Alázatmarketing
Mottó1: Az alázat fontos erény, főleg, ha sokat tévedsz. (Dr. House, angol sorozat, 2005)
Mottó2: Az atomreaktor jobban tudja a fizikát, mint mi. (Csernobil, angol drámasorozat – 2019)
Vannak kifejezések és hozzájuk kapcsolódó közvélekedések, amiket a munka és a karrierek kontextusában jobangelként nagyon nem szeretek: alázat, bakancslista, komfortzóna stb.
Jó okom van erre, mert álláskeresők problémáival foglalkozva az látszik, hogy sok baj forrása az ezen szavak köré épült közhelyhalmaz és közvélekedett elvárás, majd az ezeknek megfelelés vágya az álláskeresőkben. Sok álláskeresési sikertelenség egy-egy tényezőjeként is remekül funkcionálnak. Oké, a sikertelenséghez sok más is hozzájárul, de ha egy faktort kivettünk, már előbbre jutottunk. Ma az alázatot járnám körbe picit.
Újoncok a munkahelyen: ki tanítson be kit?
Felületesen nézve úgy fest, hogy junior szakembernek lenni még sosem volt ilyen jó. Nagy cégeknél van talent management, gyakornoki program, és elkötelezettség is arra, hogy a frissen végzett, fiatal szakembereket hosszútávon megtartsák, a cég fontos tagjaivá emeljék. Ezzel együttjár, hogy a további generációk képviselőivel is igyekeznek jól bánni új kollégaként. Ideális környezet a karrierépítéshez mindenkinek. Aztán szembejön a valóság…
Luca-naptár Jobangel módra – február
Februári cikkeim közül nem is annyira az álláskeresésből emelnék ki egy cikket, sokkal inkább a munkához való hozzáállásról. Valentin-nap, mint a szerelem napja alkalmából írtam egy kellemetlen jelenségről: a munkánkat szeretni a közvélekedés szerint rendellenesség. Én, mint munkájában örömöt kereső-találó, IT és telekom iparágban dolgozva technológiákért rajongó ember, ettől eléggé megbántva érzem magam. Manapság (sem) menő szeretni a munkánkat, sőt, mi vagyunk a „gyanúsak”, ami sok baj forrása.
Pedig én hiszem, hogy minél több ember (lenne) elégedett a munkájával, annál kevesebb frusztráció és társadalmi probléma lenne jelen. És ez azon múlik, hogy hogyan áll a társadalom a munkájukat szerető emberekhez, a munka + szenvedély kérdésköréhez. Nem elvenni kell az örömöt attól, akinél megvan, hanem megadni annak, akinek nincs. Ez utóbbihoz az is kell, hogy az a valaki ne áldozata akarjon lenni a munkájának, hanem ő is örömet akarjon tőle. De ezt már körbejártam a most kiemelt cikkben:
| A Luca-naptár egy olyan időjárás-előrejelző népi megfigyelés, amit december 13. napjától (Luca névnap) december 24-ig, azaz karácsony első napjáig kell figyelemmel kísérnünk. Minden egyes nap feljegyzik, hogy aznap milyen időjárás volt (pl. száraz, esős, enyhe, fagyos stb.). Eszerint minden hónap időjárása olyan lesz, mint az annak megfelelő nap időjárása a tizenkét megfigyelt napból. Ennek mintájára egy-két éves áttekintéssel készültem cikkecskéimmel, mától minden nap újraközlök egy posztomat az adott hónapból, ami utólag ránézve valamiért fontosabb, mint a többi. Leginkább az olvasói visszajelzések mentén, és kicsit a nekem fontosabb üzenetek kiemelésének eszköze is ez. Éés, bekapcsoltam a Linkedin Creator módját, azaz a cikkeim a jövőben a Linkedin cikkek között is elérhetők lesznek… Itt 🙂 |
# # #
Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!
Egyetértesz? Vitatkoznál? Hozzáfűznél valamit? Várom szeretettel a kommented!
Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, pályaorientációban, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból, vagy nézd meg hogyan tudok segíteni egy vezetői portfólióval eligazodni az álláskeresés útvesztőiben! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam, vagy kövess a Linkedinen!
# # #
Valentin-nap alkalmából: szerelem a munkahelyen
A karrierek körüli fejtegetéseim és a Valentin-napi téma közös halmaza a munkahelyi románcok lennének, de bocs, nem erről írok. Mert szerintem egy szerelmi kapcsolat akkor is magánügy, ha munkahelyi, és minden cégnél van erre policy, amivel nekem nincs dolgom.
Más jut eszembe a munkahely és a szerelmesek napja kapcsán, mint emberek szerelmi viszonyaiban illetéktelenkedni. A szenvedély, lelkesedés, jóérzések, élmények és a munka/munkahely viszonya. A kötődést nem említem, alább majd elmondom, miért nem.
A szakmaszeretet és a közvélekedés – szabad-e szeretni a munkánkat?
Sok negatív gondolatot kell itt átfordítani:
– Volt álláskereső, aki azt a tanácsot kapta, hogy ne lelkesedjen túlságosan az állásinterjún, mert akkor kevesebbet fognak fizetni. Jaj. Miért hitte el, hogy a lelkesedés negatív értékkel bír egy munkáltatónál?
– Évtizedekig úgy szocializálódtak „kisemberek”, hogy aki munkát végez, minimum hős, mártír, áldozatot hoz. Ebben a nézetben az a munka, ahol kínlódás van. Ők meg is tesznek mindent, hogy más is kínlódjon: Array