Segítség, állást kaptam egy multiban!

Segítség, állást kaptam egy multiban!

jobangel multi

Nagy változás lehet bárki karrierjében az adminisztrációs pozícióktól kezdve, a szakértői pozíciókon át a középvezetőig, ha eőször bekerül egy multicéghez.

A munka, a stratégia, a szokások mindenhol mások, a multinak azonban vannak olyan sajátosságai, amitől elég könnyű megijedni, ha először lát ilyet az ember (lánya).

Manapság fejlett beillesztési folyamatokat dolgoztak ki a HR-esek, vannak multik, ahol külön tréningfolyam van, van, ahol onboarding specialista foglalkozik az új emberekkel, rendszeres időközönként coaching-mentoring tevékenységekkel.

A bizonytalanság persze jelen van az újoncban. Rengeteg, átláthatatlannak tűnő információt kapunk újoncként, olyan struktúrában, ami a benne lévőknek már természetes, az újoncnak értelmezhetetlen. Ilyenkor jönnek hozzám a boldog állástalálóból kétségbeesett újonccá vált emberek: a profi beillesztési folyamatok ellenére sem érzi komfortosnak a helyet, bizonytalan, nem lesz ez így jó, nem neki való ez.

„Ezek” mindenféle 3 betűs rövidítésekben beszélnek, amiket nehéz megérteni. (Sokat segít ez a szótár:
https://www.abbreviations.com/)

A multikban lakó másik nagy rém, a folyamatok… Egy multiban egyszerűen el kell fogadnunk, hogy nem látunk rá mindenre. Egy értékesítőnek furcsa, hogy a begyűjtött megrendelésig tart a feladata, hogy az hogyan lesz kezelve, majd egy távoli SSC-n múlik. Ez kkv-ból érkezve szokatlan és nehezen elfogadható, tapasztalt értékesítőként csak azt tudom tanácsolni: tartsa az ügyféllel a kapcsolatot, ha gond van, azonnal kezdje meg belülről a megfelelő lépéseket. És a jó öreg Eisenhower-mátrixra előtte mindig nézzen rá! Különben rövid úton felőrlődik a feladatokban.

Amellett, hogy a folyamatokból csak részleteket látunk, azt is el kell fogadni, hogy nem minden tűnik logikusnak. A legtöbb multinál a magyar nagyságrendek össze sem mérhetők pl. egy USA-beli tranzakció méretével – (egyik volt munkahelyemen, az akkori USA-beli vezetőm szerint a MOL már egy elég helyes kis kkv, érdemes lehet vele foglalkozni…) Márpedig a folyamataikat úgy tervezik, hogy a nagy ügyeket is ki tudják vele szolgálni. Nem csoda, a Pareto-elv itt is érvényes.

——–

Ezeket az élményeket természetesen én is átéltem, kezdőként, néhány hónapos közszférás gyakorlattal bekerültem életem első igazi munkahelyére, egy multiba, ahol aztán diviziók, meg projektazonosítók, meg mindenféle iktatórendszerek, hálózati jelszavak (modemes net, vasalónyi mobiltelefon akkor még) és egyéb, sosem látott cucc között kellett volna hatékony munkát végeznem.

A befogadó és segítőkész csapatnak hála, a kis kihelyezett vidéki projekt tagjai, mint zárt közösség, akik elszakadtak az „anyacégtől”, gyorsan képbehoztak, segítettek, így a nagy sokk nem tartott sokáig. Majd jött a találkozás a „nagy anyacéggel”, egy hatalmas színházteremben kiállt az akkori vezető a teljes cég elé a színpadra, azzal kezdte, hogy „szép jónapot mindenkinek”, és másfél óráig olyasmiről beszélt, amiből csak a kötőszavakat értettem. A „Z-sek a cellásokkal remek együttműködést alakítottak ki, ezért a HSX komoly sikerekkel zárta a FY-t, ami segített az AX fejlődésében is, köszönöm nekik!” Nyilván tapsoltam én is, ültem ott hülyén, évekkel később kiderült, más kollégáim is így voltak ezzel. Csak szegény vezető nem tudta, hogy a közönség jelentős százalékának fogalma sincs, hogy miről beszél. A lényeget levettük, siker van, jól megy a cégnek, ennek őszintén örültünk, és tapsoltunk is stb. Ezzel együtt is, ez egy nagyon jó munkahely volt, azaz nem szabad megijedni az ilyen élményektől. Mostanra tudom, kérdezni sem lett volna szégyen.

——-

Mi a megoldás?

Kérdezni… amíg újonc vagy, addig nem szégyen olyasmikre rákérdezni, ami az ott dolgozóknak már természetes. Hónapokkal később már megkaphatod, hogy „mióta vagy itt, és még ezt sem tudod?”

A kérdéseidet érdemes strukturált formában feltenni, ezért új belépőként ezt már meg kell tudnod szervezni. A közvetlen feletteseddel egy heti rendszeres, naptárba beégetett fél órás megbeszélést mindenképpen rögzítsetek, pont az ilyen célokra.

Ha megkapod az e-learning vagy egyéb tananyagokat, mint újonc, figyelmesen vedd át, jegyzeteld ki, próbáld megérteni – ahol nem megy, ott ugye kérdésed lesz…

Bízz a munkahelyedben! Nem véletlenül választottak téged, hanem azért, mert úgy látják, tudtok együtt dolgozni. Bizalmat szavaztak neked, és nem mellesleg nekik is érdekük, hogy jól beilleszkedj, hatékonyan tudj dolgozni. Ezt figyelembe véve a szorongásaidat tedd félre, és légy aktív kérdező.

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

# # #

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz jobangel hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @Jobangel: Valami hiba lehet a blogmotorban, mivel eltünt a hozzászólásom, amire választoltál.
    Esetleg vond kérdőre a rendszergazdát.

  2. babona
    mondta:

    @jobangel: Mint masszív függőnek nekem nagyon hiányzik ha kimarad egy hét.
    A maszk nagy akadály, de aspik előnyben… Úgyis főleg hangszín/hanglejtés alapján döntök.

  3. jobangel
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: nem hal el, máskor is volt, hogy kimaradt egy hét 🙂
    Az „interjú maszkban” érdekes téma, nemrég meg is volt az első ilyen élményem, bár üzleti tárgyalás formájában 🙂

  4. Balfredo Alfredo
    mondta:

    Elhalni látszik ez a blog. Pedig téma volna bőven:
    ‘Olvasás az alláshirdetés sorai között’
    vagy
    ‘Bűnös-e a háer?’
    vagy
    ‘Interjú maszkban’
    vagy
    ‘Hogyan lépjünk elő egy SSC ranglétráján?’

  5. “A cég meg látni fogja – ha ezt minden álláskereső megkérdezi – hogy ezzel foglalkozni kell, és lám, máris lett némi szemléletformálás”

    Lehet én ülök fordítva a lovon, de a cégen belül kéne valakinek feltűnnie/jeleznie, hogy itt probléma van, nem? Ha szerintük minden ok, akkor az álláskeresők rá tudnak majd világítani, hogy mégsem csinálnak jól valamit? Ha minden jelentkező emiatt mondja vissza a pályázatát, illetve mond fel az első napokban, akkor egy idő múlva talán, de ilyen úgysem fordul elő. Vagy csak én nem vagyok elég optimista 😛

  6. babona
    mondta:

    @jobangel: „A cég meg látni fogja – ha ezt minden álláskereső megkérdezi – hogy ezzel foglalkozni kell, és lám, máris lett némi szemléletformálás” Na ezért írták hogy optimista vagy :).

  7. jobangel
    mondta:

    @Tibi: nyilván nem fogja bevallani, hogy ők bizony, béna, szervezetlen cég. De az álláskereső látni fogja a válaszul kapott mellébeszélésből, hogy az… A cég meg látni fogja – ha ezt minden álláskereső megkérdezi – hogy ezzel foglalkozni kell, és lám, máris lett némi szemléletformálás.

  8. never again
    mondta:

    Aki multihoz megy dolgozni, első dolga legyen Irodai Rabszolgát bekövetni facén 😉
    Minden szava arany 😀

  9. babona 
    mondta:

    @Tibi: mondjuk a kérdésre adott értelmes válasz már magában is pozitív előjel a munkahely minősége szempontjából…

  10. „állásinterjún, a “van kérdése” szekcióban megkérdezted, hogy megy náluk az új kolléga fogadása, mert nem akarsz abba belecsúszni, hogy nincs eszköz, nincs hely, nincs idő veled foglalkozni”

    Mi ez, ha nem hurráoptimizmus? 😛
    Létezik olyan hely a világon, ahol egy ilyen kérdésre beismerik, hogy általában szarul, mert a licenszeket mindig elfelejtik megrendelni, de az mindegy is, mert a számítógép úgysem szokott időre elkészülni. Az utolsó néhány jelölt is azért mondott fel még a próbaidő alatt, mert a régi kollégák szemetek voltak vele, de hátha veled nem lesznek. Amíg nincs géped, addig vihetsz nekik kávét, hátha megszeretnek.

  11. jobangel
    mondta:

    A hurráoptimizmus pont rám nem jellemző 🙂 Nade… Ugye, állásinterjún, a „van kérdése” szekcióban megkérdezted, hogy megy náluk az új kolléga fogadása, mert nem akarsz abba belecsúszni, hogy nincs eszköz, nincs hely, nincs idő veled foglalkozni? Ha ez megtörtént, akkor vannak a fentiek…

  12. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @L. CZ.: Úgy látszik, Jobangel nem csak host szolgáltatót váltott, hanem stílust is. A továbbiakban csak hurráoptimista hangulatú írások várhatók?

  13. L. Cz.
    mondta:

    Ez a bejegyzés is kissé meseszerű lett, mint az előző. E-learning anyagok, profi beszoktatás, rendszeres értekezlet a közvetlen vezetővel, aminek még értelme is van, olyan kollégák, akiktől lehet és érdemes kérdezni… Nem mondom, el tudom képzelni, hogy van ilyen, de eddigi multis munkahelyeimen nem találkoztam vele.
    Mindegy is, nem az én tapasztalataimról van szó, csak eszembe jutott valami, amiről talán érdemes lehet bejegyzést írni: mi van akkor, ha nem ilyen a beilleszkedés? Az itthon általános eljárásrendre gondolok, mikor az új kolléga érkezése teljesen váratlanul ér mindenkit, munkaeszközei nincsenek, a céges szoftverekhez nem fér hozzá, senki sem tudja, mi lesz a feladata, a régi kollégák összezárnak, „mer’ nehogy mán az ujj gyerek túrja ki valamékünket meg különbe’ is mostan gyött az utcárul, osztán többet keres, mint mink, pedig mink mán tíz éve itten vagyunk”, viszont ott áll hegyekben az elmaradt feladat, amit „mármostazonnaltegnapra miértnincskész eztnemhiszemel” határidővel meg kellene csinálni. Úgyhogy, kedves új kolléga, irány a mélyvíz, csináljad, ahogy tudod, kérdezni ráérsz még később is!
    Ilyen helyzetben mit tehet a dolgozó, ha nem opció, hogy még a próbaidőben felmond, mert mondjuk valamiből élnie is kell?