Munkaerőhiány: Már a HR-szakma nagyjai szerint sincs remény?

Munkaerőhiány: Már a HR-szakma nagyjai szerint sincs remény?

Olvastam ezt a cikket még tavaly 🙂 és elég pesszimistának érzem a HR-szakma legnagyobbjainak többségét. Hiszem, hogy megoldás is van, és hogy az ilyen szintű vezetők ezeket a megoldásokat látják, tudják, sőt a cikkben is említenek nagyon jó példákat. Mentoring, szervezett beilleszkedési segítség az új kollégáknak, anyagi támogatás nemcsak a fizetéssel, de a munkavállaló költségeinek figyelembevételével is. Innovatív céges környezet, mint vonzerő. Ezek nagyszerű dolgok. Legyünk tehát bizakodók. De…

work-life-balance1.jpegA munkáltatói hozzáállás

… vannak a cikkben furcsaságok a munkáltatók részéről, ami álláskeresői nézetből nem vonzó, néha riasztó.
Pl. még mindig az emberi erőforrás az érték, nem az ember… Pedig embereket kell a cégekhez csábítani dolgozni, nem emberi erőforrást.

Már csak azért is, mert közben megjelenik egy másik szempont is: munka és magánélet teljesen összefolyt, azaz emberek a szabadidejükben is dolgoznak, és munkaidőben is foglalkoznak valami privát dologgal, ha úgy adódik. Nem 8 órányi munkaidőt vesz a munkáltató, nem annyit ad el a munkavállaló. A többségnek az élete részévé válik az állása is, ezt hozta a technológia, ami által azonnal elérhetők vagyunk bárhol, bármikor. Átalakul a munkamorál, de ez nem biztos, hogy rossz – ha tudunk hozzá alkalmazkodni. Főleg a munkáltatóknak okoz ez majd megrázkódtatást, mert úgy érezhetik, kicsúszik a kontroll a kezük közül. Home office van, nem látja minden nap a munkavállalóját, nem lehet már a webet sem korlátozni, nem tudhatjuk, hogy mikor az irodistánk fészbukozik, akkor az vajon a munkája része-e – mert bizony simán lehet… Az IT security is kihívásokkal szembesül, a munkavállaló már távolról is hozzáfér mindenhez. Ezt visszacsinálni nem érdemes, mert az a cég, aki megpróbálja, menthetetlenül véget ér: nem lesz munkavállalói élmény, nem lesz vonzó.

white-blue-collar.jpgAmi miatt nem éreztem jól magam a cikket olvasva, hogy még mindig „humán erőforrás” kerül szóba, mint érték, pedig mindig ember lesz. A „ma itt dolgozol, holnap meg ott” is furán fest így.  Értem, hogy ők alacsonyabban képzettek, ezért a fehérgalléros világból nehezebb megérteni őket. De a kékgallérosok pont úgy emberek, vágyakkal, érzésekkel, mára már szerencsére önérzettel is, mint a fehérgallérosok. Lehet, hogy sokuk többre hivatott, de ennyi sikerült. Az okok nem fontosak, nem ítélkezhetünk. Az meg egyszerű szakmai tény, hogy a munkavállalók akkor lesznek rugalmasak, ha partnerként kezeljük őket, és ha ez nekik megéri… Azaz, nem elég ide-oda pakolni őket, érdekeltté kell tenni abban, hogy a cég jól működjön. Igen, egy gyártósori munkást is.

A munkáltatói elvárások

problemsolving.jpgA cikk szerint is, egyébként is sokszor látom, hogy a munkáltatók olyan készségeket keresnek kiemelten, mint „problémamegoldás”, miközben a dolgozók, munkavállalók, beosztottak arra vágynak, hogy értelme legyen a munkájuknak.

A munkáltatók képzett embereket keresnek, belőlük is hiány van. De ezek a képzett emberek azért tanultak, hogy szakmai feladatokat oldjanak meg. Nem azért, hogy rosszul szervezett munkafolyamatok miatti problémák között vergődjenek, folyamatosan tűzoltsanak, amíg reménytelenné nem válik a munkájuk, és rá nem megy a karrierjük. Erre nem is készítették fel őket a főiskolán, egyetemen. Sokszor látom a döbbent fiatalokat, ahogy csodálkozva jönnek hozzám, hogy milyen rosszul működik a szervezet, ahol dolgoznak, ők másik állást akarnak, csak ezért. „Megvigasztalom” őket: tökéletes szervezet nincs, lehet, hogy amiben vannak, az számukra nehézkes, de a piacon meg igen jónak számít.
A kiemelt problémamegoldó készség keresése azt üzeni a munkavállalónak, hogy nehézkes a cég működése, stresszes ott dolgozni, ez pedig nem vonzó – esetleg néhány válságmenedzsernek, akik ebben vannak igazán jól, de őket úgysem álláshirdetésben keressük.

Az átlagos munkavállalónak csakis a jól szervezett cég a vonzó, ahol nem problémamegoldás a feladat, hanem a szakmai tudását kell a fejlődés szolgálatába állítani, és ehhez a legmodernebb eszközöket, környezetet kapja. Van, aki ezt ki is emeli a megkérdezettek közül. Mélyen egyetértek vele.

———

A másik népszerű és keresett készség a kritikus gondolkodás, ennek örülök. De mégis furán hangzik ez most, mert eddig pont a kritikus gondolkodás volt az, amit el kellett nyomniuk az álláskeresőknek magukban, ha állást akartak. Az elmúlt legalább 15 évben mi is volt az állásinterjú? Egy színdarab, amiben munkáltatók és álláskeresők is tudtuk a szerepünket, mert minden kérdést ismertünk: az álláskeresők tudták, mit akarnak hallani tőlük, mi a jó válasz, amivel meg lehet kapni egy állást. A HR-esek tudták, mit kell kérdezni, elvárni, aki felmondta a leckét, lett állása. Mert az volt leírva a szakirodalomban, hogy így kell. A tények nem számítottak, a jó ötlet sem, ami pedig a kritikus gondolkodás legnagyobb eredménye. Aki kritikusan állt hozzá a céghez, a folyamatokhoz, az hamar elvesztette az állását, vagy már állásinterjún kiesett… Ez nem szolgálta sem  a cégek, sem a gazdaság érdekét. Betűre betartottuk a leírtakat, a kritikus gondolkodást félretéve, és ez ide vezetett. Én ennek mindig ellenálltam, de amit tanítottam az álláskeresőknek, azt csak az tudta alkalmazni, aki nem volt annyira kiszolgáltatott helyzetben. Érteni kell, hogy a kritikus gondolkodás a meglévő folyamatok jobbítására fordítható, leginkább ezért kell, de ezt hagyni is kell érvényesülni. Lsd. még fentebb a folyamatosan tűzoltásban vergődő beosztottak – nekik nem hagyják. Ha a kritikus gondolkodást elvárjuk, de jobbítási lehetőséget nem adunk, akkor az nem új ötleteket, jobb folyamatokat eredményez, hanem csak egy kötekedő, rugalmatlan munkavállaló fog látszani, akinek semmi sem jó.

———

A csapatmunka mindig is követelmény volt, de valahogy csapatot alkotni, szervezni még mindig nem tudnak sok helyen. Pedig munkavállalói szempontból egyszerű ez, ha a csapattagoknak érdekében áll csapatként működni, mert úgy jobban járnak, akkor csapatként fognak működni. Viszont ehhez az kell, hogy a csapat minden tagját motiválják erre – anyagilag, szakmailag. Az nem lesz elég, ha beírjuk az álláshirdetésbe, hogy „csapatjátékos” legyen, de ugye még önállóan dolgozni tudó is… Ez is a legmagasabb szintű HR-feladatok egyike: a szervezetfejlesztés, a belső oktatás, a teljesítményértékelés és a kompenzációs csomag eredményeképp lesz csapat. Attól, hogy megköveteljük, még nem lesz… Viszont a csapatnak megtartó ereje is van, így ott lesz kisebb a fluktuáció, ahol jó a csapat. Sosem lesz csapat ott, ahol a munkakörök úgy vannak kialakítva, hogy verseny van a kollégák között, és az boldogul jobban, aki gátlástalanabb.

Együtt a közös célért

Állásinterjú-kérdések kapcsán fordult a kocka, talán még nem késő munkáltatóként venni egy mély levegőt, és az álláskeresőkhöz, munkavállalókhoz szólni: érdekel, mit gondolsz, nem baj, ha nem értünk egyet, csináljuk együtt, változtassunk. Alakítsuk úgy, hogy mindkét félnek jó legyen. Mert ha nem, akkor az a gazdaságra is negatív kihatással lesz, és az egyikünknek sem lesz jó. Partnerként kellene kezelni az álláskeresőket, munkavállalókat, és ez most csak a munkáltatókon múlik.

———

Most tehát a munkáltatókon a sor, tudniuk kellene mi a jó válasz a becsábítani kívánt munkavállalók kérdéseire… Az álláskeresői kérdésekről van listám, már több mint 5 éve megírtam, itt. A válaszok, amit az álláskeresők hallani akarnak, sokrétűek lesznek, mert embereket kell toborozni, nem erőforrásokat – ha már munka és magánélet összemosódott ugye. Van, akinek a magas fizetés a motiváló, van, akinek a szakmai fejlődés az elsődleges, megint más a fix munkaidő kiszámíthatóságát akarja (ami nem egyenlő azzal, hogy rugalmatlan), vagy éppen pont az extrém rugalmasságot keresi. És még lesz egy csomó szempont, amit meg kell majd kérdezni tőlük, egyesével…

# # #

Kapcsolódó témakör:

Ha külföldi kollégát foglalkoztatnál, ahhoz jól jönnek a relokációs ismeretek. Szakmai reggeli a témában a Relocation Academy-nél, 2019.01.09-én. Regisztráció itt

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes online önéletrajz-konzultációért írj nekem! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

# # #

 

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz Nancsibacsi hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. evilwolf
    mondta:

    Bizony, ebben az országban nincs remény.
    Azért nincs, mert hazugsággal és idiótizmussal van tele.
    Példa 1., Azt kamuzzák, hogy nincs munkaerő, miközben egy interjúra még mindig 10-16 melós megy el, de volt, amikor egyet sem vettek fel belőle. Tavaly november végén, azaz 2 hónapja. Tehát kamuzás van túlválogatással.
    Példa 2., Egy felvételi eljárás: jelentkezem valahol. Hetek, majd behívnak egyszer. Behívnak másodszor, teszt. Újabb 1 hét, menj üzemorvoshoz. Újabb napok, gyere oktatásra. Ez 2-3 hét, addig máshol kezdhetek.
    Miért nem tudja megoldani az idióta vezetés, hogy egy napon legyen a teszt és az üzemorvos? Csütörtök délelőtt teszt, hétfőn délután orvos. Elmebetegség. Miért nem hétfőn van a teszt délelőtt, utána aki megfelelt, annak üzemorvos?
    Mert ez egy magyar vezetésnek nem megy? Vagy HR-nek?

  2. Zabalint
    mondta:

    @Nancsibacsi:
    Az alkalmazottat az alkalmazottal, a freelancert a freelancerrel hasonlítsd. Ha a szabadúszó burkolót veted össze az alkalmazott programozóval, erősen hamis képet kap. A szabadúszósághoz ki kell építeni, fenntartani az ügyfélkört, amihez a szakmai képességeken túl más képességek is kellenek. A legtöbb szakmunkásnak ez ugyanúgy nincsen meg, ahogy a legtöbb programozónak sem. Az a csalóka, hogy magánemberként mindig a szabadúszó szerelőklel találkozunk, ami csak kis töredéke a szakmunkásnak, ezért van az a kamu közhely, hogy szénné keresik magukat, egyébként nem véletlen, hogy sok szülő akar diplomást a gyerekeiből, mert azok valóban sokkal jobb esélyekkel indulnak. És a szakképzés rendszerváltás ufáni szétveréséről még nem is beszéltünk, igaz most meg az egyetemeket verik szét.

  3. Zabalint
    mondta:

    @Nancsibacsi:
    De nem fog tudni 40 évesen Siófokra költözni, mert Budapesten lesz az ügyfélköre, Siófokon meg valószínűleg még sokkal erősebben ismerősi alapon működik az autószerelés piaca.

  4. Zabalint
    mondta:

    @B-road:
    Azt is vedd figyelembe, hogy a „haladgatok” típusú választ sok esetben az szüli, hogy az alkalmazott nem akarja vagy nem tudja a technikai részletekbe beavatni a főnököt.

  5. Zabalint
    mondta:

    @kolomparlole1114:
    „A jó az lehet hogy nem, de a magyar az igen.”

    Már ha ezt várják el tőle…

    „Pedig de. 0 rálátás, „haladgatok, haladgatok” válaszok, eredmény (hiánya) meg már csak leadási határidőnél derül ki.”

    A francokat, még mindig nem a home office függvénye, hogy mennyire lát rá a főnök. Ugyanezt meg tudja csinálno egy rakás bent ülő alkalmazott is illetve fordítva, egy erősen kontrollált home officeban dolgozó meg nem. Az csak a látszat, hogy ha bent ül az alkalmazott akkor erősebb a kontroll. Ezzel együtt továbbra ia vallom, hogy a mikromenedzsmenttel romlik a hatékonyság, ha folyton figyelni kell, hogy halad-e a beosztott, ott rég baj van ott már csak tüneti kezelés a folyamatos kontroll.

    „Ez nem a multik országa. Azaz de, BMW, Suzuki, stb, ahol majdnem jól haza lehet vinni a gyártósort hómoffiszba. :)”

    A fenéket nem, irodai munkákban is a nem csókos állasok 90%-a multis.

    Összefoglalva:
    Aki szerint a home office azért nem jó, mert akkor majd tuti lazsálno fog az alkalmazott, az nem munkát, hanem a munka látszatát várja el. Így idővel valóban lazsáló, kummantó alkalmazottakkal lesz tele a cége.

  6. Nancsibacsi
    mondta:

    @kolomparlole1114: „De a megemelt keretszámot se töltötte volna ki senki ha nem lett volna rá igény. Igény az meg azért volt, mert már előtte is tudta mindenki hogy csak diplomával lehet boldogulni.”
    De ez hazugság volt. Nézz szét: ma egy ügyeskező burkoló ugyanolyan jól tud boldogulni mint mondjuk egy programozó. Egy burkoló feketén, barátságból dolgozik neked heti 100ezerért. Ha nem vagy ismerős, akkor ez heti 150ezer (+áfa ha igényled) – és be van táblázva fél évre előre, mert mások drágábbak/rosszabb minőségben dolgoznak. Egy villanyszerelő egy kis panel lakás villanyászatát feketén 400ezerért újít fel (vagy 400+áfa) – igaz ebben van vagy 50-100eFt anyagköltség, de általában 1 hét alatt megvan. Szóval ne mondd már, hogy nem lehet jól keresni csak diplomával.

  7. Nancsibacsi
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: „Ha valami hiba van a fenti levezetésben, és az átlagos munkavállaló meg tudja úszni a mobilitást albérlet nélkül, kérem írd meg, mi ennek a titka!”
    A lakás eladás és vásárlás természetesen nem csak móka és kacagás, és természetesen van szükség lakás bérlésre – főleg az indulásnál, és váltásnál is szükséges lehet. Minél magasabb színvonalú a lakásod/házad, egy gyors eladással és más lokációban vásárlással annál nagyobbat buksz – ez is természetes. Ha nem nyert a váltással ennyit, akkor nem kell váltani. Ezért nem vált az ember 2 évente +20 ezerért, hanem ritkábban, +100-200ezerért.
    Én azt egy reális forgatókönyvnek tartom, hogy Gipsz Jakab 17 évesen miután kitanulta az ótószerelő szakmát feljön Bp-re (mert most nagyon sokat fizetnek az autószerelőknek), természetesen szobát bérel, később talán lakást, majd vesz egy sajátot. Ezután mivel szereti a vízpartot 40 évesen elköltözik Siófokra, és ott szereli az autókat, hétvégén meg pecázik. Így azért nem bukik olyan végtelen sok pénzt 2x költözéssel meg lakás bérléssel.

    Az hogy a munkaerőnek mobilnak kellene lennie, az nem azt jelenti hogy +5Ft-ért mindenki rohanjon az ország egyik végéből a másikba. Most viszont az van, hogy sokan elvannak a soha meg nem emelkedő nettó 130eFt-jukkal szabolcsban, mikor Bp-n 300-at kereshetnének kezdőként, mivel „drága a lakásbérlés”. Olcsón dolgozni – az a drága.

  8. babona
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: Igen, ismerem, de elvileg egy nagyobb cégnél „nehéz” zsebbe fizetni… vagy szabad ellátás van? (amire nem vigyáznak az jó lesz otthon fizetéskiegészítőnek…) Ilyet láttam nagy autóipari cégnél is (csavarbehajtó konténerszám, színesfémhulladék stb.), jellemzően nem a sori munkás tudja ezt a „kiegészítést” megoldani. A többi meg már „társadalmi” probléma, lehet vitatkozni, mindenesetre a nagyobb hatalom nagyobb felelősséget is jelent. Mindig, mindenért-ezért is. Józsi bácsi aligha oldja meg ezt a problémát, ha éhenhal, mert nem visz haza semmit, ami nem az övé, akkor sem. A gyerekei/szomszédai meg látják hogy az ő stratégiája nem jött be. A kérdés az, megérett-e a helyzet a Z számára, és hogyan történik a mostani generációváltás a világban. Ha még nem, nagy koppanás. Nálunk nagy probléma a munkások (<-akkor is leírom) gyenge érdekérvényesítő képessége, ami sok problémának megágyaz, felfele is, meg a feudalizmusból megmaradt urambátyám-világ, ami jól túlélt sőt fejlődött a cucializmus alatt is. ha erre van megoldás (a Hősök Tere Zimbardo elég gyengének tűnik, sajnos van róla rossz véleményem…) akkor jöhet.

  9. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @babona: „A másik oldalon látszik a túlzott azonnali elvárás (Z gen jellemző),”
    A Z generáció legalább nyiltan kimondja, amit vár. A korábbi generációk nem beszéltek ilyesmiről, legfeljebb viccekben. Ilyenekben, mint ez:

    Egy magas rangú amerikai és magyar politikus beszélget. Az amerikai:
    – Nálunk egy átlagember keres 2 500 dollárt. Havi 2 000 dollárból jól meg lehet élni és mi nem kérdezzük, hová teszi a maradék 500 dollárt.
    A magyar:
    – Nálunk egy átlagember keres 200 000 forintot. Havi 200 000 forintból meg lehet élni és mi nem kérdezzük, honan veszi a hiányzó 50 000 forintot.

  10. B-road
    mondta:

    @kolomparlole1114: jameg: ki jut előre könnyebben témában egy cikk. Ez nem csak magyar jelenség azért.
    index.hu/mindekozben/poszt/2018/12/20/a_szegyentelenul_onreklamozo_de_egyaltalan_nem_hatekony_emberek_konnyen_masznak_fel_a_szamarletran/

    Szintén ugyanez a vége: egy jó vezető nem hagyja, hogy a pávák elvakítsák. Jó vezető meg ritka.

    Lehet, kéne erre valami mértékegység, és ez alapján kéne állasajánlatokat feltenni: Tapasztalt munkatársat keresünk, jó környezet, 8.7-es Lead-faktorú vezetővel….
    Aki korrektséget akar, az ide megy.
    Aki meg sumákolni, az meg keres magának egy céget 3.0-alatti vezetőkkel. :DDD

  11. B-road
    mondta:

    @kolomparlole1114: a „haladgatok, haladgatok” -dologra.
    Szerintem egy jó vezető, ha ilyen választ kap, az nem hátradől, hogy minden fasza… hanem egy trigger, hogy hopp!!! Itt valami gyanús, biztos érti mit kell csinálnia? Biztos nem akadt el, stb…
    (tapasztalat mondatja ezt velem… eleinte én próbáltam így elterelni a figyelmet a botladozásaimról, de azóta egy csomó helyzetben láttam ezt másoknál, és szinte mindig volt valami).

    NADE. A jó vezetőnél ügye fel se merülne ez a kérdés, mert fel tudná mérni kiben lehet megbízni, és engedni home-officeozni az illetőt. És tudja ki az aki HO alatt inkább a kerítést festené és csak negyedóránként nézne rá az emailjeire, hogy „azonnal” válaszolhasson a munka látszatát keltve. (mig aki dolgozik az lehet csak 1-2óránként csekkolja a mailjeit! :DD)

    És megint oda lyukadunk ki, hogy az HO-lehetőség hiánya igazából managementi problémákat jelez.

    Leszámítva a természetesen a kizáró tényezőket, pl a szalagmunkás nyilván nem fogja tudni otthon összerakni a telefonokat, vagy irodai munkánál a személyes meetingek, egyeztetések sokszor nem úszhatóak meg (egy nagyobb cégnél, csapatmunkáknál). Szóval én reális célként inkább a heti 2-3 homeoffice napot jelölném meg. A maradék napokban meg fussanak le az egyeztetések, meetingek, amik amúgy is csak hátráltják a munkát. 🙂

  12. kolomparlole1114
    mondta:

    @Zabalint:

    „1. A jó alkalmazott nem akkor hatékony, ha mikromenedzselik.”

    A jó az lehet hogy nem, de a magyar az igen.

    „2. Semmi köze a home office-hoz, hogy utólag derül-e ki az elmaradás.”

    Pedig de. 0 rálátás, „haladgatok, haladgatok” válaszok, eredmény (hiánya) meg már csak leadási határidőnél derül ki.

    „Főleg azzal összevetve nem, amikor a multinál dolgozó emberkének amúgy is más lokációban van a főnöke és jópár munkatársa.”

    Ez nem a multik országa. Azaz de, BMW, Suzuki, stb, ahol majdnem jól haza lehet vinni a gyártósort hómoffiszba. 🙂

    „Leginkább azért nem szeretik, mert régi szocializmusból örökölt vezetői mentalitás, hogy akkor dolgozik az alkalmazott, ha bent van.”

    És milyen igaz. Kis pénz, kis foci, márpedig a magyar fizu az zsebpénz, tehát a munkáltatói hozzáállás is olyan. Ráadásul nem az érvényesül aki sokat dolgozik, hanem aki jól eladja magát a főnöknél hogy mennyi munkája van, milyen leterhelt. A többiek pedig látják hogy a siker titka a nyalizás, tehát ők is beállnak a sorba és munka helyett inkább azzal fognak foglalkozni hogy mutassák magukat a főnöknek. Ha erre fizetnek, akkor ez lesz, hisz a fizetés a cél, nem a munka. Hómoffiszban meg nincs kontrol, tehát munkamorál se. Meg annak se jó aki ott van, hisz el van könyvelve hogy gyakorlatilag lóg, nem látja senki, nem tagja a csapatnak, leépítésnél nyilván őt fogják elsőnek jelölni, és a kollégák is könnyebben tudják fúrni, hisz nem tud visszavágni, mert még arról se tud hogy épp fúrva van.

  13. babona
    mondta:

    A cikkekből is (net), a hozzászólásokból is az látszik: egymás mellett beszélnek el az alkalmazók és alkalmazottak. Látszik a munkavállalók megnövekedett bérigénye, egy bizonyos szint felett a személyes komfortigénye a munkahelyen is. Ezt a munkáltatók több szinten sem tudják lekövetni/biztosítani. Ahol „éhbérért” dolgoztattak eddig, nem nagyon értik meg hogy a kis emelés nem elég. Ahol a fizus jó volt eddig is, nem látják hogy ez már kevés. A HR beleesett a konzervatív felfogás csapdájába, nem értik a folyamatokat; aki igen, annak befolyása elenyésző. Engedni kell a szigorú, sok helyen rigorózus és felesleges felvételi (előszórási) feltételekből, értelmes hirdetéseket kell feladni, vagy sokba fog kerülni a megfelelő munkavállaló. A másik oldalon látszik a túlzott azonnali elvárás (Z gen jellemző), vagy a nehéz mozdulás (X-Y, gyerek mellett nehéz váltani…). Nagy csapda ez, és tényleg a munkáltatók oldalán a lépéskényszer. Ott az erőforrás, javaslatok vannak bőven. Aki megfogadta, most sem küzd munkaerőhiánnyal.

  14. Zabalint
    mondta:

    @kolomparlole1114:
    Voltam 3 évig, az volt az első munkahelyem, vidéki cégnél vidékről , de más helyen. Jó cég volt amúgy is, jófej emberekkel, de abudapesti fizetési lehetőségekkel nem vethető össze.

    Szvsz ha valaki Budapestről megy vidékre már tapasztaltként home officba, az is hosszútávon jóval kevesebbet fog keresni, mert nem lesz munkahelyváltási lehetősége, egyetlen cének lesz kiszolgáltatva.

    „de azt meg nehéz pesztrálgatni, leginkább csak a végén derül ki hogy elmaradás van, ezért nem szeretik.”

    Ez több okból is régi, elavult elgondolás:
    1. A jó alkalmazott nem akkor hatékony, ha mikromenedzselik.
    2. Semmi köze a home office-hoz, hogy utólag derül-e ki az elmaradás. Főleg azzal összevetve nem, amikor a multinál dolgozó emberkének amúgy is más lokációban van a főnöke és jópár munkatársa.

    Leginkább azért nem szeretik, mert régi szocializmusból örökölt vezetői mentalitás, hogy akkor dolgozik az alkalmazott, ha bent van.

  15. kolomparlole1114
    mondta:

    @Zabalint: Lehet hogy lehetnél hómoffiszban is, de azt meg nehéz pesztrálgatni, leginkább csak a végén derül ki hogy elmaradás van, ezért nem szeretik.

  16. kolomparlole1114
    mondta:

    @Nancsibacsi: De a megemelt keretszámot se töltötte volna ki senki ha nem lett volna rá igény. Igény az meg azért volt, mert már előtte is tudta mindenki hogy csak diplomával lehet boldogulni. És most a boldoguláson nem azt értem hogy éhenhalást épp elkerülni, hanem hogy normális életvitelhez elég pénzt keresni.

  17. Névtelen
    mondta:

    @Balfredo Alfredo:

    kár etetni…

  18. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @Nancsibacsi: Az első verzió nagyon-nagyon-nagy butaság. Bérlakásban élni kényszer – simán nem éri meg.”
    Sztem ugyanezt mondtam. A mobilitás szükségszerű feltétele: legyen valamilyen ingatlan a kiszemelt településen, amely ingatlanban lakni, munka után pihenni tudsz. Az esetek többségében ez – legalább átmenetileg – albérlettel oldható meg. Akkor is, ha (látszólag) nem éri meg.

    ” A titok az, hogy olyan helyen vegyél lakást, ahol el is lehet adni, vagyis válogatni lehet a munkalehetőségek között.”
    Ez természetesen igaz. Elméletileg.
    A gyakorlati probléma ott kezdődik, hogy valamiből meg kell venni azt a lakást. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a legritkább esetben van valakinek annyi pénze, hogy egy ingatlant csak úgy megvegyen belőle, sőt ahhoz is sokat kell dolgozni, hogy annyi pénzed legyen, ami egy banki hitellel megpótolva elegendő egy ingatlan vásárlásához. (Most a banki hitel hátrányaiba ne menjünk bele. Nyilván a banki hitel is egy kényszer, még akkor is is, ha ésszel és mértékkel veszed igénybe.)
    Ha továbbmegyünk és feltételezzük, hogy új munkahelyed miatt költözöl és eladnád a lakást, akkor ez az eladás valószínűleg nem hipp-hopp sebességgel történik, hanem hónapokig is eltart. De közben már kezded az új munkádat az új helyeden, tehát el kell költöznöd az új helyre. Itt megint előjön, hogy alapban nincs annyi pénzed, hogy egy ingatlant csak úgy vagy saját pénz+banki hitelből megvegyél. Nagy valószínűséggel marad tehát az albérlet addig, míg az előző lakásodat el nem adod és a kapott pénzből nem veszel egy másikat. Helyzettől függően az átmeneti időszakra persze szóba jöhet munkászállás vagy vagy rokonoknál, ismerősöknél meghúzódás, de ezek megint esetleges dolgok. Ami mindenképpen működik, az a lakásbérlés, függetlenül attól, hogy nem olcsó.

    Ha valami hiba van a fenti levezetésben, és az átlagos munkavállaló meg tudja úszni a mobilitást albérlet nélkül, kérem írd meg, mi ennek a titka!

  19. geegee
    mondta:

    @B-road: Haha, te csinálod jól…
    😀
    Igen, pontosan, a bizalmatlanság jelzője.
    Az irodai jellegű munkákat is számon lehetne kérni, akár szűkebb határidővel is, ha akarnák.
    Na mindegy, sajnos úgysem mi fogjuk megváltani a világot…

  20. Zabalint
    mondta:

    @jobangel:
    Nem ismerek programozóként egyetlen ilyen facebook csoportot sem, de kétlem, hogy labdába rúgna a stackoverflow és a hasonló oldalak mellett, főleg nem kereshetőségben, ami híresen rossz a Facebookon.

  21. Zabalint
    mondta:

    @Lord_Valdez:
    „Szerintem nem ez a fő ok, hanem nem is veszik fontolóra a távolabbi ajánlatokat. A legtöbben már nem is jelentkeznek a szomszéd falunál távolabbi helyre.”

    A legtöbben azok közül, akik maradtaky mert legtöbben már rég elköltöztek az eredeti lakhelyükről orszagon belül vagy kívülre.

  22. Zabalint
    mondta:

    @Nancsibacsi:
    Oké, én is a jobb lehetőségek miatt jöttem Budapestre, ugyanakkor olyan munkát végzek, amivel a világon bárhol lehetnék, de a munkáltatók mégis inkáb sírnak a munkaerőhianyra.

  23. Zabalint
    mondta:

    @Lord_Valdez:
    A munkaerőhianyra panaszkodó cégekről mindig kiderül előbb-utóbb, hogy valami nem stimmel. Nem kell mindig durvára gondolni, dolgoztam olyan multinál, ami jól fizetett, jók voltak a munkakörülmények, de minden ősz elejétől globális létszámstop van, így egy rakás olyan potenciális munkaerőt halasztanak el, akik nem hajlandóak februárig várni, miközben meg egy-egy csapat 6-8 hónapos sort vár, hogy új embert kapjon.

  24. Nancsibacsi
    mondta:

    @NagyPeter64: „Helyes meglátás. Nincs gyerek vagy páronként egy és tudsz gyarapodni.”
    Vagy ha van egzisztenciád. Megnézheted hogy akinek van pénze már fiatalon is – mert a szülei megalapozták a jövőjét -, annak gyakran van 3-4-5 gyereke, mint annak a középosztálybelinek, aki 30+ évesen tud saját, hitellel agyonterhelt lakásba költözni. Baj ez? Szerintem nem – ez sima evolúció. Csak ma már nem az marad fenn, aki gyorsabban tud futni, hanem aki több pénzt tud keresni.

  25. Nancsibacsi
    mondta:

    @dr utcai arcos: „OK lenne az okfejtésed a közös kockázatviselésről, ha a cég beleállna, hogy rendben, akkor a próbaidő alatt kapsz x-et, utána, ha maradtál 3 hónapig plusz 30%-ot, és ha látják, hogy nem csak viszed a pénzt, erre még plusz 30%-at. Mi van ehelyett?”
    És volt már olyan hely, ahol ezt az igényedet az interjún is jelezted – így, konkrét számokkal? Én a jelenlegi melóhelyemre úgy jöttem, hogy ok, belátom hogy a kezdőfizetésem irreálisan alacsony, mert szakmán belül területet váltottam, de nem baj: legyen alacsony a kezdőm, de én ennyiért nem fogok itt hosszú távon maradni. Vagyis ha úgy látják hogy megfelelek, akkor emeljenek szépen, MAGUKTÓL. Ennek az lett az eredménye hogy 3, 6, 12 hónap múlva is kaptam emelést, így 1 év múlva majdnem a dupláját kerestem annak, mint amivel felvettek.
    Az interjún nem csak a cégnek, de a munkavállalónak is el kell mondani az igényeit, ŐSZINTÉN. Én pl. megmondtam hogy nem vágyom főnökségre – nekem nem kell beosztott -, de több pénz az kell. Ugyanígy megmondtam, hogy napi 8.5 órára szerződtem – amitől el lehet térni, de ne csináljunk belőle rendszert, és a havi átlagot tartsuk. Ők is megmondták, hogy rugalmas a munkaidő, de 9:00-15:00 között bent kell lenni – ha ettől el akarok térni, engedélyt kell kérni. Azt is megmondták, hogy van amikor elrendelnek szombati munkavégzést – én meg elmondtam, hogy remélem nem sűrűn (szerencsére nem volt még ilyen 2 év alatt). Nem kell hazudozni, nyílt kártyákkal kell játszani, mivel nem az a legrosszabb, hogy nem vesznek fel, hanem az, hogy felvesznek, és csalódsz – mert akkor csak az időd pazaroltad.

  26. Nancsibacsi
    mondta:

    @kolomparlole1114: „És ki fetisizálta?”
    Az hogy a szülők szerették volna ha a gyerekük tanul, és feljebb lép a társadalmi ranglétrán az 1960-ban is így volt – ez csak a jelentkezők számát változtatta meg. Értsd: hiába akarta a szülő, hogy a gyerekéből mérnök legyen – ha 1x nem vették fel a BME-re 3-as gimnáziumi bizonyítvánnyal akkor a vége úgyis az lett, hogy +1-2 év alatt valami szakmát tanult, és érettségizett szakmunkás lett.
    A 2000-es években azonban bejöttek a fizetős képzések az állami egyetemeken is (előtte kb csak a GDF meg hasonló alibi főiskolákra lehetett pénzért bejutni). Ez megemelte a hallgatói létszámot, az államilag finanszírozott helyek csökkentése meg még tovább csökkentette a képességek szerepét abban, hogy ki nyer felvételt. Így ha egy szülő azt akarta hogy a gyerekéből mérnök legyen ÉS hajlandó volt fizetni 7 éven keresztül a 3 éves képzést (1x csak kihúzott egy könnyű tételt), akkor bizony a gyerekből ALKALMATLAN mérnök lett.

  27. dr utcai arcos
    mondta:

    @Nancsibacsi: OK lenne az okfejtésed a közös kockázatviselésről, ha a cég beleállna, hogy rendben, akkor a próbaidő alatt kapsz x-et, utána, ha maradtál 3 hónapig plusz 30%-ot, és ha látják, hogy nem csak viszed a pénzt, erre még plusz 30%-at. Mi van ehelyett? Felvesznek, aztán a következő évi fizetésemelésnél, pláne ha még pozíciót is váltottál -felfelé- a HR őrjöngve sikít, hogy plusz 10% ????!!!! Háde céges poliszi, hogy max 5. Aztán csodálkozik, hogy az illető erre lelép a *csába.

  28. NagyPeter64
    mondta:

    @Nancsibacsi: ” pl. nekem is egy karosszérialakatos ismerősöm egy 2 szobás lakás FELÉT bérelte úgy, hogy volt felesége meg gyereke – majd pár év után saját (kicsi) lakásba tudott költözni.”

    Helyes meglátás. Nincs gyerek vagy páronként egy és tudsz gyarapodni. A fene sem akar helyben járni. Van az az un. termékenységi mutató Európában (1.2-1.7 között). Felező pálya lényegében. Ezt képes nyújtani a fejlett kapitalizmus.

  29. kolomparlole1114
    mondta:

    @Nancsibacsi: De csak ha van fetisizált diplomája. Közmókusból itt is van elég, azért itt se fog többet kapni.

  30. kolomparlole1114
    mondta:

    @Nancsibacsi: „Ott lett a dolog elk.rva, hogy fetisizálták a diplomát: „csak akkor lesz munkád, ha diplomád lesz””

    És ki fetisizálta? Egszer csak megszületődött valahogy, magától egy diploma kultusz, amit kötelező volt imádni, áldozatot bemutatni előtte? Vagy: látta mindenki hogy kitörölheti a seggét az érettségijével meg a szakmókus papírjával, és a gyerekének már nem ugyanilyen szar sorsot szánt, hanem nyomta befele egyetemre, fősulira, hogy legalább neki jobb legyen? Szerinted?

    Az általad fetisizált „tedd ide, tedd oda” embereket sose fizették meg, mert HELYETTESÍTHETŐK. Igen, arra fizetnek hogy mennyire vagy pótolhatatlan. Ha nagyon, akkor semennyit nem érsz. Ez már a piramisépítők korában is így volt. Lehet ott is fetisizáltak…

  31. kolomparlole1114
    mondta:

    @jobangel: Ez olyan mint a torrentnél hogy azért kell, hogy a Linux telepítőlemezeket legyen mivel megosztani. Nyilván azt seedeli mindneki, nem a Call of Dutyt. 😀

  32. Nancsibacsi
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: „nem mindegy, hogy a havi – mondjuk – nyolcvanezer albérleti díjat havi nettó százhetvenezerből vagy havi nettó hétszázezerből veszed el.”
    Van aki havi 700 ezret kereshet kezdőfizetésként Budapesten – egy cimborám valamivel többet is kapott. Ami neki van – és a Szabolcsi/Borsodi rinyálóknak nincs, az matematikus, közgáz, prog-mat diploma, és 20 év egybefüggő tapasztalat azon a területen amire felvételizett.
    Őt azért vették fel sok pénzért, mert gyakorlatilag első perctől kezdve termelni kezdett, így abban se volt semmi kockázat, ha 2 hónap után feláll, és megy másik céghez. Ez kapásból nem igaz mindenkinél: SAP-nál egy pályakezdő betanulására és hogy pluszosba forduljon 1 év van. Ha az alatt az 1 év alatt lelép, akkor ő nettó bukta – és ilyen kor nem mindegy, hogy havi 170 nettót, vagy havi 700 nettót buknak miatta (meg mire nettó 700-at kitermeli ott, az nem 1 év, hanem 3-4).
    Szóval a munkaadó is vállal kockázatot a munkavállaló alkalmazásával, de nem viselhet MINDEN kockázatot a munkaadó. Bizony a munkavállalónak is le kell nyelnie azt, hogy az első időkben keveset keres. Nem kell 80-ért lakást bérelni – elég lesz 40-50-ért szobát. Senki se azt mondja, hogy akinek alacsony a végzettsége, az örökre nyomorogjon, de pl. nekem is egy karosszérialakatos ismerősöm egy 2 szobás lakás FELÉT bérelte úgy, hogy volt felesége meg gyereke – majd pár év után saját (kicsi) lakásba tudott költözni. Persze addig dolgozott mint az állat, és fejlődött – elment repülőgépeket foltozni.
    Igazándiból a munkavállaló igényei nem alsó, hanem felső korlátként szolgálnak a fizetésénél. Ha én nem akarok mondjuk bruttó 600 ezernél többet keresni, akkor megkérdezem hogy elmehetek-e pár hónap fizetés nélküli szabira. Vagy keresek egy helyet, ahol 4 vagy 6 órában dolgozhatok. De annak semmi alapja sincs, hogy töltöm fel az Auchant áruval, és kérek nettó 400 ezer nettót, mert van 3 gyerekem, és a sziget jegy is 100ezer. Ezeket ki nem sz.rja le?

    „Egy kicsit tovább gondolkodva, kellően magas fizetés esetén megteheted, hogy a fizetésed egy részét albérleti díjként fizetgeted….”
    „A jelenlegi fizetési szint választásra kényszerít: vagy albérletet fizetsz, de akkor nem tudsz félretenni; vagy ingatlanhitelt törlesztesz, de akkor röghöz vagy kötve.”
    Az első verzió nagyon-nagyon-nagy butaság. Bérlakásban élni kényszer – simán nem éri meg. Egy lakás mindenkori ára olyan helyen ahol van munka kb 20 évnyi bérleti díj. Ha félre is rakjuk a lakásár változást – mivel a megtakarításnak is van (alacsonyabb) kamata -, akkor is az jön ki, hogy 2 lakást kell kifizetned ahhoz, hogy 1 lakásod legyen. Ennek mi értelme? A titok az, hogy olyan helyen vegyél lakást, ahol el is lehet adni, vagyis válogatni lehet a munkalehetőségek között. Ilyen esetben nem vagy röghöz kötve, mert ha máshol dolgoznál, akkor eladod ezt a lakást, és veszel egy másikat (hitelt is át lehet vinni).
    Szóval lakást venni jó, csak hát nehéz. A kezdőrészletet – ami az alulértékelés, stb miatt reálisan a vételár 30%-a körül van – nem kevés. Bp-n a legolcsóbb panelhez is le kell raknod kb 5-6 MFt-t – és nézd meg az ország hány százalékának van ennyi KP-ja (10 se).

  33. Névtelen
    mondta:

    @dr utcai arcos:

    pedig ezekre az egyetemekre a legjobb diákok közül is sokan jelentkeznek, szóval tényleg nem az érettségizettek alja, hanem jobbára a teteje kerül be.

  34. Sir Galahad
    mondta:

    bérkülönbség lehet a helytől függően, akkor rövid időre megérheti lakást bérelni. Ez azonban egy szűk réteg. Mindenki másnak a bérlés a jó.

  35. Sir Galahad
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: A magasabb fizetés persze önmagában, a lakhatási szempontok mérlegelése nélkül is jó lenne. Abban is igazat kell adnom neked, hogy rövid távon előfordulhat, hogymegéri bérelni. Aki olyan munkát végez, ami mobilitást igényel és jelentős a b

  36. dr utcai arcos
    mondta:

    @Lord_Valdez: Néha a FB-n feltűnik, hol tanul/t a hozzászóló. Elborzasztó, hogy milyen mélyhülyéknél látom a BME-t, Közgázt. Amikor én fiatalabb voltam, elég durva felvételi kellett hozzá, hogy oda bekerüljön valaki, nem ez a középiskolai jegyekből kiszámított bohóckodás. Volt is értéke egy ott szerzett diplomának.

  37. Balfredo Alfredo
    mondta:

    „A hr-es egyetlen feladata az, hogy megmagyarazza, hogy a keves az valojaban sok,”
    Más is hazudott már, de attól nem nevezték ki a szakma nagyjainak. Ellenkezőleg: megvetés vagy büntetés sújtotta.

    Kíváncsi volnék, milyen lelkivilága van annak, aki ilyesmire képes. (Ne gyere azzal, hogy az illetőnek nincs más választása. Választás mindíg van: mehet betanított munkásnak, mehet biztosítási ügynöknek, akárminek. Számos olyan szakma van, amiből meg lehet élni anélkül, hogy a munkavállalók megvetésének tárgya legyen valaki.)

  38. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @Sir Galahad: „Ha magasabb lenne a fizetés, akkor a bérletre költött összeg nem lenne kidobott pénz?”
    Olvasatodban az lenne. Egy más olvasatban az a pénz a mobilitás velejárója.
    Mindentől függetlenül, nem mindegy, hogy a havi – mondjuk – nyolcvanezer albérleti díjat havi nettó százhetvenezerből vagy havi nettó hétszázezerből veszed el.
    Egy kicsit tovább gondolkodva, kellően magas fizetés esetén megteheted, hogy a fizetésed egy részét albérleti díjként fizetgeted. Mindíg ott, ahol éppen munkát találtál. A fizetés egy másik részéből pedig takarékoskodsz, hogy mire eléred a nyugdíjkorhatárt, legyen egy nagyobb összeged, amiből megvehetsz egy lakást vagy házat, ahol eléldegélsz. Mindezek mellett a havi fizetésedből marad pénz napi megélhetésre is.
    A jelenlegi fizetési szint választásra kényszerít: vagy albérletet fizetsz, de akkor nem tudsz félretenni; vagy ingatlanhitelt törlesztesz, de akkor röghöz vagy kötve. Biztos, hogy ez a lehető legjobb helyzet, vagy pedig tényleg jogos elvárás a magasabb fizetés?

  39. Nancsibacsi
    mondta:

    @erikgross: „szinte az összes település, az egész ország nem fog kiürülni.
    rengetegen mentek, fognak is még menni, más városba, külföldre, stb, de mint mondtam, az egész vidék nem fog.”
    Igen, ez a magyar picsogás-faktor. Vagyis ha nem is annyira rossz, akkor is sír a szája.

    „4 órát dolgozni sokan tudnak, nem nagy kunszt. 12 órás váltott műszakokat, 8 órás három műszakot lenyomni meg tartósan sokan nem. vagy ő maga lép ki, vagy kiteszik, vagy megrokkan”
    És persze 4 óráért járjon minden évben 2 tengerparti nyaralás – a nyári jó az Adrián, a téli meg a Karib-tengeren – persze 🙂 Ez az a kategória, akinek igényei vannak, csak nincs mire. Az első lépés az, hogy beárazzuk saját magunkat REÁLISAN – ezt se sok magyar tudja.

    „pályakezdő programozó van sok. de ha nem vesznek fel csak 20-35 közötti nem drágán dolgozó erős seniort, akkor hiába megy az illető, nem veszik fel”
    De felveszik – nem is kell pályakezdőnek lennie, mert már másodikos egyetemistákat is felvesznek. Nyilván diákmunkára, gombokért, mert náluk kb 1 év az, amit a cég bekockáztat – ez alatt eldől, hogy tud-e profitot termelni, vagy béna. Nálunk is volt több ilyen versenyző – volt akit kiraktunk 1 év után, van aki kapott végleges státuszt (meg persze normális bért). Az is igaz, hogy elsőből volt több.

  40. Nancsibacsi
    mondta:

    @Lord_Valdez: „Régen az egyetemek úgy kapták a finanszírozást, hogy a felvett emberek alapján. Ezért úgy működtek, hogy felvettek jó sok embert, aztán kiszórták a nem odavalókat.”
    Ez így van – mi is 160-ból 1. év végére 60-an maradtunk, de utána már szinte nem is volt lemorzsolódás. Írt erről cikket indexre egy egyetemi oktató is, hogy mindenkinek (oktatónak, intézménynek, diáknak) a sunnyogás az érdeke, meg hogy a szülő fizesse a tandíjat. A magyar oktatási rendszerben meg mire az egyetemig eljutnak addigra teljesen arra van kondicionálva mindenki, hogy a minimumot kell hozni, amivel megvan a megcélzott jegy. A stabil tudás – az sehol sem lényeges, se általános iskolában, se középiskolában, egyetemen meg pláne nem. Szóval ha azt látják, hogy nem kell sok energia a diplomához, elég kevesen fektetnek bele sok energiát lelkesedésből. Nyilván lesz 10-ből 2 gyerek aki TÉNYLEG meg akarja tanulni, és ő az egyetem ELLENÉRE is jó szakember lesz – de ez azt jelenti hogy 4-5 felvételizőből 1 nem olyan, ahol az az utolsó kérdés, hogy „mégis hogy a p.csába kaptál te diplomát?”

  41. CoolKoon
    mondta:

    @Nancsibacsi: „eladták mindenüket, és annyiból futott egy jegyre Amerikába – csak oda” – És az még a jobbij eset volt. Angliában ugyanis sok embernek az egész vagyona nem volt elég az amerikai útra, így ők (az útdíjért cserébe) eladták magukat adósrabszolgának (indentured servitude).

  42. Lord_Valdez
    mondta:

    @B-road:
    Mondjuk annak tényleg kevés értelme van. Az olyan, mint a tűsarkú tornacipő: egyesíti a kettő hátrányait. Egyébként nálunk is ez van. Elvileg hazaviheted, de home office nincs. Az más kérdés, hogy akkor mi a francnak vinném haza…

  43. úgyiselfelejtem
    mondta:

    Középiskolai tanárként elgondolkodtam a szakképzés (közép-, illetve felsőfokú) értelméről. Az ismerőseim nagy része (akik nem tanárok) nem a középiskolai szakmájában dolgozik. Az egyetemi évfolyamtársak (informatika) legalább fele nem is akart a szakmában dolgozni. És mégis szereztek diplomát. Annyit is ér.

    Valamelyik kormányunk elhatározta, hogy emelni kell az műveltségi szintet az országban. Ez nem lett volna baj, csak úgy képzelték el, hogy több érettségi, több diploma = okosabb ország. Ezt úgy tudták elérni, hogy lejjebb vitték a színvonalat. Emiatt találkozhatunk segghülye érettségizett emberekkel (pl. Észbontók) sok helyen. Akik ezután szidják az oktatást, mert nem tanultak semmit, és mégis van „szakmáLYuk”. Majd így nevelik a gyerekeiket. Ördögi kör.

    A pedagógusok meg szintén a könnyebb utat keresik ,mert legtöbb esetben a nehezebbe beleszakadnának, és még akkor sem menne. Mindenki csak meg akar szabadulni a problémás gyerektől, tolja felfelé, szétcseszve az évfolyam (szinte) összes diákját.
    Mivel a családdal nemigen lehet mit csinálni, az intézményes nevelésre kellene koncentrálni, az óvodától kezdve. Ha ott ki tudnák javítani, amit a szülők elrontanak, akkor a tanítók folytathatnák a nevelést, a tanulás megszerettetésével. Felső tagozatban sem az okozna gondot, hogy nem tud írni/olvasni, vagy figyelni/koncentrálni egy feladat elvégzésére. A középiskolában szintén az írás/olvasás, meg a iskola addigra kialakult utálata a gond. Egyetemen sem az alapozással kellene tölteni 1-2 félévet. Meg az oda jelentkező diákok talán tudnának önállóan tanulni, nem csodálkoznának az első félév után, hogy ott nem rágják a szájukba az anyagot.

    Szóval amíg azt hallják kiskoruktól fogva, hogy belőled sem lesz semmi, mint apádból, addig el fogják hinni, és nem törekszenek semmire. Az, aki ebbe nem esik bele, azt visszafogják a többiek („minek tanulsz, hülye vagy?”), ha nem is teljesen. A legértelmesebb réteg meg elhagyja az országot, vagy nem vállal gyereket ilyen körülmények között. Van erről egy film is.

  44. B-road
    mondta:

    @Lord_Valdez: na ketté kell ezt választani. Én nem arról beszélek amikor eleve nem is engedik haza a gépet, de szerintem sok helyen van ahol igen, mégsem támogatják a homeoffice-t.

    A céges IT-s security policy-król meg inkább ne is beszéljünk… haha… amikor azért vesznek csillagászati összegekért gépeket, hogy talán akkor nem lassul le annyira a mindenféle szaros felrakott szekus program miatt… aztán ha az ember dolgozni akarna, úgyis kénytelen megkeresni a kiskapukat… 😀

  45. Lord_Valdez
    mondta:

    @jobangel:
    Kampányként évente egyszer ezt meg lehet játszani, de üzemszerűen nem hiszem.

    @paroma:
    Ki beszél feltörekvő techcégekről? Komolyan vehető techcégekről volt szó.
    Ezeknél van komoly security paranoia.

    @B-road:
    Nem a lógás miatt félnek, hanem mert a gép kikerül a vállalati környezetből. Fizikailag is elviszed. Idegen hálózaton keresztül csatlakozol és idegen hardverelemekkel kerülhet kapcsolatba, (pl. csináltak olyat, hogy USB egér, ami nem csak egér, hanem hálózati adapternek is kiadja magát és minden adatforgalmat átirányít ki tudja hova).

  46. B-road
    mondta:

    @geegee: „A Hóm Offisztól nem tudom, miért kell félnie a munkaadóknak, ha én vagyok a góré, és kiadom a Gipsz Jakabnak, hogy egy hét múlvára rakjon össze ezer darab nemtudommit, itt az anyag, itt a szerszám; akkor ha megvan a meló határidőre, ki a kutya szervét érdekel, hogy történetesen Jakab mikor dolgozott és mikor f@$zbúkozott vagy aludt, nem igaz?Dehogynem.”

    😀
    Azért félnek, mert az irodai munkák nagytöbbségében (és ügye azért inkább ez érintett a HO-kérdésben), a főnök egyszerűen nem tudja ellenőrizni, hogy mi lett elvégezve, mi nem. Nem lát rá (túl sok energiát von el tőle, oda kéne figyelni, és akkor nem marad idő a tinglitangli meetingeléskre, egyéb láblógatásra), illetve sokszor nem is ért hozzá.
    Ezért marad biztonsági játékos: szerinte akkor dolgozik valaki, ha ottvan a szeme előtt.

    Másszóval szerintem a HO-lehetőség hiánya a bizalmatlanság indikátora.
    Persze a home officehoz fel is kell nőni. Annak is aki otthonról dolgozik, meg a többi munkavállalónak is, hogy ne „irigykedjenek” a másikra, hanem nézzenek magukba, hogy nekik miért nem engedik ezt meg?

    Én otthon szoktam dolgozni, mig az irodába meg „pihenni” járok be. Sokkal könnyebb ott 8órát kávézgatni ide oda mászkálni sztorizgatni, meetingelgetni, látványosan okoskodni. 🙂 Otthon viszont lehet nyugodtan koncentrálni, nem fognak 10percenként odajönni az asztalomhoz valami faszsággal (láttam-e már ezt a videót a fészen..?).

  47. Névtelen
    mondta:

    ugyanakkor tényleg nem tudom, ki mit várt

    1981 óta egyre kevesebb gyerek születik, tehát a kilencvenes évek vége óta csökken az új munkaképes korúak száma. régi, ismert trend
    89-ben kikiáltották a köztársaságot, új rendszer, határok kinyíltak, mindenki mehet a nagyvilágba, mennek is nem kevesen.
    a rendszerváltáskor már nem annyira fiatal, értsd 35+-os szakmunkás/mérnök stb generáció már meghalt, nyugdíjas, nyilván nem élnek, nem maradnak munkaképesek örökké
    a szakképzés/felsőoktatás átlagos szintje 89-hez képest inkább csökkent, nem javult
    a pályakezdőkkel, középkorúakkal, nőkkel és egyéb csoportokkal elég sok munkaadó igen szemét módon bánt
    vagy éppen felvették a pályakezdőt, junior szintű munkát végez 20 év múlva is
    kkv kevés van, multi sem annyira sok, vidéken meg pláne nincs
    a vállalkozások egy nem csekély hányada elég versenyképtelen, hogy ezt a remek kifejezést használjam
    átlagmagyar vállalkozó, főnök szintjét, tanulási hajlandóságát ne becsüljük túl

    akkor mit vártunk, min vagyunk meglepődve?

  48. Névtelen
    mondta:

    @Nancsibacsi:

    szinte az összes település, az egész ország nem fog kiürülni.
    rengetegen mentek, fognak is még menni, más városba, külföldre, stb, de mint mondtam, az egész vidék nem fog.
    meg egy részük hiába menne, nem is alkalmaznák hosszú távon, nem bírná azt, amit egyes cégek szeretnének.
    4 órát dolgozni sokan tudnak, nem nagy kunszt. 12 órás váltott műszakokat, 8 órás három műszakot lenyomni meg tartósan sokan nem. vagy ő maga lép ki, vagy kiteszik, vagy megrokkan

    vagy pl. pályakezdő programozó van sok. de ha nem vesznek fel csak 20-35 közötti nem drágán dolgozó erős seniort, akkor hiába megy az illető, nem veszik fel

    és így tovább

  49. paroma
    mondta:

    @Lord_Valdez: Pont forditva. Tobb tapasztalatuk van es tobbet koltenek ra mint a feltorekvo tech cegek. Jelenlegi helyemen globalis veszely figyelo kozpont van mely mint a fizikai (terror, idojaras, haboru…) mint a cyber biztonsagot (Lazarus csoport tevekenysege, aktualis ransomware…) figyelik folyamatosan egy globalis csoport reszekent amibe az NSA, Google, Microsoft, Facebook esatobbi delegal embereket.

  50. jobangel
    mondta:

    @Lord_Valdez: Simán lemennék egy zsákfaluba toborozni, ha az megoldás lenne valahol, és dolgom lenne megoldást találni. Persze jól előkészítve, hogy legyen is közönség a toborzáshoz, meg olyat is mondjak, ami tetszik nekik.

  51. jobangel
    mondta:

    @NagyPeter64: a munkaerőkölcsönzést és a toborzó-közvetítő cégek másként működnek. A kölcsönző havonta kap egy leszerződött összeget a megbízójától, ahol a munkaerő dolgozik. A kölcsönző szerepe itt az, hogy a munkáltatás kockázatait átvállalja (szezonalitás, toborzás, kapacitásingadozás stb.) Ezek viszonylag fix gárdát tudnak biztosítani, de pl. projektre, határozott időre szerződik, míg a munkavállaló a kölcsönzővel határozatlanra. Ha vége a projektnek, „elteszi” máshová a kölcsönző az embereket. Multik esetében ez így operatív költség, nem bérköltség, és ahol az anyavállalat a headcountok csökkentésével gondol költséget csökkenteni, ott ezt a megoldást szokták alkalmazni.

    A toborzó-közvetítő-fejvadász viszont egyszer odaközvetíti a munkaerőt, akit majd a munkáltató fog munkaszerződéssel foglalkoztatni. Itt a közvetítő egy leszerződött jutalékot kap a megtalált emberért, ami vagy a munkavállaló éves bruttó fizujának x%-a, vagy egy fix összeg (ez is lehet többmilliós tétel akár) Ezért viszont garanciát is kell vállalni, pl. ha kilép a munkavállaló próbaidőben, ingyen kell másik ember vinni.

  52. Lord_Valdez
    mondta:

    @jobangel:
    Megoldani egy dolog, mert fenntartani egy kisbuszt és egy sofőrt nem akkora kunszt, de nehezemre esik elhinni, hogy komolyan lemennél egy zsákfaluba, hogy „hé te, miért nem jössz hozzánk dolgozni?”.

    @paroma:
    Érdekes kérdés. Valamiért a bankok sokszor tényleg lazábban veszik ezt. Nem tudom, hogy miért.
    A tech cégek viszont félnek az ipari kémkedéstől és van is okuk. Egy valamire való techcégnél nem telik egy hónap security incidens nélkül.

    @Nancsibacsi:
    Szerintem máshol romlott el. Régen az egyetemek úgy kapták a finanszírozást, hogy a felvett emberek alapján. Ezért úgy működtek, hogy felvettek jó sok embert, aztán kiszórták a nem odavalókat. Most úgy van finanszírozva, hogy az ott tanulók után, ezért érdeke, hogy mindenki bent maradjon.

  53. jobangel
    mondta:

    @íN: Ott vagyok az FB programozók csoportba, óránként is jön kérdés…

  54. NagyPeter64
    mondta:

    Lord_Valdez:
    „A munkaerőhiány azt jelenti, bár léteznek munkanélküliek, rengeteg álláshelyet képtelenség betölteni.”

    Jó lenne a szereplőket szétválogatni, mert az állítás csak egyesekre igaz. Bár nekik van hangerejük rendesen.

    Vegyük például a munkaerő közvetítő cég – munkahely szimbiózist. Tömeges felvétel esetén ezzel a szépséges megoldással fogsz találkozni. Bejutni közvetlenül (önéletrajz, stb) az nem lehetséges. Akkor sem ha maga a cég hirdet, nem vele fogsz szerződni. Nincs semmi szerepe a HR-nek.
    El lehet gondolkodni a megoldáson. A „munkaerőhiánnyalküzdővállalatnak” az a legfontosabb, hogy ne legyen kapcsolata a dolgozóival? A határozatlan idős szerződés vállalhatatlan kockázat? Még a nyakukon maradna valaki.
    A megoldás alvállalkozói láncot üzemeltet, amiről köztudott, a végére kevés marad. A lánc elejéről készül a statisztika, bér emelés meg hasonlók, vége az amit megkapsz.
    A közvetítő cégnek nem az-az érdeke, hogy pörgesse a saját üzletét? Toborzás úja és újra ugyanazokra a helyekre. Vajon a dolgozók megvárják az új csapatot, vagy hamarabb lelépnek?
    Gyárakról nincs mit mondanom, oda nem lehet besétálni, boltláncoknál viszont jól látszik a folyamat. Elnézést, majdnem mindenki tömegek szeme előtt dolgozik.

    Úgy tűnik, akinek gondja van, annak „HR”-je sincs egyáltalán.

  55. @jobangel: A programozók ritkán keresnek válasz a fb-n. github ha már nyilvános a dolog, meg … Ahogy a tüskevári I-O írja, most láttam bocs. de a jó forrás nagy kincs hamar elcseszik ha refit kap.

  56. Nancsibacsi
    mondta:

    @jobangel: „ha az ifjonc programozó belefut egy problémára, már rutinszerűen megy a Facebook programozók csoportjába kérdezni”
    Hát sose, mert beírja a google-ba, és a stackoverflow kidobja a megoldást (ki is van pipálva a jó), vagy ha összetettebb, akkor meg a youtube-on keres tutorial videot. De ha igazán kérdezni akar, akkor meg prog.hu, és amire ott nem tudják a választ, azt Magyarországon kb senki se tudja megoldani. FB-n pont semmit se talál az ifjonc programozó, szóval nincs is baj azzal, ha azt titlják egy melóhelyen, mert csak nettó időelb.szásra jó.

  57. Nancsibacsi
    mondta:

    @Sir Galahad: „egy borsodi kis zsákfaluban mennyiért tudja eladni „mindenét” , aki menne?”
    0Ft. De nem is kell több, mert Bp-re fel tud jutni Stoppal is 😀
    Komolyra fordítva a szót: nyilván sz.pás a lokáció váltás, és nem az első 1-2-3 hónap, hanem akár 5 év is az. De nézd meg mi a B lehetőség: a kaparós sorsjegy.

  58. Nancsibacsi
    mondta:

    @Mester.Tamás: „Attól függetlenül, hogy a magyar egyetemek színvonala valóban meredeken zuhant az elmúlt években, még mindig van egy BME vagy BMF (alias Kandó, mai nevén Óbudai Egyetem) én azért feltenném a kérdést magamnak a helyedben, hogy miért nem találunk megfelelő embert?”
    Azért, mert ma már a BME vagy BMF se képez jó szakembereket. Vagyis igen, képez – 4-ből 1 jó lesz. Ott lett a dolog elk.rva, hogy fetisizálták a diplomát: „csak akkor lesz munkád, ha diplomád lesz”, az állam ebben partner volt, és létrehozta a fizetős egyetemi helyeket, és ma már jóval több ember végez egyetemen, mint mondjuk 2000-ben – holott nem lettünk okosabbak. Így a kikerül jelentős része „selejt” – megvan a diplomája, elvégezte a 3 éves képzést 7 év alatt valahogy, de igazándiból nem ott lett volna az ő helye. Ezzel párhuzamosan a szakmunkás képzés meg lecsökkent 0 közelébe, vagyis van egy csapnivaló mérnökünk, aki egy jó autószerelő, vagy kőműves lehetett volna.

  59. Sir Galahad
    mondta:

    @Nancsibacsi: Ez így tök jól hangzik, de mondjuk egy borsodi kis zsákfaluban mennyiért tudja eladni „mindenét” , aki menne?

  60. Nancsibacsi
    mondta:

    @David Bowman: „Én megírtam, mennyi fizetést kérek. A német egyharmadát. Nem is válaszoltak.”
    Ezt miért nem egy Németországi álláshirdetésre írtad? A német bérek ott relevánsak, nem itt.

  61. Nancsibacsi
    mondta:

    @Sir Galahad: „Többen felvetették, hogy a munka kedvéért a magyar ember nem szívesen utazik, pedig rendes állás helyett csak a közmunka van.”
    Nem, az az igazság hogy az utazás az jellemzően kevés. Bár van olyan, hogy Miskolc mellől bejárnak dolgozni melósok Budapestre minden nap (2×200 km), mert anyagilag még mindig megéri – de nem ez a megoldás. Ahol nincs munka, onnan nincs mese – el kell költözni oda, ahol sok olyan munka van, ami megfelelne az illetőnek. Ahol sok a munka, ott a pénz is sok, és nyilván a költségek is magasabbak. De ahol az ember tud választani mondjuk 100 alkalmas pozíció közül, ott van arra esély, hogy az egyiknek annyira kelljen, hogy sok pénzért vegye fel. Ahol van 1 db „üzem”, és 40%-os valós munkanélküliség (közmunkát is munkanélkülinek véve), ott 0% esély van a jó fizetésre.
    Bizony meg kell ugyanazt csinálni mint amit a kivándorlók megléptek pár 100 éve, amikor eladták mindenüket, és annyiból futott egy jegyre Amerikába – csak oda. 100-ból lehet hogy csak 10-nek sikerült ott megvetnie a lábát, és Amerikaivá válnia, de akkor is meglépték. Jelenleg ettől sokkal kevesebbre van szükség, mert szakképzettként már Budapesten is jól lehet keresni, és az max 250 km bárhonnan, szakképzetlenként meg Nyugat-Európában van lehetőség érvényesülni. De aki nem lép, annak nem lesz jobb. Hiába lenne itt kormányváltás, bármi – Borsodban meg Szabolcsban akkor is szar maradna minden.

  62. Nancsibacsi
    mondta:

    @dr utcai arcos: „A csoport 90%-a elment. A kisfőnök még mindig a cégnél dolgozik. Ja, hogy az egyik nagyfőnök valakije.”
    Hát ez kb így szokott lenni – már ahol van a kilépővel interjú. „Majd beszélünk vele.” (hányjuk a falra a borsót) – ezt szokták még a végére odatenni.

  63. Nancsibacsi
    mondta:

    @munkanélküli informatikus: „El tudsz képzelni olyan embert, akinek a családja anyagilag nem volt képes finanszírozni az „ingyenes” főiskolát/egyetemet?”
    Na várjunk egy pillanatig – a képesítés nem a diplománál kezdődik. Képesítés egy vízszerelő, egy villanyszerelő, egy autószerelő, egy kőműves is. Ha az se sikerült neki, akkor hadd mondjam már rá, hogy lusta volt tanulni.

  64. jobangel
    mondta:

    @kolomparlole1114: A facebookozás lehet munka. Pl. ha az ifjonc programozó belefut egy problémára, már rutinszerűen megy a Facebook programozók csoportjába kérdezni. És így még a munkáltatónak is olcsóbb, mintha még egy senior idejét is elvenné a kérdezéssel, vagy ha elzárnánk a Facebooktól, és máshonnan kellene kigugliznia egy valamilyen megoldást, amit majd adaptál a saját problémájára. Ugyanezt láttam már rengeteg szakmánál: könyvelők, TB-ügyintézők, HR-esek, logisztikusok, adatvédelmi szakik stb. A Facebook pont úgy munkaeszköz lett, mint a golyóstoll. Sőt, ez utóbbi már nem biztos, hogy az.

  65. kolomparlole1114
    mondta:

    @jobangel:

    „Az egy vicc, hogy a MÁV-nál „dolgozói bérlet” névvel a legdrágább bérletet illetik.”

    Csak ott? Cafeteriában a BKV bérlet is 150k, míg mezei emberként megvéve 100k. Nemtom ki az aki beválasztja cafi elemnek.

    „Az is egy vicc, hogy tömegközlekedéssel vagy autóval, de mindenképpen másfél óra alatt érek a munkahelyemre, pedig csak 45 km.”

    Nekem is ennyi idő, csak feleannyi km, és ki se megyek Pestről.

  66. kolomparlole1114
    mondta:

    @jobangel: A legnagyobb baj hogy drága az albi, és a mucsaröcsögei kecót se lehet gyorsan pénzé tenni hogy az ország másik végében vegyen újat az ember ha esetleg át is költözne. Egyszerűen elviszi a többletpénzt a többletköltség, úgy meg kinek éri meg a munkáltatón kívül?

    Ez már nem a munkakeresés szintje, de szerintem az ország településszerkezete is nagyon elavult, ekkora telekre nem kéne ennyi falu, ez még akkor alakult ki amikor onnan kellett kigyalogolni reggelente a munkahelyre (faluszéli földekre). Valahogy ösztönözni kéne a városiasodást (hosszú távú projekt, de ha sose kezdjük el, sose lesz vége), hogy legyen értelme valahova lerakni 1-2 iskolát (2 emberre nem kifizetődő felhúzni 1 egyetemet), boltot, legyen honnan melóst szakítani. Nagy tételben minden olcsóbb. Hosszú távú megoldást (az európai szintű bérezés mellett) ez jelentene.

  67. paroma
    mondta:

    @Lord_Valdez: Csak ugy mondom hogy nemzetkozi befektetesi bankoknak dolgozom es valahogy meg tudjak oldani az otthonrol valo dolgozas biztonsagat 🙂 Valahol meg kotelezo is 1-2 napot otthonrol dolgozni mert nincs eleg hely az irodaban.

  68. Sir Galahad
    mondta:

    @jobangel: ez mind jogos, egyúttal mind olyan, ami nem a munkavállalón múlik. És mind magyarázza, hogy miért racionális döntés a jelenlegi viszonyok között az immobilitás.

  69. kolomparlole1114
    mondta:

    @Látens Inszinuáció: Gyanítom a rokiszázalékba beleszámít minden amiért adókedvezmény jár, pl. tejallergia, cukorbetegség, stb. Na abból már nem nehzé találni, és a keret pikpak fel van töltve.

  70. kolomparlole1114
    mondta:

    @tompus: Home office = lógás, ezt nem is tudom miért kéne elvárni. Meg jobb is ha tisztán különválik a melóidő a magántól, engem ne hívogasson este 10-kor a főnök hogy ezt még meg kéne csinálni, belefér a hómoffiszba.

  71. kolomparlole1114
    mondta:

    @Zabalint: És erre még jól rátesz a kormánypropaganda, hogy nem kell ide dipi, legyen mindenki szakmókus. Át is nevezték szakközépnek hogy kevésbé szarul hangozzon. Pedig dipi már az előző kommunizmusban is kellett, hiába fitymálták le, akkor is abban volt a lóvé, nemhogy most.

  72. kolomparlole1114
    mondta:

    @jobangel: Azért a dolgozói igények kiszolgálásánál is túlzásnak tartom a fészbúkozást munkaidőben. Inkább rá kell nevelni a fiatalokat hogy a munka nem játék, akkor eladja az idejét, tehát addig azt kell csinálnia amiért fizetik, nem magánhobbit. Azt majd utána. Persze ennek feltétele hogy megfizetik. Na ez az ami itthon nem jellemző, és ezért van az hogy a munkavállaló – egyébként teljesen jogosan – azt gondolja hogy akkor cserébe neki ez jár, kis fizetés, kis munka.

  73. kolomparlole1114
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: Pontosan, mindenkinek csak az ingyen biorobot kéne. Más munkájára sajnálja a pénzt, de a sajátjáért elkérne annyit amennyit még megálmodni se tud. Mondjuk nem is tudom mikor volt már a munka mint példakép a magyarok előtt, már 30 éve csak azt látni hogy aki dolgozik az nem ér rá pénzt keresni, jó haverok kellenek, nem tudás meg szorgalom. A felnövő generáció se pont a lúzerkarrierről fog álmodni, és mivel egyre több a nyelveket ismerő fiatal, egyre kevesebb embert lehet bepalizni azzal hogy úgyse tud műst választani, mert de: külföldön. És ez jó, annak is aki itt marad, hiszen kénytelenek lesznek a szupermenes igényeket lejjebb adni a valós szintre a munkaadók. Lassan már a takinéninek is 3 diploma, 4 nyelvvizsga kellett, ha csak az álláshirdetések „realitását” nézzük.

  74. jobangel
    mondta:

    @Lord_Valdez: Igen, strukturális munkanélküliség és munkaerőhiány egyszerre van jelen. Szerintem nem irreális, hogy a HR-es menjen a zsákfaluba toborozni, mert miért ne, ez is a munka része. De, utána meg kell oldani, hogy a zsákfaluból be tudjon járni a dolgozó, és hogy meg is érje neki bejárni. Vannak már céges buszok sok helyen, fizetni is lehetne rendesen, ez a része rendben is van. De ott mi legyen, ahol zsákfalu ugyan van, de a közelben semmi tömeges munkahely nincs…

  75. jobangel
    mondta:

    @Sir Galahad: Igen, a venni vagy bérelni dilemma, ha csak a matekot nézzük, most a „venni” felé billen. De ha mellé megnézzük, hogy a mobilitást elveszítjük, és ez mennyi kárt okoz, akkor lehet, hogy megfelelő bérleti feltételeket kellene teremteni a rendszerben, hogy a „bérelni” legyen a racionális döntés.
    Hozzáteszem, az útiköltséget sem a munkáltatóval fizettetném ki. Az egy vicc, hogy a MÁV-nál „dolgozói bérlet” névvel a legdrágább bérletet illetik. A bejárás időtartamát is kifizetné itt valaki, de én inkább az utazási időt csökkenteném, megfelelő infrastruktúra fejlesztésével. És itt már nem csak a tömegközlekedés játszik, hanem a közúti is. Az is egy vicc, hogy tömegközlekedéssel vagy autóval, de mindenképpen másfél óra alatt érek a munkahelyemre, pedig csak 45 km.

  76. Hárommillió embert az út szélén hagytunk 25 éve, és most hiányzik a munkaerejük. Meg a gyermekeiké.

  77. Magna cum laudeTigeri másztesz digrii
    mondta:

    Ezzel az a baj,hogy itt csak azok szívnak akik rendesen dolgoznak.
    A főnököt nem érdekli,mert a termelést megcsinálja a maradék hülye,ha nincs senki.

  78. Sir Galahad
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: Magasabb fizetésből persze, hogy könnyebb lenne bérleti díjat fizetni – de hiteltörlesztést is. Ha magasabb lenne a fizetés, akkor a bérletre költött összeg nem lenne kidobott pénz?

  79. Sir Galahad
    mondta:

    @Lord_Valdez: „irreális azt várni, hogy egy HR-es leutazzon egy zsákfaluba, hogy interjúvoljon olyan embereket, akik nem is jelentkeztek az álláshirdetésre.” Pedig néha nem ártana kilépni az irodából, és megnézni, hogy mi a valóság.

    Száz szónak is egy a vége: én azt gondolom, hogy ameddig a munkáltatók elvárják, hogy a dolgozó finanszírozza az utazást, meg az azzal töltött időt, addig a magyar munkavállaló nem lesz moblisabb. Addig bizony helyhez kötött marad.

  80. nicolasito
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: bizony ez egy szakma, nagyo profi kommunikacio kell hozza, a munkaltatok pedig sajnos mindent ebbe tolnak bele. Munkavallalokent kartellezö es mindezt nagyon profin kommunikalo munkaltatokkal allunk szemben. A hr-es egyetlen feladata az, hogy megmagyarazza, hogy a keves az valojaban sok, es hiaba latunk at a szitan mindketten, lesz egy harmadik aki nem fog es öt veszik fel kevesebbert.

  81. nicolasito
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: sajnos nincs hiany belölük, senior tudassal 10% emelest sem lehet elerni, ha az ember munkahelyet valtana. Igy meg marad a kieges a regi helyen. A telefonos elöszüresek mar csak az alkudozasrol szolnak, es mindig van olyan aki olcson is vallalja… Ha meg nincs, akkor a csapat dolgozhat ingyen a hianyzo kollega helyett. Nalunk 12 allasbol 7 van betöltve, es nyilván lenne jelentkezö ha megfizetnek rdndesen a munkat.
    Semmi nem valtozott csak maskepp kommunikaljak.

  82. Circus
    mondta:

    @Anselmo: meg azt, hogy pénz az nem nagyon lesz, szóval nagy fizetésre/juttatásokra/nyereségrészesedésre ne számíts.

  83. Circus
    mondta:

    @Lord_Valdez: nem teljesen ugyanarról beszélünk.
    Ha ért hozzá, mert megvan a tapasztalata (ezt szakemberként lehet már látni interjúztatásnál is), akkor fel lehet venni, de amíg nincs meg a papírja hozzá, addig önálló projekttel nem megbízni.
    Amúgy meg vicces, hogy a saját bevallás szerint végigbulizott-bliccelt-puskázott-bukdácsolt, épphogymegkapott oktatás nyomán vagy pénzen megvásárolt végzettség ENNYIVEL értékesebb, a korábban, máshol megszerzett tapasztalat nem számít megszezendő értéknek (amihez kvázi ingyen jutsz hozzá?)?

    @erikgross: az is egy érdekes döntés munkáltatói oldalról, hogy melyik ér többet hosszabb távon: a frissen végzett fiatal 0 munka és egyéb tapasztalattal, vagy a rengeteg tapasztalattal és gyakorlati-szakmai tudással, végzetség nélkül. Nyilván van egy marék pozíció, amit velük lehetne/kellene feltölteni, de ugye szeniorként már el lehet sütni egy rangidős alja-huszonévest is, két év tapasztalattal. Mert olcsó. Meg mert könnyen alakítható/törhető/szoktatható. A gond az, hogy így belőlük pont nem lesz színvonalas szenior, csak egy korosodó droid.

  84. Hegge Balázs
    mondta:

    @munkanélküli informatikus: „Nem szeretném ide leírni, hogy mit üzen az összes, munkaerőhiány miatt picsogó HR-esnek, mert az üzenetében szerepel az összes csúnya szó, némelyik többször is.”

    Egyetértek! A mi HRes kislányunkat azzal szoktam stresszelni, hogy :
    „Angyalom te hogy állapítod meg rólam ha nem ismersz, hogy mennyire vagyok jó szakember és jó munkaerő egyszerre? (Építőipar) Egy csomó fegyelmezett jó szakemberre legyinthettél az elmúlt 1 év alatt hogy öreg, meg nem szimpi nincs fb profilja és cserébe felvettél pár hintaló itatót. Azt tudod ugye hogy nem vagy valami hatékony?”

    🙂

  85. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @Sir Galahad: „vedd figyelebe, hogy ha lejár a lakáshitel törlesztése, lesz egy lakásod, míg ha ugyanennyi ideig bérleti díj1at fizetsz, semmid.”
    Te pedig vedd figyelembe, hogy mindez azért van, mert alacsonyak a fizetések, tehát aránytalanul magas az a rész, amit albérletre vagy más lakhatási módra kell, hogy költs. Tehát valahogy megint csak ott vagyunk, hogy a fizetéseket kellene jelentősen emelni.

  86. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @Visceroid: >>Kik azok a ” HR-szakma nagyjai”?<<
    A micsodának a kicsodái? Amit napjainkban a világ ezen részén előadnak HR címén, az nem szakma, tehát nagyjai sem lehetnek.
    Az a szakma, hogy fb oldal hiánya miatt dobálja félre a jelöltek cv-it? Vagy az, hogy megpróbálja megmagyarázni a nyilvánvalóan alacsony bérről, hogy az tulajdonképpen egy versenyképes fizetés?

  87. mindbender2
    mondta:

    @DocBulywood: Lol, kell valaki aki megvalósítja, amit mi megálmodunk.
    Tehát nem értenek semmihez, de azt megszakértenék, hogy milyen árnyalatú zöld legyen a gomb a felületen.

    A hányinger fog már el az ilyenektől, akiknek ez minden skillje és hogy igazolja a létét, alkalmazza is ezt a „tudását”.

  88. Anselmo
    mondta:

    @DocBulywood: „csapatunk fiatalos, családias” – ez amúgy is azt jelenti, hogy egy marék narcisztikus pöcs

  89. DocBulywood
    mondta:

    Úgy látszik, a történelem tényleg ismétli önmagát: szokáshoz híven a munkavállaló legyen fiatal és mindenhez értsen.

    Tessék, még 2013-ból egy álláshirdetés:

    Cégünk online portálok üzemeltetésével, valamint online marketinggel foglalkozik. Irodánk a XIII. kerületben, a Tátra utcában található, csapatunk fiatalos, családias.

    Három már létező online weboldalt üzemeltetünk, fejlesztünk folyamatosan, nem szeretnénk lemaradni és szeretnénk mindhárom oldalon elérni, hogy a mai technológiai megoldásokat tekintve a legmagasabb szinten, a lehetőségekhez mérten teljesen automatikusan, de a felhasználók igényeit teljes mértékben kielégítve működjenek. Ehhez keresünk új kollégát az alábbi pozícióba:

    Informatikus / programozó

    Várunk egy olyan munkatársat, aki megalkotja azt, amit mi megálmodunk. Felhasználóbarát szemléletmóddal, valamint a hibalehetőségek teljes kizárásával képes önállóan programozni, vagy akár rendszert tervezni.

    Értékeljük, ha az új munkatársunknak van tapasztalata a mai kor legerősebb információs technológiai eszközeiről és módszereiről, esetleg fel tudja mérni, hogy ezen a piacon mit milyen irányban érdemes fejleszteni. Olyan informatikus/programozó-t keresünk, aki saját tesztelést követően úgy adja át munkáját, hogy abban már alapvető hibák nem jelennek meg.

    Elvárások:

    Online rendszertervezés – fejlesztés – programozás: HTML, CSS, Javascript, PHP, SQL adatbázis tudás, AJAX, jQuery, ezen belül az SQL adatbázis átfogó, mély ismerete, CMS tapasztalat kiemelt jelentősége
    Keresőoptimalizálás, SEO tapasztalatok, szemlélet
    Referenciamunkák

    Előny:

    Design ismeretek: Photoshop / Gimp kezelése
    Mobilfejlesztési tapasztalat (referenciákkal)
    Webszerver konfiguráció
    Rendszertervezési tapasztalat: követelmény specifikáció, programozási tervezés
    Angol- és/vagy németnyelv-tudás
    Smarty ismerete
    Számlaképesség

    Innovatív csapatjátékost keresünk, aki fel tudja mérni, hogy ezen a piacon aki lemarad, az kimarad!

    Ha állásajánlatunk felkeltette érdeklődését és úgy érzi, hogy tudása megfelel a leírtaknak, várjuk jelentkezését az alábbi e-mail címen:

    (Tegye fel a kezét az, akinek mindez a kisujjában van.)

  90. Névtelen
    mondta:

    @Circus:

    vannak munkahelyek, ahová tényleg csak színvonalas seniorokat lehet felvenni.
    csak hát kérdés az, hogy a diplomás pályakezdő fiatal hány helyen kap arra lehetőséget, hogy színvonalas senior legyen belőle
    mert ha nem veszik fel pályakezdőként, ill.ahová felveszik, ott junior munkát végez akkor is ha 40 évig marad, abból nem lesz színvonalas senior…

  91. DocBulywood
    mondta:

    „Olvastam ezt a cikket még tavaly”

    Beszélni magyarul tudsz?

    Még tavaly olvastam ezt a cikket…

    Helyesírás-angel

  92. Lord_Valdez
    mondta:

    @Circus:
    Azért nem lehet, mert létezik büntetőjogi felelősség. Egy vezető felelős azért, hogy a megfelelő embereket alkalmazza. Amikor bekövetkezik a baleset, akkor a bíró elkezdi keresni a felelőst. Megállapítja, hogy az alkalmazottnak nem volt megfelelő képesítése, ezért tőle nem volt elvárható, hogy tudja. Aztán megnézi, hogy ki volt az a barom, aki abban a pozícióba helyezte…
    Ez egy olyan dolog, hogy te is elvárod, hogy az aki műt, rendelkezzen orvosi diplomával. Pedig elvileg meg lehet tanulni külön is, sőt még az is lehet, hogy az a lelkes amatőr jobb sebész, mint aki elvégezte az orvosit, de a bíróság akkor is le fogja csukni kuruzslásért. (Btk 187)

  93. Névtelen
    mondta:

    @Lord_Valdez:

    a magyar helyhez kötött, ez igaz, kulturális sajátosság is de azért a fővárosba óriási mennyiségű ember áramlott a rendszerváltás után, külföldre is mennek nem kevesen, viszont a többi, amit leírsz, nem negligálható. te kijelentheted hogy „nincs feketemunka se” „inkább nem eszik akkor sem megy” „még minimálbérrel is megéri” stb csakhogy érdemi igazolást te sem tudsz itt fórumon hozni, ezek meg féligazságok, van akikre igaz, van akikre nem, van ahol igaz, van ahol nem.

  94. Circus
    mondta:

    @munkanélküli informatikus: „…de te mégsem fogsz soha találkozni egyikükkel sem, mert nem rendelkeznek az álláshirdetésben általad megkövetelt mérnöki papírral, „csak” 10-20 év szakmai tapasztalatuk van.”
    Kulcsmondat, tekintve a magyar felsőoktatás, és az onnan kikerült emberek és tudásuk színvonalát.

    @Lord_Valdez: „Nem csak az én előítéletemről beszélünk. Egy bíróságon nem tudod megvédeni, hogy miért bíztad megfelelő képesítés nélküli emberre a veszélyes feladatot.”
    Sosem értettem, hogy miért nem lehet alkalmazni a nagytudású „lelkes amatőröket” (marha nagyképű a szöveg amúgy, inkább ugorj le a paciról), majd, elkerülendő a fenti problémát, taníttatni? Egy ilyennel jobban magadhoz tudnád láncolni (értsd jól) a már sokéves tapasztalattal rendelkező, problémamegoldást a kisujjából rutinból kirázó szakembereket, akik pont a koruknál fogva már nem biztos, hogy ugrálni akarnak, csak némi megbecsülésre vágynak. Hm?

  95. Lord_Valdez
    mondta:

    @Sir Galahad:
    Nem az, hogy nem látják át, hanem hogy irreális azt várni, hogy egy HR-es leutazzon egy zsákfaluba, hogy interjúvoljon olyan embereket, akik nem is jelentkeztek az álláshirdetésre.

    De a legtöbben nem gazdálkodnak mellette és az igazán reménytelen régiókban feketemunka is alig van. És ennek ellenére nem mennek. Inkább nem eszik, de távolabbra nem hajlandó menni.

    A munkásszállóban nem csak 24/7 lehet lakni. Sokan laknak bennünk úgy, hogy hétköznap és hétvégére hazamennek a családhoz.

    Nem a munkáltatóknál, hanem a munkavállalóknál nincs mobilitás. Nézd meg, hogy a régióból hányan mentek külföldre dolgozni. Romániából 17,5% csak a hivatalos adat. Lengyelországból 11,5. Horvátországból 20. Ukrajnából 13. Magyarországról 6. A magyar munkaerő nem csak az országon belül nem mobil, hanem az országok között se. A magyar ember rendkívül helyhez kötött.

  96. Sir Galahad
    mondta:

    @jobangel: Nem fetisizálás, racionális döntés. Egyrészt nézd meg, hogy elszálltak az utóbbi pár évben az albérleti díjak (már olcsóbb lakáshitelt törleszteni), másrészt vedd figyelebe, hogy ha lejár a lakáshitel törlesztése, lesz egy lakásod, míg ha ugyanennyi ideig bérleti díjat fizetsz, semmid. Azt a pénzt ajándékba adtad a tulajdonosnak.

  97. Szóra kész Szókratész
    mondta:

    A két végletből van hiány: kétkezi munkásból, illetve bizonyos magas képzettséget igénylő munkavállalókból. Érettségizett irodarabszolgákkal továbbra is Dunát lehet rekeszteni..

  98. VT Man
    mondta:

    @jobangel:
    „a lakásbérlés gyakorlatilag szürkezóna”

    Adozasi szempontbol a lakasberles mar tiszta ugy, nincs ertelme feketezni.

    Viszont a berloknek tul sok joga van, ha esetleg nem fizetnek, inkabb ez a gond.

  99. jobangel
    mondta:

    @Sir Galahad: A mobilitás másik nagy akadályát – ami szintén kulturális – az ingatlanvagyon fetisizálásában látom. Akinek van egy háza Békés megyében, az nem fog Debrecenbe menni a BMW-gyárba… Bérlakásprogram nincs, a lakásbérlés gyakorlatilag szürkezóna és persze kulturálisan is egy lenézett dolog „albérlőnek” lenni (még a bérlő-főbérlő-albérlő fogalmak közötti különbségeket sem ismerik egyesek). És a munkavállaló immobilitisának teljes tudatában mit támogat az állam? Az ingatlanvásárlást…

  100. Sir Galahad
    mondta:

    @Lord_Valdez: Még egyszer mondom, vedd hozzá, hogy a közmunka csak tinglitangli meló és lehet mellette feketén dolgozni vagy gazdálkodni. Ezzel együtt már nem feltétlenül éri meg megajándékozni a munkáltatót a ki nem fizetett útiköltséggel meg az utazással töltött idővel. Bizonyos szempontból igazad van: tényleg kulturális oka van az alacsony mobilitásnak, a munkáltatók ugyanis itt még nem veszik természetesnek, hogy ki kell fizetni az utazással töltött időt meg az útiköltséget.

    Még valami: a munkásszálló igazából csak a fiatal, még gyermektelen, egyedülálló embereknek opció, az meg egy elég szűk réteg.

    És igen, abban is igazad van, hogy ezt a problémát nem a hr-esek látják át. Én sem vagyok az.

  101. Lord_Valdez
    mondta:

    @Sir Galahad:
    Realisztikusan, melyik vállalati HR-nek van erre ideje? Még egy fejvadásznak sincs.

    De épp ez az, hogy nem kell ehhez olyan hű, de magas fizetést ajánlani. A közmunkabér bruttó 81.500, az az nettó 58. Ha minimálbért keres, akkor 138, azaz nettó 91.700. A kettő közt akkora különbség van, hogy nem hiszem el, hogy ne érné meg még tíz percet biciklizni, vagy felszállni a buszra.
    Szerintem, ez sokkal inkább kulturális kérdés. A magyar emberek nincsenek nagyobb mobilitásra berendezkedve.

  102. dr utcai arcos
    mondta:

    @Nancsibacsi: ” Mégis kb 0 esetről tudok, ahol egy alkalmatlan középvezetőt azért raktak lapátra, mert a főnökei rájött, hogy rosszul bánik az embereivel.” Sorban léptek le az emberek a csoportból és amikor megvolt a csodás „egzit” interjú, elmondták, hogy a munka jó, a cég király, a legjobb arcokkal dolgoznak együtt, de a jelenlegi főnökük tökéletesen alkalmatlan. A csoport 90%-a elment. A kisfőnök még mindig a cégnél dolgozik. Ja, hogy az egyik nagyfőnök valakije.

  103. Sir Galahad
    mondta:

    @Lord_Valdez: Miért ne lehetne meghallgatni azt, aki el se megy az állásinterjúra? El kell menni bármelyik kis faluba, találkozhatsz ilyen emberekkel bármikor.

    Persze, vannak olyan munkakörök, amelyekért jár olyan magas fizetés, hogy megéri vállalni a ki nem fizetett útiköltséget, meg a szintén ki nem fizetett utazással töltött időt. De a kis falvak zömmel alacsonyan képzett lakói ilyet általában nem tudnak betölteni. Ezért van az, hogy mint írtad, legfeljebb a szomszéd faluig utaznak. Az ugyanis jó esetben pár perc biciklivel – útiköltség nincs, a kifizetetlen utazási idő is elhanyagolható. Vagy marad a közmunka, amiért nem kell utazni és ami mellett lehet gazdálkodni vagy feketén dolgozni.

  104. David Bowman
    mondta:

    Én megírtam, mennyi fizetést kérek. A német egyharmadát. Nem is válaszoltak.

  105. Lord_Valdez
    mondta:

    @Kopasz Szuzukis:
    Üzemeltetnek, de nem terveznek.
    Óriási különbség van aközött, hogy egy jól megtervezett rendszer egy kicsi elemeként funkcionálsz és aközött, hogy te építed fel ezt a rendszert.

    A 10-20 év szakmai tapasztalat nagyon félrevezető. Ha te 10 évig vezetsz egy zárt pályán, akkor te nagyon jól fogsz tudni zárt pályán vezetni, de mégse mondhatom, hogy jól vezetsz, mert a 10 év alatt 0 tapasztalatot szereztél a forgalmi helyzetek kezelésében. Ugyanezt figyeltem meg a technikusoknál is. Igen, valóban nagyon jól ismerik azt, amivel foglalkoznak, de az egy nagyon szűk terület. A többi részről nem. Illetve nincs a tudás mögött elméleti mélység. Azt már nem szokták tudni, hogy miért kell úgy csinálni a dolgokat.

    @Sir Galahad:
    Nem tudod megkérdezni azt, aki már az állásinterjúra se jött el.

    Nyilván, egy bizonyos fizetési kategória alatt nem megy, mert összemérhető a fizetéssel. Viszont nem csak lakásbérlés van, van munkásszálló is. Budapesten már 40 ezer forint/hó környékétől. Egy takarítónak ezt se fogja a cég bevállalni, de egy technikusnak esetleg már igen.

    Azért nem tudom teljesen elfogadni azt, hogy nem éri meg, mert ha összehasonlítod a közmunkás fizetését egy alkalmazottéval, akkor még úgy is jobban megéri, ha hozzáadsz egy nem túl hosszútávú Volán bérletet. Havi 20-30 ezer az ingázás a megyeszékhelyre és ennél nagyobb a bérkülönbség, de ezt se szokták bevállalni.

  106. Visceroid
    mondta:

    „Már a HR-szakma nagyjai szerint sincs remény?”

    Kik azok a ” HR-szakma nagyjai”? A 23 éves Gizike, akit éppen most neveztek ki egy csoport 20 éves Sárika élére?

  107. Sir Galahad
    mondta:

    @Lord_Valdez: Már miért ne derülne ki? Meg kell kérdezni az érintetteket és elmondják. Kb. azt mondják, amit leírtam. Tudom, mert sok ilyen emberrel beszéltem.

    Igen, van, hogy fizetnek útiköltséget meg szállást, de ez a magasabban kvalifikált munkakörök esetében jellemző. A kis falvak tipikusan alacsonyan képzett lakói, akikről írod, hogy legfeljebb a szomszéd faluig utaznak, más kategóriába tartoznak. És pont az általam írt okok miatt nem utaznak a szomszéd falunál messzebb – nem éri meg nekik.

  108. szepipiktor
    mondta:

    @Kopasz Szuzukis: Jól látod!
    A muléti eleve ezért jött. A gengszterváltáskorm még az EU csatlakozás előtt még kereste a képzett magyar embereket, hiszen kellett a helyi ismeret, tapasztalat.
    De akkor is így gondolkodtak.
    1989-ben a német cég vezetőivel a pénzről tárgyaltunk.
    Mi azt javasoltuk, hogy annak az összegnek, amit egy ugyanilyen munkát végző német dolgozójuk odakint kap, mi kapjuk az egyharmadát, de márkában!
    Ők meg úgy döntöttek, hogy a hazai háromszorosát adják + a jutalékok.
    Nem volt gond, akkor az a pénz sokszorosa volt még a legtöbbet güriző gmk-sok pénzének is.
    De akkor is az itteni béreket nézték.
    Aztán 2002 körül jött a váltás, lecserélték a külföldi vezetőket is, megszabadultak a képzett szakemberektől, jöttek a bukott menedzserek és feltöltötték az állomát a huszonévesekkel, mivel a „fiataloké a jövő…”
    Ők persze nem kapták a mi pénzünket és egy ember helyett két fiatalt alkalmaztak, de már nem volt fontos, hiszen a piacot megszerezték,a fejlődés helyett a fogaskerék üzemmód lépett életbe. Excel tábla jelentések, csak ne legyen piros a végeredmény…
    .
    Ma 1 millió feletti a valódi munkaerőhiány, a képzettek elmenekültek, akik kellenének, azok meg a hazai lakhatás miatt nem mobilak. A multi nem viszi keletre a céhget, a keleten lévők meg nem tudnak a nyugati országrészbe költözni.
    .
    Hazánkban nincs ipar, nincs értékteremtés, a 200 ezer hazai magánvállakozást a kormány ott gyalázza, ahol csak tudja. Az Y generáció ezet nem látja, nekik a multik, az irodai seggvakarás a munka. De az országot ez a hatalmas halmaz tartja ma is fent, ide kellene segítség, és sok megesan képzett, tapasztalt ide menne melózni, a multik pedig elgondolkodhatnának, vagy emelnek vagy takarodnak.

  109. Kopasz Szuzukis
    mondta:

    @Lord_Valdez: magas komplexitású biztonságkritikus rendszereket nagyon sok helyen 10-20 év szakmai tapasztalattal rendelkező, ám középfokú végzettségű (szakmunkás, technikus) emberek üzemeltetnek.
    Csak épp a vezetői/tulajdonosi arrogancia, önteltség nem engedi, hogy ezeknek az embereknek a hasznosságát elismerjék. Inkább hasraesnek a „papír” előtt. Diploma, nyelvvizsga – lehetőleg angol felsőfok – , píédzsdí legyen. Ha hülye a szakmához, az nem számít.
    A kékgallérosokat meg páriának nézik. Azokat a kékgallérosokat, akik a valós értékteremtés elengedhetetlen elemei. Ők a „kéz”, akik az értékteremtés „aljamunkáját” végzik.

  110. szepipiktor
    mondta:

    @LebensraumamOsten: Azért nem semmi, hogy pár nap elteltével előkerült mégegy ilyen magyarellenes, a hazáját gyűlölő „faszkalapozó” csicska.
    Tudod a magyar vállalkozások, valamiért keresettek a normális országokban is, de ha nem lennének, akkor sem csicska köcsög az, aki itthon szeretne élni, magyarul szeretne olvasni, aki tiszteli, szereti hazáját, történelmét és még a gyerekeit is ilyennek neveli.
    Ta a momentumban éreznhetnéd jól magad, akik alapból gyülőlnek mindent, ami „nemzetállami”, hiszen egy neomarxista, bolsevik csökevény szekta csak a globalizált gendervilágban érzi jól magát.
    ha nem tetszik, húzz a fenébe innen, keress olyan oprszágot, ami neked megfelel.
    Már az abszurd, hogy azt hiszed, hogy csak az a vállalkozás, ami a külföldinek melózik és itthon meg a külföldi árút keresed a boltokba.
    Tudod kiskomám, jómagam 1989-2004 között multiknál melóztam, német, amerikai piacvezető cégeknél felsővezető beosztásban, ismerem, mit „szerenek” bennem.
    De mivel van pár szakmám, azóta kényelemsen élet a magyar vállakozásomban és bőven van kereslet irántunk is.
    Ócska kis hazaáruló vagy.

  111. Kopasz Szuzukis
    mondta:

    Kelet-magyarországi multi-gyógyszeripari cég vegyipari technikusokat keres folyamatos 3 műszakos munkarendben. Minimum 5 év szakmai tapasztalat, angol nyelvtudás, számítástechnikai alapismeretek. Bruttó 180ezer alapbérért. Közben a cég nyereségességi mutatója 22% fölötti (magyarán a bruttó árbevétel 22%-a a nettó, adózás utáni nyereség).
    Miért nem fizet mégsem többet? A háer-főnök szerint azért, mert ennyi a régiós alapbér-átlag. És nem akarnak bérfeszültséget.
    Blablablabla.

  112. Lord_Valdez
    mondta:

    @munkanélküli informatikus:
    Nem csak az én előítéletemről beszélünk. Egy bíróságon nem tudod megvédeni, hogy miért bíztad megfelelő képesítés nélküli emberre a veszélyes feladatot.

  113. munkanélküli informatikus
    mondta:

    @Lord_Valdez: „em jöhetnek szóba lelkes amatőrök”

    Na itt a baj, amiről beszéltem: annyira előítéletes vagy, hogy 10-20 év szakirányú gyakorlattal rendelkező embereket látatlanban lelkes amatőrnek nevezel.

  114. Lord_Valdez
    mondta:

    @Mester.Tamás:
    Szoktunk mi pályakezdőket is felvenni, sőt még diákokat is, és még fizetünk is. A legidősebb kollégám 65 éves és kb. 5, vagy 6 éve vettük fel. Még lakást is bérelünk neki, mert külföldi. Egyébként külföldieket is szoktunk felvenni (,mert nem találunk elég hazai jelentkezőt). Szóval ránk ez marhára nem igaz.
    Nem ilyen dolgok miatt nem veszünk fel valakit, hanem mert egyszerűen szükségünk van egy színvonalra. Ez alatt nem tudunk vele dolgozni.

    @munkanélküli informatikus:
    Sok más helyen ez lenne a helyzet, de magas komplexitású, biztonságkritikus rendszereknél nem jöhetnek szóba lelkes amatőrök. Kódolni, szoftver tesztelni simán felveszünk bölcsészeket is, de az én részlegemen ez nem fér bele.

  115. munkanélküli informatikus
    mondta:

    @Nancsibacsi: „Képesítés nélküli – értsd lusta, mert lusta volt még tanulni is”

    El tudsz képzelni olyan embert, akinek a családja anyagilag nem volt képes finanszírozni az „ingyenes” főiskolát/egyetemet? Na ha sikerült egyet elképzelni, akkor képzelj el kb száz ezret és mondd a szemükbe, hogy azért nincs diplomája, mert ő egy lusta disznó.

  116. Van egy multi magyarhonban, nem kicsi, szinte nagy(a legnagyobb???).
    Kell neki 450 becsületes „jó munkás ember” immáron fél éve.
    Küzd a HR havi kétszeri beállítási nappal 150 behívott potenciális jelentkezővel alkalmanként.
    Amit elvár:biorobot ész nélkül 200 nettó magasságában.
    Az 1500 behívottból két számjegyű a megmaradt munkavállalók száma.
    Ja, hogy 280 nettóért keresnek ebben a városban kürtöskalács sütőt, ejnye, csak nem rohant el az élet a multi mellett???

  117. munkanélküli informatikus
    mondta:

    @Lord_Valdez: „Most komolyan, mit kezdjek egy villamosmérnökkel, aki pofonegyszerű kapcsolási rajztól zavarba jön?”

    Egy pillanatig gondolj arra, hogy Magyarországon van tízezer olyan álláskereső, aki könnyedén el tudná végezni azt a munkát, de te mégsem fogsz soha találkozni egyikükkel sem, mert nem rendelkeznek az álláshirdetésben általad megkövetelt mérnöki papírral, „csak” 10-20 év szakmai tapasztalatuk van.

  118. Mester.Tamás
    mondta:

    @Lord_Valdez: „Az iparágspecifikus dolgokat nagyon szívesen megtanítjuk, de arra nincs időnk, hogy az egyetem helyett dolgozzunk.

    Hát igen, a tipikus kilencvenes évek főnöke: legyen 10 év tapasztalata, de közben csak 25 éves, és a fizetési igénye ne legyen több, mint a minimálbér 110%-a. És akkor itt megy a sírás, hogy mennyi használhatatlan ember van.
    Attól függetlenül, hogy a magyar egyetemek színvonala valóban meredeken zuhant az elmúlt években, még mindig van egy BME vagy BMF (alias Kandó, mai nevén Óbudai Egyetem) én azért feltenném a kérdést magamnak a helyedben, hogy miért nem találunk megfelelő embert? Miért jelentkezik ennyi hülye hozzánk?

  119. Lord_Valdez
    mondta:

    @Sir Galahad:
    Mivel nem jelentkeznek, ezért ez soha nem fog kiderülni. Viszont ők se tudják meg, hogy fizetnék-e.
    Egyébként jelenleg már sok cég fizeti a munkába járást, sőt van, aki még a szállást is.

  120. Sir Galahad
    mondta:

    @Lord_Valdez: és miért nem jelentkeznek, ha nem azért, amit írtam?

  121. agarik
    mondta:

    @tompus: Te vagy az én emberem.

  122. Lord_Valdez
    mondta:

    @Sir Galahad:
    Szerintem nem ez a fő ok, hanem nem is veszik fontolóra a távolabbi ajánlatokat. A legtöbben már nem is jelentkeznek a szomszéd falunál távolabbi helyre.

    @geegee:
    Ezek hülye kérdések, de még a hülye kérdéseknek is van értelmük. Azzal, hogy rögtönzésre kényszerülsz, kimutatsz valamit abból, hogy hogyan gondolkodsz új helyzetben.

    @white999:
    Ezeken a helyeken építkezés is alig van. Ha megnézed, akkor Szabolcsban, kis falvakban 50 ezer forint alatt vannak a lakás négyzetméterárak. Senki nem épít semmit ott.

  123. LebensraumamOsten
    mondta:

    Nézzünk szembe a tényekkel önámítás nélkül! A világnak – Európának és a világpiaci fogyasztóknak az égadta világon semmi szükségük arra az ürülékkupacra amelyeket magyar, vagy magyarországi vállalkozásoknak hívnak.
    Sem a termékeik, sem a szolgáltatásaik nem vonzóak, hozzáállásuk és színvonaluk nem üti meg a legalsó mércét sem. Lehet itt hisztizni, handabandázni, vernyákolni, ez a kőkemény valóság.
    Biztos lesz majd itt a fórumom pár patrióta köcsög, akik elkezdenek faszoskodni, köcsögösködni, de csak addig tehetik meg amíg szemtől szembe nem állunk majd egymással és pofán nem baszom őket.
    A magyar munkaerő hulladék. Vektorának eredője a magyar munkáltató.A magyar, és a kelet-európai vállalkozók, munkáltatók (állam bácsit is beleértve) nem érdekeltek egy jól működő, tisztességes hasznot hozó szervezet működtetésében, felépítésében.Nem. A rohadt trógerjei abban érdekeltek, hogy telepakolják a szervezetet a redvás ingyenélő, semmire nem jó pereputtyukkal és a becsületesen dolgozókon élősködjenek. Hiszen ez a legkönnyebb. A szervezet fellendítése nem cél és nem is követelmény. Sőt akkor nem lehet halászni a zavarosban, mert működik a kontroll a szervezet felett. Kétes ügyleteket, megbízásokat kötni, furcsa beuházásokat tenni, gyanús átutalásokat végrehajtani, további álláspozícióba ültetett rokonokkal, haverokkal, ismerősökkel feudalizálni a hierarchiát.Na, ez a cél és az eredmény is. A szervezet javítása, átalakítása nem lehetcél és főleg eredmény, mert a parazita haveri körnek kiesik a csecs a szájából. Utána pedig az következne, hogy azt is kigyomlálnák akik az alkalmatlan ingyenélőket felvette. Ez nem történhet meg. Legjobb ez ellen a szokásokra, az eddigi úgy-ahogy működésre hivatkozni és minden elementáris változtatást csírájában elfojtani, kivéve ha ez egy hatalomváltáshoz kapcsolódó új szerviensi klientúra felépítését jelenti, melynek már nem lehet ellenállni.
    Na erről szól a magyar cégek és állam bácsi élete.

  124. white999
    mondta:

    @geegee: Ezekre nincs jó válasz de nem is azért teszik fel a kérdést.

  125. white999
    mondta:

    @Lord_Valdez: Alapvető igazság, hogy egy termék valós árát a fekete piac mutatja meg. A fekete piac nem csak termékekre vonatkozik de fekete munkára is. 10.000 alatt már nem csak Borsdodban de máshol sem találsz embert aki elmenne dolgozni egy napra. Fekete munka mindig van volt és lesz is az építőipar nem áll másból. Mondjuk itt a 10-es alatt nem nőket gondoltam almát szedni, hanem férfi meló építkezésen. Nemtom mire alapozod, hogy nincs fekete munka de te biztos tudod.

  126. geegee
    mondta:

    Lófa$2, nem munkaerőhiány van, hanem pénzhiány.Tessék megemelni a béreket ténylegesen, mondjuk minimum ötven százalékkal, legyen a kezdőbér ezer ojró, és mindenhová lesz ember, garantálom.
    😀
    Ez persze nyilván azzal is kell járjon, hogy a szolgáltatások árai is emelkedni fognak, de még mindig inkább ez legyen, mint az egymás alá ígérgertés, mert azzal csak éhenhalni lehet.
    A férfi-hajvágás 2-3000 forintról felmegy majd nyolcezerre, a lángos a Balcsinál 6-700-ról kétezerre, a kocsikon a téli gumik cseréje meg 5-6 ezerről tizenötezerre.De ez a rendszer tud működni Nyugat-Európában is, tapasztalat.
    .
    A Hóm Offisztól nem tudom, miért kell félnie a munkaadóknak, ha én vagyok a góré, és kiadom a Gipsz Jakabnak, hogy egy hét múlvára rakjon össze ezer darab nemtudommit, itt az anyag, itt a szerszám; akkor ha megvan a meló határidőre, ki a kutya szervét érdekel, hogy történetesen Jakab mikor dolgozott és mikor f@$zbúkozott vagy aludt, nem igaz?Dehogynem.
    .
    Azért az állásinterjúkon a jó válaszok igazán érdekelnének, pl. mi a helyes arra a kérdésre, hogy „Ön hol látja magát öt év múlva?”, azon kívül, hogy „A maga székében!”… 😀
    Meg hogy „Ön milyen állat lenne szívesen, ha megtehetné?”
    És a hasonló falloszságokkal Amazonast lehetne rekeszteni…Szóval ezekre a kérdésekre mik a jó válaszok?
    .

  127. Sir Galahad
    mondta:

    Többen felvetették, hogy a munka kedvéért a magyar ember nem szívesen utazik, pedig rendes állás helyett csak a közmunka van. Kérem szépen, ennek az az oka, hogy az utazással töltött időt nem fizetik neki ki, sőt az útiköltséget is legfeljebb részben. Ha ezt levonjuk a munkabérből, meg számításba vesszük, hogy a közmunka többnyire tinglitangli meló, ami mellé még lehet mondjuk gazdálkodni vagy feketén dolgozni, mindjárt kiderül, hogy a közmunka igenis reális alternatíva.

  128. Lord_Valdez
    mondta:

    @white999:
    Ezeken a helyeken fekete munka is alig van. Inkább csak nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy elhagyjuk a megszokott zónánkat.

    @tompus:
    Home office nálunk sincs, de ennek nagyon jó oka van. Nem minden munka homeofficeolható jól, illetve a cégek baromira félnek az ipari kémkedéstől. Az, hogy te egy kávézóból lépsz be, nem valami megnyugtató.

    Egyébként meg én szoktam mérnököket felvételeztetni és bátran kijelenthetem, hogy nem a pénz miatt nincs. Az interjú előtt a pénz még szóba se kerül. Jelentkező még csak akad, de használható jelentkező nem nagyon. Olyan felkészültséggel jönnek emberek, hogy csak nézek, hogy hol szerezte ez a diplomáját? Az ecserin? Most komolyan, mit kezdjek egy villamosmérnökkel, aki pofonegyszerű kapcsolási rajztól zavarba jön?
    Az iparágspecifikus dolgokat nagyon szívesen megtanítjuk, de arra nincs időnk, hogy az egyetem helyett dolgozzunk.

  129. Nancsibacsi
    mondta:

    @tompus: „25 éves, 20 éves munkatapasztalattal rendelkező, 73 nyelven programozó és 5 idegen nyelven beszélő informatikusból”
    Ma ez már egyáltalán nem jellemző – csak azt kérik a cégek, ami feltétlenül szükséges. Pl. nyelvtudást nem igazán kérnek már csak ott, ahol az tényleg szükséges, mert mondjuk a cég fele nem beszél magyarul.

  130. white999
    mondta:

    @Lord_Valdez: Mert napi 10.000 eldolgozik feketén és akkor sokkal jobban jön ki, mint ha felmenne gyárban dolgozni. A költségei jóval kevesebbek. A közmunka a velünk élő szocializmus ott is pihenni jártak az emberek a munkahelyre a meló a fusi volt.

  131. Csobodaj
    mondta:

    Én összefoglalom az összes ilyen jellegű gondolatot. Amíg a munkaadók úgy gondolkodnak, hogy keressünk olyan embert akiből minél kevesebbért minél többet dolgozik, addig ne csodálkozzanak azon, hogy a munkavállaló meg úgy fog gondolkodni, hogy a lehető legkevesebbet akarok dolgozni minél többért! Ja, hogy miért nekik kell változtatni? Hát, kicsit nagy volt a pofájuk, amíg a 70-es generációt taposhatták akik sokan voltak. Ment a nagy szöveg, hogy menj el ha nem tetszik 1000 másikat találunk a helyedre. Elmentek, az utánunk jövő generációk meg kevesebben is vannak, fordult a kocka! Ha akkor nagy volt a pofa, akkor most is tessék okoskodni! Jaaaaa, hogy akkor ki kell dobni az ablakon a kettős mércét, meg a hatalmi poziból fölényeskedést. Jaaaaa, hogy akkor nem lesz lóvé tankolni a bömöst, meg játszani az agyunkat, hogy milyen menők vagyunk! Szar ügy, hahahahahaha!

  132. white999
    mondta:

    Irigylem az író optimizmusát. A munkáltatók nem fognak változtatni. Ezer okból. Csak néhány ezek közül.
    1, Költséghatékonyság. Ha akarnának most is lenne munkaerő csak akkor a konkurencia árai felett kéne fizetni, ez sokáig a magyar konkurens vállalatokat jelentette. Azonban a munkavállalók fogyásával ezt már mind inkább nyugat jelenti. Legalább egy osztrák hütte mosogató állását kellene megcélozni alapnak és nem egy külföldi szakmunkás fizetését, hogy pariban legyen a dolog de ettől nagyon messze van még a story. A hatékonyság hiányában és a magasabb adók miatt ez soha nem is lesz elérhető.
    2, Ritkán felvételiztet egy cégvezető, tulajdonos. Egy közép vagy felső vezetőnek aki beosztottat keres pedig sokkal fontosabb a saját p.. csája, ezért értelemszerűen egy nála ostobábbat keres aki nem veszélyeztet a pozícióját. Ideális esetben pont annyira hülye, hogy a munkáját még jól végezze de ne legyen önálló gondolata és lehetőleg ezt minimálbér környékén motiváltan tudja végezni. Persze nem lehet gyerekes nő vagy akinek gyereke lesz majd hamarosan, idős férfi, vagy pályakezdő. (ilyen már nem nagyon van ezért a siránkozás) A munkahelyi evolúció sajátsága, hogy előbb utóbb mindenki elér abba a pozícióba amihez már nem ért. Na általában ők felvételiztetnek és mivel felfele már nincs tér kínosan vigyáznak az elért pozícióra. Legalább addig próbálják húzni, amíg ki nem derül a teljes alkalmatlansága vagy hogy alkalmasabb ember is lehet náluk. Valljuk meg őszintén igazuk van. Az értelmes ember felvétele a cég érdeke a hülye pedig az egoista alkalmazotté. A magyar vállalati kultúra az egoistát támogatja és akinek fiatalként még voltak is illúziói legkésőbb 40 es korára eljut odáig, hogy a túlélés érdekében ő is beálljon a sorba.
    3.Elég nagyvárosi legenda az általános munkavállaló nélküliség. Ez teljes mértékben a 8 általános sor és szakmunkára igaz, ami valljuk meg a munkaerő piac egy része. A magyar gazdaságpolitikának köszönhetően nem elhanyagolható része. Pl itt keleten ahol én lakok szellemi munka egyáltalán nincs csak sor meló oda meg aki értelmesebb egy marok lepkénél az már sok. Tudom, letagadtam a fél életemet így behívtak egy tesztre. Megnéztem ha szorul a kapca egy sor mellett kisfőnök létet el tudnék e képzelni jobb hiányában. A fiam alsóba hibátlanra töltötte volna a tesztet, talán nekem is sikerült. A szóbelin már megbuktam, mert vicces voltam és azt soha nem szeretik, meg olyan idegen kifejezéseket szóltam (nem direkt) amit a leendő főnökön nem biztos hogy értett. Igaz a fejvadász sírt a röhögéstől a sarokban. Másnap felhívott, hogy nem sikerült de már ajánlott is egy másik lehetőséget a gyáron belül. Mondtam nem biztos hogy erőltetném ezt a vonalat inkább valami szellemi foglalatosság kellene. Utánanézett. Az egész megyébe nincs ilyen. Illetve egy német tolmács állás lett volna.
    4, Gyári meló van amiből Dunát lehet rekeszteni, ott mindenki ízlelgesse, hogy mennyire tudna hosszú távon 4 nappal 12 óra (plusz utazás becsekkolás az egész nap kuka), után 4 este 12 óra egész nap kuka plusz összezavart bioritmus (-6 év az életedből felmérések szerint)és akár van 4 szabadnapod is már. Már ha nem rendelnek be túlórára ugye, amit majd vagy kifizetnek vagy lecsúsztatod egyszer. Nos erre a pazar állásra lehet jelentkezni az állandó fluktuáció miatt. Ezzel versenyzik a hütte kétszer annyi pénzért vagy a holland eperszedés háromszor ennyiért. Azok sem nagyobb szopások, csak a lóvé több.
    5, A munkáltatók munkaerőpiaci fogalomtalanságáról pedig ne is beszéljünk, amit a poszt írója ugyan érint de nekem volt szerencsétlenségem élőben is többször látni. Az is elég baj, hogy vezetőként valaki nincs ezekkel tisztában de néha olvashatna cikkeket, akár ezt is és akkor nem mondana és nem várna el baromságokat a leendő munkavállalójától, ami már 5 éves is necces lett volna de manapság csak a vezetői teljes alkalmatlanságát bizonyítja vele.

    Zárszó. Nem tudom, hogy nyugaton ezen a tanulási folyamaton átmentek vagy maguktól működik jobban a dolog de ott két kérdés szokott megfogalmazódni.
    1, Megtudod csinálni?
    2, Megakarod csinálni?
    Kettő igennél van rá 3 napod hogy ezt bebizonyítsd és akkor lehetsz úszómester anélkül, hogy olimpiai bajnok lennél úszásban, amit fényképpel videókkal és oklevelekkel tudsz természetesen bizonyítani.

  133. munkanélküli informatikus
    mondta:

    Ismerek valakit, aki profi villanyszerelő, plusz 25 éve gyakorló rendszergazda, de az évek során jócskán belemélyedt néhány további informatikai területbe is. Kimondottan sokoldalú, problémamegoldó alkat. Két óriási hibája van: nincs Facebook profilja és elmúlt 50 éves. Ezért Linkedin profiljára két év alatt egyetlen hazai megkeresés sem érkezett(!) és kb 70 db elküldött önéletrajzára is összesen 3 db válaszlevél érkezett. Nem szeretném ide leírni, hogy mit üzen az összes, munkaerőhiány miatt picsogó HR-esnek, mert az üzenetében szerepel az összes csúnya szó, némelyik többször is.

  134. Nancsibacsi
    mondta:

    @Zabalint: Kongóban meg még rosszabb a helyet, mint Borsodban. És? Oda kell menni, ahol munka van. Én is azért jöttem fel egy Borsodi kis faluból Bp-re, mert a szakmámban legközelebb 30-40 km-re tudtam volna elhelyezkedni, de városonként is volt mondjuk 1-2 kicsi cég ahol el tudtam volna helyezkedni. Itt meg volt több 1000, így nem kellett alacsony bérekkel beérnem. Nyilván a költözés – valami szállás bérlése – teher: én is kb 4-5 évig csak szobát béreltem, és nyilván nem volt kellemes másokkal együtt lakni. Viszont ez kellett ahhoz, hogy tudjak lokációt váltani, itt legyen saját, kifizetett lakásom, autóm, nyaralóm, pénzem, meg persze jövőm, a rengeteg jobbnál-jobb munkalehetőség miatt.

  135. Nancsibacsi
    mondta:

    Egy munkahely nem szórakozóhely – valamennyire emberségesnek kell lennie, de az egyáltalán nem baj, ha emiatt nem megy csődbe, és tud jó fizetést is adni. Mindenki igényeinek nem felelhet meg egy melóhely sem – ahogy egy párkapcsolatban, úgy egy munkaadó-munkavállaló kapcsolatban is vannak olyan relációk, amik egyszerűen nem működnek. Pl. egy „nagyon rugalmas munkaidejű” kolléga enyhén irritálhatja a tömeget, aki 8-16:30 között van bent, pláne ha a „nagyon rugalmas munkaidejű” kolléga feltartja őt, mert du 2-ig nincs kedve bemenni. Szóval nem szabad fordítva ülni a lovon: ha a cég érdeke sérül, akkor a munkavállaló érdeke nem kerülhet előre.

    A kritikus gondolkodás szép és jó, de ennek az erőltetése is többször káros mint hasznos. A realitás az, hogy elég kevesen tolerálják azt, hogy kikérik, majd nem fogadják el a (kritikus) véleményüket. Fiatalok között ez az arány kb 0%, de a 40-es profiknál is jó ha van 10-20% „jó zsoldos”, aki elmondja a véleményét – mert azt „rendelték meg” -, majd letojja hogy aki meghallgatta az mit kezd vele, és foglalkozik a következő „megrendeléssel”.
    Szerintem a legnagyobb gáz egy átlagos munkahelyen még mindig a vezetőség. A rossz főnök az, amivel semmit se lehet kezdeni: le kell pattanni. Ezt tudja mindenki, és a fluktuációból elég jól kimutatható lenne, hogy melyik (párhuzamos) részlegen van a többihez képest rossz főnök. Mégis kb 0 esetről tudok, ahol egy alkalmatlan középvezetőt azért raktak lapátra, mert a főnökei rájött, hogy rosszul bánik az embereivel.

  136. Névtelen
    mondta:

    Megváltozott munkaképességű – értsd „nyomorék”, illetve rokkantsági ellátott – vagyok.
    Jelenleg, ha a 20 főt meghaladja a munkáltató által foglalkoztatottak létszáma, és nincs minimum 5% megváltozott munkaképességű munkavállalója, évi 1.240.000 forintot kell perkálnia az államnak.

    Néhány kérdés, illetve észrevétel.

    A matematikai törvények alapján nincs annyi rokkant, ahányszor 5%-ráta. Akkor mégis, hogy a búbánatban tudják megúszni a munkáltatók a fenti összeg befizetését?

    Jelenleg dolgozom egy állami egészségügyi intézményben, mint munkabiztonsági szakember, ezért el lehet képzelni, hogy a közalkalmazott bértábla alapján milyen komoly pénzt kapok.
    Ezért én is keresem a lehetőségeket a munka világában.
    Speciális tudásom van a munkabiztonság terén – értsd: a munkabiztonsági kockázatértékelés területén, ami csak látszólag könnyű, ám lelkiismeretesen és szakmailag is jól elvégezve nem is olyan egyszerű -, és így azt hihetnénk, hogy lasszóval kergetnek a munkáltatók. De nem így van, pedig egyrészt ott lebeg a fejük felett az évi 1.240.000 forintos állami befizetés, másrészt kapnának egy jó szakembert.

    Slusszpoén, hogy rokkantsági ellátottként a bérem nem lehet több az egymást követő 3 hónapban, mint a minimálbér 150%-a, azaz jelenleg bruttó 223.500 forint.

    Na, szerintetek hány ajánlatot kapok napi szinten?

  137. tompus
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: Igen, ezt én is tapasztaltam. Mindenhol azt olvasni, hogy mekkora munkaerőhiány van IT területen.
    Igen, a 25 éves, 20 éves munkatapasztalattal rendelkező, 73 nyelven programozó és 5 idegen nyelven beszélő informatikusból, aki beéri bruttó 200ezerrel, óriási hiány van. Múltkor kresett egy hr-es egy bankból, kérdeztem tőle, hogy hány nap home office van. Mondta, hogy ez nincs benne a cég kultúrájában. Szóval ennyit arról, hogy mennyire törik össze magukat, hogy találjanak embert.

  138. Lord_Valdez
    mondta:

    @Zabalint:
    Nehéz lesz elfelejteni, mert a bőrünkön érezzük. A munkaerőhiány nem azt jelenti, hogy nem léteznek munkanélküliek, hanem hogy rengeteg álláshelyet képtelenség betölteni. És most már tényleg nagyon sok van belőle. És nem csak a magasan képzett munkaköröket, de pl. egy kőművest se nagyon találsz. Legalább 80-100 ezer dolgozó hiányzik az országból és ezen nem segít az, hogy van egy csomó munkanélküli Borsodban, mert egyrészről, nem rendelkezik a megfelelő tudással, másrészről, nem hajlandó költözni, sem ingázni. Egy budapesti cég szemszögéből nézve, mintha nem is létezne.

  139. Zabalint
    mondta:

    Felejtsük már el ezt a munkaerőhiány bullshitet. Nagyjából annyi történt, hogy az átlagos munkakeresési idő 19 hónapról kb. 12-re esett az elmúlt években, tehát a súlyos munkanélküliségből lett közepes munkanélkülisés, ha országosan nézzük. Hangsúlyozom, országosan, mert míg Budapesten majdnem akárki talál 1-2 hónapon belül álláat, addig vannak helyek az országban, ahol ez mission impossible, így jön ki az átlag. Meg nyilván vannak keresett és nem keresett szakmák. Csak ma az megy a médiában, mint ha minden földrajzi helyen, gazdasági szektorban és szakmában munkaerőhiány lenne, holott ez koránt sincs így. A rabszolgatörvény kapcsán is bemondta a sok okos, hogy munkaerőhiany van, az alkalmazott diktál. Hát bazdmeg, próbáld meg gyártósori munkásként valahol egy dél-dunántúli kisvárosban, vagy mondjuk egy borsodi zsákfaluban, ahol kb. az önkormányzat, a kisbolt és esetleg 1-2 feketén dolgoztató helyi vállalkozó az egyedüli munkáltatók.

  140. kukatr
    mondta:

    Hát én ebben a kattintásvadász bulvárcikkben zömmel önfényező PR reklámbullshitet látok.

    Amúgy amíg a munkáltatók a döntési jogosultság nélküli állandó tűzoltást csúfolják problémamegoldásnak, addig ne csodálkozzanak, hogy a kritikusan gondolkodó munkavállalók az első adandó alkalommal lelépnek, felstrófolva ezzel a munkakör árát.

  141. vartina
    mondta:

    Három hónapja érkeztem haza,abban bizakodva,hogy a nagy munkaerő hiány miatt biztosan könnyedén kapok képességeimnek,tapasztalataimnak megfelelő munkát.Egy egyszerű,normális munkahelyre vágytam,reális fizetési igénnyel.Sehonnan nem hívtak be egyetlen állásinterjúra sem,a MÁV-ot leszámítva.Lett két vendéglátós,az egyiknél közel 20 ezer lett volna a munkaruha saját zsebből,próbanap előtt.A másiknál az üzemorvos hatezer forintos díja lett volna a belépő jegy egy konyhai kisegítő munkára ,ahol 600 forintos órabért szerettek volna fizetni.Az interjún közölte a hölgy,hogy a próbanapokon fix ötezret fizet a közel 11 órás munkára,mert akkor a munkavállaló úgysem ér semmit.Nem voltak nagy reményeim ,de ami volt is elillant ..

  142. jobangel
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: Én sem fogom tagadni. Valóban ezt keresik, de szerencsére egyre kevésbé találják. Ezért remélem, hogy azok, akik cikkben megszólaltak, tényleg tudják a megoldást – elméletileg nem rakétatudomány – és tesznek is a megoldásért. A gyakorlatban azért már akadnak érdekes feladatok.

  143. Balfredo Alfredo
    mondta:

    „Olcsón, sokat dolgozó, de szenior tudású emberből van hiány” (Berelhetoreklamfelulet)
    Valahogy senki sem akarja ezt az állítást cáfolni, de még tagadni sem :-((

  144. babona
    mondta:

    Oké, szép. Tetszik. Legyen. Mint munkavállaló, változtatok. Sajnos külföldi cég lesz. Szívesebben maradnék, de már túl sok szól a másik mellett. Ha változik itt helyzet, meggondolom. Inkább kint gereblyézek, hólapátolok, kicsit többért mint itthon.