra.

    idealis lenne ha amit irsz mukodne.

  10. telkoe
    mondta:

    “Java”+”programozás”, és te ezt nem írod be, akkor nem fogja a kereső megtalálni a CV-det, motleveledet.

    Nagyon helyes. Ha veletlenul java fejleszto vagy architect van az oneletrajzban akkor az egysegsugaru szemelyzetis szamara egyertelmu hogy a jelentkezo nem megfelelo a feladatra.

  11. Androsz
    mondta:

    Ha nem a szokványos csapatjátékosos maszlagot várják, akkor adjanak neki más nevet. Miféle motivációm lehet még valami szar állásra azon kívül, hogy kell valami munka? Ez a név engem taszít, ezért sosem írtam ilyet, mert nem tudtam – vajon most tudhatom? –, hogy a HR-es és fajtársai mi mást akarnának látni azon kívül, hogy szeretem a kihívásokat. Éjszakai portásként, vagy raktárosként, mondjuk.

  12. jobangel
    mondta:

    @levendulabandi: Igen a szci felülreprezentált a HR-ben és a marketingben is. Ezért biztatok mindenkit arra, hogy az OCA teszt láttán meneküljön, de a többi Hubbard-i tesztet is könnyű kiszúrni. Viszont az ilyen cégek által hirdetett állások is valósak – naná, hogy belefutottam többe is – , csak éppen ne akarjunk odamenni dolgozni. De ez sem csak toborzócégeknél van jelen, nyelviskola, autósiskola, OKJ-s tanfolyamokat szervező cég is nyomul a módszerükkel. Még többször meg simán fel kell világosítani őket, hogy az OCA teszt honnan származik, mert nem tudják, és közük sincs a szcihez, csak ugye sablonokkal dolgoznak, mert lusták. De a szcitől teljesen független CPI teszttől is lehet menekülni, mert az sem mai szakmai alapokon nyugszik (konkrétan elavult, 40 éves standardok mentén mér, ami mai viszonyok közt használhatatlan kiválasztásra).

  13. jobangel
    mondta:

    @lutria: Nem, elég, ha őszinte, és leírni, miért akar ott dolgozni. Pl. mert tapasztalt sofőr, tud bútort pakolni, és kellene munka. Ez elég is lesz a győzelemhez. Futószalagnál ugyanez: ezt a munkát szeretné, mert képes és/vagy képzett rá, és el kell tartania magát és/vagy családját.

  14. ohhai
    mondta:

    @lutria: biztos valami olyasmit, hogy szeretne felelősségteljes VEZETŐ beosztásban dolgozni 😀

  15. lutria
    mondta:

    Azért kíváncsi lennék hogy pl.egy fuvarozócég,amelyik bútorokat is szállít,vajon milyen motivációs levelet vár egy sofőr/rakodó állásra jelentkezőtől,talán olyat hogy egész életében olyan munkára vágyott amiben nehéz tárgyakat kell felpakolnia egy platóra-majd vezetni akár pár száz kilométert-majd lepakolni-azután vissza vezetni-mindezt akár napi 10-12 órában minimálbérért?
    Vagy egy futószalagmelóhoz?(saját tapasztalatok)

  16. ohhai
    mondta:

    @apika2001: :DDDDDD

    +1

  17. levendulabandi
    mondta:

    @jobangel:
    ” Nem titkoltam soha, milyen szinten vagyok ellene a pszicho-teszteknek álláskeresésben.”
    Na és el is jutottunk oda ahol egy másik témánál voltunk, ahol azt állítottad nincsenek kamu hirdetések, adatgyűjtögetések, Van egy bizonyos “egyház” Mo-on, ahol ezen egyházhoz tartozó Hr-es cégek kapnak az egyháztól egy csomó pénzt, feladnak hirdetést, Cv-ket, adatokat gyűjtenek, személyiségtesztet töltetnek a delikvensekkel..de nincs mögötte állás.Ha a guglit ügyesen használod, ki is jön mely Hr tanácsadó cégekhez felesleges pályáznod. 🙂

  18. Névtelen
    mondta:

    @Kretusz: 😀

  19. apika2001
    mondta:

    @shitgun: Tetszenek a kommentjeid, látszik, hogy a való életben mozogsz. Azt nem értem, miért erőlködsz ezzel a … jobangellel.
    Szvsz esélytelen, hogy meggyőzd a valóságról.

  20. kovácspéterke
    mondta:

    Szerintem egy pályázónak illene tudni, hogy hova adja be a jelentkezést. Konzervatív bankhoz, multihoz vagy független céghez. ez elég sokat segít a motivációs levél megírásában. a sablonszöveget is lehet variálni, ki lehet hagyni a bízom a személyes találkozóban vagy várom a pályázatom mielőbbi pozitív elbírálását és a hasonló szövegeket.

    időről időre kerül elém önéletrajz és motivációs levél, rendkívül szórakoztató az utóbbinál, amikor látom, h kimásolta valami állásportálról és ezzel meg is mutatja, hogy rohadtul nem motivált, mert nem volt képes valami normálisat megírni. amit még nézek ilyenkor, az a helyesírás. ez is egy mókás vetület.

  21. jobangel
    mondta:

    @Palex: Azért is. Itt írtam róla hosszabban: jobangel.blog.hu/2012/04/09/formatumok_harca

  22. Palex
    mondta:

    Nekem az lenne a kérdésem, hogy miért nem jó a PDF formátumú önéletrajz, miért jobb a DOC?
    Mert így látják, hogyan kezeli a delikvens a szövegszerkesztőt, vagy mi?

    Köszi!

  23. jobangel
    mondta:

    @shitgun: Most azt képzeld el, mikor kifejezetten börtönből, rabokat kell alkalmazni egy adott feladatra, mert bizony ilyen is van. Ilyenekről is szól a HR 😉

  24. jobangel
    mondta:

    @shitgun: Próbáld meg racionálisan megközelíteni, ott lesz a megfejtés.

  25. shitgun
    mondta:

    @jobangel: érdekes.
    “Nem titkoltam soha, milyen szinten vagyok ellene a pszicho-teszteknek álláskeresésben. “

    kontra:

    “A hr-es maximum akkor lenne hasznos, ha egy tíz perces beszélgetésből hitelt érdemlően tudna leszűrni személyiségjegyeket (lusta, kötelességtudó, alkalmazkodó, önálló, jó problémamegoldó stb.).”

    Pontosan ezt tudja. Ezernyi eszköze van hozzá, ettől HR-es.

  26. shitgun
    mondta:

    @jobangel: na, a szalagmelóhoz aztán feltétlen szükséges a hr-es. A való életben ez úgy menne, hogy állj be Józsikám ide a sorra, aztán ha este nyolcig megvan a 150 darab, akkor jöhetsz holnap. max ránézni a kézzel kapart önéletrajzára, hogy dolgozott-e valami kb hasonló munkakörben eddig. Ennek a megállapításához is magasfokó képzettség kell. Elképzelem, ahogy a roppant képzett hr-es keresztkérdésekkel deríti fel, hogy Lali megfelelően tud-e lapátolni, vagy dobozokat cipelni. Tuti jelenet lehet: Ön agresszív személyiség? NEM BAZMEG! Rendben, ön alkalmas, a vattacukor részlegre osztom be.

  27. jobangel
    mondta:

    @Kretusz: A józan ész általában alulmarad, de azért küzdeni érdemes 🙂

  28. jobangel
    mondta:

    @jorgecosta: írhatod e-mailben is, de inkább a csatolmányt javasolnám, több benne a lehetőség (formázás, fénykép stb.)

  29. jobangel
    mondta:

    @shitgun: Nem titkoltam soha, milyen szinten vagyok ellene a pszicho-teszteknek álláskeresésben. Mert igazából semmi szükség a lelki folyamatainak megismerésére, az már magánszféra, és hogy jönnék én ahhoz, hogy bárki lelki életében vájkáljak. Ha valamit tudni akarok róla, akkor annak mindig legyen racionális indoka, pl. hogy balkezes vagy jobbkezes az illető, az is csak néha fontos, pl. szalagmunkánál nem mindegy, hová helyezem. Ha fizikai munkára keresünk embert 8 általánossal, és kevés a jelentkező, akkor az aggresszívat is fel kell vennünk, de ha az igazi, szakmabeli HR-esen múlik, akkor nem csavarhúzót és késeket kell majd pakolnia a raktárban, hanem hungarocellt.

  30. shitgun
    mondta:

    @jobangel: Az én tesitanárom egy büdös gyökér volt, mégsem hiszem, hogy mind ilyen. Amiket írsz, a cseleket, trükköket, kötve hinném, hogy a többség használja. nem ez a tapasztalatom, és bárkivel beszéltem erről, nem ez a tapasztalata. persze biztos klinikai szakpszichológus hr-esek tömegei dolgoznak, csak nem nagyon találkozni velük.
    Ahhoz meg, hogy pár perc alatt valakiről személyiségrajz készüljön, nem elég hr-esnek lenni. Durva példával ez olyan, mintha a főnővérről állítanád, hogy kiválóan operál sérvet. Az egy másik szakma. Ha a hr-es kiváló pszichológus lenne, akkor pszichológus lenne, nem hr-es.
    A “nem tudod, hogy miről szól” egy kiváló válasz minden esetben a nagy büdös semmi takargatására.

  31. jobangel
    mondta:

    @shitgun: A keresőmotor pl. a CV-online adatbázisában keres, amiben a titkárnőtől a Java fejlesztőig minden benne van. HR-esünknek építészmérnök kell, a szakmai vezetőtől megkapta, mi az elképzelés az új kollégáról, tehát fogja az adatbázist, keres benne. Talál x db CV-t, onnantól HR-es, hogy ezekkel kezdjen valamit. Azért kell a HR-es, mert ő ismeri a teljes cég (és nem csak a szakmai vezető) preferenciáit, amit figyelembe kell vennie.

    ” De akkor honnan a halálból fogja tudni, hogy jó építészmérnök-e a jelölt?”

    Azt majd a szakmai vezető fogja tudni. Hogy tesztet írat és/vagy beszélget, próbamunkát végeztet, referenciát kér stb. az már az ő dolga, felelőssége.

    A HR-es meg pontosan tudja, ha valaki a sablonokat tanulta be, mert a közhiedelemmel ellentétben nem hülye, és erre specializálódott. Pl. a fenti poszt is erről szól. De lehet olyan “gonosz” is, hogy a sablonmagolót kizökkenti a sablonjaiból. Pl. fogja a motlevelét, és egyesével végigmegy a lózungjain. Hogyan oldja meg a problémákat, mondjon példát, meséljen el egy ügyet! Vagy kitalál neki egy szitut, lássuk, milyen problémamegoldó. De néha a legalapabb kérdésekkel lehet kimozdítani a sablonokból, pl. egy marketingasszisztenst megkérdezni arról, mi az, hogy marketing, vagy esetleg milyen ügyfélmegtartó technikákat használt? (profi beírja a motlevélbe, kamuzó nem is hallott ilyenekről). Kiderül, hogy a “marketingasszisztens” egy titkárnői pozit jelentett a marketingigazgató mellett, és semmi marketingszakma nincs mögötte. Vagy az excel-bűvésszel felsoroltatni 5 függvényt. Eddig megy. Majd megkérdezni, mire használta eddig, mondjon példát. A leggyakoribb válasz az ööö…. Jó HR-es meg is teszi, mert ebből fog látszani, hol a kamu. A sablondumák mindig csődöt fognak mondani.

    “A hr-es maximum akkor lenne hasznos, ha egy tíz perces beszélgetésből hitelt érdemlően tudna leszűrni személyiségjegyeket (lusta, kötelességtudó, alkalmazkodó, önálló, jó problémamegoldó stb.).”

    Pontosan ezt tudja. Ezernyi eszköze van hozzá, ettől HR-es. Pl. a jól ismert, hülyének titulált kérdéseik többségénél nem is a kérdés és a válasz a lényeg, hanem a reakció. Az ÁTLAG függvényt is használtad, de jó! Mi az, hogy átlag? Öööö vagy számsokaság számtani közepe lesz a válasz? Esetleg “ez milyen hülye kérdés!”? Na, melyikkel szeretnénk együttdolgozni?

    A HR szakmával az a bajod, mint mindenki másnak: nem tudják, miről szól. Olyan, mintha a tesitanárokat alkoholista, üvöltöző barmoknak titulálnánk, csakmert az én tesitanárom ilyen volt.

  32. jorgecosta
    mondta:

    nekem ez kicsit overkill 🙂 habár látok logikát benne. nyilván olyan állásoknál növekszik meg a fontossága, ahol nagy a konkurencia.

  33. shitgun
    mondta:

    @jorgecosta: mail: Tisztelt Cím, mellékelve küldöm CV-met és motlevelemet. Melléklet: 1. CV, 2. motivációs levél.

  34. jorgecosta
    mondta:

    én nem értem. a motivációs levél nem maga az email, amit elküldök? vagy elküldök egy emailt, és annak két csatolmánya van? ez így nekem fura.

  35. shitgun
    mondta:

    mellesleg a pszichológus se tuti. Egyszer voltam egy munkainterjún, a leendő felettesemmel azonnali szimpátia alakult ki, a második körben ketten maradtunk, a harmadik kör egy pszichológussal való elbeszélgetés volt. A másik nyert, a pszichológus szerint én túl kreatív személyiség voltam, aki nem bírná az izgalommentes, monoton feladatokat. Rohadtul ki voltam akadva, mert az adott munka elvégzését nem szerelemből vállaltam volna (mint senki más se), hanem azárt, mert egy korrekt, jól fizető munka volt. Ráadásul a kreatív energiáimat bőven le tudom kötni máshol. Szóval nem én kaptam a melót, viszont két hét múlva újra meghirdetésre került. Nagyon jó döntés volt.

    Hogy egy jót is írjak. Egyszer felvételiztem egy félállásba, egy multi céges lapjához kerestek kreatív szerkesztőt. A felvételi annyiból állt, hogy ülj le, van hatvan perced, hogy írj 12 ezer karaktert egy adott témáról. Megírtam, az állást megkaptam. Ez jó döntés volt, igaz, nem is kérdezték hr-esek, hogy proaktív személyiség vagyok-e.

  36. shitgun
    mondta:

    @jobangel: Az adatbázisban keresőmotor keres. Robot. Ezzel pontosan azt mondod, hogy a kulcsszavas metódus felfejtéséhez elég lenne egy robot. Ennyi erővel küldjük a cv-t, motlevelet egy programnak, amelyik kiszűri, hogy megvannak-e a kulcsszavak. Ilyen program fél anap alatt összedobható. Akkor minek a hr-es?
    mellesleg a kulcsszavakat_mindenki_beleírja a levelébe, így azok teljesen elvesztik információértéküket. Ha százból száz elvél tartalmazza a netről kiokoskodott szavakat, a dolog értelme nulla. Ha pedig a hr-es rendületlenül vadássza ezeket a szavakat a levelekben, az értelemszint máris minuszban van.

    Igaz, nem kell építészmérnöknek lennie. De akkor honnan a halálból fogja tudni, hogy jó építészmérnök-e a jelölt? Tudod mit fog látni? Hogy jól tudja-e a sablonszavakat, hogy ízléses-e az öltönye, hogy ismeri-e a megfelelő, betanult válaszokat, hogy kifényesítette-e a cipőjét. Csak sajnos ez mind irreleváns információ. Ha építész cégem lenne, és építész keresnék, vajon mi lenne a fontos? Hogy a csinos kis hr-esem szerint szimpi pasi-e a jelölt, vagy az, hogy mennyire jó építészmérnök? Ki tudja kideríteni, hogy mennyire jó építészmérnök? A hr-es, vagy a szakmailag kompetens ember. A választ tudod. Akkor minek a hr-es?

    A hr-es maximum akkor lenne hasznos, ha egy tíz perces beszélgetésből hitelt érdemlően tudna leszűrni személyiségjegyeket (lusta, kötelességtudó, alkalmazkodó, önálló, jó problémamegoldó stb.). Ehhez viszont egy tapasztalt pszichológus szükségeltetik. 1000 hr-esből egy se pszichológus.

    Nem a nőkkel van bajom, felőlem egy nyolcvanéves szakállas fószer is lehet a hr-es, a hr-rel mint “szakmával” van bajom. Kb annyit érnek, mint az Ezotévé jósai.

  37. jobangel
    mondta:

    @shitgun: Sok tévedésedet gyűjtötted össze, tények mentén kellene dolgokat látni, nem indulatból, főleg nem nőgyűlöletből.

    Kulcsszavak: Ez egy racionálisan is érthető dolog, semmiféle HR-es varázslathoz nincs köze. Az adatbázisaikban a kereséshez kellenek, ha a keresési feltételük az, hogy “Java”+”programozás”, és te ezt nem írod be, akkor nem fogja a kereső megtalálni a CV-det, motleveledet. Tehát be kell írni. Nem azért, mert a HR-es hülye, hanem mert a keresők ilyen makacs rendszerek: azt adják vissza, amire rákerestek. A kulcsszavak viszont benne vannak az álláshirdetésekben, innentől lehet tudni, mit kell beírni a motlevélbe, CV-be (ha azokkal a tulajdonságokkal, tudásanyaggal rendelkezel persze).

    “A hr-essel az a fő probléma, hogy az esetek 99%-ában nem ért ahhoz, amihez a jelölt, ami a munka.”

    Mert nem dolga érteni hozzá, ez is egy racionális dolog. Ha a keresett szakmához értene hozzá, nem HR-es lenne, hanem pl. építészmérnök. De amihez ő ért, ahhoz meg az építészmérnök vezető nem, de neki meg az nem dolga, hogy tudja, egyes személyiségek hogyan illenek a csapatba, hogyan integrálhatók, mivel motiválhatók, mit érnek a piacon, hányan vannak a szakmában elérhetők, mennyiért, átlagosan mennyi ideig maradnak egy helyen stb. Egy új szakember kiválasztásához viszont mindkét tudásra szükség van, hogy ne egy olyan embert vegyenek fel, aki nem tud kijönni a munkatársakkal és képtelen együttdolgozni az ügyfelekkel. Pl. “fogalmatlan kislány”-nak fogja-e aposztrofálni az ügyfelet is, csakmert egy frissen végzett épületgépész mérnök, jó hátsóval, szőke hajjal, neki meg épp baja van a nőkkel?

  38. shitgun
    mondta:

    @jobangel: nem, nem. Nem én osztályozom a hátsóját, hanem az, aki felvette. A feje belseje helyett osztályozta, általában. A hr-essel az a fő probléma, hogy az esetek 99%-ában nem ért ahhoz, amihez a jelölt, ami a munka. Ő ahhoz “ért” hogy eldöntse ki mehet tovább a szakmai kérdések szintjéhez, egy kompetens emberhez. Mivel a tudása általában abban merül ki, hogy az önéletrajz és a levél alapján, sémákat alkalmazva mérlegel, teljesen inkompetens szakmai ügyekben, és a cv szabályszerűsége, a meglévő (vagy nem meglévő) kulcsszavak alapján dönt. Nem egyszer hallottam, hogy 20 év szakmai gyakorlattal rendelkező szakember kerül szembe egy felcicomázott 25 éves kiscsajjal, aki papírból puskázik, hogy elégszer hangzik-e el a proaktív kifejezés. A hr, mint szakma, teljesen felesleges, annak kéne döntenie, aki alatt a jelölt dolgozni fog. Persze sok a gyökér munkavállaló, de akkor sem megoldás egy lyukas szűrőbe önteni a jelölteket. Én értelmes emberrel pontosan és őszintén el tudok beszélgetni egy munkainterjún, de fogalmatlan kislányokkal nem állnék szóba, komolytalan cég az, amelyik ilyen lényekre bízza az egyik legfontosabb döntést, a cég sikerét megalapozó munkaerő kiválasztását. Hozzáteszem, nem az elkeseredettség szól belőlem, a jelenlegi helyemen öt éve vagyok, és nem kívánom elhagyni.

  39. doggfather
    mondta:

    nagyon jó tanácsok, neki is kezdek átdolgozni a mot levelemet. 😀

    Illetve írok egyet ezekkel a tanácsokkal próbaként, köszi.

  40. jobangel
    mondta:

    @shitgun: Na, kb. ezt a hozzáállást kellene megváltoztatni. Nem, senki nem vár el sablonokat, még a “HR-es picsák” sem. (Hm, hallottuk-e már valaha HR-oldalról, hogy “jelölt-f@szok”? Ha nem, mire ez a szexista trágárság???? Pl. Miért gondoljuk, hogy a HR-es csak nő lehet?)

    “vagy mindenféle nyáladzás nélkül közölném, hogy azért szeretném ezt a munkát, mert szükségem van a pénzre és a stabilitásra,”

    Ez viszont simán működik. Nem egyszer ezt csináltuk az álláskeresőimmel, főleg “visszalépős” pozíciókra, mikor alacsonyabb beosztást is vállalt, mint régebben. Mindig állásinterjú lett belőle, sok esetben állás is.

    “Úgyhogy mindenki szépen leírja ugyanazt a 8 kulcsszót, a munkaadó pedig egy lépéssel nincs közelebb a leendő alkalmazott megismeréséhez. és ugyanez zajlik a személyes meghallgatáson is, ott ül a cég embere, aki totál fogalmatlan emberismeretben, nem is ez a feladata, mellette meg a szőke jóseggű ribi, aki pipálgatja ki a nyolc kulcsszót a beszélgetés alatt. ha megvolt, oké, ha nem, csá. “

    Na, eddig ezt értük el a sablonokkal, meg a lustasággal, gondolkodás hiányával. Tovább kellene tanulni. Meg esetleg meggyőzni a HR-est arról, hogy te vagy a tuti jelölt, de ha a hátsóját osztályozod, akkor ez nem fog menni.

  41. shitgun
    mondta:

    @jobangel: szerintem azért, mert az egységsugarú hr-es picsák, akik olvassák, általában egy könyvből, vagy netes irományokból szerzik a nagy tudásukat, és pontosan azt a sablonszart várják, amit a legtöbb ember ír. Ha valami rendhagyóval találkoznak, akkor megáll a tudományuk, összehasonlítják a kis listájukkal, és ha nincsenek olyan baromságok a levélben, mint proaktív személyiség, tanulási potenciál, fejlődőképesség, csapatmunka, stb, akkor dobják félre, mert nem tudják értelmezni, mert ostobák, mint a szar.
    Az egész motivációs levél mizéria tényleg egy grandiózus gaszság, mert egy össznépi hazudozós játékra épül, a munkaadó elvárja az idilli sablonokat, a munkakereső meg a kedvére tesz, és teleírja kamukkal, amiket a netről szedett össze.
    Ha beadnék egy önéletrajzot, amiben leírom, hogy én kicsit lusta vagyok, de néha pár biztató szóval, meg dícsérettel szárnyakat lehet nekem adni, vagy mindenféle nyáladzás nélkül közölném, hogy azért szeretném ezt a munkát, mert szükségem van a pénzre és a stabilitásra, és nem azért, mert életem álma kétéves korom óta, hogy ügyfélkapcsolati munkatárs legyek, cserébe tiszteséggel el fogom végezni a feladataimat, akkor első körben menne a cv-m a kerekiktatóba.
    Úgyhogy mindenki szépen leírja ugyanazt a 8 kulcsszót, a munkaadó pedig egy lépéssel nincs közelebb a leendő alkalmazott megismeréséhez. és ugyanez zajlik a személyes meghallgatáson is, ott ül a cég embere, aki totál fogalmatlan emberismeretben, nem is ez a feladata, mellette meg a szőke jóseggű ribi, aki pipálgatja ki a nyolc kulcsszót a beszélgetés alatt. ha megvolt, oké, ha nem, csá.

  42. jobangel
    mondta:

    @danesdzsu2: Ezt miért gondolod?

  43. danesdzsu2
    mondta:

    Amennyiben viszont nem vagy teljesen sablonos, veszélyes különcé válsz, akit kockázatos lenne alkalmazni.