Szakmai munka szakirányú végzettség nélkül?

Szakmai munka szakirányú végzettség nélkül?

Legutóbbi kommentfolyamban érkezett egy felvetés – köszönet a témajavaslatért –, hogy főleg vidéken, idősebb munkavállalók szakirányú végzettség nélkül is komolyabb szakmai munkát végeznek, mégpedig jól. Ezzel szemben az álláshirdetésekben mindig szakirányú végzettséget kérnek, pedig úgy tűnik, nem szükséges, ránézésre anélkül is el lehetne végezni a feladatot. Most azt szeretném láttatni, hogy a szakirányú végzettség kérése sok esetben inkább biztonságtudatosság, mintsem fölösleges „papírimádat”.

Az első ok, ami miatt szakirányú végzettséget kérnek, az jogszabályi előírás lehet. Törvények és kormányrendeletek írják elő, milyen munkakör milyen végzettséggel tölthető be. Például:

21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről vagy 122/2011. (VII. 15.) Korm. rendelet az egyes művészi és művészeti munkakörökről, valamint a betöltésükhöz szükséges képesítési és egyéb feltételek részletes szabályairól és még folytathatnám a sort. Sőt, a közalkalmazotti törvény is tartalmaz ilyen megkötéseket.

A törvényi megfelelőségen kívül a munkáltatónak lehetnek még olyan szempontjai, amik miatt a szakirányú végzettség kérése a működésükhöz fontos tényező. A szakirányú végzettség hiánya kockázatos lehet:

Szűk ismeretanyag miatt: aki sokéve napi rutinnal ugyanazt csinálja, arról feltételezhető, hogy a szakmai ismeretanyaga erre a szűk területre elég. Ezt a feltételezést ellensúlyozandó, a szakirányú tapasztalattal, de végzettséggel nem rendelkező álláskeresőknek mindig azt javaslom, legalább önképzésben foglalkozzanak a szakma mélységeivel. Ha már azt be tudja írni az önéletrajzba, hogy figyelemmel követi a szakma fejlődését, ilyenolyan olvasottsággal rendelkezik a témában, kurzusokon vett részt, a munkáltató kevésbé látja kockázatosnak. Ha esetleg egy OKJ-s képzést is be tud írni, a helyzet még jobb. Ha szakmai blogot is vezet, az is komoly érv, mert ott tényleg megmutathatja, mit tud (vagy mit nem). A rendszerezett tudásra való igény ugyanolyan fontos, mint a tapasztalat, így az álláspályázati anyagban ezt is meg kell mutatni.

Tovább erősítheti az álláspályázati anyagot, ha tartalmaz olyan szakmai fejlesztésben való részvételt, ami mélyebb tudást igényelt. A hozzám forduló álláskeresők többségénél ilyen feladatokat próbálok felkutatni, aztán kiderül, hogy „napi raktári adminisztrációs feladatok” mellett épp volt egy SAP bevezetés, amihez ő írta a követelményspecifikációt. Ez értékesebb tapasztalat, mint a szállítólevelek jóváhagyása… Mikor az állásinterjúkon azt a „hülye kérdést” teszik fel, hogy meséljen egy ilyenolyan munkájáról, vagy arról, amikor valamit kreatívan oldott meg, ilyesmiket keresnek, ezt a fajta kockázatot próbálják felmérni: valóban képes-e önállóan dolgozni, gondolkodni a feladatokról a jelölt, vagy csak egy kialakított rendszert képes működtetni.

Fejlődési potenciál hiánya miatt: a napi rutin ellátása a napi működéshez elegendő. A cégek hosszútávú stratégiai céljainak megvalósításához viszont kell a kreativitás, a fejlődést jelentő javaslatok, amiket a cég vezetése elvár. Meg is kell tudni indokolni, miért jó az a javaslat, amit leírt, el kell tudni adni azokat a vezetőségnek. Ha valaki csak a napi rutinmunkát ismeri, nem biztos, hogy képes stratégiai távlatokra javaslatot tenni. Ha egy területet rutinos, ám szűk szakmai ismeretekkel rendelkezőre bíznak, a folyamatok bekövülhetnek, a cég egyes területei pedig megrekednek a fejlődésben.

———-

A szakirányú végzettséggel nem rendelkező álláskeresők érvei többfélék, de általában nem működnek, ha mégis szakirányú végzettség kell:

„én már 20 éve ezt csinálom”

A hosszú, releváns szakmai tapasztalat értékes, és mindig jó érv a jelölt mellett. Szakirányú végzettség nélkül azonban hordoz kockázatokat. Egy ilyen eset, amit láttam, egy sokéve adott piacon működő beszerző szakmai tesztelése: kapcsolatrendszere volt, beszerzési folyamatokat ismerte, termékeket, alapanyagokat ismerte CV alapján. A tesztfeladatban viszont komoly hibát vétett: kérdés nélkül olyan helyettesítő alapanyagot rendelt, ami jó lehetett volna az eredetileg kért helyett, ám a cégnél meglévő gyártósor nem volt alkalmas a feldolgozására, mert más volt az anyagminőség. Azzal magyarázta, hogy neki egyszer sem kellett vizsgálnia az anyagminőséget rendelésnél, ez más feladata volt előző munkahelyén. Ezzel szemben már az OKJ-s tananyagban a beszerzési ismeretek modulban is megemlítik a helyettesítő termék megrendelésének mikéntjét, pontokba szedve, mit kell ilyenkor vizsgálni (rendszerezett tudásanyag, ugye). Így a kezdő logisztikus jelölt megrendelés helyett feltett jópár kérdést, hogy a dönteni merjen. Nem rutinból cselekedett, mert neki még nem váltak rutinná a munkájához kapcsolódó döntések. A kapcsolatrendszer és a rutin hiányát könnyebben pótolhatónak és kevésbé kockázatosnak érezte a munkáltató, mint a lehetséges további szakmai hiányosságokat a másik jelöltnél.

„Az előző kolléga is szakirányú végzettség nélkül dolgozott, ha ő meg tudta tanulni, én is”

A tanulni akarás, és annak a ténynek az elismerése, hogy van még mit tanulni a szakmából önmagában pozitív. Ellenben egy feladat megtanulása és pontos elvégzése még csak végrehajtói pozíció, egyféle betanított munka. Ha olyan állásra jelentkezel, ahol erre van szükség, jó lehetsz. Az adminisztrációs állásokra például azért van mindig többszáz jelentkező, mert mindenki azt gondolja magáról: könnyen meg tudja tanulni, és eddig is ezt csinálta, menni fog. Kiválasztáskor én itt is csak a szakmai tesztekben bíznék. Egy bölcsész végzettségű marketing asszisztens lehet teljesen alkalmas marketinges feladatokra, de szakmai beszélgetéssel, tesztekkel fel kell mérni, tényleg alkalmas-e. Voltak kínos interjúim: CV szerint sok rendezvényt leszervező jelöltről kiderült, hogy ő valójában mindent ügynökségen keresztül szervezett, fogalma sem volt a valós szervezési munkákról. Minőségbiztosítási asszisztensről is derült már ki, hogy valójában a minőségügyi vezető titkárnője volt, titkársági feladatokban volt jártas, nem minőségbiztosításban. Pénzügyi előadónak jelentkezőről kiderült, hogy a számlák iktatásán és egyszerű megfelelőségi ellenőrzésén túl más pénzügyi feladatot nem végzett. Arra való az állásinterjú, hogy az ilyenek kiderüljenek.

Természetesen lehetséges, hogy szakirányú végzettség nélkül is tökéletesen alkalmas a jelölt a kiírt feladatokra. De ilyenkor le kell írni, miért gondolja, hogy az. A motivációs levél remek lehetőség erre, és egy jól megfogalmazott, őszinte levél el tudja juttatni a jelöltet állásinterjúra akkor is, ha szakirányú végzettség nélkül jelentkezik. A lelkes autodidakta néha sokkal ígéretesebb jelölt, mint az unott profi.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz Girhes Joe hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. Narancskommunista (törölt)
    mondta:

    @HellsAngel:
    Pl. az OOP elterjedése egy olyan változás volt, amihez a legtöbb elméletet oktató professzor azóta sem tudott alkalmazkodni (pedig már jó pár évtizede van). Pedig annak is van nem kevés elméleti háttere. De adatbázisoknál legfeljebb említik, hogy van olyan, hogy ORM, nem hogy elméleti háttere vagy gyakorlati alkalmazása, és akkor az olyan úri huncutságokról nem is beszéltünk, mint NoSQL. Szó sincs a legismertebb design patternekről sem az egyetemeken.

    De a felhő alapú rendszerek is paradigmaváltást jelent. Nem az algoritmusok szintjén, hanem elsősorban programtervezési szinten. A párhuzamos programozás viszont már az algoritmusok szintjén is hoz változásokat.

    Igazából a 30 évvel ezelőtthöz képest egyedül az algoritmusok nem változtak sokat, viszont a programtervezési paradigmák rengeteget.

  2. HellsAngel
    mondta:

    @Narancskommunista: En azert kivancsi lennek, milyen paradigmavaltsokra gondolsz, mivel a vilag alapjait kepezo technologiak vagy osoregek, vagy tokeletesen regivagasuak. Mint pl. a szep Unix/Linux szervervilag, a relacios adatbazisok, a csomagkapcsolt halozatok, a kismillio legacy rendszer, amit mar 20 eve toldozgatnak-foltozgatnak. Nem azt mondom, hogy ma nem keszulnek jobb raketavezerlo rendszerek vagy forditoprogramok, mint 1980-ban, de „elmeletben” a maiak nem haladjak meg a regieket. Lehet, hogy egy mai auto jobb, mint egy 30 evvel ezelotti auto, az alkalmazott anyagok es megoldasok a vegletekig atgondoltak es finomitottak, de nem fogyaszt tizedannyit, nincs a ketto kozott egy paradigmanyi kulonbseg.

    Azon el lehet elmelkedni, hogy mai programozo es egy regi programozo kozott talan lehet akkora kulonbseg, mint egy modern testepito es a regi idok cirkuszi erosemberei kozott, egyszeruen azert, mert ma tobb helyrol es szisztematikusabban lehet tanulni, de azt latni kell, hogy a gyokerek ugyanazok. A kodot ma is irjak es olvassak, ha osszeomlik a rendszer es a debugger sem segit, akkor ugyanugy lehet nezegetni a biteket a dumpban. A programozas oroszlanresze ma is tiszta es automatizalhatatlan agymunka. Vannak mindenfele produktivitast segito eszkozok es metodologiak, amik nagyon szepek, egeszen addig, amig nem talalkozol emberekkel, akik ugy tanultak programozni, hogy nem volt nekik se syntax highlight, se kodtabulalas es rutinszeruen 20 nevet kellett fejben kellett tartaniuk a legegyszeubb dolgokhoz is. Ilyenkor altalaban szembesulsz vele, hogy vak vagy es suket es puha, es hogy az alapkepessegek nem egeszen lebecsulendok.

  3. Narancskommunista (törölt)
    mondta:

    @Fekete Pestis:
    Ami a pénzügyi szférát illeti, azért kell a matematikus, fizikus, mert a pénzügyi végzettségűek 99%-ban hülyék a 4 alapműveleten túl a matematikához (a más szakos közgazdászok többségénél még a 4 alapművelettel is gondok vannak), tanulta elvileg, de hiányossága van az alapokból is. A matematikus vagy a fizikus viszont biztos matematikai alapok nélkül végezni sem tudott volna, a speciális részt viszont be lehet tanítani neki.

  4. Narancskommunista (törölt)
    mondta:

    @Online Távmunkás:
    Informatikában az elméleti rész sem állandó, csak ezt próbálják elhitetni olyan egyetemi oktatók, akik 30 év lemaradásban vannak. Igen, van olyan része, ami állandó, de minden egyes új paradigma megjelenése után az elmélet is bővül.

  5. Narancskommunista (törölt)
    mondta:

    Az a baj, nagyon sok helyen meg az van, hogy törvényi előírás is van adott munkahelyen a végzettségre, és mégis olyan végzi, akinek nincsen meg a végzettsége, és még csak nem is végzi jól a munkáját. Pl. középiskolákban a főiskolai végzettségű tanárok, akik ugye nem érettségiztethetnek, ezért egyetemi végzettségű kolléga nevén futnak olyankor.

  6. Fekete Pestis
    mondta:

    @jooasszony:

    nem feltétlenül.
    p.l. még pár éve is az volt a divat, hogy a londoni bankokba „banki matematikusnak” olyanok jelentkeztek, akiknek matematikai alapjuk volt, pénzügyi viszont nem. Általában a sztichasztikus analizist sem tudták, valszámot pedig csak nagyon alapszinten. Vagy megtanulták egy év alatt, vagy kirúgták öket.

    Ugyanez áll a banki rendszerek programozására. Igen sok fejlesztö vagy kvant vagy fizikus-matematikus de még közgazdász is volt, és a munkában tanulta meg az objektumorientált programozást, stb.

    Elméleti irányban is megy: simán megtanulhatja valaki otthon, szabadidejében is p.l. a geometriát, vagy a rep. elméletet ( persze k.b. 10 év alatt 😉 ), úgy hogy konstruktivan, problémák megoldásánal alkalmazni tudja ezt.

  7. @Bambano: egyik hozzaszolo sem 20 evvel ezelottrol beszelt. Meg a cikk sem, hanem a mai valosagrol. Mert meg ma is vannak papirnelkuliek mindenfele.

  8. Circus
    mondta:

    @jooasszony: egy idealizált világban valóban így kellene lenni, hogy előnyben részesítik, de van egy fontos kritérium – a pálykezdőnek simán lehet adni diplomás minimálbért ahelyett, hogy a szakembert normálisan megfizetnék. Innentől bármilyen más indoklás vagy érv felesleges…

  9. Circus
    mondta:

    @Bambano:
    „na ezért van az, hogy amit a cuccializmusban kontárok csináltak, ahhoz ma diploma kell. kicsit változott a minőségi elvárás, a technológiai szint és a hatékonyság is. az meg nem megy tudás nélkül.”

    … és ezért hirdet az A**I nevű autógyár orrba-szájba a tévékben, hogy Győrbe keres diplomás autószerelőket?

    Nem az a szakember, aki ki tudja cserélni, vagy meg tudja ideologizálni, hanem az, aki meg tudja csinálni, vagy meg tudja javítani.
    Szerintem.

  10. Bambano
    mondta:

    @Noras: 20-25 évvel ezelőtt egy átlag irodaház úgy nézett ki, ahogy ma már egy budi se. nem volt irodaház bérlet, stb. stb. meg sok más hasonló sem. így takarítónak elmehetett gyakorlatilag bárki, akiből kinézték, hogy a cuccok zömét otthagyja.

    ma meg cégek bérben takarítanak, egy menőbb irodában milliós bőrkanapé meg komoly szőnyeg van, mindenki mindenféle szerződéses sla-kkal fedezi magát, stb. egy ilyen helyre csak szakképzett takarító mehet, mert azt nem vállalja be senki sem, hogy jó kis hypós vízzel megdzsuvázza a bőrkanapét á: 2 miller, és azt utána zsebből cseréljék.

    de mondhatok más példát is: volt az mtz nevű traktor. úgy volt összerakva, hogy Iván a sztyeppén egy nagyobb kalapáccsal, ehhez képest kisebb iq-val képes legyen meggenerálozni. igaz, olyan munkát is végzett. Most meg van például a John Deere, amin katonai vagy jobb szintű elektronikák vannak, többszintű optikai hálózat, routerek, öreganyámkínja. le se szállítják, ha nem mutatsz hozzá rágcsálómentesített tárolóhelyiséget (falusiasan: garázst). nem ültethetsz fel egy ilyen gépre egy húsz évvel ezelőtti szintű szakit, aki részegen is eltalál a kocsmáig. Az sem baj, ha rendes informatikus is van a cégnél, mert ezek a gépek kibabrálnak veled, ha kispályás vagy informatikából.

    na ezért van az, hogy amit a cuccializmusban kontárok csináltak, ahhoz ma diploma kell. kicsit változott a minőségi elvárás, a technológiai szint és a hatékonyság is. az meg nem megy tudás nélkül.

  11. Online Távmunkás
    mondta:

    @padisah: Igen, az informatika olyan terület, ahol pont a gyakorlati rész avul el nagyon gyorsan. Viszont az elméleti rész elég állandó, az algoritmusok és a moduláris rendszerek tervezése független attól, hogy egy 70-es évekbeli nyelven programozol egy állami nyilvántartórendszert vagy éppen valamelyik táblagépre. Mint fentebb is írtam, a papír sokszor azért kell, mert 100 jelentkezőből annak a hiányával tudnak kiszűrni 20-at, mert úgy gyors (a cégek nem a legjobb jelöltet veszik fel, hanem egy olyat, aki elég jó).

  12. padisah
    mondta:

    @Online Távmunkás: 18 évesen neves egyetemre jelentkeztem, ahova nem vettek fel, végül elvégeztem – részmunkaidős, és nem szakmai munka mellett – egy főiskolát, most annak azzal helyezkedek el szoftverfejlesztőként. Papíron mérnök vagyok, amihez már egyáltalán nem is értek, a programozást meg autodidakta módon tanultam, és tanulom azóta is, mert ez olyan iparág ahol a tudás 5 évente kukázható. Mire befejez valaki egy egyetemet a magyar oktatási rendszerben, kezdheti is előről mert amit megtanult és amire a sulit akkreditálták addigra elavul.

  13. jobangel
    mondta:

    @Noras: Ezek a kvázi betanított munkák, amiket felsoroltál. Álláskeresői szempontból ez azért nem jó, mert aki ilyen állást veszít el, pl. leépítés miatt, annak nagyon nehéz lesz másik állást találnia.
    A biztonsági őr nagyon más, mint a portás, ott komoly jogi hercehurcák tudnak lenni, jó ha az ember felkészült (és persze az ügyfél is legyen az). Eladós sztorim pont tegnapról van, látszott a lánykán, hogy még egy náthát sem tudna továbbadni, nemhogy vmi árut, mert nem mondták el neki, hogyan kell. Nem is adta el nekem azt a cuccot, amit egyébként meg akartam venni (inkább megvettem máshol). Szóval a tanulás, szakmai ismeret, mint elvárás nem indokolatlan, és mindig mindenkinek azt javaslom, ha csak teheti, tanuljon.

  14. Noras
    mondta:

    @jooasszony: A cikk arrol szol, hogy sok olyan szemely dolgozik olyan poziciokban, amihez tulajdonkeppen papir nem kellene. Ld. szuleink, nagyszuleink is el tudtak vegezni egyetem nelkul azt a munkat, amihez ma diplomat kernek. Regen is volt szemelyzetis/munkaugyis es volt is elbeszelgetes. A jogszabalyokat meg lehet nezni barmikor. Ezek az idosebb nok ma is dolgoznak, de az allam eloirta a „felsofokut” igy beiratkoztak valamilyen kepzesre munka mellett, de ettol fuggetlenul ugyan ugy vegzik a munkajukat. TB ugyintezunek/ugyfelreferensnek sem kellett erettseginel tobb, hogy elvegye a betegtol a papirokat, majd atadja a feletteseinek ugyfelkezelesre, ahogy az Apehban is igy mukodott. Sot, biztonsagi or „papir” sem kellett, eligazitottak akkor a jonepet a portasok ( akik akkor a pultjukon taroltak a jelenleti ivet is). Elado is barki lehetett anelkul, hogy kereskedelmi vegzettsege legyen, s pincernek kulfoldon meg ma is azok allnak, akik amugy „foallasban” befutni vagyo szineszek, de ettol fuggetlenul sokkal keszsegesebbek, mint a magyar, akinek viszont kell a felszolaloi vizsga az unott arckifejezesrol…

  15. doggfather
    mondta:

    @jobangel: rendben, ezt az óvatosant megjegyzem. 😉

  16. endike
    mondta:

    majd az állami szféra felszívja a tudás nélküli papírosokat

  17. Online Távmunkás
    mondta:

    @jobkereso: Nekem az jött be, hogy 18 évesen azonnal neves egyetemre mentem, nappali tagozatra és végig dolgoztam mellette. Eleinte csak a megélhetésért, alkalmi diákmunkákat, aztán gyakornokként, az 5. évben főállásban, a családot is támogatva. 23 évesen nem volt se a papírral, se a gyakorlattal gondom.

  18. jobangel
    mondta:

    @doggfather: Igen, érdemes, de óvatosan. Sok olyan önkéntes munka van, aminek hiába nemes a célja, van, ahol nem pozitív (pl. hajléktalanok segítése, drogosok segítése, környezetvédelem stb.) Persze úgy is fel lehet fogni, hogy ha a jelöltnek fontos társadalmi célok az adott cégnek nem tetszenek, akkor ők nem illenek össze, és ez akár egy szűrő is lehet a cégek felé.

  19. jobkereso
    mondta:

    @Online Távmunkás:
    én a relatív különbségre próbáltam utalni a hivatalok(=bürokrácia) és a magánvállalkozások között, nyilván van olyan magánvállalkozás is amelyiknek fontos a papír, akár a bürokraták miatt, akár saját maga miatt

    Aztán a fenti eseteken túl van még az, amikor a szakmai végzettséget adó iskola olyan elavult tudást ad át és vizsgáztat, illetve az átadott tudáson belül a gyakorlatban alkalmazható rész olyan kevés, hogy igazából az hogy valaki elvégzi nem jelenti azt hogy űzni is tudja azt a szakmát.

    Ilyenkor a jelentkezők vagy lobogtatnak egy valamilyen papírt ami mindegy miről szól, és aztán autodidakta megtanulja a szakmát is online dokumentációkból meg azoktól akik már értik és naprakész a tudásuk, vagy próbálkozik a „szakmai végzettséggel”.

    Olyan szituáció is van, hogy az illető megszerzett egy szakmai tudást igazoló papírt – 30 éve – ami mostanra elavult. Papíron ott az igazolás hogy ő tudja, de gyakorlatilag mégsem tudja, dolgozni nem tudna vele. Ez persze még mindig jó alap lehet arra hogy megtanulja mert az alapokat egyszer már hallotta…

    Namost ezekkel természetesen nem lebeszélni akarok senkit a szakmai tudást igazoló papírok és vizsgák megszerzéséről. Nekem is kéne, és irigylem is akinek van, jelen pillanatban nem látom hogy honnan lenne rá időm. Az ilyesmi önbizalmat is ad, és az nagyon fontos. Inkább az a célom hogy mindenki alaposan gondolja át, hogy konkrétan mit éri meg így megcsinálni és mit nem, feleslegesen ne töltse vele az idejét, nincs ingyen.

  20. jooasszony
    mondta:

    @Circus: A cím inverze : Szakmai végzettség, szakmai munka nélkül…

    A végzősnek általában nincs, vagy nincs sok szakmai tapasztalata, max. szakmai gyakorlat. Munkakeresésnél viszont sok vállalat elvárja a munka tapasztalatot.

    A Te hsz-el megegyezően sokszor a tapasztaltat előnyben részesítik az egyetemet végzett pályakezdővel szemben. Nincs könnyű dolga a friss diplomásoknak, az egyetemeknek sokkal inkább hangsúlyozni kellene a nyári munka, kooperativ és egyéb szerződés keretében végzett szakmai munka fontosságát.

  21. doggfather
    mondta:

    lehet tippeket adni?!

    Akkor itt egy.

    és e valamit itthon az önkéntes/társadalmi munka? Érdemes e CV-be írni?!

  22. Online Távmunkás
    mondta:

    @jobkereso: A profitorientált magánvállalkozás is gyakran kér papírt, főleg akkor, ha nagy túljelentkezés várható az adott pozícióra. A HR-es a papírosok kiválogatásával kezdi a szűrést és utána megy a szimpátia alapján történő válogatás.

    @sunny_days: A „sales-es” kifejezést senki sem használja…

  23. Circus
    mondta:

    @Girhes Joe: +1 az első hsz-ra

    @jooasszony: van, aki ért hozzá, szereti csinálni és irgalmatlan sok tapasztalata van hozzá, csak nem tud/nincs kedve tanulni.
    Vagy mondok mást – világéletében adott területen dolgozott, ahelyett, hogy iskolában, az életben tanulta a szakmát. Nem tartom kevésbé értékesnek, mint a felsőfokú végzettséget frissen megszerzett, önbizalomtól duzzadó ifjú titánt. Sőt.

  24. jooasszony
    mondta:

    Ha valaki nagyon szeretné az állást – tegyen érte, tanuljon és szerezzen bizonyítékokat a felkészültségéről.Hiszek abban, hogy kemény munkával elérhetők a reális célok.

    Nem értek egyet azokkal az általánosításokkal, miszerint a tanulatlan „betanított” tehetség, egyenértékes a diplomással.”Papírimádatról” és a „nyelvvizsga és a felsőfokú végzettség szükségtelenségéről” főleg azok érvelnek, akik valami miatt nem tudják mindezeket megszerezni.

  25. jobkereso
    mondta:

    itt ki lehetne térni arra az esetre, amikor az illetőnek majdnem megvan a szakirányú végzettsége (mondjuk diploma), de azt befejezetlen szakdolgozat, vagy nyelvvizsga miatt nem kapta meg

    sok helyen alkalmaznak ilyen embert, és persze remek ürügy a munkáltató részéről hogy alkudozzon a bérről

    egyébként megfigyelhető hogy a papírt ott követelik meg, ahol nagy a bürokrácia és kicsi a költségérzékenység. Egy profitra törekvő magánvállalkozás inkább az alacsonyabb bér lehetőségét látja a papíron képzetlen emberben, a hivatal viszont nem a saját pénzével dolgozik, és megkapja felülről ha nem tart be valamilyen agyonbonyolított (és általában értelmetlen) szabályt

    meg lehet nézni milyenek a kozigálláson az állami pozíciók, már az egész egy jogszabály beidézével indul

  26. Sunny Days
    mondta:

    „ilyenolyan” -> ilyen-olyan

    „Ezeket persze állásinterjún le is kell ellenőrizni.” -> … ellenőrizni kell.

    „Jó sales” -> jó sales-es vagy jó salesman, esetleg jó értékesítő

    „Kiválasztáskor én itt is csak a szakmai tesztekben bíznék.” -> … bízom.

  27. endike
    mondta:

    A Diplomátlan Értelmetlenségi élete, mini novella:

    barathendre.wordpress.com/2013/07/29/a-diplomatlan-ertelmetlensegi-elete/

  28. Girhes Joe
    mondta:

    További tipikusan magyarosch papírkórság az, amit úgy 6-8 éve a zeneiskolákkal műveltek: egyik napról a másikra bevezették, hogy csak zeneművészeti egyetemi végzettséggel lehet zeneiskolában tanítani. Namármost aki látott már életében zeneművészetire járó vagy ott végzett embert, az tudja, hogy ott valóban művészeket képeznek, nem pedig zenetanárokat. Mégpedig igencsak szűk keretszámok mellett. Aki tehát egy ilyet elvégez, eszébe se jut elmenni Mucsaröcsögére tízéves kislányoknak a Boci-boci-tarkát zongorán tanítani egy életen át. Erre működött évtizedekig az az áthidaló megoldás, hogy olyan tanítókat, énektanárokat, szolfézstanárokat stb. alkalmaztak ezen a területen, akik a hangszeres tudást autodidakta módon vagy magánórákon szerezték meg, elvégre az alapok oktatásához nem kell világhíres zongoraművésznek lenni. Aztán gondolt egyet a minisztérium, és egyik pillanatról a másikra, ezerszámra rúgták ki a zeneiskolákból az ilyen, akár már húsz éve praktizáló tanárokat a papír hiánya miatt, mert hát ugye odafönt olyanról se hallottak még, hogy felmenő rendszerű bevezetés. A keretszámokat és a követelményeket ismerve, mily meglepő, nem sokan íratkoztak be a zeneművészetit elvégezni 35-40-45 évesen. Így aztán a zerneiskolák azóta is lasszóval fogják a zenetanárokat, főleg vidéken, mert hiába lenne rengeteg ember, aki akarna és tudna is tanítani, de nem szabad felvenni, „mernincsnekipapírjaróla”, az meg senkit nem érdekel, hogy húsz évet lehúzott (JÓ) zenetanárként.

  29. Girhes Joe
    mondta:

    Nem vitatva a poszt megállapításait, ezek mellett is tényként kezelhető, hogy ma Magyarországon (de általában is Európában) már kóros méreteket ölt a papírimádat. Mert az addig rendben van, hogy különlegesebb, kreativitást igénylő, vagy épp vezető beosztású munkákhoz átfogó képzettség kell, ezt nem is vitatja senki. Na de a munkák igen jelentős része NEM ilyen! Minden szakma telis-tele van olyan kulimunkákkal, amit kis túlzással egy idomított majom is el tudna látni, egyszerűen csak idő és szorgalom kell hozzá a minimális tudás mellé. Na most ezektől szakirányú diplomát követelni, lehetőleg summa cum laudét? Minek? Sokkal hatékonyabb lenne ilyen helyre felvenni a papír nélküli, de a szakma iránt érdeklődő embert, hogy az igazán kreatív képzett munkaerőt megszabadítsa a kulimunkától. (Merthogy ez meg egy másik magyar betegség, hogy a mezei aktatologatást is ráosztják a rendszermérnökre, mert miért ne, nem esik le tőle a gyűrű az ujjáról – csak épp elveszi az idejét attól, amire a képzettsége valójában szól.)

  30. jobangel
    mondta:

    @Noras: Szívesen 🙂

    Nyomós érvek: a szakma vagy téma iránti elkötelezettség, amit meg is tud mutatni. Blog, cikkek, publikációk, linkedin közösség, stb. De akár egy éles elhatározás is lehet ilyen, amikor a mérnökből jógaoktató lesz. Ő biztosan _akart_ az lenni, nem pedig valami családi/akármilyen nyomás hatására lett jógaoktató. És utána tett is az álmáért, elment tanfolyamra, megszerzett egy bizonyítványt, elolvasott mindent a témában, és vágja a téma napi aktualitásait. Ezeket persze állásinterjún le is kell ellenőrizni. A „nem passzoló” végzettségről is ki tud derülni, hogy mégis passzol: matektanárból lehet jó üzleti elemző, mert képes összefüggéseket látni, de jó ügyfélkezelő is, mert kommunikálni is tanult. Jó sales is akár, mert el tud magyarázni bonyolult összefüggéseket. Jó előadó, mert nem gond neki közönségnek beszélni, megszokta 🙂

    Alapvetően abban hiszek, hogy amit az ember maga választ, az a személyiségéhez biztosan passzol. És akkor az az érv, hogy is vonzza őt ebben a területben?

  31. Noras
    mondta:

    Koszi a temat :):):) Igen termekeny vagy! 🙂

    Az utolso bekezdesednel ragadtam le. Azon gondolkodom, vajon Te mit tartanal nyomos ervnek, hogy elkuldje valaki az allasra a jelentkezeset azzal a tudattal, hogy kepes elvegezni annak ellenere, hogy bar felsofoku vegzettsege van (diploma, nem felsofoku tanfolyam), a szakirany nem egyezik. Mi lehet szamodra elfogadhato indok, hogy ezt a tenyt figyelmen kivul hagyva beadja a jelentkezeset?

  32. jobangel
    mondta:

    @szaguldo kacaj: Nem tilos lájkolni, megosztani az ő köreikben 🙂

  33. szaguldo kacaj
    mondta:

    Magamra nézve: ezt jó lenne tudatosítani a fogorvosokban is. 🙂