A Linkedin álláskeresés hozományai: biztonsági kockázatok és a béralku magasiskolája

A Linkedin álláskeresés hozományai: biztonsági kockázatok és a béralku magasiskolája

A Linkedin-nyár folytatódik.

Lassan kiérünk a Linkedin szigorúan vett bűvköréből. Már jelentkeztél egy csomó álláshirdetésre, nemzetközi fronton is rádtaláltak, még így, nyári uborkaszezonban, pandémiafenyegetettségben is .Most, 5. alkalommal erről a Linkedin által kinyitott világról mesélek, mert amennyire vonzó és szerethető, annyira kockázatos is. Ahogy rutinná válik a Linkedines álláskeresésed, természetszerűleg belefuthatsz a kockázatos/komolytalan álláshirdetésekbe, és előfordul, hogy a nemzetközi környezetben való rutintalanságod problémát okozhat. De komoly lehetőségre is ráakadhatsz, amit kár lenne elengedni – egyszer mindenki volt „elsőmultis”… Most leginkább nekik adok muníciót.

A biztonsági kockázat

A lényeg röviden: egy állásinterjún, de még egy CV-ből is sok olyan információt lehet megtudni, amit nem biztos, hogy máshogy is elmondanának emberek. Amióta csak írom a Jobangel blogot (több mint 10 éve), azóta folyamatosan emlegetem: bármit, amit beleírsz a CV-be, az üzleti titoktartás tiszteletbentartásával írd bele. A legjobb, ha csak azokat az információkat teszed bele pl. a projektjeidről, amik nyilvánosan (pl. sajtóban, ügyfél honlapján) is fellelhetők. A kockázatokról egy remek blogbejegyzést találtam a közelmúltban, ennél alaposabb elemzést még nem láttam a témában külföldi oldalakon sem, szóval inkább linkelem és ajánlom olvasásra, semmint írok egyet hasonló témában. Ez a cikk egy emailes közvetlen megkeresésről szól, de a Linkedinen pont ugyanígy találhatnak rád. Íme a cikk:

https://kiber.blog.hu/2021/07/23/a_nagyon_hamis_fejvadaszok_avagy_az_atveros_fejvadaszat_anatomiaja

Nem minden kamu, de mindennek van kockázata

Emellett érkeznek valós álláslehetőségek is, de mégis olyan kockázatokkal járnak, ami miatt érdemes elengedni ezeket. Főleg Magyarországon még nem jelen lévő cégek ajánlatait és elképzeléseit kell nagyon komolyan átbeszélni velük. Vajon az általuk elképzelt piacralépésük a te piaci ismereteid alapján működhet? Ők akarják majd megmondani mit csinálj te itt, vagy szabadkezet kapsz? A szabadkéz jól hangzik, de mekkora felelősséget rántasz magadra ezzel és mekkora kockázatot? Óvatos kalandor vagyok, amikor ilyesmit kell átbeszélnünk egy jelölttel, nem szégyellünk teljes kérdéslistát emailban kiküldeni a koncepciójukat feszegető kérdésekkel… Ha visszakoznak, nem baj, majd lesz másik lehetőség, ha válaszolnak, lehet szakmai tudásoddal értelmezni a válaszokat.

A munkavállalásod jogi körülményei

Ha te magyar vagy, de a leendő munkáltatód nem rendelkezik magyar jogi entitással, akkor komolyan felmerül ez a kérdés. Sokféle lehetőség létezik, adójogi és egyéb szempontokból is, ha ilyen tárgyalásnak a végefelé jársz, csakis jogásszal átnézett szerződést és könyvelővel átbeszélt konstrukciót fogadj el. Vízum, munkavállalási engedély, mindenféle nemzetközi egyezmények kerülhetnek ilyenkor elő, ha nem ez a szakterületed, ne kezdj bele laikusként. Lehet a folyamatban még közvetítő cég is, aki megint más országból származik. Még arra is figyelj, hogy olyan szakembert válassz, aki valóban EHHEZ ért, csinált már ilyet. Bármilyen tanács ezzel kapcsolatban csak akkor fogadható meg, ha az illető vállalja is a felelősséget a tanácsaiért. A volt gimis évfolyamtársad, aki egyébként családjogi kérdésekben penge ügyvéd, most nem lesz jó. Meg a szomszéd lánya sem, hiába könyvelő. Az ilyen ügyekre specializálódott tanácsadók is pénzért dolgoznak… Inkább fizess nekik egy szaktanácsért, mint kerülj komoly bajba. Ehhez olyan státuszban kell lenni a tárgyalásoknak, hogy ez megérje neked. Pl. amikor már küldtek egy draft contractot…

A béralku

Érdemes a fizetés összege, adói, pénzneme, járulékkötelezettségek témájának stb. külön is utánamenni. Egyes cégek évente újratárgyalják ezt, főleg, ha az általad elért eredményhez kötött része is van a jövedelmednek. Kb. 6-8 féle struktúrát lehet azonosítani az ilyen ajánlatokat, összefoglaló néven compensation plan – és ennek a 6-8 struktúrának végtelen számú egyediesített változatait kell tudni megérteni…plusz ha költözni is akarsz vagy ők akarják, akkor még hozzájön ennyiféle relocation pack

Szokás szerint ilyenkor előzetes nagyságrendeket egyeztetnek veled, utána állásinterjúk, és ha kiválasztanak, kapsz egy „offer letter”-t, amit elfogadhatsz, vagy még alkudhatsz rá. Várd meg az ő részletes ajánlatukat, mert nem nagyon lehet előtte fogalmad arról, milyen jövedelmi struktúrát alkalmaznak, még akkor sem, ha megkérdezted állásinterjún.

A fizetési igényedet nemzetközi salary guide-ok, adott országbeli álláshirdetésekben megadott range-ekből tudod legjobban kialakítani, ill. egy közvetítő (fejvadász) esetén mehetsz az őszintével: fogalmad sincs, mondja már meg, mit kaphatsz.

Vidám pillanat volt egy jelöltkém életében, amikor a fizetési igényéről tárgyaltunk egy Magyarországon jelen nem lévő céggel. Úgy érezte, szerették őt az állásinterjún, én multis aggyal és salary guide-okat böngészve túl szerénynek éreztem a fizuigényét, ő magyar cégeken szocializálódva, és mert magyar szemmel már magas igényt fogalmazott meg, nem mert még többet kérni, mint a jelenlegi munkahelyén. Márpedig az állásváltás kockázatát meg kell fizetni, pont. Rábeszélésemre bevetettük a „megy-taktikát”: ha megy, megy, ha nem megy, hát nem megy 😊 Óvatosan fogalmazva, érvelve, így is kockázatot vállalva megkértünk plusz egy hónapnyi jövedelmet sikerdíjként, ha rendben átadja a projektet határidőre. Meg mégiscsak határozott idejű szerződésről tárgyalunk, ez komoly karrierkockázat, tessen megfizetni. Izgultunk napokig, mert nem jött válasz. Csak reméltem, hogy jótanácsom hatására nem múlik el az ügyfelem álláslehetősége, bár meggyőződésből javasoltam, amit… Aztán megérkezett a válasz, és félrenyeltem az épp kortyolgatott pohár vizemet, pedig azt hittem, én már sokat láttam… Azt írták vissza, hogy megértéssel fogadják, és értékelik, hogy miattuk hajlandó egy ilyen career risket vállalni, és mivel a projekt terv szerint 10 hónapig tart, így bónuszként meg tudnak ajánlani neki +10 havi alapfizetését, de azt csakis a projekt sikeres átadásakor fizetnék ki, de ehhez az átadási dátum akkor is DD-MM-YY, ha akármi is történik. És so sorry, de a projekt mérföldkövei mentén nem tudják ezt megajánlani, de remélik, tud ebben ő is rugalmas lenni, mert nagyon akarják őt, de ennyi a lehetőségük csak, és ezen is egy hétig dolgoztak, mire jóváhagyatták. Jjjjjóóó, hát legyen így, nagy duzzogva beletörődtünk 😊 Nehéz volt higgadt elfogadó választ írni, és illő időt kivárni a válaszküldéssel.

Látszik, hogy a kis magyar valóságunkban mennyire másképp gondolkodunk összegekről és lehetőségekről. És az is, hogy mennyire félremehet a kommunikáció, csakmert idegennyelven történik. A legrutinosabb multi akit láttam, ezeket úgy oldja fel, hogy a munkaszerződés ilyetén részei nála egy táblázat, a lehető legkevesebb félreértési lehetőséggel. Konkrét számok, konkrét összegek, semmi szöveg, ami félreérthető.

Például emiatt sem írnak salary range-t a legtöbb Linkedin álláshirdetésbe. Nem tudják, egyes országokban mi illik, mi nem illik, a HR-en belül a compensation specialist külön szakma, aki akár több ország jogi környezetében is képes eligazodni, lehetséges juttatások, kötelezettségek, cafeteria stb. ügyében. Álláskeresőként egyértelműen láthatod: nem lehet megúszni, meg kell tanulni tárgyalni a fizetésedről.

Folyt. köv. Milyen is nemzetközi környezetben dolgozni?

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Egyetértesz? Vitatkoznál? Hozzáfűznél valamit? Várom szeretettel a kommented!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, pályaorientációban, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból, nézd meg hogyan tudok segíteni eligazodni az álláskeresés útvesztőiben!  További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

###

 

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz L. Cz. hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. L. Cz.
    mondta:

    „…plusz ha költözni is akarsz vagy ők akarják, akkor még hozzájön ennyiféle relocation pack…”
    Ha majd lesz időd, erről szívesen olvasnék bővebben, mert mostanában a „relocation pack”-nek megfelelő magyar kifejezésekkel találkozom ugyan, de leginkább úgy, hogy a munkaadók teljesen tanácstalanok. Elcsábítanák határon belül 3-400 km-re a speciális képzettségű kékgallérost, akinél a home office nem opció, de mikor szóba kerül, hogy a költözést hogyan tudják támogatni, csak a pingvinezés megy. Tessék menni az interjú minden körére személyesen (mer’ a melósnál nincs Skype meg Teams, az nem is tudja, mi a számítógép – még a CNC-programozó sem), utána ha felveszik, költözzön oda az ország másik végébe a próbaidőre és ha mégsem tetszenek egymásnak, bukja ő az albérlet kaucióját. Teljesen mindegy, hogy a ’90-es évek vadkapitalizmusában gründolt Papa-Mama Bt.-ről, a nagy cégek beszállítójaként működő modern KKV-ról vagy multiról van-e szó, az országon belüli költözést nem is tudják értelmezni. Pedig ha annyira kell szakember egy adott területre, hogy a nyugati határszélről már a Tiszántúl legeldugottabb sarkaiban is toboroznak, akkor talán nem ártana belegondolni, hogy mi történik akkor, ha összejön a próbálkozás. Ennek viszont nyomai sincsenek, mert relocation csak külföldi munkavállalás esetében van, a magyar oldja meg, ahogy tudja. Nem tudom, hogy ez szimpla munkaadói rövidlátás vagy a törvényi feltételek olyanok, hogy országon belül egyszerűen nincs jó megoldás erre a problémára.
    Mert bizony egy jól kereső szakmunkás vagy technikus (elvétve van ilyen is) nem fogja egy ködös ígéretért feladni a maga egzisztenciáját valahol az ország másik felében. Ám ha olyan csomagot kínálnak neki, amivel legalább a családja nem jár rosszul (pl. amíg ő beszokik az új munkahelyén és biztossá válik a pozíciója, nem kell nagyon sokat fizetnie szállásra, így a hátramaradó családja csak a távollététől szenved, nincsenek mellé anyagi gondok is, aztán ha már úgy néz ki, működik a dolog és ő már jó pénzt keres, jöhetnek a többiek is utána), akkor hajlandó költözni.

    1. jobangel
      mondta:

      Hm, a melós Tiktokozik, és erre a HR-esek fel is vannak készülve. Azt is tudják, hogy a többségnek nincs otthon laptop, csak mobilon neteznek, minden úgy van kitalálva, hogy ez működjön.. A kékgalléros-toborzás külön szakma, és rengeteg problémájuk van a kékgallérosok hozzáállásával. Így a relocation pack is egy elég erős kockázat, ezért is a pingvinezés. A költözés kockázat a munkaerőnek is, de ennek sok összetevője van. Pl. menne ő Nyugat-Magyarországra, de nincs miből, mert a békési zsákfalubeli háza eladhatatlan, és már 3 éve munkanélküli, közmunkából meg nem futja albira. Alapjaiban hibás a teljes ingatlanvásárlásos állami támogatásos rendszer, pont ezért. Röghözköt, a munkaerő mobilitását szünteti meg. Félve teszem hozzá, hogy ez akár cél is lehetne, ha kellően rosszindulatúan nézem 🙁

      Szóval, relocation megoldásokról általánosságban sok szépet tudok írni, alapvetően 6 nézete van: országon belüli és országon kívüli, egyedülálló és családos, kékgalléros és fehérgalléros. Az ebből gyártott mátrixban lehet egyesével fejtegetni az elemeket… Gyakorlatban a bölcsek köve nincs nálam.

      Kékgalléros ügyben sokszor a hajam tépem, mit meg nem tesz a HR-es, és hogyan viselkedik a kékgalléros. Sokszor sajnos az is igaz, hogy nem véletlenül 8 általánosa van és nem több. Van, akinek nem jutott több, ők az áldozatok, de van aki egyszerűen nem képes többre. És utóbbiak pont a képességeik hiánya miatt nem lesznek jó munkaerők, akkor sem, ha fizikailag még jó is lenne. De pl. ilyen infó nincs meg embereknek, hogy ha beteg, és nem megy be dolgozni, akkor be kell jelenteni a munkahelyen. Oké, akkor a munkahely fejlesztett egy mobilappot, egy klikk és be van jelentve, ugyanez a klikk indítja a bérszámfejtés és egyéb folyamatokat a rendszereikben. Reakció: mit képzel a szemét kápó, majd telepítget a telefonomra valami kémszoftvert, mi? Hát a jqa… Na, légy okos, ha tudsz HR-esként. Egy ismerős cégnek elege lett: robotizálta a raktárát. Most 5 komolyabb végzettségű ember kell a raktárba, és nem 50 fő kékgalléros.

  2. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @Jobangel: „A legjobb, ha csak azokat az információkat teszed bele pl. a projektjeidről, amik nyilvánosan (pl. sajtóban, ügyfél honlapján) is fellelhetők.”
    Ez nyilván feltételezi, hogy olyan munkakörben dolgozol, ami valamilyen módon köthető a nyilvánosan megjelenő infohoz. És mit csináljon az, aki nem ez a kategória? Például: munkáltatód televízókat gyárt, egy bizonyos típus kiemelt eladásokat produkált. Olyannyira, hogy a sajtóban is hírt adtak e típusról, sőt a munkáltató néhány munkavállalójának, mint marketinges, értékesítő, vezérizgató a neve konkrétan is megjelenik a híradás szövegében. Te mint szoftverfejlesztő járultál hozzá az új televízióhoz, de a neved nem szerepel sehol nyilvánosan megjelenő információk között. Ha szívídben leírod, hogy az adott munkáltatónál szoftverfejlesztő vagy tévé írányultsággal, továbbá meg is említesz egy sajtóhírt, ami az adott televízióról szól, és hozzáteszed, hogy pont a sajtóhírben említett televízió szoftverét készítetted, ezt vagy elhiszik, vagy nem 🙁 Akkor még nem is beszéltünk olyan termékről vagy projektről, amiről nincs nyilvánosan elérhető info.

    1. jobangel
      mondta:

      Amennyiben nem üzleti titok, hogy emberünk ott szoftvert fejlesztett, akkor nyugodtan beírható. Lehet sejteni, hogy a tévén futó szoftvert valakik fejlesztik… Viszont sokkal érdekesebb a fejlesztésben használt technológiák, tudásanyag ismerete ilyenkor. De mondjuk, ha egy olyan innováción dolgozik, ami még nincs kint a piacon, és ha kikerül az infó, abból nagy balhé lehet, akkor elég csak annyit írni, hogy a termékfejlesztésen dolgozik – ez egyébként üzleti pozícióknál is fontos, nemcsak technológiaiaknál. Egy ingatlanfejlesztő cég jövőbeli beruházásairól a benne dolgozók tudnak, de mesélgetni róla jogi kategória lenne. Vagy egy cégfelvásárlásokra szakosodott holding esetében sem érdemes hencegni a „miket nem tudok én” vonalon.

      A klasszikus megközelítés működik: A CV a szakmai múltadról szól. Ami múlt, az már kevésbé üzleti titok. Ha mégis, akkor pontosan tudod, hogy üzleti titok.

  3. Belavoltam
    mondta:

    Idonkent felbukkannak a linkedin-en kulfoldi ajanlatok. Ezek egy resze remote contractor-kent vegezheto, jellemzoen 6-12 honapos projektek. Van ertelme egy nagyjabol stabil allast egy ilyenert lecserelni?

    Es tegyuk fel, hogy valoban jo az adott lehetoseg a kulfoldi xy ceg szamara dolgozni, es jol mutat a cv-mben kesobb, akkor mi a realis a fizetes kapcsan: ha a magyar fizetesekhez kepest tobbet kerek, vagy ha egy helybeli (pl. amerikai munkavallalo) beret adom meg igenykent?

    Annyival is bonyolultabb a keplet, hogy kataskent a 40%-os bunteto ado miatt nem is feltetlen eri meg, de csak ezert alapitani egy 1 szemelyes kft-t?

    1. jobangel
      mondta:

      Ezek azok a kérdések, amiket már jogász+könyvelő fog tudni megválaszolni érdemben. A KATA-s 40%-os mizéria jól betett az összes freelancernek, aki így dolgozik, nem tudom, mit találtak ki rá – ha tudnám, sem biztos, hogy érteném, a könyvelési dolgokat annyira értem csak, mint a harangöntést 🙂

      Azt javaslom, merülj el a tárgyalásokban, tudj meg minél többet a cégről és a lehetőségről, és ha komolyra fordul, akkor jogász+könyvelő. Abból baj nem lehet, ha elkezdesz tárgyalni, és majd eldöntöd a részletek ismeretében, megéri-e lecserélni a meglévő állásod egy ilyenre. Hozzáteszem, a határozott idejű szerződésekkel mindig magasabb fizetés érhető el, de a kockázat is nagyobb egy határozatlanhoz képest.

      A reális fizetési igényre az adott ország álláshirdetéseiben lévő bérajánlatok, a glassdoor infói, a nemzetközi salary guide-ok segíthetnek. És akkor még mindig ki kell szedni az egyediséget az adott cégekből, ha nekik valamiért te nagyon egyedi értéket képviselsz, akkor efölé is mehet.

  4. Belavoltam
    mondta:

    „így bónuszként meg tudnak ajánlani neki +10 havi alapfizetését”

    Ez nem teljesen kerek. Tehat emberunk 10 honapon at kapja a havi fizetest, majd a 10 honapos projekt utan, ha szepen hataridore mindent atadott, akkor kap 10 honapnyi fizetessel egyenerteku bonuszt bucsuajandekkent?

    1. jobangel
      mondta:

      Igen, ez történt. Ezért nyeltem félre én is ezt látva. Az volt az elképzelésünk (főleg az enyém), hogy ha sikerrel átadja a projektet, adjanak már neki egy havi pluszt bónuszként.

      A plusz egy havit valószínűleg kevésnek értékelték a túloldalon. Így csak plusz 1-1 haviként voltak képesek értelmezni. Az meg már sok volt nekik is, de kiköhögték. Szigorú teljesítéshez kötve, plusz kiemelték, hogy csak az alapfizu jár már búcsúajinak, tehát a benefitek nem. Régi sztori, azóta tudjuk, hogy ki is fizették… Emberünk meg ment pár hónapnyi szabira utána, mert bizony kihajtotta magát attól, hogy a határidős csúszás drága lett volna.