Az irreális fizetési elvárásokról
Álláskeresőként az alábbiakból kifogáskezelést építhetsz, amikor a fizetési igényed közlésére „húdesok” reakció érkezik. Akkor is, ha azok nonverbális reakciók!
———-
Panaszkodnak a kollégákat kereső cégek, hogy irreálisak a fizetési elvárások az álláskeresőktől, és nem tudják, mi legyen. Ha csak alacsonyabb fizetési igényű juniorokat, karrierváltókat vesznek fel, sokat kell tanítani, elviszi a szakértői kapacitást a tanítgatás. Ha drága szakértőt vesznek fel, és nem válik be… Ezen könnyű segíteni, a beváláshoz kell egy jó cég, akinél jó dolgozni, ill. olyan új kollégát kell választani, aki a reális szakmai és munkamorálbeli elvárások mentén felel meg. A toborzás ilyetén finomságait, miszerint ezt hogyan kell, most nem érintem, most az irreális fizetési elvárások felé vezetném cikkecském fonalát.
Mitől irreális az álláskereső fizetési igénye?
Aaaaz soook – mondja a kétségbeesett cégvezető, vezető, HR-es, aki új kollégát keres. Oké, miért sok, érdeklődöm őszintén,
A fizetési igényekről másképp, avagy hol vannak az egyenlő munkák, amikért egyenlő bér járna?
Időnként bedobja a sajtó, hogy az EU azt akarja, hogy „egyenlő munkáért egyenlő bért”, meg hogy eltörölné a nők és férfiak nemi megkülönböztetésből eredő fizetési különbségét. Mármint 2027-től, de leginkább 2031-től. Meglehetősen vicces ez így 2023-ban, már elnézést. De nem is ezt akarja valójában, hanem pl. eszerint a cikk szerint: „a cégek méretétől függően 2031 közepéig tartó bevezetése után kötelesek lesznek nyilvánosságra hozni a munkavállalók díjazásáról szóló átfogó kimutatásokat.” Hogy támogatásra leljen, a nők és férfiak közötti egyenlőséggel marketingelik a törekvést. Pedig egy átfogó díjazás publikálásából ez sehogy sem fog kijönni.
Szokták még feltételezni ebből, hogy a bérajánlat az álláshirdetésekben ettől majd publikus lesz. Pedig az egy másik téma, és hát ahol publikus lett Magyarországon – segédmunka, kiskereskedelem és IT – ott most lefelé mennek a munkabérek… A közszférában régóta publikus, ott meg sosem ment felfelé. Mégis, úgy érzik magyar munkavállalók, hogy ez jó lesz. Én meg most félreteszem angyalkás glóriámat (nem is, a munkavállalóknak jó dolgokat képviselem továbbra is), és Luciferként (a tagadás ősi szelleme+a fény hozója!) azt látom, hogy miért nem lesz jó a munkavállalóknak. Szóval, a publikus bérajánlat az álláshirdetésekben nem ettől fog elindulni, jó eséllyel egyelőre mástól sem, ami nem is baj, mert:
Luca-naptár Jobangel módra – január
A Luca-naptár egy olyan időjárás-előrejelző népi megfigyelés, amit december 13. napjától (Luca névnap) december 24-ig, azaz karácsony első napjáig kell figyelemmel kísérnünk. Minden egyes nap feljegyzik, hogy aznap milyen időjárás volt (pl. száraz, esős, enyhe, fagyos stb.). Eszerint minden hónap időjárása olyan lesz, mint az annak megfelelő nap időjárása a tizenkét megfigyelt napból.
Ennek mintájára egy-két éves áttekintéssel készültem cikkecskéimmel, mától minden nap újraközlök egy posztomat az adott hónapból, ami utólag ránézve valamiért fontosabb, mint a többi. Leginkább az olvasói visszajelzések mentén, és kicsit a nekem fontosabb üzenetek kiemelésének eszköze is ez.
Éés, bekapcsoltam a Linkedin Creator módját, azaz a cikkeim a jövőben a Linkedin cikkek között is elérhetők lesznek… Itt 🙂
Januári Luca-cikkem egyből belecsap az álláskeresés egyik leggyakoribb motivációjába, miszerint több fizetést szeretnének elérni az álláskeresők a jelenleginél, ezért keresnek állást. Az ilyen motivációjú álláskereséshez praktikus fizetési igényt megfogalmazni. De hogyan? Erről szólt a 2021. januári – szerintem – legfontosabb cikkem.
# # #
Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!
Egyetértesz? Vitatkoznál? Hozzáfűznél valamit? Várom szeretettel a kommented!
Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, pályaorientációban, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból, vagy nézd meg hogyan tudok segíteni egy vezetői portfólióval eligazodni az álláskeresés útvesztőiben! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam, vagy kövess a Linkedinen!
# # #
Ó, te OTE… Mit érdemes tudni a B2B értékesítés jutalékairól?
Folytatva a nemzetközi környezetben létező jövedelmi lehetőségek tárgyalását a jutalékos rendszer mögötti gondolatvilágról mesélgetek most. Akinek ez már annyira „rétegzene”, hogy inkább nem is olvasná, annak szórakoztatóbb perceket tudok ígérni szintén mai posztommal, ahol a multis környezet folyamataiban vergődésről mesélek.
OTE a vállalat szemében
Kis magyar cégecskék kedvenc kifogása egy rendes jutalékszabályzat kidolgozása ellen, hogy „meg kell látnunk”, „nem tudjuk még”, „tervezni kellene vele”. Na, pont erre való az OTE. Az értékesítési tevékenység költségének pontos tervezésére. Vannak erre már helyes kis online kalkulátorok is, a linkelt példány faék egyszerűségű, mégis hasznos, érdemes velük játszani, konkrét számok ismeretében. A nagyvállalatok értik, hogy a tervezhetőség érték, a kis magyar cégek még nem mindig. A 0 Ft+jutalékra szerződést trükkös kkv-ként jobban szeretik, de hát arra már kevés a palimadár, az Y generáció tömeges munkába állásával az utolsó lúzer is újragondolja, vállal-e ilyet. És arra jut, hogy nem.
OTE a munkavállaló szemében
Az OTE az az összeg, amit egy adott időszakban – többnyire éves időszakban – maximum elérhetsz 100%-os teljesítéssel. Máris felmerül a kérdés, hogy mi ez az időszak (USA anyavállalat cégeinél az üzleti év nem egyenlő a naptári évvel, és leginkább negyedévekben gondolkodnak ráadásul. Ha a terméked téli szezonhoz kötődik, a nyári negyedéved nem lesz túl sikeres…) Kérdés az is, hogy mi van túlteljesítéskor, ha a túlteljesítés értelmezhető egyáltalán. Illetve mi van, ha nem hozod a célszámod időben, egészben stb.
Fizetés-matek: jövedelmi struktúrák nemzetközi munkakörnyezetben
Bár az előző posztom végén a nemzetközi környezetben való munkát ígértem témának, de a jövedelmi struktúrákról kapott rengeteg érdeklődő levél hatására kis műsorváltozást eszközöltem. Tehát, az ott említett 6-8 féle compensation plan struktrúráról mesélek nektek most. Azért, mert a béralku akkor hatékony számodra, ha van hozzá kellő tudásod. Igen, ez száraz elmélet, sőt multis hablaty. Amit neked, mint munkavállalónak tudnod kell, ha az érdekeidet jól akarod képviselni. Hozzáteszem, jó lenne, ha ezt is adaptálnák a kkv-k, bármennyire is multis cucc.
A multik, akiknek már van magyar jogi entitátsuk és a külföldi cégek, akik magyar alkalmazottra vágynak, csak annyira lépnek ki a saját maguk által kitalált jövedelmi rendszereikből országonként, amennyire törvényileg muszáj. A törvényeket viszont nagyon szigorúan betartják, ezért is szeretjük ugye a multikat (meg még sok másért is 😊
A Linkedin álláskeresés hozományai: biztonsági kockázatok és a béralku magasiskolája
A Linkedin-nyár folytatódik.
Lassan kiérünk a Linkedin szigorúan vett bűvköréből. Már jelentkeztél egy csomó álláshirdetésre, nemzetközi fronton is rádtaláltak, még így, nyári uborkaszezonban, pandémiafenyegetettségben is .Most, 5. alkalommal erről a Linkedin által kinyitott világról mesélek, mert amennyire vonzó és szerethető, annyira kockázatos is. Ahogy rutinná válik a Linkedines álláskeresésed, természetszerűleg belefuthatsz a kockázatos/komolytalan álláshirdetésekbe, és előfordul, hogy a nemzetközi környezetben való rutintalanságod problémát okozhat. De komoly lehetőségre is ráakadhatsz, amit kár lenne elengedni – egyszer mindenki volt „elsőmultis”… Most leginkább nekik adok muníciót.
Hogyan írjunk fizetési igényt?
Álláshirdetések egy része kér fizetési igényt, és ennek többféle oka is lehet.
TÉVHIT
A fizetési igény bekérése nem azért történik, mert a legolcsóbb embert keresik.
Miért kérik?
– Azért, mert tudni akarják, milyen profilú ember „mennyibe kerül a piacon”. Lehet, hogy ez alapján fognak büdzsét készíteni a pozícióhoz. Lehet, hogy már van egy keretük, amiben muszáj gondolkodniuk. És lehet, hogy ez a keret nem elég, és vissza kell menni a vezetőséghez, hogy adjanak több pénzt erre a pozícióra.
– Azért, mert tudni akarják, hogy tudod-e mit ér a tudásod. Bizony, a 100.000 forintért árult Mercedes hiába olcsó, gyanús is.
– Azért, mert már ezzel is mérik a precizitásodat: ha kérdeznek valamit, tudni kell rá válaszolni. Aki nem teszi, azt mutatja, hogy még erre sem hajlandó/képes. Ha kollégát keresünk, ez elfogadhatatlan hozzáállást mutat.
Itt emelném ki egyes botcsinálta tanácsadók „nagyszerű” tanácsát, hogy fizetési igényt akkor se írj, ha kérnek. Ebben az a „jó”, hogy azonnal ki is zárod magad a pályázók közül, más értelme nincs, bár ezen tanácsadók az alkupozíció fenntartására hivatkoznak. Ami persze megint balfékség, mert üzleti körökben nem úgy tartjuk fenn az alkupozíciónkat, hogy mismásolunk az árral.
És ha nem kérik?
Van az a helyzet,