Címke: női_munkavállalás

Női kvóta – amikor sikerülhetett volna

Egy történet nőnap alkalmából, idealizált tanulságok nélkül. Happy end, másképp.

 

———

Folytatva a múltkor elméleti fejtegetéseim a kvótákról (itt és itt), hoztam egy esettanulmány-szerűséget is.

Egy huszonéve fennálló munkahelyi férfiközösségbe, ahol fizikai és adminisztratív munka egyszerre volt jelen, kénytelen-kelletlen, munkaerőhiányt enyhítendő, „tűzoltásilag” felvettek egy nőt, egy anyát, aki sokéve nem dolgozott már, végső kétségbeesésében mindenhová jelentkezett – nevezzük őt Erikának. Pedig eddig ide csakis a „vasas” szakma legalább szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező tagjait vették fel régebben, akik ugye már az évtizedekkel ezelőtt is létező általános iskolai pályaválasztási nem túl enyhe terelgetés után kizárólag férfiak lehettek, „kislánynak az nem való” jelszóval.

Utasítsd el a diszkriminációt!

maggie_de_block.pngA diszkrimináció olyan tényező, amire szinte minden sikertelen álláskereső szívesen hivatkozik. Sok álláskereső portál, blog kommentfolyama van tele ilyen panaszokkal: nem vesznek fel, mert kövér/sovány vagyok, nő vagyok, 40 éves kor felett vagyok, öreg vagyok, túl fiatal vagyok, szép/csúnya vagyok. Ezt egyénileg vagy jól látják, vagy nem, ezeket a problémákat egyedileg kezeljük azokkal, akik hozzám fordulnak. Jó lenne, ha készségszinten odafigyelnénk saját előítéletes működéseinkre,mert ezek vezetnek a diszkriminációhoz. Hiszen áldozatai lehetünk, tudjuk, hogy rossz ez és főleg igazságtalan, mert olyan tulajdonságainkon alapul, amelyekről legtöbbször nem tehetünk. Nem tudunk tenni az ellen, hogy betöltöttük a 40 éves kort, hogy nem babaarcú lánykának születtünk, hogy egyáltalán nők vagyunk.

Maggie de Block, egészségügyi miniszter, Belgium
A kép forrása: Wikipedia

Normális világban nem is kell. Ugyanakkor, ha arról van szó, mi hogyan ítélünk meg másokat, kevésbé vagyunk tudatosak, gyakran nem jutunk tovább azoknál a sztereotípiáknál, amelyek a társadalomban, a közgondolkodásban élnek.