Nem minden álláskeresőnek lehet segíteni – esettanulmányok röviden
„Hosszú és különös tapasztalatokkal teli életem alatt megtanultam, hogy az embereket hagyni kell a maguk módján élni. Hiábavaló és téves erőlködés őket kierőszakolni abból, amit tapasztalniuk kell, mert akkor megkeresik maguknak másutt ugyanazt a helyzetet. Nem mondom, sok önuralom kell hozzá, tehetetlenül nézni, mint rohan valaki a vesztébe saját akaratából, minden figyelmeztetés ellenére… de idővel belejön az ember.” Szepes Mária: Vörös Oroszlán |
—————-
Nem baj, ha valami nem megy egyedül, nem baj, ha segítség kell. Az a baj, ha a segítőnek sem hagyod, hogy dolgozzon érted, mert akkor minden hiába. Akkor hiába szedted össze minden bátorságod, hogy segítséget kérj, akkor hiába reménykedsz a segítőben. Pár ilyen esetről írnék most, tanulságul.
HR portal cikk a Europassról
Nemrég – más szakértők mellett – megkérdeztek a HRportal.hu szerkesztői, mi a véleményem az önéletrajz-írás trendjeiről. A cikk itt olvasható. Terjedelmi korlátok miatt a szerkesztők csak a főbb gondolatokat tudták megjeleníteni, így a kimaradt mondanivalónak ebben a posztban találtam helyet.
A csoda száműzetése
Ezzel a címmel Kornis Mihály írt egy nagyszerű esszét a Vigasztálások könyve című művében. Olvasva az ő sorait a csoda megalázásáról, az jutott eszembe, hogyha az álláskeresők elutasítanák a talmi csodákat, felhagynának a hamis csodák várásával, talán könnyebben vinnék sikerre az álláskeresésüket.