Címke: tombolás

Áltudományos kiválasztási módszerek I.: arcelemzés

Vannak olyan témák az álláskeresésen, szakmai oldalról a toborzáson, kiválasztáson belül, amitől eldobom az agyam. Kevés ide már a „tombolás” címke is, nem is tudom, mi lenne a megfelelő. Ilyen téma pl. az asztrológia szerinti kiválasztás, és nemrég egy másik áltudományos módszer került látókörömbe, az arcelemzés. Szerencsére még soha senki sem panaszkodott arra nekem, hogy ezzel találkozott volna álláskeresése közben, ellenben amikor kompetencia-mérés témakörben keresgéltem olvasnivalót, találtam olyan értekezéseket nemcsak magyar oldalakon, amik arról szóltak, hogy ez egy eszköz lehet a kiválasztásra.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Egy kezdő állásközvetítő bénázása

Legalábbis csak sejtem, hogy kezdő, mert profi ilyet nem csinál. De kezdem az elején:

Mint sokan, akik állásportálokra regisztráltak egykor, sokszor kapok levelet mindenféle álláslehetőséggel, nyilván ritkán aktuális az ilyen ajánlat. Ezért mindig visszaírok, hogy köszönöm, én most nem, de vannak ismerőseim a szakmában, akik talán igen, segíthetek-e, továbbíthatom-e a lehetőséget a szóbajöhetőknek? Eddig mindig olyan válasz jött erre, hogy hát hogyne, itt az állásprofil is mellékletben, terjesszem nyugodtan, és jajdeörül, és hűű … Volt már ismerősöm, aki így talált állást, tehát ez működik, mindenki örömére.

no-thanks-were-too-busy.jpg

A ma mailboxomban landolt – szakmailag rendben lévő, de nem időszerű – állásajánló levél azonban kiváltotta belőlem egy „tombolás” címkére érdemes poszt írását.

Normál állásajánló levélnek indult, mondanivalója szerint „Rátaláltunk Önre az ilyenolyan portál adatbázisában, van egy ilyen ajánlat, ezeket kell tudni, ilyen tapasztalatok kellenek, ez a feladat, szerintünk Önnek ez való, ha érdekes, küldjön egy frissített CV-t”.

Eddig rendben, ugyan a „Tisztelt Hölgyem/Uram!” megszólítástól kicsit fáztam már az elején is, mert a nevemből jól látszik, hogy melyik táborban vagyok. Ezt tehát nem tudtam mire vélni, de vannak még gyengébb körlevélküldő szoftverek, amik nem tudják a megszólítást névre szabni, biztos ilyet használ, ez jutott, megbocsátom. Azonban a levél végére 4 olyan mondatot bírt biggyeszteni, amiért semmilyen kezdetleges szoftvert nem tehetnék felelőssé, ez bizony a levélíró „személyisége”.

Szó szerint idézem az ominózis 4 mondatot:

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Egy álláshirdetés, amire lehetetlen jól jelentkezni

Az előző posztban a cégek kommunikációjával foglalkoztam, és találtam egy igen rossz példát is, amin keresztül megmutathatom, miért nem jó általánosságokba burkolózni. (Több hirdetést jelöltem meg erre magamnak, de ez lett a „tuti” – mert ez az a munkakör, ahol a lehető legrosszabb hirdetések és állásjelentkezések születnek). Túl sokáig nem kellett keresnem, ez a fajta szóhasználat, hozzáállás a jellemző, mert a hirdetők is sablonokból dolgoznak – nem értem, miért gondolják, hogy erre van szükség. Ez a hirdetés már lejárt, a termékcsoportját kitakartam, hogy a hirdető renoméját ne érje kár. Így utólag talán tanulságos megnézni közelebbről az esetlen hirdetést.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Mi bajom a motivációs levél mintákkal?

Angry angel.jpgLeginkább az, hogy a jelöltek használják ezeket, pedig a való életben használhatatlanok, sőt, még ártalmasak is. Nem tudom, hogy miért ilyen mintákkal van tele a net, főleg, hogy a legnagyobb presztízsű állásportálok mintái is ilyenek. Na de miért is használhatatlanok?

Google-be beírtam, hogy „motivációs levél minta” és véletlenszerűen kiválasztottam egy linket, ami épp egy állásportálé volt (az első találati oldalon csak állásportálon lévő minták jönnek fel). Ezt egy pályakezdő asszisztensnek ajánlják, így most ezen próbálom bemutatni, mit is kellene írni az üres frázisok helyett.

Közben a hajam tépem, hogy ilyen minőségű motivációs levél mintákkal állásportálokat töltenek meg, sokat ártva ezzel a jelölteknek. Tehát, a tragikus mintalevélke így fest:

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Motivációs levél vagy kamuhalmaz?

blabla.gifAzt tapasztalom, hogy az álláspályázati anyag összeállításakor motivációs levél okozza a legnagyobb gondot az álláskeresőknek. Találnak ezernyi sablont a neten, használják is. Így lesz mindenki csapatjátékos, problémamegoldó, jó kommunikációs készségű, önállóan dolgozni tudó stb. E sablonok sok kárt okoznak, és ilyenkor költőt idézve „az embernek kél káromkodni kedve”.
A motlevelet olvasók számára a sablonok által lesz minden jelölt teljesen egyforma, így érték el a sablonokat gyártó „tanácsadók”, hogy nem szolgál semmilyen információval szegény jelöltről a sablonból írt motivációs levele. Így jutottunk el oda, hogy a álláskeresői oldal azt hiszi, minél nagyobb kamu, annál nagyobb esély, a HR-oldal meg oda, hogy lassan el sem olvassák ezeket a sokszor kínos írásokat.

Pedig a motivációs levél jó eszköz lenne arra, hogy meggyőzzük a leendő munkáltatót arról, hívjon bennünket állásinterjúra. Álláskeresőként ki kellene használnunk ezt a lehetőséget, ahelyett, hogy megijednénk a feladattól, és elintéznénk egy semmitmondó sablonnal a dolgot. 

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

A segítők kudarcai

helping-hand.jpgÉrdekes témát vetett fel a minap egy általam rendszeresen olvasott blogger a segítségnyújtás természetéről. (http://nyomorszeleblog.hvg.hu/2012/10/20/329-mindig-kell-segiteni/ Minden tiszteletem az övé, hiszen az ő tevékenységének, hivatásának megítélése néhány esetben ellenségeskedést szül, köszönhetően a jelen politikai-társadalmi hangulatnak. Pedig a legelesettebbek segítése szerintem kötelessége annak, aki valamilyen tudásával képes segíteni. Tanulságos, hogy a segítő munkája során milyen tapasztalatokat gyűjtött, sokat tanultam tőle. Talán az én területem – még ha hobbiszinten űzöm is – is rejt annyi tanulságot, tapasztalatot, amennyivel segíthetek más segítőknek.

Az ilyen tevékenységben a legfőbb kérdés az, hogy hogyan legyünk a leghatékonyabbak a segítségnyújtásban. Én úgy gondolom, mindenkinek jár egy esély. Ha valaki engem keres meg álláskeresési problémáival, megpróbálok segíteni. A legtöbb esetben sikerrel, néhány esetben kudarccal végződik.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Hazudunk, és nem tudunk állást keresni…

Newspaper sections.jpg… tudtuk meg ezt a mai netes sajtóból.

Bizony, érdekes felvetések láttak napvilágot az álláskeresőkről, amúgy bulvárosan, mindjárt kettő is, pl. itt elolvashatók:

http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/09/24/egy_jo_allasert_hazudunk_mint_a_vizfolyas/

http://jobline.hu/magazin/20120924_Hogyan_kell_munkat_keresni.aspx

Az első cikkben szereplő tanácsadóval sajnos egyet kell értenem. A második cikkben nyilatkozó hölgy mondatai is megfontolandóak lennének, de épp azt az információt nem rögzíti a cikk, ami előremutató lenne. Munkaerőpiaci bulvár helyett, lássuk mit lehet kihozni a fenti két cikkből az álláskeresők javára.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Gyászoló álláskeresők?

gyasz.jpgManapság divat álláskeresői tanácsokat adni az online világ mellett a napilapokban, magazinokban, bárhol, mert annak biztosan lesz olvasója, tekintve a siralmas munkaerőpiaci helyzetre. Így a siralmas nyomtatott sajtó piacát is fel lehet turbózni, hiszen elég annyit kiírni a címlapra, hogy „tuti tippek álláskereséshez”, és már veszik is a lapot.

Egy egyébként nagy múltú, családanyáknak szánt női magazin is megpróbálkozott ezzel jó két hete.Megkérdeztek egy karriertanácsadót, aki majdnem megfelelő tanácsokat adott, kivéve egyet, és ezzel hiteltelenné is tette az egész, kétoldalas cikket.

Azt tanácsolta, hogy csak akkor kezdjen önéletrajzokat küldözgetni a frissen állását vesztett munkavállaló, ha már túl van a gyászon, és nem sírja el magát, ha a régi állására gondol. Döbbenetem határtalan volt ezt olvasván. Erősít egy olyan szemléletet, amit megváltoztatni kellene? Egy karriertanácsadó?

De lássuk, miért elfogadhatatlan egy ilyen álláspont, miért is rossz ez a tanács?

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Lúzerek, figyelem!

Miután a HR-esek munkájából egy újabb kis szeletet mutattam meg, még tán szimpátiát is sikerült keltenem irántuk, jöjjön a forrázás.

Most újra a tombolás rovatunkat olvashatjátok, túlfejlett kritikai érzékemnek köszönhetően. A célja az ilyen mérgelődéseknek, hogy lássuk: nemcsak a CV-írásban van hová fejlődni. Pont úgy nem megy a másik oldalnak a hirdetések megírása, az igényeik megfogalmazása. Persze az álláskeresők többnyire csendben mérgelődnek egy ilyen hirdetésre, az írójuk nem szembesül következményekkel. A rosszul megírt CV alkotója viszont sokat veszíthet. Azaz kedves Hirdetők, megint rajtatok a sor, hogy javítsatok valamin.

Szemben a múltkor kifogásolt hirdetéssel, itt nem az elvárások irreálisak, hanem a hirdetés maga olyan, mintha nem is tudnák igazán, mire van szükségük, és mintha nem is tudnák, hogy a nekik kellő embereket mivel lehet motiválni. Ez önmagában nem lenne baj, de ha nem értek valamihez, szakembert keresek, aki elvégzi helyettem a munkát.

A hirdetés így fest:

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Gerilla-önéletrajz… eddig bírtam

gerilla.jpgSokan kérdezték már, mit gondolok róla (mármint a gerilla-önéletrajzról), és mivel gőzöm sem volt arról, hogy egy „fennálló hatalom ellen küzdő nem reguláris harcos” (idézet a kislexikon.hu-ról), milyen önéletrajzot tud írni, gondoltam, feliratkozom a hírlevélre az oldalon – amit szándékosan nem linkelek – hogy tanuljak.

Azt vártam volna, hogy gerilla-marketinges módszereket ültet át az önéletrajzírásba, bár az egyébként élénknek mondott fantáziám sem támogatott igazán abban, hogy ezt elképzeljem a gyakorlatban. De persze az én fantáziám nem lehet alapérték, miért is ne engednék teret egy másfajta szemléletnek. Legyünk toleránsak, nyitottak, empatikusak, ha mindenkinek ezt tanácsolom, jómagam sem lehetek másmilyen. Adtam egy esélyt az ötletnek.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!